Az rtl vido 14.58 után lesz érdekes ;-)

Először is gratulálok, másodszor pedig ide én is el akarok menni!
Kicsit off, de a videó nézése közben jutott eszembe: Eddig a következő köröket futotta a fórum: magyar szerzőt magyarul (mehet), illetve külföldi szerzőt magyarul (nem mehet a külföldi jogtulajdonosok miatt).
Gondolkodjunk fordítva: Magyar szerző idegen nyelven, külföldi piacra.

@Behemoth: "Magyar szerző idegen nyelven, külföldi piacra." Az ötlet szerintem több, mint tuti. Az Eszterházy megszólalást nézve esett le, hogy a külföldi piacra külföldi kiadókkal mennek, azok, akik tehetik. Amin azért nem csodálkozom. Viszont itt a blogban leginkább csak a technológia van meg, a kapcsolatok és az üzlet nem annyira.

Szerintem itt mindenki hozzáértő, ha kapcsolatokról és üzletről van szó :-) Khm.. kinek mennyivel lógnak a nagy láncok :-) Lehet, hogy mégsem? :-)
Úgy gondolom, hogy országspecifikus irodalommal nem érdemes próbálkozni (bár az orosz sci-fi nekem bejött), de a magyar ponyva van nemzetközi színvonalú :-)
Ezen a vonalon várom az áttörést is: Valahol egy kis fantasy kiadónál valaki a homlokára csap egy kézirat láttán, hogy "bazmeg ez jó", a nyelvszakos bölcsész barátnőjével lefordíttatja angolra, németre, felrakja a honlapjára vagy az iTunes-ra olcsón, ingyenes eszközökkel reklámozza (pl. torrent oldalakon kétfejezetes demóval, aminek a végén ott a link, fórumokon, blogokon, specifikus siteokon ír róla), és ha tényleg jó, a visszajelzések miatt a reklám már önálló életet fog élni pont a célközönség kellős közepén :-)
A magyar szerzők semmivel sem rosszabbak, mint a külföldiek, csak a nyelvünk miatt kevesebben olvassák őket!

@Behemoth: Az alapfelvetésedet jónak gondolom, csak sok a negatív tapasztalatom. Az egyik, hogy az íróból nem jön ki magától átütő minőség, sem nálunk, sem külföldön. Már a szöveg piacképessé desztillálásához is kőkemény kiadói (szerkesztői, lektori, korrektori stb.) munka kell. Viszont a kiadók a nettó túléléssel, a terjesztői mamutokkal való csatározásokkal vannak főleg elfoglalva. (Gondolom, mert túl durva szinvonalesést tapasztalok, a nagy átlagot tekintve)
Az eredmény? A 90'-es években még magyar íróktól is le tudtam padlózni (Gáspár András, Kornya Zsolt pl.) manapság már az atomtuti külföldi befutókat (Terry Pratchett pl.) is förtelmes minőségben tudják csak kiadni.

Nézd meg, mi történik a kis kiadókkal. Én ettől a threadtől elég beteg lettem, ez a mai magyar könyvterjesztés?

www.ujkonyvpiac.hu/forumtema.asp?id=1513&ord=asc

@Dworkyll: Sajnos nem újdonság, hogy a nagyok nem fizetnek. Szerintem már sok kiadó tönkre is ment bele :-( Nem működik a rendszer.
Éppen ezért csodálkoznék, ha a nagyok által üzemeltetett e-könyv terjesztői hálózatban nagy lenne a bizalom. Míg a papírkönyv eladását darabszám alapján számon lehet kérni, az e-könyv csak egy adat a rendszerben. Bele lehet nyúlni a nyilvántartásba, és ebben az országban bele is fognak.

