Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @subidubidu: Sajnos igen. De legalább szöveg van mögötte, nemcsak egy beszkennelt bitmap. Mondjuk... (2021.09.17. 15:23) Derült égből (mobi) szótár
  • subidubidu: @Dworkyll: Igen, text search, ami elég lassú még szgépen is, és persze, hogy nem csak a szócikket... (2021.09.17. 13:17) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: Egy Amazon-heavy körkép 2021-ből, szerintem azért vitatható: www.popsci.com/reviews/best-ereaders/ (2021.09.15. 17:40) Radar!
  • Dworkyll: Mitől könyv egy könyv? www.theatlantic.com/books/archive/2021/09/why-are-ebooks-so-terrible/620068/ (2021.09.15. 17:36) Radar!
  • Dworkyll: @subidubidu: Ez elég kajaknak hangzik. Akartami is kérdezni, hogy a pdf-ben hogy keresel? Sima tex... (2021.09.11. 22:03) Derült égből (mobi) szótár
  • subidubidu: @Dworkyll: Először is köszönöm a részletes választ. Van spanyol szótáram az olvasón, és ha úgy al... (2021.09.11. 00:31) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: @subidubidu: Őő, mi az hogy kombinatorikus szótár? Amúgy a pdf-ből szótár témával van pár, nem an... (2021.09.06. 09:59) Derült égből (mobi) szótár
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (19) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (1) reMarkable2 (1) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (9) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (65) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

A "minimálszabvány"

2014.02.18. 19:10 Dworkyll

Előbeszéd

Elvileg, ha van egy jó hangkártyám, meg egy-két jó szoftverem, már tudok zenét csinálni. Gyakorlatilag viszont nem lett belőlem sem Mozart, de még egy Lagzi Lajcsi sem. Az ekönyvekkel sincs ez másképp. Még ingyenes eszközökből is van sok, de a kereskedelmiek sem veszedelmesen drágák. Azaz ekönyvet csinálni nem túl nehéz. Elvileg.

Amiképpen arról már szóltam, felmerült annak az igénye, hogy fogalmazzunk meg valamilyen "minimálszabványt". Pont a könnyű előállíthatóság miatt ugyanis egyre nagyobb tömegben születnek olyan anyagok, amelyek egyfelől olyan minőséget képviselnek, amelyek  minden jószándékuk ellenére  inkább elriasztják az olvasókat (a vásárlókat), az adott címtől (és az azt forgalmazó bolttól), másfelől egészen egyszerűen technikai problémákat okoznak a boltszoftverekben vagy akár a végfelhasználók olvasóplatformjain. Ne felejtsük el, hogy a magyar boltok alapvetően epubot fogadnak, és abból generálnak mobit. Egy rosszul összerakott epub nemcsak csúnya, bosszúságforrás, de alkalmasint nem tud végigfutni az áruházi alkalmazásokon.

Ezért raktuk össze az alábbi sorvezetőt, hogy aki publikus ekönyvgyártásra adja a fejét, az a jövőbeli problémákat elkerülendő próbálja magát az alábbiakhoz tartani. Természetesen ér vitatni, kommentálni, bővíteni :-)

 

 

  • A szövegről
    • A szöveget, akár kézirat, akár fordítás, gondozza szerkesztő
      • aki nem azonos a szerzővel, fordítóval
    • A szöveget, akár szerkesztett, akár nyomtatottból visszadigitalizált, gondozza korrektor
      • aki szintén nem azonos a szerzővel, fordítóval
    • Sem helyesírási, sem OCR-ezési hibák ne maradjanak benne
    • Típushibák:
      • Hibás karakterek, kalapos, „hullámos” ő, ű
      • Kisbetűvel kezdődő mondatok
      • Sorvégi kemény elválasztások ragadnak a szóban
      • Lapszámok vagy fejléc/lábléc szövegek maradnak a törzsszövegben
      • Angol idézőjelek
      • „Egyenes” idézőjelek
      • Magyar kettőshangzók elválasztása utáni maradványok (pl. anynyira)
      • Többszörös szóközök
      • Tab karakterek
      • Nem tapadó írásjelek
      • Nem tapadó zárójelek
      • Nagykötőjelek (em-dash) gondolatjelek (en-dash) helyett
      • A három pont az nem három pont ;-)
    • A korrektúrázott szöveg mehet a műszaki szerkesztőnek/e-könyv tördelőnek
  • A szerkezetről
    • Kötelező:
      • Címlap
      • Kolofon, impresszum
      • ISBN
        • formátumonként kell, de egy formátumban felsorolhatjuk több formátum ISBN-jét
      • Törzsszöveg
      • Kattintható tartalomjegyzék (toc.ncx)
    • Ajánlott:
      • Blurbök, méltatások
      • Szerzői életrajz, a szerző eddig megjelent köteteinek listája (esetleg linkelve egy vagy több megfelelő webshopba)
      • Kiadói, szerzői üzenet az olvasóhoz (pszichológiai DRM)
    • Lehetséges
      • Jegyzetek, lábjegyzetek (ami értelemszerűen végjegyzetet jelent e-könyvben)
      • Szövegközi tartalomjegyzék
        • picit felesleges, mert a kattintható tartalomjegyzék mára már minden platformon elérhető
      • Képek
        • gif, jpg, png
        • ügyelni kell, hogy a megjelenítő platformok korlátosak, azaz pl. 16 szürkeárnyalat és 800x600 pixel lehet a "legkisebb közös többszörös"
        • sem a túl nagy kép, sem a kis kontraszt nem fog jól kinézni
        • ne legyen külön html-be ágyazva, mert elszakad a képaláírástól
        • a PNG átlátszóságát nem támogatja a legtöbb platform
        • A körbefolyatás bizonyos platformokon lehetséges, de ha általános olvashatóságra törekszünk, akkor a kép mellé ne tervezzünk szöveget
      • Táblázatok
        • elvileg ezek megjeleníthetőek
        • gyakorlatilag viszont nagyon nem egységes a kezelésük, ezért az újratördelhető formátumoknál (epub, mobi) csak nagyon óvatosan lehet használni
        • ha sok a táblázat, akkor a pdf jobb, mint az epub/mobi
    • Felesleges
      • Név- és tárgymutató
        • sokkal jobban működik az olvasóplatformok saját keresőrutinja
        • konzisztens és oda-vissza linkelt mutatókat nagyon munkás (tehát költséges) elkészíteni
      • Üres lapok
  • A tipográfiáról:
    • Alapelv :
      • ami egyforma, az legyen egyforma
        • CSAK stílusokat SZABAD használni! Minden ad hoc formázás megjósolhatatlan eredményre vezet a kész e-könyvben
        • de nem kell túlzásokba esni, 5-10 stílusnak illik elégnek lennie (lásd: különleges szövegblokkok) 
        • Erről elég hosszú vita alakult ki, szerintem sok védhető álláspont van
      • A címsorok legyenek egységesek
      • a törzsszöveg legyen egységes, a sortáv, a karakterméret, a betűtipus csak akkor változzon, ha annak információtartalma van
      • a karaktertávolság legyen konstans
    • Használt fontok
      • Két, maximum három fontnak elégnek kell lennie
      • ezek legyenek legálisan beágyazhatóak a licencük szerint
      • Tartalmazzák az összes szükséges és korrekt karakterképet (hosszú ő, ű pl.)
      • Ha több font van a publikációban, akkor ellenőrizni kell, hogy harmonizálnak a méreteik, mert ugyanaz a 11-es méret eltérő méretű betűket jelenthet
      • Ajánlott fontok:
        • Charis SIL Compact
        • Gentium Book Basic
        • Droid fontcsalád
        • Deja Vu fontcsalád
        • Liberation
        • Bitter
        • Monospaced célra: Courier New, viszont ez legyen félkövér, mert alapból túl vékony
    • Címsorok
      • lehet félkövér szedésű
      • lehet bármerre igazított, de legyen konzisztens
      • nagy sormagasság és "sormélység" (before és after paragraph spacing a bekezdésformázásnál)
      • a címsorok saját attribútuma legyen a lapdobás lehetőleg
        • a kézi lapdobás kerülendő
      • címsorok (lapdobós sorok) előtt ne legyen üres sor, mert okozhat teljesen üres lapot az olvasókon
      • a hosszú címsorokat meg lehet törni sortöréssel (alt+enter vagy shift+enter, mindkettő jó)
        • a bekezdéstörés nem jó címsorba, mert több bejegyzés generálódik a tartalomjegyzékbe, feleslegesen
    • Törzsszöveg (kenyérszöveg)
      • másfeles sortáv, első sor behúzással
      • a bekezdéseket bekezdéstöréssel és nem sortöréssel kell elválasztani
      • párbeszéd jele a gondolatjel (nem a kötőjel, nem a hosszú gondolatjel)
      • sor eleji gondolatjel után legyen nonbreaking space
        • a sima nbsp-t bizonyos platformok (pl iBooks) ezt ignorálná, ezért célszerű az U+202FNonbreaking fixed width space karakter használata
      • máshova, pl a / s után, hacsak okvetlenül nem muszáj, (pl nagy számok kiírásához) ne használjunk nonbreaking space-t
      • feltételes elválasztójel (optional hyphen) tilos 
        • bizonyos platformok meg sem jelenítik
      • kemény elválasztás tilos
        • az áttördeléskor értelmét veszti, felesleges
      • vessző és pont előtt tilos a szóköz
      • kiemelés végett dőlt szedés lehet benne, félkövér az alapértelmezett fontnál, ha nem abszolút szükséges, nem. Aláhúzás sem, az manapság nem a kiemelést hanem a linkeket jelzi.
    • Különleges szövegek
      • Tompasorok (nincs első sor behúzás)
        • fejezetcímek után
        • üres sorok, vagy blokktörő sorok  után
        • képek után
        • versek után
      • Blokktörések
        • két, fejezeten belüli szövegblokk közötti elválasztás
        • lehet egyszerűen csak 2-3 üres sor
          • elvileg lehetne speciálisan megválasztott tompasor-magasság is, de azt utána nehezebb kezelni (viszont a teljesen üres sorokat gyakran „lenyelik” egyes platformok, ezért legalább egy nonbreaking space elfér benne)
        • vagy 1,3, vagy 5 különleges karakter, vagy ikon, pl. * * *
          • a különleges karaktereket a végén ellenőrizni kell, hogy megjelennek-e az epubban rendesen, azaz a használt fontkészlet ismeri-e
          • vagy külön be kell szúrni, képként
        • ez mindig legyen középre igazítva, de ne legyen sorbehúzás
      • Különleges szövegblokkok
        • pl: impresszum, ajánlások, irodalomjegyzék stb.
        • lehet egységes bal oldali behúzás
          • a jobb oldali behúzást a prc (és a KF7 mobi) nem támogatja
        • a bekezdéseket az alapnál fél sorral nagyobb bekezdésmagasság választhatja el
      • Fejezet eleji idézetek
        • jobbra igazított (KF7 mobi nem támogatja)
        • szöveg és forráscím dőlt, a szerző nem dőlt
      • Versek
        • előtte, utána üres sor
        • lehet végig dőlt
        • balra igazított, nincs behúzás
        • Levelek
          • kézzel írt: dőlt szedés
          • géppel, (írógép, fax, email pl.): monospace font (courier new pl.)
          • Előtte utána, üres sor
          • a bekezdéseket nem behúzás, hanem plusz bekezdésmagasság tagolja
      • Chat átirat,  régi újságcikk, hivatalos okirat
        • monospace font, ha benne van a név is, az lehet félkövér
        • nincs behúzás, nincs extra sortáv

