Az újság
Nokéremszépen. A nagy villanykönyv-propagálás közben egy meglepő fordulatnak lehetünk tanúi. Az addig világos, hogy egy olvasón egy komplett (személyi) könyvtár elfér. Ez olyannyira magától értetődő, hogy nem is igen kell magyarázni. És ha egy könyvtár elfér egy olvasóban, hány olvasó fér el egy könyvtárban?
Bevallom a valódi, papíralapú könyvtáraknak nagy barátja voltam ifjúkoromban (egyikben másikban dolgoztam is, építőként), a seregben meg kifejezetten többször mentett meg a könyvtár az unalomba penészedéstől; de mostanság a drága premierkönyvek és a civil mozgalmak árnyékában kicsit elvesztettem a fókuszt. A könyvtárosok azonban szerencsére nem vesztették el a fókuszt az e-könyvek iránt, és egyre másra jelzik, hogy itt vannak velünk, láthatóan keresve a helyüket ebben a szép új elektronikus világban.
És meg tudnak lepni. Számomra az elektronikus olvasó egyenlő a "hordozható könyvtárral". Viszont ha egy könyvtárban mondjuk hozzávasaljuk az e-könyv olvasókat az olvasópulthoz, akkor a jó kis jogvédett anyagokat is olvashatóan lehet tartani, a jogtulajok meg nem köthetnek bele. A papírpéldányok se kopnak.
Az OSZK hasonló kísérleteit finoman már érintettük, most a BME OMIKK-ban is felbukkant két vas, a Koobe jóvoltából.
A dolog tulajdonképpen kézenfekvő, hiszen már a könyvtár maga is egy jelentős "költségcsökkentő" tényező, ahogy annyi könyvet képes a látogatók kezébe adni, amennyit soha nem tudnának megfizetni. Ez a logika pedig teljesen jól használható az olvasóplatformokra is. Csak bővüljön gyorsan az elérhető címlista.
Innentől spekuláció
Jobban belegondolva temérdek előnyét látom annak, hogy egy könyvtár, főleg a helyben olvasós (érzékeny, muzeális stb.) anyagait bedigitalizálja, és valamilyen jól olvasható eszközön (nem feltétlenül egy 6"-oson) prezentálja az olvasóinak. És ha végre kibogozódnának a jogviszonyok, akkor ezek az anyagok nyugodtan repülhetnének kereskedelmi forgalomba is.
Ugyanígy, a premier címek (értékesítési jog híján) nem publikus elektronikus változatai is megjelenhetnének hivatalosan a könyvári vasakon, hiszen a hozzáférés fényévekkel jobban ellenőrzött, mint bármilyen trükkös DRM-mel. Kérdés persze, hogy az a külföldi jogtulaj, aki válaszra sem méltatja a magyar kiadót e-jogok esetén, vajon egy ilyen, picit extrémebb megkeresésre mit felelne.
Tisztán látszik, a könyvtárosoknak is van lapja ebben a partiban. Aminek örülök.
Utolsó kommentek