@Behemoth: Ezért nem értem, hogy mit késlekednek a kis (még független) kiadók? A villanykönyvekkel simán ki lehet kerülni a nagy terjesztési hálózatot, egy webshopot fillérekből össze lehet rakni (már ha egy bármilyen plázabolthoz hasonlítom a költségét) mégis az egész világot kiszolgálhatom vele. Sőt, már most vannak olyan brigádok, akik simán hostolnák a tartalmat.

A DRM meg úgy hülyeség, ahogy van. Ha van papír, akkor lesz kalóz digitális is, ha az anyag amúgy népszerű. Vagy pl az audiokönyveken semmilyen DRM nincs, mégis pörögnek.

@Dworkyll: ebbe szerepet játszik a magyar webshop-szabályozás (talán még mindig kell fizikai bolt, szakképzett eladó stb.), meg a normális (mikro)fizetési módok és szokások hiánya.

Az utolsóról kaphatnék linket? 3 böngészőm se nyit meg ottan semmit. (vagy itt van valami hiba...?)

@lomposfarkas: www.blip.tv/file/2484687 Valamiért a blogmotor vágja az embed forráskódot :-(

@Dworkyll: Köszi, így már én is meg tudtam nézni :))

Javaslatom a bloggernek:
Kellene egy cikk arról, hogy jelenleg körülbelül mennyi e-könyv olvasó van Magyarországon. Hasznos információ lenne mindenkinek, aki ilyen témában gondolkodik :-)
Mondjuk azért az iPhone/iPad/iPod Touch vonalat külön kellene venni.
Tudom, hogy számítógépen is lehet olvasni, de azt nem szereti senki.

A vimeo katasztrófa... Akad satöbbi. RTL-t nem is látom.

Dworkyll gondolatai mindenesetre kitűnőek. Megnézem a többi vidiót is majd.

Ellenben egy tétel erősen kimaradt: a Kossuth Kiadó is alkot valamit.

@Behemoth:
Á, esélytelen róla felmérést csinálni. Sajnos a blog olvasottsága annyira kicsi és annyira esetleges, hogy semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak. Az epapíros penetráció meg egyszerűen siralmas, tippem szerint maximum 3-4 ezer darab lehet az országban összesen, de 2000-et reálisabbnak tartok.

@Behemoth: Nagyon összetett kérdés ez, csak spekulálni lehet, legális források hiján.

Dedikált (eInk ) olvasóból kb 2000 lehet, +- 10%. (Tyúk-tojás probléma, kereskedeli tartalomforrás nélkül elég kemények, akik ilyenbe ruháznak) Lassan van ugyanennyi iPad, és egy nagy raklap iPhone, és csak ezek viszik hordozhatóan az ePubot. (A pár Kindle meg nem)

PDA-ból inkább százezres nagyságrend, bár ebből a VGA csak pártízezer. Ezek viszont nem viszik az ePubot, csak a prc-t- illetve sokan olvasnak rtf-et, doc-ot, htmlt-et, mondjuk nreaderrel. És fene tudja, mennyit használnak olvasásra.

Symbianos és más okostelefonok szintén viszik a prc-t, és vannak forrásaim, akik telefonon olvasnak, megtippelni sem tudom mennyien. Szerintem párezren max. Ők eddig is maguknak desztilláltak, ezután is fognak. Ha lesz DRM, akkor nem fognak vásárolni, ha nem, akkor talán. Mert nekik a DRM-et muszáj lesz törni, épp a konvertálás, a hordozhatóság végett.

Vannak akik simán kinyomtatják maguknak a letölthető könyveket, őket hova soroljuk? Akik csak a hagyományos terjesztés hiányosságait (drága vagy nincs) pótolják ki az elektronikus csatornával.

És ne becsüld le a nagygépen olvasókat. Kicsit nekem is fura, de a kérdőíven elég nagy arányban, 50% fölött ikszelték be, és én is ismerek ilyet.

