Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Hogyan lesz pünkösdre e-tartalom az e-könyvesboltban?

2010.03.11. 12:37 Dworkyll

Intro

Mint azzal fenyegetőztem az előzetesben, a reklám után kíváncsi voltam a részletekre is az ifjú eKönyv Magyarország kapcsán. Ezért aztán összeszedtem a kérdéseimet, amiket egy leendő, tudatos fogyasztó is föltenne, és elküldtem őket Weiler Péternek,  az eKönyv Magyarország  egyik ügyvezetőjének. Mivel kaptam válaszokat - amiket ezúton is köszönök - ,  itt olvashatjátok a blog első interjúját.

 

Interjú

 
Mikortól lesznek az e-könyvek elérhetőek?
 
A kérdés talán kevésbé az, hogy mikor, inkább az, hogy mennyi könyvvel tudunk indulni.
Az első könyvek várhatóan áprilisban jelenhetnek meg e-könyvben, és utána folyamatosan bővítjük a választékot. A mennyiség terén természetesen törekszünk minél több értékes, és kurrens könyvet kínálni, azt remélem, hogy egy éven belül eljuthatunk oda, hogy az új könyvek már egyszerre jelennek meg papíron és elektronikusan. Ekkora érhetjük el a több ezres cím számot.
 
Milyen könyvek, milyen kiadók könyvei lesznek elérhetőek az induláskor? Mi a terv az év végéig? Milyen kiadványokra ne várjunk elektronikusan?
 
Minden kiadót megkerestünk, és jelen pillanatban is folynak még a tárgyalások. Mivel hosszú távon a teljes magyar választékra törekszünk, így a nagyok mellett a kisebb kiadók egyaránt fontosak a számunkra. Rendkívül pozitív a projekt fogadtatása. A kiadók leggyorsabban a magyar szerzőkkel tudnak megállapodást kötni az e-jogokról, de a külföldi jogtulajdonosokkal is vannak előrelépések. Az egészen biztos, hogy az első fázisban magyar szerzőkre kell számítani, és hozzájuk fognak felzárkózni a külföldi sztárszerzők. Az Athenaeum például Paulo Coelho Brida című új könyvét májusban már egyszerre hozza majd ki digitális és papír kiadásban. Hogy kikre ne számítsunk? Azokra a nemzetközi szerzőkre, akik hazájukban sem adták még ki az e-jogokat. J.K. Rowling vagy John Grisham például.
 
Milyen extrákat terveznek az elektronikus kiadványokba, milyen alternatíva lesz a papírhoz képest? Lesznek-e speciális, csak elektronikus kiadványok, blogregények pl.?
 
Ahogy a kiadók megértik és megszeretik ezt a kiadási technikát úgy jönnek majd a kreatív ötletek. Gyakorlatilag extra költség nélkül lehet plusz tartalmat csomagolni a könyvekhez, interjút a szerzővel, háttér anyagokat stb… Biztosan készülnek majd olyan könyvek, amik kifejezetten erre a médiumra születnek. Mi mindenre nyitottak vagyunk, a lényeg, hogy legyenek szerzők és kiadók, akik a kreatív tartalmat előállítják.
 
Van-e tervben valamilyen periodika, újság? Ha igen, milyen tárgykörben és mikorra?
 
Elsősorban piacfelmérés céljából néhány magazin és lapkiadóval tárgyaltunk már, ők teljes mellszélességgel támogatják az elektronikus formátumot. Azt a pillanatot várják, amikor a technika lehetővé teszi, hogy az olvasó közönségükhöz ilyen módon is eljussanak. Világosan látszik, hogy a csökkenő hirdetési árbevétel, és a hagyományos kiadványok stagnáló vagy éppen csökkenő példányszáma mellett ez egy új lehetőség, új piacot lehet építeni. Az előfizetési modellnek pedig alapfeltétele, hogy az olvasó eszköz online kapcsolattal rendelkezzen. Nem életszerű, hogy a periodikákat vagy újságokat le kelljen tölteni valahonnan, azok reggel, amikor a kávémat iszogatom, várniuk kell már az olvasómon. A kérdésre válaszolva, tervben van ilyen szolgáltatás, de most az induláskor a könyvekre koncentrálunk.
 
Lesz-e kapcsolódás a papírértékesítéssel? Ha megveszem az egyik változatot, olcsóbban lehet-e a másikhoz hozzájutni? (Papír után ingyen elektronikus, vagy elektronikus után olcsóbb papír?)
 
Egészen biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan kiadók, akik bizonyos könyveket csak ekönyvben adnak majd ki, akár csak a piac tesztelése céljából. Ha látják, hogy az elektronikus kiadás szárnyra kap, akkor esetleg nyomtatnak majd papír könyveket. Nehéz lenne megjósolni, hogy néhány év múlva milyen összetett vagy akár előfizetés jellegű ajánlatok lesznek majd életképesek, most biztos, hogy az ekönyvek önálló értékesítésére koncentrálunk.
 
Hogyan lehet majd a kiadványokhoz hozzájutni? (3G, WiFi, webes letöltés, email?)
 
Minden csatornát támogatni szeretnénk. A txtr.hu (texter) önmagában webes letöltést tesz majd lehetővé, az általunk importálni kívánt eszköz pedig ugyanehhez a platformhoz kapcsolódik 3G-vel. Az áruház képes lesz minden Adobe titkosítással rendelkező olvasót támogatni.
 
Mennyibe fognak kerülni az e-kiadványok? Lesznek-e kedvezményakciók, promóciók, csomagárak, hűségpontok?
 
A kiadványok áránál sajnos az 5% helyett 25%-os ÁFÁ-val kell számoljunk. Jelenleg ez a helyzet, de Európa szerte sok lobbi indult, hogy az ekönyv is megkapja az alacsonyabb ÁFA sávot. Talán ez hazánkba is elér valamikor, vagy születik Brüsszelben egy döntés, ami nálunk is változást hoz. Annyit biztosan mondhatok, hogy a papír könyvek online áránál olcsóbbak lesznek az ekönyvek, de hogy mennyivel ezt a kiadók döntik majd el minden egyes címnél a befektetett munkát és a jogdíjakat mérlegelve. Lesznek könyvek 500, 1000 és 2000 forintos fogyasztói ár alatt. 
 
Hogyan lehet majd fizetni? (utalás, bankkártya, paypal, SMS, vagy éppen a telefonszámlából)
 
Utánvét híján a bankkártyás fizetés lesz az első fizetési forma, amit bevezetünk. Ezt később a PayPal és a kiválasztott mobilszolgáltatónk révén a mobilfizetés egészíti majd ki.
 
Lehet-e külföldről vásárolni? Külföldi vásárlóknak (pl. külföldi bank kártyáját használók) is ki kell fizetni a magyar ÁFÁ-t?
 
Igen, a webáruházban lehet majd külföldről, bármilyen nemzetközi bankkártyával vásárolni ekönyveket. Az ÁFA az EU-n belül csak az EU adószámmal rendelkező cégek esetében levonható, és ez nyilván nem az ekönyvet vásárlók köre. Persze biztosan lesznek majd külföldi cégek, akik esetleg magyar szakkönyveket vásárolnak majd, de arra az induláskor nem lesz mód, hogy az EU adószámukat megadják, és mi annak érvényességét ellenőrizzük. Ahogy ezt a papír könyvek esetében sem teszi egyetlen magyar webáruház sem.
 
Lesz e valamilyen speciális követelmény, regisztráció vagy próbavásárlás pl.? Milyen DRM lesz?
 
A website regisztrációval működik majd, ez a szokásos e-kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő adatok bekérését jelenti (mínusz a szállítási cím persze). Titkosítás terén az Adobe DRM-et alkalmazzuk majd. Ez terjedt el leginkább a világban, ehhez érdemes nekünk is csatlakozni.
 
Milyen olvasóeszközt ajánlanak a tartalom alá? Milyen eszközön lesznek a kiadványok olvashatóak?

Alapvetően minden Adobe DRM-et támogató eszközön lehet majd az általunk értékesített ekönyveket olvasni. A német txtr olvasó eszköz mobilkapcsolattal lesz a platformmal összekötve, így az ekönyvek vásárlása Magyarország határain belül teljesen mobil lesz.
 
Lesz-e megoldás ajándékozásra, továbbértékesítésre? Kuponok, voucherek pl.. Lehet-e majd „kölcsönadni”, vagy éppen „kölcsönözni” e-könyveket?
 
Egy Adobe ID-val 6 különböző eszközön oldható meg az olvasás, ezzel gazdálkodhat majd minden felhasználónk. A kölcsönzéssel, mint megoldandó témával már foglalkozunk, a magyar könyvtárak is feltétlen nyitni szeretnének ebbe az irányba.
 
Milyen „befektetésvédelmet” ajánlanak az olvasóknak? Hányszor (hány olvasóeszközre) lehet egy könyvet letölteni? Lesz-e ingyenes formátumfrissítés, ha megjelenik a jövőben valamilyen új formátum?
 
A megvásárolt tartalom egy Adobe ID-n keresztül 6 eszközön lesz olvasható. A könyvek formátumát illetően (ePUB) nem aggódom, ez tűnik az egyik olyan biztos szabványnak, amivel hosszú távon számolni lehet. Az Apple Ipad is ezt erősítette meg. Ha netán mégis megjelenne egy új szabvány, egészen biztos, hogy rugalmasak leszünk, hogy a megvásárolt tartalmak értékállóak legyenek bárki elektronikus házi könyvtárában.
 
Mit tud az eKönyv Magyarország kínálni a kiadóknak, szerzőknek?
 