H4cker: Jó reggelt!

Vect0r: Szia!

      • Lábjegyzetek
        • A hivatkozások felsőindexben vannak
        • oda-vissza működnek a hivatkozások
          • mind, a 300k-n túliak is
        • lehet fejezetek végére jegyzeteket tömbösíteni szakkönyv-szerűen, de munkás, ezért drága
      • Táblázatok
        • csak a legegyszerűbbeket érdemes táblázatként kezelni
        • lehet képként, ha nagyon kell
        • ugyanazzal a fonttal kell a táblaképet is megcsinálni, mint a törzsszöveget
  • A forrásokról
    • A jól kezelhető forrás mindig egységes és koherens szövegként kezelhető
    • Ilyen a doc, az rtf, a html, vagy az InDesign epub exportja
      • Ez utóbbi semmiképpen sem végtermék, csak nyersanyag! Érdemes megnézni, hogyan néz ki, vagy hogy mit mond rá egy epubcheck.
    • BONYOLULT, ezért csak drágán felhasználható forrás a (nyomdai) pdf, vagy a nyomtatott könyv
      • A pdf-et lehet, hogy OCR-ezni kell
      • A pdf-ből kinyert szöveget mindenképpen korrektúrázni és újratördelni is kell
  • Az epubról
    • Át kell mennie a validátorokon, pl epubcheck
    • tartalmazza a fontokat, és lehetőleg a hozzájuk tartozó licencfile-t
    • bele kell tenni a manifestbe azt a kis xml-t, ami megengedi az iBooksnak a beágyazott fontok használatát
    • meg kell nézni több platformon, hogy jól néznek-e ki, nincsenek-e anomáliák, trükkös karakterek helyett kis négyzetek pl.

 

66 komment

Címkék: epub gyártástechnológia

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr305820701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2014.02.18. 19:56:22

Ha jól látom, kerek 5 sor kellett a szabályszegéshez. :-D
, "kalapos", „hullámos” ő, ű
Kisbetűvel kezdődő mondatok
Sorvégi kemény elválasztások ragadnak a szóban
Lapszámok vagy fejléc/lábléc szövegek maradnak a törzsszövegben
Angol idézőjelek
„Egyenes” id

Mike76 2014.02.18. 21:12:00

Bár a epubom kissé csiszolatlan (lévén csak köztes formátumnak használom a végső azw3-hoz), azért szépen kikupálódtam nálatok, nagyjából-egészéből teljesíteni tudom ezeket a minimumkövetelményeket (újabb "felesleges" készség az életemben...). Tudom nem feltétlenül ezzel a céllal íródott a bejegyzés, de a fenti lista + az epub okosságok haladóknak cikk alapján tulajdonképpen egy amatőr is egész rendes anyagot tud összerakni. Köszönet érte!

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.18. 21:27:24

@Professzore: Úgyis rád fogok mutogatni, amikor ezt számon kérik :P

Egyébként meg hol látsz te itt epubot? ;-)

@Mike76: Légy erős, a profik is kb a nulláról indulnak, a könyvszakmában mindenképp. Kezdve azzal, hogy egy átlag könyvkiadóban alapból is mindenki 130%-on dolgozik (ennyi jön ki az iparági jövedelmezőségből), és az epszilontól alig nagyobb e-könyv forgalom nem tart el senkit egy kiadónál, aki annyit foglalkozna a kérdéssel, amennyi ahhoz amúgy megkívántatik. Azaz te valószínűleg több ekönyvet csináltál, mint egy tetszőleges magyar kiadó, mondjuk a Kossuthot vagy az iPubsot kivéve.

De minden hosszú út egy lépéssel kezdődik, ugye.

_iMaginer_ 2014.02.19. 07:17:17

Erről mi a véleményed? :)
<p class="p9"><span class="t7">J mit sem tud err</span><span class="t7">ő</span><span class="t7">l, csak a&nbsp;lányt látja, és a&nbsp;vonzalmamat érzékeli. A&nbsp;fiúk még nem találkoztak vele, bár Steven már kétszer is említett egy agancsos sámán-alakot, ami szintén mostanában t</span><span class="t7">ű</span><span class="t7">nt fel. A&nbsp;lány sokkal elevenebb a&nbsp;korábbi mitágóknál, amelyek inkább gépiesnek és valahogy elveszettnek t</span><span class="t7">ű</span><span class="t7">ntek. Bár nem a&nbsp;közelmúltból való, olyan otthonosan mozog a&nbsp;világunkban, hogy az már kísérteties. Figyel engem. Én is figyelem</span> <span class="t7">ő</span><span class="t7">t. Egy évszakban legfeljebb egyszer bukkan fel, de láthatóan egyre n</span><span class="t7">ő</span> <span class="t7">az önbizalma. Bárcsak ismerném a&nbsp;történetét. Már érik bennem egy feltevés, de a&nbsp;részletek még homályosak, mivel nem tudunk beszélni egymással.</span></p>
dibookról vettem

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.19. 08:11:43

@_iMaginer_: Egyszerű. A dibook nem gyárt ekönyvet, csak forgalmaz. Viszont aki gyárt, az meg nem tudta, hogy ha rtf-et használ az atlantis etetésére, akkor az nem spanolja tele a végeredményt. Majd szólok az illetékeseknek ;-)

Mondjuk vicces volt, hogy a mailértesítés a hozzászólásodról szintén benyelte a tageket, és csak a levelet olvasva nem is értettem, hogy mi ebben a poén. Ugyanezért 100 emberből 99 nem veszi észre a spanokat. Nálad egyébként okozott problémát, már a szépérzékeden kívül?

_iMaginer_ 2014.02.19. 08:32:16

@Dworkyll: A szokásos: ő, ű előtt vagy után simán elválasztódik a szöveg (elválasztójel nélkül), az a, A után más a szóköz szélessége, ami elég zavaró.
Az ő-ű kérdésre van normális megoldás?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.19. 09:09:49

@_iMaginer_: Van persze. Csak azért komplikált kicsit, mert elsősorban nem a könyvedet kell helyrerakni, hanem a processzt.

Szóval először is jelezd a problémádat a dibooknak, leírva, hogy mit látsz, és esetleg belinkelve az eredeti hozzászólásodat. A javított példánynak ugyanis tőlük kell jönnie.

Viszont nem ők csinálják, hanem a kiadó, a Gabo ha jól emlékszem. Azaz a dibookot arra kérd, hogy a Gabóval javíttassák ki.

