Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Habár felül a gálya és alul a víznek ÁRja, azért a víz az úr

2010.12.11. 07:07 Professzore

(Petőfi Sándor)

Elérkeztünk a talán legnagyobb elánnal várt részhez, az ár kérdéséhez.

Több tételt is vizsgáltunk, ebből talán a legfontosabb a szórakoztatási célú (vagyis nem tanuláshoz vagy munkához kötődő, kvázi „kötelező” irodalom) ára. 967 értékelhető válasz érkezett, az eloszlás meglehetősen érdekes, erősen kötődik a szokásos „lélektani határokhoz”. A csúcsot egyértelműen a 900 és 1000 forint közötti árnál találjuk, az összes válaszadó 19 százaléka, 184 ember jelölte ezt a sávot. Szintén sokan voltak, még kétszámjegyű aránnyal (135 ember, 14%), akik 400-500 forint közötti összeget fizetnének szívesen egy-egy alkotásért. Harmadik helyre szorult, 10% alatti reprezentáltsággal az 500-600 forint közötti árat elfogadó mintegy 90 ember. A teljes lista átlaga egyébként 820 forint, azzal együtt, hogy meglehetősen sokan (80 ember, 8,3%) 200 forintnál kevesebbet lenne hajlandó fizetni (a statisztika készítésekor ezt az értéket 100 Ft-nak vettem).

 

Az alábbi ábrákhoz nem látom szükségét kommentárt fűznöm, viszont a megértéshez pár instrukció azért elkélhet.

Az oszlopdiagramok vízszintes tengelyén a csoportok, függőleges tengelyén a csoportra jellemző átlagos ár szerepel. A kék árnyalat a szórakoztatási célú, a világos narancs szín pedig a tanulási célú vagy munkához kapcsolódó kiadványokra értendő. Minden ábrába bejelöltem a szórakoztatási célú irodalom (820 forint, vörös) és a tanulási célú, illetve munkához szükséges irodalom (1580 forint, kék) átlagát. Az egyes csoportok nagyságát külön majd a demográfiai részben elemzem, az alábbi minták kivétel nélkül 967 egyedi válaszon alapulnak.

 

Nézzük tovább. A következő két ábra értelmezése a közgazdaságtanban és a statisztikai elemzésben teljesen járatlanok számára kicsit riasztónak tűnhet. Az eloszlásgörbén két tétel szerepel, vízszintesen a jövedelem, függőlegesen pedig az az ár, amelyet megjelöltek. A grafikonból ki lehet silabizálni, hogy egy-egy árszintet mennyien tartottak komfortosnak, ahogy az is, hogy a „szabad jövedelem” nagysága sem szükségszerűen jelenti azt, hogy valaki hajlandó sokat fizetni egy tartalomért. A szórakoztatási célú irodalom esetén például kifejezetten furcsa, hogy a 2000-3000 közötti szintet kevesebben jelölték, mint a 3000 forint feletti értékeket, ráadásul itt több válasz volt az alacsonyabb szabad jövedelemmel rendelkezők körében.

 

A következő ábrán a maximum kifizethető összegre vonatkozó kérdésre adott válaszokat összesítettem az extrém szélsőségek mellőzésével. (Valaki ezermilliárd forintot gondolt kifizetni egy e-könyvért. Ha komolyan gondolta, ebből szívesen engedek neki 99,9%-ot, majd egyszeri díjként elszámolva élete végéig adok neki legális tartalmakat!)

A grafikon válasz arra a kérdésre, hogy ha maximum ennyibe kerül egy e-könyv, akkor mennyien vásárolnák meg? A vízszintes tengelyen a válaszadók számossága, a függőleges tengelyen pedig a maximális ár 0 és 10 000 forint között (ez utóbbiban benne van az ezen felüli összes válaszadó, összesen 116-an).

 

És végül következzen az aduász: ez a görbe már a közgazdaságtan mélységeibe visz, ezzel együtt alapszintű ismeretek elegendőek a megértéshez. Az ábra a szórakoztatási célú irodalom „kishibás” keresleti görbéje: megmutatja, hogy a 967 válaszadóból az adott ársávban hány ember vásárlására lehet számítani. Ez a fekete görbe.

