Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Tudtátok, hogy nem szeretjük az e-könyvet?

2011.04.13. 20:45 Professzore

Megjelent ehun egy cikk a HVG.HU hasábjain, hogy aszongya: „Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?”

Én csak ülök és nézek ki a fejemből (nem azért, mert ma kétszer áztam bőrig és fagyott le majdhogynem a kezem a jeges esőben való szinte rövidujjús bicajozástól), hanem mert nem értem

Gondoltam, már csak a mundér becsületének védelme érdekében is, hogy írok ennek a díszes társaságnak (akik azért, hm, szóval ezt-azt már le is tettek az asztalra meg le is söpörtek róla rendesen), hogy ugyanmár, tegyék helyre azt a néhány agyalágyult sületlenséget, amelyet sikerült összeeszkábálniuk a cikkben. Az alábbiakban változatlan formában, az „ahogy esett, úgy puffan” alapelve mentén következzék a HVG-nek írt levelem.

Tisztelt Szerkesztőség!

Úgyis mint újságíró kolléga, úgyis mint az ekonyvolvaso.blog.hu szerzője, kérem engedjék meg, hogy a HVG.HU-n nemrégiben megjelent cikkel kapcsolatban néhány észrevétellel éljek.

Az e-könyvek és a hagyományos könyvek közötti döntés jogát senkitől sem gondolom elvitatni, ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, elsősorban Barna Imre hozzászólására válaszul, hogy egy elektronikus tartalom megszerzése összehasonlíthatatlanul egyszerűbb (olcsóbb), mint egy papíralapú könyvé. Itt bátran el lehet képzelni azt az e-könyv-áruházat, amely az e-könyv-olvasó berendezésen (legyen az akár dedikált eszköz, akár tablet, akár telefon) üzemel, és bejelentkezés után, a keresgélést követően percek alatt a készülékre érkezhet az olvasnivaló. Ennél egyszerűbben könyvet juttatni az olvasóhoz (szinte bárhol, bármikor) nem lehet. Ilyen az Amazon Kindle rendszere is, sőt a magyar eKönyv Magyarország internetes áruház is üzemeltet ilyen boltot, illetve van ilyen alkalmazása Apple iOS és Android platformra is.

A minőségi e-könyv olvasók ára valóban nem csekély, azonban engedtessék meg alaposan ellentmondanom Földes Lászlónak, már amennyiben egy „átlagos” vásárló kb. 35 ezer forintnak megfelelő összegért megrendelheti magának a most abszolút piacvezetőnek tekinthető, minőségben -- sok kompromisszuma ellenére is -- verhetetlen eszközt, az Amazon Kindle e-könyv-olvasót. És ezért nagyjából 4-5 napon belül az általa megadott időhatáron belül házhoz viszik. Ennél olcsóbban valóban csak a hitványabb megoldások vannak, bár az is kétségtelen, hogy a paletta másik fele bőven a 100 ezer forintos bruttó ár felett húzódik (igaz, méretben és tudásban is komolyabbak).

Később szó esik az eszközök elterjedtségéről. A blog tavaly karácsony előtt zárult monstre felmérésére érkezett közel ezer válasz alapján azt lehet becsülni, hogy már most nagyjából 20-30 ezer dedikált e-könyv-olvasó eszköz (pl. Kindle, Koobe, Sony, Pocketbook, Irex, Iriver stb.), és megszámlálhatatlan (valószínűleg egy nagyságrenddel több) olyan eszköz van, amely alkalmas vagy alkalmassá tehető elektronikus tartalmak olvasására. Ez lényegében több százezres számosságú potenciális olvasót, vagyis vásárlót jelent. Azt viszont Földes László diszkréten elfelejti hozzátenni, hogy az eszközök jelentős része (bő fele) sajátosságainál fogva (gyári állapotban) képtelen a magyar piacon elterjedtnek, kvázi ipari/kereskedelmi szabványnak tekinthető Adobe-féle másolásvédelemmel felvértezett epub formátumú anyagok kezelésére. E tekintetben visszásnak tartom az alacsony fogyasztásra való hivatkozást egy értékesítőtől, akinek a portékája, tetszik-nem tetszik, azért nem kell senkinek, mert használhatatlan a számára.

Hogy nem szeretjük az e-könyvet? Kétlem. A blog olvasóinak visszajelzései, rendszeres kifakadásai alapján azt tudom mondani: igenis szeretjük. Több kisebb vállalkozás kezdett újító utakat járni és olyan formátumban, illetve olyan áron forgalomba hozni e-könyveket, amelyek a vásárlók (felmért és így igazolható) igényeinek jobban megfelelnek. A sikerre természetesen nekik is várniuk kell, hiszen a könyvdigitalizálási projektek, illetve a már meglévő digitális tartalmak átalakítása e-könyv-olvasó berendezésen optimálisan olvashatóra nem kis feladat (sem financiális szempontból, sem időráfordítás tekintetében). Viszont az érdeklődés látható és tapasztalható.

E válasz kereteit meghaladja mindarról írni, ami a hazai (e-)könyv-piac áldatlan helyzetét, a piaci szereplők értékesítő/gyártó oldalának furcsa, sokszor egyenesen szürreális elképzeléseit illeti. E tekintetben, remélem legalábbis, mértékadó forrásnak tekinthető a blog.

Maradok tisztelettel,

Professzore
ekonyvolvaso.blog.hu

 


 

Egy re:poszt innen. Csak hogy rendesen körbejárjuk a kérdést.

Dworkyll

E-könyvekről egy kis kiadó szemével
RE: Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?
- Miyazaki Jun, az SFportal E-Book vezetője -

 

Dehogynem szeretjük, csak szokás szerint a magyar könyvpiac sokéves késéssel követi le a nyugati példákat – és jelen esetben az olvasói igényeket. Természetesen nem elhanyagolható azon olvasók száma, akik a papírhoz ragaszkodnak, de az irodalomkedvelők körében ugyanúgy fog terjedni az e-könyvolvasó, mint annak idején a mobiltelefon.

Apropó, mobiltelefónia, amikor e-olvasásról beszélünk, akkor valahogy elfelejtjük az okostelefonokat és a tableteket, amelyeknek a piaca robbanásban van… és amelyek szintén jól funkcionálnak e-olvasóként, amikor egy magyar kiadó „kivárásra” játszik, akkor egy olyan célközönséget is kihagy, akik már bizonyítottan fizetőképesek: a nagyon olcsó okostelefonok még csak mostanában kezdenek beszivárogni a piacra, jól használható tablet pedig még nem létezik 100.000 Ft-os árszínvonal alatt.

De visszatérve a dedikált e-könyv olvasó eszközökre, hogy miért nem terjednek még megfelelő sebességgel a piacon, arra valóban az árkérdés a fő válasz – bár a cikkben némileg pontatlan árak jelentek meg.  „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb - 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” – idézik a Kossuth Kiadó munkatársát, a Kindleről készült illusztráció pedig „Drága, de használható” képaláírással jelent meg a HVG.hu-n.

A legolcsóbb, Magyarországra is rendelhető Kindle 3 Wifi verzió 139 dollárba kerül, ez jelen árfolyamon valamivel több, mint 25.000 Ft; ha rászámoljuk a plusz 20 dolláros szállítási költséget is, akkor is kb. 30.000 Ft-nál járunk. Harmincezer forintért tehát megkapjuk a világ legjobban használható e-könyvolvasó eszközét, az egyik legjobb minőségű kijelzővel, és egy beépített bolttal a világ legnagyobb angol nyelvű e-könyv kínálatához.

Az Amazon Kindle hazai terjedésének a legnagyobb gátja leginkább a magyar online fizetési kultúra satnyasága: a magyar felhasználók többsége nem szeret a weben online fizetni, fél, hogy ellopják a kártyaadatait, és eltűntetik a számlájáról a pénzt. A másik gát meg persze az Amazon.com angolnyelvűsége, a nyelvtudás hiánya még mindig érzékelhető tényező.

A harmadik gát már nem kimondottan a Kindle, hanem bármely e-könyvolvasó terjedésére negatív hatással van: ez pedig a magyar nyelvű tartalom hiánya. Miközben a kiadók, mint amilyen az Európa „kivárnak”, addig a magyar olvasók is ezt teszik: ők a kiadókra és az e-könyvekre várnak.

Egy darabig legalábbis.

Ugyanis aztán rájönnek, hogy léteznek alternatív beszerzőhelyek a neten, ahol fizetni sem kell. Vannak könyvrajongók, akik képesek azzal tölteni az idejüket, hogy beszkennelik, megszerkesztik a kedvenceiket, sőt, sok esetben jobb minőségben adják tovább digitálisan az anyagot, mint ahogy a kiadó kiadta: kiszedve a maradék korrektúrahibákat, de akár a pontatlan fordításokat is helyrerázva. Terjed egy több, mint 4 gigabájtos torrent file a magyar neten, a tartalmának elolvasásához kevés lenne egy élet.

A korábbi években személy szerint kevéssé aggódtam az ilyen „kalózkiadványok” miatt, mert a könyvrajongók túlnyomó része nem szeret monitoron komplett regényeket elolvasni. A helyzet most, az olcsó Kindle miatt vált roppant veszélyessé, mert most már van olyan eszköz, amin – minimális munka után – ezek a verziók kényelmesen olvashatóak lesznek.

Ha nem adunk legális tartalmat normális áron, másolásvédelem nélkül az olvasóknak, akkor azzal egy nagyon-nagyon rossz metódusra szoktatjuk rá őket: keresse meg a kedvenc olvasmányait a net bugyraiban (kínálat van bőséggel!), fizetnie úgysem kell érte.

Igen, a másolásvédelem kérdése kulcsfontosságú az elektronikus könyvkiadás terén – én amellett teszek hitet, hogy el kell felejteni. „Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.” – írja a HVG.hu. Ha nincs másolásvédelem, akkor viszont bele sem kell kalkulálni annak a költségét az e-könyvárakba.

Ha kiadóvezetők, kiadótulajdonosok olvassák ezt a választ, akkor nyilván felhördülnek, hogy elmebeteg vagyok, pedig a másolásvédelemnek valóban nincs értelme.

Egyfelől, másolásvédelem nem létezik. Vannak termékek persze, amit másolásvédelemnek hívunk, ezek közül gyakorlatilag az egyeduralkodó az Adobe megoldása, átlagosan egy eladott e-könyv példány árát 30 Ft-tal emeli meg – teljesen feleslegesen. Némi Google keresgélés után lehet szoftvert találni, ami másodpercek alatt megtöri ezt a védelmet.

Ha a film és a zeneipar, amikben egy nagyságrenddel nagyobb pénzek forognak, mint a könyviparban, nem tudott másolásvédelmet kitalálni, akkor miből gondoljuk, hogy majd pont az e-könyvek esetében sikerül működő megoldást találni?

A másolásvédelem egy valamire jó: kényelmetlenné teszi annak a felhasználónak az életét, aki legálisan megvásárolta a könyvünket, és semmi akadályt nem gördít a kalózok elé. A másolásvédelem olyan, mintha besétálnék egy könyvesboltba, megvennék egy papírkönyvet, de azt csak akkor olvashatom, ha minden egyes alkalommal kinyitom egy külön kulccsal a ráapplikált lakatot. A magát kényelmetlenül érző olvasó viszont nem fog vásárolni.

Ha nem létezne szoftver a DRM-törésre, akkor is lenne egy valaki, aki némi programozói tudás birtokában feltörné a védelmet – onnantól kezdve pedig az az első feltört példány kezdene terjedni.

Másrészt pedig, megint belefutunk az olcsó Kindle problémájába: ha azt szeretnénk, hogy a Kindle-el rendelkező olvasóink is megvásárolják az e-könyveinket, akkor ott sem technikailag, sem jogilag nincs lehetőségünk arra, hogy másolásvédett fileokat adjunk el. (Jelenleg persze, aztán elképzelhető, hogy egyszercsak azt mondja az Amazon, hogy nyit a világ felé, és bárhonnan lehet e-könyvet eladni a rendszerében.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy jelenleg az Amazon Kindle a legnépszerűbb e-olvasó eszköz Magyarországon – és nem valószínű, hogy ez a tény a közeljövőben változna.

A kiadóknak az egyetlen lehetősége az, hogy alkalmazkodik az olvasók igényeihez, nem pedig az olvasók korlátozására törekszik. Kis gondolkodásmód-változtatás kell és egy adag bátorság – ha ez nincs meg, akkor bizony gyorsabban fog elrobogni mellettük a jövő, mint sejtenék. El kell felejteni a DRM-et, megfizethetővé kell tenni az e-könyveket, a vásárlási folyamatot pedig mindennél kényelmesebbé és egyszerűbbé kell tenni. Hallottam kiadóvezetőt arról elmélkedni, hogy az e-könyv legfeljebb 10-20%-al lehet olcsóbb, mint a papíros változata – ezt gondolni azonban teljes mértékben irreális, az olvasók jelentős árelőnyt akarnak.

