kritika (no offense:):
4. Nem tudom mennyit szánnék egy e-bookra, elég változó. Két napos ponyvára: 0 ft, ahogy a könyvtárból is ingyen veszem ki. Tetszik a könyv akkor valamilyen formában szeretném dotálni a szerzőt, de nem a kiadót.
5. A hagyományos, fizesd akkor olvashatod rendszerben 0 forintot szánnék egy könyvre, utólagos fizetés radiohead módra, már más kérdés.
13. Ha kedvenc tartalmaim, egy elfogadható árú nagyobb kijelzőjű olvasóval egy időben megjelennek valamely torrent szájton, már rohanok is. :)
A "dedikált olvasó" kifejezés használata zavaró, ha kérdőívet készítesz, érdemes a legegyszerűbb kifejezéseket használni.
Igen, ha internetről, meg elektronikus tartalmakról van szó, egyből előbújik belőlem az anarchista. (Más kérdéseknél ez nem jellemző. )

Ha fizetek egy könyvért akkor azt szeretném fizikai formában is birtokolni. Tudom elmaradott vagyok, nem haladok a korral..., de szeretem lapozgatni, érezni a szagát stb. Persze nekem is vannak illegálisan letöltött E-Bookjaim, bár a nagy része olyan, hogy nem beszerezhető és kell a szakmámhoz. De bizony van olyan is amit letöltöttem, elolvastam és tetszett. Ezek után felkerekedtem, hogy megvegyem egy könyvesboltban, megkérdeztem az eladót, aki kutatott a gépben és igen, a kérdéses könyvet 1993-ban adták ki először és utoljára. Azóta antikváriumokban is kerestem, de sehol semmi, úgyhogy "élvezhetem" tovább digitális formában.

Külföldi fórumokon már felvetődött egy másik probléma.
Konkrétan az ebook-nak mint terméknek a használat utáni eladása.
Ebook "antikvárium"-ot nehéz elképzelni, hiszen a digitális formátum miatt a "használt" ebook mint termék 100%-osan egyezik a "bolti, új" ebook-al.
Viszont a vásárlók joggal kérdezhetik, hogy a legálisan megvásárolt ebook-ot, ha már nem tart rá igényt el tudják-e majd adni, ha igen akkor hol, kinek és mennyiért.
Az Amazon.com ugyebár saját fájlformátumot használ a Kindle olvasóhoz (.AZW), ami DRM-el (digitális jogvédelemmel) van ellátva. Igy lehetetlen a könyvek szimpla csereberéje. Van ugyan egy rendszerük, ahol egyik vásárló "átadhatja" a megunt ebook-jait egy másik vásárlónak , de persze limitálva van a darabszám és az időköz, ráadásul még fizetni is kell az Amazon.com-nak a lebonyolitásért.
Ez megint csak egy gusztustalan hámozás a cég részéről.
Papirkönyvel megegyező áron adni egy olyan bithalmazt, amit korlátozottan tudok felhasználni (Kindle) és csak korlátozottan birtoklom (elajándékozás/eladás) szerintem hatalmas lehúzás.
A Kindle ára pedig szóra sem érdemes...kezetfoghatnak az Apple-el.
Mint már annyiszor, itt is csak az általánydij lehet a végső megoldás.
All you can read for 9.99/month vagy ilyesmi. Az alkotók felé pedig az összegyüjtött általányalapból megy a fizettség a letöltések számának arányában. Persze a kiadókra igy már nem is lenne szükség, ezért ez még utópia marad egy ideig.

None taken :)

Viszont, az látszik, hogy az ügyben először pénzt kell találni különben a tartalom előállítói alapvetően mást fognak csinálni, vagy kevés tartalmat, mert éhenhalnak.

Másodszor újra kell gondolni a szerepeket, az alkotótól a fogyasztóig jutó láncban. Mert meló van, ha nem is olyan, mint a mostani modellben. Ergo kompenzációnak is lennie kell.

Ja és nettó anachizmusból nem élünk meg. A mostani filecserélés meg bookwarezolás azért "élhet meg", mert valahonan azért bekerül a pénz a rendszerbe. Ha megváltoznak a hagyományos modellek, megszűnnek a most normálisnak tekinttet bevételi források - és nem lesz másik - akkor tartalom híján a torrentek is kipusztulnak, vagy leragadnak az "ismétléseknél"

@Ivanhoe: Bocs, senki nem mondta, hogy a "papírkönyvet tilcsák be." Azért harcolok, hogy legyen LEGÁLIS (és használható) alternatívája.