A vörös görbe talán a legszemléletesebben prezentálja a jövedelmezőséget: a görbe azt az értéket mutatja, amelyet az adott csoporthoz tartozó számosság és az adott értékhatár alsó szintjének szorzata kiad. (A függőleges tengely osztása ennél a görbénél ezerrel szorzandó). A legnagyobb bevételt a 900-1000 forint körüli könyvek eladásából lehet várni, az elméleti 452 vásárló 900 forintos egységáron 406 800 forint bevételt produkál, az eggyel magasabb sávban (1001-1250) viszont a lélektani határ miatt csak 268 vásárlóra, tőlük pedig csupán 268 000 forint bevételre lehet számítani. Ez kevesebb, mint a 400-500 forintos ársáv bevétele 793 vásárlóval.

A görbe azért kishibás, mert a szokásos keresleti függvényektől eltérően az árat a vízszintes, és nem a függőleges, a mennyiséget pedig a függőleges és nem a vízszintes görbén mutatja. Azért hagytam így, mert szemléletesebben mutatja az értékesítési volumen alakulását az ár függvényében.

Q.E.D.

Quod Erat Demonstrandum, vagyis ami bizonyítandó volt (lat).

A felmérés bő ezer kitöltőjének java adott érdemi válaszokat a tartalom árát firtató kérdéseinkre. Ezek ilyen alapos elemzésével (és még bőven van ám tartalék az adatbázisban!) nem férhet kétség ahhoz, hogy az árazás tekintetében nagyon határozott iránymutatást kaptunk, amely egyezik azzal, amelyet jó ideje próbálunk a tartalomszolgáltatók fejébe verni: 2500 forintért nem lehet e-könyveket nagy tételben értékesíteni. Ha ezt még nettó leosztjuk azzal, hogy a most eladásra kínált választék jelentős része formátum (és védelem) tekintetében nem egyezik a vásárlói elvárásokkal, akkor kerek perec kijelenthetjük, hogy a választott út rossz.

Persze mit ér a kritika konstruktivitás nélkül. Elgondolkodtam azon, hogy vajon mit szólnának a vevők egy karácsony előtti 990 forintos e-könyv-árhoz. Biza szerintem örülnének neki, válogatás nélkül (szinte) mindent vennének, hiszen az ár, a mostani 210 forint körüli (MNB közép) dollárárfolyamon kb. 4 dollár 70 centnek felel meg, amit azért az Amazon is erősen irigykedve figyelhet. DRM nélkül az ár kivitelezhető (ezt korábban bebizonyítottuk, bár az ezt igazán szemléletesen bemutató táblázattal még adós vagyok, 2 hónapja pihen a virtuális asztalomon). Január elsejétől, már ha lesz 5%-os áfa, egy jelképes árcsökkentéssel (990-ről 950-re) kompenzálni lehetne valamit az elkövetkező uszkve 20 nap értékesítési veszteségéből.

Emlékszem gyermekkoromban a család egy jó barátját faggattam arról, hogy az akkor Magyarországon elképesztő ritkaságnak számító Omega Seamasterét „nekem meri-e adni”. Nem merte. Kérdés az, hogy Önök, tisztelt Tartalomszolgáltatók, meg merik-e lépni ezt az ugrást?

Folytatása következik.

52 komment

Címkék: felmérések gyakorlati kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr242506431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wywern · http://www.narancsoskacsa.blog.hu 2010.12.11. 08:30:06

Nem merik. Biztosan felmerült már ez a gondolat valahol, de addig, amíg a terjesztőknek könyvesboltjaik, és kiadóik is vannak, ez az ár csak álom marad...
Ugyanis a azok a költségek - illetve a haszon - ami a print kiadványhoz kötődik, nem hozható vissza a 900 Forintos árból, már csak azért sem, mert a 900-, és a cca. 3000 Ft közti különbség pont a terjesztők/kiadók haszna.
Komplett terjesztőláncot kellene létrehozni. Olyat, ami kizárólag elektronikus könyvet - illetve esetleg zenét is - terjeszt, és olyan volumenben, ami meggyőzhetne néhány írót/zenészt, hogy minket válasszanak terjesztőnek. Vagy legalább alternatív terjesztőnek, és nem írnának alá kizárólagos szerződést a kiadókkal.
Na ez a teljesen elektronikus értékesítésre berendezkedett rendszer működhetne az említett, alacsonyabb árakkal is.
Szerintem.