Az árak tekintetében persze jelentős könnyebbséget jelentene, ha a kormányzat a papírkönyvvel egyenrangúnak tekintené az e-könyvet is – jelenleg ugyanis az az igazságtalan és versenytorzító szituáció adódik, hogy a papírkönyv ÁFA tartalma 5%, míg az e-könyv elektronikus szolgáltatásnak minősül, ezért 25% ÁFA fizetendő utána.

 

A szerzőről:

Miyazaki Jun online marketing tanácsadóként dolgozik, többek között könyvkiadó ügyfele is van. Szabadidejében az SFportal Sci-Fi Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedik, mely a tudományos-fantasztikus tematika meghatározó magyar weboldala. 2010. végén elektronikus könyvkiadásba vágott, az SFportal E-Book keretein belül magyar science-fiction szerzők köteteit teszi elérhetővé. És igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani azokat az e-kiadási elveket, amelyeket a fenti írásában vall.

 

145 komment

Címkék: cikkajánló e könyvesbolt elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr422824151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

praecox 2011.04.14. 12:25:46

@Merras:
Ott a pont! Fogadjunk, hogy nem tudjátok, milyen napszemüveget hord Dan Brown! Míg Lady Gaga-tól azért ezt három lépésben ki lehet deríteni. És Umberto Eco is ritkán jelentkezik új kemikáliával.
Itt nincs nagyon más "termék", mint maga az írás.
És el is érkeztünk oda, hogy az írók saját maguk publikálnak a saját honlapjukon, kihagyva belőle a kiadókat, urambocsá valami laza érdekvédelmi és marketing szövetségbe tömörülve.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.04.14. 12:28:43

@TryMan: a userek lokációja számít inkább. Elméletben EU céggel is adhatsz el az Amazonon keresztül, de csak US usereknek való eladáskor számít a 70-30% kiadó javára.

piettro 2011.04.14. 12:56:33

@TryMan: Pontosan ez lesz. Miután a nagy piacokat letarolták, a "nagyok" (Amazon, Google, stb) elindulnak magyar könyvekkel is. Lehet, hogy 5 évig veszteségük lesz, de egy mamut hol nem szarja le? Addigra kicsinál mindenki mást. És ezt nem látják a kiadók/forgalmazók(?), és persze, olvastam már itt a blogon, hogy nem férnek hozzá a jogokhoz, de hát fogjanak már össze, könyörgöm. Németek hozzájutnak? Franciák?
Én igenis szeretném, ha majd (legalább részben) magyar vállalkozástól vehetném az e-könyveket.
De hát, amíg (saját füllel hallottam) az a vélemény elhangozhat kiadó résztulajdonosától, hogy az e-könyv csak divathóbort, és majd szépen lecseng ez is...
Egyébként, 4 év múlva iskolába megy a lányom, saját kezűleg fogom digitalizálni a könyveit, és 1 azaz 1 db tablettel (vagy annak utódjával :)) fog iskolába járni, nem 15 kg-os táskával, mint én anno. Szöveggyűjteménynek meg egy dedikált e-könyv-olvasó is jó lesz. Ezt is át kellene gondolni, piac-ügyileg...

szakértőbb 2011.04.14. 13:31:31

@piettro: sz'asz

Mihez jutnak hozza a nemetek es a franciak? a neme es francia nyelvu konyvek jogaihoz?
A nagyoknak nem nagyon van veszteseguk 5 evig a maygar piacon, mert nem tetel nekik. De ezt mar a mult heten kiszamoltuk, erdemes lenne picit visszaolvasni. Lassan azt mondhatjuk (kis tulzassal), ha ingyen adjak a Kindle-t, nagyobb nyereseguk van, mintha elkezdenek szorakozni a magyar piaccal:-) Minek? Szepen odaadjak (mint most is 110 dollarert), es karbafonjak a kezuket, es hallgatjak, hogy csorog be a zsé!
Minek foglalkozzanak a magyar piaccal?
Ha mar annyira szeretnetek, ott van nekik a kinai, vagy spanyol, amilyen nyelveken lehet piac:-P

no mail, no problem 2011.04.14. 13:39:40

@Dworkyll: barna imrének mutattad már a digitalizált eco fordításokat?

@Ignis_veneficus: az 5. és 6. pont közül kihagytad, hogy hosszabítsunk a szerzői jogvédettség időtartamán.

@Professzore: értem, hogy a kiadók lassúak, de mindenki más gyors. nagyon gyors. ezt talán észre kellene venniük, mert különben ott fognak állni tátott szájjal, és fogalmuk se lesz róla, hogy kihaltak.

a biztos nem küldtetek kép illusztációt a leveleitek mellé, azért nem közölté. kicsit segítek:

i.imgur.com/sOB1o.png
blaugh.com/cartoons/070521_amazon_drm_free.gif

@Merras: a kiadók pedig részesülnek a reprográfiai díjból, amikor fénymásolom a garanciajegyet, a könyvelésbe kerülő számlát, az ügyfélnek elküldött munkalapot, stb, stb. továbbá jelentkezzenek be az artisjusba, és kérjenek részesdést az olyan memória kártyák eladásából, amelyet könyvolvasókba is be lehet dugni.

no mail, no problem 2011.04.14. 13:47:06

@szakértőbb:

én nem írnám le a nyugdíjasokat, mint vásárló réteget. nem csak a kifosztott, lerabolt magyarországi nyugdíjasok léteznek.

másrészt meg nem kell ez generációs szakadék duma, hogy fognak-e a fiatalok olvasni. rólad például mit mondtak az idősebbek, hogy mit nem fogsz csinálni, mi nem leszel, ha nagy leszel? és igazuk volt? szerinted hányadik generáció voltak ők, akik ezt szajkózták?

TryMan 2011.04.14. 13:49:45

@piettro: én meg azt a dinoszauruszt (najó, ez erős túlzás, mondjuk dinósorstárs amőbát) nem etetnék, mert kár belé. Persze ez így csúnyán hangzik, de a jelek szerint ez a (magyar) valóság

TryMan 2011.04.14. 13:51:58

@no mail, no problem: jaja, faterom például nasról nézi médialejátszón a filmeket. 65 éves az idén.

szakértőbb 2011.04.14. 14:10:10

@no mail, no problem:
ez megint ket gazos kijelentes:-PPP

a gazdag nyugdijasok NEM konyvre koltenek. (ez a lenyegtelenebb).

>másrészt meg nem kell ez generációs szakadék duma, hogy >fognak-e a fiatalok olvasni.

Ez nem generacios szakadek duma, el vagy tevedve. Nezz utana a mostani kutatasi adatoknak, utana beszelgessunk, hm? (legyen mondjuk a Netgeneracio 2010, hm?)
A generacios szakadek az lenne, ha zat mondtam volna, hogy az oregek mar nem hasznalnak uj cuccokat.. De nem ezt mondtam, hanem hogy a papirkonyv piacot mar ok nem fogjak eltartani..

szakértőbb 2011.04.14. 14:12:20

@TryMan: ez most hogy jon ide? erto olvasas? Nem arrol volt szo, hogy generacios szakadek! Inkabb akkor azt ird be, hany konyvet vett tavaly.

Azt irtam, es fentartom: a 2500-3000 Ft/db-os uj konyvekbol a nyugdijasok nem vesznek evente 10-20 darabot!

TryMan 2011.04.14. 14:17:34

@szakértőbb: megkérdeztem, azt mondta, 10-15öt biztos.

szakértőbb 2011.04.14. 14:26:30

@TryMan: szuper, akkor ra szamithatnak! :-)

Karma17 2011.04.14. 15:00:49

@praecox: Csak ezt tudom rá válaszolni :)

www.closed-circle.net/

Három író összefogott :)

TryMan 2011.04.14. 15:18:28

@szakértőbb: Hozzátennem az igazság kedvéért, hogy azért a generációs dologban is van valami, fater is csak nézi pl a filmeket, beszerezni már nekem kell :P

könyvbolond_konyhatündér 2011.04.14. 15:18:49

@szakértőbb:
Hé, én jövőre nyugdíjas leszek (kisnyugdíjas)! Az biztos, hogy nem fogom a fölös pénzemet papírkönyvre költeni, de elektronikusan vásárolnék!
Papírkönyvet elég régen vettem, még régebben olvastam - évek óta elektronikusan olvasok, előbb szétolvastam egy laptopot (meg a szememet), két éve pedig már egy einket nyúzok. Ha elromlik, venni fogok egy újat.
Én nem tudom, melyik korosztály ül a kiadókban, én már eléggé benne vagyok a korban, de természetes volt, hogy amint lehetett áttértem az olvasóra. Igaz, nekem az apám is 80 évesen tanulta meg a szövegszerkesztést, számítógéphasználatot, mikor rájött, hogy a kiadók már nem papíron várják a kéziratot. Hajlamos rá, hogy mindenféle újfajta kütyüt megvegyen, bár persze kora miatt nehézkesebb.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.04.14. 15:28:24

@no mail, no problem:

Ezzel egyetértek. Ha megnézitek, a könyvpiac egyik legerősebb és legpörgősebb szeglete az pont az ifjúsági / gyerekkönyv részleg. Én sem értek egyet a "fiatalok nem olvasnak"-dumákkal.

Az már más kérdés, hogy pontosan ezt a generációt kellene rászoktatni arra, hogy MEGVEGYÉK az e-könyvet, ne warezből szerezzék meg őket... ehhez viszont kell a DRM-mentesség és az olcsó ár.

acel 2011.04.14. 15:42:30

Gyerekkönyvnek nem jók a jelenlegi eink olvasók, lásd a nook color és kids- nem véletlen hogy a B&N ebbe az irányban halad.A gyerekekönyvnek színesnek kell lennie és hangosnak(meg törésállónak).

acel 2011.04.14. 15:43:33

A tabletek 4-éves kortól használhatók hangoskönyv olvasásra megfelelő tartalom esetén, a kindleről ez nem mondható el.

szakértőbb 2011.04.14. 16:07:57

@Merras: pedig nem!
Amire Te gondolsz, az a gyerekkonyvek. 14 alatt meg olvasnak.
Folotte nem surun. Ajanlottam hozza olvasnivalot, ha valaki nagyon hitetlen... Nem 20 fos mintan kutatjuk:-(

szakértőbb 2011.04.14. 16:09:11

@acel: minek tablet a hangokonyvolvasasra? mp3-player, sot telefon is megteszi:-P

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.14. 16:21:52

@no mail, no problem: "barna imrének mutattad már a digitalizált eco fordításokat?"

Nem, konkrétan a Sógunt küldtem el nekik, mert Gy. Horváthnak küldtem az anyagot. De igazad van, ha lenne Barna Imre emilem, kapna pár Eco prc-t :-)

A viccet félretéve, jobb ezt személyesen intézni. Megbonthatatlan barátságom az Agavével akkor váltott nagyságrendet, amikor megmutattam nekik a Christopher Moore kollekciójukat. Ők azóta már előre mennének, HA kapnának értelmes feltételekkel jogokat. Szándékuk, forrásuk, vevőkörük már van. Ez a frusztráló.

acel 2011.04.14. 16:37:45

@szakértőbb:
3-5 éves gyerekekről van szó -nekik kellenek hangos-képeskönyvek, mp3 player minimális funkcióval még használható nekik (ld Iteddy) de bonyolultabb ahol olvasni kell .az nem megy. A gagyi kínai tablettel már elvannak. Érintőképernyőn jobban elnavigálnak mint a szüleik, "intuitivan" használják, nem tudatosan.

Vannak pcre már pps-ek, diafilmek, diafilmek hangalámondással, csak tisztulnia kell még a tartalomnak.

szakértőbb 2011.04.14. 16:43:14

@acel:
>hangoskönyv olvasásra

Te irtad:-)
a hangoskonyvre mp3, sot szamitogep is eleg (3-4 evesnek is siman), elnavigalnak (tapasztalatbol tudom:-)))

Hogy ezt a tablet dolgot minek eroltetitek, azt viszont nem:-))

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.14. 17:54:29

@szakértőbb: Nézd meg a MeseMasinát iPaden. Kipróbáltam, az ötéves fiam órákra beleragadt egy tízlapos történetbe, és több napon egymás után.