Szerintem te is boldog lennél, ha párszáz forintért vehetnél egy izgalmas címet villanyon, majd ha tetszik, levadásznád keményfedéllel meg színes borítóval.

@BTM: Lesz poszt a DRM-ről. Szerintem az csak a múlófélben lévő paradigma (ahol a másolás és terjesztés költséges, de ellenőrizhető) utolsó bástyáinak egyike. Soha nem működött rendesen, és szerintem lassan de biztosan ki fog pusztulni.

De a paradigmaváltást - talán - meg lehetne finanszírozni belőle. Ha az illetékesek a váltáson és nem a konzerváláson dolgoznának. (Az utóbbi úgyis hiábavaló)

@Dworkyll: nos, hülyén hangzik, nem is gondolom teljesen komolyan, de amondó vagyok, hogy az e-könyvet tiltsák be, különösen a hugyért-szarért árult formájában, amit szeretnél. Ez csupán azt generálná, hogy a fizikai formában előállított könyvek piacáról jelentős halmaznyi fogyasztó áramlana a digitális irányába, ezáltal csökkentve azok eladott mennyiségét, növelve az egységnyi fogyasztói árat, így végül egy megállíthatatlan lavinává válik az egész. Most előre szólok, nem vagyok hajlandó egy fillért se fizetni digitális formátumú könyvekért, maximum letölteni fogom, nekem az nem könyv.

egy , ezzel a témával foglalkozó (jelenleg még csak kutatási szinten) de ismert magyar könyvkiadó vagyunk. A szerző küldjön már egy mélt a klp885668@g.mail.com-ra kapcsolat felvétel céljából.
köszönet.

@tatamin: g.mail? aha!

@Before: Ezt gondold át mégegyszer: a papírkönyv nem drágul meg (számottevően) a digitális versenytárstól, mert nem a papír a könyvben a drága, hanem a szellemi munka.

Az ebook olvasók pedig a mostani formájukban arra jók, hogy újgazdagéknak legyen mivel felvágnia.

@BTM
"...az ebook-nak mint terméknek a használat utáni eladása."


Ez komolyan felvetődhet valakiben?
Normális árképzésnél (értsd a kommersz ebooknak k_rva olcsónak kell lennie, mert nincs benne anyag) ez nem lehet kérdés.
Az ún. tartalomelőállítás vissza fog állni abba a természetes helyzetbe, hogy nem fog zsíros megélhetés, elsődleges bevételi formát jelenteni a "művésznek" (írónak, zenésznek, színésznek egyaránt).

Írni ismét CSAK azért fognak, mert van mondanivalójuk, vagy mert növeli a presztízsüket.


@Before
"...nem vagyok hajlandó egy fillért se fizetni..., nekem az nem könyv."


SENKI nem állítja, hogy az ebook az könyvekvivalens. (A név megtévesztő)
Az ebook az tartalom.

Megveszed a regényt, ami tartalom és forma. Könyv akkor lesz belőle, ha papírra kerül és bekötik.

Én fizetnék reális árat ebookért.
Ugyanis nem engedhetem meg magamnak, hogy a világ összes könyvét megvegyem. Se helyem, se pénzem. :-)
Ha megtetszett és tényleg birtokolni akarom, akkor pedig jöhet a papírverzió.

R.A. Salvatore könyvei közül alig 3-4-et tartok arra érdemesnek, hogy a polcomon legyem, de ebookként ennél jóval többet olvastam, mert épp nem volt más.
George R.R. Martint először ebookként kezdtem olvasni, aztán kinyomtattam, aztán beszereztem a már említett polcra.
(A fenti esetek csak példák, ráadásul személyesek. Ne tessék az ízlésem miatt fricskázni. :-)


Apropó "rossz könyvek". Ha sikeresen bedőltem egy fülszövegnek és kifogtam egy-egy borzalmas regényt, akkor sem vittem antikváriumba.
Könyvet nem ad el az ember.
Egyszer megtörtént velem is, hogy két példányt is kaptam valamiből, egyiket aztán leadtam az antikváriusnak.
Egy hétig voltam rosszul utána. :-))

@Before: Igazad van, tényleg hülyén hangzik. Először is jelenleg nincs mit betiltani. Másodszor a történelem megmutatta, hogy hogy ezzel a mentalitással mire lehet menni. A korábbi vezető sémák, a kódex, a kéziszőttes, a kotta rétegcikké vált de megmaradt (és nem végtelen áron), amikor megjelent a könyvnyomtatás, a gépi szövőszék, a rögzített hangreprodukció.