muzsika 2010.12.11. 08:31:48

befeJez. ez kicsit meredek volt

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 09:10:54

@muzsika:
Szívbajt hozod rám... Már azt hittem, hogy befelyez-t írtam valahol, keresem vagy két perce... :-)

szakértőbb 2010.12.11. 10:35:30

@Professzore:
6. diagram felirata:-((

Valamiert az volt az erzesem, en kicsit mashogy elmeztem volna... Gyakran csinalsz ilyet? (adatelmezes)

Mas: erdemes lenne egy villamosszehasonlitast vegezni, ha mondjuk kiadunk egy papirkonyvet, ami boltban 3000 Ft, annak hogyan alakulnak a koltsegei a kiado szempontjabol. Akkor jobban osszevetheto lenne egy e-book-kal.

En nem vagyok kiado, de kb. ilyesmire gondolok:

ar: 3000
- terjesztes: 1500
- nyomda: 1000
- AFA, ado???
- szerzo tiszteletdija ?
- kiado nyeresege?

Utobbi 3 egyutt 500 Ft? Legyen ebbol 300 (szerintem nagyon joszivu voltam) a kiado nyeresege/db. Ez az ar 10%-a.

Egy 800 Ft-os e-book-on nem lehet siman es kisebb koltseggel ennyit keresni? Csak kerdezem.

muzsika 2010.12.11. 10:42:45

@Professzore:
hát pedig.
befelyezett tanulmányok. grafikon cím.
:)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 10:43:42

@szakértőbb:
Eh. Köszönöm! Refresh és jó lesz.

Nem, felettébb ritkán csinálok ilyet.

Kis türelmedet kérem, délután csinálok róla egy posztot. De van egyébként róla már, keress vissza!

Elvben kijöhet a bekerülési költség egész normális megtérüléssel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 10:50:41

@szakértőbb:
Rájöttem, a könyvgyártási alapismeretek alatt van. Olvasd el!

szakértőbb 2010.12.11. 10:51:08

@Professzore:
Hat, szerintem akkor lehetne eleg normalis a haszon, ha a terjesztok max. 20%-ot vinnenek el... 40 folott mar gyakorlatilag lehetetlen szerintem. Ui: a konyvek arabol a legnagyobb resz a szerzoe kene legyen, aztan jonne a tobbi.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 11:14:57

@szakértőbb: a 20% egész egyszerűen annyira kevés, hogy gazdaságilag nem éri meg vele foglalkozni. A 30% is akkor kivitelezhető, ha sikerül olyan alacsonyra leszorítani a tranzakciós díjakat, és az eladások könyvelésével kapcsolatos költségeket, hogy okés legyen - nah, ez az, ami jellemzően viszont nagyobb méretgazdaságosságnál tud összejönni.

hammerhead 2010.12.11. 11:37:45

hm, érdekes. alsó hangon pár dolláros ár, klasszikus 5 US bucks, papírkötés, eldobható kat. nálunk az ennek megfelelő Julia (3 részes) asszem 500 kemény HUF körül (?), vagy az állottabb ponyva papíron 2,000, de újonnan inkább 3,000, sőt. rendesebb áruházban persze. turiba nem voltam régóta (ott előkerül az 1,000, vagy az alatti papírkönyv is). az Amazon üzleti stratégiáját teszteltem ebookra, igen röviden, egy elfekvő (20 éve kezdődött cca) sorozat 1. könyve 7,99 US$ volt, az 5., az is már vagy 3-4-éves viszont vagy 20 US$! 1. tanulság: adj ki sorozatot, kezdd adni olcsón az elejét, és emeld a tétet (árat), ha kifejlődik a rajongótábor... e-könyvben ez nagyobb kasza, mint papíron (nagyobb haszon az olcsóbb előállítás miatt). az új ebook (friss) nem olcsóbb, mint a papír ott se... ha érdekel, vedd meg. ölég kemények. (mondjuk, talán hamarabb ejtik az árat). 2. tanulság: cseszik engedni bárki is a kialakult üzleti modell árfekvéseiből... amíg nem jön valaki, aki felrúgja a piacot. ehhez persze ajánlatos nagyfiúnak lenni, talán a Google, vagy akár rendes kiadó rájön, hogy jobban megéri olcsóbban (majd amikor a nyelvi lokalizálás is semiautomatic lesz, na, majd akkor jön el a Kánaán nekünk :))...