Persze ez nem igazi olvasás, de jó belépő az olvasni tudásba.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.14. 18:52:31

Ez a HVG cikk inkább a papírtigr... papírkiadók vágyálmairól szól, így viszont már teljesen a helyén van. A - nekem - jó hír annyi, hogy csak szeretnék, hogy ilyen legyen a helyzet.
Ráadásul konkrét számokat lőttek teljesen mellé, az meg már messze van a "vélemény" kategóriától.

szakértőbb 2011.04.14. 20:02:13

@Dworkyll: Semmi gondom ezzel, teljesen egyetertek! Amivel van, az a pontos fogalmazas:-(

>A tabletek 4-éves kortól használhatók hangoskönyv olvasásra

errol volt szo, hangoskonyvrol, nem kepeskonyvrol. Na, mindegy.
Viszont a nagy munkakozben elfeledkeztel arrol, amit igertel (rapillantas egy oldalra a mobil eszkozodrol).

Hogy all a koltozes?

zsolexx 2011.04.14. 22:26:13

Olvtársak nem szabad meg sértödni! tudjátok? sértödödt ember vesztes ember! mi nem vagyunk vesztes emberek:))

Nyugi majd a fagyi vissza nyal :)))
Én a ciken csak röhögtem egy jot:)))

Ignis_veneficus 2011.04.14. 23:39:51

@no mail, no problem: igazad van. Te is a "vegjuk meg miki egeret" "mozgalomra" gondoltal? :)
(en.wikipedia.org/wiki/Copyright_Term_Extension_Act)

acel 2011.04.15. 07:28:53

@szakértőbb:

>>A tabletek 4-éves kortól használhatók hangoskönyv olvasásra

>errol volt szo, hangoskonyvrol, nem kepeskonyvrol. Na, mindegy.
>Viszont a nagy munkakozben elfeledkeztel arrol, amit igertel
>(rapillantas egy oldalra a mobil eszkozodrol).

Ezt tőlem kérdezed? kicsit öszekeveredtek a sorok.

Egyékként eszembe sem juttot hogy a hangoskönyv jelentheti a régi könyvfelolvasós hagfelvételeket is .-). Remélem egyszer megtanulnak magyarul felolvasni az olvasók.
Amiről beszéltem az inkább interaktív mese "könyv"

szakértőbb 2011.04.15. 08:06:18

@acel:
SZia!
A hangoskonyvnek van egy jelentese: altalaban boltban aruljak, tobbnyire CD-n, es egy vagy tobb neves szinesz olvas fel egy papirkonyvet:-) lehet mp3-ban is. Ez a hangoskonyv.
A kepes interaktiv mesekonyv meg nem ez:-))

A masik dologra: az Dworkyll-nak szolt.

Karma17 2011.04.15. 14:13:19

@Gukker: Újabb kalóz bullshit. A kiadók most nagyon belehúztak a bullshitgenerátorba. De komolyan? Mit vegyek a Kossuth kiadótól, ha amit kínálnak NEM ÉRDEKEL? Csak azért vegyem meg, mert kiadják? Áhhh, ezzel megint elrúgták a pöttyöst. Ma nagyon nem kellett volna kávét innom.

Gukker 2011.04.15. 14:16:35

@Karma17: Pont ezt a részt szúrtam ki én is, hogyaszongya:
"a legnagyobb problémát az illegális letöltések okozzák, úgy gondolja, először arról kell meggyőzni az embereket, hogy a szellemi termékek sincsenek ingyen".
Nameghogy: "egyelőre kicsi az érdeklődés a multimediaplaza.hu-n található e-könyvek iránt".
Muhahaha!

Gukker 2011.04.15. 14:17:30

@Karma17: Amúgy a cikk többi részében elhangzottakkal egyetértek.

lucasso 2011.04.15. 14:41:13

A magyar e-könyv piac mérete nagyon kicsi. Az azonban tény, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy a nagy kiadók és terjesztők lehetőségeikhez képest zsebpénzeket költenek e-könyvek gyártására, digitalizálására. A végeredmény: kevés cím, hiányzó külföldi szerzők. És mi van most? Kis és közepes webáruházak, amelyek viszont a siránkozó, de érdemben semmit nem lépő nagyok helyett is digitalizálnak és kínálatot növelnek - persze csak szűkös lehetőségeiken belül.
Magyarul a magyar e-könyv piacot néhány száz vásárló tartja el - helyesebben nem tartja el, mert erre néhány száz vásárló édes kevés - miközben legalább több tízmillió forint értékű digitalizálást és konvertálást kellene magánzsebekből finanszírozni és még nem is beszéltünk a külföldi művek e-jogairól. Szóval még mindig rengeteg pénzt kellene ebbe a dologba beleölni, de a nagyok erre egyszerűen nem hajlandók. Ezért vergődik az egész e-könyves üzletág Magyarországon.

Karma17 2011.04.15. 14:48:46

@Gukker: Az előzőt első mérgemben írtam. Kicsit lehiggadva.

1. - Végignéztem a kínálatot, a tudomány részleg kimerül a Brehm-ben, ami tényleg jó elektronikus formában, de egy madár felismerése fekete-fehér képen, hát hogyismondjam, kihívás.

2. - Tulajdonképpen találtam kb. 4, max. 5 könyvet (köszönhetően Sándor Györgynek), amit megvennék, plusz a kínálat jelentős része lejárt jogú kiadványok átformázása.

3. - Ha még meg is venném, jelenlegi olvasómon (Kindle) csak átkonvertálással tudnám használni, amivel már meg is sértettem az EULÁ-t, gondolom, mert leszedtem a DRM-et.

4. + Az árak azoknál a könyveknél, amiket én néztem, rendben vannak. Kivéve természetesen a lejárt jogdíjú kiadványokat, amiket szvsz nem lenne rossz, ha ingyen adnának.

5. + Árulnak eszközt is.

6. - Nem lehet PayPallal fizetni.

7. Semleges, van vásárlókártya. Én speciel átutalással fizetnék, nekem az a mostani banki kondícióknál ingyenes.

8. - Oldaldesign. Egyszerűen idegesít, mind a navigálás, mind a kéretlenül arcomba tolt reklámok. Ha nem lenne az Operán a reklám blokkoló funkció, azt hiszem kb. 2 percet bírtam volna az oldalon eltölteni.

Összegzés: Nem tetszik. A kezdeményezés jó, nem tudom mikor lesz belőle értelmes könyvesbolt. Utólag végiggondolva, a Kossuth amúgy sem az "én" kiadóm, talán ha 2-3 könyvem van tőlük (papír alapon természetesen), a Galaktika és az Európa sokkal több kötettel képviselteti magát a polcon :)

Trishike 2011.04.15. 16:10:18

@Karma17:
Még szerencse, hogy a Galaktika emberi áron árul minőségi scif-i irodalmat e-könyvként. Nem is hisztizik, hogy nem érdekel senkit a dolog...

Gukker 2011.04.15. 18:16:30

@Karma17: Van-e betekintési lehetőség a könyvbe (pl. az első 5-10 oldal erejéig)? Itt tudod eldönten, hogy egyáltalán megfelelő a formázása a könyvnek. Látatlanban nem szoktam könyvet venni. Enélkül egy online e-könyv bolt semmit sem ér.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.04.15. 18:49:53

@Gukker: Az SFportal E-Book esetében dolgozunk a letölthető sample-en, hogy bele lehessen nézni.

Atyaman 2011.04.15. 19:00:31

Na majd a népszabit lesz érdemes figyelni legközelebb érdekes cikkért. Dworkyll-ék mai Könyvfesztiválos szeánszán (Új irányok a könyvkiadásban) ült az első sorban egy írójuk és folyamatosan a kalóz, lopás, senki nem fizet semmiért szavakat hangoztatta.
Ha ebből cikk lesz én arra befizetek xD

Atyaman 2011.04.15. 20:23:04

@Merras: Megpróbálom összeszedni amire emlékeszem, majd hátha Dworkyll vagy Kelt (néző volt) ír valamilyen összefoglalót.

Egy órás rövid beszélgetés volt. Részt vett Dworkyll mellett Földes László (Kossuth Kiadó), Tokaji Zsolt (Fapadoskönyv), Kerekes Pál (e-könyves könyv) és még az Alexandrától egy bolt vezető, akinek nem emlékszem a nevére és a programfüzetben sincs benne. A moderátor Kőrössi P. József volt (ezt is puskáztam).

Az egy órába érezhetően kevés fért bele, a résztvevőknek még lett volna mondanivalójuk és a közönségben is jó pár kérdés benne rekedt a szűkös idő miatt. Ami nekem megmaradt a beszélgetésből (nem időrendben):

Tokaji Zsolt elmagyarázta a fapadoskönyv.hu működését (print on demand). Számomra az érdekes része az volt, hogy egyelőre nem mennek bele az e-könyv formátumok készítésébe viszont szívesen átadják más kiadóknak a könyveik e-verziójának terjesztési lehetőségét valamiféle megállapodással.
Plusz a nézők kaptak a Fapadoskönyvtől ajándékzacsit, ami tartalmazta a beszélgetés vitaanyagát (3 nyotatott A4-es lap), 2db VANMÁS magazint (ők jelentetik meg és ingyenes) és egy mini Sun-Tzu - The Art of War zsebkönyvet (yepp, in English).

Kerekes Pál leginkább a könyvéről és az azzal kapcsolatos tapasztalatokról beszélt. 2 kiadás, a diákjai ellopják neki meg a szemébe hazudnak blablabla... Gyakorlatilag nem örül neki, hogy van belőle hivatalos e-könyves verzió (legalábbis az első kiadásból, az is epub). Dworkyll szólt neki, hogy valószínűleg találkozott már a 2. kiadással prc formátumban. Kelt pedig tett egy elmés megjegyzést, arra, hogy az 1. kiadás borítóján egy K2 díszeleg és vicces módon erre az olvasóra nem létezik hivatalos e-könyv formátumban. Afelől kétségeim vannak vajon hányan vették a lapot :(

Földes László valamiért végig kényelmetlenül feszengett (nem csak én láttam így). Reggel még egy kemény csatározást várt Dworkyll-lel, talán emiatt. Igazából eléggé visszafogottnak tűnt és borzasztóan diplomatikusnak. Az e-könyves piacban nagy robbanást vár, de nem most. Jelenleg nincs itthon kereslet az e-könyvekre mert alig fogynak. És a jelenlegi havi összesen pár száz e-olvasót beszerző vásárlók az olyan úttörők, mint anno a dvd lejátszó vásárlók voltak.

Miután Dworkyll "belerúgott" (ő fogalmazott így :-)) a kiadókba, majd a terjesztőkbe a 40-50%-os árrés miatt az Alexandra bolt vezetőn volt a sor, hogy elmagyarázza az árrés okát. Nem meglepő módon kilavírozott belőle. Védte a boltokat, hogy nagyon jól jönnek azok a kiadóknak, de a problémákra nagyon nem tért ki.

Dworkyll azokat az elveket hangoztatta, amiket itt a blogon is vall. Bár a beszélgetés közepén kicsit lerohanták és még a kalóz szó is elhangzott (a kedves első sorban ülő újságírót pedig már említettem korábban), de összességében pozitívnak értékelte a beszélgetést. Én is így láttam, de a 3. sorban ülve nem tudom milyen volt hátul a hangulat. A beszélgetés után pedig még a fesztiválon maradt beszélgetni több kiadóval is. Hátha sikerül kicsit előrébb vinni az ügyet :)

Itt jegyezném még, hogy még vasárnap is részt fog venni egy beszélgetésen:

14:00-15:00 Szabó Magda terem:
A könyv jövője – a jövő könyve –
a digitális könyvkiadás és forgalmazás aktuális kérdései
Résztvevők: Brenyó József kiadóvezető és Farkas István e-könyv szakértő
Moderátor: Kun Zsuzsa
(Digitalbooks.hu)

Én ha tudok mindenképp elmegyek. Egyelőre viszont sajna úgy néz ki, hogy dolgom lesz. De majd igyekszem hátha :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.15. 20:59:06

@Atyaman: Köszönöm az öszefoglalót.

Az nagyon családias volt, hogy amikor bementem a terembe gyakorlatilag az összes bentlevőt ismertem :-) Utána persze megtriplázódott a jelenlét, de a blogot erősen képviseltük.

Igen, kicsit konfrontatívabbra sikerült a szeánsz mint vártam. Ugye én azt vittem, hogy mi mindent tett az ügybe a(z olvasni akaró) civil társadalom.

Ebből ott az csapódott le, hogy mekkora warezklán hűbérura lennék :-)) Ezt a kesztyűt így nem gondoltam fölvenni, de gondoltam, ha már pofonzivatar, akkor legyen jól az, és rákérdeztem a mostani terjesztési rendszer anomáliáira, meg azokra az anakronisztikus kiadókra, akik még mindig tollal-papírrral korrektúráznak. Na nekik tényleg drága lehet az e-könyv előállítás. Kedélyes volt, no :-)

De utána egy csomó konstruktív csevelyt tudtam folytatni a pl a Kossuthosokkal, akik árulnának DRM mentes anyagokat is, meg prc-t is. CSak nekik sincs végtelen erőforrásuk az egészet levezényelni, plusz nekik is feltételül szabják a DRM-t sokan a tartalomtulajok közül. De vannak tervek a termékeny előrelépése, és poszt is van tervben.

