Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

DR(u)M

2011.07.18. 04:55 Professzore

Azért így a cím, mert bízunk benne, hogy belátható időn belül lesz itt, kis hazai piacunkon egy áttörés, amely legalább akkorát fog szólni, mint a februárban (több napra!) hozzánk látogató Yamato dobegyüttes.

(A DRM a másolásvédelem angol elnevezésének rövidítése, a drum pedig a dob angol megfelelője.)

今日は

Jó napot kívánok tehát mindenkinek, csapjunk a közepébe, és bogozzuk ki, hogy mit is lehet kezdeni ezzel a fránya digital rights managementtel. Mert hogy kezdeni kell vele valamit, az bizonyos.

A kép forrása: http://www.asianews.it

A blog hasábjain számos alkalommal foglalkoztunk a témával, legutóbb éppen egy szomszédos poszt hozzászólói között dúlt parázs vita a másolásvédelem szükségességét illetően. E külön poszt nem titkolt célja az, hogy odacsapjon rendesen, felrázza a kedélyeket és végre — reményeink szerint — kinyissa az érdekeltek szemét.

Alapelv

Adott egy tartalom, amelyet annak kitalálója és/vagy előállítója és/vagy forgalmazója védeni akar a nem kívánt sokszorosítás és/vagy felhasználás ellen, függetlenül attól, hogy a nem kívánt sokszorosításhoz és/vagy felhasználáshoz kapcsolódik-e az övétől független anyagi érdek (gyk. eladják-e a lopott árut vagy csak elajándékozzák).

Elvben minden elektronikusan rendelkezésre álló anyagot lehet DRM-mel védeni, a fő kérdések ezzel kapcsolatban:

  • kinek mi az érdeke,
  • kinek milyen előnye származik a drm-ből,
  • kinek milyen hátránya származik a drm-ből.

Még mielőtt belemennék, elöljáróban csak annyit, jelen eszmefuttatás a drm kemény, vagyis korlátozó jellegű megoldásaira vonatkozik, nem a „puha” drm-re, amely kizárólag a kópia azonosítását, követhetőségét teszi lehetővé például vízjel alkalmazásával.

 

Érdekek

Minden szereplőnek az az érdeke, hogy jól járjon. A szerző azáltal, hogy sokan olvassák a művét. A gyártó azzal, hogy az elkészült anyagba fektetett időt, tudást, pénzt profittal növelten visszakapja. A forgalmazó azzal, hogy a gyártótól kapott termékeket nagy számban megvásárolják tőle, így szintén profitra tegyen szert. Míg a fogyasztó — mindennek a csúcsán — azt szeretné, hogy amire egyszer pénzt adott ki, az kifogástalan minőségben és lehetőleg minden korlátozástól mentesen, egyszerűen a rendelkezésére álljon nagyjából az idők végezetéig anélkül, hogy neki ezzel különösebben törődnie kellene. Az, hogy mit szeretne olvasni, a DRM tekintetében nem fontos.

Az első galiba itt jön be a dologba, ugyanis mind a kiadók, mind a szerzők, mind a gyártók tudják, hogy ami digitális, az felettébb gyorsan gyakorlatilag végtelenszer sokszorosítható különösebb földrajzi korlát nélkül (éljen az internet, ugyebár). Mivel ezt tudják, szürkeállományuk tekervényeiben rendkívül sokszor megfordul az a gondolat (gyk. félelem szülte kényszer), hogy e másolgatás ellen jó hatékonyan védekezzenek.

Cselekmény 1.

A szerzők/gyártók/kiadók/forgalmazók kemény eszközökkel, vagyis a másolást, illetéktelen felhasználást lehetetlenné tevő szoftveres megoldásokkal védik a tartalmat és az eszközöket is (vagyis sem a tartalom nem hozzáférhető más eszközön, sem az eszköz nem képes nem ellenőrzött vagy nem kompatibilis tartalmat megjeleníteni).

Buktató 1. — avagy ami elromolhat, az el is romlik

Szegények nem számolnak azzal, hogy nincs feltörhetetlen védelem (a Pentagonba is begyalogoltak már kívülről, pedig felettébb jól védett informatikailag). Azzal sem kalkuláltak, hogy a védelem nemcsak feltörhető, hanem meg is kerülhető. Zenére van mikrofon és PCM-felvevő, szövegre meg a szkenner és az OCR programok.

Válasz 1.

Az egyszeri olvasó, ha a fenti eljárás, korlátozás, alapelv zavarja, utánanéz alternatív forrásoknak.

Eredmény 1.

Csökken az eladás.

Cselekmény 2. — avagy egy újabb megközelítés

A kiadó azt mondja, oké, nem korlátozom a felhasználókat abban, hogy csak egyféle formátumot és ehhez kapcsolódóan csak egyféle védelmet alkalmazok. Az AZW (Amazon, mobi/prc) mellett megfér az ADE (Adobe, epub), sőt, esetleg a Marlin (Sony, BBeB) is. A polcról mindenki azt vesz le, amit akar.

Buktató 2.

A mobit csak az Amazon rendszerén lehet autentikálni (vagyis az eszközt és a tartalmat összeházasítani), másutt — tudtommal — nem. Vagyis védett mobit (azw-t) csak az Amazon közreműködésével lehet árulni. Marlin/Sony dettó. Adobe Content Servert vehet bárki, akinek van rá párszázezer (millió?) forintja, aztán tejelhet az Adobe-nak, hogy telljen neki további fejlesztésekre. Vagyis a szerző nem tehet mást, mint hogy több forgalmazóval/gyártóval leszerződik és/vagy olyan gyártót/kiadót/terjesztőt keres, aki a fentieket valamilyen bravúrral képes megoldani.

Válasz 2.

Az olvasó örül, hiszen hozzáférhet az adott tartalomhoz pont úgy, ahogy ő akar — feltéve persze, hogy elfogadja a kemény másolásvédelem meglétét. Ha nem, akkor az 1. pont szerinti szcenárió fog lezajlani, vagyis a tartalmat alternatív forrásból (gyk. ellopva) megszerzi magának.

Eredmény 2.

Az eladások meglepő módon nem emelkednek az elvárt mértékben. Sőt.

Fenntartás

A kemény DRM-mel kapcsolatos egyik legerősebb ellenérv a függés maga. Függés az autentikálást biztosító szervezettől, műszaki megoldástól, szoftveres háttértől. Ezek bármelyikének sérülése esetén ugyanis — a sérülés jellegétől függetlenül — a megvásárolt tartalom olvashatatlanul pihenhet a felhasználó gépén, mivel egyetlen — egyszerű — módszer sem alkalmas arra, hogy azt olvashatóvá tegye. Ilyen esemény lehet az eszköz szükségszerű cseréje (mobiképesről epubképesre vagy fordítva), az autentikáló szerver leállása (ADE, Amazon itt egyre megy), a cég profilváltása vagy csődje, esetleg az ipari szabványok változása (így például új tartalomvédelmi eljárások bevezetése, vagy olyan eszközök fejlesztése, amelyek a régi technológiákat már nem támogatják — ugye milyen nehézkes most kazettából mp3-at csinálni?!).

Másképpen: most senki nem tudja megmondani, megtippelni vagy megjósolni, hogy akár valamelyik szereplő, akár valamelyik szabvány kiesésével mi lesz a sorsa a már megszerzett tartalmaknak. A konkurencia megtöri a védelmet és a sajátjára konvertálja az anyagokat? Vagy mindent újra le kell gyártani és újra el kell adni (pénzért!) a könyvek jelenlegi birtokosainak/felhasználóinak? Vagy a boltok folyamatosan figyelik a változásokat és ezekhez igazodnak (esetleg a Sony MiniDisc-jéhez vagy a HD-DVD-hez hasonló költséges mellényúlásokkal)? [Költői kérdések.]

Cselekmény 3. — avagy hazám, hazám, te mindenem

Azt mondja a szerző/kiadó/gyártó/forgalmazó, hogy ő bíz nem fog drm-mel vacakolni, jobb, ha az anyag kizárólag papíron van meg, merthogy a könyvnyomtatás nagyvonalúan számolt 5500, korrektebben kalkulált uszkve 570 éves múltja azért nehezen megkerülhető. Hát persze! Feltéve, hogy nem számolunk azzal, hogy digitális fényképezőgép és OCR-program is van a világon. (Egyébként ha nem lenne, akkor is feltűnő bőségben virágoznak az egyetemek mellett működő fénymásolószalonok, tehát a könyveket akkor is vígan sokszorosítják illegálisan, ha abból nem készül digitális tartalom.) Mindez annyit tesz, hogy azért nem adnak ki könyvet digitálisan, hogy ne lopják el (a drm-ben vagy nem bíznak, és/vagy nem tudják mi az, és/vagy nem akarják megfizetni a beruházás költségét).

Buktató 3.

Megdöbbentő a hasonlóság az előző két forgatókönyvvel. Ha ugyanis nincs tartalom oly formában, ahogy a nép, az az istenadta nép elvárja, bíz legyártja magának, akár manufakturális módon is, társadalmi munkában.

Válasz 3.

Szken/fotó + OCR + korrektúra + prc/epub/txt/rtf/pdf/bármi átalakítás. És hogy végre-valahára kimondjuk: IGEN, VAN ILYEN. Igen, gyakorlatilag bármilyen kurrens könyvet le lehet tölteni az internetről úgy, hogy soha semmilyen formában nem került ki a gyártási folyamatból digitális forrásanyag, kizárólag a könyvesboltban megvásárolt papír volt a feldolgozás alapja. Közgazdasági alaptétel, sőt, az emberi gondolkodásnak, mi több, az emberi szervezet működésének velejárója, hogy amire szüksége van, azt megszerzi. És megszerzi, efelől egyetlen szerzőnek/kiadónak/gyártónak/forgalmazónak se legyen kétsége!

Eredmény 3.

Nem lesz meglepő: amit nem árulnak, abból soha senki nem fog vásárolni. Amihez pedig egyszer alternatív forrásból hozzájutottak, és az „egyszer használatos” kategóriába tartozik, azt várhatóan nem fogják megvásárolni akkor sem, amikor hozzáférhető lesz.

Mit lehet tenni?

Tessék kérem példát venni Nagy-Britannia (egyik?) leggazdagabb szerzőjéről, Harry Potter kitalálójáról, J. K. Rowlingról! Az első kötet megjelenése óta kategorikusan ellenezte a sorozat e-sítését (az más kérdés, hogy gyakorlatilag a világ szinte összes szabad internettel jól ellátott országában a brit kiadás után hetekkel megjelentek a rajongói fordítások az adott ország nyelvén, digitálisan). Aztán 2011. június 23-án hivatalosan is bejelentették, hogy a sorozat hamarosan (októberben) megjelenik digitális formátumban is. Oké, védve, oké, csak egy boltban. De ez is előrelépés ugyebár, mert lesznek — kétségtelenül —, akik nem fognak letöltésekkel bíbelődni, hanem fogják a hitelkártyájukat, és bevásárolják a sorozat legális másolatát, mert egyszerűbb, jobb minőségű és tisztább.

A fentiek alapján ki lehet térni arra, hogy kinek is jó a drm? Két cégnek biztosan. Az egyik az Amazon, de ő kvázi „megérdemli” a kemény védelmet, mert olyan rendszert hozott össze, amely integritása folytán, zártsága ellenére is remekül működik (például egy megvásárolt tartalom bármelyik kapcsolt eszközön szinkronizáltan olvasható: mindegyik eszköz tudja, hogy hol tartunk a könyvben). A másik az Adobe, amely az ACS (Adobe Content Server), illetve az ADE másolásvédelem jogdíjaiból, árából remekül megél (persze nemcsak ebből, de a passzív jövedelemnek felettébb kellemes évi 4 millió eurós bevételhez elég csak annyi, hogy az Unió uszkve 500 milliós lakosságának 1 ezreléke heti egy könyvet megvegyen). Slussz. A tartalomgazdát nem sokban segíti, mert vagy feltörhető, vagy megkerülhető. A felhasználónak meg sok esetben (részben kivétel az Amazon) csak púp a hátán. Vagy az lesz előbb-utóbb.

És hogy kinek rossz… A fentiek alapján lényegében mindenkinek: a felhasználót korlátozza jogai gyakorlásában (pl. nem adhatja el a könyvét, nem tudja konvertálni stb.), a gyártónak/kiadónak extra költség, illetve a fenti példák alapján bevételcsökkentő tényező. A szerzőnek elvben édes mindegy, gyakorlatban meg ha jó szerző, akkor is el fogják lopni a könyvét, ha védi és akkor is, ha nem, csak a módszer lesz más.

Játsszunk el egy gondolattal!

Adott egy szerző, friss műve a karácsonyi könyvvásárra jelent meg, szeretik, olvassák. Sem ő maga, sem a kiadója nem gondolkodik digitális kiadásban, egy e-sítésben jártas viszonteladó viszont megkeresi őket: „mi lenne, ha lenne digitális változat is”. Három lehetséges kimenetel van.

  1. Elzárkóznak a lehetőségtől. Ez esetben mindazok, akik a saját eszközükön akarják olvasni vagy megcsinálják magunkak digitálisra vagy megnézik, hogy más/mások már megcsinálták-e. Ez utóbbi esetben még az eredeti könyv megvásárlásától való elállást is megfontolják. Jól jár a szerző? Nem. Jól jár a kiadó? Nem. Jól jár az olvasó? Mondjuk igen.
  2. Nem zárkóznak el, de saját kézbe veszik a dolgot, drm-mel védett anyagot kiadva a kezükből. Másképpen: bemennek a zsákutcába, amelyet nem ismernek. Ha DRM, eleve csak egyféle lehet idehaza (epub ADE védelemmel), ezzel kizárják a potenciális felhasználói kör kb. kétharmadát (de az is lehet, hogy mostanra hármnegyedét): ők azok a galádok, akik a bűnös kapitalizmus erényeit és erősségeit kihasználva pimaszul olcsón vettek maguknak Kindle WiFi-t. Igen, ők azok, akik nem fognak ilyen tartalmat vásárolni. De lesznek még ilyenek: ők azok, akik nem szeretik a kemény védelmet (lásd fent). Jó a szerzőnek? Nem igazán. Jó a kiadónak: semmiképp. Jó az olvasónak: egy részüknek az előzőnél biztosabb, a többi meg az előző szerint jár el.
  3. Élnek a lehetőséggel és a gyári forrás konvertálásával kifogástalan minőségben piacra dobják a művet kemény védelem nélkül, az összes fő formátumban (ez most szo-szo kettőre korlátozódik, az ezen túlmutató igények felettébb szűkös vásárlóközönség részéről jelentkeznek). Vagyis alternatívát kínálnak: aki akar, vásárolhat, szabadon. Azzal együtt, hogy ez esetben is lesznek, akik a tiszta út helyett a bűnöset választják, mindenki más vásárolni fog. Jó a szerzőnek? Jó. Jó a kiadónak? Persze. Jó az olvasónak? Nagyon.