A cégünk missziója, hogy a magyar kiadók könyvei elektronikus formában, kiváló minőségben a lehető legtöbb olvasóhoz, egy élhető kereskedelmi modellben jussanak el. A kiadók szerepe nem a nyomtatás megszervezése, hanem elsősorban a szellemi műhely biztosította szerkesztői munka. Mi ezért a kiadókkal és nem a szerzőkkel közvetlenül tárgyalunk, hiszen a könyves világ így működik. Biztos lesznek szerzői kiadású ekönyvek, de a prioritás a kiadókkal való megállapodásokon van. Emellett oktatni, és tanulni is szeretnénk. Reméljük nem egy leckével járunk majd a „tanítványaink” előtt, de ha őszinte akarok lenni, akkor bizony ki kell mondani, hogy ez egy új világ, ahol még a kiadók és az olvasóközönség többsége sosem járt. Kísérletezni fogunk, igyekszünk bátrak lenni, és innovatív megoldásokkal az olvasók és a kiadók, szerzők érdekeit egyszerre képviselni. Bízunk abban, hogy könyvszakmában és az interneten megszerzett sokéves gyakorlatunk segít majd helyes döntéseket hozni.
  
Szerzők vagy kiadók hogyan léphetnek kapcsolatba az eKönyv Magyarországgal?
 
A tárgyalásokat cégünk két tulajdonosának, a Lírá-nak és a Bookline-nak a beszerző csapata végzi. Minden Magyar kiadóval rendelkezünk élő kapcsolattal, így azt javasoljuk az érdeklődőknek, hogy keressék a Líra vagy a Bookline szokásos kontaktjukat, vagy akár engem is személyesen. Időpontot tudnak egyeztetni a 210-9600 központi telefonszámunkon.

 

68 komment

Címkék: adobe líra bookline könyvkiadás textr ekm

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr31831103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 14:04:38

Korrekt cikk, Dworkyll olvtárs, gratulálok!

Ha ez így létrejön, akkor egészen rokonszenves kis bolt lesz belőle.
A nagy kérdés, hogy az egymással hovatovább vérre menő háborút folytató négy nagy kereskedelmi hálózat (Líra, Libri, Alexandra, Bookline) másik két tagja, továbbá a sok nagyjából független kisebb-nagyobb kiadó hova fog csatlakozni, milyen utat fog választani magának. Mert annak aztán végleg semmi értelme egy ekkora piacon, hogy ketté (hárommá) osszák, ahogy tette azt az Amazon és a B&N az Egyesült Államokban (egy sok nagyságrenddel nagyobb piacon). Bár ott azért a szerzők tekintetében van átjárás.

Az iRexbe való beruházást is elnapoltam a "coming-out"-ig. :-)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.11. 14:15:29

Ez nagyon szép, bár tényleg jó lenne lefaragni azt a fránya áfát.

Kellemes meglepetés a formátum, kicsit csodálkoztam, hogy a letöltésszámra nem tért ki Weiler Péter (ebből arra tippelek, hogy korlátozott számú), külön öröm a formátum, és tulajdonképpen még az Adobe DRMnek is örülök. (próbaképpen beütöttem a gugliba, hogy epub adobe drm ;))

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.11. 14:34:11

Az még szép kör lesz, hogy az iPad NEM adobe DRM-mel fogja tolni az epubot, de ahogy nézem, a textr ír rá külön appot.

ehran 2010.03.11. 14:49:31

Jó interjú, köszi.
Néhány válaszban kissé óvatos volt a fogalmazás, de hát ez tényleg viszonylag új valami nálunk, kíváncsi leszek, milyen lesz élesben. Mindenesetre ígéretesnek tűnik.
Az áfával meg tényleg kezdhetnének valamit hivatalos részről.

bbandi 2010.03.11. 15:21:07

Lehet hogy lemaradtam róla, de a txtr emlegetése azt jelenti, hogy a nyitással jön majd a txtr reader is?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.11. 15:34:12

"WEILER PÉTER: Valóban léteznek olyan weboldalak, ahol kaphatók ekönyvek. Ugyanakkor
ezek nem rendelkeznek titkosítással, az értékesített fileok nem a szabványos ePUB
formátumban készültek, és ami a legnagyobb probléma, hogy ezek nem kurrens könyvek. "

Ez azért csúnya. (igaz, gondolom a txtr.hu főleg a kiadóknak szól.)

Rencee 2010.03.11. 15:41:57

Az ekönyvek szinonimája nem az olcsókönyvek lesznek. Ez egy új olvasási forma, sajátos költségekkel és megtakarításokkal, de ne azért szeressük, mert olcsó, hanem azért mert az olvasás így praktikus, egyszerű és hatékony.

Hát ez a mondat szerintem sok mindent elárul:)))
Örülnék ha lépnénk valamit már a dologban, és nem ártana átvenni azt a jó szokást, hogy az internetes kereskedelem áfamentes legyen.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 15:57:44

@bbandi:
Szinte biztosan nem. A 'txtr cégként szerencsétlen annyira apró, hogy képtelen megfelelő mennyiséget gyártani/gyártatni. A várólista december óta bővül és a YouTube-on egyetlen egy felvétel sincs még "unboxing txtr reader" címmel, a MobileRead-en sincs semmi érdemi.
Márpedig ez 3 hónap és felteszem nem egy előrendelés van már a listán.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 16:02:54

@Rencee:
Mit árul ez el neked?

Másrészt: nem áfa MENTESnek, hanem az ekönyvekre vonatkozóan 5 százalékos áfával terheltnek kellene lennie. Az internetes kereskedelem egyébként hol áfamentes?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.11. 16:09:19

@Professzore: Nem feltétlenül kell a piacot felosztani, el tudom képzelni azt is, hogy más cégek is beruháznak egy terjesztőrendszerbe/DRM megoldásba, és árulnak Adobe-val védett epubokat.

Az lehet érdekes, ha az eKM-nek sikerülne először robusztus OTA (Over the Air) megoldást meghonosítania, mert abból tényleg nem érdemes két/több teljes infrastruktúrát összrakni. Ha az bejön nekik, akkor szerintem lemossák a Librit/Alexandrát.

(Kíváncsi is vagyok mondjuk a Kindle-Nook meccs aktuális állására ;-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 16:18:17

@Dworkyll:
Arra én is, de tartok tőle, hogy nem tudjuk meg. :-D

Másfelől mennyire látod az átlag "magyart" annyira előrelátónak, hogy ne egy TELJESEN más rendszert gyártson a saját boltjának? Mert nekem vannak fenntartásaim. Plusz tudom, hogy a nagyokon kívül más várható belépő is van a piacra (Sanoma).

Rencee 2010.03.11. 16:18:47

Usa egy két államot leszámítva az internetes kereskedelem áfamentes.
Nekem annyit árul csak el, hogy nem szándékozzák sokkal levinni a könyvek árát.

aesopus · http://blog.hu 2010.03.11. 16:48:14

tehát ahogy olvasom, a kindle - mint potenciális eKönyv Magyarország olvasóeszköz - kilőve?
/me sad

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.11. 16:51:29

@aesopus: Egy időre biztosan. Persze nem tartom lehetetlennek, hgy ha befut az eKM, aakor lepaktál az Amazonnal, és nyélbe ütnek valami tartalomcserés megállapodást. De ez csak spekuláció.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.11. 16:53:50

@Professzore: ez nem előrelátás, ez nettó józan ész kérdése.

1. Kritikus tömeg kell, és az nem holnapra lesz meg, ez tuti.
2. Mégis mi a vihart árulnának mások? Az online autentikált pdf minden, csak hordozható. Az epub-Adobe parser a közös nevező, amivel a legtöbb olvasóhoz el lehet jutni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 16:54:45

@Rencee:
Sokszor átbeszéltük már itt a blogon, hogy papír + e kiadás esetén sem lenne számottevően olcsóbb a papírkönyv a simánál. Hogy példát hozzak: a sima kartonált 1500 forintos ponyvát nem fogják 600 forintért ekönyv formátumban árulni (legalábbis nem valószínű).

Az Egyesült Államokkal kár példálózni, mert semmilyen tekintetben (ésszerűen) nem összehasonlítható. Európai példát hozz!

2010.03.11. 17:09:41

@Professzore: De ugy erzem, eppen ez a problema..A magyar embernek az amerikaihoz hasonlo aron kell a konyv, alig kevesebbert, mint a papirvaltozat, nem sokan fogjak megvenni. Errol mar a blogon is tobbszor szo volt, pont arra volna sokaknak szuksege, hogy az 1500 Ft-os konyv 600-ert legyen megvasarolhato. Ha egy papirkonyv 3200 Ft, 2500-ert (vagy tobbert) szerintem csak nagyon kevesen lesznek hajlandoak megvenni. Ha igazi attorest szeretne vmelyik viszontelado az e-konyvek teren, igenis olcsi konyvekkel kell piacra lepni (kis kivetel a szakkonyvek, de elsore fokent nem azok jelennek meg). Es a szazfele kulonbozo drm sem lehet megoldas, muszaj egyfajta egysegeseitest megoldani.

Rencee 2010.03.11. 18:36:08

Hát biztos igazatok van, én akkor sem tudok havi 10 könyvet venni 40-50 ezerért, ha kicsivel lemegyünk az árban mondjuk 35e ért. Szóval akkor még inkább megveszem az usa tartalmat, szerencsére tudok angolul....Európai példát nem tudok, mert egyelőre itt sehol nincs komolyabban ez kialakítva, meg nem is vagyok képben vele. Engem mint vásárlót spec nem érdekelnek a háttérinformációk ha venni akarok valamit és, hogy az miért drágább 2x mint máshol, ugyanis nem szimpátiából élek. Megérteni meglehet, csak attól nem lesz több könyv a polcomon, gépemen.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 21:13:37

@Rencee: @ibenny:
Jó, hogy mindkettőtök felvetésére nagyjából ugyanazt a választ lehet adni.