Én meg direktben megkeresem a Gabót, és elregélem nekik, hogy mit csinálnak szuboptimálisan ;-) és hogy mit kéne változtatni a folyamaton. Ami amúgy rém egyszerű, ha rtf-ből húzzák az epubot, nem docból, akkor nincs ilyen zűr. Délután be tudok nézni hozzájuk személyesen is.

Amúgy milyen platformon olvasol, és jön elő neked ez az elválasztós dolog? Csak hogy gyűjtsük az infót.

És adj egy kis időt, bár szerintem egy két nap elég lesz.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.02.19. 09:28:00

"Felesleges:
(...)
Üres lapok"

Lehet hogy régimódi vagyok, de nekem ezek megadják a könyv ritmusát.

_iMaginer_ 2014.02.19. 09:30:31

@Dworkyll: nook st, nook GlowLight
magamnak kijavítottam (calibre király), és szörnyülködtem hogy miket találtam – valaki nagyon szorgalmas volt szemetelésügyileg :)

_iMaginer_ 2014.02.19. 09:31:43

Télleg, fizikai tartalomjegyzék minek?

ehran 2014.02.19. 11:10:12

Hm, a képeknél nem lenne célszerű készülni a jövőre, hátha lesz elterjedten színes kijelzős eink? Mert utólag cserélgetni a szürkeárnyalatost színesre elég macerás. Persze, értem én, hogy a színes meg esetleg most nem jelenik meg jól mindenhol - bár nekem eddig még nem volt ezzel gondom.

ehran 2014.02.19. 11:10:54

Ja, egyébként nagyon jó kis összefoglaló, köszönet érte!

Gregor 2014.02.19. 11:49:10

Tetszik.
Nálunk: üres sor után a folyószöveg nincs behúzva. Bal margóhoz tapad, hacsak nincs valami speciális formázás. (Kivétel lehet: vers, színdarab szövege.) A behúzás folyószövegben az új bekezdés jobb megkülönböztethetősége miatt célszerű. (Hiszen lehet, hogy az előző bekezdés vége pont a sor végére esik.) Ha a bekezdés előtt üres a sor, nincs mitől megkülönböztetni a bekezdés első sorát. (Ez a címek alatti első sorra is vonatkozik, sőt, sztem ott a kelti a legidétlenebb hatást a behúzás, ha szabad értéktartalmú kifejezéssel élnem.)

Gregor 2014.02.19. 11:50:16

@ehran: Multimédiapláza: Az utóbbi két évben minden e-könyvünkbe színesben kerülnek a képek (ha színesek voltak).

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.02.19. 13:09:24

@ehran: Szia! iPad és egyéb tablet felhasználók miatt (is) nálunk is színesek már jó ideje a képek.

Gukker 2014.02.19. 14:15:03

+ A hármas pont az nem három egymás utáni pont.
+ Aláhúzást ne használjunk szövegkiemelésre. Az ugyanis manapság az ugróhivatkozások (linkek) ismertetője.

"a hosszú címsorokat meg lehet törni sortöréssel (alt+enter) "
Nem inkább shift+enter?
Egyébkénk meg érdemes egy szóközt is berakni, különben a tartalomjegyzék összemossa a két sort.

"jobbra igazított (KF7 mobi nem támogatja)"
De igen, támogatja.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.19. 20:07:49

@Gregor: ezek a tompasorok :-)

@Gukker: Frissítettem itt-ott. A kf7 témában passzolok, nekem is furcsa jobbra igazítás hiánya, de okos ember mondta ;-) Nálam mindig működik a jobbra igazítás

@_iMaginer_: van javított példány a Mitágó erdőből, a kiadónál biztosan. Előbb utób hozzád is lejut remélem. Mondjuk a parszered ritka érzékeny, általában nem szokott gondot okozni a spanolás, azért is nem szúrták ki korábban. De most a folyamaton is igazítottak ;-)

Arturo 2014.02.19. 22:51:36

@Dworkyll: Csak azért nem szúrták ki korábban, mert nem olvassák az itteni kommenteket. :)
ekonyvolvaso.blog.hu/2013/06/18/betateszt_ii/fullcommentlist/1#c20053983

Szerintem nem ritka érzékeny a nook, nálam a PocketBook Adobe parsere is töri a szöveget ezeken a helyeken. Csak rohadt ritkán kerül sor végére az ilyen, így szinte alig lehet észrevenni.

Törpe minoritás 2014.02.20. 18:30:14

@Dworkyll: kf7 jobbra igazítás témában lehet, hogy megcsalt az emlékezetem. Úgy rémlett, a régi Kindle-k nem voltak ilyesmire hajlandók. Azt a pontot akkor dobd ki!
De a jobboldali behúzásban biztos vagyok! :)

A nook parsere pedig az ipari szabványnak tekinthető Adobe parser. Ha az „érzékeny” valamire, akkor az nevezhető normális működésnek.

Törpe minoritás 2014.02.20. 18:54:14

Na csak nem hagyott nyugodni, ezért utána néztem, mért emlékeztem, hogy nincs jobbra zárás.

Kindle Publishing Guide, 3.1 Text guidelines
kindlegen.s3.amazonaws.com/AmazonKindlePublishingGuidelines.pdf

"The body text in a reflowable Kindle book (fiction and non-fiction) must be all defaults. Amazon encourages content creators to use creative styles for headings, special paragraphs, footnotes, tables of contents, etc., but not
for body text. The reason for this is that any styling on body
text in the HTML will override the user’s preferred default reading settings. Users report such behavior as a poor reading
experience. Here are the most important points:
• Body text must not have a forced alignment (such as
left aligned or justified)."

Szóval hülye vagyok, csak nem úgy. :)

Pátyer 2014.02.20. 20:32:34

@Törpe minoritás:

Ez az az eset lehet, amikor az Amazon felmentést adott a saját szabványa alól a saját készülékének. Balra- és sorkizárással már a Keyboard is nagyon jól elvolt (zsengeként korábbi emlékeim nincsenek…), de a kf7 jobbra is vidáman zár. Még behúzni is hajlandó.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.21. 09:52:14

Na és akkor a fehér ember problémája a nonbreaking space.

Sorkezdő gondolatjel után ugye legyen. Az iBooks kivételével a sima nonbraking space jól használható.

Bizonyos iskolák erőltetik az "a" utáni nbsp-t, nehogy az a "árván maradjon" a sorok végén. Ez két dologhoz vezethet: a sor elején marad "árván", illetve változó lesz a soron belül a szóközök szélessége.

Mi erről a véleményetek? Illetve volt valakinek gondja nem annyira gyakori, esetleg indesignből származó trükkösebb szóközökkel?

Gukker 2014.02.21. 12:36:44

@Dworkyll:
Ha jól emlékszem, pl. a Duokan sem ismeri fel a nbsp-t. Sima szóközként kezeli.
A-betű szerintem nyugodtan maradhat a sor végén.
Viszont tompa soroknál érdekelne, hogy egysoros kezdő bekezdéseknél (pl. párszavas párbeszéddel kezdődik) mi a teendő? Elég hülyén néz ki, hogy az első sor nincs behúzva, a többi meg igen.

_iMaginer_ 2014.02.21. 13:35:50

@Dworkyll: ekönyvben nem vagyok híve, csúnyább szerintem a változó szóköz, mint a soreleji „a” (pl. láttam már olyat is hogy három volt egymás alatt:))
Itt ugye rövidebbek a sorok mint az analóg könyvben.
@Gukker: Tipográfiailag én pár éve rászoktam, hogy ha az első sor rövid, akkor a következő sor is tompa, ha párbeszéd, az meg behúzással (az is ronda ha párbeszéddel kezdődik egy fejezet, és nem állnak a gondolatjelek)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.21. 21:56:34

@Gukker: Egyik tipográfus mesterem szerint ilyenkor a teendő a következő: Addig kell a tompasorokat nyomatni, ameddig szövegblokk nem éri el az első többsoros bekezdést. Azaz ha a blokk tőmondatos párbeszédekkel nyit, ami még egy ötcolloson sincs egy teljes sor, akkor több tompasor is jöhet egymás alá.

Szivem szerint én is iMaginer olvtársat támogatom, hogy ha párbeszéddel kezdődik egy blokk, akkor ne is legyen tompasor egyáltalán, de momentán a nálam okosabbak nem így gondolják.

_iMaginer_ 2014.02.21. 22:26:37

@Dworkyll: akkor azok nem okosabbak, csak vaskalaposak :)
a tipográfia sincs kőbe vésve (ez így képzavaros?)