Konklúzió

A könyveket el fogják lopni. Mindenképp. Mindig. Bármit is csinálnak. Igen, kedves szerzők, igen, kedves kiadók, igen, kedves forgalmazók és tartalomgazdák. El fogják lopni. Tessék szépen megbarátkozni a gondolattal, mert a tény ellen harcolni nem sokkal hasznosabb, mint a medréből kimerni egy folyó vizét. Tessék belátni azt, amit a zeneipar itthon is és külhonban pláne belátott: a kemény DRM zsákutca. Egyetlen lehetőségük van: megoldást kínálni a fogyasztóknak a kényszerű lopás, vagyis a nem hivatalos források keresése és kihasználása helyett:

KÖNYVEKET KELL ADNI NEKIK, MÉGPEDIG KORLÁTOZÁS NÉLKÜL, KEMÉNY VÉDELEM NÉLKÜL ÉS ELFOGADHATÓ ÁRON.

És bármily megdöbbentő, számos gyakorlati példa támasztja alá, hogy az ésszerű áron forgalmazott, védelem nélküli tartalom nem a fertő melegágya, hanem a (tisztességes!) profit alapja. És bármily hihetetlen, hallgatólagos kinyilatkoztatás alapján a „sötét oldal” hajlandó az úttörő vállalkozásokat azzal támogatni, hogy saját működésének hatékonyságát korlátozza.

És e szép új világban a korábban esténként szkennelgető, OCR-erezgető, korrektúrázgató apuka nem szkennelni, OCR-ezni és korrektúrázni fog, hanem a lányának és a fiának mesét olvasni. Kindle-ről, legális tartalomforrásból. Mert megér neki 990 forintot pár óra szabadidő és egy élmény, amit semmilyen pénzzel nem lehet megváltani.

Szóval, kedves szerzők, kiadók, gyártók, tartalomgazdák. Akartok még kemény drm-mel bíbelődni? Csak azért, mert mi, fogyasztók ígyis-úgyis olvasni fogunk, és biztos, hogy olyat és úgy, amilyet és ahogy nekünk tetszik.

左様なら

83 komment · 2 trackback

Címkék: drm elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr53068724

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: DRM - Múlt vagy jövő? 2011.07.18. 10:57:39

Nem akármilyen lehetőséggel kínált meg bennünket az élet, olyan paradigmaváltást láthatunk közelről a villanykönyvek mentén, amilyet meglehetősen ritkán rak elénk a történelem. A réges régen, (de nem egy távoli galaxisban) a szellemi javak másolása és...

Trackback: A "puha" DRM 2011.07.18. 10:57:16

Egyszer már nekiszaladtam a témának, hogy ostorozzam kicsit a jeleneg piacon lévő, vagy oda igyekvő "kemény" DRM-sémákat. Röviden összefoglalva az alábbi problémákat látom velük:korlátozzák a jogtiszta felhasználást (pl. eszközhöz kötik ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spontan · http://erdekessegek.info 2011.07.18. 06:38:15

"A könyveket el fogják lopni. Mindenképp. Mindig. Bármit is csinálnak. Igen, kedves szerzők, igen, kedves kiadók, igen, kedves forgalmazók és tartalomgazdák. El fogják lopni. Tessék szépen megbarátkozni a gondolattal, mert a tény ellen harcolni nem sokkal hasznosabb, mint a medréből kimerni egy folyó vizét."

Nem fognak megbarátkozni vele, először harcolni fognak. Ennek elfogadása ugyanis azt jelenti, hogy az olvasó szabja meg a könyv árát, vagyis a kiadó nem kérhet érte annyit, amennyit akar, mert egy ár felett inkább letölti a user.

Ezt nem fogadhatják el harc nélkül, ezért először megpróbálkoznak majd a törvényi úttal. Kérdés, hogy hányan töltenének le, ha pl. olyan törvények lennének, hogy 1 év börtönt kapnának cserébe vagy komoly büntetést kellene fizetni.

Nem tudom, mennyire lehetne ilyen szabályokat bevezetni, de a pénzes kiadóvállalatok elsősorban a politika meggyőzésével, a politikusok megvásásárlásával fognak próbálkozni, és ha a szigorú büntetéssel el lehet riasztani az emberek többségét, akkor nem fognak törődni azzal, hogy néhány százalék továbbra is lopja a könyveiket.

Szóval először harccal fognak próbálkozni, és csak ha ez csődöt mond, akkor fognak új üzleti modellben gondolkozni.

Fall 2011.07.18. 08:03:11

A magyar piacon viszonylag új DRM nevű szer két csoportba osztható: keményre és lágyra.

A kemény mindenkinél azonnal függőséget okoz. Már rövid használat után is súlyos, elsősorban lelki károkért tehető felelőssé. Így használói között jelentős a frusztrációval, bezártságérzéssel, üldözési mániával kezelt beteg. Drága, így előállítói komoly bevételt remélnek tőle. Befolyásos támogatói miatt több helyen legális, de felhasználói bázisa folyamatosan csökken. Hála a modern technológiának, a felhasználót érintő károsító hatásait könnyen semlegesíteni lehet. Egyes szakemberek (reményei) szerint a fentiek okán hamarosan kikerül a forgalomból.

Ezzel szemben a lágy DRM mindennemű átalakítás nélkül alkalmas mellékhatások nélküli, hosszútávú fogyasztásra is. Előállítása olcsó(bb). Ellenzői a kriminalisztikai adatokra hivatkoznak, azt állítva, hogy felhasználói körében jelentős mértékben fordulnak elő vagyon elleni bűncselekmények. Ez sokakat elriaszt tőle.

R8 2011.07.18. 10:01:38

nem "csak" könyvet kell árulni. olyan szolgáltatással kell előállni, amit nem lehet feketén megkapni, lemásolni. ennek a könyv csak egy része. egy létező informatikai példa reklám nélkül: 1 éves előfizetést kapsz aminek része 3 könyv epub, kindle (mobi), pdf formátumokban. eddig sima könyv értékesítés, mondjuk ár érték arányban elég jó, hiszen a 3 könyv ára átszámolva forintra kb. 8000 forint. ezután jön a plusz: 1 év alatt kb. havi rendszerességgel jönnek frissítések a könyvekhez, amihez azonnal hozzáférsz. hasonló gyakorisággal vannak hivatali órák, ahol a könyv szerzője várja a szakmai kérdéseket. ami még tetszett, hogy ha találsz hibát a könyvben, akkor fél éves előfizetéssel honorálják.
ez a példa nyilván nem ültethető át egy az egyben bármilyen témájú könyvre, de érdemes elgondolkodni az irányon.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.07.18. 10:04:46

@spontan: "Nem fognak megbarátkozni vele, először harcolni fognak. Ennek elfogadása ugyanis azt jelenti, hogy az olvasó szabja meg a könyv árát, vagyis a kiadó nem kérhet érte annyit, amennyit akar, mert egy ár felett inkább letölti a user."

Nice try. Harcoljanak, a lóvé nálam, a vevőnél van. Igenis én mondom meg, hogy mennyi legyen egy könyv ára. Ha úgy gondolom hogy sok, akkor nem veszem meg. Ennyi. A könyvnek, és ideértem a komplett szolgáltatást és hátteret, versenyképesnek kell lennie a többi szabadidő-eltöltési és szórakoztatási formátummal, a verseny pedig nagy, még akkor is, ha csak a leg-legálisabb alternatívákat nézem.

A DRM (meg a törvényekkel fenyegetőzés) nettó versenyhátrány, ha valaki ezzel él, az felőlem elmehet a sóhivatalba, majd vásárolok DRM mentes zenét, meg filmet oszt jó napot. És eljárok a könyvtárba. Meg antikváriumba.

A prohibíció sehol se szült jó vért, lásd alkoholtilalom az USÁban, vagy Ivánéknál. Mire mentek vele?

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2011.07.18. 10:48:12

@csibug:

A szerzővel való kapcsolat a szakkönyvpiacon működhet. Mint ahogy olyat már működtetnek, hogy a könyv legutolsó verziójához férnek hozzá a vásárlók, rendszeresen jön a hibajegyzék, bővítés. Mondjuk ehhez kell egy olyan rendszer, mint amilyen az O'Reilly-nek van.

Az előfizetős modellre pedig találtam irodalmi példát is, az Angry robot próbálkozik ilyesmivel: www.angryrobotstore.com/category-8/12monthsubs.html

Gukker 2011.07.18. 12:37:29

@csibug: Nálad a pont. Szerintem is csak valamilyen csatolt szolgáltatásokkal/megfelelő piaci modellel lehet az e-könyv biznisz életképes.

Gukker 2011.07.18. 12:39:54

@Dworkyll: "A prohibíció sehol se szült jó vért, lásd alkoholtilalom az USÁban, vagy Ivánéknál. Mire mentek vele? "
Attól még megpróbálták. A kiadók is meg fogják próbálni.
Ráadásul úgy tekintenek magukra, mint akik nem egyszerűen üzletelnek, hanem mint akik kultúrmissziót teljesítenek. A politikusok meg két pofára beszopják az ilyesmit.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.07.18. 12:56:25

@Gukker: Esetleg vissza kéne menni a gazdasági iskolába, ahol az első napon megtanítják, hogy az üzletet azon az áron kötik, ahol a kereslet és a kínálat _találkozik_. Azaz adhatja a kiadó a könyvét egycsillió forintért, (az nagyon jó lenne neki), csak senki nem fogja kifizetni. Nyilván egy kiadónak nagyon sokat kell matekozni meg modellezni, hogy milyen ár-példányszám kombináció maximalizálja a bevételét/profitját. Ezért, ha rendesen megcsinálják, mélységesen tisztelem őket. Főleg hogy ezeket a modelleket nekik nem címekre, hanem portfóliókra kell megcsinálniuk.

A felhasználó viszont nagyon nagyon sok mindenért hajlandó fizetni, még ma is, a torrentkor meg a warezvilág közepén. Pl. komfortért, minőségért, az utánjárás megspórolásáért, a gyorsaságért stb. Elismerem, hogy ezeket nagyon nehéz forintosítani, de erre kell a szemléletváltás, és _ezeket_ az igényeket kell elsősorban kiszolgálni, mert pl. ezeket a többség nem tudja máshonnan kielégíteni, mint a piacról.

lucasso 2011.07.18. 17:39:23

Nem véletlenül kellett a Songonak mennie...
Mégiscsak valami mozgolódás van az itthoni online zenepiacon?
Ezeket láttátok? Engem meglepett...

www.starzone.hu/

www.zenewebshop.hu/

Rozgonyi Tivadar 2011.07.19. 02:20:03

Volt annak idején egy nagyon kellemes kis hangminta CD, az volt a neve, hogy "Heart of Asia". Eric, a kiadó Spectrasonics igazgatója mesélte, hogy amikor Kínában járt és megtudták, hogy ki ő, sorra hálálkodtak neki, hogy "de hát maga a Zisten, Kínában nincs zeneszerző, aki ne használná ezt a gyűjteményt, hát ez maga a tökély".

Ericnek egyetlen problémája volt a dologgal. A hangmintából EGY darabot adtak el Kínába.

A történetből azt szeretném kihozni, hogy kiadóként azért nem teljesen mindegy, hogy pontosan mennyit is lopnak el.

Viszont ha már kiadás, egy gyors kérdés: itt van az Arcátlan Messiás c. könyv (www.shirokuma.hu/content.php?a=publishing, részlet belőle: www.shirokuma.hu/upload/Bare-faced%20Messiah_HU_sample.pdf). Hány forintért érdekelne bárkit is, mondjuk PRC formátumban? Csak mert noszogatnám ezt a céget (én vagyok a kiadó, ők csak nyomták, könyvet már csináltak nekem belőle, de hogy megéri-e nekik e-bookot faragni?)...

Atyaman 2011.07.19. 07:24:29

@Rozgonyi Tivadar:
>>Hány forintért érdekelne bárkit is, mondjuk PRC formátumban? Csak mert noszogatnám ezt a céget (én vagyok a kiadó, ők csak nyomták, könyvet már csináltak nekem belőle, de hogy megéri-e nekik e-bookot faragni?)...<<

Én másképp tenném fel a kérdést. Mit veszíthetnek vele, ha kiadják e-könyvként?

Árban pedig az a helyzet, hogy 990 Ft felett nem érdemes gondolkodni. A fölé ne menjenek.

Ezt pedig csak magamról tudom nyilatkozni:hogy ha le tudják esetleg szorítani az árat 490-re az már az impulzus vásárlás kategóriájába esik. Így ha már csak egy kicsit is megfog a könyv bármely része (író, fülszöveg, borító), akkor különösebb gondolkodás nélkül megveszem. E fölött az ár fölött viszont már csak olyan könyvet veszek, ami komolyabban felkeltette az érdeklődésem és szinte biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben el fogom olvasni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.07.19. 09:22:18

@Rozgonyi Tivadar:
A kínai példa kicsit szélsőséges és erősen városi legenda szagú, ettől még mondjuk lehet igaz. A kínai világról azért annyit érdemes tudni, hogy gyakorlatilag mindent lopnak és mindent másolnak, méghozzá nagyipari méretekben, az autó- és elektronikai gyártásuk lényegében a reverse engineeringen alapul, kivéve, ha nem levitézlett régi gyártósorokat vesznek át másoktól.
De ha visszaemlékeztek a 80-as évek piacos kazettaárusaira, ott is egyértelmű volt, hogy közel az eredetivel azonos minőségben, kegyetlen nagy tételben árulták a hamisított/másolt kazettákat, mégsem volt belőle nagy nyivákolás (mondjuk az már más kérdés, hogy miért nem).

Az elektronikus könyvek tekintetében azért nagyon visszás a helyet, mert per pillanat a MEK-en, a DIA-n és az úttörő kicsiken (és néhány szánalmas kínálatot felvonultató nagyon) kívül nincs legális tartalomforrás. Míg egy átlagos könyvnagyáruházban van uszkve 20 ezer féle könyv (de az is lehet, hogy több), addig a teljes magyar "vevői" kínálat ennek az ötöse: 3-4 ezer (és lehet, hogy ezzel is sokat mondok). A tartalomvásárlási kedvet tehát nem elsősorban az limitálja, hogy minden elérhető feketén is, hanem az, hogy legálisan alig valami érhető el.