Az ekönyvkiadás, ahogy a kenyérsütés, az autószerelés vagy a fodrászat is üzleti vállalkozás. Az az üzleti vállalkozás, amelyik a termékét a bekerülési ár alatt kínálja, saját maga ellensége. Egy amerikai piacon az irgalmatlan mennyiség (napi százezres, néha milliós nagyságrendű letöltés) is bőven képes a minimális árréssel profitot termelni, ezt egy magyar piacon nagy árréssel sem nagyon lehet megcsinálni. Persze az benne van a pakliban, hogy a könyvek nagykereskedelmi árrése jó esetben 40, átlag 50, ritkán 60 százalék (a bruttó ár százaléka), ami messze túl van a korrektség határain (20-30% között tartom elfogadhatónak).

Másrészt, a fenti analógiánál maradva: bármivel is keresitek a betevőt, gondolkodjatok el azon, hogy a termékért, amit eladtok holnaptól 40%-kal kevesebbet fogtok csak kapni, mert a vásárlók nem hajlandóak az adott áron vásárolni (az alacsonyabb áron viszont sokkal többet vennének). Melyikkel jártok jobban?

Rencee 2010.03.11. 21:34:34

Hát én úgy gondolom, hogy olcsóbban adnám de abból sokat, persze ésszerű határokon belül. Én is dolgoztam a kereskedelemben és boltom is volt úgyhogy képben vagyok vele, hogy a magyar adórendszerben, ahhoz, hogy valami maradjon is, nem, hogy 20-30 de még a 60% haszonkulcs is kevés. 100al lehet kb elvergődni, úgy hogy ne csak fentartsd az üzletet, de esetleg fejlődni is tudj. Ingyen senki nem dolgozik nyílvánvaló. Ez még nem változtatja meg a helyzetet, hogy a magyarok nagy része nem tudja most sem és később sem megfizetni ezeket a könyv árakat, legyen az papír vagy nem papír. Legalábbis nem abban az ütemben, ahogy azt kéne. Lehet, hogy nagyon szeretnék egy csomó könyvet megvenni boltban, és ezzel a szerzőt támogatni, mert rengeteg munka van mögötte. Szóval itt szerintem nem a felhasználókkal és nem is a kereskedőkkel van gond, hanem a "rendszerrel", de ez nem idevágó téma:))) Ettől függetlenül, hogy amerikában mennyit adnak el, ahhoz pont annyival nagyobb "háttéripar" kell, ami azt elő is állítja, szállítja, forgalmazza, reklámozza stb. stb. Annyival több az előállítási költség, a munkabér, a bérleti díj meg még sorolni lehetne. A kisebb piac kisebb költséggel jár szerintem. Biztos van egy lélektani határ ebben is, de könyvnyomtatásban nem vagyok jártas, sem a költségekben. Én csak azt az oldalt mondom, amit vevőkét képviselek....és ez nem jelenti azt, hogy a másik oldalnak esetleg nincs igaza. Mármint a kereskedői oldalnak. E könyv ezt hivatott kikerülni. Nem csak a nyomtatási költségen lehet spórolni, hanem nem kell üzletköltséggel, alkalmazotti költséggel, rezsiköltséggel stb számolni. De nem azért, hogy az ekönyv pótolja a papírkönyből kiesett bevétel "fentartási" költségét.

2010.03.11. 21:35:12

@Professzore: Szakmambol eredoen atlatom, amit mondasz, es sok mindenben igazad van..de (es itt szigoruan a maganvelemenyem jon :)): ha a 40%-kal csokkent ar olyan mertekben general keresletet, hogy az igy megnovekedett forgalom ellensulyozza ezt a csokkenest, azt mondom, legyen. A piac belovi az arat, igy ha az altalam kinalt ar tul magas, csokkentem az arat, ha kevesebbert kinalom es jo az aru (ez a lenyeg), megveszik tolem.

Es igen, teljesen igaz, hogy a magyarorszagi arresek ebben az esetben arcpiritoak, ezert is gondolom ugy, hogy annak erdekeben, hogy megfelelo lokest adjanak az ebook-eladasoknak, realis, a magyar penztarcakhoz es fogyasztoi szokasokhoz mert arral kellene jelentkezni. Ezen a piacon mar a netes letoltesekkel is szamolni kell, mondhatni, versenyezni, igy csak nehany szazalekkal alacsonyabb e-book arakkal (szerintem) nem lehet atuto sikert aratni. Termeszetes, hogy kozvetlenul az amerikai arakkal nem versenyezhetnek a magyar kiadok, forgalmazok, de ha barmelyik kiado is ugy gondolja, kozel papirkonyv-aron hozhatja forgalomba a konyveit, ugy gondolom, nagyon teved.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 21:44:49

@ibenny:
Majdnem mindennel egyetértek.
A példám kettősségére engedtessék meg kitérnem: az addig rendben van, hogyha 40%-os árcsökkenéssel és közel 67%-os volumennövekedéssel számolunk, akkor nettó azonos eredményt érünk el, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy a többlet megtermelésének milyen költség és egyéb vonzatai vannak. Ekönyvek esetében ez majdhogynem irreleváns, de egy magas élőmunkaigényű vagy jelentős eszköz/nyersanyagigényű jószág esetén ez nagyon könnyen visszássá válhat. És itt jön a képbe a példa személyes jellege: ha olyan döntési helyzetbe kerülsz, hogy 40%-kal kevesebb pénzt kapsz ugyanannyi munkáért, mint eddig, vajon tudsz-e 67%-kal többet dolgozni, hogy megtermeld a kieső részt?

Az ekönyves vonatkozásban ez úgy jelentkezik, hogy a termék előállításának legnagyobb része nagyon magas élőmunkaigényű folyamat, és bizonyos határokon túl a többletmunka a minőség észrevehető (zavaró) mértékű csökkenését fogja hozni. Tapasztalat.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 21:48:01

@Rencee:
Egyrészt olvasd el ibennynek írt válaszomat. Másrészt nagyon el vagy tévedve.
Nagy tételben könyvet előállítani nagyságrendileg olcsóbb, mint a magyar 2-3 ezer, bestsellerek esetén néha 10-15 ezer példányban, ráadásul a raktározás, szállítás, adminisztráció és egyéb gyártási költségek egyáltalán nem arányosan nagyobbak egy komoly (mondjuk százezer példányos) kiadás esetén.
Vagyis: a kisebb piac a legkevésbé sem jelent kisebb költséget. Sőt.

2010.03.11. 21:57:49

@Professzore: A kerdes jogos, es egyet is ertek veled. Mondjuk ekonyv eseteben a 40%-os csokkenes nem biztos, hogy 67%-os tobbletmunkat igenyelne, de ez mar nem tartozik ide szorosan, es nem is lenyeges. Orulok, hogy sikerult kozos nevezore jutnunk. :)

Akkor mar csak egy kerdesem maradt: te szemely szerint mit gondolsz, a papirvaltozatnal csekely mertekben alacsonyabb aron forgalomba hozott ekonyv-arak kepesek lesznek rentabilis merteku forgalmat generalni a kiadok es uzletek szamara? A szemelyes velemenyem szerint nem, de ezt maximum az ido eldonti.

Rencee 2010.03.11. 22:05:21

Ezért mondtam, hogy ezekkel a számokkal nem vagyok tisztában. Ekönyv esetében a kisebb ár nem arányos a többlet munkával, mert nem kell többet nyomtatni, nem kell több anyag stb. Egy könyvet is pont annyi ideig tart előkészíteni ebben az esetben, mint egy milliót. Azt sem vitatom, hogy az ekönyv előállítása egyszerű...csavarhatjuk itt a szót még erről, én mondom, hogy megértem a másik oldalt teljesen, tapasztalatból, ez még nem változtat azon, hogy az emberek többsége mire tudja költeni a pénzét és mire nem. Az a szomorú, hogy a könyvvásárlás, az olvasás, művelődés és a szórakozás ezen fajtái lassan olyan kiváltágok lesznek, amit elég kevesen engedhetnek meg maguknak. Mert könyv az lenne bőven, amit az ember olvasni szeretne, nem csak havi max egy, kettő. Olyan ez mint a mozi, régen a vidéki fapados székes is televolt minden héten 2x, utána megnőttek az igények, csak a plázás mozi lett a jó, viszont azt csak havi egyszer engedheti meg az ember magának a többség.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.03.11. 22:52:22

@ibenny:
Amíg a papír és az elektronikus változat együtt fut, addig igen.
Ennek okát is kifejtettem már párszor, a lényege, hogy a tartalom előállításának költségei a nyers szövegig megoszlanak, onnan a papír és az elektronikus változat kettéválik (technológiailag persze nem, de így egyszerűbb szemléltetni). A papírváltozat és az elektronikus változat közötti árdifferencia itt jelentkezik, az utóbbi valamivel (de nem sokkal) olcsóbb, erős becslés szerint nagyjából a nagykereskedelmi (kiadói eladási) ár 10, maximum 20 százalékával. A többi már a kereskedő dolga.

Persze pontos kalkulációt roppant nehéz készíteni, a szerintem nagyjából korrekt becslések alapján a kedvezmények nélküli áron 2500 forintba kerülő könyv esetén a kedvezmények nélkül számolt elektronikus változat 1800-2000 forint között állhat meg. Nettósítva kicsit árnyaltabb: 2381 forint az 1440--1600-zal szemben, vagyis nagyjából 30-40% differencia (kedvezmény)!

Egy nagyon low-budget könyv (pl. Európa Diákkönyvtár) 900 forintos kötete elektronikus kiadásban 500 forintért még durvább differencia lenne: 54% a nettó árat tekintve. Ez pedig már bőven túl van az ésszerű (rentábilis) finanszírozhatóság határán, pedig az eredeti árcsökkenés bőven nem félár.