És van még tobb komoly játékos, akik pont azért nem annyira láthatóak, mert ezt a vonalat még nem tudják olyan komolyan tolni, mint amennyire szeretnék.

Mindig mondtam, hogy valami szövetségfélét össze kéne hozni, mert egyedül, csak a saját erejéből senki nem tud áttörni, és még együtt sem egyszerű. És voltak olyan hangok, amik legalábbis bíztatóak. A cél messze van, de legalább vannak, akik jó fele néznek.

Vlaci69 2011.04.15. 21:02:36

Most nézem meg a Multimediapláza kínálatát. Amellett, hogy gyászosan szűkös, a művek az Adobe Digital Editions nevű programmal olvashatók, nyilván a védelem miatt. Életformám miatt (napi igen sok óra munka) szeretek lefekevés után, a "veretes irodalom" kategóriájából többé-kevésbé kieső műveket ágyban olvasni. Oda, sem a harminckilós munkaállomásomat, sem a laptopot nem kívánom magammal vinni, azt hiszem érthető okok miatt. Tehát marad a Kindle, amin ugyebár az itthon kapható, DRM-mel ellátott irodalmat nem tudom elolvasni. Hozzá kell tegyem, hogy a Multimediaplaza árait igencsak kellemesnek találom, ha neten fizetve, jól szerkesztett, helyesírási hibák nélküli PRC-t vehetnék, megtenném. Röviden: szeretem az e-könyvet, K. e. (Kindle előtt) PDA-n olvastam a legnagyobb megelégedéssel. Amit nem szeretek, az a szokásos aktatologatós játék, amit itthon a kiadók játszanak. Nem csinálni valamit sokkal könnyebb, mint csinálni, de elgondolkodhatnának azon a kiadók, hogy például egy adagban 7000 magyar nyelvű könyvet lehet igen egyszerűen letölteni a netről. Bosszantó helyesírási hibákkal ugyan, néha nem szép külalakkal, de előbb utóbb veszik az emberek a fáradtságot és lassan kijavítgatják, barátaik között terjesztik. Nehéz lesz behozni a lemaradást, még nehezebb lesz a kialakult DRM nélküli PRC-s világgal szemben újat kialakítani.

Vlaci69 2011.04.15. 21:08:36

@Trishike: Erre a hírre azonnal ellátogattam a galaktika.hu-ra, de semmit nem találtam, ami ne papíron lenne (pedig vannak kívánatos címek az étlapon). Kérlek, áruld el, Te hol leltél ilyen könyveket. Előre is köszönöm!

Atyaman 2011.04.15. 21:33:58

@Dworkyll: Szívesen. Remélem nem sok lényeges dolgot hagytam ki (szánom bánom, de én nem jegyzeteltem, mint ahogyan mellettem azt Évi tette).

Utólag rájöttem, hogy a moderátor, nem is ellenséges volt (ejj, de nem szép szó ez), hanem csak a vitát próbálta szítani, hogy izgalmasabb legyen a beszélgetés. Mint például, mikor említetted a civilek által digitalizált könyvek változó minőségét, akkor arra kapásból azt reagálta, hogy ezt nem lehet olvasni, ez valami borzasztó és élvezhetetlen. Pedig ha egy pillanatra belegondolna abba amit mond, akkor máris ellentmondásra jut: ellopni nincs mit, amit mi csinálunk az tré ergo senki nem olvas kalóz könyveket.

Annak pedig külön örülök, hogy a színfalak mögött már a jó irányba mocorognának további kiadók (azok mellett a kisebbek mellett, akik már jó úton vannak, őket ha jól emlékszem Földes úr pozitív példaként hozta fel ma). Ráadásul most is elhangzott a beszélgetésen a film- és zeneipar példája, amibe nem kéne a könyvpiacnak is beleesnie, és ezzel is mintha egyet értettek volna a jelenlévők. Kellenek az ilyen pozitív élmények a hvg-s cikkek után :)

Trishike 2011.04.15. 21:41:43

@Vlaci69: Én leginkább a novelláikra gondoltam, a könyvválasztékuk valóban eléggé sovány még. Én a helyükben a klasszikus Kozmosz és Galaktika könyveket adnám ki újból e-könyvként, mivel sokat szinte már az antikváriumok mélyén is csak órákig tartó mélybúvárkodással lehet fellelni (vagy úgy sem).

Az SF Portálnál némileg nagyobb könyvválasztékból lehet válogatni, bár ott is inkább a régebbi kiadványok vannak előnyben. Bár ez annyira nem is gond, Zsoldos Péter könyveit kifejezetten jó ötlet volt megjelentetniük ilyen formában! (a Gregor Man trilógia utolsó részét olyan 8-10 próbálom fellelni. Mindhiába)

Vlaci69 2011.04.15. 21:52:11

@Vlaci69: Bocs, közben megtaláltam!

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.15. 22:18:44

@Vlaci69: A kiadók két problémacsoporttal küzdenek (a szokásosokon kívül) de csak az egyikért felelősek.

Amit felrovok nekik, hogy nem képesek hatékonyra, XXI. századira tervezni a munkájukat, mert ha az már meglenne, onnan filléres beruházással húzhatnának le bármiylen formátumot (elektronikust, vagy papírt is)

Amiért viszont nem őket kell bántani, vagy csak kis részben, az a terjesztési jogok. Nagyon sokszor nem kapják meg, vagy csak nagyon nehezen, vagy nagyon rossz feltételekkel. Tipikus példa a DRM, aminek sok baját ezerszer tárgyaltuk. De aki nincs eléggé képben csak erőlteti.

A multimediaplazának felrótt hibák pont a másodikról szólnak, nincs többre joguk, a jogtulajok ragaszkodnak a DRM-hez stb. De a prc bogár már ott van a fülükben, arra meg nettó nem lehet DRM-et rakni, ha nem megy keresztül az Amazonon :-))) És miért menne?

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2011.04.16. 10:35:30

@Atyaman:
Kösz az összefoglalót, én sokkal rezignáltabban foglaltam össze otthon a dolgokat: konf.postr.hu/felelem-es-retteges-a-konyvfesztivalon

A panelből az jött le, hogy a szokásos itt kalózkodni fognak, a szerzőijog-sértés az lopás, vége a kultúrának, ahogy mi ismerjük vonalak mentén kényelmes még gondolkodni. Remélem vasárnap jobb lesz.

Vlaci69 2011.04.16. 11:23:17

@Trishike: Erre utaltam, amikor a lemaradásról beszéltem. Mire megjelentek elektronikus formában a Gregor Man könyvek, nekem már mind megvolt. Ha esetleg szükséged van rá...

Atyaman 2011.04.16. 11:28:00

@Kelt: Ez a szürke zónázás a beszélgetésnek bár csak töredékét tette ki (olyan 10-15 perc az órából), ám nagyon hangsúlyos volt az indulatok miatt. De ebben én inkább a közönség felőli hangokat véltem leginkább felfedezni és azt, hogy a moderátor szította a kedélyeket :)

Az Kerekes ötlete, hogy a könyveknek legyenek saját honlapjai nem új keletű itthon sem. Szerintem a sikeres vagy sikervárományos könyveknek esetleg érdemes lehet készíteni ilyen oldalakat, de valószínűbb, hogy a civil szektor majd magától kitermeli ezeket. A kiadó meg beleszaladhat valami hatalmas buktába is vele (pl.: Skrupulus Fondor xD).
Az tetszene, hogy az íróknak legyenek blogjai, ahova mondjuk pár havonta benéz, ír egy posztot válaszolgat pár kommentre. Így ez még az írás rovására sem menne. De ilyen célra már létezik twitter, facebook, formspring is. Erre úgy hiszem az íróknak kell rájönniük, hogy gyakorlatilag ingyen reklám. Ez már talán nem a kiadók dolga.
Amúgy meg az említett könyvkonnektorról ezekkel a zseniális meglátásokkal gyarapodhatunk (2-napos poszt): "Mi baj is van a szerzőkkel? Mi a gond az olvasókkal? Valahogy nem akarják az e-könyvet. A felelősöket keresik a szakmabeliek.", "Én nem a kiadókat, kereskedőket hibáztatom.", "Idegesítő, mikor a zene- és filmipar kudarcával példálóznak. Nem minden papsajt."
Az ő véleményét nem tartom annyira mérvadónak a témában.

Még visszakanyarodva a kalózkodáshoz, a beszélgetés végén felszólaló spicli, tégla vagy nem is tudom, hogy hívjam engem teljesen meglepett. Én még csak egy éve vagyok benne a szcénában, úgyhogy nem tudtam róla, hogy ilyenek is vannak.

Akik nem voltak ott azoknak dióhéjban: egy úr a közönségből szót kért és elmondta, hogy ő állami fizetésből beépült és megfigyelte a fájlcserélő és warez oldalakat.

Hogy mik vannak és hogy mennyire kell vigyázni :D
Mindenesetre ő szerintem, mintha Dworkyll álláspontján helyezkedett volna el azzal, hogy most már mindenképp lépni kell a legális és olcsó terjesztés terén. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte jól elkülöníthető a letöltő és vásárló szegmens, mert aki letölt az nem fog vásárolni, aki vásárol az meg nem fog letölteni.
Ezzel én a saját példám alapján nem értek egyet (le töltök, de mégis rengeteg original cd-m, dvd-m van (nem is férek el tőlük), az olvasómon pedig szintén sok legális (fizetős) olvasnivaló foglalja a helyet (nagyobb felük persze nem magyar sajnos).

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2011.04.16. 11:50:26

@Atyaman:

Persze nem új ötlet, de olyasmi, amit nem árt sulykolni. A Galaktika is csinált oldalt a Gyémántkorhoz, de totálisan hiányzik róla minden olyan tartalom, ami miatt vissza akarnék menni. Kénytelenek lesznek megtanulni a kiadók az interneten marketingelni a könyveket, meg bevonni az olvasót, vásárlót.

A Kerekes-féle oldal egészen jól találja el, hogyan kell felépíteni egy ilyen lapot. Ha nem is értek vele egyet mindenben, az oldal példás.

Atyaman 2011.04.16. 13:31:12

@Kelt: A kerekes-féle oldal szerintem is a jobban sikerültek közül való. De pont azért, mert nem a könyve áll a középpontban, hanem maga az e-könyv téma. Tehát hasonló felépítésű, mint ez a blog, amin éppen diskurálunk. És bár az egyik bejegyzéséből éppen olyan dolgokat hoztam fel, amikben nagyon nem értek vele egyet, de pl. a legutóbbi, a Google-höz kapcsolódó az szerintem stimmel. Nekem is kb. így jött át az az előadás.

Tehát én most úgy látom, hogy egyes különálló könyvekhez, annyira nem éri meg honlapot készíteni, vagy számolni kell vele, hogy csak szezonális lesz. Nem nagyon tudnák megtölteni olyan tartalommal, ami miatt visszamenne bárki is. Itt jön be az a faktor, hogy egy könyves lapnál a tartalom elfogy, hírek is ritkán jönnek és amiért mégis visszamegy az olvasó ezekre az oldalakra az a közösség. A közösség meg leginkább a menő sorozatoknál gyarapszik fel (HPotter, A Song of Ice and Fire stb.), de azokhoz szerintem tényleg elég oldalt kitermel a rajongó tábor magának (ráadásul a hivatalosaknál még jobbakat és rendszeresebben karbantartottakat is).

Ami viszont nagy buli és nyomatni kéne az az, hogy az írók vezessenek blogot vagy valami formáját annak, ahol tudnak érintkezni a rajongókkal. Így még az országjáró, dedikáló, beszélgető körútjaik számát is csökkenthetik (bár gondolom ez nem az itthoni írókat terheli meg nagyon, hanem a külföldi nagyobb országok szerzőit).

Christian10 2011.04.17. 14:25:45

Én lefagytam a cikk olvasása közben... aztán utána 10 percig csak az járt a fejemben, hogy ezek tényleg komolyan gondolják ezt a sok **** sületlenséget??? Talán nem ártana utánanézni a dolgoknak, mielőtt egy ilyen cikket publikálnak. Van egy Kindle3-m, lehet tartok róla egy felvilágosítást Földes úrnak, nehogy valaki megszólja, hogy miket mond ahhoz képest, hogy INFORMATIKAI szerkesztőség vezető. Grat HVG!

