…avagy az Amazon belépése egy számára új területre.

Az, hogy kell(ene) nekem egy ekönyvolvasó, önmagában kevés indíték egy cikk írásához. Van viszont egy nyomósabb ok is, amely a blog fennállása óta másodszor fordul elő: paradigmaváltás zajlik. Az írás apropóját e kettő adta, az utóbbi napok-hetek adatgyűjtése kellő tudást és ihletet adott arra, hogy egy összefoglaló anyag szülessen belőle. Körbejárom kicsit a hátteret, az elérhető eszközöket, és megpróbálom megtippelni azt is, hogy az Amazon a Kindle Scribe-bal belenyúl a darázsfészekbe, vagy leuralja a piacot. A „helyes” válasz itt az, hogy…

…az attól függ.

Forrás: amazon.com

Kis történeti háttér

Az e-papír technológia az utóbbi 15 évben magától értetődően fejlődött. Javuló kontraszt, utóbb már állítható színű világítás, nagyobb felbontás, és persze jelentős gyorsulás. Nyilván mellékszálként hozzá lehetne tenni, hogy olcsóbb is lett, de ez maradéktalanul nem fedi a valóságot. Ennél fontosabb viszont az, hogy a megjelenítés technológiájának fejlődése lehetővé tette, hogy az eszközök egyre inkább alkalmassá váljanak az olvasáson kívül más célra való használatra is.

Annak idején, az első e-inkes olvasóeszközök megjelenésekor a paradigmaváltást az jelentette, hogy a technológia választási lehetőséget engedett egy jól meghatározott igény kielégítésére. Legalábbis addig, amíg az igény úgy hangzott, hogy „az írott szöveg »sima« olvasása papírhoz hasonló vizuális élménnyel”. Az e-papíros eszközök megjelenése előtt ez az igény kompromisszummentesen nem volt kielégíthető. Mára magától értetődővé vált, hogy az írott tartalom több módon olvasható, ennek megfelelően – már amennyire ezt a kiadók és a jogtulajdonosok engedik – a fogyasztó szabad döntésére van bízva, hogy kemény táblásan, papírkötésben, vagy elektronikus formában vásárolja-e meg a könyvet, majd azt számára elfogadható kompromisszumok árán elolvassa. Mert talán egyértelmű, hogy minden más lehetőség „másmilyen”, vagyis „lehet, lehet, de nem az igazi”. Az e-papírt használó eszközök megjelenését megelőzően az elektronikus tartalomfogyasztás lehetősége kis túlzással a monitoron és a PDA-n való olvasásban merült ki, bár volt olyan megoldás is, hogy videokamerával végiglapozott könyvet lehetett egy televízió képernyőjén olvasni. Minden ilyen megoldásnál borult valami, ami a „könyves” élményt csorbította, többek között emiatt is csak néhány elvetemült úttörő állt át ezekre az alternatívákra. Köztük én is a Palm Vx-szel.

Mi történik most?

Amíg egy ekönyvolvasó eszköz alapvetően egyetlen dolgot tudott nagyon jól, addig egy tablet bármire alkalmas lehet. Csakhogy viszonylag kevés olyan dolog van, amire pont tökéletes. De mik azok a szempontok, amelyek igényként felmerülhetnek és a tabletek többsége egyáltalán nem vagy csak korlátosan felelnek meg nekik? Elsősorban a papírszerű élmény az olvasás és az írás tekintetében is. Fontos lehet még a több hetes üzemidő, az elfogadhatóan kis súly, az észszerű ár, vagy az, hogy segíti a koncentrációt azzal, hogy nem dobál fel értesítéseket, vagy esetleg az eszközzel tényleg nem lehet mást csinálni, mint amire kitalálták. Analógiaként adja magát a négyzethálós füzet. Ahogy 15 éve az első e-papíros ekönyvolvasó eszközök is csak egy célra, de arra annál inkább tökéletesek voltak, úgy a most megjelent e-inkes tabletek is meglehetősen szűk igény kompromisszummentes kiszolgálására készülnek. Történetileg úgy esett, hogy a reMarkable az eszközével utat nyitott, majd csinos kis piaci szegmens létrejöttét segítette elő az olvasók és a tabletek között eddig fellelhető széles senkiföldjén.