És az egészre rájön még egy kacifánt: A bookline tipikusan 10-20%-os kedvezménnyel adja a könyveket. Ha 20-szal számnolunk, akkor a 2500 forintos könyv 2000 forintba kerül. Ha ehhez képest nézzük az 1800-2000 forintot, akkor gáz van. Ha azonos arányt nézünk (az eredeti 2500 vs 1900 viszonylatot), akkor az elektronikus könyv 1520 forintba kerülne. Ez nettó 1216 forint. Ha ezt összevetjük az eredeti könyv 2500 forintos árából 5% áfá, majd az 50%-os árrés levonásával keletkeztethető kiadói bekerülési árral, vagyis 1190 forinttal, akkor tisztán kiderül, hogy vagy a kiadónak vagy a kereskedőnek vagy mindkettőnek NAGYON nem fogja megérni.

SaGa 2010.03.12. 10:28:56

@Professzore: Pont itt van az a rés, ami miatt az e-könyv lehet jóval olcsóbb, mint a papír, itthon is. Az 50% árrés a nagykernél, annyit jelent, hogy pont kétszer annyiért kerül a kezembe a könyv, mint amennyiből a kiadónak, nyomdának, írónak és az államnak (azt mondtad, a bruttó ár 40-50%-a a terjesztői árrés) már nyereséges.

Tehát erre a félárra (vagy annyira se) kell rászámolni az elektronikus e-book store költségeit. Ezek messze alacsonyabbak, mint egy fizikailag is létező könyvesbolthálózat költségei...
Az on-line vásárolható könyv árak ebből a szempontból nem mérvadóak, mert azok szintén valahol raktározódnak, azokat ki kell szállítani, stb.

Egy on-line ebook-store áll egy(több) szerverből, valami elektronikus áruház szoftverrel (ilyen már open source is van, de párszázezer Ft-ért csillivilli is vehető, amibe többtízezer tétel felvihető). Kell még számolni a szerver(ek) fizikai üzemeltetésével, hálózati díjjal (ezek egy szerverhotelben simán kiszámíthatóak) a drm licence díjjal és az on-line fizetést lehetővé tevő megoldás díjával. Ezek vagy darabonként fix díjasok (akkor pontosan lehet tudni, hogy egy bármilyen kötetre mennyi), vagy értékarányosak (akkor meg %-ban lehet vele számolni).

Élőmunka egy ilyen rendszerben gyakorlatilag arra a két-három emberre korlátozódik, aki felviszi az új könyvek adatait a rendszerbe, letárolja a fájl(oka)t, ellenőrzi a rendszert. Tízezres nagyságrendhez elét két ember, csak azért, hogy lehessen szabadságra menni, ráadásul tipikusan távmunka...
Az összes bolti eladó, pénztáros, szállító, raktáros, a boltok/raktárak fűtése, világítása, bérleti díja, mind kiesik. Az üzletkötőké (akik a kiadóknál megtárgyalják, hogy mit is szeretne a bolt árulni) nem, mert azokat továbbra is "üzemeltetni" kell...
Ebből következik, hogy ha egy fizikai bolthálózat üzemeltetési költségeit a 40-60%-os árrés tudja csak fedezni, egy e-book store költségeit ennek töredéke is...
Szerintem.
Kellenének a DRM licence díjak, hogy konkrétan ki lehessen számolni. A többit gyanítom ki lehet deríteni az üzemelő webáruházak gyakorlatából...

ehran 2010.03.12. 14:23:41

@Professzore: Beszéltünk már erről, én nem látom a "hátteret", de abban egyetértek a többiekkel, hogy egy 2500 Ft-os papír melletti 2000 Ft-os ebook árral számolva - pláne, ha erre mindenféle technikai korlátok jönnek, amik megakadályozzák, hogy kölcsönadjam, vagy egyéb platformokra átvigyem a könyvet - tuti, hogy virágozni fog a kalóz piac.

Maggg 2010.03.16. 09:06:23

Ezért kérdezem én mindig, hogy mennyiért éri meg írónak/kiadónak/terjesztőnek a könyvbiznisz.
Mennyiből akarnak megélni? Mennyi profitot akarnak termelni?

Egyébként az az ekönyv-terjesztő csapat viszi el a bankot, aki először kezd normális áron angol/német tartalmat árulni. Szerintem.
Lássuk be, igazából már a mai könyvpiac is azokat célozza meg áraival (hadd ne mondjam, kartelles áraival), akiknek ez az idegennyelvű tartalom, pestiesen szólva, bejön. De legalábbis erős a korreláció.

Erre a külföldi tartalomgyáros - magyarországi terjesztő üzleti kapcsolatra/megegyezésre fel lehet építeni egy olyan rendszert, hogy az egész terjesztői technológiát, hóbelevancot a külföldi adja. Ha kiépült és bejáratódik, akkor a magyar tartalmat is be lehet forgatni, méghozzá (én szomorúan úgy sejtem) oly módon, hogy nem lesz pl. magyar szedő, borítótervező a rendszerben, mert a külföldi adja a javarészt automatizált formába öntő megoldást (sőt, ha kell emberórát) is a tartalom alá. Csak egy magyar lektor kell. (Egyébiránt pont a lektorok száma és megfizetettsége sorvadt el az elmúlt 20 évben).

Ezt a fenti gondolatkísérletet kellene megakasztani valahogy a megvalósulás útján a hazai könyveseknek.
És ez nem fog menni anélkül, hogy jobbítanának a jelenlegi üzleti politikájukon.
Még húsz év és senkit nem fog érdekelni a fordítással hozzáadott pluszértékük (ha már a külalakra és helyesírásra "költött" ráfordítást ilyen szuperül sikerült a béka segge alá tornázniuk). Akkor pedig tényleg a világpiacon kell versengeniük.

Kultság Kajetán 2010.03.17. 09:05:03

Kiadóvezetőként más rálátásom van a dologra - és közben nagyon sok mindennel egyetértek, amit Professzore írt.
Költséghatékonyság. Az amerikai vagy angol piacon egyvalamiről nem szabad elfeledkezni. Ez pedig a fordítás viszonylagos hiánya, másfelől meg a piac nagysága. Az utóbbi: ha a kiadódban obskurus, 19. sz-i unitárius útleírásokat adsz ki, akkor egy 300milliós piacon (plusz még egymilliárd potenciális olvasó, aki beszél angolul) van 3ezer ember, akit ez érdekel. Minden könyvet ki lehet adni rentábilisan, csak meg kell találni az olvasóját. Az előbbi: Amerikában ekönyvet kiadni minimális költséggel lehet. Író megírja, szerkesztő megszerkeszti (már ha van), tördelő tördeli, konverter konvertálja, ekönyvbolt beveszi, és kész. Ezzel szemben az amerikainál 30-szor kisebb piacon, ami ráadásul hagyományosan rengeteg fordítást gondoz, kifizeted a jogdíjelőleget, lefordítod a könyvet, gondozod a szöveget, aztán majd csak lesz belőle ekönyv. A fordítási folyamat akkora pluszterhet rak egy könyvre, hogy pusztán ekönyvben nem lehet rentábilisan kiadni.
Arról pedig ne feledkezzetek el, hogy a hirdetés mint olyan ha minimális mértékben, de magában ez ekönyvboltban megoldott. Beírod a keresett szerző nevét, kidobja a találatokat, majd közli, hogy aki ezt vette, az mit vett még, illetve mit ajánl neked ezen könyv alapján. Ez nem marketing, de mondjuk az amerikai piacon egy közepesen ismert szerző ezzel el tud lavírozni. Ergo: a költségeid egy ekönyvvel minimálisak, és irgalmatlan balféknek kell lenned, ha ráfizetéssel adsz ki ekönyvet. Nyilván erősen túlzok, de sem méretében, sem működésében, sem partikuláris jellemzőiben nem lehet összehasonlítani a magyar és az amerikai könyvpiacot. (Eleve beteg dolog egy 10milliós országban ennyi nagykereskedő, amikor Amerikában - kapaszkodj - kettő darab van.)
A nyerő meg nem az lesz, aki német és angol tartalmat hoz, hanem az, aki olcsó vagy éppen ingyenes olvasóval jelentkezik a piacon. Akkor vége lesz itt mindennek, akkor hirig zúdul a nyakunkba, hogy öröm lesz nézni. Addig meg minden kiadó igyekszik kerülni az ekönyv kiadását...

Maggg 2010.03.17. 10:04:48

@Kultság Kajetán:

Az ingyen kütyüt nem finanszírozza meg senki.

Pont ezért írtam az idegennyelvű tartalmat.
Mert milyen összefüggés van a nyelvtudás és a fizetőképesség között?
Na ugye.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.17. 10:11:13

@Kultság Kajetán: Szia és isten hozott.

Egy apróság, te haszonmaximalizálási szempontból közeledsz az e-kiadáshoz, de szerintem ehhez már késő van, a bestsellerek heteken belül fölkerülnek a filecserélőkre, magyarul is, igaz az igényességük hagy maga után kívánni valót.

A kiadóknak veszteségminimalizálási céllal kellene megjelenni a piacon, ahol - sokszor mondom - van fizetőképes kereslet. Mert a mostani kalózkiadások helyére simán be lehetne menni kaszálni, ha a termék és az ár elfogadható.

Sokat dobna a dolgon, ha a kiadás szervezése lenne olyan, hogy az e-változat csak az utolsó előtti kanyarban válna le a papírosról, technológiailag simán megoldható, és akkor nem lenne az e-könyvnek túl sok saját költsége. (Vannak gyakorlati mondásaim is ebben a témában)

Ingyen olvasó meg nem lesz, még sokáig. Most - kérdéses legalitású - ingyen tartalom van. De ez nem jó így. ezt látjuk.