Ár tekintetében egyértelműen látszik, hogy 1000 forint alatt van az első küszöb, de sok ember hajlandó 1000-1500 forint közötti összeget fizetni elektronikus tartalomért. E felett én csak a többformátumú, másolásvédelem nélküli pakkokat, illetve az egyébként is drága szakmai/tanulási célú irodalmat tudom elképzelni.
A "jóárasított" 490 forintos e-könyveket meg csak olyan könyvekre lehet/érdemes alkalmazni, ahol maga a tartalom vagy a szerző nem olyan húzóerő, hogy csak ezért megvegyék, az Atyaman által említett impulzusvásárláshoz (gyk. "olyan olcsó, hogy akkor is megveszem, ha nincs rá szükségem") viszont nem rossz. Kérdés, hogy megéri-e, erre viszont egyelőre igen nehéz választ adni (ismerve pár magyar bolt eladási számait).

Egyébként kiadóként szerintem egyetlen szempont van: mennyit és milyen áron adsz el. Az, hogy mennyit lopnak, elektronikus tartalom tekintetében irreleváns, lásd pont a cikk "Eredmény 3." szakaszát. Persze ehhez kell egyfajta értékesítői hozzáállás, amit annyira nem egyszerű megszerezni.

Rozgonyi Tivadar 2011.07.19. 09:39:43

A könyv a jelenlegi, nyomtatott formájában azért nem fogy, mert ugye a terjesztők (már amelyik nem ijedt meg tőle :-)) 50-60 százalékot akarnának levenni, ami hát finoman szólva is irracionális (a többi feltételt is nyilván ismeritek, bizományba veszi át, nem küldi az eladási adatokat, a végén fél év múlva visszadobja a kétharmadát a könyveknek, hogy remittenda, és akkor nagy kegyesen befogad 30-90 napra egy számlát, amit vagy kifizet időre, vagy nem). Egyébként meg ugye a kutya nem ismeri a könyvet, pedig jó.

Hogyan nézne ez ki villanykönyveknél? Nyilván ha most a Shirokuma felteszi a webáruházába, megint a kutya nem talál rá; viszont ugye nem nagyon van mire 50-60%-ot lehúzni a kiadón a terjesztéshez. Itt mik (lehetnek) a reális számok?

Vagy ha mondjuk küldetéstudatból rábeszélném a Shirokumát, hogy adja ki 490 forintért (tessék belőle venni sokat, impulzusszerűen :-)), akkor hogy lehetne közösködni más e-könyvárusító helyekkel?

Atyaman 2011.07.19. 10:47:37

@Rozgonyi Tivadar: A terjesztő jutalékának talán a 30-50% körüli összeg mondható, árfüggő a dolog, mert egyelőre van pár olyan kötött költség az e-könyveknél, amikkel szívunk, mint a torkosborz.
Az első, hogy a kedves állambácsi nem hajlandó elismerni, hogy az e-könyv egy kategóriába tartozik a papírkönyvekkel, ezért 5% helyett 25% az áfája. NC...
Ezután jön még az, hogy a terjesztőnek fizetnie kell azért, hogy megkapja a pénzt a vásárlótól, mert ugye a bankok sem dolgoznak ingyen. Banki átutalásnál és kártyás fizetésnél ez nem tudom mekkora összeg, de az elég elterjedt online fizetési eszköznél a PayPalnál ~90 HUF. Azaz egy 990 Ft-os e-könyvnél uszkve 9%. 490 Ft-nál már több, mint 18%.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a terjesztőnek is fizetnie kell valamiből a rezsit és a munkatársakat.

Ezt a két gyermekbetegséget kéne valahogy levetkőzni itthon is – mert azt kétlem, hogy a nagyok (Amazon, B&N) is ennyit buknának az utalásokon, nekik tuti van valami külön megállapodásuk a bankokkal – és akkor már a terjesztőknek és a jogtulajoknak is sokkal könnyebb lenne a dolga.

Egy dolog viszont biztos. Ha a könyv jelenleg forgalomban sincs, akkor az e-kiadással csak nyerni lehet. Sőt, ilyenkor amíg nincs az elektronikus polcokon az számítható gyakorlatilag bevétel kiesésnek.

Ezen a blogon a digitalbooks.hu terjesztő szokta magát gyakran ajánlani: www.digitalbooks.hu/magunkrol/e-book-kiado-e-konyv-kiadas

Ha pedig e-kiadásra kerül sor két fontos dolog van. Prc és epub verzió is legyen, DRM pedig NE. De ez azt hiszem a fenti cikkből is kiderült :)

scan_dal 2011.07.19. 16:24:40

@Atyaman:
"Ha pedig e-kiadásra kerül sor két fontos dolog van. Prc és epub verzió is legyen, DRM pedig NE. De ez azt hiszem a fenti cikkből is kiderült :) "
innen egyenes az ut a Syllabux-hoz :-)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.07.20. 06:26:48

@scan_dal: Vagy a multimédiaplázához. :) Vagy a többi kiadóhoz, akinél van prc és epub is, drm nélkül.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.07.20. 09:58:16

@Komavary: Remélem a trend ez lesz, mert most még egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik így csinálják.

Rozgonyi Tivadar 2011.07.26. 09:48:30

@Atyaman: tényleg csak kíváncsiság, de engem is bosszant a 25% ÁFA.
Tudnak bármit tenni azzal, ha egy webáruházat kiszolgáló cég nem magyar jogi személy? Csak mert mondjuk Japánban 5% az áfa (mindenre), a könyvek mögé lehet tenni egy korrekt céget... tudnak ezzel BÁRMIT kezdeni a drága magyar hatóságok?
Azt tudom, hogy bármilyen fizikai, leszállított áru árusításakor ráverik az EU-s ország áfáját most már szinte minden USA webáruházban. De egy e-book esetén, for all that I care, én úgy tudom, hogy te Japánban akarod elolvasni, hát istenem, magyar IP-címről jött a vásárlás, nem állíthatok minden IP-cím mellé közlekedési rendőrt. Az ottani ÁFA szabályosan be van fizetve, le van adózva.... és 5%. Ebbe beleköthetnek?

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.07.26. 14:48:18

Simán. Kezdve azzal, hogy ok. hogy az ÁFA 5% Japánban, de halovány lila dunsztom sincs pl. arról, hogy mennyibe kerül egy céget fenntartani, milyen társasági vagy helyi adók vannak, és pl. hogy honnan találok én olyan japán könyvelőt, aki az adóbevallásomat megcsinálja.

Plusz, ha bp-en üzemelteted fizikailag a cégedet (itt van irodád, magyar telefonszámaid vannak és a többi), akkor felmerül a kérdés, hogy miért japán céggel csinálod a businesst, csak nem-e adót csalni akarsz-e.

Atyaman 2011.07.26. 16:37:01

@Rozgonyi Tivadar: Szerencsére Merras megválaszolta helyettem, mert én kicsit sem vagyok jártas a jog útvesztőiben és kiskapuiban :)

Rozgonyi Tivadar 2011.07.26. 20:24:53

@Merras: Bocsánat, rosszul kérdeztem. Teljesen igazi japán cégre gondoltam, japán címmel, telefonszámmal, adókkal (az egyik legcsúnyább a helyi települési adó, minden más összemérhető vagy sokkal jobb, mint itthon, minimumra ki lehet hozni párszázezer forintból az évet), tegyük fel, hogy eddig málnalekvárt főzött, de most felveszi tevékenységnek az e-book értékesítést is. NEM Budapesten van az iroda, nagyon jó japán könyvelőt ismerünk Kandában, és teljesen korrektül leadózza az ember az egészet Japánban. A kettős adóztatás elkerüléséről 1980 óta van szerződés a két ország között.
Momentán magyar nyelvű e-bookokat árul, és hát hogy-hogy nem, például főleg magyarországi (és clevelandi :-)) címekről vásárolnak nála.
Ebbe bele tud kötni bármit a magyar adóhatóság?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.07.27. 02:53:52

@Rozgonyi Tivadar: Nem köt bele, de egy magyarországi vásárlás esetében ugyanúgy rajta van az áfa, illetve a magyar szerzőket, tördelőket is fizetni kell valahogy.

(Én őszintén meglepődnék, ha egy pluszegyedik boltnak az áfakülönbségből (vagy egyáltalán) lenne plusz párszázezer forint bevétele.)

Rozgonyi Tivadar 2011.07.27. 15:48:54

@Komavary: Az áfakülönbségből nem lesz bevétel egy fillér se, akár 5%, akár 25%, azt be kell fizetni a (megfelelő) államnak. Az egyetlen különbség a végfelhasználó számára jelentkezik, éspedig hogy neki mondjuk 500 vagy 420 (vagy sarkosabb példával: 1250 vagy 1050) forintba kerül UGYANAZ a könyv, úgy, hogy a kiadó UGYANANNYIT keres.
A kérdés nyilván messzebb mutat, i.e. hogy mi alapján határozzuk meg egy elektronikus szolgáltatás teljesítési helyét. Mert az én tapasztalatom szerint ott, ahol akarom (épp ma volt egy beszélgetés egy termék disztribútorának az országokra vonatkozó korlátozásáról... ti. hogy mi van, ha az Amazon cloudján használják a Zimbabwéban megvett szoftvert, vagy átugranak vele Botswanába).
A magyar szerzőket és tördelőket meg elvileg ugyanúgy ki lehet fizetni, például PayPalen, úgyis kényszervállalkozó mind... :-(

foldeslaszlo 2011.08.01. 12:54:15

Bocs, picit hosszú lesz.
Bár a poszt a DRM-ről szól, a kérdés fele sztem valójában ez: mikor fogok én (szerzőként, kiadóként v. kereskedőként) annyit eladni, hogy DRM nélkül is talponmaradjak belőle? (A DRM mindenkinek csak nyűg, akinek foglalkoznia kell vele, ez tiszta sor.) Sztem pillanatnyilag a válasz az: majd akkor, ha lesz elég sok e-könyvet olvasó potenciális vevő és lesz elég nagy magyar választék. (Nagy számok törvénye...) Addig szerzőnek, kereskedőnek, kiadónak ez kizárólag színtiszta befektetés, meg egy kis marketing.
A vevők számára nagy befolyásunk nincs, az olvasóeszközök árának kellene egyfajta zuhanórepülésbe kezdenie. A választék méretét ma elsősorban a kiadók hozzáállása befolyásolja. A kisszámú e-kereskedő ma gyakorlatilag kiimádkozza belőlük a forrásokat, és hol vannak még a külföldi jogú művek és a színes, gazdagon illusztrált könyvek (pl. szakkönyvek!!!)?
Az elkötelezett e-könyvet olvasók részéről bizonyosfokú türelmetlenséget érzékelek a kiadókkal kapcsolatban. Ez érthető, hiszen ők (ti?) nem ebből (a könyvkiadásból) élnek, szemben a kiadókkal, ráadásul elég tudatos és úttörő fogyasztók.
De miért tolakodnának fénysebességgel a kiadók az e-könyveikkel a webre? Jelenleg max évi pártucat letöltés után kapnának pár ezer forintot. Anyagilag semmi sem ösztönzi őket. (Ezért sem tartom döntőnek az áfa vagy éppen a DRM-korlát kérdését: egyszerűen más bevételi nagyságrendekről van szó.) Ki keresi meg őket és magyarázza el nekik (győzi meg őket), hogy a legális e-könyvkiadás pont az illegális kiadás (másolás) ellen dolgozik? Ehhez be kell mutatni a működő eszközöket, a működő infrastruktúrát és a "működő" vásárlókat. Bocs, de a türelmetlen bejegyzésekből csak az jön le nekik, hogy ostobának nézik őket, ami nem túl szerencsés megszólítás.
Az angol nyelvterületen volt egy-két gigacég, akik rengeteg pénzt öltek abba, hogy rövid idő alatt létrehozzák a kritikus választéktömeget, amelyre már tömegesen, tehát olcsón lehet eladni a readereket. Sztem illúzió más tényezőnek tulajdonítani az ottani helyzetet. Magyarországon ilyen cég nincs.
A magam részéről tudomásul vettem, hogy évekig tartó folyamat lesz, amire egy kicsiny nyelven, alacsony vásárlóerejű és (sajna) nagyon lassan növekvő közönség kedvéért a legnagyobb, legsikeresebb magyar kiadók igazán bedobják magukat.
Az igazán fontos számomra nem is az, hogy Harry Pottert vagy Fekete Istvánt mikor, hányan fogják elektronikusan olvasni. Ezek e-kiadása nem kihívás. Ráadásul tökéletesen igaz rá: az olvasó úgyis megoldja! (Dafke.) A nagy kérdés a tankönyv- és szakkönyvkiadás. Ez az, ami nagyon költségigényes (feldolgozása és megjelenítés szempontjából), a technológiát még bőven fejleszteni kell hozzá, és ami alapvetően befolyásolni fogja, hogy az e-könyvolvasás a szórakozás egyik divatos formája lesz-e, vagy alapvető változást hoz-e az eddig nyomtatott kultúra befogadásában.

erasmus4 2011.08.01. 13:16:44

@foldeslaszlo:
"mikor fogok én (szerzőként, kiadóként v. kereskedőként) annyit eladni, hogy DRM nélkül is talponmaradjak belőle?"

De most akkor DRM-el talpon lehet maradni? Kétlem hogy több DRMel védett könyvet vesznek az emberek mint DRM nélkülit.

Az más tészta, hogy szvsz jelenleg még egyik sem nyereséges, de nemrég olvastam egy kiadó fórumán, hogy ha ma kiadnak egy könyvet ( egy független kiadó akinek nincs bolthálózata), kb. 3 év alatt érkezik be a pénz belőle, ha nem bukta a könyv.
A e-könyv olvasók meg tavaly év végén kezdtek el tömegesen betörni Mo.-ra, ha vesszük ezt a 3 évet akkora már rengeteg lesz.
Ha papírkönyveknél a kiadók el tudják viselni, hogy nem egyből jön be a nyereség akkor e-könyveknél miért nem?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.08.08. 11:34:25

@foldeslaszlo:
Jó a felvetés. Az olvasóeszközök ára sarkaltos kérdés, kétségtelen, hogy a bátrabbja az Amazon Kindle-lel abszolút jól jár (ilyen áron kellene többféle eszközt is forgalmazni, bár tippem szerint az Amazon nem sokkal karácsony előtt 100 USD alá fogja vágni a wifi-s alapkészülék árát).

Egy felvetés viszont nagyon érdekes. Beszéltünk már itt egy kis kiadó vezetőjével arról, hogy információs esteket, tájékoztató előadásokat lehetne/kellene kiadóvezetőknek tartani a helyzetről, pont abban a megvilágításban, amelyről te is beszéltél: a legális forrás az illegális "alternatívájaként" működhet csak, vagyis igazolódik az alaptétel: ha valami nem eladó, azt nem fogják megvenni.