_iMaginer_ 2014.02.22. 07:57:39

@Dworkyll: Nekem nemzetközileg elismert tipográfus–grafikus barátom mondta hogy nyugodtan lehet ezt csinálni

KIara 2014.02.24. 00:27:17

Nagyon örülök annak, hogy végre a hivatalos ekönyvgyártók számára is készül valami. Amit hiányolok az Előbeszédből, csupán annyi, hogy szerintem nem hangsúlyoztad eléggé (csak finoman utaltál rá), hogy ez egy szakma, és a szép lassan növekedő magyar piacon a jó szakember már most hiánycikk. A jó ekönyv pedig ritka, mint a fehér holló. Még jobban örülnék, ha egy ehhez hasonló szöveg szerepelne az Ekönyv Egyesület honlapján ;). Mindenesetre valahonnan mindig el kell indulni.

Mellesleg a címmel egyáltalán nem értek egyet. Szerintem olyan, hogy „minimálszabvány” nem létezik. Oximoron. Az arasz mondjuk egy mindig kéznél levő minimálvalami, a centiméter pedig szabvány.
Ekönyvek esetén a minimálszabvány olyasmi lehet, mikor a Nagy Papír Testvér előállításakor a „nyomjuk meg az Office programcsomagunk szövegszerkesztőjében az »Export as PDF« gombot” lenne a DTP-minimálszabvány… Van aki el is hiszi: mek.oszk.hu/09400/09432/ (Ja, ja, persze, hogyne, csakhogy… [és ez még a jobb próbálkozások közé tartozik]).

A „tiszta forrás”-mániámat sokan ismerik, most meg is kímélném az olvasókat ezektől, mindenesetre rengeteg kereskedelmi forgalomban található ekönyv kapcsán az az érzésem, hogy sem a gyártók, sem a megbízó-/kiadók, sem a forgalmazók nincsenek tisztában alapvető dolgokkal.

Előre elnézést kérek mindenkitől, hosszú, tudálékos-kioktató és unalmas lesz.

I. OPF-alapú megközelítés:
Ahhoz, hogy egy epub ne csak egy szöveget tartalmazó fájl legyen, az ekönyvgyártó (továbbiakban (bkp = Book producer) tisztázza magában, hogy a készülő fájlban:
– mi a mű része;
– mi a (papír)kiadvány része és ebből mi kerül(het) az elektronikus kiadványba;
– mi kiadás része (pl. a hibák, amiket a második kiadáskor, vagy v2.3-kor, javítunk).

Elvileg a MŰ az a szöveghalmaz, amit ebpunkan mondjuk a „szoveg.xhtml”-be kódoltunk. Minden más ami még az ebubban található (css, xml, betű, kép, stb.) már a kiadvány része és viszonya a műhöz egyszeri.

Például az 1940-ben írt „Piszkos Fred a kapitány” esetében a MŰ elvileg 99,99%-ban azonos a Magvető kiadónál 1989-ben megjelent sárga borítós P. Howard-sorozat egyik kötetének az 5–266 oldalai között található betűhalmazával, valamint a 2000-ben a Könyvkuckó Kiadó, Rejtő Jenő Összegyűjtött művei I. kötetének 81–210 oldalai között található szövegével, illetve a MEK-01064 azonosítóval rendelkező public domain tartalommal, és így tovább.
Mivel a MEK-en található mű mindenki számára elérhető, az első pillantásra látszik, hogy sem az amúgy másodpercet jelölő "" írógép-idézőjelek, sem a párbeszéd- és gondolatjelek helyett használt kötőjelek, sem a nagy betűvel írt fejezetcímek NEM a mű részei. Bármelyik kezünkre eső példány esetén nyilvánvalóvá válik, hogy az adott kiadvány betűtípusa, oldalszáma, fejezetcím-jelölése stb. sem a mű része. A MEK-katalóguscédula alapján annyit biztosra vehetünk, hogy az 1958-ban Magvető kiadónál megjelent könyv digitalizált változata. A kulcsszó minden esetben a bizalom és a hit, azaz elhisszük, hogy a „Piszkos Fred a kapitány” c., 1940-ben írt mű, bármely papír- vagy elektronikus kiadása önmagával azonos. (Persze nem az, de ez messzire vezetne).

A fentiekkel csak azt akarom jelezni, hogy bármely kiadvány esetén a bkp abszolút bizalommal és tisztelettel fogadja a Megbízótól (legyen az alanyi szerző, szerkesztő, vagy felelős kiadó) a művet, és ezt a lehető legpontosabban ÉS legpuritánabb módon kódolja (szándékosan kerülöm a „konvertálja” kifejezést). Az így kapott xhtml-t, az elektronikus minimálkiadványunkban több helyen is jelöljük:
– az OPF-ben dublin core metaadatokkal (cím, szerző, stb, stb) azonosítjuk (<metadata>);
– az OPF-ben meghatározzuk a fájlon belüli helyét/útvonalát (<manifest>);
– az OPF-ben, a kiadványunkon belül, ám nem a műhöz kapcsolódó xhtml-ekhez való viszonyát és sorrendjét (<spine>);
– az OPF-ben jelöljük, mint a kiadvány egyik (talán leg)fontosabb elemét (<guide>);
– az NCX-ben ugyancsak meghatározzuk a kiadványon belüli helyét, kezdetét, továbbá tetszőleges és/vagy kiemelt helyeit (ami AKÁR LEHET a tartalomjegyzék is.)
Amennyiben a fenti két xml-t (opf, ncx) és a művet hordozó xhtml-t megfelelő mimetype plain text jelzéssel együtt tömörítjük megkapjuk a vegytiszta, az IDPF kereskedelmi és ipari (nem minimál) szabványleírásnak eleget tevő mű epub formátumban tárolt változatát.

KIara 2014.02.24. 00:28:17

Jöhet a szikár művet tartalmazó epub minimálfájl metamorfózisa kiadvánnyá – Elektronikus PUBlikáció. (Transfiguratio mystica)

(Megj. a korábban említett Könyvkuckó kiadvány 8 művet tartalmaz. Természetesen egy ePub is tartalmazhat több művet, pl. egy versantológia. Ilyen esetben érdemes a műveket különálló xhtml-ekben tárolni).
A mű úgy lesz kiadvány, ha megfelel bizonyos esztétikai (minimál) elvárásoknak, tükrözi a kiadó, a felelős szerkesztő vagy szerkesztő elképzeléseit, koncepcióját a műről; adott esetben egy képzőművész hozzáadott értékeit (borító, illusztrációk, grafikai elemek, stb.).
Egyáltalán: egy igazi kiadványnak van egyfajta „fogalma” a leendő olvasó(k)ról. Egy kiadó a műhöz választ borítót, papírt, betűtípust, kötést, sőt korrektort, szerkesztőt. Nem mindegy, hogy Agata Seymour „Púder és tűsarok” c. csajkönyvéről van szó, vagy Esterházy Péter „Egyszerű történet vessző száz oldal” művéről, vagy egy illusztrált mesekönyvről.

Itt jön a CSS és annak végtelen szabadsága, egyben szűkös korlátai, továbbá kütyü, szoftver, parser támogatottsága ÉS a beállításokon keresztül történő felülírhatósága.
Személyes megjegyzés. Egyáltalán nem tartom felelős szerkesztőnek, kiadónak és/vagy magára valamit is adó bkp-nak azt, aki nem olvasott végig legalább 10 e-könyvet minimum két einkes olvasón, legalább egy okostelefonon, minimum két tableten, és legalább 3 desktop alkalmazáson. Nem átlapozott, elolvasott. Az, hogy mit és hogyan „tud” egy epub, hol milyen formában „adja magát” és hol hasal el, azt mind-mind tudni kell („minimál illik”), nem beszélve a generált epubok okozta gyönyörökről.

Szóval: Az xhtml tag-ek átgondolt gyarapításával (id, class), és logikus (ember által is értelmezhető) CSS kezd kiadványruhát adni a műnek. Még egyszer: a bkp sehol, semmilyen formában és módon nem nyúl a műhöz. Az xhtml-ben kódolt mű (szöveg) tag-jeit bütyköli. Na még egyszer: a bkp szöveghibát _jelezhet_ (szerkesztőnek, korrektornak), de _nem javíthat_. (Kivétel: ha erre felhatalmazása van a kiadótól és az errata árát rendesen megkéri :D.)

