Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Shopjunk!

2011.01.10. 05:00 Professzore

A történet bevezetőjeként annyit, hogy a várgesztesi villaparkban tett sok-sok évvel ezelőtti látogatásunk során az ottani bolt két kiszolgálója mondta így, amikor valamelyik vevő – például mi – szóltunk nekik, hogy vennénk valamit: „No, megyek shopni!”

Menjünk hát mi is! A mostre felmérésnek lényeges pontja volt a hazai tartalomszolgáltatók ismertsége, illetve kihasználtsága a tesztet kitöltők között. Pechünkre mind a Galaktika, mind az SF Portál kimaradt a felsorolásból, szerencsére az „egyéb” rovatba többen beírták őket, bár nem tartom kizártnak, hogy még így is alulreprezentáltak lettek (azzal együtt, hogy a felmérést, hála a fenntartóknak, az SF Portálon is promótálhattuk).

Nézzük a számokat! Összesen 968 értékelhető válasz érkezett, az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár minden tekintetben elsőséget szerzett, az ismertsége meghaladja a 80 százalékot (82,8%) és a felhasználók kétharmada (66,4%) töltött már le innen anyagot. A második legismertebb az eKönyv Magyarország, a válaszadók 54,7%-a hallott már róla, harmadik helyen pedig a polc.hu szerepel, 24,3%-os ismertséggel.

Mindenekelőtt egy érdekes összehasonlítás. Ha az ismertséget és a felhasználást vizsgáljuk, néhány felettébb furcsa eredményt kapunk. Például a Galaktikáról többen töltöttek le, mint ahányan ismerik (7 vs 6), ami nyilván a kitöltés pontatlanságából fakad. Volt, aki nem ismert egyetlen tartalomszolgáltatót sem, mégis letöltött a MEK-ről és a DIA-ról is. A nyilvánvaló figyelmetlenségeken túl azonban érdemes megnézni, hogy a válaszadók milyen arányban használják ki a portálokat. Az egyes számok százalékban reprezentálják azt, hogy azok közül, akik ismertnek jelölték meg, hányan töltöttek már le anyagot az adott forrásból. A MEK itt is az egyik legjobb számot kapta, de nem a legjobbat.

Az ismertség tehát nem egyenlő azzal, hogy a boltot használják is. A polc.hu „magas” eredménye azért is furcsa, mert elektronikus tartalom csak hangoskönyv formájában van rajta. Persze ha a számok mellé odaírjuk azt is, hogy hány ember vásárolt, máris tisztább a kép. Ehhez ad támpontot a következő két grafikon.

Az elsőn az egyes tartalomszolgáltatók ismertségét jelöltem százalékosan (az összes értékelhető válaszadó százalékában, n = 968), az oszlopok tetején pedig a válaszadók számosságával. Az „egyéb” oszlop összetétele:

  • syllabux, 16 (1,7%)
  • Lilli, 15 (1,6%)
  • mtd@, 11 (1,1%)
  • Galaktika, 6 (0,6%)
  • multimédiapláza (Kossuth), 3 (0,3%)
  • SF Portál, 3 (0,3%)
  • typotex, 2 (0,2%)
  • Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság, 1 (0,1%)
  • Semmelweis Kiadó, 1 (0,1%)

Összesen 58 válaszadó, 6%.

A második grafikon a használatot jeleníti meg: a válaszadók milyen arányban töltöttek le vagy vásároltak az adott forrásból. Az oszlopok tetején itt is a számosság, a minta 968 fős. Az „egyéb” oszlop összetétele:

  • galaktika, 7 (0,7%)
  • interkönyv, 6 (0,6%)
  • könyvkolónia, 5 (0,5%)
  • Mercator, 5 (0,5%)
  • Syllabux, 2 (0,5%)
  • mtd@, 2 (0,5%)
  • multimédiapláza (Kossuth), 2 (0,5%)
  • biblieteka, 2 (0,5%)
  • kszk.gov.hu, 1 (0,1%)
  • metropolis, 1 (0,1%)

Összesen 33 válaszadó, 3,3%.

Zárszóként még néhány gondolat. A „használt” tartalomszolgáltatók között természetesen megjelenik a nem hivatalos forrás is, részben nevesítve, részben nem: 43 ember volt annyira „bátor”, hogy ezt felvállalja, ők a válaszadók 4,4 százalékát teszik ki. Bár a blog keretein belül nem pártoljuk, támogatjuk vagy hirdetjük a nem legális tartalomforrásokat (sőt, igyekszünk az olvasóinkat is rávenni, hogy ezt itt ne tegyék), egyre erősödik bennünk az indíttatás, hogy csupán a statisztika oldaláról megvizsgáljuk a kérdést: vajon hogy viszonyul a „sötét anyag” a világos anyaghoz?!

Furcsa látni azt is, hogy az elképszető marketinggel „nyomuló” eKönyv Magyarország mind az ismertség, mind a felhasználás tekintetében milyen előkelő helyen szerepel azzal együtt, hogy a felmérés korábbi eredményei szerint az olvasóközönség nagyobb részének drága és túl erősen védett az általuk kínált tartalom.

A felmérésnek ezt a részét alighanem kissé változtatott formában fél/egy év múlva ismét megmérjük egy újabb közvéleménykutatás keretében.