Kultság Kajetán 2010.03.17. 10:56:15

@Maggg: Biztos vagyok benne, hogy valami fapados cuccot valaki ki fog dobni a piacra. A távol-keleti cégek iszonyatosan nyomulnak, ezt látom a frankfurti és londoni könyvvásáron. Az idegennyelvű tartalom érdekes kérdés, és olyan helyzetet teremt, amikor szinte képtelenség ugyanazt a könyvet lefordítva nagyjából az eredetivel megegyező áron kiadni.

@Dworkyll: Látom, a könyveink egy jelentős része illegálisan fenn van a neten, nem egy helyen, és ugyan nem vagyok boldog, de annyira nem aggaszt - pont az általad is említett igényességi problémák miatt.
Amúgy én éppen hogy nem nyereséget akarok maximalizálni, hanem mondjuk úgy, hogy nagyjából nullára kijönni. Mi is tárgyaltunk az érintett céggel a könyveinkről, és látom a százalékok megoszlását. Értek mindent, csak éppen ott a gond, hogy ekönyvet - éppen a piac nagysága miatt - nagyon nehéz nyereségesen kiadni. Pusztán ekönyvet, hangsúlyozom. Egyik kollegám számításai szerint az ekönyv olyan alacsony árrést realizál, hogy a print árát kell emelni a veszteség fedezéséhez, és akkor benne vagyunk a spirálban, amit jó lett volna elkerülni.
Ha kiadóként kérdezel (kérdezel?), akkor csak annyit tudok válaszolni neked ezzel kapcsolatban, hogy nagy a katyvasz. Vannak, akik szerint ellen kell állni az ekönyvnek. Én azt mondom, hogy tél akkor is lesz, ha nem akarom, ezért nem árt kabátot meg sapkát venni. Kiadói oldalról (márpedig mi szolgáltatjuk a tartalmat) kell nekünk olyan megoldást találni, ami balanszot jelent. Ez egy lehetőség, a jövő akkor is eljön, ha nem akarjuk, az a kérdés, hogy mit csinálunk vele.
És éppen ez az. Nem tudom, hogy mit csináljunk vele. Pedig hidd el, ezen agyalok évek óta, figyelem a trendeket, a piacot. Akkor a zűrzavar, hogy egyelőre még Amerikában sincs indusztriális sztenderd arra, hogy mi legyen az ekönyvekhez kapcsolódó szerzői jogokkal. Nálunk meg tombol a Vadkelet.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.17. 12:57:07

"Akkor a zűrzavar, hogy egyelőre még Amerikában sincs indusztriális sztenderd arra, hogy mi legyen az ekönyvekhez kapcsolódó szerzői jogokkal."

Ez alatt mit értesz? Hogy hány évig árulhatja a kiadó az adott könyvet?

Kultság Kajetán 2010.03.17. 13:07:46

@Komavary: Hány évre, hány százalékért, milyen formátumban, milyen platformon, meg ilyenek. A kiadó megveszi az ekönyvjogokat is, vagy az egy külön szerződés? A print kiadónak van elővételi joga az e-jogokra és vica versa?

SaGa 2010.03.17. 13:41:24

@Kultság Kajetán: Bocs, de marhaság lenne ezt így elbonyolítani. Ugyanaz a katyvasz lesz a vége, mint amikor kitalálták, hogy az internetes "sajtót" másképp kell kezelni, mint a tv-t, rádiót, újságokat.
Pedig nem. Ez is csak az információ eljuttatásának egyik módja. A korábbiakhoz képest annyiban eltérő, hogy gyorsabb, lehet interaktív (vissza lehet szólni a fórumokban), és nehezebben privilegizálható. Ja igen: és nem lehet ellopni, mint egy fizikailag létező papír könyvet. Lehet vele kalózkodni, visszaélni, de ellopni azt nem...

Ha a kiadó megegyezett az íróval a kiadás jogáról, akkor az az övé, fomátumtól, eszköztől függetlenül. A zene és filmipar is így működik. Az egyéb bevételek (babák, pólók, emléktárgyak, üveggyöngyök, szórónyagok) forgalmazása szokott külön tétel lenni és néha nagyobb bevételt hozni, de az e-bookoknál ez nem valószínű..

Kultság Kajetán 2010.03.17. 13:51:58

@SaGa: Azt hiszed, ezt én bonyolítom? Bárcsak megtehetném. Mindössze annyit próbáltam megtenni, hogy egy kiadó szemponjából elmondom nektek, mi a helyzet. Azt gyorsan megkérdem, hogy hány kiadóval, jogképviselővel és szerzővel írtál alá szerződést? Mert én napi szinten ezt csinálom, és nem panaszkodom, csak tényt állapítok meg, amikor ezt mondom: nem egyszerű, mert senki sem tudja, mi a helyzet. Nemhogy nálunk, de még Amerikában sem. Az egyik szerzőnk jogképviselője azt mondja, hogy hajrá, a print szerződésbe belefér (ugyan nincs benne erre vonatkozó kitétel), a másik jogképviselő azt mondja, hogy egyelőre nem tud mit mondani, a harmadik meg három hónapja nem válaszol. A zene és filmipar még a könyviparnál is bonyolultabb. Egy nyomorult amerikai szerződés könyv fordítására 12 oldal, akkor mennyi lehet egy zenekar x albumára vagy egy amerikai filmre? Egy ilyen szerződés - ráadásul menő szerzők esetében - jobbára arról szól, hogy mit nem csinálhatsz, mint arról, hogy mit csinálhatsz. Hány magyar kiadó örülne és gyújtana örömtüzet, ha legalább a print-rendszer egységes lenne, de nem az...

SaGa 2010.03.17. 14:00:13

@Kultság Kajetán: OK, értem, hogy Te mint kiadó ezzel a fejetlenséggel szembesülsz és ez zavar. Én meg támogatom, hogy egyszerűsítsük/egyszeüsítséket, ha élni akarunk, akartok, mert a túlbonyolítás előbb-utóbb szabadrablásba torkollik, vagy a jogászok diktatúrájába. Megjegyezném: szerzői jogi kérésekben már most is ez utóbbi az uralkodó, mind a olvasó, mind az író mellékszereplővé vált, akivel nem kell számolni...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.17. 14:17:29

@SaGa: Figyelj, egy kiadóval szerződsz (mint szerző vagy fordító), hogy x évig rájuk ruházod a kiadás jogát.
Kapsz érte fix pénzt, vagy százalékot, vagy ennek kombinációját.

Öt év alatt vagy bejön a kiadónak a pénz, vagy nem, mindenesetre a könyvesboltokból megveszi az, akit érdekel, elfogy, amennyire elfogy.

Ha hirtelen megint igény támad a könyvre, akkor bizony új szerződés kell.

Namost ekönyvnél nincs elfogyás, nincs hátsó polcra kerülés, semmi - ha készen van, addig kapható lehet - ugyanolyan "állapotban", ameddig a könyvesbolt működik.

Akkor mi a megoldás? Napra pontosan levenni a könyveket az oldalról? Elég furán jönne ki.

Vagy toljunk ki a szerzővel, fordítóval, az ekönyv örökké ér? Ez sem lenne jó.

SaGa 2010.03.17. 15:17:14

@Komavary: AZ X év általában meglehetősen hosszú szokott lenni, tudomásom szerint. 20-25-50. Lehet, hogy rosszul tudom.
Ennyi idő után az e-book is bevonható a "polcokról", de akár 5 év után is. Mi akadályozza meg? Ez egy szoftver, amibe be lehet írni: ez az ISBN számú kötet 2015 március 17-én törlendő a listából és a háttértárra archiválandó. Teljesen automatikus a dolog, míg a könyvesboltokból, az esetleges remittendát vissza kell vitetni, be kell zúzatni, vagy valami egyéb eljárással kell róla gondoskodni...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.17. 15:46:28

@Kultság Kajetán: Abszolút kérdezek :-)) Pl. Mennyi idő alatt akarsz nullára kijönni?

Amit most tudok, hogy az igényes e-könyv előállítás azért drága, mert kell egy bonyolult konverzió, lévén elég összevisszák a források. Pl. nincs egységes tartalomtároló-rendszer, nincsenek jól automatizált workflow-k és egyebek. Ezek pedig a papírhoz is kellenek, de rövidtávon nyilván olcsóbb "kézimunkázni".

Én azt mondom, hogyha maga a tartalom-management már ipari, és a zöme nyílván a nyomtatott térfélre megy, akkor arra rádobni az elektronikus változatot már minimális pluszköltséggel megvan. Ha jó a szervezés és a méretezés, akkor nem a nyomtatott árát kell emelni, hanem az e-kiadás fogja a nyomtatott forgalmát növelni.

Lásd bestsellerek. Bestsellerek maradnak, holott azokból aztán tényleg "percek" alatt készül (kalóz) villanyváltozat, és ahhoz is eljut, akinek netje sincs, nemhogy filecserélő-kliense.

Persze tudom, hogy ez az egész csak egy feltevés, amit kockázatos próbára tenni, csakhogy miként azt helyesen látod, a "tél" (a paradigmaváltás) itt van és nem feltartóztatható.

Szeretnék segíteni, mert szeretnék vásárolni. Komolyan.

ehran 2010.03.17. 17:15:35

@Kultság Kajetán: Csak erősíteni tudom Dworkyll álláspontját, az emberekben sajnos kevés a belátás, igaz ez az olvasókra is. Ha megjelenik egy könyv, rövid időn belül szeretnék ebookon is olvasni. Biztos vagyok benne, hogy ha erre lenne legális lehetőség, nagyon sokan megtennék. Erre bizonyítékképpen épp a film- és zeneipart tudnám hozni, ahol olyan régóta mantrázzák, hogy a kalózkodás megöli a zenét/filmet, hogy kezdenek önmaguk paródiájává válni, így 1-2 évtized elteltével. De legalábbis jó hosszan haldokolnak. :)
Visszakanyarodva a kevés együttérzőképességgel megáldott olvasókhoz, a kalózpiac jelenleg nyújtja számukra azt, amit szeretnének, sőt, képes még meg is fejelni, lásd Harry Potter fan-fordítását. Sajnos a hátteret a kiadóknak kellene lerendezniük, sőt, ha pontos akarnék lenni, nem most kellene ezen zongorázni, azért nem tegnaptól lehetett sejteni, hogy egyszer bekövetkezik a mai helyzet. De ha már eddig nem foglalkoztak vele, akkor legalább lehetne most gyorsan "tüzet oltani", azaz a saját kárukat minimalizálni, mielőtt tényleg rászokik egy nagy tömeg a fájlcserélőkre, mint könyves beszerzési forrásra.

