Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Gondos szülők és szerető testvérek vették körül, nem is volt sok gondja, amíg iskolába nem került. Hanem amikor az olvasásra került a sor, kiderült, hogy az nem megy neki olyan jól, mint a testvéreinek. És mivel az olvasás nem okozott neki sok örömet, csak kényelmetlenséget és kudarcélményt, nem is tanult meg könyvbe feledkezni, bárhogy buzdították az egyre szomorúbb szülei, és lelkes idősebb testvérei.
Mert a gondos szülők figyelmét nem kerülték el csemetéjük gondjai. Keresték, kutaták, mit is adhatnának a kezébe, mi lehet az a könyv, ami már egy kisiskolás fiúcskát is le tud kötni, hosszabb, mint egy mese, de kényelmes olvasni, ami megszerettetné vele az olvasást.
Az első időkben a szülők nem jártak szerencsével. Papírkönyvből ugyanis nem gyártanak regénnyi tartalmat nagyméretű betűvel szedve, vélhetőleg azért, hogy ne kelljen drága és nehéz könyveket a polcokra helyezni. Az átlagosnál jobban olvasható, nagy betűs könyvek meg leginkább babáknak szóló verseskönyvek, vagy nagyon rövid történetek - mintha azt a babák el tudnák olvasni.
Történt pedig egyszer, hogy a jósors egy villanykönyv-olvasót sodort a családba. Eredetileg a szülők akarták használni, mindennapi életük megkönnyítésére, hogy ne kelljen a pár napig érvényes papírjaikat kinyomtatni, de a (fortélyos szerkezetekre amúgy is fogékony) nagyobb gyerekek hamar kitalálták, hogy rengeteg izgalmas olvasmányt is rejt az olvasó. El is térítették az érdekes eszközt menten, és mihelyt a szülők nem figyeltek oda, egymás kezéből csavargatták ki az olvasnivalót.
A legkisebb fiú sem maradt ki ebből. És mikor rájött, hogy nem mind kis betűs, ami hosszú olvasmány, kényelmesre és nagy betűsre állíttatta édesapjával az oldalképet és elolvasta az első regényét. Azóta már több könyvet is kiolvasott, nemcsak kötelező olvasmányokat, megtanulta értékelni és élvezni az olvasást. Mára már a papírkönyveket sem találja olyan ijesztőnek, mint azelőtt, ami ugyancsak jól jön, mert amióta a nagyszülők, akiknek szintén megvannak a maguk olvasási gondjai a folyton elkeveredő olvasószemüveggel, szóval a nagyszülők is kitanulták, hogy lehet nagy betűket olvasni, szintén bejelentették igényüket egy olvasóra. Főleg mióta tudják, hogy mennyi klasszikus érhető el ingyen.
Utolsó kommentek