54 komment

Címkék: felmérések e könyvesbolt

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr692559367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Galaktika magazin 2011.01.10. 11:32:27

Köszönjük a felmérést, érdekes. Az e-könyv eredménye nagyon furi.

gy... 2011.01.10. 11:51:40

Gyorsan végignéztem az általam nem ismert tartalom szolgáltatókat. Sok olvasnivalót találtam, jó áron :-)

Az első kérdés,ami bennem felmerült, hogy lehetne ezen információkat kicsit jobban publikálni az olvasók felé? Arra biztosan nem lenne energiám, hogy hetente átböngésszem őket mind, pedig jók a könyvek, bár az ismeretterjesztéi témák alulmaradnak a szépirodalom és a szakkönyvekkel szemben.

Nem lehetne itt a blogon egy nonprofit, heti tartalom újdonságok posztot írni a tartalomszolgáltatók egy-egy ajánlatával? beletolva az arcunkba a friss kínálatot??

(Ez még mindig a sötét anyag elleni küzdelem része. Ugyanis szerintem kevesebb kattintással lehet ugyanazt a tartalmat illegális forrásból megtalálni, mint legálisból)
A kényelem pedig nagy úr!

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.01.10. 12:07:01

@HTML5: hát, gondolom, sem Professzore, sem Dworkyll nem ér rá annyira, hogy minden héten végignyálazza az újdonságokat mindenütt...

Ez szerintem tipikusan olyan, hogy érdemesebb lenne rá valami automatizmust csinálni, mondjuk begyűjteni a boltok RSS feedjét, és kipublikálni egy új felületen (elvileg egy sima WordPressből is összehozható a dolog).

Ami az E-könyv Magyarországot illeti, az ismertségük és az ebből fakadó magasabb felhasználási arány nem meglepő annyira szerintem. Gyak. nekik van igazán erős marketingjük, a megfelelő marketing meg ugye ismertséghez is, meg eladáshoz is vezet.

Az SFportal meg azért maradhatott ki, mert amikor a kérdőívet csináltátok, akkor még nem működött az SFportal E-Book, a beküldési határidő előtt 5 nappal indultunk. :) Meg persze niche e-boltként nyilván nem is az a cél, hogy a nagy játékosokkal focizzunk. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.10. 12:07:55

@HTML5:
De, dolgozunk rajta. A "puha" cikk mellett lesznek ismertetők is. Nyilván bárki keres meg minket azzal, hogy van új tartalom, akkor azt kitesszük. Sajnos ilyen megkeresések kb. havonta-kéthavonta egyszer vannak.

A sötét anyag ellen nem lehet és így értelmetlen is küzdeni. Ésszerű alternatívát kell kínálni, mert a kereskedelmi anyag -- optimális esetet feltételezve -- egyszerűbben, gyorsabban elérhető, de ezek felett mindenképp jobb (egységes) minőségű és elfogadható árú.

Gergely Trisza 2011.01.10. 15:40:12

Szerintem is hiányzik az e-könyvek megfelelő marketingje! Talán ennek tudható be, hogy sokan engem is kérdeznek, hol lehet e-könyvet vásárolni... (tudják, hogy én tudhatom). Az Adamo Books éppen szándékát fejezte ki, hogy szerződést kötne velem... (A Fapados még nem jelezte, a Syllabux-szal is egyeztetünk.)
Szomorúan láttam viszont, hogy az Adamo Books oldalán a gyerekirodalomat mindössze egy könyv erősíti, hát én ebbe az én könyvemmel megkapaszkodhatnék?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.10. 16:51:59

@Gergely Trisza:
Az ISBN hiányzik a másodikhoz. Lesz még pár heteken belül.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.10. 21:54:31

@Gergely Trisza:
Kicsit bővebben visszatérve a dologra.
Tény és való, hogy a marketing gyenge, az embereknek fogalmuk sincs, hogy a MEK-en és a DIÁ-n kívül honnan lehet legálisan tartalomhoz jutni, arról sem sokat tudnak, hogy egyáltalán hogyan lehet ezeket a berendezéseket üzemszerűen használni.
Folyamatosan bővül az igény az olvasnivalókra, és minél inkább nő, annál inkább jelent egyre nagyobb veszteséget a gyártók/forgalmazók számára a várakozás. Nincs tökéletes megoldás, mert a piac nagyon-nagyon kialakulófélben van. Két dolog azonban biztos, a lehető legrosszabb dolog most várni, és a most legjobbnak tűnő az, hogyha valaki gyoran kijön prc-vel, epub-bal, esetleg pdf-fel, és mindezt ésszerű áron, kemény drm nélkül adja.

nemzetikonyvtar · http://nemzetikonyvtar.blog.hu 2011.01.11. 09:54:08

Köszönjük a felmérést!
Ájánljuk még a az OSZK Digitáűlis Könyvtárát oszkdk.oszk.hu/ a Magyar Digitális Képkönyvtárat, www.kepkonyvtar.hu/ az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázist: epa.oszk.hu/ és a Digitális Képarchívumot: keptar.oszk.hu/

Kérjük javítsátok az ábrákon OSZK MEK-re a feliratokat.
köszi Tóth Péter

cheetah_01 2011.01.11. 10:38:46

Lehet, hogy óriási baromságot kérdezek, akkor csak legyintsetek egyet! :-) De nem lehetne csinálni valami metakeresőt, ami az összes magyar tartalomban keresne? Persze, gondolom, ehhez pénz kellene meg infrastruktúra - de nem érné ez meg valakinek? Ja, meg gondolom kellene a tartalomszolgáltatók beleegyezése vagy kooperációja.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.11. 10:41:58

@nemzetikonyvtar:
Javítva... Bocsánat. Így jár, aki éjjel-nappal legény. :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.11. 10:46:41

@cheetah_01:
Baromságnak nem baromság, de... Egyrészt ott a gugli. Másrészt pedig azt tudomásul kell venni, hogy itt bizonyos szempontból ellenérdekelt üzleti vállalkozásokról van szó. Persze kevés kivételtől eltekintve a tartalom nem fedi egymást.