Kultság Kajetán 2010.03.17. 20:07:43

@Dworkyll: Jó hallani, hogy segíteni akarsz, kösz.
Az van, hogy egyfelől ott van az objektív piaci környezet. Az adott. (Nem sírok én, de nagyjából mindenki a kiadók vérét szívja - legalábbis a nagykereskedői oldalon.) Ezen addig nem lehet változtatni, amíg a jelen piaci tagozódás meg nem szűnik és a kiadók nem szarnak be a nagyoktól, hanem összeállnak és a MKKE helyett érdemi érdekképviseletbe fognak. A másik nagy baj az a kiadói oldalon van. Nekem szent meggyőződésem, hogy Kultság Kajetán: Szomorú az anyám istene című könyvének van kétezer olvasója. Kiadjuk printben, megy, veszik. Aztán kiadjuk villanyban, és akkor megáll a print eladás? Magyarán: sokan azt hiszik, hogy egy adott könyvnek egy adott tortája van. Én azonban azt gondolom - és cáfoljatok, ha kell -, hogy aki printen szocializálódott, az könyvet vesz, néha, nagynéha villanyt. Aki meg villanyon, az villanyt vesz és nagynéha könyvet. Szerintem az ekönyvkiadás nem a printtől veszi el a piacot, hanem új olvasót hozhat. Az én generációm (negyven vagyok), meg az alattunk lévő fél (harmincig) szerintem printet olvas, fölötte meg biztosan. Alatta már nem. Az alatt meg nem nagyon olvasnak - úgy általában. Csúnya általánosítás, de aki eddig nem olvasott, mert gizmóbolond, az most majd tud a gizmójára tenni olvasnivalót. Én legalábbis úgy látom, hogy a jelenlegi húszasok meg tízesek előbb olvasnak az iPhone-jukon, mint papíron.
A dolog legnagyobb iróniája, hogy ezt csak kipróbálva tudja meg az ember gyereke, de a kipróbálás meg kockázatos, bár én nem különösebben félek a kalózkiadásoktól. Az, hogy Harry Potter fordítása milyen, a kiadó sara. De ha egy ekönyv extra tartalmat is tartalmaz, akkor azt az ember megveszi szívesen. Én most vettem meg a Beatles-összest (igen, monóban és sztereóban is), mert kapok szép csomagolást, extrákat, amit akarsz. Beatlest csak az nem tölt le, aki nem akar, de ez a kiadás, ez ott van. Ugyanezt könyvben is elő lehet vezetni. Extra tartalom vonz majd olvasót - e- és print olvasót is. Gondolom. Ha ezt adjuk, akkor az egy megoldás lehet.

@ehran:
Az ekönyv amúgy megfelelően titkosított, amit nyilván fel lehet törni, de az átlagolvasó ezzel nem fog cseszekedni. Én nem ebben látom a veszélyt, hanem abban, hogy nem cselekszünk időben. Nemcsak mi, hanem a többiek sem. A formátumra visszatérve. Anno, 80-as években ott volt a Beta-VHS háború. A VHS nyert (sajnos, teszem hozzá, de ez 30 évvel később már tényleg mindegy). Ha a magyar piac egységesen azt mondja, hogy a .kajetán kiterjesztés lesz a magyar indusztriális sztenderd, akkor ez a kérdés le vagyon zárva. De megint jönnek az okosok, mint valaki írta feljebb, és ugyan a világ tele van jól működő és megfizethető platformokkal, úgy dönt, hogy majd ő, majd ő megcsinálja, mert a Béla unokatestvére programozó és azt mondta, hogy két kilóból simán csinál egy eboltot. A Líra kezdeményezése azért fontos, mert megvesz egy már működő, bejáratott rendszert, ami vizsgázott - jól - a német piacon, csakhogy nem olcsó, és ez az árain is látszik. Ekkor jön a VillanyGutenberg Bt. boltja, ami tele van szemetes meg zajos pdf-fel, nem lehet kártyával fizetni, csak rózsaszín csekken, vírusos minden könyve, mint egy szenegáli disznó, és légy nyugodt, tódulni fognak a kiadók meg a vásárlók. Én ettől félek.

Ha segíteni akartok, azt én megköszönöm. Mekkora a torta? Egy tortán kell osztoznia a villanynak meg a printnek? Vagy nagyobb a torta? Szerintetek?

Ignis_veneficus 2010.03.17. 20:40:40

@SaGa: Konyv lejarat. A kalozkodas egyik nagy resze a Bestseller, a masik (mondjuk a maradek) a mar nem kaphato konyvek. Pl most baromi nehez osszehozni egy hianytalan Kozmoz sorozatot papirban. Jo ha par darab feltunik az antikvariumokban.
Ugyanezt be akarod vezetni a ekonyveknel is? ahol "nincs" tarolasi koltseg, es annyi darab van amennyi kell (nem fogy el a keszlet)?

@Kultság Kajetán:
Torta: szerintem, ahogy paran mar leirtak, a villany maximum az "egyszer olvashato" tortat "eszi" meg. De az is nagyobb lesz. Az igenyes papir kiadasra mindig lesz igeny.. En pl szeretem a konyvespolcaimat, jol megtomve. ezt ekiadassal nem lehet megcsinalni, viszont nem szivesen cipelek magammal 3-4 konyvnel tobbet nyaralasra.
Es hogy miert lesz nagyobb a torta? Egyreszt barhol lehet vasarlod, ahol van net. (felmertek mar egyszer is, hogy pl amerikaban mekkora igeny lenne magyar konyvekre?) Es meg szallitani sem kell.
Masreszrol pedig "nem fogy el" es nem kell "raktarozni" vagyis, nem csak addig termel bevetelt, amig a polcon tudjak tartani, vagy el nem fogy a raktarkeszlet, hanem amig van bolt amely arulja.
Harmadreszrol a fentiek miatt olyan muvel is piacra lehetne lepni, amely a papirbol nem kifizetodoek (a rovid ido miatt amit a piacon toltenek, es a teruleti lefedettseg miatt), de hosszabb tavon, vagy olyan helyeken, amik a hagyomanyosan nem elerhetoek, kifizetendoek lennenek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.17. 23:14:39

@Kultság Kajetán: A papírfogyasztókat ne féltsd a pixelfalóktól, ezerszer elhordták az e-könyvet mindennek. Lásd az ebben a posztban látható linkek: ekonyvolvaso.blog.hu/2010/01/06/papirkonyv_vagy_elektronikus Ők aztán nem fogják a papírt villanyra cserélni, még ha ingyen lenne, akkor se.

És akik egy villanyverzióra gyorsulnak, azok eleve kis eséllyel ruháztak volna be a papírra - ha először nem olvassák el azt a maga teljességében.

Szerintem teljesen értelmes rárepülni a két platform - villany és papír - különbözőségeire, fokozni az átjárhatatlanságot, a papíron legyen sok grafikus (és taktilis) tartalom, szines képek, vastag papír, stb., a villanyba meg mehetnek az informatikai extrák, linkek, közösségi portál (facebook, moly.hu) és wiki integráció.

Az e-könyvnek olcsóbbnak kell lennie és pont. Akármennyivel. Lehet erről vitatkozni, de áttörés kell. Mert utána lehet belőle "kapudrog", aki már elkezdett így olvasni, és ez tipikusan a mai 15-30-as generáció, könnyebben veszi meg a papírt IS.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.18. 01:08:20

@Kultság Kajetán: A tortaméretezéshez meg kezdj el matekozni ezzel:

spreadsheets.google.com/viewanalytics?key=pQQ9vzJQYsx5o7jTQ47t_Qw

Ez egy adott méretű és összetételű minta. Össze kéne lőni mondjuk a saját mért és becsült forgami adataiddal, meg valami nagyobb statisztikával, hogy ez a csoport mennyire fedi le a teljes népesség demográfiáját. Onnan meg már csak szorzás és súlyozás, hogy az a mintabeli papírköltéseket és e-vásárlási potenciált hogy lehet a teljes piacra extrapolálni.

Ha kell az elemzéshez, a forrást át tudom küldeni excelben, hogy lehessen a korreláción futni néhány kört.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.18. 03:21:19

@Kultság Kajetán: "Az ekönyv amúgy megfelelően titkosított, amit nyilván fel lehet törni, de az átlagolvasó ezzel nem fog cseszekedni. Én nem ebben látom a veszélyt, hanem abban, hogy nem cselekszünk időben."

Miért látod megkerülhetetlennek a drm-et?

Úgy értem, a hozzászólásaidból kiderül, hogy vásárlókban és nem vásárlókban gondolkozol (vagyis a kalózok nem érdekelnek), ami jó. De ezek után minek a DRM?

Főleg egy magyar piacon, ahol mindig is ezer meg egy készülékkel kell számolni - én pl. tudom, hogy könyvet venni fogok, de a jelenlegi olvasóm nem támogatja az adobe DRM-ét.

Ráadásul az ekönyvek törése triviális - két-három kattintás, és ez le fog csökkenni egyre, ha megjelenik a piacon egy egységes formátum.

Van-e így érteme egyáltalán belekezdeni a drm-be? (Pláne, ha drágítja a könyvet.)