Az az igény, hogy valaki a papír egyszerűségéhez hasonlatosan tudjon jegyzetelni, azokat jól tudja az elektronikus térben tárolni (annak minden előnyével együtt), a legutóbbi időkig nem volt magától értetődő. Sőt, igazán a reMarkable első generációjával is voltak alapvető bajok. Kiváló jegyzetkezelő alkalmazások vannak billentyűzetes bevitelre, de mi van, ha nincs billentyűzet? Mi van, ha skiccelni kell? Mi van, ha a meglévő tartalomba (pdf-be, epubba) kell jegyzeteket készíteni? Ezekre a kérdésekre válaszként adta magát a hagyományos papír továbbra is. Vagy ha megvolt hozzá a forrás, jó pár éve elérhetőek kiváló tabletek tollal, persze messze nem papíros érzéssel. És nyilván kényelmelten megalkuvást jelentő tulajdonságok hadával (súly, ár, üzemidő, felugró értesítések, stb.). Azokra a tipikus kérdésekre, hogy „szeretnék egy tollszerű eszközzel jegyzetelni valamire és ugyanezen az eszközön alkalmanként olvasni is, mindenképp papírszerű élménnyel” mindezidáig nem volt kompromisszummentes válasz.

A kevésbé jó hír, hogy most sincs.

Csak a megalkuvások súlya és jellege változott meg, ezzel egyúttal lehetőséget adva arra is, hogy sokszínű lehessen a választék.

Mi a dörgés az Amazonnal és a Kindle-lel?

Mint az remélhetőleg közismert, az Amazon a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, nem mellesleg a világ legnagyobb könyváruháza (és e-könyv-áruháza), de a megélhetésük erősen függ a tartalomszolgáltatás és az informatikai erőforrás-biztosítás (AWS) generálta bevételektől is. Mindezen felbuzdulva aztán belekezdtek egyebekbe is, lásd pl. Fire tablet (éldegél, de elsősorban mint a Prime tartalomfogyasztási eszköze), Fire telefon (élt 1 évet), Amazon Alexa digitális asszisztens, és a többi. Emellett átlag évente piacra dobnak egy új olvasót. A blogon megjelenő írások „sokaságából” is látszik, hogy igazából nem volt érdemi előrelépés a hardverek tekintetében az elmúlt nagyjából 6 évben. Ezidő alatt a többi eszközgyártó (Kobo, BOOX, Pocketbook, stb.) szépen lassan kényelmetlen közelségbe került, bizonyos szempontból be is előztek (sokak szerint a Kobo olvasói már jobbak, mint a most futó Kindle változatok). 2020-ban nem volt bemutató, 2021-ben jött ki az 5. generációs Paperwhite, ami a két frissítést megélt Oasis-vonalat tette okafogyottá. Idénre így az „alap” Kindle frissítése volt soron, ami lényegében az egyszerű, nem színváltós háttérvilágítást, a vízállóságot és az USB-C-t hozta el a világ legidiótább helyére rakott kikapcsológombjával egyetemben. Viszont e mellé kellett valami, mert ez így önmagában (a „gyerekes” Kindle-t is beleértve) elég súlytalan volt. Úgyhogy letértek a jól bevált, bár már kissé unalmas útról, hogy – bízva a korábbi tapasztalatukban, a tőkeerejükben, meg abban, hogy a fejlesztőik és a Foxconn hozza azt, amit évek óta viszonylag jól hoz az e-könyvolvasók terén – megpróbálkozzanak egy vadonatúj piacon. Azon, ahol a közösségi finanszírozással két ugrással induló reMarkable a maga eladott kb. 1 millió e-papíros tabletjével trónol, és van pár egyéb versenyző kisebb-nagyobb tapasztalatokkal vagy tapasztalatok nélkül.

Mit is tud egy e-papíros tablet?