Az ötlet nem rossz, de hogy erre valaki is pénzt vagy időt áldozzon, azt maximum társadalmi munkában tudom elképzelni.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.01.11. 10:56:29

@cheetah_01: Az ötleted teljesen kézenfekvő, de sajnos az ellenérvek is. Pl. ki tenné bele azt az erőforrást, és miért, amiből ez összeállna: Tipikusan lehetne ez valami állami kultúrpolitikai misszió, csaak éppen az állami szerepvállalás most nem az ilyesfajta "közjó-centrikus" megmozulásokról szól, sajnos.

Meg látjuk, hogy az hova vezet: NAVA, DIA és társai.

A másik, hogy ha a privát szférából érkezne ez a "centralizátor", azt finoman szólva mumusnak tekintenék, tekintve, hogy mekkora mumusok most a nagy játékosok (Alexandra, Libri stb). És egy ilyen "nagyberuházáshoz" nagynak kell lenni, szerintem.

A civil szféra lehet esélyes, mint pl. a moly.hu.

cheetah_01 2011.01.11. 10:58:32

@Professzore: Az ellenérdekeltség - igaz. Bár az is igaz, hogy közös érdekük, hogy a szűkös tartalomkínálat valóban eljusson az olvasókhoz, s ezzel a tartalommal mintegy odaédesgessék őket a boltokhoz. Egyébként ők is nyilván látják, hogy az eszközök rohamos szaporodása azt is jelenti, hogy elég sok neofita ténfereg most a kibertérben a kezében egy olvasóval, tartalomra éhesen. Ők (mi) nem föltétlenül tudják (tudjuk) helyből, mit, hol keressünk. Persze, mondhatjuk azt is: reklámozzon, terjesszen hírt mindenki maga úgy, ahogy tud, annyi pénzből, amennyit ebbe bele lehet tenni. Piac van, elvégre ...
Gugli, igen, bár ott jó eséllyel jön majd föl a "szürke" és "fekete állomány" is. Sokan vagy nem tudják megkülönböztetni a legális ingyenes tartalmat a kalóztól, mások meg elcsábulhatnak ...
De, persze, értem én, hogy pénz, idő ilyesmire csak lelkesedésből akad.

cheetah_01 2011.01.11. 11:04:41

@Dworkyll: Az állami szerepvállalás valóban nem esélyes - de hát végül is, ez piac, mondhatjuk. Ha centralizátornak nevezzük, persze, ijesztő. De ha minden tartalom benne lenne ...? Csak azt tudom ismételni, amit Professzorénak írtam az imént: mindenki érdeke lehetne, hogy az olvasók rászokjanak a boltokból vásárlásra. Ha bejön valaki a keresőbe, aki egy nagy anyagát keresi, s közben találkozik más forrásokkal, más tartalommal, például a kicsikével, már előbbre vannak a kicsik is, akik másképp esetleg nem jutnának át a percepciós küszöbön. De megtörténhet fordítva is: valaki sci-fire gyúr egy kicsinél, de közben belebotlik pl. Coelhoba ...
Ám ismétlem ... értem az ellenérveket.

gy... 2011.01.11. 14:33:55

ha keresőbe azt írom, hogy "keresett kifejezés" site:mek.oszk.hu OR site:ebook.sfportal.hu/ OR site:galaktikabolt.hu OR site:adamobooks.hu OR stb.. stb...

az már eggyel közelebb visz, csak ezekről az oldalakról keres. Nem az igazi, de már közelít....

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.12. 20:29:38

Szép, szép egy ilyen felmérés, csak nagyon torz képet ad. Lehet nem beszélni a sötét anyagról, de a lelke mélyén mindenki tudja, hogy ez teszi ki a tartalom zömét. Hány Kindle jött be az országba az elmúlt hónapokban? Mit kínál a magyar piac hozzá? Nem is mozdul rá senki a témára. Az Apple megmutatta, hogy megfelelő áron kínálva tartalmat (akár zene, akár program) igenis lehet üzleti sikereket elérni. Senki nem sajnál 1 USD-t egy idióta programért, amivel 1 hétig elszórakozik.

Másrészt sokan, s bevallom én is, sok olyan sötét anyagot tartunk az olvasón, amiért korábban már fizettünk. Vagy pótlásból, vagy egyszerűen, mert így kényelmesebb. Pl. az Asimov köteteim alkalmasabbak testépítésre, mint kényelmes olvasgatásra.

Végül a vesszőparipám, hogy sok tartalom elérhetetlen. Nem adják ki újra. S ez nem csak könyvekre igaz. Ott van például a sok régi rádiójáték, amik valaha elkészültek közpénzen, s most valahol porosodnak. Én például kötelezném a közszolgálati TV-t, Rádiót, hogy ezeket digitális formában tegye elérhetővé. Ha már nem ingyen, akkor egy korrekt pl. iTunes-os áron.

Galaktika magazin 2011.01.12. 21:17:57

@Guy Montag: a rádiójáték tényleg kéne, csak bonyesz lenne, hisz nagyon sokan működtek közre az anyagok elkészítésében, s így a jogdíj-részét lezsírozni herkulesi feladat lehet...
a régi anyagokkal meg a jogutód felkutatásán túl az a baj, hogy nem léteznek elektronikusan a kéziratok, csak papíron. tehát első lépésben begépelni/digitalizálni kéne, majd korrektúra/szerkesztés, kicsi tördelés, konvertálás. ezek a műveletek mind erőforrásokat emésztenek fel, miközben ugye nem lehet hatalmas fizetős forgalomra számítani... hacsak nem fejős éva steph. meyer és hasonló bestseller-írók címei azok.
tehát leletmentés és kultúrmisszió lenne inkább, de ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.12. 22:15:28

@Guy Montag:
Van igazságod. A "szoft" cikkben lesz egy érdekes tétel, ami pár embert alighanem le fog döbbenteni.

