- avagy amikor a feltörhetetlen kód találkozik a bevehetetlen blöffel -

Az Index-címlapján szerepel hancu beszámolója az Ekönyv napról - vagyis a Txtr és az Adobe ingyenes termékbemutatójáról.

Hancu írása látszólag szkeptikus, ám ennek ellenére szépen visszamondja a propagandaanyagot, mint egy memoritert.

Megtudhatjuk, hogy az ekönyvek “a teljes könyvpiacból már 12 százalékot hasítanak ki” - és kapunk egy hivatkozást, amely szerint alig 1,3% ez a kihasítás.És megtudjuk, hogy sajnos a magyar ekönyveket 25%-os áfa terheli, ez megemeli az árat, és visszafogja a vásárlást.
Hát még mi emeli azt a fránya árat? Az Adobe “feltörhetetlen” védelme, az!

“A Digital Editions másolásvédelme elvileg feltörhetetlen - gyakorlatilag persze olyan nem létezik, hogy feltörhetetlen, legfeljebb olyan, aminek a feltörése abszurd mennyiségű időt és macerát igényel.” - írja a szerző, és ezzel csak egy aprócska bibi van. A Digital Editions másolásvédelme másfél éve fel van törve.

(Mellékvágány: hogy a sajtóközlemény-biflázás milyen elterjedt, azt jól mutatja, hogy hancu arra az indexen is lehozott MTI hírre is hivatkozik, amelyik összekeveri az eladást a letöltéssel: Karácsony napján több ingyenes ekönyvet, ekönyv-ízelítőt töltöttek le az amazonról, mint ahány könyvet vettek - ez így már nem is olyan érdekes hír.)

De lássuk a cikk legjobb bekezdését!

“Az ekönyvszövetség egyébként meglepő realitásérzéket mutat, amikor nem próbálja a zene- és filmiparhoz hasonlóan vérbe fojtani a warezolást, illetve a kalózokat kikiáltani minden problémájuk, és úgy általában minden földi gonoszság forrásának. A terv ehelyett az, hogy technikailag megpróbálják minél inkább megnehezíteni a dolgukat, egyébként meg békésen éldegélni a kalózok mellett, illetve olyan alternatívát nyújtani árban és szolgáltatásban, ami meggyőzi a vásárlókat. (...)”

Pontosan mit csinál az ADE, az Adobe szoftvere?
Először is, tényleg felhúz egy majdnem áttörhetetlen védelmet - hiába veszünk magyar könyváruházból magyar könyvet, egy angol (pontosabban: nem magyar - böngésző alapnyelvétől függő) nyelvű program nélkül nem férünk hozzá a könyveinkhez.

Ha ezt az akadályt vettük, két út áll előttünk.

Az egyikhez nem árt, ha olyan fejlett szerzői joggal rendelkező országba költözünk, mint mondjuk India. Itthon ugyanis a másolásvédelem eltávolítása törvénybe ütközik, még akkor is, ha magáncélból tesszük. Ha legális lenne, másfél óra gugli és fél óra próbálgatás után könyvenként kb. egy percbe kerülne, hogy kapjunk egy minden körülmények között használható változatot. Technikailag tehát egy rendkívül bonyolult nehezítéssel állunk szemben, ami biztosan visszariasztja azokat a kalózokat, akik eddig a szkennelés-szövegfelismerés-korrektúra seperc alatt lezavarható hármasával gyártották a kalózekönyvet (vagy ekalóz-könyvet?).

A másik út az alternatíva, amire annyira várt az olvasó.
Először is, minden könyvesbolt gyikjában ledorongolják, hogy meg se forduljon a fejében mindenféle elhajlás (mondjuk - kimondani is rettenetes - két példányban kinyomtatni a megvett könyvet), mert az csúnya dolog.
Utána kifizeti a könyv árát, amit - valljuk be - nem csak a fránya ÁFA dob meg, hanem az is, hogy a kiadónak-boltnak fizetnie kell az Adobenak a feltörhetetlen védelemért. Rendszerért is, könyvenként is. A kiadó fizet, vagyis a  vásárló fizet.
Az Adobe meg teszi a dolgát: saját szerverén titkosít - az eredmény felemás. Míg egy normális ekönyvesboltban akár évek múlva is átlapozhatjuk és letölthetjük korábbi vásárlásainkat (akár többféle formátumban is), itt erre nem nagyon nyílik lehetőségünk.
Hat eszközön is olvashatjuk a könyveket - már ha éppen olyan olvasónk van, amelyik képes kezelni az ADEPT drm-et. Fél tucat az nagy szám - de gondoljunk csak bele, hány eszközt használunk el mondjuk hat év alatt, hányszor cserélünk mobiltelefont, számítógépet, könyvolvasót úgy, hogy esetleg közben elfelejtük deaktiválni - vagy éppen nincs is rá lehetőségünk. Most képzeljük el ezt úgy, hogy esetleg egy vagy több családtagnak is adnánk hozzáférést.

Tehát örüljünk egy programnak, amely elsődleges célját - másolásvédelem - nem tudja teljesíteni, viszont képes felbosszantani a legbirkatürelműbb nyájas olvasót is. Mit mondjak - vásárlóként “meggyőző”.

Nincs szó itt semmilyen érzékenységről. Arról van szó, hogy a szerzők-kiadók félnek a digitális világtól, és inkább bevállalnak egy olyan látszatvédelmet, amely alkalomadtán keresztbe tesz vásárlóiknak, mintsem hogy bízzanak abban a pártucat olvasóban, akik ekönyvet szeretnének olvasni.