SaGa 2010.03.18. 07:14:31

@Ignis_veneficus: Tévedzs, én nem akarok semmit sem bevezetni. Vannak megszokott, működő szerződési gyakorlatok.
Megveszi a kaidó a forgalmazás jogát 5 évre. Kinyomtat 2000 példányt. Sikeres a könyv, elfogy fél év alatt. Senki sem tiltja, hogy az 5 éven belül akár tízszer is újranyomtassa. Nem kell hozzá új szerződés. Amikor lejár a szerződéses idő, a maradék példányokat vissza kell vonatnia a boltokból, vagy új szerződést kell kötnie.

Az e-booknál sem kell, hogy másképp legyen, csak csökken az a kockázat, hogy felesleges példányok kinyomtatására, tárolására fordít pénzt a kiadó. Amikor lejár az 5 év, "leveszi a polcról" az e-bookot. Atól az még létezik. A jog visszaszáll az íróra, örökösökre, stb. Lehet hozzájuk fordulni, ha valakinek kell, és megkaphatja pár levélváltás után.

Nyomtatott könyv esetén erre esélye sincs, hisz azokat a példányokat, amelyek megmaradtak meg kellett semmisíteni, így nem áll rendelkezésre egy példány sem, kinyomtatni meg minimum ezret "érdemes", így senki sem fog belőle nyomtattatni egy reménykedő olvasó kedvéért.

Ez is egy előnye az e-booknak a papírral szemben s ez a kiadóknak és olvasóknak egyaránt előny. Az, hogy az eladáskor nem csökken a készlet, bármikor, plusz munka és befektetés nélkül, egyetlen szerződés megújításával, vagy új szerződés kötésével ismét a "polcra kerülhet" a könyv.

Az a baj hogy az itt fórumozók jó része is a papíros kiadói és forgalmazói klisékben gondolkodik az e-bookok esetében is. A szerződések rendszerét nem kell megváltoztatni, csak a forgalmazási, profit maximalizálási (veszteség minimalizálási) szabályokat kell újragondolni és a szoftverforgalmazási klisékből kiindulva gondolkodni az üzleti szabályokon.
Az e-book nem tud elfogyni, csak a kiadási jog lejárni, de ez mindig van valakinél. Ha másánál nem, az írónál. Az e-book is ott van nála, ha van esze, így bármikor, bárkinek képes belőle (el) adni...

SaGa 2010.03.18. 07:17:07

@SaGa: Bocs a sok elütésért, korán van még...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.18. 08:38:39

További részletek: egy normális ekönyvesbolt engedi, hogy újból letöltsed a korábban megvásárolt könyveket. Megteheti-e ezt azokkal a könyvekkel, ahol lejárt a fenti példa öt éve?

Vagy mennyire normális az, hogy van egy kiadó, megfinanszíroz egy könyvet, megszerkeszti, korrektúrázza, gatyába rázza, utána a kész szöveget máshol értékesíti a szerző?

Vagy nézd meg, hogy az utóbbi hónapokban is mennyit változatak a százalékok, árak. (Mindezt még úgy, hogy még mindig marginális az ekönyv szerepe a könyvkiadásban.)

Érthető, hogy teljes a zavar, és idő kell, amíg letisztulnak a dolgok.

SaGa 2010.03.18. 09:09:35

@Komavary: Azt kell, hogy engedje, mert azt már kifizette a vevő az ő példánya, de ez is simán megoldható, arról a bizonyos háttértárról, ami nem kerül a "polcra", de annak, aki tudja a kódot (akár az olvasó eszköz) elérhető. Ez nem teszi bonyolultabbá a programot, ami kezeli az egész folyamatot...

A kiadói jog lejártakor új példány nem adható el, de a régebben megvásároltak minden további nélkül.
Most is van valamiféle nyilvántartás a rendszerekben arról, hogy mit vettél meg a Kindle-odhoz, hogy bármikor ismét leránthasd. ez nem változik...

A szerző ott értékesíti a könyvét, ahol neki jólesik, amint a kiadási jog visszaszáll rá. A korrektúra és formázás költségeit a kiadó visszaszerezte addig, míg az övé volt a jog. Ha ez nem tetszik neki, akkor az író és a kiadó megküzdenek érte, de ez legyen az ő gondjuk.
Gondolom, ha ma egy szerző a papír könyvével átmegy egy másik kiadóhoz, nem kezdik elölről az egész folyamatot. Nem látom, hogy pl a Fantasy könyveknél (az utóbbi években ezeknél van gyakran kiadóváltás, mert a korábbiak csődbe mentek) a borítón kívül bármiféle eltérés lenne a később, más kiadó által elővezetett példányok és az eredeti kiadás között. Még a nyomdahibák is változatlanul ott vannak, ahol voltak...

Nem tudom, mennyit változtak az árak, nem látok csökkenést idehaza. A kinti árak meg hidegen hagynak, idegennyelvű könyveket ritkán veszek.

SaGa 2010.03.18. 09:20:13

Kimaradt a mondat vége: A régebben megvásároltak minden további nélkül újra letölthető kell legyen a korábbi vásárló eszközére. Akkor is, ha közben eszközt váltott. Megoldható az azonosítás...

_iMaginer_ 2010.03.18. 10:19:13

Csak halkan jegyezném meg, én azt szeretném, ha megveszek egy papírkönyvet akkor a villanyváltozatát is letölthessem, mert mostanában többször is úgy olvastam könyvet, hogy nappal a megvett analógot, este meg a letöltött villanyos verziót olvastam az iPhone-omon (hogy ne zavarjam a páromat a lámpafénnyel).

aesopus · http://blog.hu 2010.03.18. 10:44:38

@_iMaginer_: valahogy tényleg ez lenne az ideális megoldás
megveszed a könyvet, a hátsó borítón meg ott a lemez (vagy akármi) a digitális verzióval, vagy egy kód, amivel valahonnan letöltheted ez ebook-ot

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.18. 12:06:10

@aesopus: vagy megveszed az ebookot pénzért, és ha utána megvennéd a papírt is, az e árát le lehetne vonni belőle. (Értsd ÉRDEMES fizetni az e-ért, is.

Márketying, továrisi, ... meg ébren álmodozás, ehh

Kultság Kajetán 2010.03.18. 12:41:25

@Komavary: Azért gondolkodom benne, mert ez a valóság - és nemcsak nálunk. Egy könyvet megveszel, azt egyvalakinek tudod kölcsönadni. A Líra boltja hat példányban engedi használni az ekönyvet, ami rendben van. Távol álljék tőlem, hogy lebecsüljek bizonyos olvasói rétegek számítógépes felkészültségét, de azárt többen vannak, akik nem tudják, mit jelent pl. a "torrent". Ez egyszerű szükségszerűség, mert ha meg sem próbáljuk védeni a szellemi terméket, akkor senki sem fogja megbecsülni. Te feltöröd. Én feltöröm. Ez nem jelenti azt, hogy ő is fel fogja törni. És amennyire látom, a trend ennek ellenében megy: nem sikk a letöltés egy bizonyos rétegben.

@Dworkyll: Köszönöm, ez nagyon hasznos! Valami ilyesmire gondoltam, amikor segítséget kértem. Ha kell xls-ben, szólok.

Egyvalamit hadd jegyezzek meg, és nemcsak önös érdekből. Értem én, hogy a háttérrel foglalkoztok (szerződések, jogok, platformok és egyebek), de ez történetesen olyasvalami, amibe nemhogy nektek, de még nekünk sem nagyon van beleszólásunk. Lehet álmodozni a szerződésekről, meg hogy milyen lenne így meg úgy, de a szerződéseket sorozatokban látott amerikai ügyvédi irodákban alkotják meg, és kész. Ennek alapján meg elkészül egy magyar verzió is valamikor, és mindenki valami hasonlót fog használni. De.

De. Nekem kiadóként - és nektek érdeklődő olvasóként, feltételezem - az sokkal hasznosabb lenne, ha ötleteket dobálnátok. Hogy szerintetek mitől lenne jó az ekönyv, mit tudjon, hogyan lehetne/kellene marketingelni, meg ilyenek. Én nagyon - tényleg - szeretnék többet tudni erről, de empirikus szinten erős korlátaim vannak: kütyüm csak akkor lesz, ha tényleg olcsó, és akkor is másodlagos olvasóként fogom használni. De szerencsére nem nekem kell könyvet kiadnom, hanem nektek, szóval ne kíméljetek. Előre is köszönöm.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.18. 13:49:43

@Kultság Kajetán: Már most rengeteg olyan könyv van, ami drm-mentes, néha egész boltok (O'Reilly, Webscriptions, a Fictionwise multiformat részlege). Én azt nem értem, miért kell eljátszani még egyszer ugyanazt a kört, amit mondjuk a zenénél.

Míg egy filmet nem annyira triviális letölteni, nézd meg, mit dob ki a google, ha beírsz ennyit, hogy epub adobe drm.

Ha a Líra sikeres lesz (márpedig ennek minden esélye megvan), akkor meg tényleg csak hetek kérdése, míg meg nem jelenik az a kis, pár megás program, ami elvégzi a piszkosmunkát.

(Hogy hat aktiváció mire elég, azt meg jól tudjuk az Amazon példájából...)

Pláne igaz ez akkor, amikor - ahogy mondod - egy bizonyos réteg (pont a vásárlóképes réteg) körében egyre kevésbé sikk a letöltés, ha ott a legális alternatíva.

(Ötletek - én pl. nagyon örülnék annak, amit angol szerepjáték-kiadók már régóta csinálnak - ha olyan a könyv, akkor az előrendelők/speciális kiadást megrendelők, akik fizettek valamennyit az ekönyv esetén, legkésőbb akkor megkapnák az ekönyv változatot, amikor a könyv kijön a nyomdából (leghamarabb akkor, amikor bemegy :)) .