Egyszerűen az e-könyv számos esetben (nem mindben) ésszerűbb és racionálisabb termék, mint a nyomtatott. Pl költözz ki Új-Zélandra ;-)

A formátumok átalakulása és koncentrálódása zajlik ezerrel. Ez van.

@sourcerror: Szerintem jó következtetésre jutottál rossz premisszából.

A papírkönyvben bizony drága a reália, a nyomdaköltség, a papír, a logisztika, a könyvesboltok bérleti díja és üzemeltetési költségei. (Gonosz leszek, a lakásodban hány négyzetmétert foglal könyvespolc? Az mennnyibe kerül mondjuk lakbér vagy törlesztőrészlet-százalékban? Komolyan gondold végig)

Ezzel szemben talán a legkevesebb jut vissza az alkotóhoz, és szükségtelenül sok pénz ragad a közös jogkezelőknél. Az e-könyvekkel reálköltségek zömét lehet megspórolni, és egy ésszerű finanszírozással szerintem a közös jogkezelőknek is alá lehet gyújtani.

Újgazdagok meg nem hülyék, a susimaci kora végetért régen. Villantani fuksszal meg szilikonnal kell, ha már... E-könyv olvasót manapság csak a legelvetemültebb molyok vesznek, mert (nézd meg a kérdőív eredményeit) nem kevesen birtokolnak már legalább text megjelenítésére képes kütyüt.

Minek vergődjenek (az elején) dedikált cuccal, amikor egy dögösebb telefon vagy PDA abszolút jó az alkalmankénti olvasásra. Láttál már Stanzát iPhone-on? Érdemes megnézni.

@Dworkyll:
Szerintem nem halnak éhen. Sőt nem is hagyják abba az alkotást. (Szerintem a világirodalom nagyjai közül, még többnek volt "éhező" korszaka mint ahánynak nem.) A fájlcserélés általában a kis kiadós dolgoknak tesz jót, míg a nagyobbaknál lévők szívnak vele, de azok meg azért nem szoktak csődbe menni. Ami érdekes helyzet, az mondjuk az, hogy ki fordítja majd le a műveket, de erre is lesz megoldás. Egy e-bookot megszerkeszteni egy wordből, az meg nem hiszem, hogy akkora kaland lenne. Érdekes tanulmány a zeneipar forgalma és a fájlcsere összefüggéseiről:
www.rufuspollock.org/economics/p2p_summary.html
Szerintem a könyvkiadás statisztikái is hasonlóan alakulnának. Én nem tartozom azok közé, akik szeretnek könyveket fogdosni, meg birtokolni, meg villogni, hogy ott van a polcon, de az emberek többsége igen. (Ez valószínűleg azért van mert nagyon kevés saját könyvem volt-van.) Az interneten szerzői jogokat védeni bukott ügy. Kimaradni az általa kínált terjesztési lehetőségekből pedig komoly hiba. Az internetes tartalmak finanszírozási módjának teljesen eltérőnek kell lennie a hagyományostól, nagyobb szerepet kell játszania benne az önkéntességnek, (ahogy pl a rippelők, grabbelők esetében gyakran előfordul) a vásárolj-használd sorrendet pedig meg kéne fordítani. A szponzorok szerepe is növekedhet.