És igen, tankönyv... Ukrajnába a PocketBook fejlesztett e-tankönyvet. Szerintem zseniális húzás, és bármily meglepő, kettő év tankönyvválasztéka, gyakorlatilag általáns 4-5. osztálytól annyi, mint egy 6 collos olvasó. Sőt.

foldeslaszlo 2011.08.08. 16:11:11

erasmus4: Így van. A kérdést a tájékozatlan kiadók teszik így fel.
Mekkora a nyereségtartalma a 3 év alatt elfogyó (vagy leselejtezett) könyvnek. (Példányszám!!!) És mennyi volt abban a támogatás, meg a szerző által behozott szponzor. És őszintén: ha ma bemész egy könyvesboltba és körülnézel - el tudod képzelni, hogy a könyvek fele nem bukta? (Nagyon nehéz a szakmán kívülről okosnak lenni, mert ezer kiadó ezer eset.)
Professzore: Ősztől szeretnénk indítani a Szent István körúti Örkény Könyvesboltban egy e-könyv-klubot: üljünk le és beszélgessünk róla.
Tankönyv: 4 kiadó prímán uralja ma a piacot, ők nem fognak komolyan kockáztatni, amig nem feltétlenül kell.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.08.09. 12:02:51

@Dworkyll:
1 db nem épp mass-market kategória... :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.08.09. 12:07:36

@foldeslaszlo:
Ha elindul, feltétlen szóljatok róla, mert egyrészt promótálnánk a blogon, másrészt szerintem egyikünk-másikunk elmenne.
A tankönyvek kérdése meg nagyon nem egyszerű. A felsőoktatási tankönyvtámogatási rendszer átalakításával eleve komoly érvágáson estek át az érdekeltek. A "sima" alap- és középszintű oktatáshoz szükséges könyvek készítésével foglalkozó pár nagy és rengeteg kis kiadó nyilván védeni fogja a saját, papíralapú rendszerhez fűződő érdekeit, még akkor is, ha magánemberként neki is jobb lenne egy számottevően olcsóbb, a gyermek számára kényelmesebb, egyszerűbb, inspirálóbb megoldás.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.08.10. 00:03:58

@Professzore: Honnan veszed, hogy csak egy darab van? Csak ajánlat van egy (a 99 dolláros), ahogy az új WiFis-ből is csak egy offer van, 139 dollárért. Hsználtakból van több ajánlat, áranként és eladónként.

ff48bp 2011.08.10. 09:34:57

Én azt nem értem, hogy ha szeretnénk gazdagon illusztrált e-könyveket, akkor hogy lehet ott is az 1000 forintos lélektani árat tartani? Hány letöltött könyv kell ahhoz? Ha a szerző jogdíjához hozzájön a grafikus, fotós díja és az előkészítő díja, a honlap üzemeltetésének költsége, a vásárlás tranzakciójának ára, akkor kiszámolta már valaki, hogy hogyan lehet nyereséges egy ilyen könyv? Minden védelem nélkül, csak egyszerűen előállítva. Amúgy azt sem tudom, hogy jelenleg egy e-könyvből mennyi a reálisan eladható mennyiség. Egy átlag, nem toplistás témánál mondjuk. Persze ehhez kell egy időt is mondani: én egy évben gondolkodom.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.08.10. 11:48:45

@ff48bp: Szerintem nehezen. Bár ehhez hozzá tartozik, hogy a _gazdagon illusztrált_ az nem néz ki jól epubban/prc-ben és 6"-os monokróm eInken se nagyon.

Bár nagyon nem szeretem a pdf-et, de a gazdagon illusztráltságra az jobb. Vagy valami hibridmegoldás, pl. a grafikus tartalom nettó a publi mellé van csomagolva, nagyfelbontású képekben, és azt monitoron lehet nézni. Esetleg összelinkelve a publikkal, hogy kikattintva legyenek elérhetőek.

Ugyanezért szerintem a 1000 határ sem feltétlenül igaz. Az albumokért is többet kérnek és kapnak a kiadók.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.08.10. 13:09:56

@ff48bp: Amúgy szerintem nyereséges akkor tud lenni, ha van papírkönyv és annak a hátán nagyon kicsik (tudnának lenni, ha olyan a munkafolyamat meg a webshop) a pluszköltségek. Vagy nagyon low-end az anyag.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.08.10. 20:55:54

@ff48bp: @Dworkyll:
Dwo felvetése teljesen jogos, több oldalról is. Való igaz, hogy egy ilyen jellegű kiadvány önmagában nem áll meg (vagy csak nagyon hitvány minőségben, ilyet sajnos most kénytelen vagyok gyártani). A technológia jelenlegi állása nem nagyon támogatja a gazdagon illusztrált anyagokat (csinálok ilyeneket is, nagyon róka fogta csuka kategória).

A kétségbeejtően szomorú helyzet az, hogy az olvasók gyakorlatilag nem vásárolnak itthon e-könyvet, sem a kicsiktől, sem a nagyoktól (Merras majd legfeljebb megcáfol, de tőle sem hallottam még, hogy megrendelte volna az új Ferrarit). Pedig tudvalevő, hogy pont a sci-fi-t kedvelő népség és a "first adopter"-ek társaságának felettébb nagy a közös halmaza.
Nyilván értékesítési adatokat nem fogunk publikálni a blogon (hacsak valaki nem adja oda nekünk), de amit tudok, azt tudom és az nem kétségbeejtő. Sokkal rosszabb annál.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.08.10. 21:08:57

@Professzore: A forgalmi adatok nagyon ergyák, ez tény. De választani sincs nagyon miből. A Fapadoskönyvet tisztelem becsülöm, amiért a Mulitimédiaplaza és az ekönyv.hu címjegyzékének kb háromnegyedét ők adják, de ők inkább "újraélesztenek", nem a premier anyagokat tolják. A maradék meg finoman szólva is rétegmű. Húzós, nagyközönséget elérő premier címek egyszerűen nincsenek a piacon, mert mindenki parázik.

Ezért is vagyok kurva kíváncsi az Agave őszi gurítására, mert az ő cuccaik között valódi bestsellerek is vannak.

A jó hír, hogy az alapsémák szilárdulni látszanak, van prc és nincs DRM, az árak pedig vállalhatóak.

Ha jönnek "nagy" címek, akkor továbbléphetünk a "nagy" közönség villanyosítására. A DVD-k sem két év alatt terjedtek el, hanem inkább 5-6.

Atyaman 2011.08.10. 22:50:04

Én ránézésre három nagyobb okra tudom leszűkíteni az itthoni alacsony forgalmat. Kettő bizonytalanra és egy tutira.

Az egyik, hogy vajon mekkora itthon az elérhető e-olvasó piac. Van-e már akkora, ami finanszírozni tudja az e-kiadásokat? Erre azért nehéz válaszolni, mert itt a témába vágó blogon valószínűleg torzított adatokat kapnánk arra nézve mennyien olvasnak e-könyveket a népességből.

A három közül a tuti biztos, amit már oly sokszor emlegettünk, hogy nincs választék az igazán kelendő könyvekből. Amit nem lehet megvenni abból tuti nem is lesz eladott példány. Egy saját példát tudok erre mondani: a Galaktikától és az Sfportáltól is több könyvet/novellát megvettem, hogy ezzel is támogassam az itthoni e-könyvek árusítását, de eddig még csak 4-5 novellát olvastam el. Ez ilyen formán részemről nyilván tarthatatlan. Egyszerűen túl sok olyan könyv van, ami jobban érdekel, az idő meg véges. (Egy másik probléma, hogy szeretem az angol könyveket az eredeti nyelvükön olvasni és ezzel talán nem vagyok egyedül.)
Szóval hiába van már most is nem kevés elérhető cím, ha éppen nem azok, amit a vásárló meg is venne.
Ennek a problémának az okait is már rég letárgyaltuk, érthető a kiadói óvatosság és az elérhetetlen külföldi jogok sajnálatos helyzete. Ettől függetlenül ha nem sikerül megoldást találni, akkor baj lesz/van.

A harmadik, bizonytalan probléma pedig a másodikból következik. Amíg nincs itthon normális választék a sikeres és komoly érdeklődésre számot tartó könyvekből, addig a tudatos vásárlók – és 30e Ft felett azért elég sokan tudnak tudatosak lenni – nem úgy veszik a "vasat", hogy majd az itthoni boltokból szemezgetnek. Ők már eleve a külföldről történő vásárlásra, ingyenes könyvekre, illegális beszerzésekre gondolnak.
Innentől kezdve az itthoni olvasók táborában van egy kisebb mag, akik lelkiismeretesen próbálják támogatni a hazai piac fejlődését. Majd ezután következik egy olyan csoport, aki félig-meddig figyelemmel kíséri a történéseket és ha lát(na) valami számára érdekeset, akkor azt megveszi. Aztán pedig ott van a legnagyobb egyre csak bővülő csoport, akiket a teljes itthoni e-könyv piac hidegen hagy, letöltik amit akarnak és elvannak vele. Az igényesebb még meg is tanulja, hogyan lehet egész jó minőségű e-könyvet készíteni.
Na ez az utolsó csoport, amit a legnehezebb rávenni a vásárlásra és az ő számuk az ami legjobban gyarapszik. Valószínűleg ide érkezik a legtöbb újdonsült e-olvasó tulaj és a második csoport tagjai is ide migrálnak egy idő után.

Disclaimer: A fenti persze szigorúan magánvélemény. A tévedés jogát fenntartom, sőt még direkt kívánom is, hogy ne legyen igazam.

foldeslaszlo 2011.08.11. 13:22:42

@Atyaman: Túlnyomórészt egyetértek, frappáns megállapítások. Az utolsó megállapítással kapcsolatban másra számítok. Szerintem
1. A könyvolvasók túlnyomó többsége nem óhajt foglalkozni semmilyen technikai machinációval: megveszi az olvasmányt és olvas. Nem fog konvertáló meg crackelő programokat keresgélni, telepíteni és konfigurálni. Begy a webáruházba, kiválaszt, fizet, bemásol és olvas. Ez a maximum, amire rá lehet venni. A mostani helyzet pont azért csalóka, mert a "first adopters class" jellemzően képzettebb informatikailag (és nyelvileg), nem gond a féllegális források, meg a konvertálóprogamok ésatöbbi használata.
2. Van jónéhány olyan film, amit megveszek dvd-n, pedig hozzájuthatnék letöltve. Szükségem van rá úgy, ahogy kiadták, szépen, garantált minőségben. (Neadjisten, gyűjtöm.) Az innen-onnan összedigitalizált, szkennelt, begépelt, letorrentezhető e-könyveknél nincs garancia semmire. A rendszeresen olvasni szeretők többsége számára az az egyszeri, eldobható olvasmányok világa. De még nincsenek bestsellerek, tankönyvek, szakkönyvek, illusztrált anyagok, napi és hetilapok (tisztelet a kivételnek). Még nem tudjuk, ott hogy fog működni ez a dolog. Szerintem nem úgy, mint a "másodlagos frissességű" olvasmányoknál.
Tehát én arra számítok, hogy nem az angolul olvasó és konvertálgató, forrásokat felkutató, digitalizáló réteg (first adopters) fog nőni itthon, hanem az, amelyik magyar forrásokat akar látni jó szolgáltatás keretében, azután eldönti, fizet-e érte. Az e-könyv olvasására alkalmas eszközök mindennapossá válnak, talán nem egy, hanem három-négy év alatt, és az egyszerűen eldönti a dolgokat. Innen, "alulról" ez még nem látszik, de néhány kiadó elkerülhetetlenül lépni fog (a Kossuth is köztük lesz), csorogni kezdenek a bestsellerek v. legalábbis a friss kiadványok.
Egyvalamiben egészen biztos vagyok, talán egyetértetek: a nyomtatott könyv árban és hozzáférésben már ma sem versenyképes az e-könyvvel, és a szakadék a jövőben már csak nőni fog, a szabványok és az olvasóeszközök változásaitól függetlenül. Nem számít, mikor kap észbe szerző, kiadó, meddig hajlandók az úttörő magyar vállalkozások finanszírozni az e-könyves "bizniszüket", meg hogy milyen tapintatosan és visszafogottan beszélünk az átlagolvasónak arról, hogy "nem, nem kell félni, hát nem is olyan rossz ez és mi is imádjuk a nyomtatott könyveket" (egyébként tényleg). Az elektronikus mód a jövő, az olvasás pedig a lényeg.
Tiz-tizenöt év múlva a legtöbb honfitársunk azon fog csodálkozni, hogy mit nem lehetett ezen felfogni.
Summa: Az alacsony hazai forgalmat egyszerűen annak tulajdonítom, hogy egy speciális új termék(csoport) életgörbéjének szinte nullpontján vagyunk. Az angol nyelvű piacot néhány gigavállalkozás milliárdos befektetése hozta létre. Ha nem tették volna, most nem lenne mihez képest sajnálkoznunk... Nálunk (nyelvi okokból) kisebb a nagyságrend, ezért hiányzik az az egy-két gigavállalkozó. De nem térünk vissza a super8-as filmekhez és a vhs-hez.

Atyaman 2011.08.11. 17:31:22

@foldeslaszlo: Egyetértek a meglátásokkal, szerintem sincs más hátra, mint előre. Én ott bizonytalanodom el, és vagyok hajlamos a pesszimizmusra, hogy félek tőle már kezdünk túljutni a first adapterek táborán. Ezek a kezdeti vásárlók, ahogy említette is informatikailag képzettebbek és bizony ezt az informatikai tudást fel is használják. "Kikupálódnak" az e-könyv készítés terén, aminek köszönhetően egyre elfogadhatóbb minőségű publikációkat raknak össze és ezeket hajlamosak megosztani másokkal.

Én sajnos úgy látom, hogy már most jelentős mértékben sokasodnak az epub és mobi fájlok a különböző megosztó oldalakon. Ezáltal a folyamat által könnyen elérkezhetünk ahhoz a ponthoz, hogy az ön által említett még gyakorlatilag csekély méretű réteg (akik nem akarnak a technikai részletekkel foglalkozni) is növekedésnek indulhat, hiszen van aki kiszolgálja az igényeiket. Kérdés, hogy vásárlástudatossági szempontból az általam említett három csoportból melyikbe érkeznek. A másodikba, akik még figyelik az e-könyv piacon megjelenő könyveket vagy a harmadikba, akiket már elég nehéz rávenni arra, hogy fizessenek a tartalomért, amit letölthetnek ingyen is.

Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha türelmetlenek lennénk – azokra gondolok, akiket érdekel mi lesz a magyar e-könyvekkel –, de talán mások is velem együtt úgy látják, hogy magának a piacnak kevés a türelme. Nekem pl. nagyon sok türelmem van. Ha 3-4 év múlva jelennek meg olyan itthoni és külföldi (a nem angol anyanyelvűekre gondolok) szerzők művei, amik érdekelnek, akkor ugyanúgy megfogom venni, mintha holnap jelennének meg. Én csak attól félek, hogy a többségről ez már nem mondható el.