az uccsó szó jogán: az ebook-ot nem az Amazontól, hanem más cégtől vettem (persze, az Amazonon találtam :)))) ).

ui.: kicsit félve kotyogok bele... :)

Atyaman 2010.12.11. 11:38:25

@szakértőbb: Ha jobban megnézed az Amazon is "csak" 30%-ra tudta letornázni a terjesztői díjat, pedig ők elég nagyok ahhoz, hogy a Merras által említett nagyobb méretgazdaságossággal működhessenek és a piac (evvel együtt az írók) vásárlásában is érdekeltek.

Kíváncsiságból megnéztem a B&N hasonló kezdeményezését (PubIt!) náluk ez a terjesztői jutalékra a policy:

Publisher will be paid a royalty off the List Price according to the following terms:

1. For eBooks with a List Price at or between $2.99 and $9.99
* 65% of the List Price
2. For eBooks with a List Price at or below $2.98 or at or greater than $10.00 (but not more than $199.99 and not less than $0.99)
* 40% of the List Price

Megjegyezném, hogy milyen kis aljasak (2.99-től húzni a 65%-os határt a self-pub könyvekre) xD

szakértőbb 2010.12.11. 11:52:19

@Merras:
Koszonom mindenkinek a valaszokat!

Azzal kezdenem tehat (ahogy irtam is):

NEM vagyok kiado. De kvazi szerzokent en nem tudom/tudnam elfogadni a terjesztesert leeso osszegeket.
Merras: legy szives oszd el akkor tehat nekem a 100%-ot 3 reszre: szerzo, kiado, terjeszto. En mondjuk egy 40-40-20-at tudnek elkepzelni...

De azon erdemes elgondolkodnotok (elvegre van itt jo par scifi hivo, ha jol sejtem), hogy szerintem a net koraban a terjeszto elobb-utobb felesleges lesz...

Atyaman 2010.12.11. 11:58:13

@szakértőbb: Nem tudom olvastad-e, de Merras már egyszer osztott szorzott az e-könyv árazás ügyében:

merras.sfblogs.net/2010/az-e-konyvek-idealis-ara.scifi

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 12:00:18

@szakértőbb: hivatalból nem hiszek a kiadó- és terjesztőmentes szép új világban.

Az USA-ban sokkal elfogadottabb tény az, hogy egy regény kiadása csapatmunka - mert az író nem regényt ír, hanem kéziratot, amihez kell jó szerkesztés, korrektúra, ilyesmi.

Valamint, hiába a net szabadsága így meg úgy, a statisztikák azt mutatják, hogy online is érvényesül a pláza-hatás: az emberek sokkal jobban szeretnek egy-két kiemelt helyre odamenni és ott vásárolni központilag, mint végigmászkálni egy csomó helyre.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 12:01:10

@Atyaman: annál azért jobban is osztottam-szoroztam, mint amit kiírtam blogba, de amúgy nagyságrendileg stimmel és természetesen vállalható, amit odaírtam.

Atyaman 2010.12.11. 12:15:19

@Merras: ha szabad ilyet kérdezni: az e-könyvesbolt indítása előtt az árazásról Professzoréval konzultáltatok, hogy ennyire egybe csengő lett (900 ft vs 901-1000 ft) a könyveitek ára a felmérés eredményével? Vagy teljesen magatoktól találtatok bele a közepébe? ;)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 12:20:23

@Atyaman: @Merras:
Merras! Azt ugye tudod, ha ez kiderül, MINDENKIT ki kell csináljunk?! :-)

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 12:21:32

@Atyaman: Dworkyllal konzultáltunk, mert ő ilyen arcos gyerek volt, hogy eljött SFportal Meetupokra hirdetni az e-könyv evangéliumot, de igen, ő súgott árügyileg - mondjuk nagyon győzködnie nem kellett, mert a saját megérzéseink / piacismeretünk is nagyjából ebben az ársávban mozgott.

