Előre szólok, hogy hosszú cikk lesz...

Megy már a pletyka jó ideje, hogy szeptember hatodikán Bezos úr bemutatja az e-könyvolvasók legújabb zászlóshajóit. Ez ugye holnap lesz, ideje tehát kicsit visszamenni a múltba, és megnézni, mind technológiai, mind üzleti szempontból hogyan jutottunk el oda, ahol most vagyunk, és vajon hova lehet továbblépni.

Kezdetek röviden, avagy az ős-Amazon

Tudvalevő, hogy az Amazon.com könyváruházként 1995 óta működik (a céget 1994-ben alapították). Kezdettől fogva azt az alapelvet követte, hogy kínálatának fő gerincét (a könyveket) földrajzi korlátok nélkül, a világ bármely pontjára eljuttassa. A kínálatot idővel aztán bővíteni kezdték: előbb CD-k, később DVD-k, majd egyre több háztartási eszköz, műszaki cikk, tisztálkodó és háztartási szerek, meg a jó ég tudja még mi megtalálható az áruházban. Ezek jelentős részét nem saját boltjukban, hanem külső partnereken keresztül értékesítik. Időközben sorra jelennek meg a „nemzeti” Amazon áruházak: Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban (csak hogy Európában maradjunk). A kínálat java része természetesen itt az írott tartalomra összpontosul, bár pl. a franciáknál különösebb nehézség nélkül vásárolható haspad a Kindle Touch mellé.

A következő nagy lépés, az e-sítés

2005-ben egy hirtelen húzással felvásárolta az e-könyves technológiát fejlesztő és kínáló mobipocket.com-ot. Ez már akkor sejtetni engedte, hogy valamire készülnek, jó szokásukhoz híven nem kispályás méretekben. 2 évet kellett várni, hogy 2007. november 19-én piacra dobják az első e-könyvolvasó eszközüket, a Kindle-t, és mellé (bele) természetesen az e-könyváruházat. Ami a Sonynak évekkel korábban a japán piacon súlyos bukást eredményezett, az az Amazonnak az Egyesült Államokban forradalmi sikert hozott. Nézzük pár kulcspontot, amely ehhez kellett.

Keresztfinanszírozás

A Kindle első árcédulájára 399 dollár volt felírva. Ez a viszonylag borsos ár sem szegte a vásárlók kedvét, hogy alig öt és fél óra alatt elkapkodják a teljes raktárkészletet, így bő fél évig hiánycikk lett. Összehasonlításként: 2 évvel később, 2009. június 29-én az iPhone 599, illetve 499 dolláros áron került az AT&T üzleteibe, és ekkor – bár azóta is – az egyik legdrágább telefon volt a piacon. Összevetve az akkor kapható két jellemző eszközzel: az Irex iLiad (699 dollár), a nálunk is ismert JinKe Hanlin V3 (Koobe Classic), kb. 400 dollárba került mai árfolyamon. Akkoriban a piacon alig volt e-papíros eszköz, ezek közül a Kindle nem különösebben emelkedett ki műszaki tartalmával, mindössze egyetlen dolgot, a beépített adatkapcsolatot és az ezt kihasználó boltot kivéve. Itt még nem volt egyértelmű, de később tisztázódott: az Amazon a későbbi fejlesztéseket, de magának az eszköznek a gyártását is saját zsebből és nem direkt az eszközök vételárából fogja fedezni. Így érhette el, hogy később, már erős műszaki tartalom mellett is minden körülmények között a legolcsóbb terméket kínálta a piacon. A kieső bevételt (az eszközértékesítés veszteségét) az eladott könyvek árrésén hozta be. És adott el bőségesen, mert…

…boltot épített az eszközbe

Minden értékesítő legnagyobb nehézsége, hogy az áruja valamilyen úton-módon eljusson a fogyasztóhoz. Az Amazon-modell legerősebb bástyája, hogy magát a boltot tette az ember keze ügyébe: megfelelő azonosítás után az eszközről nagyobb kényelemmel, gyorsabban és egyszerűbben vásárolhat valaki, mintha pizzát rendelne magának on-line. Márpedig a nem különösebben kifinomult amerikai fogyasztók számára ez maga a kánaán. A vásárlás szinte észrevétlen, a felhasználó számára egy új könyv megszerzése nagyjából azzal egyenlő benyomást kelt, mintha egy kicsit lassabb számítógépen nyitna meg egy új fájlt. Ehhez persze két dolog kellett: olyan eszköz, illetve hozzá kapcsolódó infrastruktúra, amely ezt lehetővé teszi, másrészt olyan választék, amelyből gyakorlatilag bármelyik átlagember tud magának választani. [Megjegyzendő, hogy ez utóbbi, így 3 évvel az e-könyv-forradalom kirobbanása után is a legnagyobb probléma a magyar piacon.]