A Kindle-lyukat sokan gondolják betömni több-kevesebb sikerrel. Egyelőre csak a kicsik engedhetik meg maguknak, hogy ezzel foglalkozzanak, a nagyoknak változatlanul az a legnagyobb bajuk, hogy nincs joguk bármit is kiadni. Amit meg kiadnak (eKönyv) az meg brutálisan drága (bár az értékesítési volumenükről nincs infóm -- természetesen).

Idővel elindulnak azok a vállalkozások, amelyek pont a régi, nem fellelhető, de keresett tartalmakra mennek rá, és ezeket fogják feldolgozni (ez kötetenként szkenneléssel, ocr-rel, ellenőrzéssel, prc/epub konverzióval soktízezres nagyságrend), majd piacra dobni. De ez rengeteg pénz: 1000 kötet 20 ezres átlagáron... Nos, igen 20 millió forint. Ez 1000 forintos átlagos könyváron 20 ezer letöltés, ehhez azért még kell pár ezer lelkes [!!!] Kindle-tulaj.
És a malomkerekek egyelőre lassan őrölnek.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.01.12. 23:41:27

Ez egy ilyen 22-es csapdája. Ahhoz, hogy beinduljon a dolog, kell tartalom, ahhoz, hogy legyen tartalom, be kéne indulnia a dolognak.

Én azért azt remélem, hogy lesz idén még jópár, a Galaktikához és hozzánk, az SFportalhoz hasonló kezdeményezés nem scifis berkekben is - sok kicsi sokra megy alapon.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.01.13. 01:03:17

Az e-könyv keresőre csináltam egy iszonyatosan fapados, de jelentős korlátokkal hosszútávon talán fejleszthető megoldást.

A kellékek: egy alap Wordpress blog + Google.

Létezik egy ún. Google Custom Search Engine, amivel kvázi saját keresőt lehet létrehozni Google alapokon. Annyi történt, hogy ebbe felvettem az itteni blogban oldalt látható összes kiadót, minden mást pedig kizártam.

Itt elérhető:
ekonyvkereso.sfportal.hu/

Teszteljétek, nézzétek meg, mennyire hasznos, és írjatok, ha valami hiányzik.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 09:24:06

@Galaktika magazin:

Lehet, hogy most bonyolult lenne a rádiójátékokat elővenni, viszont pont ezért kéne az egész szerzői jogi kérdést újragondolni. Egy rádiójáték esetében szerintem egyszerű: minden résztvevő egyszeri díjazást kap legyen az író, színész, bárki. Egyszeri munkáért egyszeri pénz. A szülész se kap minden évben jogdíjat az általa világra segített gyerekek után azok élete végéig.
Ha a produkció, s így a szerző, a színész sikeres, akkor ez ne az évtizedeken, sőt generációkon átívelő jogdíjakban kamatozzon, hanem ott, hogy a következő munkájáért már nagyobb díjazást kérhet.
Egyébként meg az a véleményem, hogy a szellemi alkotások joga ne legyen örökölhető, az szálljon az államra. Hogy az örökösök (én csak a gyerekeit venném bele és a házastársat ) se járjanak pórul, mondjuk 10 évig még kapnának részesedést. Utána semmi. Az állam sáfárkodna a jogokkal. Minden kiadásnál díjat szedne. Az így befolyt bevételekből futná a magyar kultúra megőrzésére, digitalizálására, ifjú szerzők támogatására, pályázatokra. Csak akarni kéne.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 09:37:57

@Professzore:

Talán nem kéne rögtön nyereséget várni egy induló új ágazattól.
Másrészt ez a költséges dolog azért jó adag porhintés. Sok éve már, hogy a szerzők se lúdtollal írnak, tehát az utóbbi évtizedek termése nagy valószínűséggel már digitalizálva van. Egy regény kiadása nem nagy kunszt, nyugodtan lemondhatunk az illusztrációkról, részemről a borítót se igénylem. Kell hozzá max. 10 stílus, s akkor már sokat mondtam. Felfogadsz egy egyetemistát, aki megformázza, javítja a hibákat, elütéseket, már ha van még benne ilyen. S mehet is az online shop-ba.
Úgy őszintén, a sötét anyag hogy készül? Szorgos kezek beszkennelik, ocr-ezik. Igaz, többnyire nem javítják. Viszont mindezt ingyen. Ha mindez tényleg akkora energia befektetést igényelne, akkor nem lenne tele a Net sötét anyaggal.
Lehet kifogásokat keresni, magyarázatokat találni, de közben elmegy a villamos.
A gyakorlatban az történik, hogy nagyon keresek valamit, de nincs. Elcsábulok, s megnézem a sötét oldalon. Jé, ott megvan! Ráadásul ingyen. Ez még megtörténik háromszor, s negyedszer már rögtön a sötét oldalon fogom kezdeni a keresést.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 09:49:14