Az e-könyv értékesítésnek van egy olyan lélektani határa, amit szerintem egy darabig nem lehet átlépni: méghozzá az, hogy a felhasználó egész egyszerűen NEM ÉRZI arányosnak az e-könyvért az 1000 Ft feletti árat. A papír megfogható, az e-könyv nem - a megfoghatatlan dolgot meg komolyabb befektetéssel lehetne csak hasonló áron értékesíteni. Ráadásul az is a zsigerekben van, hogy "ha nem papír, akkor tizedannyiból kihozható", mert az átlaguser azt gondolja, hogy a nyomdai költség a legnagyobb hányad a papírkiadásban. Ez nem, vagy csak részben igaz ugyan, de a zsigerekben ez van.

szakértőbb 2010.12.11. 12:25:08

@Merras:

En nem regenyt irok, hanem szakmai dolgokat. Akit erdekel, keresse meg.
Mivel nem ebbol elek, nem vagyok arra szorulva, hogy csak akkor jelenek meg, ha tejeltem a terjesztoknek. (Kiadokkal nem lenne gondom talan.)

Lehet, hogy a "zemberek" szeretnek egy-ket helyre odamenni, de nem nagyon szeretnek e-cuccokert fizetni... Itt egy nagy ellentmondas.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 12:30:17

@szakértőbb: a szakmai anyag az valóban más. Ha a saját szakterületemről könyvet írnék (aminek a gondolatával néha eljátszadozom), akkor valószínűleg felvennék rá saját magam korrektort, meg megkérnék néhány kollegát, hogy szakmai szemmel olvassa végig a dolgot - és utána saját felületen tolnám ki.

Mondjuk nem biztos, hogy elérné azt a minőséget, mintha mondjuk a HVG könyvek menne végig az anyagon. Az meg biztos, hogy nem is 1000 Ft-os áron adnám ki e-könyvként, hanem mondjuk 2000-3000 Ft között, de ez egy olyan szakmai niche, ahol ennyiért talán el lehet adni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 12:40:10

A szakmai/"hasznosítható" könyvek árazásának kérdésére adott válaszok elég egyértelműek...

Lásd pl. O'Reilly (tudom, unalmas rájuk hivatkozni, de érdekes az elgondolásuk, ráadásul működni látszik).

Én tudok olyan szakmai könyvről (mondjuk életműről), amelynél 1000 megjelent példányból 50-nél kevesebet sikerült eladni, alig 50-et elosztogatni ide-oda (kötelespéldányok, felajánlások stb.), a maradék mind a mai napig ott rohad a raktárban. Az elkészítése pedig horror volt, ha az összeset eladták volna, akkor is csak a támogatások miatt lett volna nyereséges.

Atyaman 2010.12.11. 12:54:24

@Professzore: a szakmai célú könyveknél melyik árnál "tetőzne" a jövedelmezőségi görbe?
OFF: csak nálam tűnnek halvány rózsaszínnek a "narancs" színű diagramok?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 12:58:38

@Atyaman:
Nemtom... Ez még a jobbik az eredeti bugyirózsaszín volt. Színtér-gond lehet. Ez egyébként, amit én látok, egy barackvirágszín. Valóban rózsaszínes. :-)

Nem néztem jövedelmezőségi görbét, de mindjárt csinálok.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.12.11. 13:38:51

@Professzore: #FAACA8 (R:250, G:172, B:168) - ez azért tényleg nem narancs (de barackvirágszín - RGB: 255 220 186 - sem). :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 13:39:19

@Atyaman: 1500-2000 között, de elég szép fordított U a görbe, az eggyel magasabb (2000-3000) ársávban sem esik nagyot: elöl a sáv, utána az elvi összeg, utána a csoport számossága. Az alacsonyabb értékkel szoroztam, 250 alattinál 175-tel.
250 alatt, 169225, 967
250-500, 227000, 908
500-750, 418000, 836
750-1000, 576000, 768
1000-1500, 624000, 624
1500-2000, 703500, 469
2000-3000, 592000, 296
3000-4000, 474000, 158
4000-5000, 440000, 110
5000 felett, 445000, 89

Hiba volt a munkás hisztogramban, javítottam. Az 5000 feletti rész kicsit nagyobb súllyal szerepel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.12.11. 13:42:59

@Olman:
Sötétpiszkosbarackvirágszínértem?
Legközelebb fekete-fehér grafikonokat fogtok kapni, istenúccse!