A „hagyományos” e-könyvolvasóktól több szempontból különböznek:

• jellemzően nagyobbak: a most tipikus 6-7” közötti méret helyett inkább 10” a kijelző átlója,
• elsődleges beviteli eszközük a toll, de nyilván mindegyiket lehet tapizni is (sőt, van, amihez billentyűzet is párosítható),
• mindegyik támogat valamilyen jellegű jegyzetelési funkciót, néhány esetben a kézirásfelismerést vagy az egészen magas szintű rajzolást is,
• számottevően drágábbak (bár még így is olcsóbbak, mint egy azonos méretű és tudású, tollal is felvértezett tablet),
• és ami talán a legfontosabb, a fenti tulajdonságok alapján elsősorban nem olvasóeszköznek tekintendők.

Ahogy Dworkyll is írta a cikkben, ezek bizony „feketeöves” jegyzetelőknek lettek kitalálva. Olyan felhasználóknak, akik éves szinten temérdek füzetet írnak vagy rajzolnak tele, rendszeresen dolgoznak szöveggel (korrektorok, szerkesztők, lektorok), és a munkájuk egy részét, mert itt ugye elsősorban munkáról van szó, nem tudják vagy nem akarják olyan eszközön végezni, amely erre a célra kevésbé alkalmas. A számítógépen szöveg olvasásról pedig csak annyit, hogy amikor fénykoromban, a 2000-es éveket megelőzően éves szinten nagyjából 5000 oldalnyi könyvet tördeltem, előfordult, hogy havi szinten 20-30 000 forintot költöttem papírra és még majdnem ugyanennyit tonerre… Ez úgy 10-15 éve nincs, de ahogy hallom, változatlanul van olyan korrektor, aki csak papíron olvas. Ilyen fogyás mellett egy ilyen eszköz, még ha több is kell belőle, parádésan gyorsan termeli ki az árát.

A következő fontos kérdés, hogy melyek azok az igények, amelyekre a jó válasz valamelyik einkes tablet.

• mindenképp papírszerű élmény kell megjelenítésben és írásérzetben is,
• jellemző, hogy nagy méret kell (a kb. A/6 hasznos méretű 6”-os kijelzők az írkálásra kevésbé ideálisak, nagy méretű PDF-ek megjelenítésére pedig alkalmatlanok),
• fontos valamilyen felhőalapú szolgáltatás, és/vagy az, hogy a jegyzetek más platformon is elérhetők legyenek, és/vagy lehetőség legyen együttműködésre a kollégákkal,
• szintén fontos, hogy az elkészült jegyzetek rendszerezhetők, kereshetők legyenek, ad abszurdum, elfogadható pontossággal és gyorsasággal lehessen őket szerkeszthető szöveggé alakítani akár már magán az eszközön,
• nem elsődleges szempont a könyvolvasás.

Gondolom cseppet sem meglepő, hogy a fenti tulajdonságlista és az előbbi igénylista sok hasonlóságot mutat. Kis pikírt felhanggal mondhatnánk, hogy csináltak megint valamit, ami csak arra jó, hogy legyen az embernek egy n+1-edik kütyüje is, amit majd vagy használ vagy nem, de mindenképp cipelnie kell. Nos, részben van benne igazság.

Shut up, and take my money!

Ha ezzel együtt is akad még valaki, akinek a fentiek alapján erősödött az az érzése, hogy valami ilyesmire van szüksége, akkor íme a most kapható választék kivonatosan.

reMarkable 2

Forrás: remarkable.com

Dworkyll kiváló bemutató cikket írt róla. 10 collos kategória, saját tollal, elképesztően jó papírszerű élménnyel, kiváló digitális rajzeszközökkel, parádés jegyzetkezelési lehetőségekkel. A megjelenése óta nagyjából a referencia, sok teszt úgy kezdődik, hogy „vajon jobb-e mint a reMarkable 2”. Semmiképp sem érdemes elsődlegesen ekönyvolvasónak megvenni, erre ugyanis részben a gyenge megjelenítő parser, részben a saját tartalom feltöltésének körülményessége, részben a világítás hiánya miatt nem ideális. Nagyon magas műszaki színvonal és kiváló minőség jellemzi, cserébe nyilván az ára is erősebb. Ez az az eszköz, ami a sor azon végén van, ahol az „elsődlegesen írásra” a fő cél. On-line rendelhető, nincs magyar képviselete.

