Valamiért eszembe jutott egy filmrészlet, amit még akkor láttam, amikor volt tévém, tehát egészen biztosan 2000 előtt: a jelenet egy végtelen magas felhőkarcoló remek panorámás tárgyalótermében zajlik, ahol épp egy nagyvállalat vásárol sok jogásszal és vezetővel egy kis cégtől egy zárt dobozban lévő szerkezetet, csupán a leírás, pontosabban a szerződés alapján. Egy mindentudó, gyors, egyszerű, elronthatatlan, kis energiaigényű, stb. számológépet, ami pont arra jó, amire nekik szükségük van. Aláírás, fizetés, csomagbontás… És egy abakusz a dobozban. Nyilván minden paraméterében pontosan az, mint ami a szerződésben van.
Az apropót, hogy ez a rég elfeledett részlet eszembe jutott alighanem az adta, hogy végre elérhető az új Kindle a legtöbb eddigi leg-gel:
- amelyikre a bemutató után a legtöbbet kellett várni,
- amelyiknek legelőször van tolla,
- amelyik a valaha volt legnagyobb,
- amelyik a legelső, amelyikre lehet írni…
...csak sajnos nem ennyire egyszerűen. A képen a Send-to-Kindle funkcióval feltöltött saját pdf-re írás lehetősége látszik, de ez a szabadság csak ezen a módon működik, más könyvnél nem. | A kép forrása: amazon.com
Éppenséggel új, de mégsem valódi újdonság
A Kindle Scribe-ot az Amazon a szeptember 29-i bemutatón is úgy hirdette, hogy „a Kindle, amire írhatsz”. Így adta magát a köznépi öröm, hogy végre az Amazon is beszáll arra a piaci szegmensre, amelyről az előző cikket írtam. A szaksajtó egy ponton odáig ment, hogy a Lenovo várható új termékét (Lenovo Yoga Paper) is úgy vezette fel egy cikkben, hogy „na, vajon jobb lesz-e, mint a Kindle Scribe”. Számosan (Remarkable és Remarkable 2, SuperNote, Boox felhasználók) várták epekedve az előrendelt kütyüt még úgy is, hogy a promóciós videók alapján is sejteni lehetett, hogy azért a kását messze nem eszik ilyen forrón. A komoly várakozások egyrészt – talán megalapozottan – abból fakadtak, hogy ha valamihez az Amazon hozzányúl, az műszaki tartalom, minőség, összeszedettség, integráltság tekintetében rendszerint messze a piac felett van. Másrészt pedig abból a nem túl megfontolt vásárlói attitűdből, hogy ha valamit nagyon szeretnének, azt hajlamosak – ok nélkül – beleképzelni a valóságba.
Hardver oldaláról a Kindle Scribe úgy lett másmilyen, hogy majdnem ugyanolyan: a piac jelenlegi szereplői közé úgy illik bele mind műszaki tartalom, mind kinézet tekintetében, hogy nyomban el is tűnik. Bár azt nem szabad feledni, hogy van egyetlen tulajdonsága, amellyel nagyot üt: ez a 300 ppi-s kijelző. Háttérvilágítást látunk máshol is, nagy kijelzőt, sőt, még nagyobbat is találunk, a méret, a súly, és a formai megoldások teljesen átlagos, sőt, utóbbi szinte már unalmas. Végül a toll annyira tipikus, hogy csereszabatos bármelyik Wacom technológiáját használó (EMR) stílussal.
Ha már ilyen „ugyanolyan” a vas, felvetődik, hogy vajon szoftveres oldalon adtak-e valamit…?
Normál vasra erős szoftvert?
Ahhoz képest, hogy mit tud a piacon lévő bármelyik céleszköz, a Kindle Scribe csupán a bolt integráltsága és így az olvasási funkcionalitás kifinomultsága miatt sokkal jobb a többinél. Nem véletlenül világelsők ebben, még ha nem is beláthatatlan előnnyel.