@sourcerror: átgondoltam alaposan és amit írtam az egyszerű közgazdasági összefüggés. De levezetem, hogy ne nyomjon:
Adott egy könyv, John Whatever - Hullaszag a gázcsőben című krimije. Namost, tegyük fel, hogy ez a könyv - cím, fülszöveg, stb alapján - érdekel 5000 embert. Ez a potenciális fogyasztói kör. Ebből mondjuk 2000 embert kizárólag a tartalom érdekel és csak akkor, ha ingyen juthat hozzá. 3000 ember hajlandó érte kifizetni több-kevesebb összeget, és mondjuk ebből 2000 egy könyv árát (legyen 2500 Ft). A könyv előkészítése (jogdíj, fordítás, lektorálás, szedés, korrektúra, tördelés) kerül egy fix összegbe, a könyv fizikai előállítása pedig egy példányszámtól változó összegbe, plusz kereskedelmi árrés. Tegyük fel, hogy a fix költség egy milla, (2000 könyv esetén 500 Ft/könyv), a nyomda 500 Ft, a kiadó nyeresége meg 250. Mivel 2000 ember megveszi, ez így rendben van. De a könyv iránt érdeklődő 3000 ember nem homogén igények szempontjából, ezért ha a 2500 ft-os ár helyett kijön egy e-book mondjuk 999 forintért, akkor az nem csak a könyvet amúgy meg nem vásárlókat, hanem abból a 2000 emberből is elcsábít jónéhányat, akik eredetileg megvették volna a könyvet. Mondjuk a harmadukat. Namost, ez azt jelenti, hogy nem 2000 példány, hanem 1300 példány fog elkelni, így viszont a könyv előállítási költsége (1milla/1300 = 770 Ft, a nyomda is drágább lesz, mondjuk 700 Ft) megnő a kiadó továbbra is megelégszik 200 Ft körüli nyereséggel, viszont a könyv átadási ára 1700 Ft-ra nőtt, ami 3400 Ft-ot jelent a boltban. Könnyen belátható, hogy ez az ár még több vevőt fog elriasztani, ezáltal egyre inkább lehetetlenné téve a könyv fizikai formájának rentábilis előállítását.

@Maggg: Szerintem bőven van annyi _arra érdemes_ könyv, amit az ember az élete végéig se képes elolvasni. Persze a pénztárca véges, viszont számomra továbbra sem jelent könyvélményt egy szövegfile. Amit én írtam, azt nem tekintem univerzális igazságnak, sokak számára a tartalom az egyértelmű meghatározó tényező, a befogadás körülményei kevésbé relevánsak, de én könyvbuzi vagyok, sok kell, meg még több.

bryan testvér :-)) Nagyon sok mindenben egyetértek. A "ki fordítja le" kérdésre látjuk már a paradigmaváltás első jeleit, lám a Harry Potterek is hogy lefordultak hetek alatt, és fél évet vertek a hivatalosra. És a Delta Vision szerencsétlenkedése is eredményezett pár nem hivatalos Pratchett fordítást, amik szintén nem pénzesek. (És mégis fogytak a papírkönyvek szépen ugye ugye.) Vagy például ott van a töméntelen filmfelirat.

Gyere és csatlakozz a mozgalomhoz ;-) There is more, than meets the eye.

@Before: Van egy kis baj a te gondolatmeneddel. Nem ad választ arra a problémára, mely szerint a valaha megjelent címeknek csak a töredéke képes a piacon maradni. Nézd csak meg az antikváriumok várólistáit

www.warsystems.hu/wp-content/uploads_bodo/sobri_joska_digital.pdf a hatodik oldal közepétől.

Erre is tud válasz lenni az e-könyv.

@Dworkyll: nincs baj a gondolatmenetemmel, mert egyáltalán nem erről szól. Én csupán annyi megállapítást tettem, hogy az e-bookok előretörése fel fogja gyorsítani a valódi könyvek kihalását.
Nem érintettem sem a pradigmaváltás elkerülhetetlenségét, sem az antikváriumok várólistáját, egyszerűen csak azon félelmemnek adtam hangot, hogy eltűnik a könyv. Mint megjelenési forma. Az antikváriumok várakozási listája szerintem meg nagyon jó dolog, ez ad igazi ízt a könyvgyűjtésnek. Persze ez megint csak az én véleményem és az én ízlésem...

@tatamin: megtörtént

@Before: ...z e-bookok előretörése fel fogja gyorsítani a valódi könyvek kihalását. ..

