Megjelent ehun egy cikk a HVG.HU hasábjain, hogy aszongya: „Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?”

Én csak ülök és nézek ki a fejemből (nem azért, mert ma kétszer áztam bőrig és fagyott le majdhogynem a kezem a jeges esőben való szinte rövidujjús bicajozástól), hanem mert nem értem…

Gondoltam, már csak a mundér becsületének védelme érdekében is, hogy írok ennek a díszes társaságnak (akik azért, hm, szóval ezt-azt már le is tettek az asztalra meg le is söpörtek róla rendesen), hogy ugyanmár, tegyék helyre azt a néhány agyalágyult sületlenséget, amelyet sikerült összeeszkábálniuk a cikkben. Az alábbiakban változatlan formában, az „ahogy esett, úgy puffan” alapelve mentén következzék a HVG-nek írt levelem.

Tisztelt Szerkesztőség!

Úgyis mint újságíró kolléga, úgyis mint az ekonyvolvaso.blog.hu szerzője, kérem engedjék meg, hogy a HVG.HU-n nemrégiben megjelent cikkel kapcsolatban néhány észrevétellel éljek.

Az e-könyvek és a hagyományos könyvek közötti döntés jogát senkitől sem gondolom elvitatni, ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, elsősorban Barna Imre hozzászólására válaszul, hogy egy elektronikus tartalom megszerzése összehasonlíthatatlanul egyszerűbb (olcsóbb), mint egy papíralapú könyvé. Itt bátran el lehet képzelni azt az e-könyv-áruházat, amely az e-könyv-olvasó berendezésen (legyen az akár dedikált eszköz, akár tablet, akár telefon) üzemel, és bejelentkezés után, a keresgélést követően percek alatt a készülékre érkezhet az olvasnivaló. Ennél egyszerűbben könyvet juttatni az olvasóhoz (szinte bárhol, bármikor) nem lehet. Ilyen az Amazon Kindle rendszere is, sőt a magyar eKönyv Magyarország internetes áruház is üzemeltet ilyen boltot, illetve van ilyen alkalmazása Apple iOS és Android platformra is.

A minőségi e-könyv olvasók ára valóban nem csekély, azonban engedtessék meg alaposan ellentmondanom Földes Lászlónak, már amennyiben egy „átlagos” vásárló kb. 35 ezer forintnak megfelelő összegért megrendelheti magának a most abszolút piacvezetőnek tekinthető, minőségben -- sok kompromisszuma ellenére is -- verhetetlen eszközt, az Amazon Kindle e-könyv-olvasót. És ezért nagyjából 4-5 napon belül az általa megadott időhatáron belül házhoz viszik. Ennél olcsóbban valóban csak a hitványabb megoldások vannak, bár az is kétségtelen, hogy a paletta másik fele bőven a 100 ezer forintos bruttó ár felett húzódik (igaz, méretben és tudásban is komolyabbak).

Később szó esik az eszközök elterjedtségéről. A blog tavaly karácsony előtt zárult monstre felmérésére érkezett közel ezer válasz alapján azt lehet becsülni, hogy már most nagyjából 20-30 ezer dedikált e-könyv-olvasó eszköz (pl. Kindle, Koobe, Sony, Pocketbook, Irex, Iriver stb.), és megszámlálhatatlan (valószínűleg egy nagyságrenddel több) olyan eszköz van, amely alkalmas vagy alkalmassá tehető elektronikus tartalmak olvasására. Ez lényegében több százezres számosságú potenciális olvasót, vagyis vásárlót jelent. Azt viszont Földes László diszkréten elfelejti hozzátenni, hogy az eszközök jelentős része (bő fele) sajátosságainál fogva (gyári állapotban) képtelen a magyar piacon elterjedtnek, kvázi ipari/kereskedelmi szabványnak tekinthető Adobe-féle másolásvédelemmel felvértezett epub formátumú anyagok kezelésére. E tekintetben visszásnak tartom az alacsony fogyasztásra való hivatkozást egy értékesítőtől, akinek a portékája, tetszik-nem tetszik, azért nem kell senkinek, mert használhatatlan a számára.

Hogy nem szeretjük az e-könyvet? Kétlem. A blog olvasóinak visszajelzései, rendszeres kifakadásai alapján azt tudom mondani: igenis szeretjük. Több kisebb vállalkozás kezdett újító utakat járni és olyan formátumban, illetve olyan áron forgalomba hozni e-könyveket, amelyek a vásárlók (felmért és így igazolható) igényeinek jobban megfelelnek. A sikerre természetesen nekik is várniuk kell, hiszen a könyvdigitalizálási projektek, illetve a már meglévő digitális tartalmak átalakítása e-könyv-olvasó berendezésen optimálisan olvashatóra nem kis feladat (sem financiális szempontból, sem időráfordítás tekintetében). Viszont az érdeklődés látható és tapasztalható.