Atyaman 2011.04.17. 20:53:51

Könyvfesztivál folytatás:

Sikerült ma is kijutnom a Könyvfesztiválra, egészen pontosan a könyv jövője – a jövő könyve – beszélgetésre. A múltkorinál szorgalmasabb voltam és ezúttal bőszen jegyzeteltem (1800+ karaktert pötyögtem a kindle notepad-be). Ebből írtam egy nem is olyan kis összefoglalót:

Résztvevők:
Brenyó József (Digitalbooks.hu)
Farkas „Dworkyll” István (blogger, e-könyvszakértő)
Ungvári Tamás (író, műfordító, kritikus)

Moderátor:
Kun Zsuzsa (Klubrádió)

A mostani beszélgetés sokkal nyugodtabb légkörben zajlott, mint a pénteki. Úgy láttam általánosságban nagyobb volt az egyetértés és senki nem kereste nagyon a konfliktust. Leginkább az e-könyv, mint formátum előnyeiről folyt a diskurzus. Ami leginkább ütközési pont volt az a DRM, de erre majd a végén kitérek. Azt még meg kell jegyeznem, hogy Ungvári professzor úr hatalmas nagy fazon. Sok szellemes és vicces megjegyzése volt a mai szeánsz alatt. Hatalmas respect neki!

Az első kérdés arra irányult vajon vége van-e a nyomtatott könyveknek.
Brenyó József szerint nincs vége a nyomtatott könyveknek és nem is kell kihalniuk. Példának hozta az analóg és mobil telefonok esetét, ahol a mobilok nem szorították ki teljesen az analóg készülékeket. Kiemelte az e-könyvek azon előnyét, hogy nem lehet mellényúlni a példányszámmal, mint ahogy azt a papírkönyvek esetén nagyon könnyen meg lehet tenni. Megjegyezte, hogy fontosnak tartja, hogy a boltok minőségi e-könyveket állítsanak elő.
Elárulta, hogy az Adobe-val szerződtek le. Ezen a ponton a DRM-et nem hozta szóba, helyette az Adobe által az eladásokról vezetett statisztikákat hozta fel, és a viszonylagos olcsóságát az egyéb más rendszerekkel szemben. Ezek neki, mint kiadónak nagyon tetszenek.
Ungvári azzal válaszolt, hogy a jelenlegi fesztiválon 140 könyvet vásárolt meg (összesen ~300 tartozott az érdeklődési körébe). Ennek ellenére teljesen kiáll a digitális könyvek mellett, sőt! Egy Kindle-lel rendelkezik, ami nélkül nem megy sehova. Az e-könyvekről úgy vélekedik, hogy azoknak nem a jelenlegi könyveket kell kiszorítaniuk. A régi, teljesen eltűnő könyveket, újságokat digitalizálni és elérhetővé kell tenni, mert ezek fizikailag már nem elérhetőek (pl. századfordulós újságok, abban lévő karikatúrák).

Következő kérdés: papír vagy digitális könyv?
Brenyó szerelmes a papírba, de szerinte a kettőnek együtt kell léteznie.
Ungvári tovább ecseteli a digitális könyv előnyeit: a megjelenéskor azonnali hozzáférés, sorakozás nélkül, digitális újságok wireless elérése. 3G-s lefedettség (amit végig konzekvensen G3-nak mondott, de szerintem mindenki értette miről van szó)

Dworkyll felé a kérdés: mi a blogger?
Dworkyll bemutatkozással kezdi. A cél, hogy szeretne olvasni digitálisan legális és kurrens tartalmakat és emiatt zargatja a kiadókat. Fontos és a kiadók számára megszívlelendő gondolatok voltak szerintem, hogy a technológia beelőzte az üzletet jó pár évvel és, hogy jelenleg a civilek tapossák, ki azokat a gyártási utakat, technológiákat, amiket a kiadóknak fel kéne használniuk.

Itt következett egy bemutató a digitalbooks.hu használatáról. Pár megjegyzés a boltról:
- a kölcsönzés lehetséges 1-2 hétre
- a digitális könyv ára 30-40-50%-kal kevesebb, a fizikai könyvnél
- Adobe DRM
- magyar és külföldi könyvek is (na itt felkaptam a fejem, külföldi?? Ez komoly?)
- jelnleg: pdf és epub, de már dolgoznak a prc-n is (utólag rákérdeztem: az is DRM-es lesz)
- fizetési lehetőségek: bankkártya, banki átutalás, paypal
- törekednek arra, hogy a könyvekből minták kerülhessenek fel a honlapra, ezek formátuma elastic pdf lesz. (Kérdem én, akkor ez így mennyire reprezentatív az epub-ra és a jövőbeli prc-re nézve?)

Ezután Dworkyll tartott egy gyorstalpalót az e-ink technológia működéséről. (Egy apró technológiai pontatlanságot véltem felfedezni, de nem volt igazán lényeges, ráadásul inkább a többiek mondtak kacifántos dolgokat, Brenyó pl. egyszer az Apple androidos termékeit emlegette).

Ungvári szerint a technika segít visszavezetni a fiatalokat az olvasáshoz, már csak azért is mert az olvasó is egy kütyü. Itt lépett be Dworkyll azzal, hogy a nagyobb betűméret segíthet az olvasással küszködőknek és egy konkrét példát hozott fel.

Brenyótól hallhatunk pár radikálisabb gondolatot (mármint ahhoz képest, hogy egy kiadó vezetőjéről van szó), miszerint a legtöbb kiadó tévedésben van. Úgy gondolják, hogy majd valamikor beleinjektálnak kb. 10 millió Ft-ot és abból készítenek egy saját honlapot, ahol árulják majd az e-könyveket. Szerinte rossz megoldás, hogy minden kiadónak saját webshopja legyen. A jelenlegi helyzet pedig az, hogy nem mernek kezdeményezni.
Dworkyll finoman megemlíti a szürke zónát, ami lépéskényszerbe hozza a kiadókat, hiszen egy sikerkönyv 4-8 hét alatt digitalizálódik, ha tetszik, ha nem.
Brenyó szerint a digitális és fizikai könyv nem üti ki egymást, ráadásul bátorít a civil digitalizálásra.

Ungvárit kérdezték arról, hogy engedi-e a könyvei digitális terjesztését (nyilván, a kivetítőn sokáig az ő könyve digitális változata volt). Egy negatív példát hozott fel, a Beatles bibliát, amit nem terjeszthetnek digitálisan, mert az abban lévő képek jogvédettek. (Sajnos ez jellemző a mostani magyar helyzetre).
A végén Dworkyll még próbálta sulykolni kicsit, hogy a DRM mentesség vagy a puha DRM kritikus pontja az e-könyvek értékesítésének, mert a kemény DRM könnyen válik vásárlást gátló tényezővé.
Brenyó levédekezte azzal, hogy ők törekednek a minél felhasználóbarátabb és kevés kényelmetlenséggel járó DRM-re. (Nekem nagyon úgy tűnt, hogy tetszik neki az Adobe DRM, de ha tévedek, akkor elnézést érte).

Kb. itt járt le a rendelkezésre járó egy óra. Összességében egy informatív előadás volt ez kisebb technikai pontatlanságokkal. Ahogy fentebb is írtam Ungvári professzor nagyon szimpatikus volt. Mielőtt elment volna észrevette a kezemben a kindle-öm, konstatálta az amazon tokom és elmesélte ő miért tette le a voksát egy nook tok mellett (azt keményebbnek és biztonságosabbnak találta).
Brenyó Józsefnél tetszett az, hogy jól látja a helyzetet és a digitális könyvek terjesztésén fáradozik, még akkor is, ha a papírba szerelmes. Egyedül a másolásvédelem az, amiben komolyan eltér a nézőpontja az enyémtől.
Dworkyll talán kicsit visszafogott volt, de ez összhangban volt a beszélgetés csendesebb, konfliktus helyett inkább informáló medrével. A vitás kérdésekben azért elmondta, amit el kellett.
A moderátor Kun Zsuzsa szerintem jól vezette le az egy órás szeánszot. Úgy tűnik a cél a digitális könyvek, -olvasók bemutatása az olvasóközönségnek és a kiadók helyes irányba való terelgetése volt. Az érvek szerintem meggyőzőek voltak. De eddig mikor nem voltak azok? Na majd meglátjuk...

Atyaman 2011.04.17. 20:57:49

Huhh... elnézést a hosszúra sikerült összefoglalóért. Valahogy tömörítenem kellett volna :-$

A bekezdések elején tabulátor híján próbáltam behúzást készíteni szóközökkel, de a blogmotor lenyelte őket. :-(

szakértőbb 2011.04.17. 22:34:40

@Atyaman:
Nagyon koszi!
Sajnos nem sikerult ott lenni, pedig nagyon szerettem volna:-((((

Atyaman 2011.04.17. 22:54:27

@szakértőbb: Szívesen ;)
Magára a Könyvfesztiválra nem sikerült kijutni vagy csak az előadás(ok)ra?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.17. 23:50:30

@Atyaman: Teljesen penge az összefoglaló, nem akarsz saját posztot is írni? Amiről kedved van :-)

Re: kerekasztal. Egyrészt meglepett, mennyire pozitívak, különösen Ungvári. Tényleg úgy kellett lefogni, hogy ne villogtassa a Kindle-jét a nagyképernyőn. Másfelől voltak pici pontatlanságok, pici naivitások, de nem akartam kekeckedni, vagy szőrszálhasogató okostojás lenni.

Brenyó nagyon izgult, de velem ellentétben neki vesztenivalója is van, mert ők elég rendesen invesztálnak az ügybe. Ezért viszont nekik is kijár a maxi respect.

A prc-DRM érdekes lesz, majdnem biztos vagyok benne, hogy az puha DRM lesz, de alkalmasint rákérdezek.

Kun Zsuzsa meg teljesen jó moderátor volt, főleg Brenyó alá kérdezett ezerrel, de végül is ez az ő eseményük volt, nem másé, úgyhogy ez így rendjén volt.

Amúgy az egész szeánsz nem a vásárlókhoz szólt elsősorban, ők köszönik, megvannak, hanem a tartalomtulajdonosokhoz. Őket meg nem akartam nagyon elvadítani a kontra-DRM álláspontommal.

Féltem is egy kicsit a DigitalBooksot, mert egy évvel ezelőtt hasonló pozícióból indult az eKönyv.hu, vagy a BibliEtéka, és nem igazán tudtak áttörni.

Talán majd most.

Atyaman 2011.04.18. 00:54:49

@Dworkyll: Köszönöm a bizalmat! Majd legközelebb ha lesz alkalmas téma szívesen írok egy posztot ;-)

Az nagyon jó meglátás volt, hogy ne próbálkozzanak a Kindle beizzításán. Csak az amúgy is szűkös idő ment volna vele, és ahogy mondtad mindenki látott már monitoron (kivetítőn) szöveget :-)

Ha Brenyó nagyon izgult, akkor azt jól titkolta, mert én nem vettem észre.

A DRM ellen pedig talán nem is kellett annyira beszélni, az egy ponton magát kezdte el lejáratni, mikor a közönségből valaki rákérdezett az Adobe DRM-mel kapcsolatos kötelező körökre (itt regisztrálni, ott regisztrálni, x készüléken lehet egyszer stb.).

Megnéztem a DigitalBooks honlapját és úgy látom, hogy ha megcsinálják a prc-t, még akkor is jelentősen bővíteni kellene a választékukat. Ha ez sikerül, akkor egy kis reklámmal megtámogatva bőven lehet esélyük. (Mondjuk az 1800 Ft-ot kicsit sokallom egy nem bestseller könyvért).

Most jutott még eszembe egy másik dolog. Miután vége volt a hivatalos beszélgetésnek, ott maradtunk páran és valami okán szóba került a self-publishing és az Amazon royalty rátája.
Igazából csak most esett le, hogy te lehet, hogy az itthoni eladásokra gondoltál, én meg az amerikaira és emiatt lehetett, hogy fordítva gondoltuk az arányokat. Felnéztem az Amazonra és előkerestem az idevágó szabályokat. Eddig abban a hitben éltem, hogy az számít, hogy a szerző melyik országban van, de úgy látom ez teljesen téves. Az számít, hogy a vásárló honnan veszi a terméket. US, CAN és UK azok az országok, ahol a vásárlásból 70%-os royalty-t kaphat az író. A többiben 35% a részesedése. Arra még jól emlékeztem, hogy az árazástól is függ ez az arány: $2.99-$9.99-ig 70%, alatta és felette 35%.