Mondjuk úgy, hogy magasabbra fog kerülni a mérce. Nem a papírkönyvekkel van bajom in completto, hanem azzal a bődületes mennyiségű szennyhalommal, amiért most erdőket tarolnak le, és bazi plázaboltokat tartanak fönn. Nagyon nagyon nagyon sok "könyv" egyszerűen nem érdemli meg, hogy papíron legyen.

Tessék kiállni az idők próbáját, elnyomni tíz-húszezer e-példányt töredékáron, és ha okés, jöhet a papírkönyv. Ha meg ennyiér' se kő', akkor megmentettünk pár hektár erdőt.

Papírfetisiszták és megszállottak mindig is lesznek, csak most - legálisan - nem lehetsz más.

Ugyanez zenében, hallgathatsz LP-t, de nem kötelező. Hallgathatsz CD-t, de az se kötelező. Stb.

@Dworkyll: erre már kitaláltak egy jó szelekciós módszert, úgy hívják, hogy piacgazdaság. Az erdőket pedig ne sajnáld, azok az erdők, "amikről" olvasunk, eleve ezzel a céllal kerülnek telepítésre.
Még csak azt se mondom, hogy nem értem meg azokat, akik lecsupaszítva, egyszerű tartalomként kívánják a könyvet kezelni, hiszen valahol - racionálisan - nekik van igazuk. Pusztán annyit, hogy nekem ez nem vonzó út és tartok tőle, hogy ha elindul, akkor lavinaként temeti alá a könyvpiacot.

@Before: ez közel sem biztos. A mozi nem ölte meg a színházat. A tévé nem ölte meg a mozit. A videó/DVD nem ölte meg a tévét.
A konzervzene nem ölte meg az élőt.

Csak a vesznivalók rostálódtak ki, mint pl az audiokazetta, a VHS, ahol a helyettesítő (új) termék minden paraméterében jobb a réginél.

Mármost a villanykönyv távolról sem helyettesítő termék, hanem út oda, ahova eddig nem volt gazdaságos bemenni.

Kicsit olyan mint a digifényképezés meg az analóg. Régen mocskolták a digit, mostanra meg csak kiismerték a népek és elterjedt az előnyei mentén. DE még mindig vehetsz analógot, ha akarsz.

@Before:
Azért nincs igazad, mert minden ami digitális, az manipulálható és megfoghatatlan, ebből két dolog következik: az egyik, hogy mindig lesznek, akik a kezükben szeretnék tartani amit megvesznek, a másik, hogy semmi nem teljesen hiteles, amig nincs valami "analóg" megjelenése. Ezzel kapcsolatban példa:
konzlib.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=9486
Emellett tényleg vannak könyvek amiket tényleg felesleges kinyomtatni. Lásd ponyva. Sok ponyvát olvasok, de nem látom be, hogy mi értelme volt azokat kinyomtatni. Mindenki egyszer elolvassa, aztán kínosan kerülgeti. Erre több más mellett ideális az e-book.
Másrészt az e-könyv sokkal több emberhez juthat el mint a papír, szóval reálisabban lehet látni a piaci igényeket, mielőtt papírra kerül a dolog, nehezebb mellélőni. Az "igazi" könyveket a legtöbben szeretik a polcukon tudni, szerintem reálisabb lenne úgy leírni a folyamatot: Az e-könyv korlátlan számban rendelkezésre áll mint reklámanyag, a torrenteket lehet követni, tudni lehet mekkora az érdeklődés, fórumokat nézegetni, ez alapján mondjuk elég jól fel lehet mérni, hol mekkora az érdeklődés, "olvasós" ismerőseim kb 70%-a szereti a polcán látni a neki fontosabb könyveket, Tehát mielőtt bármibe belekezdenél, kiadás szintjén, olyan piacfelmérést végeztél, aminél jobbat sehol senki. Kár, hogy ezt a kiadók sehol se fogják belátni. :(
Egy féloff kérdés: van már olyan progi amivel a beszkenelt könyveket át lehet alakítani valamilyen kezelhető szövegfájlá?
Mert ha igen, akkor közel a forradalom. :)

@bryan: van már olyan progi amivel a beszkenelt könyveket át lehet alakítani valamilyen kezelhető szövegfájlá?
Hát szerintem az OCR programok épp erre valók, vagy 10 éve használom is őket, szép lassan fejlődnek is, bár még mindig nem tökéletesek... (Nekem az első szkennerem egy kis szürke kézi szkenner volt, elég érdekes eredményt hozott, ha nem húztad egyenletesen, vagy beremegett a kezed. Ábrákhoz elment, szövegfelismerés reménytelen volt vele)

@bryan: van már olyan progi amivel a beszkenelt könyveket át lehet alakítani valamilyen kezelhető szövegfájlá?