Ezen kívül persze néhány korláttal adott a lehetőség, hogy a kezdő promóciós jelmondathoz kapcsolódva írhassunk a könyvekre, bár csak épp annyira, mintha virtuális post-itekkel ragasztgatnánk tele a dokumentumot. Ezen belül is kézzel írt (technikailag rajzolt), és/vagy a billentyűzeten bepötyögött szöveges jegyzetekkel. A két megoldást keverni nem lehet, és sajnos kézírásfelismerés hírből sincs (és várhatóan csak nagyon nagy felhasználói nyomásnak engedve lesz). Ráadásul ezt a fajta jegyzetelést sem tudjuk bármilyen tartalommal megtenni, ugyanis a korlát pont az, hogy csak a hivatalosan megvett, boltból származó anyagokban helyezhetjük el ezeket a ’ragadós jegyzeteket’. És a legfájóbb, hogy ezeket másol megnézni sem tudjuk.
Aztán van még egy lehetőségünk kézírásos jegyzeteket készíteni a rendelkezésre álló 18 alap minta valamelyikére, mint sorvezetőre firkálva, akár több oldalon át. A kész jegyzeteket aztán fellőhetjük a felhőbe, hogy a Kindle telefonos appjában nézegethessük (módosítani már nem tudunk rajta, mivel ezek képek), esetleg PDF-fé konvertálva elküldhetjük magunknak e-mailben. A jegyzetek kezelése és rendszerezése a jegyzet neve (a fájlnév) és a létrehozható könyvtárak szintjéra korlátozódik.
Magát a jegyzetelést (rajzolást) annak módjától függetlenül kétféle „tollal” (sima golyóstollal és kiemelőfilccel) tudjuk megvalósítani, amelyekhez 5-5 választható vastagság tartozik, viszont egyikhez sincs értékelhető nyomásérzékenység és a színek sem változtathatók. Ha rontunk valamit, akkor radírral törölhetünk vagy több lépcsőben tudjuk visszavonni az utolsó mozdulatokat (vagy a visszavonást visszavoni). Azokról a grafikai lehetőségekről pedig, ami pl. a Remarkeble 2-t jellemzik, vagy azokról a jegyzetkezelési megoldásokról, amelyek a négy „referencia” márka készülékeiben elérhetők, még csak ígéret szintjén sem lehet hallani.
Ötféle tollvastagság egy sticky note szerkesztőfelületén a „sima” tollhoz. Alatta a kihúzófilc (szürke) ikonja, úgyszintén öt lehetséges vastagsággal, legalul pedig a radír ikon, szintén öt vastagsággal és a teljes törlés lehetőségével. Legalul a visszavonás és a visszaállítás két ismerős nyila, mivel még nem történt semmi, ezek inaktívak. | A kép forrása: amazon.com
Végül az egyetlen, nagyjából munkára is alkalmas lehetőség az, hogy a Send-to-Kindle-lel a gépre töltött PDF-ekre lehet írni, majd ezeket exportálni és e-mailben elküldeni. Ez önmagában nem rossz, de 10 collos kijelző ellenére a PDF-ek kezelése elképesztően körülményes (lásd a CNET bemutatót alább).
Ígéretek(?)
Kezdettől fogva ígéret az, hogy Word dokumentumokat lehet szerkeszteni és szinkronizálni a Microsoft One tárhellyel. Dicséretes elképzelés és néhány hónapon belül készen is lesz – bár a „kész” az sokszor nem egyenlő a jó funkcionalitással, ez utóbbihoz pedig sok kell még: értelmes szövegkezelés (szerkeszthetőség megvalósítása), kézírás-felismerés, kulcsszavazás, és egy halom olyan lehetőség, amely a klasszikus korrektori / lektori feladatoknál alapértelmezett (betűcsere, szócsere, új bekezdés, szóköz, szavak összevonása, stb.). Ezek egy részét például a SuperNote parádésan tudja.
Ezen kívül picit ígérgették még az applikációval való jobb együttműködést, de hogy ez pontosan mit jelent, az sötét, ködös homályba vész. És nyilván alapos kérdés, hogy mindezekből mi, mikor, és hogyan fog megvalósulni.
Szóval az egészre érdemes úgy tekinteni, hogy hiszem, ha látom.
Kitekintés
Összegyűjtöttem néhány megtekintésre érdemes filmet:
- Kit Betts-Masters egy órás élő bemutatója.
- Good e-Reader részletes teszt.
- Engadget bemutató.
- Cnet bemutató és gyors összehasonlítás.
