Elkészültünk.

Köszönjük annak az ezernél is több embernek, aki vette a fáradtságot és az eszelős kérdéssor ellenére is (akár csak részben) végigrágta magát a kérdőíven. A nyers adatbázis 1151 rekordot tartalmazott, ebből sajnos közel 100 darab értékelhetetlen volt (láthatólag műszaki hiba miatt 2-3 másodperces eltérésekkel ugyanazt az adatsort rögzítette a Google Dokumentumok alkalmazása). A végső, értékeléshez használt lista 1058 elemet tartalmaz.

Mindenekelőtt szeretném megköszönni a felmérés promótálásában részt vevő blogok közreműködését. A BigyóBlog, az SF Portál és a moly egy-egy bejegyzésben hívta fel ránk a figyelmet (ez látszott is az eredményeken), alighanem néhány egészen „külsős” szavazó is érkezhetett a konyvtar.lap.hu hivatkozásáról is. Segítségükért és közreműködésükért cserébe nyers adatokat fognak kapni, amelyek először természetesen náluk fognak megjelenni.

Egy szó az üzletről

Komoly adatbázisról van szó, amelynek elsődleges (nyers) adataiból többdimenziós elemzés segítségével mély összefüggések halászhatóak ki (például egy középkorú hölgy egy neki szóló irodalmi alkotásért vajon mennyire hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni). Ez az információ (szerintem) pénzt ér, épp ezért várom mindazon tartalomszolgáltatók jelentkezését, akik a kérdőív „mély” eredményeire, összefüggéseire is kíváncsiak. Nem gondolok ebből Mercedes-t venni, a bevételt a blog (wiki, fórum, saját domain) fejlesztésére szeretnénk fordítani. Részletekért érdeklődni a szerzőnél lehet.

Csapjunk a közepébe!

Egy kalap alá vettem a kérdőívet kitöltő összes válaszadót és ígéretemhez híven először megvizsgáltam a formátumtámogatás kérdését. Ugye közismert (remélem az), hogy az Amazon erőteljes árpolitikával tolja előre a prc (egyre díszesebb) szekerét, ugyanakkor idehaza (és mondjuk Európa nagy részén) az Adobe védelmi támogatását (de sajnos másfélét nem) élvező epub látszik az elsődlegesen támogatott formátumnak. Néhány héttel ezelőtt, az első párszáz válasz elemzése után írtam Dwonak az első részleges eredményeket, amelyek, minő meglepetés, a prc borzasztó erős túlsúlyát mutatták.

Az összes válaszadó közül 967-en adtak az elsődleges formátumot firtató kérdésre értékelhető választ.

• 340-en (35,1%) a prc-t,
• 275-en (28,4%) a PDF-et,
• 180-an (18,6%) az epub-ot,
• 146-an (15,1%) az egyéb, nem e-könyv-formátumot (Word, RTF stb.),
• 26-an (2,8%) az egyéb, dedikált e-könyv formátumot (lit, djvu, bbeb stb.) adták meg válaszként.

Egyszerűbben fogalmazva: közel kétszer annyian támogatják a prc-t mint bármelyik más formátumot a pdf kivételével, e kettő együtt pedig a teljes olvasói igény bő felét lefedi.

Ha kizárólag a jelenleg is elektronikusan olvasó közösség 618 válaszadójánál az elsődleges formátum kérdése kissé máshogy alakul:

• 283-en (45,8%) a prc-t,
• 114-en (18,4%) a PDF-et,
• 120-an (19,4%) az epub-ot,
• 80-an (12,9%) az egyéb, nem e-könyv-formátumot (Word, RTF stb.),
• 21-an (3,4%) az egyéb, dedikált e-könyv formátumot (lit, djvu, bbeb stb.) adták meg válaszként.

Ez egyszerűen kifejezve annyit tesz, hogy az elektronikus (dedikált és nem dedikált) könyvolvasó eszközön olvasók közel fele a prc-t preferálja, és alig egy ötödük választaná az epub-ot.

A mai nap utolsó kimutatása fentiek után cseppet sem lesz meglepő. A dedikált e-könyv-olvasó eszközök aktuális penetrációjáról sok feltételezést tettünk már közzé e blog hasábjain. A feltételezések helyett most nézzük a számokat, amelyek az előbbi talán meglepő eredmények egyik lehetséges kiindulási alapját adják!

381 válaszadónak van dedikált e-könyv-olvasója, ez az összes értékelhető választ adó 36%-a. Ha az Amazon Kindle összes változatát egy kalap alá veszem, akkor jön az igazi meglepetés: 381-ből 249 darab (65,3%) Kindle, és ebből 224 (58,8%) harmadik generációs (3G vagy WiFi).

Konklúzió

Badarság lenne feltételezni azt, hogy a nagy óriás ellen bármi módon érdemben harcolni lehetne. A magyar piac közismerten (és sajnos szélsőségesen) árérzékeny, márpedig ha valami, akkor az ár az, amelyből a kezdő magyar e-könyves vállalkozások nem nagyon tudnak engedni (a tartalom tekintetében nem szívesen, az eszközök tekintetében pedig erre a hatályos EU-s irányelvek és a magyar versenyjogi törvények miatt esélyük sincs). Nyilván lesz — ahogy szórványosan eddig is volt — néhány olyan kezdeményezés, amelynek lényege az eszköz vásárlóbarátabbá tétele (fogyasztási hitel, részletfizetés stb.), de még ezzel sem fordítható meg a folyamat, amely az epub egyértelmű vereségét jelenti.

A dolognak természetesen van egy másik vetülete is, amelyre egy későbbi elemzés során fogok részletesen kitérni: mégpedig a másolásvédelem kérdése. Ahogy korábban számtalan alkalommal leírtuk, a kemény védelem nem csak az illetéktelen eltulajdonítás ellen véd (azt, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi, most nem firtatom), de egyúttal a felhasználót is súlyosan korlátozza. Az remélem nyilvánvaló, hogy ha egy tartalmat csak egy formátumban jelentet meg valaki, és az ráadásul a technológia költségei miatt drágább, továbbá a kemény DRM miatt alkalmatlan arra, hogy a nagyobbik fogyasztói igényt kielégítse, akkor ez így együtt szerintem bőven kimeríti a működésképtelen vállalkozási modell ismérveit.

Javaslat

Nos, drága Tartalomszolgáltatók, fel van adva a lecke! prc-t gyártani rtf vagy html forrásból kb. 5 perc (igénytelen ugyan, de működik, igaz, az igényességhez is maximum egy óra kell). Elsődlegesen erre kellene összpontosítani, és csak utána arra, hogy legyen epub, pdf és egyéb folyamodványai. Ha a kemény DRM nem felejthető (hitem szerint mindenkinek szíve joga, hogy a saját életét megkeserítse), akkor is legyen meg a választás lehetősége! Igaz, ez a választás felettébb kínos lesz, mert az azw autentikációját egyelőre csak az Amazon szerverein keresztül lehet megvalósítani.

Szóval, bírkóznak még a spanyol viaszért, vagy végre azt adják, amit a „nép” kér?

A holnaputáni folytatásban Doktor Mumusról lesz szó.

(Bocsánat, egyéb irányú elfoglaltságaim miatt csak napi egy cikket tudok közölni, de szerintem a párhuzamos irányokban adok majd anyagot a többi blognak is, így ott is lehet majd olvasni érdekeseket.)