Quirklogic Papyr

Forrás: quirklogic.com

13 collos nagyágyú. Alapvetően üzleti felhasználásra tervezték hasonló koncepcióval, mint a reMarkable-t (az elsőt), ebben viszont nagyon erős, sőt, talán a legerősebb. Cseppet idejétmúlt technológia, így például a tollát is töltögetni kell. A rendszere is elég zárt, de a kollaboratív munkára erősen rákészültek. Dedikált könyvolvasónak a mérete miatt alkalmatlan, hacsak nem folyamatosan A/4-es PDF-eket akar olvasni valaki. Itthon nincs hír róla, on-line rendelhető, már ha valaki a közel 600 dolláros alapár plusz szállítás plusz vám plusz áfa kombót hajlandó kifizetni.

ONYX BOOX Note Air2 Plus

Forrás: boox.com

A Note Air2 Plus volt hivatva a kategória korábbi abszolút királyaként kiköveznie az utat a Tab Ultrának (lásd alább). A sikerét egyúttal – bizonyos szempontból a hátrányát is – az jelenti, hogy ezt már a szó klasszikus értelmében vett tabletnek tervezték: Android alapon működik, Google Play áruházzal. Ha nem valamilyen gyors játékot akarunk játszani rajta, meglepően jól működik „sima” applikációkkal is, a kifejezetten rá szabottakkal pedig zseniális (ezekre van egy külön áruház). Cserébe kényelmetlenül drága (az egyik legdrágább), és a gyártó egyben a legrövidebb támogatási időt adja (megjelenéstől számított 3 év – érdemes összevetni a Kindle kivezetéstől számított 4 évével). a Max Lumi 2 a „nagy” testvér, 13,3 collos, az összes eszköz között a legnagyobb, nyilván ennek megfelelően az ára már pariban van egy iPad alapmodellével. A Nova Air 2 pedig a „kicsi”, csak 7,8 collos, cserébe van belőle színes e-inkes változat is (Nova Air C). És ugye az ONYX BOOX már sok éve jelen van a piacon a dedikált ekönyvolvasó eszközeivel, így – különösen a kisebbek – fenntartás nélkül elfogadhatók erős könyvolvasási attitűd kiélésére is. Itthon kapható széles körben, csodás képek és információk a legújabb készülékekről is a gyári oldalon nézegethetők.

ONYX BOOX Tab Ultra

Forrás: boox.com

Ha a reMarkable 2 a sorban az, ami „csak írásra” termett, akkor a Tab Ultra az, ami az e-papíros tabletek valódi svájci bicskája. Nem kisebb volt a cél, minthogy a legújabb Android kiadásra építsenek egy olyan eszközt, amely a mostani tabletekre jellemző, laptopkiváltós koncepciónak felel meg, tollal (is) kezelhető és e-papíros. Vadonatúj, így kevés teszt van róla, azok viszont egyöntetűen a piac legjobb ilyen készülékének tartják (bár sok vetélytársa ugye még nincs). A billentyűzetes tok ugyan extra tartozék, de a teljességhez mindenképp kell. Itthon még nincs beárazva, ha lesz, valószerűtlen, hogy háromszázezer forintnál olcsóbbra jön ki. Egyelőre előrendelhető november közepi szállítással.

Supernote A5X

Forrás: supernote.com

Az egyik prémium eszköz: minőségben, kidoglozottságban, koncepcióban szoros együttállásban van a reMarkable 2-vel, néhányban erősen le is körözi azt (pl. a tollai sokkal jobbak). Ez is az írásra, jegyzetelésre fókuszál elsősorban, de van benne egy teljes értékű levelező kliens és a naptárunkat is tudjuk piszkálni vele. Vagyis a Supernote már nem egy vázlatfüzet, de még messze nem tablet. Azzal együtt sem, hogy az operációs rendszerének alapja Android, de ebből igazán sokat a felhasználó nem vesz észre. Az A5X a nagyobbik 10,3, az A6X a kisebbik 7,8 collos. Az egyetlen gyártó, amelyik a mostanában alap agilis fejlesztés jegyében tényleg hallgat a felhasználói visszajelzésekre, sőt, konkrétan közszemlére teszi a fejlesztési terveit. Ha szempont lenne, emiatt e mellett döntenék, mert állati jó fej dolog a részükről. Ja, és felrakható rá a Kindle olvasó (és könyváruház) alkalmazása. Itthon boltban nem kapni, de rendelhető on-line különböző szettekben, és mi tagadás, a legdrágább a 10 collos mezőnyben.