Lehet, hogy túl negatívnak tűnök, de én alapvetően drukkolok mindenkinek, aki az e-könyvek legális terjesztésén fáradozik.
Viszont azt látom, hogy megint a biznisz a szellemi mozgatója a dolognak, s nem a kultúra terjesztése.
Iszonyat drágák ma a könyvek az átlag jövedelmű családok számára. Én középiskolás koromban mondjuk 30 Delfin könyvet tudtam volna venni a zsebpénzemből. Most ki tud 30 könyvre való zsebpénzt adni a középiskolás gyerekének?
Az olcsó, s akár kölcsönözhető e-book kitörési pont lehetne, hogy tömegesen juttassuk el a kultúrát a fiatalokhoz, akiknek nem gond egy ilyen kütyü kezelése.
Továbbmegyek: mindig az a panasz, hogy mennyi súlyos könyvet cipelnek az iskolás gyerekek. Holott elég lehetne egy Kindle. Egyszer kéne megvenni. Ja, hogy ezen nem lehetne annyit keresni?!
Szándék kéne, és akarat. Most aztán mindent meg lehetne csinálni, de nem akarok politizálni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.13. 09:57:39

@Guy Montag:
Nyithatunk vitát, de ha körbenézel itt, jópár helyen felmerült és jópár helyen elmondtuk rá válaszul: két külön minőség a sötét anyagból származó (kevés számú kivételtől eltekintve) és a kereskedelmi anyag. De menjünk bele sorban, részletesen.
Nem nyereséget várni egy vállalkozástól egyenlő azzal, hogy a vállalkozás veszteséges. Veszteséges vállalkozást pedig csak elmebetegek tartanak fent (bár sokan indítanak, ez kétségtelen). Az, hogy a befektetett pénz mennyi idő alatt térül meg, már egy másik kérdés, akik ebben az ágazatban működnek, nem 1-2 év alatt akarják viszontlátni a pénzüket, de olyan cash-flow-t várnak el, amely a rendszert fenntarthatóvá teszi. Ehhez per pillanat kizárólag a kínálati mennyiség hiányzik (ennek hiányáról lásd pl. Dwo nemrégiben közzétett cikkét).
A meglévő anyagok átdolgozásának szűk keresztmetszete (pár technikai nehézséget leszámítva) alapvetően az, hogy a szerzők, illetve a meglévő jogtulajdonosok nem járulnak hozzá a digitális kiadáshoz.
A régi anyagok ocr-es feldolgozásának kérdésére meg akkor térjünk vissza, ha az átlagos (a tiédnél magasabb) minőségi és külalaki elvárásoknak megfelelően elkészítettél egy 300 oldalas, oké, regényt. Szken + ocr + javítás + prc/epub. Én a magam részéről irigylem azokat az embereket, akik ezt szabadidejükben ingyen, pusztán a köz érdekében megteszik. Aki meg munkaidejében (esetleg fusiban) csinálja, azt meg kirugnám nyomban.
Én láttam egyetemista által gyártott nyersanyagot. Láttam ezt-azt a sötét oldalról, és asszem megalapoottan mondhatom, hogy ezekért pénzt minimum illetlen dolog lenne kérni (sajnos kereskedelmi, vagyis fizetős anyag is van a neten, ami ebbe a kategóriába tartozik, dehát itthon a Noni Juice-t meg a Prolongot is el lehet adni).

Hogy tiszta legyen:
-- jórészt nem a kiadókon múlik, hogy nincs tartalom (hanem a jogtulajdonosok nem adnak rá engedélyt),
-- a kiadók nem 1 nap alatt akarnak szigetet venni Dubai mellett az e-könyves bevételekből, hosszú távra terveznek,
-- a "sötét" és a "tiszta" tartalom minőségi differenciájának ára van, de ez az ár nem 2000-3000 forintos e-könyvekben manifesztálódik, hanem 1000-1500 forintsoban (sőt, ahogy az SF portált, a Galaktikát és az Adamot nézzük, ez alatt).

Ezek nem kifogások, hanem tények.

Viszont most adtál egy ötletet... :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.13. 10:02:14

@Guy Montag:
Egy baj van ezzel. Nincs elég önkéntes. És bármennyire is ironikus, amit mondok, az ember életében két kincs van, aminél semmi sem drágább. Az egyik az egészsége, a másik az ideje. Az egészséget nem lehet pénzzé tenni (illetve lehet, csak börtön jár érte), az időt igen.
Van egy cikk félkészen, hogy mennyire éri meg az iskolai kötelező olvasmányokat bolti megvásárlás helyett Kindle-n olvasni. Hát NAGYON: a bolti könyvek (a legkedvezményesebb diákkönyvtáras ponyva-minőség, amit az egyik gyerek még elolvas, a másik már nem tud, mert az első olvasásnál szétesett) ára összesen a FELE a Kindle árának, és kettő kivétellel az összes kötelező olvasmány fent van a MEK-en. Kirakom a posztot pár napon belül, így, hogy újra lehet Kindle-t rendelni.
Egyébként ha van kedved, be lehet szállni ingyen e-könyvet gyártani. A fehér és a fekete oldalra is. ;-)

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 11:05:31

@Professzore:

A minőség kérdése számomra csak annyit jelent, hogy mennyi benne a hiba. Ha az alap nem egy ocr kimenet, akkor ennek illik erősen a nullához közelíteni. A sötét oldali termékkel kapcsolatban nincsenek minőségi elvárások.

Az egyetemisták alkalmazását nem ingyen gondoltam, hanem relatíve alacsonyabb költségű diákmunkaként, ami számukra is kedvező. (Időben, helyileg kötetlen.)

