Kedves barátaim az Úrban,
akármit is csinálunk, lassan éledezik ez a magyar e-könyv piac. Ha minden jól megy, idén akár a papírpiac ezredrészét is elérheti. Ez sajnos nem irónia, a papírkönyvek piaca nagyságrendileg 60 milliárdos egy évben, bár csökkenő tendenciát mutat, a tisztán ekönyveké tavaly pártízmilliós volt, ez viszont fejlődik. De a nagyságrendek magukért beszélnek. Egyre több kiadó lép be, egyre több és frissebb címmel. Ez jó. De a teljes fejlettségtől, a jól működő piactól még igen messze vagyunk. Még mindig benne van a pakliban, hogy az egész bedől, a kis kiadók nem invesztálnak többé az elektronikus kiadásba, mert egyszerűen nem térül meg, és az ekönyvet olvasni szeretők mehetnek vissza a szkennerek mellé fusizni.
Ezért is fájdalmas, hogy megjelent egy olyan jelenség, amelyik direktben okoz kárt ennek a hamvas kis piacnak.
Egy "becsületes" könyvkalóz sokat dolgozik, jellemzően hiányt pótol, csak papíron létező könyvek elektronikus változatát készíti el, sok és aprólékos munkával. És oda is jut a munkája gyümölcséből, ahova egyébként nem jutna papírkönyv. Kiadói oldalról nézve ő is károkozó, de van morális mentsége sok.
Ezzel szemben az újkori torrenthuszárok megveszik a boltban a friss-ropogós újdonságokat (amiből, még egyszer, a papírkönyvhöz képest elhanyagolható példányszámot adnak el), azt hiszik, hogy kitakarították a személyes adatokat, és sutty, már mehet is fel az nCore-ra. Egy fokkal kifinomultabb, mint a tavalyi néni, ez tény. De az eddigi incidensekből, amiknek a száma sajnos gyarapodik, eddig még mindig vissza lehetett nyomozni a vásárlót, minimális erőfeszítéssel.
Kedves bolti-epub-újracsomagolók! Nagyon szépen kérlek benneteket, ne csináljátok ezt.
- A népszerű könyvmegosztó helyek száma véges, és ezeket mindenki nézi. Kiadók, jogtulajok, és a rendőrség illetékes szervei is.
- A dolog természetéből adódóan soha nem lehettek biztosak abban, hogy minden rátok mutató hivatkozást kitakarítottatok. A puha-DRM megoldások fejlesztői is büszke és kreatív népség, szeretnek mindenféle követhető, de nem látható huncutságot is berakni a publikációkba, amik masszívan részei a szövegnek, és mint ilyen, jól tűrik a konverziókat, az újraszkennelés és OCR-ezés kivételével.
- Az azonnali megosztás piszok frusztráló a kiadóknak, akik ezért egyre kevésbé szeretnének kiadni, és mondjuk elkezdik késleltetni az elektronikus megjelenést. Nem nagyon, csak észrevehetően. A jogokkal kereskedő ügynökségek meg árat emelnek, és egyéb, a kiadást megnehezítő feltételeket támaszthatnak.
- Láttunk már a visszaeső eladások miatt bedőlő sorozatokat, ahol a kiadók éppen az illegális letöltésekre mutogattak.
- Amikor pedig valaki "példát akar majd statuálni" az fájdalmas lesz, sok embernek.
A dolog úgy néz ki, hogy a jogi útra terelt válaszlépések nem a letöltőkről és nem a szerzői jogról fognak szólni. Ebben nincs nagy pénz, a szabályozás is puha. A megosztók okozta kárt azonban nagyon könnyű forintosítani: az elektronikus megjelentetés jogát térítették el, annak meg van ára, húzósabb címekénél euróezrekben mérhető. Ez a logika a filmek megosztásánál már bevett, a rendőrségi eljárásokat is ez alapján folytatták.
Elég csak egy felháborodottabb jogtulaj (amely nem szükségszerűen egy kiadó, ergo a vásárló vegzálása sem fog neki fájni), meg egy kicsit is rámenősebb ügyvéd, és máris lehet perelni. Történt már ilyen, igaz akkor egy könyvtárat találtak meg, az nyilván kevésbé tud elbújni, mint egy magánszemély. De az egész csak pénzkérdés. Ha túl nagy a kár, vagy a károkozót érdemes lehet perelni, akkor abból csúnya ügyek lesznek. Ez pedig senkinek sem hiányzik.
Talán az sem véletlen, hogy az nCore vezetése eddig maximálisan együttműködő volt, és a kérdéses címeket a megkeresésekkor levették.
Előre is köszönöm, a műfaj nevében.
Utolsó kommentek