Van bizony. Régebben nagy magyar királyság volt a Recognita, nem olyan régen az OmniPage Pro volt a menő (ők vásárolták föl a Recognitát) manapság az Abby Finereaderre esküsznek az okosok.

De meglepően jó eredményeket lehet elérni egy nagyobb HP MFP-vel is, ha jól van fölkonfigurálva a szkennermodul, akkor elég jó OCR-eket tud csinálni minden faxni nélkül. (ezért nem lehet szkenner driverpakkokat letölteni a nagy HP-khez, mert integrálva van bele az OCR)

Sziasztok!

Az e-könyvekről: szerintem ez a jövő.
Egyébként az sem igaz, hogy Magyarországon nem lehet e-könyvet legálisan venni. Igaz, nagyon pici még a kínálat, de néhány tipp:
Adamo Books (ehhez nekem is közöm van, azért van merszem reklámozni...): vélhetően már májusban indul. Letölthető, jelszóval védett PDF-eket lehet majd vásárolni róla jellemzően néhány száz forintos áron. A fájlok nem lesznek számítógépekhez kötve, így PDF-olvasására alkalmas kütyükkel olvashatók lesznek. Szívesen vesszük a javaslatokat bárkitől, milyen fájlformátumokat javasolnak és ők maguk milyet olvasnak mobiljukon, PDA-jukon vagy éppen e-book readerükön.
Digitalia.hu - ez úgy tűnik, beragadt...mintha a kínálat nem változna...
stb.

Hoppá, elfelejtettem a cimet:
www.adamobooks.info

@lucasso: Wow :-) És hajrá. Kérdéseim lennénk. Miért választottátok a pdf-et? És tudtok majd szerezni mainstream könyveket is a villanykiadáshoz?

Érik egy "formátumok harca" post, ott esetleg végigvitathatjuk a finomságokat.

Hello Dworkyll,
A pdf mellett egyszerűen az az érv szólt, hogy a legismeretebb és legelterjedtebb fájlformátumok egyike és viszonylag könnyen jelszóval védetté tehető. De legalább annyira szerepet játszott a választásunkban az is, hogy könnyen kezelhető és egész egyszerűen esztétikus olvasni. Tisztában vagyok a hátrányaival is: nehezen görgethető, így az e-book readereken kissé lassú. De ez nem akkora probléma, hogy emiatt mással foglalkozzunk. Illetve a másik lehetőség: epub formátumú könyveket kínálni. Lesznek epub könyveink is, de azok olvasásához vagy Adobe Reader vagy Stanza kell. Mellesleg a Stanza kényelmesen telepíthető PC-re meg iPhone-ra, úgyhogy az epub cuccokkal megindulhatunk a hazai - és külföldön élő magyar - iPhone tulajdonosok felé - talán értékelik majd, hogy valaki rájuk is gondol .
Ami a mainstream könyveket illeti: ez a legsúlyosabb gond. A kiadók valósággal rettegnek az illegális másolatoktól, ezért számítógépekhez kötött, agyon DRM-ezett megoldásokat erőltetnek, ami valójában a piac halála. Én a jelszóval védettséget elegendőnek érzem, bár tudom, hogy egy jól felszerelt hacker - ezeket is fel tudja törni, ha nagyon akarja. De csak azt követően tudja megtenni, ha már megvette a könyvet és automatikusan megkapta hozzá a jelszót is - akkor meg minek vacakolna vele? Nemere Istvánnal és barátjával (írói álneve Michael Mansfield) tudtunk idáig megállapodni, bár Nemerének egyelőre csak a régebbi, cirka 1990-ig kiadott könyveinek nagy részére kaptuk meg a kizárólagos (elektronikus) terjesztési jogot. Azért ez is nagy szó, hiszen Nemere - ismerve évi cirka 300 ezres könyveladási statisztikáját - nyugodtan visszautasíthatott volna minket...Folyamatosan igyekszünk újabb és újabb szerzőkkel megállapodni, de ez jelenleg igen kemény dió.
Egyébként a kínálatunk - amint te is láthatod - már az elején sokszínű: vannak sci-fi, romantikus, pénzügyi és könnyűzenei témájú e-könyveink.