A meglátásaim a filmeken látottak alapján:
- sem az érintés, sem a tollas vezérlés nem következetes, sok esetben láthatólag többször kell bökni vagy tapizni, hogy megtörténjen az, amit szeretnénk,
- a pro tollat a gomb miatt nem lehet bárhogy fogni, sok ember lesz, akinek frusztrációt fog okozni a használata a véletlen gombnyomások miatt,
- előfordul, hogy egyszerre érzékeli a tollat és a tapintást, ezzel pl. nem várt lapozást vagy a státuszsor legördülését okozza,
- a radír nem „rajzos” radír, hanem az érintett önálló vektoros elemeket törli, lényegében függetlenül a radír „vastagságától” (bár ez nagyjából mindegyiknél így van),
- nem szerkeszthetők a rajzolt elemek, nincs lasszós kijelölés, vonszolás, méretezés, másolás, stb.
És az össz-ítélet, ami minden tesztelőnél így vagy úgy, de kibukott:
- „mindenkinek jó akar lenni, de így igazából senkinek (és semmire) nem elég jó” – az olvasási lehetőségeket leszámítva,
- pokoli jó a kijelzője felbontás és világítás tekintetében,
- elsőrangú az építési minősége,
- nagyon jó az ára,
- nagyon egyszerű beleszokni (bár ezzel a végtelenül egyszerű funkcionalitással ez nem meglepő),
- méretéhez képest meglepően könnyűnek érződik, de messze nem egykezes olvasó.
Verdikt
Mindezek alapján nagyjából az az unásig ismételt alapvetés jön le, hogy eszköznek jelenleg az áron és a felbontáson kívül más jelentős előnye nincs.
Pont annyit, de csak annyit hozott az Amazon, amelyet kezdettől fogva a termék marketingmantrája súlykolt: „a Kindle, amire írhatsz”. Ha ekként vesszük, teljesítették a tervet. Viszont ahogy az a fentiekből kiderült, a piaci elvárások ennél sokkalta komolyabbak voltak.
Az Amazonnak tehát erősen motiválnia kell a fejlesztőgárdáját, hogy a jelenleg meglévő gyermekbetegségeket korrigálják és hozzák az ígéreteket használható funkcionalitásban. És ez sem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy az egyébként több körrel vezető versenytársak előnyét csökkenteni tudják, ezzel pedig egy komolyan vehető, a piac által nem értetlen kerekre nyílt szemekkel és felhúzott vállakkal fogadott terméket kerekítsenek belőle.
Egy minta (feladatlista) az elérhető 18 sorvezetőből, amelyek egyébként utólag is cserélhetők a jegyzetek alatt. 18 épp soknak is tűnhet, de cseppet sem az, ha csak egy-kettő felel meg ezek közül a jegyzetelélsi stílusunkhoz. Hol van ez attól, hogy a SuperNote-okon a saját korábbi jegyzetünket használhatjuk így? | A kép forrása: amazon.com
Akkor, mégis, kinek?
Olvasónak nagy és nehéz – ha ez nem gond, jelenleg a 10 collos mezőnyben kérdés nélkül a legjobb (bár ehhez a toll nyilván felesleges). Saját PDF-ek telefirkálására nagyjából megfelelő. Ha valakinek esetleg jelentős méretű vásárolt Kindle könyvtára lenne és ebbe szeretne jegyzetelni, akkor arra kiváló, már feltéve, hogy a vele járó kényelmetlenségeket és az egyelőre legalábbis „fura” megvalósítást elfogadja. És továbbra is kérdés, hogy a mostani 150 000 forint körüli árat ezekkel együtt megéri-e. Ezt viszont mindenkinek magának kell eldöntenie.
Az alternatívákat a másik cikkben összefoglaltam. Viszont ide kívánkozik a felvetésre adott válasz, hogy vajon megérte-e elhagyni a járt utat a járatlanért? Értelmetlen a kérdés, mivel az Amazon a Kindle Scribe-bal nem tért le az útjáról, csak hozzátett még egy sávot. Maradt e-könyvolvasó eszköz, csak az érintőképernyő (Kindle Touch), a háttérvilágítás (Kindle Paperwhite) után most megnőtt (nagyobbra, mint a DX), és kapott egy tollat. De a Kindle Scribe ettől nem lett igazán több, mint egy jó és nagy e-könyvolvasó.
Utolsó kommentek