Egyszerűség über alles

Az egész dolog egyik hátulütője, hogy az Amazon olyan zárt rendszert hozott létre, amelynek technológiai értelemben felettébb kicsi a rugalmassága. Ha feltesszük azt az alapelvárást, hogy az eszközöknek mindig minden tartalmat támogatniuk kell, ugyanakkor mindig minden megjelenő új tartalomnak előre és hátra is kompatibilisnek kell lennie az összes használatban lévő eszközzel, akkor olyan játékteret rajzoltunk magunknak, mintha egy ping-pong asztalon kellene 8 lyukas golfmeccset játszanunk. A még működő Kindle 1-ek, elképesztő számban előforduló Kindle 2-k hardveres és szoftveres erőforrásaihoz kell igazítani a hozzájuk nehezen hasonlítható Kindle Fire-ön is kapható könyveket – és viszont. Márpedig a Kindle Fire, és a mellette bejelentette KF8 formátum repertoárja mind megjelenítési sajátosságaiban, mind erőforrásigényében, mind szolgáltatásaiban nehezen egyeztethető össze egy e-papíros Kindle lehetőségeivel. Persze lehet „Kindle Fire ONLY” könyveket gyártani, de a színes-szagos, multimédiás, animált, filmes és hangos könyvek és a (majdnem) tiszta szöveg könyvek között meglehetősen széles a paletta, amelyet, legalábbis elvben, nagyszerűen lehetne fogyasztani mind e-papíros klasszikus eszközökön, mind a Fire-szerű tableteken (példaként szívesen hozom a Tarandus Kiadó illusztrált könyveit).

A bolt szolgáltatásában visszaköszönő egyszerűség dicsérendő, a Mobipocket technológiájának puritánsága azonban előbb-utóbb komoly fejfájást fog okozni (ha eddig nem okozott) az Amazon fejlesztőinek: két utat kell járniuk egy kocsival, és ha nem akarnak duplán dolgozni (vagy on-demand olvashatóságot csinálni), komolyan fel kell kötniük az alsóneműjüket.

Végül: globalizáció

A Kindle 1-et még nem, de a Kindle 2-t (2009. október 19-étől) már a világ bármely tájára, így Magyarországra is szállították. A 3G-s változatot is, amely éppúgy működött itt is, mint az Egyesült Államok területén. Magyarra lefordítva ez annyit tesz, hogy a világ „minden” országában kiskereskedelmi egységek tíz-, de inkább százezreit, millióit nyitották olyan beruházási szükséglet mellett, amely az eszköz negatív marzsának felelt meg (ez még milliós tételű értékesítés mellett is sok nagyságrenddel kevesebb, mint ugyanennyi országban akár csak egy-egy hagyományos kiskereskedelmi egység megnyitása). Az Amazon tehát jó előre lefedte a világot, ráadásul úgy, hogy ez ellen a helyi erőknek esélye sem volt harcolni.

Idehaza ennek két folyamodványa lett: egyrészt közel lehetetlen helyzetbe hozták az eszközöket értékesítő, importáló vállalkozásokat, nem utolsó sorban azért, mert a keresztfinanszírozott ár (129 USD volt a Kindle 3 utolsó ára, ha jól emlékszem), plusz az Amazon jófejsége a VÁM és az ÁFA összegének átvállalásával behozhatatlan árelőnyt jelentett bármelyik eszköz felé. (Akkoriban, 2011 közepén a legolcsóbb e-inkes eszköz a Koobe Junior volt, kicsivel több, mint 35 ezer forintért, szemben a Kindle WiFi -- most Keyboard -- kb. 27-28 ezer forintos árával.) Ráadásul úgy, hogy műszaki tartalom tekintetében messze jobb volt (szinte) bármelyiknél. Másrészt elképesztő túlsúlyba került a hazai dedikált eszközök között. Bár a blog felmérései nyilvánvalóan csalnak, alapos okunk van feltételezni, hogy pesszimista esetben is minden második, realistább feltevés szerint négyből három dedikált eszközön az Amazon logója díszeleg. Ez megkerülhetetlenné tette a magyar boltok számára a prc formátum kínálatba vételét (és jó egy-másfél év késéssel úgy fest, hogy senki sem maradt, aki a régi „csak epub” elképzeléshez ragaszkodna – reményeim szerint nem kis mértékben blogunk nyomásának engedve).

