Könyvrecenziókat eddig sem posztoltunk, és továbbra is meghagynám ezt a szakblogoknak, podcastoknak. Amikor egy adott címre fókuszálunk, akkor az e-könyves érintettséget próbáljuk megfogni. (Ez a kis mentegetőzés csak azért van, mert ha valaki ezután elolvassa a könyvet és, őőő, kiakad, nos az ne bennünket hibáztasson ;-)

Szóval, itt van ez a könyv, aminek az írónője, bizonyos Erika Leonard, aki (nemröhög!) Snowqueens Icedragon írói álnéven kezdett fanfiction írásba, a Twighlight elfogyasztása után, 2009-ben. Ebből a Masters of the Universe című, olvasói által felkapott anyagból nőtte ki magát az Ötven-árnyalat trilógia. Hogy jó-e vagy nem, annak eldöntését meghagyom az avatott ítészeknek, és mindenkinek, aki el fogja olvasni. Ami itt érdekes, az annak a története, hogy hogyan lesz egy teljesen ismeretlen középkorú családanyából szűk három év alatt olyasvalaki, aki letaszít a trónról egy másik családanyát, bizonyos J.K. Rowlingot. Ugyanis ebből a trilógiából négy hónap alatt többet adtak el, mint a komplett Harry Potter szériából! 

Az első, hogy olyannyira szaftos az anyag, hogy normál kiadásra nem is mertek vállalkozni először, csak elektronikusan és print-on-demandban jelent meg egy mini (fapados? ;-) kiadónál, a Writer's Coffee Shopnál, Ausztrália távolabbik végén, Új-Dél-Wales-ben. Vajon minek megy el egy reménybeli író Nyugat-Londonból Kelet-Ausztráliába kiadatni a könyvét? Minimális marketing-költségvetés, aztán rakétasebességű siker, szegény minikiadó már csak messziről integethet a felfedezettjének, mert a Vintage Books (ami a Random House-é, ami a Bertelsmanné) megveszi a jogokat, és de facto milliókat tud belőle eladni. Az elektronikus kiadás nagy előnye, hogy akár a tömegközlekedésen is lehet olvasni szélsőségesen explicit témákról, anélkül hogy az utastársak sejtenék. Bizonyos helyeken betiltják, majd újra engedélyezik, akkora publicitást csapva neki, amekkorát semmilyen könyvmarketinges nem tudna megfizetni, még egyszer, egy nullkilométeres írónak. Egy civilnek.

Hollywood persze ezerrel veti rá magát a történetre, minden nagy és néhány kis játékos is rámozdul a filmjogokra, a Warnertől a Sonyig, a nyertes a jelenlegi állás szerint a Universal. Még Brett Easton Ellis is föltette a kezét, hogy megírná a forgatókönyvet, amit szerinte a legjobban talán David Cronenberg  tudna megrendezni.

Magyarországon az Ulpius-ház adta ki. A botrány-faktor itt is megvolt.

----

Mit tud tenni utólag egy fordító, ha belefut egy olyan hibába, hogy a népszerű zenekart, a Kings of Leont az Oroszlánkirálynak fordítja? Mr. Grey hallgatja az autóban a zenét, és ez a hiba eléggé zavaró a karakterleírásban. 
Nem gondolom, hogy hibába futottam bele. Ön szerint népszerű zenekar, én még életemben nem hallottam róla. Oroszlánkirály című dal viszont van. Nem azt hallgatta Grey? Nálam azt hallgatta. Azt a bizonyos gennyest.
 A fordításhoz kell bizonyos általános műveltség, és kell némi nyomozói hajlam, hogy utána nézzünk dolgoknak. Tallist sem ismertem, de utánanéztem, ahogy sok másnak is. Azt viszont nem lehet elvárni, hogy minden gitárt pengető amerikai fiatalt ismerjek. Aki "népszerű" mondjuk játsszák a rádiók, hallgatják a tizenéves, huszonéves barátaim, barátnőim, azt ismerem.

Vannak más fordítási bakik, amikre az olvasók figyelmeztették?
Nincsenek bakik, a kérdés is sértő. Ha van egy pergő, jó és olvasható magyar szöveg miért is kell nagyítóval keresni, hogy van-e benne valami hiba? Ez kurvára jellemző kis hazánkra. Mint írtam, az előzőt sem tartom hibának! Egyébként csak jó visszajelzések vannak....

Via könyvesblog

A LeiterJakab persze kicsit kritikusabb a fordítást illetően. Meg Tempty is. A mémről nem is beszélve.

De, és ez abszolút pozitív üzenet, az első rész, ha némi késéssel megjelent elektronikusan is, magyarul, a magyar e-könyv viszonyoknak megfelelően, azaz epubban és mobiban, puha DRM-mel. Sőt, a tervek szerint a következő részek már egyszerre jönnek ki, és ha nem is ideális, de mindenképpen nyomott árakon (-25% az e-listaárból, törzsvásárlóknak) is hozzá lehet majd jutni. Kell is ez, mert ami odakint 3 font, az itt 3000 forint :-(. 

A történtenek még nyilván nincs vége, de az eleje mindenképp tanulságos. A civil kurázsi, az e-könyvek és a print-on-demand már megint olyasvalamit ért el, aminek bár az értéktartalmáról még évekig lehet vitatkozni, de egy biztos, megkerülni nem lehet. Idén tavasszal az USÁ-ban  minden ötödik felnőtteknek eladott könyv ebből a trilógiából került ki (!), és nagyon hasonló minta ismétlődik, mint a Harry Potternél. Egy új vevőcsoport esik be a piacra, amelyik eddig nem vásárolt nagyon, de ha megszólítva érzi magát, akkor a zsebébe nyúl.

Kis szines: egy Syilvia Day nevű hölgy Bad Boys Ahoy! című könyve kb 9000 példányban fogyott a "Szürkék" előtt. Utána a háztáji extrémszex hullámait meglovagolva a Bared to You című opuszából már tízszer ennyi ment el. Szintén magánkiadásként kezdte, amit aztán a Berkley Books karolt föl.

Via  The Daily Beast

Mármost grafomán civilek errefelé is laknak. Fapadoskönyvünk is van ;-). Oké, a magyar nyelvű piac picit kisebb, picit csóróbb, de a miénk. 

Hátha...