Néhány eleme akár hasonlíthat is a papírtestvérére (pl. címsorok szedéstípusa, igazítása), vagy el is térhet tőle. Lehet, hogy ami papíron elegáns, az e-inken, kijelzőn már nem. Ahogy a tördelő egyeztet a szerkesztővel, úgy egyeztessen a bkp is. Vannak észérvek és van olyan helyzet, amikor odatoljuk a megbízó elé az eredményt, hogy oké, az lett amit kért, tényleg tetszik, biztosan ezt akarja?
Milyen messzire menjünk el? Kompromisszum, vagy csúcsrajáratás? (A kommentekben is említett kf7 jobbra igazítást is érinti.). Sajnálatos tény, hogy minél régebbi egy kütyű vagy app, netán „kínai gagyival” nyomulunk, annál kevesebb köszön vissza a css-ből.
Mondjunk le minél több lehetőségről, hogy a lehető legkevesebb vizuális eltérés legyen? Lehet ez is. Számos érv szól mellette.
A jelenleg legcsicsásabbra kihozható forma legyen? Lehet ez is. Számos érv szól mellette.
Vagy gondoljunk a jövőre. Bármikor jöhet egy upgrade, bármikor vehetünk egy újabb eszközt és így tovább. Csak azért nem beírni, hogy .vlmi {margin-right: 2em;} mert X nem támogatja: badarság. Szűklátókörű, jelenidőbe ragadt megközelítés. Lehet, hogy holnap már támogatni fogja, vagy az is lehet, hogy támogatja csak te nem tudsz róla, mert mert azt hiszed, hogy ami 12 éve biztosan nem volt támogatott dolog, az ergo ma sem az. (Legalább tucatnyi hasonló tévhitről tudok, amiket még az ős-ős-őskorszak első prc-gyártói örökítettek át kitörölhetetlenül a bkp-köztudatba).
A lényeg mégis az, hogy egy kiadó – egy css, vagy egy sorozat – egy css, vagy egy szerző – egy css. Továbbmegyek: a kiadóknak ragaszkodni kellene ahhoz, hogy az adott kiadói css-t az összes bkp használja. Ezért is írtam korában, hogy a css legyen ember által is értelmezhető (sőt megjegyzésekkel ellátott [/* labjegyzet p, a, span osztalyok */]), mert amíg mondjuk a .vers vagy .poem-ről elég biztosan meg tudom tippelni használatot, addig egy .t14-ről már aligha, főleg akkor, ha nincs mintapéldányom.

KIara 2014.02.24. 00:30:04

Beépített betűkészlet. Érdekes módon azt tapasztalom, hogy leginkább a kiadók nem értik. Tehát:
     Nem pakolunk egy kb. 4 euróért árult, jogilag szoftvernek elkönyvelt termékünkbe, egy multinacionális cég 180+ euróért licencelt szintén szoftvernek minősülő termékét. Ragozzam?
Csak egy iciri-piciri részlet, az amúgy szelídnek mondható Linotypetól:
Licences for electronic publications (ePubs). An electronic publication licence authorises you to embed the font in electronic documents, such as e-books, e-magazines and e-newspapers. Each licence is valid for one title only and for the full operating life of that title.
Én például a legnagyobb örömmel használnám az Aldus novát minden ekönyvben, de a 370 eurós darablicenc enyhén szólva elriaszt.
Tehát ekönyvünkbe:
1. Szabad fontot rakunk – Apache 2.0, Bitstream Vera License, CC-BY, CC-BY-SA, Freeware, GNU General Public License, GNU Lesser General Public License, GPL with font exception, GUST Font License, MIT (X11) License, OFL (SIL Open Font License), Public Domain*,
2. ami nem mellesleg kiválóan olvasható.**
__________
* Ezt feltüntetjük az ekönyvünk kolofonjában (ami nem az ekönyvünk impresszuma!), (pl.:
Felhasznált betűtípus: Droid Serif
Steve Matteson – Apache License V2.0
vagy:
Felhasznált betűtípus: Gentium Book Basic
Victor Gaultney – SIL Open Font License)
Még jobb, ha a licenc teljes szövegét, és a font credit listjét is berakjuk az ekönyvünkbe.

** Mein Kampf.
Ki volt az a gonosz szellem, aki a világon egyedülálló módon pont szép hazánk kopár kis ekönyv mezejét a Gentium konkolyával bevetette? Komolyan. Egyszer jó volt. Nem tagadom, egy nagyon-nagyon régi Vizplex-hez jó megoldás, mert azon pont olvasható.
De (1) alapból ronda, (2) Pearl-ön olvashatatlan, (3) notebook kijelzőn szemfacsaró, (4) tableten fejfájdító, (5) okostelefonon halott. Használata merénylet a jóízlés, az idegrendszer és különösen Klára ellen. Mellesleg jelkészlete szegényes. Ehhez képest ma, a Magyarországon hivatalosan forgalomba hozott ekönyvek 90%-ába ezt pakolja boldog-boldogtalan Mindegy…

Az OTF–TTF dillemáról egy másik bejegyzésben lesz szó.

Borító, címlap, ex libris, impresszum, ajánlás, előszó, maga a mű, jegyzetek, jegyzékek, mutatók tartalom, kolofon, oldaltérkép, stb, stb. Jó lenne végre megtanulni, hogy mi micsoda, hol a helye, hogyan viszonyul a műhöz és mi a szerepe a kiadványban.

Vissza az OPF-hez.
<metadata>:
Minden egyes közreműködő szerepeljen a contributors metaadatok között (fordító, társszerző, szerkesztő, felelős szerkesztő, borító, korrektor illusztrátor, bkp, a papírváltozat tördelője, FORGALMAZÓ, felelős kiadó stb. stb.). Amúgy is megérdemlik.
Fogjuk már fel végre, hogy a mű születésének éve nem azonos a mű módosításának (vagy a fordítás) évével és elég kevés köze van a kiadás évéhez.
Tanuljuk meg, hogy mi a különbség az author, a copyright claimant és a copyright holder között. Kérdezzünk rá kétszer a megbízónál és ennek függvényében rögzítsük az adatokat. Amióta kezdenek beszivárogni kurrens külföldi címek, nem árt tudni, hogy egy nagyobb Publishing House-t kevésbé érdekli az esetleges fordítási hiba, ellenben drm és a metaadatok és az impresszum az bizony qrvára legyen rendben.
A fülszöveg, tartalomleírás, blurb (ahogy hívod) kötelező.
ISBN. (Nem szégyen, ha tudjuk, hogy melyik számcsoport mit jelöl és hová kell tenni azokat a hülye kötőjeleket. Segítek: en.wikipedia.org/wiki/ISBN )
<manifest>
minden, ha lehet típusként csoportosítva, felsorolva.
<spine>
egyértelmű sorrend
<guide>
Borító, címlap, tartalom, kolofon, stb. Bátran használjunk magyar nyelvet:
<reference href="Text/eloszo.xhtml" title="Előszó" type="foreword" />

Tisztázzuk az ncx, a guide és az inline toc közötti különbséget és hasonlóságot, ezek szerepét, funkcionalitását, jelenlétük és/vagy hiányuk előnyeit és hátrányait. És könyörgök, ne keverjük őket. (Az az érzésem, hogy itt van a legnagyobb zavar az Erőben).

KIara 2014.02.24. 00:37:18

Következik:
II. Gyártástechnológiai megközelítés
(a „köztes fájl” fogalma, avagy Tibiné világnagy InDesign, Atlantis, Libreoffice, Calibre és Sigil fikázása).

III. Kütyüoldali megközelítés.
(gyakorlatilag a blog összes eszközbemutatójának monstre összefoglalója, tekintettel a magyar penetrációra, bepillantással az ekönyv-Kánaán jövőjébe amit nem én fogok megírni ;)

IV. Apróságok. Szurkapiszka. A tökéletesség keresése.

(V. az „igazibb Klára” blog.hu-s azonosítóm előkeresése :D)

SaGa 2014.02.24. 07:10:10

@KIara: Bocsi, a Gentium Book Basic (és szigorúan ez, nem a többi Gentium) készletet anno én dobtam a köztudatba (amennyire tudom) és az Atlantis nevű érdekességet is. Mentségemre, anno nem volt jobb egyik "osztályban" (fontkészlet e-inkre és e-pub szerkesztő) sem.
Mindkettőt viszonylag gyorsan meghaladta az élet, arról már nem tehetek, hogy közben az e-book kiadásra rárepült "könyvgyártó műhelyek" nem tudnak túllépni rajtuk...

Eleget morogtam az Atlantis miatt, láthatóan hiába. Inkább feladom. Csak épp attól, aki azt használja, csak az első kötetet veszem meg...
Ha fizetek, tiszta, sallangmentes és jó minőségű, probléma nélkül konvertálható (szándékosan konvertálható és nem átdolgozható, mert nem "újragyártani", csak olvasni szeretnénk) terméket akarok, nem olyat, amit nekem kell még helyrepofoznom, hogy minden olvasónkon (van néhány a családban és már bocs, de egy papírkönyvet is csak egy példányban veszek meg és az jár körbe a gyerekeim között, így az e-book is csak egy példány beszerzésével jöhet szóba. Csak épp mindegyikünk mást használ olvasásra, így kinek az e-pub, kinek a mobi, kinek az fb2 a megfelelő formátum) jó legyen. Vagy a bolt tegye lehetővé, hogy egy kötet megvásárlásakor minden formát elérjek egy tételként, akkor nem konvertálok...

Várom a többi "cikkedet". Tényleg: szerintem jobb lenne neked is és nekünk is, ha inkább egy cikkben foglalnád össze a dologról alkotott véleményes, és ajánlásaidat, mint így kommentekbe szétapózva. Szerintem Dwo is vevő lenne rá...