E válasz kereteit meghaladja mindarról írni, ami a hazai (e-)könyv-piac áldatlan helyzetét, a piaci szereplők értékesítő/gyártó oldalának furcsa, sokszor egyenesen szürreális elképzeléseit illeti. E tekintetben, remélem legalábbis, mértékadó forrásnak tekinthető a blog.

Maradok tisztelettel,

Professzore
ekonyvolvaso.blog.hu

Egy re:poszt innen. Csak hogy rendesen körbejárjuk a kérdést.

Dworkyll

E-könyvekről egy kis kiadó szemével
RE: Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?
- Miyazaki Jun, az SFportal E-Book vezetője -

Dehogynem szeretjük, csak szokás szerint a magyar könyvpiac sokéves késéssel követi le a nyugati példákat – és jelen esetben az olvasói igényeket. Természetesen nem elhanyagolható azon olvasók száma, akik a papírhoz ragaszkodnak, de az irodalomkedvelők körében ugyanúgy fog terjedni az e-könyvolvasó, mint annak idején a mobiltelefon.

Apropó, mobiltelefónia, amikor e-olvasásról beszélünk, akkor valahogy elfelejtjük az okostelefonokat és a tableteket, amelyeknek a piaca robbanásban van… és amelyek szintén jól funkcionálnak e-olvasóként, amikor egy magyar kiadó „kivárásra” játszik, akkor egy olyan célközönséget is kihagy, akik már bizonyítottan fizetőképesek: a nagyon olcsó okostelefonok még csak mostanában kezdenek beszivárogni a piacra, jól használható tablet pedig még nem létezik 100.000 Ft-os árszínvonal alatt.

De visszatérve a dedikált e-könyv olvasó eszközökre, hogy miért nem terjednek még megfelelő sebességgel a piacon, arra valóban az árkérdés a fő válasz – bár a cikkben némileg pontatlan árak jelentek meg.  „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb - 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” – idézik a Kossuth Kiadó munkatársát, a Kindleről készült illusztráció pedig „Drága, de használható” képaláírással jelent meg a HVG.hu-n.

A legolcsóbb, Magyarországra is rendelhető Kindle 3 Wifi verzió 139 dollárba kerül, ez jelen árfolyamon valamivel több, mint 25.000 Ft; ha rászámoljuk a plusz 20 dolláros szállítási költséget is, akkor is kb. 30.000 Ft-nál járunk. Harmincezer forintért tehát megkapjuk a világ legjobban használható e-könyvolvasó eszközét, az egyik legjobb minőségű kijelzővel, és egy beépített bolttal a világ legnagyobb angol nyelvű e-könyv kínálatához.

Az Amazon Kindle hazai terjedésének a legnagyobb gátja leginkább a magyar online fizetési kultúra satnyasága: a magyar felhasználók többsége nem szeret a weben online fizetni, fél, hogy ellopják a kártyaadatait, és eltűntetik a számlájáról a pénzt. A másik gát meg persze az Amazon.com angolnyelvűsége, a nyelvtudás hiánya még mindig érzékelhető tényező.

A harmadik gát már nem kimondottan a Kindle, hanem bármely e-könyvolvasó terjedésére negatív hatással van: ez pedig a magyar nyelvű tartalom hiánya. Miközben a kiadók, mint amilyen az Európa „kivárnak”, addig a magyar olvasók is ezt teszik: ők a kiadókra és az e-könyvekre várnak.

Egy darabig legalábbis.

Ugyanis aztán rájönnek, hogy léteznek alternatív beszerzőhelyek a neten, ahol fizetni sem kell. Vannak könyvrajongók, akik képesek azzal tölteni az idejüket, hogy beszkennelik, megszerkesztik a kedvenceiket, sőt, sok esetben jobb minőségben adják tovább digitálisan az anyagot, mint ahogy a kiadó kiadta: kiszedve a maradék korrektúrahibákat, de akár a pontatlan fordításokat is helyrerázva. Terjed egy több, mint 4 gigabájtos torrent file a magyar neten, a tartalmának elolvasásához kevés lenne egy élet.

A korábbi években személy szerint kevéssé aggódtam az ilyen „kalózkiadványok” miatt, mert a könyvrajongók túlnyomó része nem szeret monitoron komplett regényeket elolvasni. A helyzet most, az olcsó Kindle miatt vált roppant veszélyessé, mert most már van olyan eszköz, amin – minimális munka után – ezek a verziók kényelmesen olvashatóak lesznek.