Fall 2011.08.11. 19:20:52

Talán kicsit OFF, de... személy szerint én már annak is nagyon örülnék, ha a társadalom internetező rétegének fejecskéjében a PDF nem lenne egyenlő az e-könyvvel. OFF vége.

foldeslaszlo 2011.08.15. 16:40:38

@Atyaman: Tegeződhetnénk? Köszönöm.
Sajna, lehet, hogy igazad van. Lehet, hogy az ingyenes (illegális)hozzáférés miatt a kiadók egy jelentős része becsukja majd a boltot. A megbízható minőségű könyvek (fordítások) száma csökken, lesz helyettük jó (vagy rossz) szándékű amatőrök által összehozott fércművek tengere. Amikor egy-egy területen a hiány érzékelhető lesz, néhány olvasóban felmerül, hogy tkp. fizetne is a megbízható minőségért. Létrejön pár újabb kiadó, és amikor egy idő után, a kialakult tisztességes választékot megszokva a fizetőképes olvasók egy része megint az e-könyvön kezd spórolni, újra csődbe meg néhány kiadó. Kapitalizmus.

A képet árnyalhatja egy másik körülmény: tétlenül fogja-e nézni a kormányzat, hogy adóalanyai (választói, munkavállalói) egy nem elhanyagolható része kicsit sötétebb (képzetlenebb, tudatlanabb, műveletlenebb), mint azelőtt. (Ha már az adóalanyoknak stb. nem tűnik fel.) Ez már egy másik mise...

Atyaman 2011.08.15. 21:37:37

@foldeslaszlo: Tegeződjünk :)
A többi olvasóval együtt – többek közt – pont ennek a forgatókönyvnek az elkerülése céljából vagyunk (látszólag) _türelmetlenek_. De majd csak lesz valahogy.

A másik körülményről: az utóbbi évek kormányainak ténykedésén nem láttam azt a nagy buzgalmat, hogy a kultúrát és a művelődést támogassák. A jelenlegi gazdasági helyzetben meg, de pláne nem fogják. Sajnos lassan már oda jutunk el, hogy nem azon fogunk értetlenkedni miért nem kerülhetnek az e-könyvek a print könyvek kedvezményes áfa sávjába, hanem a print könyvek miért nincsenek még a normál áfa sávban.
Előbb nézem ki, hogy a neten található kétes eredetű (illegális) tartalmak ellen – és így érintőlegesen az ilyen eredetű e-könyvek ellen is – vas szigorral lépnek fel. De ez nem az olvasásnak vagy a művelődésnek fog szólni, hanem a pénznek.
Persze ezt lehet, hogy csak megint a borúlátóbb felem mondatja velem.

foldeslaszlo 2011.08.16. 15:49:49

@Atyaman: Vannak azért jó jelek. A kiadók egyike-másika óvatosan belép ebbe a világba, lépegetünk előre. Ahogy én látom lassan (naggyon lassan) megtalálnak minket azok, akik nem kizárólag a mai bestsellereket és jónevű kortárs írókat keresik, hanem hajlandóak fizetni a klasszikusokért, és kevésbé ismert kedvenceikért. Valami mocorog tankonyvtémában, és sztem egy-két könyvtárnak is lesz esze kihasználni a technikát.
Viszont eszembe jut néha, mi lesz, ha a Google vagy az Amazon ráállít ötven embert meg pármillió dollárt, hogy legyen egy év alatt mondjuk 20ezer magyar nyelvű e-könyve a jobb címekből. A külföldi jogtulajdonosokkal szemben kicsit jobb az alkupozíciója, mint a magyaroké, úgyhogy pl. a kortárs világirodalmat lenyúlhatja.
Egyszóval: fel a fejjel!

Konyvmolyolo 2011.08.20. 09:38:46

Gyors bemutatkozás:
kiadó vagyok (az őskövület fajtából, amelyik még csak papírkönyvet gyártott) :) és nyitott az új megoldásokra.

Állapotom:
szűk száz e-könyv jog birtokában agyalok, figyelek, keresem a lehetőségeket.

A fő problémám:
Hogyan kínálhatok úgy egyszerűen tartalmat a fizetőképes vásárlóknak, hogy ne szegjek szerződést?
Konkrétan.
Itt nagyon sok tudásanyag összegyűlt. Tudtok olyat, aki tud a megvalósításban segíteni? Át akarnám lépni a Rubicont.
De a könyvek egy részére elő van írva a DRM. Természetesen azon részére, ami nélkül nem fog megmozdulni a vállalkozás.

A poszt jó. Logikus, jól felépített, és nagy arányban egyet is értek vele.
Ez az egy infó hiányzik belőle.
Hogyan adjam DRM nélkül, amit DRM-mel kell?
Mátyás király feladta a leckét.
Hozz is meg nem is, DRM is meg nem is.
Kellene egy "okos lány".:)

Az árazáshoz:
"E fölött az ár fölött viszont már csak olyan könyvet veszek, ami komolyabban felkeltette az érdeklődésem és szinte biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben el fogom olvasni."

Ez nem jó hír a pénztárcának, de ha valaki nem akarja lerombolni a kiadóját, márkáját (szerző), iparágát, akkor mindig e fölé a pont fölé kell árazni. Valamivel - ezt kell megérezni, letapogatni, hol van az R-pont. :)
(respektpont - © ezt most találtam ki, úgyhogy mindjárt gyorsan le is védem) :)
Vagy még inkább azt, hogy hová emelhető fel. Munkával, odafigyeléssel, tájékoztatással, igényességgel, folyamatos gondolkodással és fejlesztéssel.

Az olcsó termék halál. (kivéve a dömpingpiacon, de a könyv nem az, főleg Magyarországon nem)

Kíváncsi lennék az SFportál tapasztalataira, de azt tippelem, hogy a mostani ÁFA mellett még a közel 1000 Ft-os árral sem lehet építkezni.

Számtalan oka van, a legelső ez, amire az idézett komment utal:
minél olcsóbb, annál inkább a "különösebben nem izgatsz, de aprópénzért nem bánom..." érzés, gondolat érvényesül.
Ékes példákat lehetne hozni erre a férfi-női kapcsolatból. Hogy minek van respektje, hogyan alakul ki kötődés.
És - ezt sajnos nem én találtam ki - olcsó húsnak híg a leve.
Amire szólás, közmondás van az per definitionem igaz.

Sokan azt mondják, ha a kiadók nem jönnek rá, hogy nagyon olcsón kell adni a könyveket az e-világban, meghalnak.
Az üzleti gyakorlat bőven rácáfol erre.

Kivéve megint egyrészt a gyevi bírót, másrészt a kínai dömpinget, de ebbe most ne menjünk bele, az más modell, itt nem alkalmazható.

A vevő soha nem hálás. És igaza van. Bármilyen kevés pénzt adott, azért még ő adott. Örülj neki. Te szabtad az árat.
A vevő szerethet, becsülhet, de hálát soha nem fog érezni az olcsó árért.
Aki azt hiszi, az olcsó árazással tud üzletet csinálni, az meghal.
Mert épp az a vevő fog szarni a fejére, akinek bazi olcsón adott oda valamit. (bocsánat a tisztelt egybegyűltektől) :)

Ebben egyetértek: a vevő a király.
De egy fenségnek nem lehet filléres holmival hódolni. A koldusnak vet némi alamizsnát, de becsülni soha nem fogja.

Hát, ilyesmiket gondolok. Vélem, nem vagyok rokonszenves vele. Sajnos azonban nincs új a nap alatt.

Az e-könyv végtelenül izgalmas, forradalmi elem, de csak egy új médium. A forradalmat azonban emberek csinálják, és amikor vége a forradalomnak, ők fognak élni annak eredményeivel.
Az ember pedig évezredek óta olyan, amilyen. Nem jobb, nem rosszabb. Nagyjából ugyanazok a dolgok vezérlik. És az ember, a vevő vezérli az üzletet. Ha valamit lesajnál, azon keresztüllép, és még arra sem veszi a fáradságot, hogy köpjön rá.

© R-pont - ezt keressük! De nem egyszer. Folyton.:)

Konyvmolyolo 2011.08.20. 09:58:30

"Nyilván ha most a Shirokuma felteszi a webáruházába, megint a kutya nem talál rá; viszont ugye nem nagyon van mire 50-60%-ot lehúzni a kiadón a terjesztéshez. Itt mik (lehetnek) a reális számok?"

A választ az első mondatból vélem kiolvasni.
"a webáruházába, ahol a kutya nem talál rá."

Ki fogja tehát megmondani, mennyi legyen az e-kereskedői árrés? Az az e-kereskedő, akinek folyton ott fognak lógni a webáruházában. És az lesz a reális, amit mond és fogcsikorgatva bár, de elfogadnak tőle a tartalomtulajdonosok.
Mivel forradalom van, ez lehet szerző is.

És ezért irtó nehéz árat szabni az e-könyvekre. Mert aki gondolkodik, az nem a könyvet fizetteti meg. Annak kell pénz arra is, hogy márkát, ismertséget, kapcsolatokat építsen. Ki mondja, hogy a neten ingyen van mindez?

Nem lehet tudni, mennyi pénzt fog majd az e-könyv vállalkozás (akár szerző) eltapsolni arra, hogy ne a futottak még kategóriában legyen ismertségben. Ki akar azért dolgozni, hogy végül kiszolgáltatott legyen?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.08.21. 10:24:26

@Konyvmolyolo:
"De a könyvek egy részére elő van írva a DRM. "

A DRM, vagy a másolásvédelem?

Szerintem három út van:

1. Megpróbálni kiskapukat keresni a szerződésben. Ennek a vége sértődés, per lehet - nem nagyon éri meg.
2. A DRM költségét az adott íróra hárítani. Ha a végén fizet, így járt - ő kérte az extra szolgáltatást.
3. Nem kiadni, viszont megtartani a jogot.

(Mindhárom esetben beiktatnék egy nulla pontot, amikor is berakok egy egyszerű google keresést, ami kidobja az adott mű drm-mentes - de kalóz - változatát.

Mindez persze hazai írókra érvényes, a külföldieket szerintem nem hatja meg a magyar piac.

Ami pedig az ismerettséget illeti: jelenleg van egy darab ekönyváruház, ami mögött nagy kiadó van és elég rugalmas. Van sok kicsi, aki szintén. Van választási lehetőség, és ha X nem tud vállalható feltételeket nyújtani a kiadónak, akkor biztos, hogy ott van Z .

Száznál több cím, esetleg exkluzivitással, főleg, ha a kiadónak van köze a nickedhez, nagyon jó alkupozició.

(Viszont ahogy látom, sajnos pont a DRM-es boltok azok, ahol merevebbek, nem mernek próbálkozni a lehetőségekkel.)

Atyaman 2011.08.21. 15:10:57

@Konyvmolyolo: A DRM-hez:
Erre a helyzetre nem nagyon van megoldás. Beszélni kell a jogtulajjal, hogy a DRM nem nyerő. Az egy dolog, hogy pénzbe kerül és a védelme meg gyakorlatileg csak a vásárlás ellen tud hatásos lenni – mert csak az nem töri fel, aki nem akarja –, de az Amazon nem adja oda senkinek a DRM-ét, ami a Kindle-ös terjesztéshez kellene. A potenciális vásárlók többségét pedig rossz húzás kapásból kizárni. Professzore felmérése a blogon 2/3-os Kindle fölényt mutatott és a fórumon is van egy szavazás arról, hogy min olvasunk. Bár több kategóriát is meg lehet jelölni, de azért az beszédes, hogy a 77 szavazóból 48 behúzta az x-et a Kindle mellé.
Szerintem ezek a legnyomósabb érvek. Ha ezekkel nem lehet meggyőzni a jogtulajt, hogy DRM mentesen engedje kiadni a könyvet, akkor nem is akarja digitálisan terjeszteni és csak keresztbe akar tenni az elektronikus kiadásnak.

Az árazáshoz:
Az idézett részletben az impulzus-vásárlás árhatárát írtam le hangsúlyozottan a saját esetemre. Ezt az árat leginkább a szerzői kiadásokra lehet ráhúzni a nagyobb piacokon (sajnos a magyar még nem az). Leírhatnám részletezve, hogy miért is jó ez, de egy magyar kiadó sokra nem menne vele. Nyilván ha olyan könyvet árulnak 3x ennyiért, ami érdekel akkor szintén megveszem, de ebben az esetben már nagyobb vásárlási ingerenciára lesz szükség.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy az ár és a minőség között húzzunk párhuzamot.
Egy könyvnél a respektet elsősorban és nagy részben az író kapja, utána a kiadó ha színvonalas a kiadás minősége és jó írók műveit szokta megjelentetni. Az ár nem játszik a respektben. Amikor a vevő meglátja az egyik kedvelt íróját egy általa becsült kiadónál, akkor nem azt fogja mondani, hogy bakker ezt bagóért adják, akkor biztos sz@r, én meg nem veszem! Vagy ha egy ismeretlen író művét látja egy számára nem kedves kiadónál drágán, akkor azt fogja gondolni, hogy ha ez ennyibe kerül, akkor csak jó lehet, ide vele!
Az ár _csak_ azt fogja meghatározni, hogy megveszi-e vagy sem. És igen ezt a pontot kell megtalálni, ahol a vevő még hajlandó pénzt kiadni és az író/kiadó is megél az üzletből. De ebbe a kalkulációba nem tartoznak bele az ilyen szentimentalitások:

» olcsó húsnak híg a leve«
+
» És az ember, a vevő vezérli az üzletet. Ha valamit lesajnál, azon keresztüllép, és még arra sem veszi a fáradságot, hogy köpjön rá.«

Az ember azt sajnálja le, ami ócska és nem azt ami olcsó. Lásd: Apple és Android app store-ok, szerzői kiadású e-könyvek, digitális mp3-mak.

Konyvmolyolo 2011.08.21. 18:17:53

@Komavary: külföldiről van szó zömmel. Mármint azok a problémásak. És kicsi az esély, hogy belemennek a -
mibe is? Az én fejemben eddig a másolásvédelem volt a DRM.
Most akkor én vidéki szőke nő vagyok? :)

Ismertségről:
érzésem szerint nem az az érdekes, hogy ma mi van. Annyira nullán áll a piac, hogy csak az az érdekes, hogy mi lesz.
Emiatt exkluzív szerződést nem kötnék senkivel. Bármikor változhatnak az erőviszonyok.

Konyvmolyolo 2011.08.21. 19:34:59

@Atyaman: Ettől tartottam. Azért ha valakinek van jó megoldása vagy ötlete puha DRM-re, ne habozzon megosztani velem.

A respekt sorrend úgy van, egyetértek.

A véleményemet mégis tartom, sőt tudomásom szerint pszichológiai alaptétel, hogy a magasabb ár rendszerint jótékonyan hat a megítélésre.

Ami példákat hozol, azzal persze nem lehet vitatkozni.
De a tételt nem döntik meg. Csak sarkított példák.