A teljes vállalkozás természetesen ne legyen veszteséges, de az e-könyv kiadás magában lehet. Mert fel kell futtatni a kínálatot, hogy legyen kereslet, s mert ez a jövő. Ma még lehet ma még finnyáskodni, nosztalgiázni a papír illatáról, tapintásáról, de ez nem állítja meg a fejlődést. Aki nem vált időben az lemarad. Ha én kiadó lennék, már rég azon törném a fejem, hogy lehet bejutni az Amazonra. Ha szerző lennék, akkor nem azon keseregnék, hogy csak 2000 példány kelt el a könyvemből, hanem keresném az előre mutató utat. Másrészt örülnék, ha 2000 helyett 20000 példány kelne el a könyvemből, még akkor is, ha ez nem tízszeres, csak mondjuk dupla bevétellel járna.

A jogtulajdonosok ezek szerint többnyire idióták. Soha nem vettem annyi legális szoftvert, mint mióta iPhone-om van. Igaz, a legtöbb az egy dolláros kategória. Viszont ezekből százezer számra adnak el a világon. Nyilván egy magyar nyelvű irodalom nem ilyen kelendő, de az elektronikus kiadásokra szerintem nagy kereslet lehetne a határainkon túl is. Márpedig nem kevesen élnek ott.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.13. 11:13:10

@Guy Montag:
Ezek az elvek, jó részükkel egyet is értünk. A megvalósítás viszont messze nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Hidd el, nagyon sokan dolgoznak/dolgozunk a helyzet javításán.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 11:27:15

A sötét oldal más dolog. Azért pénzt kérni a legaljasabb dolog. Ugyanaz, mint a lopott szoftvert pénzért adni.

Nézzük vevői oldalról:
Nem győzöm anyagilag a könyv vásárlást. Többet olvasnék, mint amit meg tudok venni. A könyvtár, mint alternatíva mára sajnos egyre kevésbé jöhet szóba. Erkölcsös, ha a sötét oldalról merítek? Nem azért, hogy a szerzőt, kiadót megrövidítsem, hanem mert csak így jutok hozzá a könyvhöz.
Erkölcsös az, hogy csak azért ne olvashassak, mert nem tudom kifizetni? Ki mondja meg, hogy mennyit költsek, költhetek könyvre? Jogos-e a felvetés, hogy az iPhone árán is vehettem volna könyveket?

Nehéz kérdések ezek.

Vagy vegyünk egy más példát:

Tele van 2 polc Fable könyvekkel (kivéve a fantasyt, azokat nem bírtam elolvasni). Szórakoztató, csípem a stílusát. Odaadnám az összeset egy könyvtárnak vagy karitatív szervezetnek ingyen, ha cserébe megkapnám őket e-könyvben. Ugyanezt fel tudom ajánlani Asimovnak, Rejtőnek, Merle-nek és még sorolhatnám. Nyilván nem fog élni vele senki.

Elnézést, a kalandozásért de azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben, illetve a rájuk adandó válaszokban rejlik az egész könyvkiadás jövője.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.13. 11:56:00

@Professzore:

"Egyébként ha van kedved, be lehet szállni ingyen e-könyvet gyártani. A fehér és a fekete oldalra is. ;-)"

Nos ez részben teljesült. :) Nem akarom én senki kenyerét elvenni, s nem is célom a sötét oldal élharcosa lenni. Viszont álszent se vagyok. Ha valami kell, és nem adják, elveszem. Tudom, ez így jogilag nem OK, de ha egyszer megvettem egy könyvet, de elveszett, megrongálódott, stb. akkor miért nem olvashatom újra? Még arra is hajlandó lennék, hogy megvegyem ismét, mert az én hibám volt, de nem adják ki.
Nos ilyenkor nincs lelkiismeret furdalásom.

Nos igen, szívesen beszállnék a gyártásba. Nem ígérem, hogy minden szabadidőmet erre tudom áldozni, de büszke lennék rá, ha én is hozzátehetnék valamit az e-könyvek elterjedéséhez.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.01.13. 12:28:10

@Guy Montag: Az Amazonra való bejutáson én spec. törtem a fejem, aztán feladtam.

Bejutni viszonylag könnyű ugyanis, csak nem éri meg. Ha nem angol nyelven, USA piacra szánod a tartalmad, akkor a bevétel 70%-a az Amazoné és 30%-a a Tied.

Nem éri meg, amíg a fordított 70-30-as lehetőséget ki nem terjesztik az USA-n kívülre is.

gh14 2011.01.13. 14:10:43

@Merras: @Professzore:
És ha az Amazon gondol egyet, és kiterjeszti a fordított 70-30-as lehetőséget?
Várható ez egyáltalán? (persze nyilván, nem a magyar nyelvvel, vagy Magyarországgal fognak kezdeni)
Változtatna valamit a helyzeten? Vagy ez a fordított 70-30 sem olyan jó arány?

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.01.13. 14:22:58

@guti.haz14: Akkor valószínűleg mi betennénk az Amazon kínálatába az SFportal E-Book kínálatát, de emeltebb áron, mint a saját felületünkön, 900 Ft helyett olyan 1200-1500 Ft közötti áron. Ennek oka, hogy ki kell pótolni valahonnan az Amazon jutaléka miatt kieső pénzt, és az Amazonon mint kiadó, nem tudnánk spórolni annyi költséget (gyak. a tranzakciós díjat), mint amennyibe kerül. Valamint nem hiszem, hogy annyival megdobná az eladások számát a dolog - persze ez változhat attól függően, hogy mennyi Kindle3(4-5-6) jön be addigra.

Effektíve egy alternatív terjesztési csatornaként működhetne az Amazon vagy akár a Google is, amennyiben megnyitnák minden ország számára a dolgot, de biztos, hogy a fogyasztók számára ez drágább lenne, mintha közvetlenül a kiadótól rendelnék meg.

Ahogy a papírkönyvek esetében is amúgy így van - a legtöbb kiadótól 10-35%-al olcsóbban megveheted a könyvet, mint egy boltban.