Könyvesboltként valami olyasminek örülnék, mint a webscriptions.net (ami csak spekulatív fikcióval foglalkozik, de: drm-mentes, árul csomagokat (bundle), a könyveket több formátumban kinálja, korlátlan letöltéssel (bármikor visszamehetek a példányomért), illetve haszonos apróság, hogy a bolt böngészésekor is jelzi, ha egy kiadvány már megvan nekem.

Marketing szempontból pedig (a szintén spekulatív fikcióban utazó) Angry Robots megoldása szerintem bátor és zseniális - aki jelentkezik a rajongói klubba ("Robot Army"), az lényegében az összes könyvük előolvasói példányához (digital ARC - lényegében a majdnem végleges nyers szöveg gyorsformázott változata) hozzáfér - az ár, amit elvárnak érte, egy-egy ismertető. Itthon ez a rendszer gyakorlatilag ismeretlen, pedig - főleg digitális kiadványokkal - kihasználva a blogokat, amatőr kritikusokat, könyvesbloggereket - ügyesen tudna hírt csapni egy-egy könyvnek. )

ehran 2010.03.18. 14:25:02

@Kultság Kajetán: Havi 10-15 ezret költök könyvre, és messze nem veszek meg mindent, amit szeretnék. A gyorsolvasás átka ugye. Ez kb. 5 könyv, ha 3-4 nappal számolok per könyv (a legutolsó egy R. E. Feist regény volt a Beholdertől, pont 3000 Ft, két és fél óra alatt kiolvastam) akkor is max 20 napig tartanak ki a 30/31 napos hónapból. Mázlim, hogy családon belül egy kisebb könyvtárat örököltem, sok régi könyvvel, aminek nagy részét még nem olvastam ki, ezekkel pótolok, meg persze kölcsön könyvekkel. Szóval én teljes mértékben támogatom - hozzáértés hiján egyelőre erkölcsi támogatásomat tudom felajánlani - az ekönyvek kiadását, a már többször említett elvárásokkal.
Írod is, hogy valahol felesleges a kiadás hátterével foglalkoznunk, amivel egyet is tudok érteni, sőt kissé drasztikusan fogalmazva, vevőként teszek rá, hogy mitől annyi amennyi, viszont a döntés egyszerű: ha olcsóbb lesz az ekönyv a papírnál, akkor fogom venni, ha nem, akkor szépen letöltögetem, és csókoltatom a kiadókat, hogy az amerikai ügyvédi kavarások miatt olyan az ekiadás amilyen, de megpróbálják rám kenni, hogy miattam hal meg a kultúra. :)

"Hogy szerintetek mitől lenne jó az ekönyv, mit tudjon, hogyan lehetne/kellene marketingelni, meg ilyenek." - Valószínűleg igénytelennek számítok, de én teljes mértékben elégedett vagyok azzal, ha jó a helyesírás, megfelelően elkülönülnek a párbeszédek, működnek a kiemelések, ahol kell, rendben vannak a bekezdések és a fejezetek elválasztásai, mindez prc vagy epub formában - ezt egyébként a jobb kalóz oldalak hozzák is. ;) +egy jó borító, fülszöveg és lényegesen olcsóbb ár a papírhoz képest - nekem ennyi az ekönyv elvárásom. Hozzátéve, hogy 99%-ban regényeket olvasok, és nem szokott meghatni a kapcsolt extra tartalom; ha fanklubra, vázlettervekre, triviákra lennék kíváncsi, majd keresek a neten, nekem ilyesmi ne drágítsa az árát. Esetleg ha ír az író alternatív befejezéseket, vagy kimaradt jeleneteket, na az talán még jöhet. :)

SaGa 2010.03.18. 14:58:26

@Kultság Kajetán: Írtam egy jó hosszút, majd egy ügyetlen mozdulattal az egész eltűnt az elektronok világában, de a lényeget az előző két hozzászóló leírta.

DRM nem kell, úgyis megtörik, de ha küzdeni akartok vele, rajta. Tartalom, helyesírás, korrektor legyen, színes, izgőmozgó micsodák, interaktív tartalom ne, mert az e-ink úgyse tudja, hagyjuk a pc-nek. Az illusztrációk rendben, de csak ha maximum szürkeárnyalatosak a könyvben is.
Reklám? A papírkönyveket ki és mikor reklámozza, az egy könyvhéten túl. Mégis van forgalom a boltokban.
Kell egy jól felépített webes bolt, ahol bele lehet kukkantani a kötetbe, borítót megnézni, tartalomjegyzék, fülszöveg, esetleg előszó, meg pár mintaoldal. Könyvek lehetőség szerint kereshetően, csoportosítva (nem csak írók szerint), stb...
Stabil szolgáltatás, méltányos árak...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.18. 16:22:35

@Kultság Kajetán: azért kellhet az xls, mert az összegzésből nem derül ki, hogy mi mivel változik együtt. És akad a sufniban ebook specifikáció is, hogy mit tudnak most pontosan. Kérdezzél és meghallgattatol ;-)

Grisha 2010.03.18. 17:07:32

@Dworkyll: "És akad a sufniban ebook specifikáció is, hogy mit tudnak most pontosan. " Ez engem is érdekelne, ha publikussá tehető...

Kultság Kajetán 2010.03.18. 20:39:52

@Komavary: Húha, nagyon leragadtunk a drm-nél. Egyvalamit nem mondtam: az ekönyvet NEM mi állítjuk elő, hanem a nagykereskedő. Ha ez a sztenderd, akkor ez a sztenderd, én nem akarok és nem is fogok kiabálni, hogy mást akarok. Mert akkor mindenki mást akar, és ennek ti is tudjátok a végét. Abban sem vagyok biztos, hogy kiadón belül akarunk bindzsizni adott esetben az előállítással. Vannak szakemberek, szakmányok és sztenderdek, majd megbízunk vele egy céget vagy valakit.

@ehran: Remélem, csapatostul járjátok a boltokat, mert ilyen vevő kell nekünk! Amúgy hallom, amit mondol, te az a felhasználó vagy, amilyen én is: nem csiliviri kell nekem, hanem szöveg, aztán a többit megoldom, nagyfiú vagyok. De a fiatalabbak nem ilyenek, és ez így helyes.

@Dworkyll: Köszönöm a lehetőséget, írok is neked akkor pár napon belül. Hova is írjak?

Végezetül egyvalami, ami fontos. MIndannyian árérzékenyek vagytok, jogos. Ugyanakkor a villanykönyv áfája 25%, szemben a print 5%-ával, és ha jelentősen a print ára alatt akarunk maradni, akkor... Szóval ez egy érdekes helyzet, amire jelenleg nem látjuk a megoldást. Viszont fentebb elhangzott egy eléggé merednek látszó ötlet, amin már el is gondolkodtunk. Szóval ne kíméljetek. Kösz.

ehran 2010.03.19. 00:42:26

@Kultság Kajetán: Persze, isten ments, hogy rákényszerítsem bárkire az én ízlésemet, csak szeretném, ha mások sem kényszerítenék rám a magukét. Azaz én reménykedem benne, hogy többféle minőségben és így áron is hozzá lehet majd jutni az ebookokhoz. Persze ez most meglehetősen nagyravágyásnak tűnik, amikor még arra várunk, hogy egyáltalán legyen normális mennyiségben, kurrens tartalom - bármilyen formában is.
Az érzékenységünket meg ne vedd magadra, részemről maximális respect minden kiadónak, aki ilyen helyeken próbál tájékozódni, illetve egyáltalán veszi a fáradtságot, és foglalkozik a témával, a potenciális érdeklődőket is bevonva. :)

Girjevik 2010.04.07. 15:29:05

A napokban olvastam egy nagyon klassz könyvet, Jason Epstein A könyvkiadás múltja, jelene jövője címmel. Ebben a szerző, aki egyébként 5 évtizedes Random House tapasztalattal, és az espresso book machine megalkotójaként kitér arra is a könyvben, hogy a médiamogulok mohósága miképpen fogja befolyásolni az e-piacot. Most a big bumm-nál igyekszenek minél nagyon szeleteket kihasítani a piacból, egyelőre hatalmas költségek árán mint az amazon. Ez szerintem hazánkban az amúgy sem túl demokratikus könyvkiadásnál nem lesz jó ómen. Bár nem ismerem a Lira e-üzleti modelljét, reménykedem benne, hogy korrekt piacot fog teremteni, amely nem tetézi tovább a kisebb kiadók bajait.
Én egyelőre a bestseller jellegű könyveknél tudom elképzelni ennek átütő sikerét. Persze érdekes lenne összevetni olyan adatokkal is, hogy vajon hány olvasó eszköz van most forgalomban.

paszy 2010.04.07. 19:46:58

@Girjevik:
"Bár nem ismerem a Lira e-üzleti modelljét, reménykedem benne, hogy korrekt piacot fog teremteni, amely nem tetézi tovább a kisebb kiadók bajait."

Én se ismerem a konkrét üzleti modellt, de a kapitalista szemléletet követve nem valószínű, hogy a "nagy halat érdekli a kicsi sorsa". (Persze tisztelet a kivételnek, dee nem sok ilyenről hallottam még...)
A Star-Trek univerzum képe, hogy mindenki happy, és azzal foglalkozhat, amiben jó, eléggé távoli.

Csutkababa23 2010.04.16. 22:57:14

Nyilván amit egy korábbi hozzászólón írt, hogy ott legyen a papírkönyvben mellékletnek az e, nekem annyira nem szimpatikus. Bár nagyon szeretem a papírkönyveket is, egyre inkább a kütyün olvasok mivel kicsi, könnyű, elvihetem bárhová és vásárolni is szívesebben vennék e-t, mivel dugig tele van az összes könyvespolcom és egészen egyszerűen nem fér több... :( Merthogy ne felejtsük el a papírkönyv minden szépsége mellett a hátrányát: komoly fizikai kiterjedése van.
süti beállítások módosítása