Mi is a tételem?
A magasabb ár hosszú távon javítja, az alacsony ár rontja a respektet.
Vagyis a respekt egyenesen arányos az árral. (az arány mértékét nem tudjuk ill. változik)
Ennek a tagadása:
- fordítottan arányos

Nem pontos a matematikai modell, mert tagadás volna a nem arányos is, az viszont, hogy ne legyen az értékítéletre hatással, végtelen ritka, gazdaságilag elenyésző vevőszámra lehet igaz.

Egzaktul fogalmazva az első példád azt mutatja meg, hogy van olyan eset, amikor az alacsony ár alig rontja a respektet.
(Azonnalra lehet válasz a nem, hosszú távon inkább az alig érvényesül.)
Ha alig is, lassan is, de rontja.

A második arra példa, hogy van olyan eset, hogy alig javítja (persze, hogy nem veszem meg azért rögtön, mert drága).
De valamelyest hat.
Alig is, lassan is, de javítja.

Az összes többi esetben pedig még inkább érvényes,
hogy az átlag olvasó helyből értékesebbnek gondolja a drágábbat (nem tudjuk milyen mértékben, de értékesebbnek tartja, és nem értéktelenebbnek.)

Pl. ismeretlen szerző jó kiadónál,
általában ismert, de a vevőnek ismeretlen szerző jó kiadónál
hallomásból ismert szerző ismeretlen kiadónál
ismeretlen szerző ismeretlen kiadónál

Minden esetben inkább javítja a megítélést.

Az "olcsó húsnak híg a leve" érzésem szerint csöppet sem szentimentális.
Egyrészt a népi tapasztalat meg az ilyen úri huncutságok, mint szentimentalizmus, nem férnek össze. A napi (százéves távlatban mérhető napi) tapasztalaton alapulnak.

Másrészt rögvalóság:
bizonyos összeg alatt csakis vackot lehet produkálni.
Törvényszerűen.

Persze hogy mi az az összeg, ahhoz érteni kell az adott szakmához - az összes vetületével együtt.
Meg nem ártana egy kristálygömb pl. a gazdasági környezetről.

Vagyis hogy ma ennyiért mennyit kell minimum elkérni, ahhoz messze nem elég a bekerülési árral számolni, ami
- jogdíj
- (fordítás)
- irodalmi szerkesztés
- korrektúrafordulók
- borító (és illusztrációk) készítése
- tördelés, DTP
- (papírkönyv estén még nyomda, szállítás, raktározás)
- DRM, a formátumok kialakítása során keletkezett fix költségek

Kell még hozzá
- az e-felület kiépítése, karbantartása, folyamatos fejlesztése
- marketingje és/vagy kereskedelmi árrés,
- könyvek egyedi marketingje
- egy általános üzemi kockázat, amely egy születő iparágban nagyon magas,
- kiadói rezsi (beleértve a dolgozók nagy bruttó jövedelmét),
ügyvitel
- annak a kockázata, vesztesége, hogy megfizeti-e és mikor a kereskedő a leszámlázott forgalom után a járandóságot,
- törvény szerinti közterhek és a bizonytalan jogi környezet miatti kockázat
- gazdasági krízis miatti kockázat
- végül, de nem utolsó sorban nyereség, hiszen minden egyes beruházásnál afelett dönt az ember, hogy bankba rakja-e a (cég) pénzét vagy kockáztatja, és még dolgozik is érte, hogy visszajöjjön

És sztem ez még nem teljes, mert még fogalmunk sincs, mit hoz az iparág.

Nekem meg van egy másik, képtelenül szentimentális gondolatom is:
mindig biztos akarok lenni benne, hogy ki tudom fizetni időben a dolgozókat, a szerzőket, fordítókat...

De persze mindenki úgy szab árat, ahogy akar.
Csak mondom: az alacsony ár halál.
Meglátjuk öt év múlva, ki élte túl, ki nem és miért.:)

Ha mi, béke porainkra.:)

Egyelőre azt mondom, az ellenségeiteknek javasoljátok azt, hogy jó olcsón dolgozzanak.;)

Konyvmolyolo 2011.08.21. 19:46:12

@Atyaman: "nem is akarja digitálisan terjeszteni"

Egy amerikai kiadót nehéz lesz meggyőzni, aki konkrétan terjeszt már digitálisan. Pl. az Amazonon. És brutális a forgalom, egyre nő a papírkönyvekkel szemben.

Nem fogja megérteni ill. tényleg nem érdekli, hogy Magyarországon mi van.
Azt fogja mondani, csak csináljuk szépen úgy, ahogy a világban mindenki, aki (a szemében) számít e-book ügyben:
No. 1. - Amazon

Úgyhogy csak arról tudunk dönteni, hogy kijövünk-e ilyen körülmények között kurrens tartalommal vagy nem.

Azért még reménykedem valami szerződés konform puha védelemben.:)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.08.21. 21:32:04

@Konyvmolyolo: DRM fronton szerintem van egy-két komoly mondás, bár nem mindegyik triviális.

1. Szerintem abszolút opció, hogy beszállsz az Amazonba, az adott anyag magyar változatával. Ekkor van DRM, van iszonyat jó ügyfélkapcsolat, "ügyféltér", ügyfélszolgálat. Meg Amazonos árrés persze, de azon is lehet dolgozni.

(Ekkor tuti fix, hogy ki fog derülni, mennyit ér a világ legjobb DRM-e, és hogy mennyi pénzt hajlandó a vevő adni a az egész e-könyv experience-ért, vábáraházastul és késleltetés nélküli vásárlásostul)

2. El kell magyarázni az amerikai kiadónak, hogy a magyar piac mennyire más, mint az amarikai. Kezdve a fizetőképes kereslet méretével, ideértve a MAGYAR nyelvet, ami szerintem önmagában egy DRM, és ezt halál komolyan gondolom, folyatva az átlagfizetéssel, és annak a könyvekre (kultúrára) fordítható részével.
Nem hagynám ki azt sem, hogy szerintem benne vagyunk a top háromban a könyvkalózok sűrűségével és képzettségével is, a spellcheckerek nem úgy működnek errefelé, mint angolul.

3. Puha DRM-ről már volt szó (ekonyvolvaso.blog.hu/2009/12/07/a_puha_drm) és mostanra már gyakorlati tapasztalat is van vele. Ha kell erről gyakorlati infó, keress meg nyugodtan, privátban is akár.

Készül poszt arról, hogy lehet-e rentábilis Magyarországon _önmagában_ az e-kiadás. Ma még szerintem nem. De látni vélem azokat a lépcsőket, amiket mindenképpen meg kell lépnie egy kiadónak az életben maradáshoz, és hogy a papír a főcsapás vagy az elektronikus, azt bőven ráér eldönteni.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.08.22. 04:09:36

@Konyvmolyolo: A digital rights management elvileg csak enniy: menedzselni a digitális jogokat. Pl. letiltani, hogy egy pdf fájl nyomtatható legyen, vagy hogy másolni lehessen belőle - annak ellenére,hogy maga a fájl szabadon másolható.

Vagyis DRM a vízjeles, puha DRM is, de elvileg DRM az is, ha a könyv elején ott van, hogy kedves olvasó, ha szeretnél még ilyen könyvet olvasni, akkor ne osszd meg, max. a szűk háztartásoddal, mellesleg ha csak úgy leesett az olvasódra a fájl, akkor itt és itt tudod megvenni ezt, és a szerző további köteteit is.

De ez már egyértelműen játék a szerződéssel, ha másolásvédemet kértek, akkor sajna másolásvédelem kell.

Viszont nagyon fontos az, amit Atyaman felvetett: az ország tele van Kindlével, erre max. az Amazonon keresztül lehet DRM-et szolgáltatni, a nemzetközi feltételek meg sokkal rosszabbak, mint amit az amerikai piacra kínál az Amazon. (Pluszköltség, mert csak, sokkal nagyobb terjesztői jutalék, stb.)

Ismertség: most az ekönyvesboltoknak is tartalom kell. Ha a kiadó tud találni egy olyat, amely egyszerre keresi az olvasók és kiadók kegyét, amögé érdemes felsorakozni.

Magyarország akkora késésben van, hogy nem lehet formátumbukta (csak DRMmel, ugye), és a jutalékot is jól lesakkozták odakint (lehet hivatkozni az amerikai amazon amerikaiaknak szánt arányaira.) Megint csak az a fránya DRM - ha egy fájl drm-mentesen elérhető, akkor teljesen mindegy, honnan veszi meg a vásárló. DRM-es olvasóval és bolttal viszont bolthoz köti magát.

(Más: ár - én középárra szavazok, pl. az sfportal árai jól eltaláltak. Szerintem magyarul egyszerűen nincs meg az az olvasóréteg, aki szaporává tenné a közmondásos fillért. Most tét nélküliek a párszáz forintos ekönyvek - a szerzők, a kiadók, a boltok nem remélnek tőle komoly pénzt. Viszont nem csak maguk alatt vágják a fát, hanem az egész ekönyves piac alatt. Ugyanakkor a papírkönyvnél nem, vagy csak minimális összeggel olcsóbb ekönyvek a másik véglet - hülye lesz az olvasó megvenni, ha hozzácsapja egy buszjegy árát, és megvan olvasás után eladható változatban is.

Konyvmolyolo 2011.08.22. 11:34:44

@Dworkyll:
1. ez világos. És mivel sok a Kindle, értelmes is - azonban bukik a DRM nélküli "kívánalom", és még a középárazás is a nemzetközi szívások miatt.

És mivel az alap nálunk, hogy minden fő formátumot kiszolgáljon az ember, akkor ez a húzás meg is határozza az árszínvonalat.

2. Sajnos minimális az esély. Egyrészt amiatt, amit már írtam. Ők (amerikaiak) akarnak a kutya lenni és nem a farok. Másrészt az iparág kialakulatlansága miatt örül az ember, ha hajlandók eladni a jogokat. Rengetegen kivárnak és nem kötnek szerződést e-jogokra.
Még minden lehetőség játszik

3. azt olvastam. A gyakorlati tapasztalat érdekel. Írok.

Rentabilitás: egészen biztosan nem rentábilis. Magasak a kezdeti költségek, kevés a vásárlás.
Sokba kerül a vásárlók elérése.

Sőt, még a hagyományos kiadás mellett (ha külön mérjük az e-könyv rentabilitását) is nagy valószínűséggel veszteséges.
Persze nagyon függ attól, ki milyen költségek mellett száll be.

Ez a befektetés, alapozás időszaka, sok bizonytalansággal.
Még számolni is nehéz, hiszen a fent felsorolt tételek nagyságát nehezen becsüli az ember tapasztalat, benchmark híján.

.

Konyvmolyolo 2011.08.22. 12:01:12

@Komavary:
Hát ez az.
Nekem úgy tűnik, mintha már nem is lennének a kiadók döntéshelyzetbe.
Ha sok a Kindle, Kindlére kell szolgáltatni. Ez eldőlt.

Ha a szerződés előírja a DRM-et, akkor csak úgy lehet dolgozni. Nem lopunk, nem szegünk szerződést.
Ez eldőlt.

Ha csak az Amazonon keresztül lehet, akkor az is eldőlt, vagyis az alacsony árazás sem opció, hiszen mindent be kell számolni, ami ebből következik, és az ma nem kevés.
Eldőlt.

Hiszen látjuk, az eddigi kínálat - hazai szerzők, lejárt jogok - nem mozdítják meg a piacot, kellenek a külföldi bestsellerek.

Árazás: nyilván több szintűre lesz szükség.
A külföldi könyvekre nagy eséllyel az Amazon általános irányelve alkalmazható, hogy legyen olcsóbb 10 USD-nél.
(Bár hoztatok már példákat ennél drágábbra is, de azt már nyilván a konkrét cím státusza diktálja - pl. keresett hiánycikk).

Aminél meg kijön, ill. konkrét marketing céllal (pl. bevezető kampány), az lehet ez alatt.

Ár: pontosan erről van szó. Tökéletesen összefoglaltad.
Az SF portál mindenképpen szimpatikus, jól csinálják.
Nagyon kíváncsi lennék a tapasztalatukra, hogy valóban jól eltaláltnak érzik-e az árakat ők is.
Ha igen, akkor hazai szerzőkre ez tartható lenne.
De őszintén szólva én meglepődnék.
Kíváncsi lennék, ha mindazzal (vagy legalább a zömével) számolnak annak, amit felsoroltam, nem bukta-e ez az árszint.

Érzésem szerint inkább az 1 300-1 500 Ft az, amely mellett a kiadó (és a dolgozói) biztonságban érezhetik magukat).

Meglátjuk, emelnek-e árat.:)
Vagy esetleg elárulják, hiszen tényleg érdemes volna a piacnak értelmes keretek között kialakulni.

A papírkönyv árán szerintem is durva volna adni csak simán uazt a szöveget.
Bár meg lehet a terméket úgy is fogalmazni, hogy értelmes és indokolt legyen akár magasabb ár is.
Hú, sok felé futnak még a szálak, nagyon izgalmas ez a dolog.:)

Mindenesetre mókás néhány hozzászólást, elképzelést olvasni a neten, amelyek 100%-os biztonsággal jósolnak meg dolgokat ill. kétséget nem ismerve döntenek tuti modell mellett.

Irigylem a magabiztosságukat. :P

Atyaman 2011.08.22. 12:33:28

@Konyvmolyolo: Sok megállapításoddal egyetértek, de néhány dologban továbbra sem egyezik a meglátásunk. A legkritikusabb ezek közül, hogy szerintem hosszútávon adott márkák (jelen esetben kiadó és író) esetében inkább a tapasztalat fog közrejátszani a megítélésben, respektben és nem az ár. Egy új nagy fanfárral beharangozott luxus cikket lehet drágán adni és ebben az esetben a magas ár erősíti a minőség érzetet ám akár nem is sok idő elteltével, ha már megfelelő mennyiségű tapasztalat gyűlt fel, sokkal inkább hagyatkozunk mások értékeléseire, a közvélemény által kialakított ár/érték arányra.

Ami az alacsony árat illeti, az abban az esetben halál, ha nem lehet belőle fenn tartani az üzletet. Nyilván a folyamatos dömpingár az tényleg halál. Láthattuk, hogyan tette tönkre a magyar DVD piacot a hipermarketek dömpingára – persze itt is sarkítok kicsit, de nagyjából ez a helyzet. De az alacsony árazás nem kell, hogy ezt jelentse. A hosszú távú következményekben viszont lényegében egyetértünk.
Szerintem ha jó minőségű terméket állítunk elő és alacsony, könnyen megfizethető áron adjuk, akkor rövid távon inkább respektet nyerünk érte – már ha nem kiárusításról van szó, mint pl. most a HP Touch Pad-nél ($99) –. Viszont hosszú/közép távon tényleg megjelennek a negatív hatások. Ha a vásárlók hozzászoknak az adott árhoz, akkor azt már nem lehet igazán emelni, amennyiben nélkülözhető vagy más úton is beszerezhető termékről van szó. Pedig legalább az inflációt illene követni. Hogy erre is hozzak példát, már több éve olvasok egy havilapot, aminek időtlen ideje nem változott az ára. Ennek megfelelően jelent meg egyre több reklám a lapokon, majd csökkent később az oldalszám is 10-15%-kal.