_iMaginer_ 2014.02.24. 07:15:26

@SaGa: Atlantis helyett mit ajánlanál? Kulcsszó: hatékonyság

SaGa 2014.02.24. 07:54:22

@_iMaginer_: Ha a "hatékonyság" és az "elterjedt program" együtt (bár talán előbb azt kellene definiálni, mi a "hatékony" jelentése esetünkben), akkor talán InDesign (nem sokat tudok róla, de van aki dicséri), vagy LibreOffice (majd KIara megköpködi őket jól).
Ha "hatékonyság" úgy, hogy hajlandóak vagytok rá időt/pénzt áldozni, hogy később tényleg hatékony legyen, akkor programot kell készíttetni, ami a nyersanyagot (nem tudom mitek van) nyers xml-lé (a nyers alatt azt értem, hogy benne van a "szöveghalmaz" és tartalmazza a formátumok neveit) alakítja. Meg egy másikat (xslt), ami ezt az xml-t a megelelő css-sel és egyebekkel (fontok, képek, stb) egy kattintással e-pubbá vagy mobi forrássá alakítja. A css kitalálása a dolog leghosszabb része, a többi csak kattingatás egy felületen, vagy akár egy script indítása a webáruház szoftverében, ami helyben legyártja az egyedi azonosítókkal ellátott, megfelelően formázott terméket. Ha a css készítője ismeri az egyes olvasók specialitásait, akár eszközfüggő (olvasó és nem formátum) css-eket és egyéb vezérlő leírókat (az e-pubban vannak ilyen lehetőségek) is dobálhat a végtermékbe és így mindenkinek saját példánya lesz, ami az általa megjelölt olvasóhoz optimalizált. Na ez már hatékony.

Márt többször leírtam: Ha az Atlantis által kiadott e-pubot szabványossá és kódszinten tisztává akarom alakítani, az több "kézi" munka, mint amikor a LibreOffice-ban megformázott (ez egy nem nagyon összetett kötetnél, ha nem nekem kell a szerkesztői és korrektori feladatot ellátni, 1-3 óráig terjedő intervallum, a LO és a "kézi mókolás" együtt, ha nagyon összetett, táblázatokkal, képekkel, vadul formázott spéci szövegekkel ("kedvencem" volt pl Mark Twain egyik regénye, amiben minden fejezet elején változatos nyelveken (tibetitől, izlandiig) és betűkkel szedett idézetek vannak, mind másképp formázva, igazítva), akkor akár 8-10 óra is lehet) és a writer2epubbal mentett e-pubot átformázom olyanná, ami a 6"-es olvasókon is arányosan néz ki.
Ehhez a w2e kimenetben (ha volt eszem) beszélő nevű stílusok vannak, azaz belenézés nélkül tudom, mit szeretnék látni, míg az atlantis kimeneténél előbb ki kell találnom, mi a t1 és mi a p12, csak utána foglalkozhatok az átállítással.

Ami nekem a leghosszabb ideig tart, hogy megkeressem (vagy ha nincs legyártsam) azt a free betűtípust, ami az adott kötet nyomtatott verziójában lévőhöz leginkább hasonlít és még e-inken is kinéz valahogy. Illetve ha a forrásom nem egy kiadói, többszörös korrekción átesett példány, akkor az átolvasás és javítás.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.24. 09:35:20

@SaGa: " Szerintem Dwo is vevő lenne rá..."

Ez így van ;-) ha kIára nem vigyáz, megdobom egy szerkesztői accounttal, és írhatja maga posztokat, hogy a visszajelzések is neki menjenek direktben.

Addig is pár észrevétel.

1. Azért "minimálszabvány" a poszt címe, mert a "szükséges és elégséges" szintet próbáltam meghúzni, nem az "ideálist". Egy ideális világben megcéloznám a az itteni "vájtszeműek" által belőtt minőségi szintet, de ameddig egy átlagos e-címből alig adnak el egy-két tucatot, addig ezt nettó senki nem fogja megfizetni. Majd amikor az elektronikus lesz a fő irány, és a papír az eseti, akkor vegyük ezt elő újra, addig csak tartsuk észben, és próbáljunk törekedni rá.

2. Az Atlantis védelmében. Az is fejlődött ám. Nem tökéletes és nem is tud mindent, de ésszel használva a fogyasztók 99%-ának igényeit ki tudja elégíteni. Lehet vitatni a kimentét, de pl. az epubcheck nem talál hibát az atlantissal generált állományokban. Ellenben tekerjünk csak meg egy átlagos inDesign epub exportot ugyanazon az epubchecken. Na az nagyon tanulságos. Rendszeresen beszélgetek feketeöves inDesig felhasználókkal (tördelőkkel), és bár a saját területén megkerülhetetlen az inDesign, az epubgyártás nem esett erre a területre.

És ezzel visszaértünk az első pontra. és iMaginer olvtásr felvetésére: hatékonyság.

Akinek pedig baja van akár a GBB kinézetével, akár _bármilyen LÁTHATÓ módon_ a forgalmazott ekönyvekkel, az jelentkezzen a problémával a forgalmazóknál. Nem egy pillanat alatt fognak "ideális" ekönyveket nyomni, de az evolúcióhoz, a prioritások beállításához kellenek a visszajelzések.

SaGa 2014.02.24. 10:33:04

@Dworkyll: A fogyasztók 99%-ának igényeit a calibre konvertere is kielégíti, mégse azzal "gyártják" az e-pubokat és a mobi-kat...
Pedig olyan szép egyformák lesznek benne a könyvek és javítgatni se kell őket, csak olvasni...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.24. 11:56:32

@SaGa: Legyél erős, van aki azzal gyártja. Találkozni még csak elvétve találkoztam olyanokkal.

Nem véletlenül nem írtam a posztban eszközökről. Ne az alapján dőljön el valamiről, hogy jó-e vagy sem, hogy mivel csinálták. Ha pl. átmegy hiba nélkül egy epubchecken + nincs látható gond a cuccal, akkor nagyon nehéz mondjuk plusz erőforrásokat kérni további cizellálásokra. Mert ugye az pénzbe kerül, és rögtön megkérdezik, hogy mire.

Azaz pl. szerintem egy finanszírozónak rohadt nehéz megmagyarázni, hogy miért kellenek beszélő nevű stílusok, ha a fejlesztőeszközből uniformizált stílusok esnek ki.

Ne érts félre, a calibre konverziókat én se szeretem. De nem azért mert calibrével készültek, hanem mert különféle látható bajaim voltak velük.

A jó hír az, hogy a forgalmazók alapvetően nyitottak a jobbító felvetésekre, csak azt naivitás várni, hogy egycsapásra ideális minőségű és belbecsű tartalmak ugranak elő. Lépések lesznek, apróbb nagyobb lépések, amiknek együtt kéne mozognia az ekönyv-piac növekedésével. Mert ha nem lesz forgalombővülés, akkor a fejlesztések is elhalnak.

Gukker 2014.02.24. 12:38:01

@SaGa: A Calibre-nek egyébként van egy elég jó könyvszerkesztője is:
kepfeltoltes.hu/140224/1002805470Clipboard01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Nem csak konvertálni tud. :)

SaGa 2014.02.24. 14:31:27

@Dworkyll: Bocs, de ez nagyon rossz megközelítése a dolognak. A könyv nem egy játékprogram, amit erős beta állapotban piacradobnak, majd a játékosok visszajelzése alapján patchelgetnek. Akkor sem, ha számítógép kell az olvasáshoz.

Természetesen az jó, hogy lehet javítani a hibát, de arra alapozni egy komplett modellt, hogy majd javítjuk ha szólnak... Ez öngyilkos lépés. Ha javítani kell, akkor javítom magam, de akkor miért is fizessek érte?

Tessék a lehető legjobb minőségben kijönni a piacra. Ha marad benn hiba, azt javítsák, de ha lehet, ne maradjon... És lehet, csak idő és pénz kérdése, amit rá kell fordítani.

A játék - és egyéb programok fejlesztői is csak az után engedhetik meg maguknak ezt a "majd megpatcheljük" attitűdöt, ha előtte már bizonyították, hogy érdemes várni a patch-re, mert a vége tényleg nagy dobás lesz. Ehhez előbb kellett dobniuk néhány nagyot, lett nevük, táboruk, vásárlóik, akik megbocsátják a botlásokat. A hazai e-könyv piacon még nem volt "nagy dobása" senkinek. Akkora biztos nem, hogy valaki azt mondja: mindegy mit adnak ki, megveszem, mert biztos jó lesz...

SaGa 2014.02.24. 14:32:19

@Gukker: Igen, láttam már. Még fejlődjön kicsit, aztán újra megnézem...

_iMaginer_ 2014.02.24. 14:50:43

@SaGa: Látnád hogy némelyik papírkönyv mögött micsoda gányolt quark vagy indesign állományok vannak :)

SaGa 2014.02.24. 17:24:34

@_iMaginer_: Azzal a nyomdászt szivatod, akinek ez munkaköri probléma. Vagy az e-book építőjét. De ők ezért (is) kapják a fizetésük.