Szabados Tamás - · http://syllabux.com/ 2011.01.13. 16:28:50

@Gergely Trisza: Várom a jelentkezésedet. Mi a Syllabuxnál most nyitunk a gyerekkönyvek felé. És elkezdtük a DRM-mentes e-könyvekre való átállást.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.13. 20:22:54

@Szabados Tamás -:
Tamás! A tartalomszolgáltatói kérdőívet elküldtétek már?

Szabados Tamás - · http://syllabux.com/ 2011.01.13. 22:13:22

@Professzore: Ajaj...azt hiszem el vagyok maradva egy brosúrával. Még nem találkoztam a tartalomszolgáltatói kérdőívvel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.13. 22:26:36

@Szabados Tamás -:
ekonyvolvaso.blog.hu/2011/01/02/tartalomszolgaltatokereses
Ehun, olvassa, töltse, töltse, küldje! Jövő hét elején posztolom az új szoft cikket.

kIára 2011.01.13. 22:45:22

@Guy Montag:
    »Sok éve már, hogy a szerzők se lúdtollal írnak, tehát az utóbbi évtizedek termése nagy valószínűséggel már digitalizálva van.«
De még hogyan :) Dolgoztál már szerzői kézirattal?
Néhány saját példa.
Pár évig szerkesztője voltam egy ismert szerzőnek, aki 40 éve írásból él. Számítógépet a kilencvenes évek elejétől használ. Több mint száz cikk, tanulmány, kb. 20 kötet, és egyéb művekkel a háta mögött még mindig space-el igazít középre, a sorbehúzást is ezzel intézi, zárójel helyett perjelt használ, az egyest és a nullát következetesnen „l”-el és ,o”-val jelöli, helyesírása pocsék, központozása rettenetes, mondatszerkesztése követhetetlenül kacskaringós. És a mai napig nem tud helyesen gépelni. De lelkes.
Hidd el, szívesebben korrektúrázok egy 150 dpi-s szkennből készült ocr-t az ő szövegeinek a barkácsolása helyett.
A költők még durvábbak. Nem is a helyesírással van (nagy) baj, hanem mikor nem szabad verssel jön, és akkor a verslábai nem stimmelnek, a rímeik kecskék, formaérzékük kb. mint a Zsiguli dizájnereié. És akkor még meg is sértődnek.
Egy kötet, aminek az előszavát egyvalaki írta, két ember fordította, az utószót és a jegyzeteket egy negyedik ember. És ebből állíts össze egy egységes, koherens szövegfolyamot. Mikor a két fordító nem konzultál egymással, és egy visszatérő kifejezést, vagy redundáns szóhasználatot másképp fordítanak. Az meg egyértelmű, hogy az előszóhoz felkért neves izé bele se olvasott a kéziratba, de osztja az észt (önmagáról).

Digitalizálni egyszerű. Könyvet készíteni az „alkotókkal” együttműködve… na az Feladat.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.14. 08:37:42

@kIára:
Most legyek pikirt?! Annyira kikívánkozna...

Viszont a mondandód sok részével egyetértek. Másrészt pedig kétségtelen, hogy egyszer már sajtó alá rendezett tartalomból ilyen értelemben valamivel egyszerűbb dolgozni, feltéve, hogy jó volt a tördelő (mert biza ilyenből is van olyan, aki a beosztásokat enterrel, a behúzásokat szóközökkel oldja meg).

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.14. 08:49:05

@kIára:

Nem, szerzői kézirattal nem, én nem vagyok szakmabeli, csak egy kocka informatikus. :)
Viszont tanítottam informatikát, közép és felsőoktatásban is, így a "space betegséget" sajnos én is ismerem.
Az idézett mondat arról szólt, hogy a begépelés, adatrögzítés fázisa, mint extra feladat többnyire kimarad.
A többi amit leírtál, viszont nem köthető az e-kiadáshoz, hiszen ezeket a nyomtatott kiadáshoz is el kell végezni.
Én igénytelen vagyok, az e-könyvben nem kell fülszöveg, ajánlás, borító. Ezek a weboldalon jól jöhetnek, hogy kelendő legyen a portéka, de amint megvettem, már csak felesleges bitek.

Tudom, laikus vagyok, de én így látom:
Az e-könyv kiadás, ha a kiadó már rendelkezik a nyomtatott változattal, akkor az alábbi feladatokkal, költségekkel jár:
- Szerzőt meggyőzni, hogy ez jó neki.
- E-book formátumot előállítani.
- Értékesítést megszervezni (webshop saját, és/vagy egyéb csatornák) + Marketing

Az elsőről Professzore nyilatkozott, hogy nem egyszerű.
A második szerintem a legegyszerűbb.
A harmadik se lehet gond.

Mit látok rosszul? A magamfajta laikus számára úgy tűnik, hogy az utóbbi 2 pont költsége igen alacsonyan tartható. Az elsőre nyilván nincs rálátásom.

Guy Montag · http://f451.blog.hu 2011.01.14. 08:58:05

Más. Még októberben írtam a Móra kiadónak egy levelet. Korábban ők adták ki Kiss József László 3 könyvét. Érdeklődtem, hogy miként lehetne hozzájutni, tervezik-e újbóli kiadását, egyáltalán rendelkeznek-e még a jogokkal. Sőt felhívtam a figyelmüket, hogy van aki pofátlan módon a Neten nyíltan árulja a könyvet digitalizált formában árulja 500,- Ft-ért.