Kobo Elipsa

Forrás: kobobooks.com

A Kobo nem sokkal, de korábban lépett be erre a piacra, mint a Kindle. Az Elipsa is 10 collos kategória, háttérvilágítással, de a tolla már nem a megszokott Wacom-szerű, hanem saját, és még ráadásul egy AAAA méretű elemet is szerezni kell hozzá, hogy működjön. Van saját könyváruháza, brutálisan erős jegyzetkezelési lehetőségek vannak benne, beleértve kézzel leírt matematikai képletek átírását szerkeszthető formátumra. A könyvek megjelenítésére egyedi parsert használ, tehát teljes értékű ekönyvolvasó eszköz is, és bónuszként a magunk által gyártott tartalom is pofon egyszerűen rátölthető. A Sage ugyanez kisebben, gyárilag toll nélkül, de külön toll vásárolható hozzá, és működik is vele csodásan. Magyarországon kapni az ismert boltokban, de igazi direkt képviselete nincs és a készülékbe integrált áruház is meglehetősen furcsán funkcionál. Supportja meg aztán pláne nincs, ahogy arról korábban értekeztem.

Kindle Scribe

Forrás: amazon.com

November 30-ig, a megjelenésig a részleteket illetően inkább kérdőjelek vannak. Annyit már tudni lehet, hogy nagyobbacska lesz ez is (10 collos kategória), elem nélküli tollat használ, amiből egyből két féle lesz kapható: egy gombos és egy gombtalan. Egyedüliként kapja meg ebben a méretben a 300 dpi-s felbontást, lesz háttérvilágítása, mégpedig ugyanaz, mint a Paperwhite aktuális változatában (csak a méret miatt jóval több leddel). Nyilván teljes értékű olvasó a teljes Amazon-választékkal az eszközön elérhető boltból, és a saját gyártású tartalom egyszerű kezelhetőségével (lásd még itt). Az óriási kérdés, hogy a jegyzetelés miként lesz megcsinálva, a promóciós filmből ugyanis sok nem derül ki. Néhány funkció (pl. felhőalapú jegyzetkezelés, Word integráció, platformok közötti szinkron) ígyis-úgyis csak 2023 elejétől indul, és ugye a „munka” tabletek e tekintetben hónapokkal előbbre járnak. Jelenleg előrendelhető. Hogy aztán sikeres lesz-e, az inkább a firkálásos-írásos rész megoldásától fog függeni, mert a többi (hardver, olvasási funkciók) az Amazon háza táján jellemzően kevésbé hagynak kívánnivalót maguk után, az árat meg szándékosan úgy lőtték be, hogy a piacot most formáló nagy márkák marketingesei és fejlesztői a következő hónapokban ne nagyon legyenek nyugodtak.

Áttekintés

A dőlttel jelölt berendezések a cikk írásakor csak előrendelhetők. A félkövérrel jelölt kijelzőkön van valamilyen világítás.

* Az alapár az elérhető legegyszerűbb, legkisebb memóriát, egyszerűbb tollat is tartalmazó csomag alapján a gyártó vagy forgalmazó közvetlen oldalán elérhető ár, szállítási költség, és rendszerint adó nélkül.
** Kedvezményes USD ár adó nélkül.
*** Mágneses tokot is tartalmazó csomagban.
**** A billentyűzetes tok csak a 710 eurós csomagban érhető el.