A múlt, a jelen és a jövő

Az Amazon tehát tör előre. Röviden tekintsük át, hogy az egyes stációk milyen újdonságokat hoztak, és ezekből milyen lehetséges új irány feltételezhető.

Műszaki tartalom

Az első generációs Kindle-től a mostani legújabbig az e-ink (mint gyár) kijelzőit használta az Amazon a kínai Hon Hai Precision Industries-nél, elhíresültebb nevén a Foxconn-nál gyártott termékeiben. A megrendelő nagysága okán az e-ink fejlesztéseit mindig első kézből kapták meg, így kapott a Kindle 3 először Pearl kijelzőt, amelynek kontrasztjától e sorok írója is padlót fogott. Bár a Barnes & Noble a Nook Simple Touch with GlowLighttal a „háttérvilágításos” kijelzők terén beelőzött, a következő generációs Kindle-ökben e mellett két komoly előrelépésre lehet számítani. Egyrészt – és erről az előzetes kiszivárogtatások többé-kevésbé már bizonyságot adtak – fehérebb lesz a fehér, amely valószínűleg valamilyen beépített képernyővilágítás folyamodványa lesz. Másrészt, és ez inkább csak megérzés: jóval erősebb hardverrel, valamivel nagyobb memóriával, jóval gyorsabb kijelzővel (és -vezérlővel) az e-papíros Kindle legújabb változatát elkezdik felkészíteni a KF8 szabvány egyik-másik csodájának kezelésére. Bár én szeretném, de kis esélyt látok arra, hogy a következő generáció „HD” kijelzőt kapjon, tehát a mostani 600×800 pixel helyett 768×1024, uram bocsá ennél is nagyobb, 1050×1400 vagy „valódi HD” 1080×1920 pixeles kijelzőt lehessen olvasni. (Ez az olvashatóságot kis mértékben, az illusztrációk élvezeti értékét még azonos kontraszt mellett is számottevően javítaná.)

Kindle-ben soha nem lesz memóriakártya (felesleges, a felhő elvileg végtelen tárhelyet biztosít a felhasználóknak). Mivel a mikro-USB nagyjából világszabvány lett, a Kindle 1 speciális töltője helyett ezúttal – és a jövőben – aligha kell újabb kábeltípussal bíbelődnünk.

Marad a 3G+WiFi és a csak WiFi felállás, valószínűtlennek tartom, hogy az Amazon tudatos döntéssel „off-line” boltokat akarna árulni.

Méretben nem fognak csökkenni, a 16:9 oldalarányú kijelzőnek látom esélyét (értelmét már kevésbé), súlyban faraghatnak (bár sokat már nem lehet), a kezelőszervekkel meg eddig sem volt gond alapvetően. A Kindle DX megújítása viszont már időszerű lenne. Bár nem rég a kijelzőt Pearl-re cserélték, maga a dizájn nem változott 2009 júniusa óta.

Formátum

Igen rég rebesgetik, hogy az Amazonnak lassan ideje lenne kicsit nyitnia, és lehetővé tenni az epub tartalmak olvasását az eszközön. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy ezt az egyébként üdvözítő elképzelést megvalósítanák, mert ezzel részben beismernék a nyilvánvaló tényt: az epub (számottevően) jobb, mint a saját alap mobi formátumok (a KF8-nál már nem, az összevethető a most elvi sztenderd epub 3-mal). Ami viszont igen esélyes, hogy az e-inkes eszközöket is KF8-képessé teszik. Ezt valószínűsíti az is, hogy a Kindle Touch már most is eltérő parsert használ, vagyis ugyanaz a tartalom (nyilván megfelelően legyártva) másképp fest Touch-on és „sima” WiFi-n, pedig a két eszköz belbecs tekintetében csak igen kis mértékben különbözik. Ennek sok hasznát nem fogják látni az olvasók, hacsak nincs meg az érzékük a valóban szép könyvek iránt – merthogy a KF8 pont olyan lehetőségekkel több, mint a mezei mobi, amely a külalak komoly (nyomdász-szakmai szempontból legalábbis lényeges) fejlődését eredményezheti: többféle betűtípus, speciális kényszerítési szabályok, oldal alji lábjegyzet, iniciálé stb.