Válaszra sem méltattak. Én meg tettem, amit tettem. Nem haszonszerzésből, hanem mert hiszek benne, hogy ezek a könyvek jók, hasznosak, szórakoztatóak, s a szerző megérdemli, hogy eljussanak azokhoz, akiknek szól.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.14. 09:04:48

@Guy Montag:
No, gondolkodom, hogy moderálom az informatikusokat. :-D

Maradjunk annyiban, hogy épp elég informatikust láttam dolgozni a nyomdaipari szakmában előkészítőként és nagy nyugodtsággal kijelenthetem (védeni is tudom az álláspontomat), hogy 20-ból pont 19-en többet ártottak a szakmának, mint az az egy szál, aki korrektül végezte a dolgát.

Nyilván egy folyó szöveges regény feldolgozása tényleg szinte óvodás feladat, de látod te is, hogy páran mit kínlódunk/kínlódtunk azzal, hogy működésre bírjuk a Kindle-nek ideális toc.ncx-et, pontosabban ezt egyszerűen elő tudjuk állítani.
Hogy egyszerű és olcsó-e?
kIára majd megmondja, hogy egy 20 szerzői íves (B/5 méretben kb. 450 oldal, ez 800 ezer karakter, szóközökkel együtt) szöveg összeolvasása az eredetivel mennyi idő. Ehhez hozzá kell venni a szkennelés idejét (az OCR-t nem, az automatikus), majd az egészet meg kell szorozni a McDonald's kezdő órabérével, mint a legaljább fizetések egyikével. Aztán ezt követi az e-sítés, ami, igen kb. egy nap, ha kereskedelmi minőségről beszélgetünk. Ez legyen még 4 óra, és akkor tényleg gyorsan ment az epub és a prc legyártása IS. Ez vonatkozik egy elektronikusan nem meglévő tartalomra. Direkt nem írok számokat, nehogy az elfogultság vádját süssétek rám. :-)
Várom a tippeket!

No, a bolt kérdés az már más, ott az informatikusok tényleg nagyot tudnak alakítani egy jól működő boltmotorral.

Karma17 2011.01.14. 09:34:00

Az a baj, hogy mindenki általánosít, és baromi sok az önjelölt "informatikus" - nem véletlen a zárójel. Nos ezek az emberek azok, akik teljesen mindegy mit csinálnak (tisztelet a kivételnek), de nem igényesek a munkájukra. Ha krumplit sütne, akkor sem csinálná szebben-jobban, ha űrrakétát tervezen, annál is csak az lenne fontos, hogy leteljen a munkaidő.

Az ilyen embereket teljesen mindegy minek nevezed, nem fog változtatni a dolgon, viszont sajnos 20-ból tényleg 19 informatikusnak nevezteti magát, mert az olyan menő, és zsírszag sincs, meg a körme sem lesz koszos tőle.

Az ilyenek miért változnának akkor, ha a nyomdaiparba kerülnek?

Egy kis életközeli példa: A házban, ahol lakom, kicserélték a liftben a fénycsövet. "Hála istennek" úgy van kialakítva, hogy csak a liftkarbantartó tudja kicserélni. Az első fénycső kb. 8 évet világított. Aki kicserélte, arra nem volt képes, hogy belülről, ahová avatatlan kéz/rongy nem ér el, kitörölje a búrát, mert poros. Plusz, azóta a LED kijelző egyik szegmense nem világít.

Ha valaki ilyen hozzáállással éli az életét, az miért csinálna az élet bármely területén igényes munkát?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.01.14. 10:21:32

@Guy Montag: Van még két tétel, amik - most még - hátrányosan érintik az e-kiadást. Az egyik a 25% ÁFA, a másik a megdöbbentően magas pénzügyi tranzakciós díj. Ez utóbbi, főleg a volumen növelésével biztos javítható, de most még sziginifikáns tétel az e-köny _egység_költségében. Sajnos.

De csapataink harcban állnak :-))

Gergely Trisza 2011.01.14. 14:29:37

Köszönöm mindenkinek nálatok! Kész a mesekönyvem e-könyv formában. Férjemnek és az útbaigazításotoknak köszönhetően :-).

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.17. 10:22:54

@Gergely Trisza:
:-) Nincs mit.
Mondjuka név és a "férjemnek" kitétel kicsit meleg. Ó, dehogy, izé, meredek. :-)
Örülünk, hogy segíthettünk!

Gergely Trisza 2011.01.17. 12:27:54

@Professzore: Milyen név? Ja, tetszik az írói álnevem :-)?

megvakarom 2011.03.21. 11:11:20

találtam egy ilyet, epub, pdf, Adobe Content Server vonalon:
www.digitalbooks.hu

digitalbooks 2011.03.21. 12:47:55

Azok mi vagyunk! Üdvözlet a fedélzeten!
Kinek miben segíthetünk?

megvakarom 2011.03.21. 12:56:06

@digitalbooks: Ha minden ilyen gyorsan menne az életben!
Ha leírom ide, hogy Mick Jagger, vajon ő is megjelenik másfél órán belül? :)

megvakarom 2011.03.21. 12:58:15

@digitalbooks: de komolyre fordítva, miért nincs a Kindletulajoknak prc mindenből? És amiből pdf van, abból miért nincs epub és prc is? (Magyar Napló kiadványok pl.)

digitalbooks 2011.03.21. 13:07:32

Dolgozunk rajta, elsősorban a prc formátumon, mert - minket is meglepő módon - a Kindle a legelterjedtebb eszköz. PDF-ből epubot csinálni macera, és nem is igazán preferálnánk a PDF formátumot, azonban a kiadóknak általában ez van, mert a papírkönyv utolsó korrektúrája ebben a formátumban történik.
süti beállítások módosítása