@Dworkyll: "(Tyúk-tojás probléma, kereskedeli tartalomforrás nélkül elég kemények, akik ilyenbe ruháznak)" - Vagy van egyéb forrásuk. ;)
Szerintem elég sokan olvasnak is a telefonjukon, legalábbis a saját környezetemben végzett - szintén messze nem reprezentatív - felmérésem alapján. :) Konkrétan messze többen vannak az ismeretségemben a telefonon olvasók (ha alkalomszerűen is), mint akik dedikált olvasón, vagy egyéb eszközön olvasnának.
Egyáltalán nincs infom erről a területről, de tényleg jelentős lenne az a réteg, akik kinyomtatják az ebookokat,és úgy olvasnak? Én mondjuk senkit nem ismerek, és nem is tűnik nekem túl nagy ötletnek.
A nagygépes arány nagy százaléka engem nem lep meg, időnként én is szoktam rajta olvasni, azért az adja magát szerintem (mondjuk egy laptop utazás közben, ha nincs dedikált olvasó; szakkönyvek az asztali gépen; stb.)

@Professzore: kapcsold le a HD-t, jobb lesz.

@ehran: Nyomiztam már könyveket magamnak, havernak. Nem e-bookot, hanem normál word könyveket. Mindössze egy gyors, kétoldalas lézerprinterrel kell rendelkeznie a munkahelyünknek...

@lomposfarkas: Félreértés ne essék, nem kívánom se lenézni, se megbántani azokat, akik kinyomtatják, csak tényleg nem értem; mert több könyvnél nekem nem tűnik túl gazdaságosnak (persze munkahelyen nem számít, hacsak nem néznek Rád rosszallóan ;)), egy-egy könyvet meg szerintem el lehet olvasni readeren/telefonon/monitoron is akár, még ha amúgy nem is szeret így olvasni az ember. De persze eszem ágában sincs beleszólni, mindenki azt csinál, amit akar. :)

@ehran: elektronikusan továbbított, kinyomtatott könyv=print-on-demand. Mielőtt jó hordozható platformom lett volna, én is csináltam ilyet, a kéthasábra szedett 8-as Times New Roman, minimál margóval nagyon gazdaságos papírfelhasználást tesz lehetővé ;-) A4-ben. Utána gyűrűs lefűző, és kész.

@Dworkyll: Van ennél jobb is. Linux alatt létezik pár tool (psutils), amivel elő lehet állítani tetszőleges bemenetből (pdf a legjobb, vagy ha van, akkor tex) olyan ps fájlt, amit ha kinyomtatsz A4-es lapra, és 8 laponként egymásra fekteted, majd középen kettéhajtod és összefűzöd a hajtásnál, kapsz egy A5-ös méretű, fűzött könyvet.
Anno volt két scriptem, ami megcsinálta. Azért kellett kettő, mert a laser nyomtató pont az ellenkező oldalára nyomtat a papírnak, mint a tintás, így ha nincs eleve kétoldalas nyomtatód, fordított sorrendben kell az oldalakat előállítani az egyiken, a másikhoz képest.
A nyomtatók hibázására (két lapot húz be néha) való tekintettel érdemes volt 8 laponként az egyik oldalt, majd a köteget megfordítva a másikat kinyomtatni, így minimálisra lehet szorítani a selejtet.

@SaGa: Ez egy fokkal jobban hangzik, mint az A4-es verziós, de azt hiszem, így sem fogna meg a dolog. De meggyőztetek Dworkyllal, nyilván van rá igény. Mindenesetre ha már felmérés készülne, én őket is az ebook-táborhoz sorolnám. Mégis csak azt használják kiindulásként, és értem, hogy azt mondja Dwo, egy részük csak a hagyományos hiányosságait pótolja ily módon, de én meg biztos vagyok benne, hogy közülük sokan spórolás végett választják ezt, tehát kétlem, hogy őket a hagyományos kiadás szívná fel.

