Szervusztok pajtások,

hamarosan kezdődik az iskola. Régi téma, hogy milyen nehéz az iskolatáska, meg hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb lenne legalább a kötelező olvasmányokhoz elektronikusan hozzájutni. Kérem tisztelettel, az ipubs.hu hallgatott az idők szavára, és leporolta és felpolírozta az amúgy a többségében a MEKen is hozzáférhető anyagokat, és szerintem igazán jelképesnek mondható árú csomagokat rakott össze.

Aki nem akar a MEK anyagokkal szöszölni, vagy gondozottabb szövegre vágyik, nevezzen be rájuk nyugodtan.

Diszklémer

A napokban sokat pörgött a (bulvár)sajtó azon, hogy a villanyon olvasottakra rosszabbul emlékszünk vissza. Volt Guardian és volt 444.hu is. A kicsit mértékadóbb orgánumok próbáltak más véleményeket is begyűjteni, mint ez az egy szem tanulmányszerűséget. Így aztán én is kiadtam a magam állásfoglalását:

A tanulmány egy érdekes (de ránézésre nem szükségszerűen tudományos) kutatás eredménye. Mivel a sajtó alapvetően csak a kulcsmondatot kapta fel, úgymint "A Kindle-n olvasók sokkal rosszabbul teljesítettek, amikor az volt a feladat, hogy 14 eseményt rakjanak helyes sorrendbe." érdemes lenne részletesen megnézni, miből is sikerült levonni ezt a következtetést. Azt már a cikkek is megemlítik, hogy az elektronikusan olvasók között (25 fő!) mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, ez eleve torzítja a kapott ereményt. De nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, pl. hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében: hány jól és hány rosszul olvasó volt a vizsgált és a kontroll csoportban. Vagy hogy ugyanazt a lapképet látták-e? És miért csak egyféle szöveget vizsgáltak? Van lektűr, van szakkönyv (sokféle), van szakácskönyv, van utikönyv. Mindet másképpen olvassuk. És sokan, sokféleképpen olvasunk, papírt is.

 

Az nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. 

 

Mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vannak "olvasástipusok", olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás (nem feltétlenül mindenkinek). Más profilokban (feladatoknál) meg én is inkább a nyomtatott olvasást választom. De egyértelmű, általánosító kijelentést nem tennék, hogy egyik vagy másik olvasási mód jobb.

Terjedelmi okok miatt nem ekéztem, hogy mennyire tudománytalan egy ötven elemű minta, egy szem szöveg feldolgozása, vagy hogy nem sikerült tapasztalt Kindle felhasználókat összeszedni, még egy ilyen apró mintához sem. Nem volt igazi kontroll, pl. hogy hány diszlexiás volt egyik vagy másik csoportban. 

Mérni érdemes, mérni szeretünk. De ez így bizony bulvár volt a javából. Ha valaki a magyar tudományos életből szeretne ezzel komolyan foglalkozni, annak tudnánk szolgálni tanácsokkal, hogy mire is ügyeljen.