szakértőbb 2010.12.11. 14:07:22

@Professzore:
Nálam olyan szinu a grafikon, amilyet Te mondasz:-))) En akkor kaphatok legkozelebb is szineset? :-PPP

szakértőbb 2010.12.11. 14:10:54

@Merras:
Bocs a zaklatasert, meg egyszer kerdezem:
>Merras: legy szives oszd el akkor tehat nekem a 100%-ot 3
>reszre: szerzo, kiado, terjeszto.

es legy szives vilagosits fel: ha nem anyomda a legnagyobb resz papirkonyvkiadasnal, akkor mi?
Ugyanis amikor lektoralok, igen nagyon apropenzert teszem/tettem mindig, szerzokent még kevesebbet akartak adni eddig, akkor mi a francra megy el a penz?

szakértőbb 2010.12.11. 14:26:41

@Professzore: de hat Te nagyon raersz :-))))

Atyaman 2010.12.11. 15:33:51

@Professzore: Köszi! Nem meglepő ez sem. Persze itt szerintem nagyban függ az ár attól, hogy milyen szakkönyvről (jegyzetről) van szó, és az én olvasatomban az eredmények is ezt támasztják alá. Mármint, hogy az egyik szakkönyvért 1500 Ft az ideális míg másikért akár 5000 vagy felette. Ilyen azért a szórakoztató irodalomban nincs.

Atyaman 2010.12.11. 15:36:56

@Professzore: Úúúúú... bocsi! Nem akartam én flame-et. Sejtettem már mikor elküldtem a kommentet, hogy inkább meg sem kellett volna szólalnom a szín miatt. Most megyek és elbujdoklok egy sötét sarokba :(

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 16:02:19

@szakértőbb: Például az 50%-os terjesztői jutalék a papírkiadás nagy költsége. De felmerül a korrektúra, szerkesztés díja is, plusz egész egyszerűen vannak macerásan minimalizálható működési költségek is. Ilyen például a már említett tranzakciós költség, az egy eladásra jutó könyvelési díj és egyebek.

szakértőbb 2010.12.11. 16:08:40

@Merras:
Miert van olyan erzesem, hogy kicsit melle beszelsz?
Ha a konkret osszegektol eltekintek, akkor ugy latom, ha tejesztes 50%, akkor nyomda meg legalabb 30%. Ha a korrektira es a szerkesztes ilyen nyomos tetelek lennenek, szivesen bedolgoznek Nalatok:-)
Azert koszi!

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 16:56:51

@szakértőbb: sajnálom, ha így érzed, annál több számot nem tudok megosztani jelenleg a publikummal, mint az a vázlatos blogbejegyzés, amit @Atyaman megosztott pár kommenttel feljebb.

szakértőbb 2010.12.11. 17:14:36

Semmi gond, nem az uzleti titkokra voltam kivancsi, csak azt kerdeztem, szerinted mi lenne a helyes elosztas a szerzo-kiado-terjeszto harmasban.
Megertettem.

Mivel magam is resztvettem par kiadvany kiadasaban/letrehozasaban, egeszen jol be tudom saccolni a koltsegeket.
Egeszen egyszeruen ha mondjuk egy papir kotet ara 1000 Ft, akkor abbol mondjuk ha 50 Ft megy a szerzonek, az nagyon durva. Hat, kb. ennyi.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 22:12:32

@szakértőbb: ennél azért sokkal több jutalékot adunk a jogtulajdonosoknak, akik túlnyomórészt jelenleg szerzők az SFportal E-Book rendszerében. Az általad feltételezett 5%-nál nagyságrendekkel többet kínálunk a szerzőknek, talán nem túlzás azt gondolnom, hogy a hazai piacon mi kínáljuk a legkedvezőbb feltételeket per pillanat, de a sci-fi niche-en belül egészen biztosan.

szakértőbb 2010.12.11. 22:50:35

@Merras:
Mielott felreertenel - igen nagyra becsulom az SF-portal tevekenyseget, pedig nem is olvasok sci-fit...