Igen az is könnyen lehet, hogy a drágábbat első ránézésre a vevő jobbnak gondolja. Ha valaki ránézne az eKönyv Magyarország lapjára és látná a drága e-könyveket gondolhatná, hogy ezek biztos jobbak, mint amiket az SFportál árul. Pedig csak drágák és kemény DRM-mel jönnek. Ennyi. Ilyenkor pl. az én szememben a magasabb ár nem respektet generál az biztos.

Itt a blogon már számtalanszor lefutottuk azokat a köröket, hogy mennyibe kerül egy könyv vagy e-könyv előállítása. A felsorolt listához maximum annyit tennék hozzá, hogy a tördelést is nyugodtan zárójelbe lehet tenni az e-könyvek esetén.
Az előállítási költségek az új könyvek írása és előkészítése során a legnagyobbak. Nem itt kell az alacsony árakat bevetni – a kivétel (pl. self-publish) erősíti a szabályt –, hanem a már meglévő, de fizikai forgalmazásból kiesetteknél. Azoknál az e-könyv előállításának járulékos költsége már elég alacsony. Itt lehetne alacsonyabb árral próbálkozni.

Az én árfilozófiám azt követné, hogy a sikergyanús újdonságokat 2 maximum 2.5e Ft-ért árulnák. Majd innen idővel lemenne az áruk az 1e Ft-os tartományba. Időnként egy-egy akcióval megspékelve (pl.: Sfportál vagy akár a Steam). Láthatjuk, hogy ez külföldön már tud működni, itthon még idő kell, hozzá. Persze az is könnyen lehet, hogy sose fogunk ide eljutni, de én ezt tűzném ki célnak.

Atyaman 2011.08.22. 12:46:14

@Konyvmolyolo: Az SFportál árazásához: bár korábban nem követtem a magyar Sci-fi kiadásokat, de nekem úgy tűnt, hogy a könyveik mind régebbi print megjelenések így az előállítás járulékos költségei (szerkesztő, korrektúra stb.) már letudva.

Most lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha a szerzők jogdíjat nem kapnának, hanem helyette egy egész magas (printhez képest) royalty-t az eladásból.
Az egyedüli új megjelenés Antal József könyve az iDeal és két novellája volt. Ezek pedig magasabb áron is kerültek forgalmazásba (1,200 Ft).

Disclaimer: a tévedés/memória vesztés jogát fenntartom. És nyilvánosság előtt mindent tagadok :D

Konyvmolyolo 2011.08.22. 13:06:23

@Atyaman:
végső soron akkor nem sok vita van közöttünk, és nagyjából ugyanoda jutunk, csak más úton.:)

Abban biztos vagyok, hogy te viszonylag tudod függetleníteni magad az ártól, de most kifejezetten az átlag vásárlóról van szó.

Sőt, tovább megyek. Nem csak rád jellemző az átlagnál függetlenebb szemlélet.
Aki a jelen stádiumban követi az e-könyvpiac alakulását, véleményt formál itt ill. már aktív használó, az semmiképp sem az az átlag vevő, akikből annyi van, hogy számottevő forgalmat tud generálni.

Ezért csapda a hozzászólók megérzése alapján üzletet csinálni.
Mert nem ők a tipikus vevők.
Nem a ti ösztöneitek szerint kell modellezni egy üzletet.
És ez sem nem pozitív, se nem negatív jellemző.
Egyszerűen csak tény. De fontos tény.

Ráadásul itt - és a neten még egyéb helyeken - olyan nevetséges összegek röpködnek néha, amelyek a szükségképpen felmerülő minimális összegekkel sem számolnak.
Vélhetőleg csupa olyan ember agyából pattannak ki, akik soha nem próbáltak befektetésen alapuló üzletet vezetni.

Véleményt viszont legalább tutira formálnak.:P

Na, ezeket nem kellene elhinni, mert akkor tuti bukás lesz a piacon. A minimum az, amit az SF portál csinál, de még az is kockázatosnak látszik elsőre.

Konyvmolyolo 2011.08.22. 13:10:54

@Atyaman: igen, sok mindenen múlhat, mi a jó ár.

Az általam összeírt lista minden tétele setén attól, hogy az adott "lyukon" mennyi pénz folyik ki.
Egész nagy eltérések lehetnek.

Disclaimer: azt én is.:) A piac meg majd eldönti, hogyan büntet érte.
De a csalánveretés mindenképpen a saját szerszámunkkal történik.:)

foldeslaszlo 2011.08.26. 11:15:57

@Konyvmolyolo: "Ez a befektetés, alapozás időszaka, sok bizonytalansággal." Ennyi a "biztos", amit tudunk, és így vágtunk bele a magunk üzletébe. Épp ezért megtérülésen és árarányokon ma még keveset agyalunk - építjük a piacot, azaz próbálunk minél több olvasót elérni, és növelni a választékot azzal, amivel lehet, nem nagyon válogathatunk. Tény, hogy az eladások ma még nem hozzák vissza a konvertálás költségeit sem (ha már nyomtatásban megjelent műről van szó), nemhogy a többit.

Az Amazonon kívüli világban történő megjelenés esetén a bevételek egyelőre a nulla közelében tanyáznak, és szerintem ez nem elsősorban árkérdés.

Az árat az Adobe DRM esetileg kb. 100 Ft-tal befolyásolja, teljesen feleslegesen, mert pillanatok alatt feltörhető. (A rendszerbe lépési díjat le kell írni: nálunk egy év alatt a töredéke sem jött vissza a forgalommal.) Ellenben vevőnek és eladónak csak fejfájást okoz. A "puha" DRM ingyen van és nem befolyásolja az eladás és olvasás folyamatát.
Ha a magyar forrás jogtulajdonosa "előírja" a "kemény" DRM-et, én inkább hagyom a csudába - az Adobe belépési díját legfeljebb Stephanie Meyer (na, ő pont nem magyar) termeli ki (nem beszélve e számos egyéb buktatóról), kérdés, a kamaszok fognak-e piszmogni a dedikált olvasószoftverrel, meg az ilyen-olyan korlátozásokkal.
A külföldi jogtulajdonosokkal, sajna, nincs mit kezdeni. (Ha ragaszkodik hozzá, marad az Adobe, vagy nem lesz epub.) Ezügyben talán érdemes lenne konzultálni az irodalmi ügynökségekkel is, van-e esély valamiféle egységes fellépésre.

Visszatérve kiadásra és árakra.
Érzésem szerint az, aki e-könyvolvasót használ, bizonyos szempontokból nem átlagos és tipikus olvasó ("...mi e-könyvolvasók különös fából vagyunk faragva...":-)
1. pionír-felhasználó (az új eszköz használóinak kb. első ezrelékéhez tartozik) -> ő is vállalkozik valami újra és "befektet"
2. vagy stabilan fizetőképes (pl. maga vette a readert, tabletet) -> rendszeres vásárló, vagy pedig rendszeresen nem ad pénzt könyvért (pl. ajándékba kapta a readert) -> az e-könyvért sem fog (rendszeresen). [Ezek szerintem a fő csoportok, persze van több más is.] A második csoporttal nem tudunk mit kezdeni.

A fentiekből az is következhetne, hogy képezzünk árakat angolszász módra: az e-könyv ára megjelenéskor alig marad el a nyomtatott változattól (lásd: www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/1479 [ingyenes]). Ez nálunk (a multimédiaplázában) teljesül is, meg nem is. Teljesül, mert egy csomó e-könyv ára nagyjából megfelel annak, amennyiért antikváriumban vagy print on demand formában (esetleg diákkönyvtári sorozatban) meg lehet vásárolni. (Jellemzően magyar klasszikusok, régi, félig elfelejtett, nem "elsővonalbelinek" elkönyvelt írók.) A könyvesbolti (nem diákkönyvtári) árak viszont leginkább 1800-2000 forinttól indulnak, itt tehát egy 35-45%-os árelőnye van az e-könyvnek.
(Természetesen nem minden e-könyv összehasonlítható a nyomtatott változattal. A minőség sem ugyanaz - és nem csak a tördelés miatt.)

Az árképzésben további ellentmondások érvényesülnek:
- ne pozícionáljuk alul magunkat, a művet a szerzőt
- mi kerül ezen a fájlon ... forintba?
- milyen ár "üt", azaz kelt figyelmet?
- általános árstratégia: induljunk alacsonyabb árfekvésből (tuti nagy bukta), és később, ahogy a kereslet nő (mikor?), emeljük egy "normális" szintre, vagy ellenkezőleg, tegyünk úgy, mintha ez egy már létező, elfogadott könyvkategória lenne, kb. a nyomdaköltséggel csökkentett árakkal (áfa?), azután a forgalom növekedésével csökkentsük az árszintet, mint egy tömeggyártott terméknél?
- lesznek-e kedvezmények bizonyos vásárlóknak, bizonyos alkalmakkal?

A forgalom jelenlegi nagyságrendje mellett mi, a konkurrenciát is figyelve, egy jellemző középárhoz igyekszünk igazodni, amely nem vezethető le közvetlenül a nyomtatott könyvárból és a költségekből, hanem lélektanilag próbál elfogadhatónak mutatkozni. (E felett és alatt is vannak árkategóriáink.) Az e-könyvkiadás jelenlegi szakaszában ez is egy árstratégia, amelyen később változtathatunk, pl vadonatúj könyvet e-megjelenésekor. A Typotext pl. más stratégiát követ, és nyilván lehetne továbbiakat is találni.

A terjesztésről
A mi portálunk tartalma, nagyságrendje és szolgáltatásai láthatók - reményeim szerint lejön, hogy nagyon komolyan gondoljuk, és elég sok forrást tettünk (teszünk) bele. Az általunk kért terjesztési jutalék nagyságrendjén egyelőre nem kívánunk változtatni. Érdemes tájékozódni a többi (kevés számú) terjesztőnél is.
Az alternatíva a saját portál építése (az epub miatt): ha van pénz (marketingre is), ez ma még reális megoldás, másfél év múlva már nem olyan biztos.

Konyvmolyolo 2011.08.31. 22:00:00

@foldeslaszlo: Köszönöm mindenki nevében. Szuper összefoglaló. És minden tekintetben józan, alapos.

Ez nem feltétlen dicséret, de egybeesik az én gondolkodásommal.:)
Közben megnéztem, mi a jellemző a szerződésekben.
Ilyesmi:
Elektronikus könyv alatt a Könyv betű szerinti, le nem rövidített, folyamatosan olvasható (bármiféle külső anyag hozzáadása nélküli) szövegét értjük, ahol a szöveg oly módon van vizuálisan reprodukálva, hogy az a nyomtatott reprodukciót szimulálja, és amely megfelelő kódolással, copyright védelemmel és biztonsági DRM-mel van ellátva, és amelyet kizárólag személyes, át nem ruházható használatra, kézi e-könyv olvasókon, mobiltelefonokon vagy személyi számítógépeken való olvasásra (és csakis olvasásra) tesznek hozzáférhetővé a felhasználók számára kizárólag egyszeri felhasználás és nem viszonteladás céljából.

Megfelel ennek valami puha DRM?

The most important thing in english:
"which is encrypted with suitable encryption,copyrighting protection and security DRM..."

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.09.01. 07:13:43

@Konyvmolyolo: persze.

Suitable encryption - futni kell kb. minden olvasón - kindlén és epubot olvasó gépen is. Ennek csak egy felel meg - ha nincs encryption.

Suitable copyright protection - ha egy könyvben ehhez elég a kolofón, akkor ekönyvben is.

Suitable security DRM:
Kezdjük visszafejtve: megfelel-e az amazon drm-je, vagy az ADE drm-je? Nem, gombnyomásra lehet törni, ha a szándék megvan, nem akadályozza meg a másolást. (És ez duplán igaz az egyedi másolásokra is - azok pluszban a vásárlástól is védenek: ha a vevő nem lát esélyt arra, hogy a szöveget a kiválasztott olvasóján olvashassa, nem fogja megvenni a szöveget.)
Nem hinném, hogy tudnak olyan DRM-et mondani, amire öt perc guglizás után ne találnál törést.

Egy puha drm esetében a szerző, kiadó eleve megnyeri a vevőt azzal, hogy bízik benne, utána meg a lelkiismeretére van bízva a másolatkészítés - ez jobb visszatartó erő, mint a drm, amit kihívás megtörni.

Viszont egy kiadó, ügynök ezt nem nagyon hiszi el, úgyhogy kellene valami objektív vizsgálat.

Pl. a(z angol nyelvű) szerepjátékkiadványoknál (ahol nagyon korán megjelentek a kereskedelmi, pdf-es változatok) még 2004 környékén tűnt el az összes "kemény" drm - vagy vízjel van, vagy szerzői előszó.

Itthon pedig érdemes (gyorsan, mielőtt ősszel megjelennek az esetleg DRMes új boltok :)) egy táblázatot csinálni arról, hogy a magyar ekönyves boltok hány százaléka DRM-es, ill. DRM nélküli. A baj az, hogy fogyásszámokhoz nem hiszem, hogy hozzá lehetne jutni - pláne nem a DRM-es boltokból, pedig a fogyás (hiánya) ott lenne a legszembeötlőbb.

Vagyis: ha az irodalmi ügynökség megértő, akkor a puha drm elég neki. Ha nem, akkor nem lesz vevője.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.09.01. 07:21:40

Kérdés, hogy rá lehetne-e venni a külföldi ügynökségeket, hogy Magyarországon - egy kicsi, ekönyv szempontból nem túl barátságos - piacon kísérletezzenek a DRM-mentességgel. Ha hatástalan, nem buknak nagyot, ha bejön, akkor lehet, hogy nagyobb piacokon is érdemes kipróbálni. :)

Fall 2011.09.01. 08:06:11

Jó ideje forog bennem egy gondolat, avagy kérdés, attól függ, miként fogalmazom meg.

"Létezik" a világhálón olyan cég, mely kedvezménnyel árul DRM mentes szoftvereket. Rendszeresen vásárolok a honlapjukról. Telepítéskor a cég önreklámja fut a folyamatjelző felett, de ezen kívül semmi különbség. A torrent oldalakon mégsem találkoztam a cég szoftvereivel.

Ugyanez igaz a kiadványokra is: az a lap, újság, mely csak nyomtatott formában jelenik, hamar áldozatául esik a szkennerlovagoknak. De még ha meg is jelenik olcsóbb elektronikus formában is, akkor sem ezt, hanem a szkennelt verziót lehet megtalálni mindenhol. Az pedig, amelyiknek csak internetes kiadása van, ritka a szürke/fekete zónában, mint a fehér holló.