Forrás:
forums.kindledirectpublishing.com/kdpforums/entry.jspa?externalID=393
forums.kindledirectpublishing.com/kdpforums/entry.jspa?externalID=453

acel 2011.04.18. 10:55:29

Régebbeen volt szó egy artisjus.os előadásról is. Azon volt valaki? Mit talaltak ki mostanra?

foldeslaszlo 2011.04.18. 11:00:59

Sziasztok! A plázások nevében köszönök minden beírást és hozzászólást, amiből ötletet és tapasztalatot meríthetünk.
Kindle: szánom-bánom a hülye tájékozatlanságom, azóta megnéztem és igen, tényleg olcsó és jó, mea culpa. A 30-ezres reader árkategóriára vonatkozó (lekicsinylő) megjegyzésem oka: a legutóbbi frankfurti könyvvásáron járt kollégám mesélte: mohón rávetette magát a friss, ropogós (nekünk is bőszen ajánlott) távol-keleti ócó színes olvasókra (tkp. buta tablet) és kb. 5 perc alatt fagytak le pár gombnyomás után.
prc-változat: meg fogjuk csinálni, idő kérdése.
multimédiapláza kínálat: a Kossuth saját kínálata adott, ebből kell gazdálkodnunk. A külföldi partnerek nem adják a jogot, vagy legjobb esetben előre kérnek egy szép kerek összeget, amit nem tudunk megfinanszírozni. A kiadványaink többsége színes, eddig ezeket nem dolgoztuk fel, mert e-Inkes readerekben gondolkodunk. (Nem hiszem, hogy jót tenne bárki látásának, ha órákon keresztül olvas lcd-ről.) Ez változni fog. A szépirodalom többsége a fapadoskönyvtől származik, máshol is megtalálható, bár az árakban vannak kisebb-nagyobb eltérések. A kívülállók természetesen nem láthatnak bele, de a szerzőkkel is meg kell küzdeni rendesen. A kiadók hozzáállásáról nem értekeznék, van még itt valaki, akinek vannak illúziói? Nyitottak vagyunk mindenre, nem kérünk kizárólagosságot.
Karma17: a Brehm csak a természetrajzi kategória, aki felmegy, talál más ismeretterjesztő rovatokat is. Kéretlen reklámok: a saját termékeinket mutató bannerekre gondolsz? A szöveges kategória-lista és a keresés egyszerűen mutatja elég látványosan, mik vannak fenn, sztem ennyire szüksége van.
drm: hajlok rá, hogy változtatnunk kell. A cégen belüli meccs kisebb lesz, a partnerkiadók (ma még sajnos kevés van) meggyőzése a nehéz, van ahol lehetetlen. (Egyesek induláskor feltételül szabták.)
Paypal: egyelőre nem kívánjuk megfizetni a jutalékot.
Pénteki vita: nem éreztem jól magam, mert az első öt perc után nyilvánvaló volt számomra, hogy annyiféle terület és szempont képviselői vannak ott, hogy még arra sem lesz idő, hogy egy témakört (pl. az e-könyvek ára) normálisan, érthetően megbeszéljünk. A résztvevők többségét ismerem, tudom, hogy az ottani megszólalásoknál árnyaltabban, összeszedettebben nyilatkoznak, ha van idő rendesen végighallgatni a másikat és kifejteni a saját véleményed. Erre ez a "beszélgetés" nem volt alkalmas, a résztvevők maximális tisztelete mellett totálisan hiábavalónak éreztem az ottlétem. Szerencsére volt lehetőség később dworkyllel külön szót váltani, a többiekkel amúgy is beszélek időnként. Később a szervezőkkel egyetértettünk abban, hogy folytatni kellene, hosszabb terjedelemben, esetleg egésznapos formában, konkrétumok még nincsenek.
Végül még pár szó a mi szempontjainkról: a multimédiapláza nem "csak" e-könyves portál: más tartalmakat is kínálunk, és a zeneletöltést közel olyan fontosnak tartjuk, mint az e-könyvet, bár kevesebb rá a befolyásunk. Eddig a mennyiségi növekedést preferáltuk és lebonyolítás zökkenőmentességét. A Paypal hiányzik, a drm gond, de a többi szerintem elég jól működik. Kiváncsi lennék a véleményetekre a többi fizetős portálhoz (eKönyv, biblieteka, digitalbooks, adamobooks) képest.
Szeretnénk minél több információt publikálni a könyvek és főleg az e-könyvek világáról, néhány már most is fenn van az Informatika rovatban (ingyenesek). Azért említem, mert többen is példálóznak az olcsó nyugati (angol) e-könyvekkel. Tanulságos az angolszász árakat összehasonlító dolgozat, ami a 2010. első félévi állapotokat mutatja, elkészíttetjük az ideit is.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.18. 12:31:03

@foldeslaszlo: Isten hozott az oroszlánok vermében :-)

Atyaman 2011.04.18. 15:06:41

@szakértőbb: Akkor ez még a jobbik a verzió. A lényeg, hogy nem a Könyvfesztiválról maradtál le ;)

no mail, no problem 2011.04.18. 17:24:47

@acel: van egy olyan gyanúm, hogy a "színesnek kell lennie" is olyan felnőttbutaság lehet, amely mögött semmi konkrét ismeret nem áll a gyerek fantáziájáról és valódi szellemi képességeiről. a gyerek kicsi, nem az esze. (persze hála a hazai oktatásnak, ez az arány sajnos az esetek jelentős részében a felnőtt kor élérésére megfordul ;)

@Ignis_veneficus: igen. de van nekünk hazai pályánk is: a bartók örökösökre. kíváncsi lennék, járnak-e síelni.

@foldeslaszlo: bátor ember. remélem a jövőben is fogsz időt szakítani rá, hogy elolvass pár posztot, és átfuss néhány kommentet. nyilván nem reprezentatív vélemény, de olyan emberek osztják az észt, akiknek van olvasójuk, veszik, és/vagy letöltik a tartalmakat, ami determinálja a véleményüket. a kommentelők nyilván egy kisebbség kisebbsége, de sokszor pont az ő véleményükön látszik, hogy homlokegyenest mások az elvárásaik és elképzeléseik, mint az őket kiszolgálni hivatott kiadóknak, és mennyire eltévedt ősembereknek látják az előbbiek az utóbbiakat. (és az olvasók öncenzúrát se fognak gyakorolni, míg a bloggerekről esetleg ezt el tudom képzelni.)

én a helyedben azonnal rendelnék magamnak egy kindlét, és elkezdenék rajta legális, és illegális (igen) tartalmakat olvasni - csak hogy értsd, hol tart a világ, mi és miért fáj az e-könyv olvasó rétegnek.

megvakarom 2011.04.18. 17:31:55

@acel: az ég adta világon semmit, de a pogácsa, a kávé kiváló volt

Karma17 2011.04.18. 20:28:43

@foldeslaszlo: Köszönöm a személyes megszólítást :)

Igen, az önreklámokra gondoltam. Az állandóan mozgó-forgó-csillogó flash nekem kimondottan szembántó, és megkockázattom, az e-inken szocializálódott olvasók többségének is az. Az oldal szerencsére nem annyira durva, mint egy meg nem nevezendő édességgyártóé, amelyik gyak. használhatatlan az oldalba beágyazott (üvöltő) hangfájl miatt, ami ugyan leállítható, de minden oldalváltáskor automatán azonnal elindul :)

Ami a kínálatot illeti, sajnos elhiszem, hogy nem egyszerű (lehetetlen?) normális mennyiséget felmutatni, mivel sajnos a szerzők/jogtulajdonosok nagyon könnyen hisznek a kemény DRM-ben "ellophatatlanságában".

Ráadásul kívülről úgy látszik, hogy a kiadók még támogatják is őket ebben a hitben, plusz előszeretettel ijesztegnek mindenkit a "kalózkodással". Ennek ellenkezőjét látszik bizonyítani az, hogy mióta megjelentek az SFPortalos könyvek, én többször rájuk kerestem, de (legalábbis azonos formában) sehol nem találtam meg őket eddig. Lehet, hogy akik pénzt adnak érte, azok nem szeretik másoknak ingyen továbbadni?

Még egy másik dolog: A programok "kalóz" verziói többnyire nem is megvásárolt verziókból kerülnek ki, hanem a kiadóktól szerzik meg belső emberek, többnyire még béta verzióban. Én a kiadók helyében a könyvek kalóz verzióit is innen várnám leginkább...

Egy szó mint száz, nem a szem előtt levő digitalizalástól kellene félni, azaz a civil szférától, hanem a belső (megfizetetlen/megfizethetetlen) emberektől...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.19. 09:19:26

@Atyaman: Hoppá hoppá: nol.hu/kult/a_mult_es_jovo_balekjai

Szerintem korrekt, és örülök, hogy átment egy csomó üzenet.

Atyaman 2011.04.19. 10:40:14

@Dworkyll: Ezen most nagyon meglepődtem és szerencsére pozitívan. 8-O
Szó szerint az jött át, amit ti mondtatok és nem az, amit az első sorban ülő újságírójuk. A cikk pedig lényegre törő, tömör és teljesen korrekt volt. Kalapot kell emelnem.

Az első pár komment viszont igen cifra. Azokra nem biztos, hogy meg tudom állni, hogy ne válaszoljak valamit :-)

Karma17 2011.04.19. 10:52:10

@Dworkyll: A cikk kitűnő (azért elég ciki, hogy már egy korrekt cikket már így kell ünnepelni), a hozzászólások meg mintha indexről szalajtott trollok lennének, bár lehet, saját tenyésztésűek :)

Mindenesetre egy újabb cikk az indexen: index.hu/tech/2011/04/19/szazezer_forintba_kerul_a_magyar_kindle-rivalis/

Ez eléggé lehúzza a keresztvizet a txtr-ről

Atyaman 2011.04.19. 12:00:09

@Dworkyll: Végül csak nem tudtam ellenállni és még a regisztráció sem tarthatott vissza a reagálástól :)
Amúgy a kommentedben elejthetted volna, hogy te vagy a cikkben emlegetett Farkas István ;)

@Karma17: Hehe, igazad van. Tényleg ciki a dolog.
Uhh... lehet, hogy igazad van és trollok voltak... Ha igen, akkor én belestem a csapdájukba :(
Azért remélem, hogy nem így van, de ha mégis, akkor is még szolgálhat mások épülésére az ott elpuffogtatott pár frázisom és közhelyem.

Az indexes cikk tényleg valós adatokat közöl (amik lesújtóak a txt'r-re nézve), de én itt is hiányolom a többi hazai epub+drm képes olvasó említését, amik olcsóbbak és jobbak is mint a txt'r.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.04.19. 12:03:36

@foldeslaszlo: "Tanulságos az angolszász árakat összehasonlító dolgozat, ami a 2010. első félévi állapotokat mutatja, elkészíttetjük az ideit is. "

Az első dolgozatban nagyon sok volt a mellényúlás (pl. az egy dollár papírkönyvként az vagy egy nagyon ritka akció, vagy a használt példányt sikerült kiválasztani a tesztereknek, illetve emlékeim szerint a postaköltséggel sem kalkuláltak.) Illetve érdekesek az olyan kijelentések, mely szerint az amazonon nehéz megtalálni a kiadványt - az egyik legjobb keresője nekik van. Ami egy valódi összehasonlításhoz kellene: próbavásárlás, annélkül bakfitty. (Ha kell, amerikai körülményeket "szimulálva", hogy a földrajzi megkötések ne okozzanak gondot.)

Aminek én örülök a plázában: jó árak, kiszámítható DRM (vagyis semmit sem ér, lehet archiválni).

Az első vásárlásomkor nem akart lejönni az ekönyv, csak vagy tizenhetedszerre - akkor viszont tizenhét példányban. Ez gondolom azóta nem gond.

Ami nem tetszik: az, hogy a boltban színes borítójú könyvek valójában fektetefehérek. Az egy dolog, hogy most a legtöbb eink feketefehér, de jó lenne időtálló (később színesben is élvezhető) változat.

Amit hiányolok: korlátlan letöltés. Ennek persze a DRM az oka, remélem, ha eltűnik, utána bármikor, bárhonnan, bárhányszor hozzáférhetek a könyveimhez.

(DRM ügyben külön érthetetlen, hogy - a ragyogó áron kínált - hangoskönyvek látszólag nélkülözik azt. Apropó hangoskönyvek - nagyon jó lenne pár exkluzív ekiadás - nagyon jó rádiós felolvavsások vannak, amiket most csak archivumból lehet előszedni, vagy szürke oldalakról. Jó lenne ezeket boltban is látni.)

Arturo 2011.04.19. 12:26:09

@Atyaman: Én sem bírtam ki, bár ha láttam volna a hozzászólásaidat, mielőtt elküldöm az enyémet, talán visszafogom magam. :)

szakértőbb 2011.04.19. 12:32:02

@Dworkyll: @Atyaman:
Gratulalok a megszolalashoz es a reagalasokhoz is (nekem nincs kedve a NOL-ra regisztralni:-)

Egyebkent vicces eza hosszu konyvet nem olvasunk duma. En pont rovidet kevesebbet olvasok Kindle-n, mert 1-2 oldal meg a monitoron is, de ez a legutolso szempont.

