Jó műsor volt. Ami a felhőtlen optimizmust illeti, az alábbi cikk kevésbé osztja a derűlátó optimizmust:
penna.tintaklub.hu/?p=4058
De legyen igaz az, hogy a warez és a kisstílű megoldások nem akasztják meg a szorkettő növekedést még jó sokáig!

Lelőtted a poénomat ;-)

@Farkas Magor: Csak holnap reggelre szántam, amikor ez már kicsit kipörögte magát. ekonyvolvaso.blog.hu/2015/01/07/re-poszt_e-kialtvany

Én se mindennel értek egyet, így akár itt is indulhat a vita. Kerülte a beszélgetés az eddig becsődölt számtalan vállalkozást az e-book kezdődő piacán, amiből főleg a legutóbbi, a Digibook lehet fájdalamas. Séllei Aranka annak idején a Bookline felfuttatásában szerezte a tapasztalatait, és kimondottan jó kezdeményezéssel indítottak. Bár nem ismerem a mélyebb részleteket, de itt nem a szakmai vagy marketinges hiányosságok vihették gallyra a boltot.
Aztán igen szerényen került megemlítésre a Publio problémája. Azért valljuk be, sokkal többet ígérnek, mint ameddig a takaró ér, és a kiadványok minősége igencsak hullámzó, nem csak irodalmi szinten.
Az a lemaradásunk pedig, hogy amíg idegenben már millió szám lehet havidíjért letölteni e-könyveket a felhőből, addig itt még a MEK is inkább ellenfele a kiadóknak, szintén megérne egy külön misét.

@Farkas Magor: Bocs: Digitalbooks az áldozat, a kicsit hasonlító nevű digi-book.hu üzemel. bár az megint egy másik igényt szolgál ki.

@Farkas Magor: No akkor.
DigitalBooks: őket két dolog fektette meg, az egyik, hogy még mindig nincs értelmes méretű forgalom elektronikus kiadványokból. Az évi száz milla az semmi, ahhoz képest, hogy hány cég osztozik rajta, és főleg hogy hány milliót invesztáltak már eddig is. A másik dolog, következvén az elsőből, hogy önmagában az e-kiadás nem él meg, hacsak nem úgy csinálják, mint a Publio, hogy előre finanszíroztatják a szerzővel. (A Publióról érik itt a poszt a fejemben, csak az év végi hajtás miatt még nem volt rá idő).
Ehhez kellett még a látható marketing és az igazi húzócímek hiánya, és máris nem tudták kitermelni a költségeiket.

Re: BookSpotify (Kindle Unlimited). A "milliószám"-ot óvatosan kezelném.
1. A Kindle Unlimitedben is csak párszázezer cím van, és nem a premierek (Lásd Taylor Swift vs Spotify, avagy a premierszerzőknek nem érdeke beszállni ilyen programokba). 2. A _komplett_ magyar kultúrkorpusz is párszázezer cím, max, és nem tartaná el magát ebben a modellben.
3. A scribden talán megvan a milliószám, de abban nemcsak könyvek, de cikkek is vannak, viszont rengeteg a lopott cucc. Így azért könnyű.

Re: MEK mint a kiadók ellenfele. Ez is egy barokkos túlzás. Az ekiadók nem kis része azzal nyitott, hogy a MEK-ről szedte le az első címeit, majd megkereste a jogtulajt, levetette vele az anyagokat a MEK-ről, aztán elkezdte pénzért árulni. Zsoldos Péter, Rejtő Jenő és társai munkássága. A MEK szerintem nem ellenfele a kiadóknak, egyszerűen más pályán játszanak. Csak a játéktér széleit húzogatják.

Várom a Publiós posztot, főleg, hogy megtudjam, mennyire rentábilis ez a szerzőkkel finanszírozós játék. Szerintem semmilyen modell sem képes a magyar piacon kis kiadók e-könyves webboltjait nyereségessé tenni. Ahhoz, hogy ezt a szegmenst honi talajon életképessé tegyük, előbb néhány alapvető berögzültségen kéne túllépni. Például el kéne fogadni azt, ami van, nem tovább várni a jövőt, ugyanis az már eljött. Abból kéne kiindulni, ami van: 27% ÁFA, max. 200 fizető vásárló/kiadvány, egyébként 0 forint körüli lélektani határ a nagy többségnél.
Azt, hogy van MEK és van PIM, azt nem egy másik teniszpályán játszott másik meccsnek kéne tekinteni, mert a labda, az ütő, de még a háló is ugyanaz. Egyelőre úgy tűnik, inkább az e-könyv kiadók hiszik azt, hogy a pályán vannak, miközben leginkább a torrent oldalak játszanak. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy PIM-ről simán beszerezhető olvasmányt majd még azután is megvesznek e-könyvként, hogy elolvasták az ottani verziót. Nyomtatottban igen, sőt, ahogy azt a külföldi tendencia mutatja, ez már valóság: egy villanyon elolvasott jó sztorit egyre többen hajlandók beszerezni az analóg könyvespolcukra is. Tehát inkább azt kéne sztem megvizsgálni, hogyan lehetne úgy húzogatni azokat a játéktereket, hogy felkerüljenek a kiadók újdonságai is a fizetett tartalmak közé. Ebben pedig talán a legtöbbet pont a már létező, és fejleszthető könyvtári alkalmazásaink segíthetnének.
Így viszont ismét visszatértünk az eredendő problémához: előbb a kiadóknak kéne változtatni az e-könyvhöz viszonyulásukon. Az, hogy könyvként, könyárban akarják értékesíteni, talán már nekik is hihető, hogy nonszensz.