Korabbi tapasztalatokbol interpolaltam csupan:-)

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.11. 22:57:01

@szakértőbb: azzal egyetértek, hogy szerzők helyzete se rózsás, és én azt szeretném, ha az e-book kiadással ez is változna.

zlaboncz (ZLC) 2010.12.12. 11:59:59

@Wywern: "komplett terjesztőláncot kellene létrehozni. Olyat, ami kizárólag elektronikus könyvet - illetve esetleg zenét is - terjeszt"

Professzre posztja alapján anno számolgattam, és az jött ki, hogy a magyar e-könypiacon, a ma várható eladások mellett egyszerűen nem éri meg a csak e-könyv kiadás. A költésgek olyan nagyra nőnek, hogy semmiképpen nem jön ki poziívba a mérleg.
Viszont ha az e-könyv mellett hagyományos kiadás is történik, akkor a kettő együtt már átbillen pozitívba, úgy is, hogy a papírkönyv/e-könyv rá aránya nagyon nagy.

(Elméletben persze. Én nem vagyok szakmabeli, csak Professzore számításait, adatai követtem, és az az alapján készített táblázatban tologattam a paramétereket)

Z.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.12.13. 08:02:35

@szakértőbb: azért 5%-nál magasabb szokott az lenni, de egyébként _senki_ nem akadályozza meg benne a szerzőket, hogy saját maguk adják ki a könyvüket és átugorják a terjesztőket is, ahogy te és sokan elképzelik.
hát miért nem csinálják, minek hagyják, hogy a mohó kiadók és kereskedők kiszipolyozzák őket, hmm?

szakértőbb 2010.12.13. 08:54:43

@tekatana:
Ezt komolyan kerdezed? Mert talan nem ertenek hozza. (velem ellentetben:-P ) Szakmai szerzoknel meg az a baj, hogy a sajat kiadas nem szamit publikacionak... Szoval nem azert, mert szukseg van a terjesztokre. A Kiadokkal eddig se volt bajom.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.12.13. 11:41:57

szerinted? :)
persze nem komolyan. az ilyen irónikus kérdéseimmel arra szoktam célozni, hogy a terjesztők kihagyása egy ilyen fiktív elképzelés és az is marad (ahogyan merras, én sem hiszek benne és nem azért, mert történetesen jelenleg ebből élek).

Jozsó_ 2010.12.13. 16:44:03

Az ár kérdéssel a gond a következő. Jelenleg a könyvterjesztők azt gondolják, hogy az elektronikus kiadványnak a papír verzióval kell konkurálnia. Ha mondjuk azért adok 3000 Ft-ot, akkor biztos az elektronikusért majd mondjuk 2500-at. Ez óriási tévedés. Az elektronikus verziónak a nulla forintos kalóz kiadvány a konkurenciája. Úgyanúgy ahogy a filmek, vagy a zenék esetében is.
A mi korosztályunk még csak csak kiköhög vmi összeget egy elektronikus kiadványért, de a gyerekeim már nem is értik miért kellene bármiért fizetniük amit le is lehet tölteni. Sajnos vagy nem sajnos, de ez a jövő.

Az meg, hogy mennyibe kerül megírni a könyvet, vagy kiadni, sajnos senkit sem érdekel. Közgazdaságtani alaptétel, hogy egy árucikket nem annyiért lehet eladni amennyibe az előállítása került, hanem amennyit a piac hajlandó kifizetni érte. Márpedig a piac egyre kevesebbet hajlandó fizetni. Szerintem, ha megcsinálod ugyanezt a kérdőívet mondjuk 1 év múlva, vagy kettő, mikor már egyre több embernek lesz lehetősége elektronikus formában olvasni a könyvet (dedikált olvasók, okostelefonok, tabletek, netbook-ok) egyre kisebb lesz az az összeg amit bárki is hajlandó lenne fizetni értük. Nem mellékesen amég a könyvterjesztők totojáznak addig egyre masszívabban épülnek ki a másodlagos (kalóz) csatornák. Minden nappal, héttel, hónappal jobban.

Egyébként a jelenség nem új. Csak szólok, hogy pl. a húgom is "ingyen" olvas, pedig nincs is könyvolvasója. Az intézmény neve: "könyvtár".

A másik, hogy nem a mi dolgunk, hogy eldöntsük, hogy milyen módon lehet ránksózni bármit (legyen az zene, film, vagy könyv) ez az azt előállító "termelők" dolga. A film már megtalálta a kiutat (3D). A zene is (élő koncertek). Most várunk vmi nagy dobást a könyv terjesztőktől - előállítóktól is, hogy meggyőzzenek arról, hogy ismét fizessek nekik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.12.13. 17:32:28

@Jozsó_: A komfortért fogsz fizetni, meg a tiszta lelkiismeretért. Mert ezt nem fogják az alvilágiak prezentálni, nem is céljuk.