@ehran: Igazából akkor jöhet szóba - nálam - az ilyen eljárás, ha a megcélzott kötetet semmi más módon nem lehet elérni papíros formában és mindenképp arra van szükség.
Olcsóbb nem lesz mint ha boltban venné az ember, sőt ha beszámolom a melót, mire valóban összeáll egy kötetté (varrni és ragasztani is kell, mert az iratkapocs nálam nem játszik), sokkal többe kerül, mint egy antikvár kötet, még ha drága is.
Van ilyen könyvem néhány, de azóta mindet meg is vettem normál kiadásban is, mert a polcon az mindenképp jobban mutat, csak akkor, amikor kellett, egyszerűen nem lehetett megvenni őket.

@SaGa: Ma már minden kétoldalas nyomtató drivere alapból tudja ezt, "Booklet printing/Füzetnyomtatás"-ként találod. Magyarul, amelyik program tud nyomtatni, annak a kimenetéből lehet A5-ös könyvecskét is készíteni.
Az otthoni egyoldalas nyomtatóm is veszi ezt az akadályt. Az első oldalak kinyomtatása után a köteget megfordítva újra be kell tenni az adagolóba, egy rajzos üzenet mutatja a képernyőn, pontosan hogyan.
A fentiek Windowsra vonatkoznak, a Linux drivereket sajnos nem ismerem.

(Aki ki akarja próbálni, hogy is néz ki egy ilyen füzetke, itt egy A6-os méretű magazin.

pulpfiction.hu/2009/08/07/3000-az-elso-evad/

Sajnos ezt a fajta szétlövést (a4-es lapra a6-os füzetet) nem csinálja meg a füzetnyomtatás :()

Ez most valószínűleg hülyeség lesz, de van benne rendszer:
Nem tudom, hány kiadótól olvassák ezt a blogot, de szeretném megtudni, mi lenne a véleményük a következőkről:
El kellene küldeni a Nokiának egy levelet (melyet minél több kiadó aláír), miszerint roppant szívesen publikálnánk e-könyvet a nagyképernyős telefonjaikra (csak olyat, ami nyomtatásban is megjelent, normális ISBN számmal stb...) az OVI Store-on keresztül, ha megoldják az epub vagy hasonló elterjedt formátum "lejátszását" ezeken a készülékeken, és a regisztrált kiadók egyszerűen, mindenféle előzetes fizetés nélkül fel tudnák tölteni az anyagokat. (úgy tudom, valamiféle másolásvédelme van a rendszernek)
A Nokia úgy tudom, 30%-ot vesz le (plusz vannak egyéb költségek, amiket az "alkalmazás" jellege miatt nem lenne logikus kiszabni), mindenki jól járhatna vele.
Véleményt kérek.
(Én amolyan interneten levelet írogató típus vagyok, szóval ha az esti meccs jól felviszi az adrenalinszintem, lehet, hogy már éjszaka el is megy egy ilyen levél...)

És mi lenne a cél? És miért írná alá a kiadó? És miért jobb neki a Nokia boltja, mint az amazon, mint az ekonyv.hu, mint egy másik magyar könyvesbolt, mint az apple boltja?