Mivel az Apple már készen van vele, az Amazonnak záros határidőn belül neki kellene állnia az oktatás támogatásának. Az e-papíros eszközök ugyan oktatástámogatás tekintetében kevésbé rugalmasak, mint egy tablet, néhány elvitathatatlan előnyük azonban van (nem utolsó sorban az energiaigény és a cipelendő súly). A KF8-ban elvileg minden benne van, amivel az oktatáshoz szükséges interaktivitás megvalósítható, a Whispernet (az Amazon „házi” „WiFi-je”) elvileg alkalmas lehet arra is, hogy csoportszintű tanár-diák inetarkciót megvalósítsanak (de ha nem, akkor sima WiFi-vel és kis fejlesztéssel ez megoldható). Végül persze ne feledkezzünk meg arról se, hogy az Amazon nem utolsó sorban megkerülhetetlen a felhőalapú tartalomszolgáltatásban (márpedig ez, ha oktatásról van szó, igen komoly fegyvertény). Persze az Amazon kínálatában jelenleg nincs olyan eszköz, amely egy ilyen funkciót akár szoftveresen, akár hardveresen képes lenne megvalósítani, viszont a háttér és a rendelkezésre álló erőforrások (úgy humán téren, mind források tekintetében) bőséggel rendelkezésre állnak.

Az meg, hogy van-e, és ha van, milyen a pdf-támogatás, mennyire működik az over-the-air konverzió, az átlag amerikai számára nagyjából olyan nagyságrendű probléma, mint hogy kapható-e kedvenc boltjában a kedvenc papírzsebkendőmárkája.

Nemzetközi viszonyok és szolgáltatások

Nos, ez itt az a pont, amely a mi számunkra az egyik legfontosabb. Az amazon.hu be van jegyezve, működik, bár egyelőre az amazon.co.uk egy információs oldalára mutat. De van már .ro, .hr, .ru, .pl is. Az Amazon 2012 végén tervezi megnyitni Kelet-Európai regionális elosztóközpontját konkrétan Szlovákiában, Pozsonyban. Innen elsőre elektronikus kütyükkel (könyvolvasókkal) és papírkönyvekkel fogják ellátni a környéket, így Magyarországot is (bár kétlem, hogy számottevően gyorsabb lesz, mint az Egyesült Államokból, és az EU-s szabályok alapján olcsóbb sem nagyon). És ha már a kézzel fogható tartalommal itt vannak, hamarosan érkeznek a letölthetővel is, bár ehhez jó előre le kell szervezniük a dolgokat (fordításhoz kötődő szerzői jogok). Az ehhez kapcsolódó elképzelések bőven kiadnának egy még ennél is hosszabb cikket.

Szolgáltatások tekintetében kevés fejleszteni valót tudok elképzelni: cloud (Amazon Prime) elérése világszerte szép lassan (ez keményen be fog tenni a helyi műsorszolgáltatóknak, nem is nagyon siet vele a cég). Jó eséllyel belépnek az oktatási szegmensbe interaktív tankönyvekkel és/vagy tanár-diák együttműködést lehetővé tevő megoldásokkal. Idővel (a regionális terjeszkedéssel párhuzamosan) bővítik a nyelvi támogatást – magyarra is természetesen.

Verdikt, avagy mi lesz holnap?

Biztosan

Kindle Fire 2, biztosan gyorsabb procival, esetleg nagyobb kijelzővel, esetleg valamilyen „alternatív” megoldással (PixelQi, klasszikus színes e-ink nagyon kevéssé valószínű), és mivel most a Google Nexus 7-est kell kiütnie, 199 USD alatti áron fogják kínálni. Nem tartom kizártnak a 159 dollárt sem.

Kindle Touch 2, jó eséllyel megvilágított kijelző, gyorsabb proci, esetleg „fél-HD” felbontás. A Kindle (WiFi) 79 dolláros „Special Offer” árán nem nagyon tudnak/akarnak faragni, de az új Touch 2 Wifi – mivel a B&N a saját olvasóját 139 dollárért adja –, jó eséllyel nem lesz több 120-nál alapáron, a Special Offer pedig 79 helyett 89 dollár lehet.

Talán

Kindle DX Color, 10,1 coll, talán billentyűzet nélkül, színes e-inkkel.

A Kindle Keyboard és a Kindle Keyboard 3G karácsonyig kifut, nem lesz utódjuk.

KF8 támogatás minden eddigi eszközre over-the-air frissítéssel (rootolt készülékeknek fájni fog, ha így lesz).

Special Offer sima fekete-fehér Kindle DX-re is (250 USD-ért).

Állati nagy truváj lenne Androidot pakolni a következő generációs e-inkes eszközökre, ráadásul nyíltan (nem úgy, mint a Nook Simple Touch esetében). 10% esélyt adok neki.

No, már csak pár óra...