Szumma

Ez a nyitás (paradigmaváltás) messze nem akkora jelentőségű, mint az e-papír alapú ekönyvolvasó eszközök megjelenése és elterjedése volt. Számos embert ismerek, aki eddig azért nem vett tabletet, mert nehéz, fényes, körülményes a használata jegyzeteléshez, és ha már a keze ügyében van, akkor esélyes, hogy inkább cicás-kutyás-celebes 20 másodperceseket fog nézni rajta, semmint olvasna, pláne jegyzetelne. És ezeken a funkciókon kívül egyébként sincs fogalma, hogy mire használná. Nekik az androidosok kivételével bármelyik eszköz jó lehet, már ha az adott eszköz tudáscsomagja passzol a felhasználói igényeikhez. Merthogy e tekintetben szignifikáns eltérés van ezek között, ahogy az ezen a videón angolul egészen épkézláb módon össze van szedve. És persze, van legalább még ugyanennyi eszköz, ami simán felférhetett volna a válogatásra (pl. a Huawei MatePad Paper).

Hogy ennek az egésznek lesz-e befolyása a hagyományos e-könyvolvasós piacra?

Nem lesz.

A gépek ára, mérete, tudása a két klasszikus e-könyves cég (Kobo és Amazon) kivételével elsősorban úgysem olvasásra van kihegyezve, és ezek is csak azért értelmezhetők olvasóeszközként, mert a boltot vinni kell, az pedig normális olvasási élmény nélkül nem fog menni. A 8 collos eszközök a kisebb kijelző miatt, még ha olvasásra jók/jobbak is lennének, a jegyzeteléshez már annyira nem passzolnak (e tekintetben talán egy tollal kiegészített Kobo Sage vagy a kisebb BOOX lehet az „arany” középút). És csak olvasásra a Kindle Paperwhite valamivel kisebb kijelzővel, számottevően olcsóbban sokkal jobb.

Sűrűn felmerülő kérdés, hogy akkor melyik a legjobb?

Egyik sem.

Ezeket az eszközöket nézve lehetetlen abszolút győztest hirdetni, mert mindegyik más igényre és felhasználói attitűdre lett kitalálva. Valószínűleg alapos a sejtésem, hogy az Amazon műszaki tartalom tekintetében tesz egy kísérletet arra, hogy a Scribe-ot a többiek fölé lője (erre a 300 dpi + világítás kombóval esélye van), de sem a 10 év előtti eszközökre hajazó külcsín, sem az, amit eddig a tollas funkcionalitásról láttunk nem lesz akkora előny, amiért nagyot tarolna. Ezzel a felhanggal pedig nagy a valószínűsége, hogy a telefon vagy a Voyage sorsára fog jutni az irány, és a következő bemutatási ciklusban (2024-ben) szép csendben kivezetik.

És egyáltalán kellene?

Évek óta nézem az olvasók fejlődését. A Kobo Aura HD már-már áttörte azt a határt, amely a „no, ez most nekem kell” életérzésig eljuttat, de azóta sem volt semmi, ami ennek a közelében volt, és a szükség sem volt annyira erős (hála az Olvtársunknak). Éves szinten úgy 2-3 A/4-es spirálfüzetnyi oldalt jegyzetelek tele vagy maradandó (tervdokumentációs vázlat, tervek) vagy kidobandó (mondják, felírom, 2 óra múlva előveszem, megcsinálom, kidobom) jegyzetekkel. Ez nem sok, nem kevés, de különösen a maradóknál lenne szempont, hogy kereshetőek és archiválhatók legyenek platformok között is. Hogy erre a fentiek közül jó-e valamelyik? Önmagában egyik sem. A Kobo és a Supernote jegyzetkezelési lehetőségei, a Kobo (vagy a Kindle?) háttérvilágítása, a Kindle felbontása (lásd a PDF-et a Kobo ügyfélszolgálatát ostorozó cikkben), a Supernote kifinomultsága és a Kindle-ökoszisztéma (van pár értékesebb könyvem onnan, amit ráadásul még olvasok/használok is) lenne a tökéletes. Ezek egy részére válasz a Scribe, egy másik részére még nem tudjuk, és a dizájn meg... Hát az nem szép.

És ugye az, hogy az Amazonnak megéri-e majd a járt útról letérnie, pont ezeken az „apróságokon” fog múlni. Ez pedig majd akkor derül ki, ha a Foxconn gyárát újranyitják és elindul a termelés, mert az aktuális hírek szerint a nagynál is nagyobb esélye van, hogy karácsonyig csak az előrendelt példányok egy gyér töredéke érkezik meg a vásárlókhoz.