A cél az lenne, hogy egy már létező és Magyarországon is működő infrastruktúrát - működő bolt, nagyon sok eszköz - használjunk fel az elektronikus kiadványok terjesztésére. A lehetőség pedig az alku - ha a kiadók a honlapjukon és a könyveikben reklámozzák, hogy igen van ilyen, és a Nokiánál, az a Nokiának jó. Valamilyen szinten még alkualap is lehet.
Pontokba szedve:
1. Már nagyon sok eszköz van az embereknél Magyarországon is, amit használhatnak olvasásra. Ki fogják próbálni. (A mindig nálunk lévő mobilon való olvasás pedig növeli az olvasásra fordítható időt, ami sajnos egyre csökken, ez a legfontosabb előny minden mobilnál nagyobb eszközzel szemben.) Ráadásul pl. a Rost egypercesei mintha kimondottan erre termettek volna :-)
2. Az eszközök olcsók, olcsóbbak mint egy e-könyv olvasó, vagy mint egy iPhone. (Kártyafüggetlen nagyképernyős tapi Nokia már 40 ezer körül van.)
3. A jelenlegi felmérések szerint a mobiltulajdonosok jó része legközelebb "tapitelefont" fog venni. Ez a plusz felhasználási lehetőség valamelyest jól jöhet a Nokiának is, érdeke lehet a fejlesztés - ezen a téren el vannak maradva. (Sőt, ha bejön, akár egy epapíros telefonnal is kijöhetnek.)
4. Az OVI Store világszerte elérhető.
5. Sokkal kisebb a beruházási költsége a kiadónak, mintha saját webshopban gondolkodna - több lehet a kísérleti vagy akár az ingyenes kiadvány is.
6. Nem kell különféle fizetési rendszereket kialakítani, az adott.
7. Nem kell megvenni egy Mac-et és a fejlesztőrendszert - vagy %-ot fizetni valakinek, hogy intézze el a feltöltést, és utalja a fizetést.
8. Sajnos fizetős Android Market jelenleg Magyarországon nincs, úgy tudom.
9. Az előző 8 pontot egyszerre egyik mostani rendszer sem tudja.
10. Marketing: Sajnos az e-könyvek marketingje nagyon belterjes, ha nem keresem direkt, nem találom meg. Márpedig az emberek a papírkönyveket sem keresik. így viszont legalább a Nokia reklámjaiban az OLVASÁS egy szinten szerepelne a közösségi oldalakkal, zenehallgatással, videónézéssel, fényképezéssel, és a fiatalok számára szólna!

@Behemoth:

De most hasonlítsd össze ezt az ekönyv.hu-val vagy az Adamóval:

1. Az epub már olvasható minden modernebb mobileszközön.
2. Lásd fent.
3. A jelenlegi felmérések szerint a mobiltulajdonosok jó része legközelebb "tapitelefont" fog venni. - innentől kezdve csak egy app kérdése a könyvesbolt, könyvolvasás.
4. A fenti két bolt is bárhonnan elérhető a világon.
5. A kiadónak nem jelent jelentős pluszköltséget, ha a már jelenleg működő ekönyvesboltokba száll be.
6. Nem kell különféle fizetési rendszereket kialakítani, az adott. - az ekönyvesboltoknál is.
7. Szerintem a legtöbb kiadóban van Mac, de amúgy is: a kiadó a könyvért felel, a többit a bolt végzi.
8. Nincs szükség fizetős Android rendszerre - a könyvesboltban fizetsz a könyvért, appal olvasod.
9. Az előző 8 pontot egyszerre egyik mostani rendszer sem tudja. - szerintem az eddigi ekönyvesboltok tudják.
10. A legrosszabb, amit egy ekönyv-bolt tehet, hogy eszközhöz köti az olvashatóságot. Azért, mert Magyarország túl kicsi, elaprózott piac, ha pedig egynél több rendszerre kell fejleszteni, a költségek többszöröződnek.

@Behemoth:
10. Egy másik posztben épp a Te felvetésedre írtam, nem gondolnám, hogy az ebook marketing téren hátrányban van a papíros kiadványokhoz képest - persze megint csak saját magamból és környezetemből tudok kiindulni, ami messze nem reprezentatív. Soha nem vettem még könyvet hagyományos reklámozási forma alapján, szinte mindig ajánlásra illetve boltban való böngészéssel vásárolok - ezt pedig az internetes fórumok illetve eboltok nagyon is tudják teljesíteni. Fogalmam sincs, a papírkönyvenél mennyire eredményesek a tv, rádió, újság, plakát reklámozási formák, de érdekelne egy ilyen kimutatás. Azt gondolom - lehet persze, hogy tévedek - hogy ily módon csak az aktívan nem olvasókat lehet megfogni.

Bocs pajtások, hogy csak egy részletet kérdezek, de minek kell Mac?