Lehet, hogy rosszul látom, de minél emberibb áron adnak ki egy sokszorosítható terméket, s minél egyszerűbb védelemmel látják el, annál kevésbé érdekli a kalózokat. Nem kihívás és nem éri meg vesződni vele.

Fall 2011.09.01. 08:07:37

*különbség = különleges

foldeslaszlo 2011.09.01. 12:12:11

@Konyvmolyolo: Köszönöm. Akkor hívhatom a kiadó ügyvezetőjét?:-)
Az idézett szerződésszövegben nem szerepel az a kitétel, hogy a kódolásnak meg kell akadályoznia a másolást. Az sem derül ki, hogy az át nem ruházhatóságot elegendő előírni a vevő számára, vagy fizikailag is akadályozni kell. Az ilyenekre persze rá lehet kérdezni a jogtulajdonosnál. Nekünk sikerült megállapodnunk Adobe DRM nélkül két külföldi partnerünkkel (rövidesen jön két premier magyarul, a print megjelenéssel egyidőben, az igényes bestseller kategóriában), nyilván a jövőben ezzel érvelünk majd a többi tárgyaláson.

Konyvmolyolo 2011.09.11. 20:18:02

Komavary, Fall:
én már meg vagyok győzve, sajnos nem rajtam áll a továbbiakban a dolog. Töröm a fejem DRM-
ügyben.

Konyvmolyolo 2011.09.11. 20:20:24

foldeslaszlo: Egy beszélgetésre bármikor.:)
Szuper, akkor ez nekünk is precedens lesz.

Konyvmolyolo 2011.10.17. 18:35:18

Némi előrelépés:
1. megfogalmaztuk a Könyvmolyképző Kiadó álláspontját a DRM-mel kapcsolatban.
Idemásolom, publikus, ha szükséges, hivatkozási alapként is kezelhető.

"Úgy látjuk,a piacvezető olvasó a Kindle, és várhatólag az is marad. Felmérések szerint nálunk is ebből van a legtöbb.

Tény, hogy a Kindle olvasón csak kétféle anyag olvasható:
1. DRM nélküli (legfeljebb vízjellel ellátott, követhető példány -
ún. puha DRM)
2. Az Amazonon megvásárolt példány

Pillanatnyilag van arra lehetőség, hogy az ember feltegye az amazonra a magyar nyelvű e-bookot, de
egyrészt ott angolul kell eligazodni,
másrészt a magyar vásárlók vásárlásaiból egyelőre 65%-ot von az amazon, szembe a néhány kivételezett országgal.
Ilyen árrés mellett nem lehet gazdaságosan dolgozni sajnos.

Tehát ha kemény DRM-re vagyunk kötelezve, a Kindle kiesik, amivel nevetségessé tennén magunkat.

Kínálatot ma Magyarországon csak puha DRM-mel lehet csinálni, ez a valóság.
Pontosabban kifizethető kínálatot - mert ingyen minden elérhető, korlátlanul, ezt tudjuk.
A környezet:
- kb. 1/2 órás kutatással 71 könyvünket találtuk meg magyarul tokkal-vonóval az interneten. Ezeket letöröltetni képtelenség.
- a letöltött verziók pár perc alatt olvashatóvá tehetők bármely olvasón, a Kindle-en is. Ha nem rögtön így tölthető le.
- bármely (Amazon, Adobe, bármely) kemény DRM-el védett tartalom kb. 5 perc alatt feltörhető, és a neten bárki percek alatt megtalálja a "know how"-t.

De miért is kellene, hogy elinduljon az e-book Magyarországon?
Nem jobb nekünk, ha marad a papírkönyv az egyeduralkodó?

Talán jobb lenne. Csakhogy már elindult. Csak éppen nem lehet fizetni érte.
Nagyon nagy baj lenne a könyvszakmának, ha mindazok, akik olvasóval rendelkeznek, begyakorolnák és megszoknák, hogy ingyen letöltik az olvasnivalót.
Mert most erre vannak kényszerítve.
Félő, hogy úgy járunk, mint a zeneipar, akik éveket töltöttek DRM-ek kidolgozásával (amelyeket persze rendre feltörtek az arra szakosodottak), és közben a gyerekek megszokták, hogy letöltik a zenéket ingyen.
Innen már nincsen visszaút."

Konyvmolyolo 2011.10.17. 18:39:07

2. Úgy néz ki, találtunk néhány fület a hallásra. Meg kellene győzni őket. Mivel az amerikaiak leginkább maguknak hisznek, szükség lenne egy sor adekvát elemzésre, kutatási eredményre, amellyel meggyőzzük őket.
Ha tudok hatásosakat, osszátok meg velem, kérlek.
Még mielőtt lesöprik az asztalról az indítványunkat.:)

DeProfundis 2011.10.18. 12:44:03

Sziasztok!
Lenne egy gondolatom.
Van egy réteg honunkban, mely a digitalizált könyvekhez hozzáfér, de a nagyközönség még nem „penge” ezekben a dolgokban. Rendkívül könnyen megtanulható lenne a számára, de nem érdekli, nem fekszik neki, sőt idegesíti.
Mindezt azért írom, mert szerintem e-könyv esetében van egy ár, melyet „illemből” megfizetünk, ugyanis annyira alacsony, hogy nem vacakol vele az átlagolvasó. Természetesen ez a réteg (sajnos) nagyon szűk. Most „ex has” írok számokat, nagyon könnyen lehet, hogy mellényúlok. Rendszeresen papírkönyvet olvasó, vásárló ember M.o.-n van mondjuk 100 000. Képernyőn, e-book readeren olvasó esetleg 10 000 (ha nem kevesebb ). Aki ezek közül hozzáfér (vagy megkapja penge haverjától) az ingyenes e-bookhoz 2000. Azaz van 8 000 olvasó, aki esetleg áldoz az ekönyvért.
Tehát a harc nyolcezer potenciális vevő kegyeiért megy (egyelőre). Itt a blogban kiadói költségekről beszélgettek, de mi történik, ha maga a szerző kezdi árulni villany formátumban az írását. Ha van kiadott könyve, az pár év alatt lefut, újrakiadásra kicsi az esély, nincs vesztenivalója. Százával, ha nem ezrével lehetne felsorolni olyan magyar regényeket, melyek eltűnnek a porondról, mert papírban nem rentábilis kiadni őket. A kiadói szerződés öt év után elévül, az íróé minden jog.
Mi történik, ha ezek az írók összeállnak, és egy portálon elkezdik forgalmazni a műveiket. Webmarketinggel pár hónap alatt fel lehetne ezt a portált hozni a Google első oldalaira, és később a folyamat öngerjesztővé válna a valószínű nagy forgalom miatt.
Mitől lenne nagy forgalom?
Attól, hogy az olvasó 490 Ft-ért megkapná, mondjuk John Caldwel - Nincs kegyelem c. művét. Nemes leadna 10%-ot a portálnak, 25%-t Áfa és a työmpötyöm után maradna neki, mondjuk 200 forintja tisztán. Egy író ennyi körül kap az eladott papírkönyve után is. Nem hiszem, hogy ilyen áron nem adna el pár száz példányt, csak ebből az egy könyvből. Nincs beruházás, az író anyagilag csak nyerhet a dolgon és újra előtérbe kerülne a neve.
Piti pénz, mondhatná a nagymenő, csakhogy Nemesnek sok száz megjelenése van, így a jövedelem máris komoly összegekre rúgna, és ami egyáltalán nem közömbös, megmenekülne a feledéstől. Digitalizált formában ÖRÖKKÉ fennmaradna. Szvsz egy időre megtorpanna a papírkiadás, hisz elfeledett könyvek ezrei kerülhetnének forgalomba, de az olvasóknak, könyvvásárlóknak tízezernyivel bővülne a választéka.
Ha ez a portál összefogná, újra megjelentetné az összes (majdnem) elfeledett magyar írót, az írók anyagilag, erkölcsileg hatalmasat nyernének. Egy regény nem 3-5, hanem sok-sok évig jelentene hasznot a szerzőnek. Rutinná lehetne tenni, hogy öt év után minden kiadvány menne villanyos formátumba, alacsony áron. A portál üzemeltetőjének a 10% nagyon hamar szép hasznot hozna. Az e-book readerek forgalma úgy megnőne, hogy megérné harminc rongy alá nyomni az árakat. Az igaz, hogy könyvtárakból hozzá lehet férni a régebbi kiadásokhoz, de az ember alapvetően birtokolni akar, és az sem megvetendő, ha otthon sokezres könyvtárból lehet mazsolázni. A potenciális ekönyv-vásárlók száma bizonyosan rohamosan nőne. Aki szereti szagolgatni a könyvet megvenné papírban, aki birtokolni akarná kivárná és megszerezné olcsón. Természetesen mindez hatna a bestseller e-bookok áraira is, de azokat simán lehetne forgalmazni 1000-1500-ért, azaz azonnal megvehetnék relatíve olcsón. El lehetne játszani az árakkal és öt év alatt leengedni 500-ra. Mivel a piac jelentősen kibővülne, reális forgalom lenne ebből is. A picike magyar nyelvű kínálat komoly méretűvé duzzadna.
Természetesen a vásárlás adott nagyság fölé nem menne, hisz felgyorsulna, rutinná válna a másolás, de hiszek benne, hogy sok erkölcsös ember megadná a szerzőnek ezt a kis összeget, később is.
Lezárásul még annyit, hogy ez csak nyomott árakon működhetne. Ha maradunk a 990 FT-nál, nem lesz komolyabb forgalom. Úgy jár a könyvkiadás mint a zeneipar.

Atyaman 2011.10.18. 12:54:38

@DeProfundis: Ez ha működne csodás lenne. De sajnos csak egy utópia a számtalan kisebb-nagyobb buktató, és az ex has számok pontatlansága miatt :'(

DeProfundis 2011.10.18. 14:01:05

A zeneipar is kapzsiskodott, meg akarták tartani az extraprofitot, és most meghalt az audio eladás. Ha felismerik az "idők szavát" talán még csepegne valamennyi jövedelem az mp3 eladásokból. Rengeteg könyvet digitalizálnak a háttérben, ezek előbb-utóbb elterjednek és akkor már nincs visszaút. Most még "divatba" lehetne hozni az e-book vásárlást, rákapatni a vásárló-olvasókat. Néhány év múlva sztem már nincs esély.
Még annyit, hogy szvsz az író nem félti a tartalmat öt év után, sőt!!! Számára már az is erkölcsi haszon, ha még forgalomban van a neve. Ha egy 80-as évekbeli egykönyves szerzőnek semmi reménye újrakiadásra, kellemes meglepetés számára, ha kap némi kávépénzt. Az én antológiácskámat tuti, hogy ennyiért, ha nem „ingyér” fogom osztogatni öt év múlva és nevem örökké fog élni :)

Bíró Szabolcs · http://biroszabolcs.eu 2011.10.18. 16:48:18

@DeProfundis: Az "antológiácskádnak", ahogy a legtöbb Historium Kiadós könyvnek is, valószínűleg az lesz a sorsa, hogy az ötéves szerződés lejártával új szerződést kötünk, és e-könyvként fogjuk árusítani. Szeretném, ha ez nálunk bevett szokássá válna, ahhoz azonban vaskalapos módon ragaszkodom, hogy először gyönyörű borítóval, "igazi" könyvként jelenjenek meg a kiadványaink. Nekem nem csak a lélek számít, hanem a test is! :D

Konyvmolyolo 2011.10.24. 16:58:47

@DeProfundis:
elvileg lehet, de érdemes észrevenni, hogy amit leírsz, az egy vállalkozás.
Igen hamar előjön a kérdés: Ki az aki dolgozik? Mennyi pénzből?
Milyen határidőre?
Mindent lehet. Azt is, amit leírsz.
Csak valakinek meg kell csinálnia.
Munka. Ennyi a titka.
És tőke és kockázat. Itt ez persze kevésnek tűnik, mert mindenkinek az lebeg a szeme előtt, hogy hurrá, nincs nyomdaköltség.
Ellenben van marketingköltség.
Kevés? Lehet. Meg kell próbálni.:)

DeProfundis 2011.10.24. 17:57:34

Jómagam is vállalkozó vagyok, láttam a dologban fantáziát, ezért egy hangyányit elindultam a megvalósítás irányába. Rákerestem az interneten az e-book, e-könyv szóra. Rengeteg a találat, és a legtöbb esetben ingyenes könyvletöltés is társul hozzá. Egy író barátom mesélte, hogy egyik krimijét e-bookban adták ki, elfogadhatóan alacsony áron, és egy év alatt három (vagy öt) fogyott. Már ez a két felszínes infó is megcáfolta állításomat, hogy van még üzleti fantázia az e-bookban. Ingyenes könyv már rengeteg van, e-book readeren olvasó még kevés. Mire tömegek fogják használni a villanykönyv-olvasót, ezernyi könyvhöz fér hozzá az átlagpolgár. Még és már nincsenek meg a megfelelő piaci feltételek.
Nem akarok ünneprontó lenni, de szerintem ez a vonat már elment.
Legjobban az írókat sajnálom, megérdemeltek volna még valamennyi jövedelmet és tartósabb népszerűséget. Az illegális e-book megjelenésével legalább a hírük-nevük fennmarad, ha anyagilag nem is javul a helyzetük. Felfoghatjuk egyfajta közkönyvtárnak az illegális e-book elterjedését. Nagyon sok, régen megjelent és elfeledett író kap ezáltal ismertséget. Ott van pl. kölyökkorom nagyszerű Delfin sorozata. Nem zsúfoltak bele annyi vért és kalandot, mint a mostani ifjúságiakba, ugyanakkor jóval kidolgozottabb volt, a papírmasé figurák helyett élő emberek mozogtak benne. Felhozhatnám az Albatrosz sorozatot, vagy a Rakéta regényújság darabjait, a Galaktika sorozatról nem is beszélve. Senki sem fogja újra kiadni őket, Magyarul EZEK A BÜDÖS ILLEGÁLISAN DIGITALIZÁLÓK ESETLEG ÉRTÉKET IS MENTENEK? Érdekes kérdés! Érdemes lenne ilyen oldalról is megvizsgálni ezt a dolgot!

Konyvmolyolo 2011.10.25. 20:30:08

Nem akartok DRM-et? Akkor segítsetek, hogy elérjük!
Érveket kérnék még! Nem engem kell meggyőzni, az amerikaiakat!
Angol nyelvű forrásokra van szükség, mert nem látnak a szemüktől.
Ki tud kutatásokról, meggyőző anyagokról?
Ide várom a linkeket, hogy tudjak tenni azért, amit régóta szeretnétek.
Minél több és minél komolyabb anyagot.
Rajtatok is múlik most, mi lesz.
süti beállítások módosítása