A szemetes e-pub inkább a rosszul nyomtatott, vagy kötött, széthulló könyv analógiája.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.24. 20:16:46

@SaGa: " A könyv nem egy játékprogram"

Így van, sok szempontból. Egy játékprogramról már tudjuk, hogy milyen a jó, az epubról meg épp most elmélkedünk. Pl. miért akartok "szabványabbak lenni a szabványnál"? Az Atlantissal készült epub hiba nélkül átmegy az epubchecken. Innentől a belbecs szabványos.

Egy legitim érved lehet ez ellen, (amellyel pedig nyugodtan fordulhatsz az IDPF-hez), hogy a hibátlannak "mért" epub vizuálisan problémás a hibamentesség ellenére.

A "szemetesség" ha az epub validátoron átmegy, már nem igazi probléma, ha - még egyszer - nem okoz látható gondot.

Amennyiben okoz, akkor persze javítandó. Mivel pedig az egész piac most születik, magát a folyamatot kell korrigálni.

A "szemetes epub" nem a rosszul nyomtatott könyv analógiája, hanem az olcsóé. Hiszen az olcsó könyv is olvasható, nem? ;-) Ezzel az erővel csak keményfedeles, vastag papírra nyomott színes könyveknek szabadna a piacon lenni, nem?

Az a baj, hogy ti nekifutásból hagyjátok figyelmen kívül a gazdaságosságot, amit a mostani piaci játékosok nem igazán tudnak megengedni maguknak.

SaGa 2014.02.25. 07:03:21

@Dworkyll: Az olcsó könyv jó, a rosszul nyomott vagy kötött rossz. A szemetes epub is rossz. Az az "olcsó könyv", ami fél-egy év múlva hullik szét. Avatatlan számára még nem látszik, hogy hibás termék, de ki fog derülni és nagy lesz a csalódása.

Az a baj, hogy nekifutásból figyelmen kívül hagyod, hogy az e-könyves scénában most a piacépítés ideje van. Az az idő, amikor a későbbi vásárlók megnyeréséért kell harcolni, és ha kell, ráfizetni, de folyamatosan a maximális minőséggel kijönni. Nem lehet megbotlani, mert mélyek a kátyúk, orrabukva bele lehet fulladni valamelyikbe.

Lehet, hogy már elfelejtetted, de alig pár éve még az e-könyv a netről összeszedegetett nagyon rossztól a már olvasható, de még mindig rossz minőségig tartó, e-könyvhöz hasonlító fájlok voltak. Amíg nem volt alternatíva, elfogadta a "piac". Amint megnyílt a lehetősége a jó minőség tömeges előállításának, felerősödött a "szürke" zóna, ami itt-ott igen igényes műhelyekké szerveződött. Azt kell mondjam, a mai hivatalos kiadók műhelyeinél jóval igényesebbé váltak mára jórészt. Persze most is van rossz és kevésbé rossz "szürke kiadvány" is, de egyre kevesebb. Ha a kiadók most nem tarolják le a jó minőségű e-könyvekre vágyó piacot a minőségi kiadványokkal, később már esélyük sem lesz elhódítani az "ingyen" jóhoz szokottakat a pénzért épp csak olyan, vagy olyan se minőséggel.

A romlás kezdete az a nap, amikor az új eszmék hirdetője papucsba bújik és megelégszik azzal, amit addig elért, pedig a cél még nagyon távol van...

_iMaginer_ 2014.02.25. 07:47:55

@SaGa: szertném látni, hogy szerinted milyen egy minőségi epub, és azt miért ne lehetne odafigyelve előállítani akár atlantisszal?
szerintem ha egy állományban nincsenek szemetek és megfelel a szabványnak akkor az jó, akármiben készült. én azért mondtam a quark és indesignos példát, mert ott sem látszik a végeredményben a gányolás mert amikor megveszed a könyvet nem tudsz belenézni a folyamatba. az ekönyv olvasók nagy része sem a forrást fogja olvasni, hogy milyen szép megoldások vannak a css-ben.
nem a szemét munkát támogatom, hanem a tisztességes iparosmunkát.

SaGa 2014.02.25. 08:49:38

@_iMaginer_: Tisztességes iparos (aka szakmunkás) első szabálya, amit meg kell tanulnia: megfelelő munkát megfelelő szerszámmal lehet végezni. Presz lehet fogóval is szöget beverni, de a kalapács jobb erre. Viszont csavart, ne kalapálj, még ha sikerül is, arra meg csavarhúzó kell.

Ismétlem: atlantisszal is lehet tökéletesen szabványos, sallang és szemét mentes anyagot előállítani, de az ehhez szükséges utómunka (amit "kézzel" egy editorral kell elvégezni), sokkal több, mint ha eleve szabványos és alapvetően "tiszta" forrást kell cizellálni. Pont te kérdeztél rá a hatékonyságra. Nos az atlantis csak látszólag hatékony, valójában nem, mert a végeredmény tele van olyasmikkel, amit fenneb is beidéztél. Ahogy látod, vannak benne szemetek, és van ahol látszanak is. Nem csak a forrásban, néha az olvasóban is.

Az epubcheck sajnos kevés ahhoz, hogy a bennfelejetett furcsaságokat kiszűrje, ugyanis nem arra figyel. Csak azt ellenőrzi, hogy a tag-ek le vannak-e zárva, megvan-e minden olyan vezérlő fájl, ami feltétlen szükséges és nincs-e olyan, amire nincs semmilyen hivatkozás. Vagy van-e olyan, amire van hivatkozás, de nem létezik. Ha ezen átmegy az e-pub, akkor a legtöbb olvasó gond nélkül megnyitja. De nem biztos, hogy azt mutatja, amit szerettél volna.

Mindegy, megint bele estem abba a hibába, hogy meg akarok győzni kiadókat és könyvműhelyeket arról, hogy saját érdeke lenne a maximális odafigyelés. Igen kicsit többe kerül, mint belökni atlantisba és örülni, hogy van e-pubunk, lehet hátradőlni és halgatni a kassza csörgését.
Ha nem akarjátok, nem kell, csak később ne tessék értetlenkedni, hogy miért viszik inkább a "kalóz"könyveket. Ha van jó minőségű e-book, senki sem fog belőle kalózpéldányt gyártani. Ha nincs, akkor lesz, aki nekiáll, már csak "szakmai önérzetből" is. Hogy megmutassa, mit lehetett volna kihozni az alapanyagból.

Részemről az igehirdetés itt lezárul...

_iMaginer_ 2014.02.25. 10:12:36

@SaGa: Engem TÉNYLEG ÉRDEKEL egy jó gyártási folyamat, de olyan, amivel aránylag gyorsan jó eredményt lehet elérni. Pont az elején lehet gazdaságilag igazolhatatlanná tenni a folyamatot, amiben az előállítás költségét sem lehet behozni az eladásokból (nyilván ha a választékot bővítjük, a régi könyveket is meg kell csinálni, amit lehet hogy megsem vesznek). Itt esetenként több száz könyvet kéne megcsinálni.
A kassza csörgés meg még odébb van.
Tehát a te javaslatod a gyártósorra:

SaGa 2014.02.25. 11:16:17

@_iMaginer_: Ha nem akartok saját alkalmazást fejlesztetni, és kényelmesen akartok dolgozni:

Valamilyen szövegként feldolgozható forrás (rtf, txt, doc, html, ilyesmik) -> LibreOffice (alapvető formázás kialakítása)->writer2epub->e-pub->sigil (kézi finomítás)->e-pub (kézi finomítás->kindlegen.

Ezek készen vannak, bárki használhatja őket szabadon és ingyen és ennél most nem tudok hatékonyabbat mondani. Kell hozzá szakértelem, odafigyelés, akarat.
Nem ipari kivitel, ahhoz fejleszteni kellene. 1 könyv kész van 1-3 óra alatt. És szép, sallang és hulladék mentes, olyan, amilyet szerettél volna.

Ha a kiinduló program az atlantis, akkor a LO helyére az kerül, a következő ott is lehet a sigil, de a kézi meló sokkal hosszabb, ha meg akarod tisztítani. Ha nem akarod, akkor persze gyorsabb lesz, csak olyan, amilyen.

A két folyamat közötti különbség: az atlantis a beletolt rtf-et külön formázási beavatkozások nélkül kiköpi e-pubban, ami hasonlít az eredeti formátumra. De csak hasonlít. A tisztítása, 6"-en is jól kinézőre alakítása hosszú és fáradságos folyamat, mert nehéz benne azonosítani, hogy mi micsoda és megtalálni az eldugott "megtört" formázásokat.

Az LO kiindulásnál a formázást a LO-ban kell elvégezni, ott kell a formátumok neveit a w2e-nek megfelelően belőni, majd a kész e-pubban a css-ben kézzel lefelezni a bekezdések között távokat és a címsorok karakterméreteit. Azaz itt az első 1-2 órát az odt cizellálásával töltöd, a css-ben pár percet kell csak dolgozni. Aze-pubban nyúlni csak akkor kell, ha táblázat, iniciálé, nagyon idióta formázással beillesztett objektum van benne, de azt az Atlantis kimenetnél is el kell végezni, csak ott nem is tudod, melyik stílus mihez tartozik.

