Intro

Teljesen meghökkentő volt visszaolvasni, hogy akár egy-két éve is milyen technológiák voltak elérhetőek ebben a témakörben. Jelen írásnak az adja az aktualitását, hogy hónapok óta van szerencsém párhuzamosan használni két eszközt, amik igenis történelmet csináltak a saját ligájukban.

A kék sarokban mi más szerepelne, mint egy Kindle 3 WiFi, (Kindle Keyboard WiFi), sajnos már megszűnőben lévő termék. Elévülhetetlen érdeme, hogy ez volt az első eInkes olvasó, ami egyrészt döbbenetesen jó áron jött, másrészt parádés minőségű és funkcionalitású, ahhoz képest, hogy "csak" olvasni jó. Nagyon sok felhasználót nyert meg ez az eszköz a villanyon olvasásnak, nem véletlenül.

A piros sarokban pedig egy iPad 1, a minimálkonfiggal. 16GB memória, csak WiFi, 3G nélkül. Ez se mai csirke, a beszéljukmac megfelelő fórumain egész jó árú példányokra lehet bukkanni. Ha végre kijön az iPad3, gondolom ez a helyzet csak fokozódni fog.

Általánosságok

Ha szigorúan a specifikációkból indulunk ki, akkor könnyen futhatunk rossz vágányokra, illetve vonhatunk le hibás következtetéseket. Pl. mindkét eszközben van WiFi és böngésző. Akkor mindkettő alkalmas lenne böngészésre? Hát, a Kindle szerintem csak háborús esetben. Hasonlóan rossz következtetés, hogy mindkét eszköz hordozható. Specifikációszinten persze igen, de egy iPad egyszerűen túl nehéz ahhoz, hogy mindenhova magunkkal vigyük, míg egy Kindle esetén ez a probléma már a K3 esetében sem merült föl, a K4 meg ilyen szempontból maga a hordozhatósági nirvána.

Igaz viszont, hogy mindkettő nagyon alkalmas az olvasásra. Csak nem ugyanarra, és nem ugyanúgy.

A régi iskola

Azoknak, akik már ismerik, ez közhelyes, de  Kindle a hagyományos olvasást támogatja, a legmesszebbmenőkig: ha az anyag normálisan elő van készítve, és nincs benne sok lapképi csavar, akkor a hagyományos, belefeledkezős egykezes olvasás teljesen jól működik. Ez az olvasás inkább a rekreációra jó, a könyvvel mint kultúreszközzel gyakorlatilag csereszabatos, csak szerintem többet tud annál, viszont nem bontja meg a klasszikus lineáris olvasásélményt. Alap. Kellő mennyiségű külső fény kell hozzá, meg egy csipetnyi nyugi, és kész. 

Vannak kísérletek, pl. Szkifi  és Zlc poszt-forwarderei, vagy BigPapa Calibre-recipe-je, amelyek abba az irányba nyitnának, amik nem az előregyártott és optimalizált tartalmakat csatornáznak az olvasóra, általában valamilyen automata formázást alkalmazva, de ezek sajnos nem az igaziak. A céljuknak megfelelnek, sőt, inkább csak a tartalmi és a fogyasztási profil tűnik nekem kicsit idegennek. Példának okáért hetekig nem kapcsolom be a WiFit, aztán amikor mégis, tonnaszám dőlnek be a feltorlódott cikkek, amiket viszont elég nagy meló szétszortírozni. Azaz ezek a megoldások (van Chrome oldalforwardoló plugin is), inkább a kísérleti kategóriába tartoznak, és kicsit a fából vaskarika esetei. Pont a forwardolt cikkeknél és oldalaknál kezd el hiányozni, hogy továbbkattintsak, böngészni kezdjek háttéranyagok után, ne adj isten kommenteljek. És ez már fájdalmasan nehézkes a Kindle-n, erre nem az igazi.

Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy bár specifikációszinten a Kindle alkalmas pdf visszaadásra, natívan is, azt azért látni kell, hogyha a pdf nem 800x600 pixelre volt optimalizálva, hanem mondjuk A4-re, akkor azt olvasgatni nem lesz komfortos. Az egyébként létező és működő zoom és pan&scan ellenére sem. Egy-egy lapra ránézni még elmegy valahogy, de folyamatosan olvasni olyan pdf-et, amit nagyítgatni kell, na az fájdalmas.