Atyaman 2011.04.19. 13:12:55

@Arturo: Láttam ám, gondoltam is a nick-ből, hogy te vagy az ;)

Jó hogy nem fogtad vissza magad, mert bár én is be szerettem volna írni, hogy semmi gond a rövid művekkel, de mire odáig jutottam a mondandómban, ez már teljesen kiesett a fejemből.

Atyaman 2011.04.19. 13:20:53

@szakértőbb: Köszi ;)

Ezt egy picit átfogalmaznád? Azt nagyjából tiszta mire gondoltál, de mondat közepét nem értem :-$

>>En pont rovidet kevesebbet olvasok Kindle-n, mert 1-2 oldal meg a monitoron is, de ez a legutolso szempont.<<

szakértőbb 2011.04.19. 15:58:12

Bocs!
"mert 1-2 oldal megy a monitoron is", vagyis ahhoz meg nem kell a feltétlenül a Kindle. Hosszabbat pedig csak azon (vagy papíron), és PC-n nem.

Atyaman 2011.04.19. 16:11:41

@szakértőbb: Köszi! Így már teljesen vili ;)

foldeslaszlo 2011.04.19. 17:08:27

@Karma17: A felső, változó banner számunkra kifejezetten jópofa újdonság volt, elirigyeltük más portálokról. Lehet, hogy nem kellett volna?
Örülök annak, amit amit az SF-portálos könyvekről írsz. Nagy dilemma most számunkra a drm, és ez pont az egyik érv (mellette), amit el szoktam mondani, ha kérdeznek: ha valaki fizet egy e-könyvért, talán nem örül, ha száz másik ipse mosolyogva újságolja, hogy letöltötte ingyen. Ez a drm-dolog részünkről korántsem végleges, de nem csak a saját könyveinket forgalmazzuk...
no mail, no problem: a Kindle-rendelés napok kérdése, asszem. A mulasztás magyarázata, hogy egyfelől kizárólag az epubokra koncentráltunk, másfelől nem gondoltuk, hogy rövid idő alatt ennyi Kindle jön az országba. Az első tervek között még szerepelt a prc-formátum is, de erőforrás-okokból lemondtunk róla. Mi véleményetek a pdf-ről? Használható kompromisszum lenne a kizárólag szöveges olvasmányokra (regények, novellák)? A prc-konverzió 1000 könyvre nem lesz rövid menet...
Komavary: Az említett tanulmány (engem megdöbbentő) legfőbb tanulsága a csekély átlagos árkülönbség a bestseller szegmensben. A többi igazából szorgalmi feladat volt a lányoknak, és a próbavásárlás valóban elmaradt.
Színes e-könyvek: milyen jellegű címekre gondolsz? A szöveges regények, novellák, ismeretterjesztők nem igénylik ezt. A borítók csak a pláza felületén színesek, az epubokban természetesen ff-ek. Egyébként mindenképpen fogunk színes e-könyveket is létrehozni, de ez sajna már a drm (és a fájlméret viszonya) felé vezet. Illetve, azt hiszem már is van egy fenn, csak most hirtelenjében nem tudom melyik. (Talán a NEM?)
A hangoskönyvek között eddig kizárólag a saját kiadásúak voltak jelentette, de (az ígéret szerint) május végéig felkerülnek a Hungaroton irodalmi felvételei, és azokban lesznek nagyon finom dolgok, amikre vársz. Sajna, az árakat még nem tudom, a jogtulajdonos kavarja... Ami a bolti árusításukat illeti, nem táplálok nagy reményeket. Szerintem ezeket már nem nagyon fogják gyártani, majd rákérdezek legközelebb.
Igen, a letölthető hangoskönyvek nélkülözik a drm-et. (Bármily hihetetlen, ebben a MAHASZ egyetért velünk!) Úgy vélem, itt a drm még komolyabb kompatibilitási gondokat vetne fel, mint az e-könyveknél. Az a romantikus elképzelésünk, hogy az illegálisan letöltők egy része hajlandó fizetni értük, ha van legális forrás.
Üdvözlet.

Gukker 2011.04.19. 18:43:16

@foldeslaszlo: "Mi véleményetek a pdf-ről? Használható kompromisszum lenne a kizárólag szöveges olvasmányokra (regények, novellák)?"
Határozottan nem. A pdf pont azokat az előnyöket érvényteleníti egy e-könyv olvasóban, ami miatt az jobb a papír könyvnél.
Még egy jó tanács: mindig legyen szabadon letölthető minta a könyvekből. Pl. a mű első 5-10 oldal _végleges_ fornátumban ,e-pubnál e-pub, prc-nél prc stb. (nem holmi word vagy pdf!). Így az olvasóra letöltve kapásból látni, hogy az olvasónak megfelelően van-e formázva.
Hasonlóképp működik az Amazonnál is és szerintem nagyon fontos.

Karma17 2011.04.19. 22:43:33

@foldeslaszlo: PDF, mint ekönyv olvasóra alternatív formátum: a válasz egy szóval "nem". Két szóval: "nagyon nem". 6 collos olvasón nem, vagy csak nehezen olvasható, nem vagy csak nehezen tördelhető.

Érdekes, hogy pont az én SFportalos hozzászólásom mutat a DRM felé :) Számomra ez pont az ellenkezőjét jelenti.

De vegyük a jelenleg legerősebb DRM-mel ellátott számítógépes szegmenst, a játékprogramokat. A játékokra megírt védelmeket a szó szoros értelmében percek alatt törik, néhány kivételtől eltekintve, de ezeknél maguk a legális vásárlók dühöngenek a legjobban, hogy a védelem miatt használhatatlan a drága pénzért vett program. Jelenleg a legjobb "védelem" a játékprogramok ellopása ellen, ha olyan sorozatszámmal aktiválható online tartalmat kínál a készítő, amiért érdemes megvenni. Például, EA games Sims sorozata.

Visszatérve a könyvekre. Számomra elfogadható DRM az, ami nem korlátoz. Bár, lassan ha a Calibre ilyen ütemben fejlődik, akkor az adobe DRM sem fog semmilyen akadályt jelenteni, mert miközben berakom a gyűjteménybe a könyvet, le is szedi a DRM-et :) De viccet félretéve, szvsz számomra a legjobb a soft DRM, azaz bele van kódolva a file-ba a nevem, rendelési azonosítóm, miegymás.

Atyaman 2011.04.20. 00:43:29

@foldeslaszlo: Tisztelt Földes úr! Én is beszállok az ötletelésbe ha lehet. Az ingyenesen letölthető könyvek közül néztem meg jó párat. Pár apróbb javítási lehetőség:
- Ahogy Komavary írta, nyugodtan lehet színes borítókat használni az e-könyvekben. Néhány kbyte-on felesleges spórolni, pár éven belül simán lehetnek színes olvasó eszközök. Azokon pedig a színes borító jobban mutat, mint a fekete-fehér.
- A bekezdés kezdő gondolatjel után dokumentumonként változik, hogy van-e nem törhető szóköz. Az üdvös az ha van.
- A tartalomjegyzék esetén is változó volt, hogy egy vagy több szintű. Ha a könyv úgy kívánja (pl. több részes), akkor érdemes több szintűre csinálni.
- A borító neve a tartalomjegyzékben rendre Title Page. Még utólag átírni Borítóra a kész epub-ban is egy 10-15 másodperces munka. De persze kézenfekvőbb eleve úgy készíteni (természetesen mindez a magyar nyelvű könyvek esetében)
- Ha jól láttam a bekezdések behúzása 0,4 cm (0,16in). Szigorúan csak a magánvéleményem, de szerintem ez kevés. Érdemes lenne megkérdezni egy tipográfust ő mennyit tart ideálisnak
- Már nincs epub képes olvasó eszközöm. Az lenne a kérdésem, hogy a felhasznált beágyazott fontot leellenőrizték több olvasón is? Előfordulhat, hogy ami a képernyőn szép az e-inken katasztrófa. És ez készülékenként is változhat. Pl.: Gentium Book Basic; az egyik legszebb font a legtöbb epub-os készüléken. A Kindle-ön viszont használhatatlan.

DRM kérdés. Ha lehet ne :) Ha mégis muszáj, akkor az Amazonéhoz hasonló háttérszolgáltatás kell mellé, nekik simán elnézem a DRM-et ilyen háttér mellett.

PDF: Magazinoknál járható út. De pl. újságoknál már érdemes meglesni a kindle megoldását (lehetőleg 3.1-es firmware-en). Ezt viszont nem tudom epub-ba, hogyan lehetne átültetni :(
Szöveges olvasmányokra, ahogy Gukker is írja: nem.
Vannak akik ezt használják. Beállítanak A6-os oldalméretet 18-as betűméretet Palatino Linotype fontot és számukra tökéletes lesz az olvasási élmény. Más számára viszont túl nagy a betűméret, kicsi a sortáv, nem tetszik a font, 10"-os olvasója van stb.
A lényeg a testre szabhatóság teljes hiánya. Ez így bukta.

PRC: Ha megvannak azok a forrásfájlok, amikből közvetlenül az epub-okat készítették, akkor még 1000 könyv konvertálása is belátható időn belül megoldható. Ezeket a már e-könyvek konvertálásához formázott anyagokat amúgy is gyakorlatilag kötelező megtartani, hogy később ne kelljen újra szenvedni vele. Formátuma lehet xml, htm és esetleg rtf.

Elhangzott egy kérdés a többi fizetős portálhoz képest, hogy tetszik a mediaplaza. Az önök honlapja számomra a legkellemesebb. A digitalbooks csak a honlap világító fehérségével marad el (kiégeti a szemem és nagyon steril), funkcionalitásban és árakban egyenlő. A sorban ezután a biblieteka következik, itt a honlap egyszerű, mint egy faék, de nem a jobbik értelemben, a színei meg brghhh... Az árak viszont szintén rendben vannak. Adamo Books a holnap kinézete nem a szívem csüke és a könyves tartalom sem. Talán ezért van, hogy árban beelőznek. 'txtr áruház: na itt a példája, hogy a nagyobb tőkeinjekció és a nyugat másolása, hogyan tud nagyon durván kisiklani. Az első szembeötlő probléma az oldal lassúsága. Ráadásul nem átlátható és nehezen kezelhető. Az árak pedig nem a Földön járnak.

A pénteki beszélgetés akár teljes napos folytatását nagyon pártolnám és szívesen ellátogatnék arra is. Még olyan javaslatom is lenne hozzá, hogy az ezen a blogon is írogató e-könyv gurukat is meg kéne hívni, meséljenek egyet s mást a tudományukról. Lehet, hogy egyszerűsítené és gyorsítani a könyvek konvertálását. És nem elhanyagolható sorban kiderülne mire hárklisak az olvasók, mikre érdemes odafigyelni formázás közben.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.04.20. 08:26:19

@foldeslaszlo:
PDF: nagyon kevés kivételtől eltekintve ellenjavallt. A többiek az érveket már megírták, ezekkel teljesen egyetértek.
PRC-konvert: megfelelő bemeneti formátum és ügyes konvertálás kérdése az egész. A PRC elvileg annyira "hülye", hogy egy programozó néhány napos, max egy hetes munkával tud(na) olyan fordítót írni, amivel akár rtf, akár html forrásból pompás tartalmakat tud gyártani, gyakorlatilag egy gombnyomással. Ehhez viszont patyolattiszta bemenet kell.

"Az a romantikus elképzelésünk, hogy az illegálisan letöltők egy része hajlandó fizetni értük, ha van legális forrás."
Basszus, ez nem romantikus elképzelés vagy hiú ábránd, hanem TÉNY. Persze azt megtippelni, hogy a most dedikált eszközzel rendelkező uszkve 20-30 ezer felhasználó mekkora hányada fogja ezt a gyakorlatban is megvalósítani, nagyon jó kérdés. A felméréseink alapján van (lennie kell) fizetési hajlandóságnak abban az árszegmensben, amiben ti dolgoztok. Innentől az egyetlen dolog, ami igazán hiányzik, az tartalom. Sokféle tartalom. Azt meg, hogy a vásárlók mire áhítoznak igazán, előre megbecsülni roppant nehéz.

zlaboncz (ZLC) 2011.04.20. 08:50:36

@foldeslaszlo: Tisztelt Földes úr,
egy-két hozzáfűznivaló:
Én eme két mondta között valahogy erős ellentétet érzek:

e-könyv: "ha valaki fizet egy e-könyvért, talán nem örül, ha száz másik ipse mosolyogva újságolja, hogy letöltötte ingyen."

hangoskönyv: "Az a romantikus elképzelésünk, hogy az illegálisan letöltők egy része hajlandó fizetni értük, ha van legális forrás."