Egyik sem hatékony, bármelyik gyors, az első gyorsabb, ha azonos minőségű eredményt akarsz.

Többszáz könyvet változatos minőségű forrásokból csak kézzel lehet átalakítani, mindegy mivel. Ha a forrásod jó és szövegeditorral (nem word, hanem notepad) feldolgozható, egyenletes minőségű, akkor viszonylag könnyű scripteket vagy alkalmazást írni hozzá, ami xml-lé alakítja őket. Onnan meg már egyenes az út.

_iMaginer_ 2014.02.25. 11:39:21

@SaGa: No, ezért nem értem hogy az adobe miért nem csinál már egy profi WYSIWYG szoftvert. Nem hiszem hogy meg kéne eröltetniük magukat.
Ez olyan mintha annó minden kiadó maga programozott volna valami ventura-szerűt magának.

kIára 2014.02.25. 13:30:03

Na, magamra találtam.
Lesznek válaszok, illetve folytatás mindenképpen.

Csak éljem túl ezt a pár napot.

SaGa 2014.02.25. 13:52:46

@_iMaginer_: Passz. Talán mert jól megélnek a mások által előállított könyvek drm-esítéséből, nem gyártanak könyveket...
Egyébként egy indesignbe beletolni egy plugin-t, ami jó e-pub-ot állít elő, nem volna túl nagy etvasz...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.25. 20:06:49

@kIára: Szedd össze magad, viszont ne hozzászólásban gondolkodj, hanem posztban.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.25. 21:46:37

@SaGa: "A romlás kezdete az a nap, amikor az új eszmék hirdetője papucsba bújik és megelégszik azzal, amit addig elért, pedig a cél még nagyon távol van..."

Olyan szép idézet, megszólítva érzem magam :-)

Megnyugtatásképpen, nem elégedtem meg, nem vagyunk a célnál, csak a trendek jók, még ha nem is maradéktalanul. A blog nagyon durván akkor válik okafogyottá, amikor már olyan döntés lesz formátumot választani, mint mondjuk dönteni hogy kebabot eszek vagy paprikáskrumplit. Ez még messze van. És lassan haladunk.

Halkan mondom, hogy ismerve a magyar könyvpiac állapotát ez is egyfajta csoda. De tényleg.

Való igaz viszont, hogy pont a sebesség egy érdekes kérdés. Az evolutív fejlődésben hiszek, és abban szerintem ott a helye az Atlantisnak. A mostani forgalmi adatokhoz még finoman szólva az is picit overkill. Eljön még a ti időtök, nagyon remélem legalábbis, de ahhoz nem évi pármilliós forgalom kell, ami mondjuk a 2012 volt, és nem is kevés pártízmillió, ami a 2013. Még egyszer: árbevétel. Nem haszon, profit, etc hanem árbevétel.
Vagy lehet jönni ideális epubot gyártani, számtalan kiadó keres most már ilyen kapacitást. Mondasz egy árat, vagy súgsz, én meg pro bono kiközvetítelek.

A keresletnek meg a kínálatnak meg kell találnia egymást. Elefántcsottoronyból rohadt nehéz ám sok könyvet eladni.

SaGa 2014.02.26. 07:12:42

@Dworkyll: Már mondtam "árat". Ha megvan a korrekt (nem kell helyesírési, nyomdai, scannelési hibákat javítani, jelölve vannak a dőlten szedett részek, megvan a kívánt kinézet, azaz a bekezdésformátumok is adottak), szöveg, a szükséges képek, fontok, kiegészítő fájlok, akkor egy e-könyv alap előállítása 1-3 órai munka, ha egy átlagos kinézetű regényről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy max 20-25 féle bekezdés és karakterformázás van benne. Számolj ki rá egy elfogadható óradíjat.

Ha összetett, sok táblázatot, képet trükköt tartalmazó kötet, akkor 5-10 óra is lehet. Ha még korrektort és szerkesztőt is kell játszani, egy-két hét is.

Volt már aki jelentkezett nálam, hogy mennyiért. Megírtam: nézzük meg, mit tudnak adni, az első könyvet megcsinálom grátisz, abból mindketten látjuk, mire számíthatunk. Én azt, hogy mennyit kell dolgozni a forrásanyagon, a kiadó azt, hogy mire számíthat minőségben. Aztán leülhetünk alkudni. Ja igen: e-pub, mobi és prc a kimenet, amit adhatok. Esetleg még fb2, de arra idehaza nem nagyon van kereslet... Többé egyik sem jelentkezett...

Ja igen: van állásom, nem akarom feladni, de mellette tudok egy egyenletes tempót tartani, tudom, mennyi az a szabadidőm, amit ilyesmire tudok fordítani. Jó lenne könyvezésből megélni, de gyanítom annyit egy kiadó sem lenne hajlandó folyamatosan, éveken át kifizetni, amennyiért vállalnám. Voltam magánvállalkozó is, tudom, mivel jár...

SaGa 2014.02.26. 07:13:51

@Dworkyll: Még annyi: nem idézet volt...

Törpe minoritás 2014.02.26. 09:26:25

@SaGa: Ó, mennyire ismerős a helyzet!
A "fél" eClassic adott riportot nemrég, érdemes elolvasni:
eclassic.hu/teka/jojjenek-a-digitalis-bennszulottek/

Elmegy tőle a jókedve az embernek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.26. 20:41:21

@Törpe minoritás: Aztakurva :-( Ez a "kedvencem": Az elmúlt hónapokban több kiadó is megkeresett minket, hogy „szakmai ajánlás alapján” dolgoztatnának velünk, adjunk árajánlatot szövegkonverziós munkára. De egyetlen egyszer sem kértek referenciamunkát, amiből megnézték volna, milyen e-könyvet tudunk készíteni. Viszont azonnal árengedményt kértek, hogy mennyit vagyunk hajlandók engedni. Magyarán, tökmindegy a minőség, csak olcsó legyen.

Erről beszélek, ezek szerint nem egyedül.

SaGa 2014.02.27. 11:25:18

@Dworkyll: "A keresletnek meg a kínálatnak meg kell találnia egymást. Elefántcsottoronyból rohadt nehéz ám sok könyvet eladni."

Bizony. És most a kiadók ülnek a toronyban és próbálják visszaverni azokat, akik leszállítanák őket a földre: "Majd ha lesz kereslet, akkor foglalkozunk a minőséggel is..."

Nem ismerős?

_iMaginer_ 2014.03.03. 08:46:20

Egy érdekes problémába futottam bele: Nook Glowlightot használok pár hónapja, a könyvekben levő képek jellemzően kisebbnek látszanak mint a régebbi kindlen, vagy a simpletouchon. A forrásokba belenézve kiderült hogy sok könyvben nincs százalékosan meghatározva a kép mérete, ezért a fizikai felbontása lesz a kijelzőn a mérete. És ez kereskedelmi forgalomban levő könyveknél is előfordul.
Az új kindlen vagy más jobb felbontású eszközön találkozott már valaki ezzel?
Lehet hogy el kéne felejteni a 600x800 felbontást, mert az újabb eszközökön már csúnya lesz.
Szerintem ezt is bele kéne írni a „szabvány”-ba.

SaGa 2014.03.03. 17:25:41

@_iMaginer_: Nem a 600x800 a baj, hanem az, hogy az e-pubban rosszul lövik be a kép méretét. A legnagyobb marhaság, ha megadják pixelben, vagy ha ráhagyják az olvasóra. A jó megoldás a %-os méretezés. Mindegy, hogy borító, vagy belső kép. Vagy kitölti az oldalt és akkor 100% max-width, vagy nem tölti ki, hanem többedmagával van, esetleg szöveggel körbeírva, akkor is fontos, hogy az oldalkép hány %-át foglalja el.

Igaz, hogy már jönnek a "HD" olvasók, de azért a túlnyomó többség még 600x800. A képmegjelenítők meg nagyítani még mindig jobban tudnak, mint kicsinyíteni, agy ha 600x800-as a kép de a kijelző "HD", szebb lesz, mintha a kép "HD" és az olvasó nem...

_iMaginer_ 2014.03.04. 15:03:59

A fizikai tartalomjegyzéknek mi a szerepe?
Milyen eszközökön tesztelnétek, ha eladásra gyártanátok?

zsotykai 2014.05.26. 10:05:30

Csak kíváncsiságból: a törzsszövegnél miért lenne kötelező a másfeles sortáv? Engem pl. zavar és túl szellősnek érzem.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.05.31. 06:17:04

@zsoltik@: A sortávot a legtöbb platform engedi babrálni. Ahol nem, a másfél szerintem egy jó kompromisszum.

A "túl szellőst" te min érzed? Nálam a generált mobi-paperwhite kombinációban van ilyen érzésem, pedig csak pár pixel lehet a difi, és mégis húzza a szemem.

zsotykai 2014.06.05. 21:02:02

@Dworkyll: pont ráhibáztál, mobi-paperwhite :-)
süti beállítások módosítása