Ezzel együtt a Kindle - szerintem - ideális, és közel tökéletes a "hagyományos" olvasásra. Komolyan mondom, hogy a papírkönyv lapozási sebessége a legtöbbször elmarad a Kindle-től, és most már kifejezetten zavar, hogy meseolvasás közben megakadok, ha papírból olvasok a gyerkőnek. Az egyetlen, amivel botlásra tudtam bírni szegény olvasómat, az annotálás mértéktelen használata volt, na olyankor néha előkerült a homokóra.

Egész pályás letámadás

Az iPad, amiből, ha lehet hinni a pletykáknak, mindjárt itt a következő generáció, teljesen más közelítést alkalmaz. Először is megnyitja az összes szóba jöhető formátumot, prct, epubot és pdf-et. Nem egyenszilárdságú a dolog, az epubot pl. kifejezetten lassan kezeli (iBooks), cserébe fölülvágja a betűkészleteket a sajátjával. Ellenben a Goodreader valami parádésan használja a pdf-et. Nem csak hogy száguldozni lehet előre és hátra egy referenciakönyvben, de szénné annotálhatjuk, firkálhatjuk, stb., továbbá minden létező és létezhetetlen módon be lehet csempészni az alkalmazás alá az olvasnivalót, ami amúgy iOS esetén távolról sem triviális. Azaz ha pdf, akkor iPad. (Most még. Ha kijön az Amazon 10"-os tabletje, és innen is elérhető lesz, az pont ezen a területen nyithat új frontot)

Hosszasan, folyamatosan és elmélyülve nem olvasnám, leginkább az iBooks brutális élsimítása miatt. Ebben az eddigi két verzió gyakorlatilag megegyezett kijelzőminőségben, talán most az új deszka javít ezen.

Ellenben a csapongó, ide-oda száguldó, képmérettel játszadozó olvasásra teljesen alkalmas. És lássuk be, ez az olvasási minta nem más, mint a jó öreg böngészés. Wikipédia-kalandozásra, google-maps turkálásra, imdb-faggatásra teljesen komfortos. És van egy raklap magazin a National Geographictól a HVG-ig, ami kifejezetten igényesen, használhatóan van megcsinálva. Persze nincs öröm üröm nélkül, elég vérlázítónak tartom, hogy az amúgy ma is teljesen vállalható minőségű és teljesítményű hardverrel nem sikerült megoldani a flash megjelenítést. Ettől pedig hol szép lyukakat látunk a weboldalakon, néha pedig egyszerűen kifekszik a böngésző.

Összegezve, a professzionális (értsd: nagy sebességű, nagy dinamikájú, de nem feltétlenül elmélyült) olvasásra, a magazinfogyasztásra és a nettó böngészésre (valami kis interakcióval) az iPad teljesen alkalmas és komfortos.

Extra: vannak app jellegű könyvek, amik aztán a végletekig elmennek a tartalom tálalásában: pl. válaszható hogy férfi- vagy női hang olvassa föl. Ezeket pedig azok a kisgyerek is tudják borzasztóan élvezni, akik sem nyomtatott irodalommal, se számítógépekkel nem élnek még. 

Verdikt

Mindkét olvasóplatform nagyon jól fed le bizonyos olvasási igényeket és elvárásokat, de nem csereszabatosan. Ha erőltetjük, akkor persze rá lehet venni mindkettőt mindenre, de csak jelentős kompromisszumokkal. De miért is kéne csak az egyik mellett elköteleződni? Azért mert valaki könyveket olvas elsősorban, nem nézegethet szines magazinokat? Vagy fordítva?

Szerintem abszolút nem sznobság, ellenben teljesen védhető és támogatható, hogy mindkét típusú olvasóplatformból legyen a háztartásban: eInkes is és valamilyen jobb tablet is. Nem ugyanarra jók, nem ugyanarra valók. És szerintem sokkal hasznosabbak és értékesebbek, mint egy gigacsiga házimozi-rendszer, valami galaktikus plazmatévével.