Érdemes megnézni a szoftvervilágot is, civil nem fizet tízezreket semmilyen szoftverért, hacsak nincs a vasra hegesztve, mint almáséknál. Fizet viszont milliókat 2-3 eurójával nünüke kis programokért, amit nulla erőfeszítéssel ránt le a telefonjára, tabletjére. A szoftverek is megtalálták a jövőjüket, úgy hívják app-store, meg market. Na ezt kell replikálni, átültetni a könyvszakmába.

Ezért erős a Kindle, mert a fele, a célbajuttató platform kész van és komfortos. A kiadói oldalt kell felépíteni hozzá.

csatacsiga 2010.12.14. 11:43:03

Ha már ugrás, szerintem ez írná le legjobban a helyzetet:
www.youtube.com/watch?v=YG5TSV6c68A&feature=related

kIára 2010.12.14. 12:52:18

Hajlok arra, hogy az alább vázolt elmélet nem teljesen hülyeség:
www.youtube.com/watch?v=u6XAPnuFjJc
(kissé hosszú a videó, de érdemes végignézni)

Ennek fényében talán magyarázható, hogy a civil-/kalózkönyvtárak tök ingyen és bérmentve, saját erőforrásaikat felhasználva, miért nyomták le a hivalalos ekönyvtárakat.
És talán arra is rávilágít, hogy miért nem az elsősorban profitban gondolkodó e-könyvkiadási-modell lesz a nyerő. Azok az e-kiadók fognak fennmaradni, akiket jelenleg a küldetéstudat és a lelkesedés fűt. (Persze idővel mammutok lesznek :) )

Tök felesleges Merrasék és a Galaktika maszületett projektjeit méricskélni, osztani és szorozni. Hisznek benne és ez a lényeg.

megvakarom 2011.03.21. 10:11:08

A hétvégén beszélgettem az egyik irodalmi kiadó vezető szerkesztőjével. A hagyományos papírkönyveik forgalmát féltik az e-kiadásoktól, ez egyértelműen kiderült. Viszont a már elfogyott, de még a felhasználási jogokkal bíró kiadásokat megjelentetnék e-ben, hiszen utánnyomásra nincs pénz, és kockázatos is. Az ilyen e-utánnyomások árát ő a papírkönyv (náluk ez általában 2500 és 3000 forint között van) árának 60%-ában állapítaná meg, és az e-terjesztő jutalékát max 40%-ban, semmilyen konvertálási költség mellett.
Mint érdekességet írom le, szerintem ez magas fogyasztói ár, de valamennyire jelzi a kiadók véleményét a témában.

Annyit még elmondott, hogy megkereste őket egy e-terjesztő csapat, akik 50%-ot kértek, és a konvertálásokra még egyszeri összeget is számláztak volna. El lettek utasítva.

clon 2011.03.21. 11:30:52

@megvakarom: "A hagyományos papírkönyveik forgalmát féltik az e-kiadásoktól"

A magyar kiadók azt féltenek amit akarnak :) ugyanis most zajlik amerikában az ekönyv "forradalom". A világ értelmes része figyeli őket, hogyan kezelik a helyzetet és annak megfelelően akarnak lépni (az okos más kárán tanul). A papír könyvet forgalmazó boltok több mint felét érinteni fogja a bezárás szele. Erről már többen is írtak és a szakma és befektetői körök is hallgatólagosan egyetértenek ezzel.

A magyar kiadók remélhetőleg nem akarnak szembemenni a kialakuló helyzettel, mert így is le vagyunk maradva ekönyv kiadásban amit ugye "más forrásból" az olvasó közönség. Ezt lehet üldözni, de megfelelő alternatíva nélkül ennek megszüntetésére vagy visszaszorítására kevés az esély. A legtöbb olvasó megfelelő árazással inkább venni fogja a könyvet megfelelő minőségben (helyesírási hibák nélkül, megfelelő formázással, jó megjelenítéssel, stb.) mint más forrásból beszerezni és utána "hegeszteni" az olvasónak megfelelő formára és formátumra.
süti beállítások módosítása