Hmm,

bár kezdek kimozdulni a "csak mobipocket" álláspontról, a pdf azért fáj, mert a kis kütyükön nem komfortos. A mobi is jelszóvédetté tehető ám.

Két ötletem van. Az egyik, hogy gondolkozzatok két formátumban: mobi ÉS pdf.
A másik, hogy milyen lenne egy "naturál-DRM"? Vásárláskor a könyvbe szerkesszétek bele hogy "Glázser Bozsó könyve" (Magamtól számlaszámot vagy kártyaszámot írnék bele, tuti nem szórnák a szélbe a könyvet ;-)

Dworkyll,
meglepődtem azon, hogy a mobit említetted, azaz emelted ki.
Technikailag nincs akadálya, hogy a műveinket áttegyük mobiba, de az igazat megvallva ezzel az erővel mindegyiket árulhatnánk epub-ban. Tényleg, a Stanza telepíthető PDA-kra meg okostelefonokra is úgy általában, vagy csak PC-kre meg iPhone-okra?
A másik: személyes adatokkal levédetni a könyvet - ha nem tévedek, a Microsoft is így oldotta meg az e-könyvek védelmét.
Hát...ez tényleg jó ötletnek tűnik. Na ezen elgondolkodunk.
Valójában ha nem kellene jelszavas védelmet alkalmazniunk, semmi gond nem lenne a pdf-fel sem - a stanza például kényelmesen olvassa.

@lucasso:

A Stanza olvassa a mobipocketet, ez a jó hír, a másik, hogy nem fut WinMo-n. Pedig a felülete nagyon ott van. WinMo-ra jó a mobireader. Azaz Stanza, vagy MobiReader, és a telefon dönti el, hogy melyik.

Azért favorizálom a mobipocketet, mert ez az egyetlen publikáció-formátum, ami jól támogatja az újratördelést, pl amikor ki-be kapcsolom a fullscreent, vagy betűméretet váltok, ÉS támogatja az annotálást, ami meg a korrektúrázáshoz kell.

PS ha kell demózni kütyüt és/vagy formátumot, keress meg priviben, van ez-az tarsolyomban ;-)

A Foxit Reader nemrég hozta ki a kimondottan Windows mobilokra szánt pdf olvasó szoftverét (Foxit Mobile Reader).
A Pocket PC-re szánt pdf olvasó szoftvert - ha jól láttam - mintegy 900-an töltötték le egy magyar oldalról. Szóval a pdf használhatósága egyre inkább megoldódni látszik még a mobil kütyükön is. Minket mint induló tartalomszolgáltatót egyszerűen az érdekel, hogy a magyarországi PDA és ebook reader tulajdonosok milyen formátumot olvasnak a legszívesebben és hogy az könnyen jelszóval védetté tehető-e. Van erről valami infód? Olvastam a felmérést, amire utalsz a blogodon - nagyon hasznos is! - de éppen erre nem kérdeztél rá, ha jól emlékszem. Vagy tévedek?

@lucasso: Hmm,

akik manapság magyarul e-könyvet olvasnak, mivel kínálati piac gyakorlatilag nincs, maguknak állítják elő a tartalmat. Ezért a szerkeszthető formátumok a hangsúlyosak, a txt, rtf, doc és html. A pdf pont a szerkeszthetetlensége okén bukik meg a mindennapokban.

Komolyan mondom, hogy próbáljátok ki a szóbajöhető formátumokat és a platformokat, mert pl szerintem a Times New Roman kiszúrás még egy VGA PDA-n is. Évek óta olvasok .prc-t és ameddig nem volt a kezemben eInk, azt mondtam volna, hogy verhetetlen. Az eInken ez nem annyira egyértelmű, főleg a 10"-osoknál, oda tényleg a pdf lehet a jobb. De ha zoomolni vagy görgetni (pan) kell az oldalt, akkor az halott, a DRM-től függetlenül, legalábbis rekreációs célra.