Ha nem adunk legális tartalmat normális áron, másolásvédelem nélkül az olvasóknak, akkor azzal egy nagyon-nagyon rossz metódusra szoktatjuk rá őket: keresse meg a kedvenc olvasmányait a net bugyraiban (kínálat van bőséggel!), fizetnie úgysem kell érte.

Igen, a másolásvédelem kérdése kulcsfontosságú az elektronikus könyvkiadás terén – én amellett teszek hitet, hogy el kell felejteni. „Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.” – írja a HVG.hu. Ha nincs másolásvédelem, akkor viszont bele sem kell kalkulálni annak a költségét az e-könyvárakba.

Ha kiadóvezetők, kiadótulajdonosok olvassák ezt a választ, akkor nyilván felhördülnek, hogy elmebeteg vagyok, pedig a másolásvédelemnek valóban nincs értelme.

Egyfelől, másolásvédelem nem létezik. Vannak termékek persze, amit másolásvédelemnek hívunk, ezek közül gyakorlatilag az egyeduralkodó az Adobe megoldása, átlagosan egy eladott e-könyv példány árát 30 Ft-tal emeli meg – teljesen feleslegesen. Némi Google keresgélés után lehet szoftvert találni, ami másodpercek alatt megtöri ezt a védelmet.

Ha a film és a zeneipar, amikben egy nagyságrenddel nagyobb pénzek forognak, mint a könyviparban, nem tudott másolásvédelmet kitalálni, akkor miből gondoljuk, hogy majd pont az e-könyvek esetében sikerül működő megoldást találni?

A másolásvédelem egy valamire jó: kényelmetlenné teszi annak a felhasználónak az életét, aki legálisan megvásárolta a könyvünket, és semmi akadályt nem gördít a kalózok elé. A másolásvédelem olyan, mintha besétálnék egy könyvesboltba, megvennék egy papírkönyvet, de azt csak akkor olvashatom, ha minden egyes alkalommal kinyitom egy külön kulccsal a ráapplikált lakatot. A magát kényelmetlenül érző olvasó viszont nem fog vásárolni.

Ha nem létezne szoftver a DRM-törésre, akkor is lenne egy valaki, aki némi programozói tudás birtokában feltörné a védelmet – onnantól kezdve pedig az az első feltört példány kezdene terjedni.

Másrészt pedig, megint belefutunk az olcsó Kindle problémájába: ha azt szeretnénk, hogy a Kindle-el rendelkező olvasóink is megvásárolják az e-könyveinket, akkor ott sem technikailag, sem jogilag nincs lehetőségünk arra, hogy másolásvédett fileokat adjunk el. (Jelenleg persze, aztán elképzelhető, hogy egyszercsak azt mondja az Amazon, hogy nyit a világ felé, és bárhonnan lehet e-könyvet eladni a rendszerében.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy jelenleg az Amazon Kindle a legnépszerűbb e-olvasó eszköz Magyarországon – és nem valószínű, hogy ez a tény a közeljövőben változna.

A kiadóknak az egyetlen lehetősége az, hogy alkalmazkodik az olvasók igényeihez, nem pedig az olvasók korlátozására törekszik. Kis gondolkodásmód-változtatás kell és egy adag bátorság – ha ez nincs meg, akkor bizony gyorsabban fog elrobogni mellettük a jövő, mint sejtenék. El kell felejteni a DRM-et, megfizethetővé kell tenni az e-könyveket, a vásárlási folyamatot pedig mindennél kényelmesebbé és egyszerűbbé kell tenni. Hallottam kiadóvezetőt arról elmélkedni, hogy az e-könyv legfeljebb 10-20%-al lehet olcsóbb, mint a papíros változata – ezt gondolni azonban teljes mértékben irreális, az olvasók jelentős árelőnyt akarnak.

Az árak tekintetében persze jelentős könnyebbséget jelentene, ha a kormányzat a papírkönyvvel egyenrangúnak tekintené az e-könyvet is – jelenleg ugyanis az az igazságtalan és versenytorzító szituáció adódik, hogy a papírkönyv ÁFA tartalma 5%, míg az e-könyv elektronikus szolgáltatásnak minősül, ezért 25% ÁFA fizetendő utána.

A szerzőről:

Miyazaki Jun online marketing tanácsadóként dolgozik, többek között könyvkiadó ügyfele is van. Szabadidejében az SFportal Sci-Fi Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedik, mely a tudományos-fantasztikus tematika meghatározó magyar weboldala. 2010. végén elektronikus könyvkiadásba vágott, az SFportal E-Book keretein belül magyar science-fiction szerzők köteteit teszi elérhetővé. És igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani azokat az e-kiadási elveket, amelyeket a fenti írásában vall.