Az egyik esetben tehát azért kell a DRM, hogy a fizetős vásárolókat "megvédjék" a másik esetben viszont ez már nem szempont, sőt, az az elképzelés, hogy a nemfizetőseket is be lehetne terelni? Nem lehetne alkalmazniezt a "romantkus" elképzelést az e-könyvekre is? Én személy szerint a kemény DRM-et elfogadhatatlannak tartom, mert ugyanazt a kompatibilitási problémát, amit a hang- és zenefájlok esetében okoz, ugyanúgy lehet értelmezni az e-könyvek esetén. Nekem két olvasóm van jelenleg a családban - feleség + 3 gyerek, amiből kettő már erősen olvas, tehát ki is vannak használva - az egyik a régi sony olvasóm (ePub, Prc, egyéb formátumok) a másik a Kindle 3, ami ugye nélkülözi az ePub olvasási lehetőséget, így az Önöktől megvásárolt könyveket az eszközeim 50%-án kapásból nem tudom olvasni. (Jó közelítéssel persze) Ezzel azonnal nagy hátrányt szenvedtek az olyan boltokkal szemben ahol DRM-mentesen és esetleg több formátumban tudok könyvet vásárolni.

Egy soft-DRM (ex libris-szerű bejegyzés) minden további nélkül vállalható kompromisszum lehetne.

Színes e-könyv borító: Nem csak a jövőbe tikntve okoz ez hártrányt, hanem (ismét csak a saját nézőpontomból) már jelenleg is, ugyanis a megvásárolt, letöltött e-könyveimet a Calibre programban katalogizálom, rendszerezem. Nekem ez az e-könyvespolcom. Ha ebben keresem (vagy a család bármely tagja) akkor már lapozásnál a a ff borítóval kell szembesülni. Nem probléma ugyan, de azért mégiscsak - negatívan - kitűnik a többi könyv közül. Ma már a méretnövekedés - legalábbis ebben a nagyságrendben - nem hiszem, hogy bárhol problémát okozna.

Ismétlem, ezek csak a saját szempontjaim voltak, kérem ennek megfelelően kezelje :)

Üdv, Z.

foldeslaszlo 2011.04.20. 10:00:01

Atyaman: a javaslatokat továbbítottam a konvertálást vezénylő kollégámnak.
A PDF-fel kapcsolatban a helyzet a következő: vannak olyan e-könyveink, amelyek nagyméretű táblázatokat, feliratozott ábrákat tartalmaznak, jellemzően szakkönyvek. Ha ezeket epubban adjuk, vagy képként kell berakni az ábrákat (nem férnek ki a kijelzőre), vagy újra kell rajzoltatni, feliratozni őket (+költség). Az előbbi eset nem használható, marad a pdf. Az utóbbi esetén a konvertálási költség túlzottan megnő a várható bevételhez képest. Ez azért gond számunkra, mert bevételünk alig van, és befelé nehéz megvédeni az ilyen pluszkiadásokat, ezt a szituációt most nem részletezném.
prc helyett pdf akkor nem játszik. Minden forrás rtf megvan.
zlaboncz: Hát igen, a különféle szempontok különböző súllyal esnek latba e-könyveknél és zenénél. Utóbbinál nagy lökést jelentett, hogy a MAHASZ is egyetértett a drm nélküli kiadással. Szóval a drm-mel kapcsolatos összképünk fokozatosan alakul(t) ki.
Előrefelé alkalmazhatunk színes borítókat, a meglévők cseréje előrefelé hosszadalmasabb lesz.

megvakarom 2011.04.20. 10:10:18

@foldeslaszlo:
Pár gondolat, hátha segít:
Ha nekem annyi tartalom lenne a kezem alatt, mint a Kossuth Kiadónak, készítenék belőlük ingyenes kedvcsinálókat, válogatásokat, kóstoltatókat. Szerzői jogilag is rendezetten, persze. Nem az első valahány oldalt, hanem rövid, de teljes írásokból összeállított promóciós kiadványokat.

Így nemcsak a formátumot lehetne tesztelni, hanem a kiadóval fennálló esetleges szellemi rokonságra is ráeszmélhet az e-olvasó, és vásárlóvá válhat. Én alapvetően kiadókhoz kötődöm, nem böngészek vaktában a könyvek között, és szerintem sokan vagyunk így.
Emellett mérni lehetne, hogy melyik témakörbe tartozó ingyenes kóstolót töltik le a legtöbben, ez adhat útmutatást az e-fogyasztók gusztusbeli összetételére. És generálódik egy fáin e-mail címlista is, bővebb, mintha csak a fizető vevőké gyűlne.

És így azok is kapcsolatba kerülhetnek a kiadóval, akik esetleg még nem szándékoznak pénzért e-könyvet vásárolni. És ha majd szánnak erre pénzt, nyilván a már ismert forrást böngészik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.04.20. 10:14:57

@foldeslaszlo: Nincs formátumfetisizmus, (na jó, csak kicsi). Az epub és a prc többé kevésbé csereszabatos, már ami az olvasmányélményt illeti, a pdf viszont kivezet ebből a halmazból.

Az is tény, hogy bizonyos tipusú publikációkra a pdf inkább alkalmas, mint a képekkel-táblákkal mostohán bánó prc/epub.

Azoknál szerintem maradjon a pdf, egy jó nagy felkiáltójellel, hogy EZT NE 6"-ON AKARD OLVASNI. Újratördelés ugye nincs igazán jó, nem is mindig értelmezhető.

Ez utóbbi esetre jó a Koobe Jumbo, a Kindle DXG, a PocketBook 9x-ek az iPad, vagy, horribile dictu a nyomtatás :-)

Azaz a tartalom határozza meg a formátumot.

Szerintem.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.04.20. 10:50:40

@Dworkyll:
Egyetértek.
A PDF-nek kizárólag akkor van értelme, ha az adott kijelzőméret--élsimítás--felhasználó triumvirátusra van optimalizálva. Elvben, hangsúlyozom, csak elvben megoldható lenne az, hogy a vásárló személyre szabott PDF-et kapjon, de minek?! Folyó szövegnél egyszerű, ábráknak, táblázatoknak, képeknek kitett szöveg esetén értelmetlen (és megvalósíthatatlan).

Álmaimban részben multimédiásított, kereszthivatkozásokkal teli PDF-ek (vagy mások) vannak, tabletre optimalizálva. De ez még a viszonylag távoli jövő.

SaGa 2011.04.20. 12:01:38

@Professzore: Ha van epub, akkor abból prc-t készíteni kb 5-10 perc.

Ki kell venni a fontokat tartalmazó könyvtárat, a fontokra mutató sorokat a content.opf-ből és a styles.css-ből, illetve ez utóbbiban azokat a formázásokat is ki kell javítani, amelyekbe font információ van (gyakorlatilag a font-face infót ki kell törölni belőlük).
Ha az epubban nem voltak trükkös dolgok (inicálé, floated képek), akkor ahogy van, be lehet tolni a kindlegenbe és kész is van. Esetleg egy tartalomjegyzéket nem árt készíteni html formátumban, hogy az is legyen, de ha a mobipocket creatorba tolják bele a cuccot nem a kindlegen-be, az legenereálja ezt is. Az, hogy így a forrás nem egy darab html, hanem több, a végeredményt nem fogja elrontani.

Ha nagyon pöpec mobit akar valaki, akkor már az epubot is úgy csinálja meg, hogy a formázások csak bal és felső margókkal vannak ellátva, alsó és jobb margók nincsenek (ezeket a mobi olvasók nem értelmezik, vagy ha igen, azt is rosszul) és nem kell semmiféle keres-cserél művelettel küzdeni a konverzió során.

Ennyi.

Ha nagyon igényes valaki és a mobiban nem akar span class jellegű formázásokat hagyni, hanem kifejezetten mobi specifikus height, width formázásokkal akarja megoldani, akkor kell egy pársoros shellscript, ami a megfelelő sed parancsokkal feldolgozza az egészet. Így mondjuk egy óra a művelet, nem 10 perc, de ha az automatizmus elkészült és a forrás epubok valóban igényesek, az 5.-6. könyv után az egész folyamat pár másodpercre csökken.

acel 2011.04.20. 16:03:07

@foldeslaszlo:
Aki szakmai könyveket akar olvasni azt nem 6colos kijelzőn teszi ma sem az ilyen könyveknek, Ipad, 10-es galaxy tab stb a törzsközönsége. Amigy eme könyveket papírformátumra szerkesztik addig a jelenlegi formátumok közől a pfd megfelelő lehet. De el kell gondolkodni hogy nem-e egy kihaló állatfajjal van dolgunk. Hiszen az ilyen tipusu új könyvek szerkesztésénél esetében is célszerűbb a fomátumváltás- ez nehezen fog menni hiszen uj szerkesztési elveknek kell megfelelni.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.04.21. 04:39:21

@foldeslaszlo:

"Színes e-könyvek: milyen jellegű címekre gondolsz? A szöveges regények, novellák, ismeretterjesztők nem igénylik ezt. A borítók csak a pláza felületén színesek, az epubokban természetesen ff-ek. "

Pontosan erre - a borítókra - gondolok. Az első hely, ahol a borítót látom, az - tetszik, nem tetszik - az ADE programja, ami színes - a borítók viszont feketefehérek. Apróság, de jó lenne legalább itt színesben látni.

foldeslaszlo 2011.04.22. 08:29:15

Ezután már színes borítóval rakjuk fel őket, a régieket meg valamikor átszínezzük:-)

no mail, no problem 2011.04.27. 21:34:38

@foldeslaszlo:

bármit is állítsanak az emberek: digitális olvasón a pdf mindig ellenjavalt, nem tudok kivételt. nekem kindle dx-em van, és amikor dolgozok, akkor sok pdf-et olvasok, mert ebben érem el annak a gyártónak a dokumentációit, amelynek a szekerét toljuk. (korántsem mellesleg pont ezért választottam egy éve a dx-et a normál kindle ellenében. a kindlét meg azért, mert a monitor-papír-digitális olvasó meccs az utóbbi felé billent.)

további problémák a pdf fájlokkal:

- a két hasábos tördelés (van ilyen) még a dx-en sem olvasható, csak landscape módban, ami az állandó fel/le lapozástól még rossz is.

- a színes rajzok/ábrákat a kdx mindenképpen 16 szürke árnyalatban jeleníti meg, amitől sokszor elmúlik az olvashatóság. ha valaki pdf-et készít láthatóan nem lesz hajlandó lemondani a színekről akkor se, ha annak csak képernyőn van értelme. (vicces látni, ahogy a kindle két lépésben rajzolja kia az oldalt: első lépésben kétszínben, és még minden jó, majd az oldal elkészülte után átszínezi a színes rajzokat, és ezzel vége.)

- lassú a keresés. vannak 6-800 oldalas dokumentációk, amelyek kb 10 megabájtra rúgnak. egy ilyen könyvben 5-8 karakteres szöveg keresése eléri a 15(!) percet, és a kindle úgy kifagy, hogy keresés közben megáll az óra, és a progress ikon pörgése is. az első alkalommal resetelni akartam a kindlet, mert azt hittem, lefagyott.

- a szakkönyveknél szerintem nem ellenérv, hogy az újratördelés megdrágítja. a szakkönyv az én gondolkodásomban befektetés is: megveszem, tanulok belőle, majd eladom az így szerzett tudást. ha drága, hát drága: majd beépítem az árba. gondolom az ezer más ok között ez is szerepel az okok között, hogy a szakkönyv drága, sokkal drágább, mint a szépirodalom. akár egy k3 árával is összemérhető. számomra ebben a szegmensben a hasznmálhatóságnak sokkal nagyobb prioritása van, mint az árnak. örülnék, ha olcsó lenne, de megértem és elfogadom, ha nem az. (pont az ilyen implementálási nehézségekkel magyaráztam - és fogadtam el - amikor találkoztam olyan szakkönyvel, amelynél a 85 dolláros papír alapú könyv még tengerentúli szállítással is olcsóbb volt, mint a digitális verzió. mert sok volt benne a matematika, azért.)

azt kell még tudni, hogy annak ellenére, hogy az amazon, noha a dx-et kifejezetten pdf olvasásra fejlesztette, jelenleg nem fejleszti a firmware-t, és sokkal rosszabb a pdf támogatása, mint a k3 modelleknek, ezért nyafogok. elég perverz, hogy amin olvasható, ott kevésbé támogatott, ahol jobban támogatott, ott kevésbé olvasható.
süti beállítások módosítása