Kedves barátaim az Úrban,

soha nem volt az ekönyv-ÁFA egy kellemes téma, és a dolgok jelenlegi állása szerint egyre kevésbé lesz az, ezért aztán célszerű egy kicsit átnézni és összefoglalni, hogy mi is a nagy helyzet, és hogyan fog változni.

1. Kezdetben vala az EU ÁFA-direktívája,

Az a szép az EU-ban, (többek között), hogy lehetnek akármekkora elvetemültek, szépen le van dokumentálva minden. Így az ÁFA direktíva is olvasható 23 nyelven. Nem egyszerű, de nem is annyira bonyolult. A lényeg dióhéjban:

• Három lehetséges ÁFA mérték van.
• Lehet 0%
• Lehet kedvezményes, ez legalább 5%
• Lehet általános, ami 2015. december 31-ig nem kevesebb, mint 15%
• A direktíva a maga teljes részletességében (angolul) itt olvasható.
• Érdemes átbogarászni, mert tételesen felsorolja, hogy mire adható a nullás és a kedvezményes ÁFA, továbbá elég alaposan példálózik, hogy mire nem adhatók ezek. (Könyvekre adható (Annex III (6), elektronikus szolgáltatásokra meg nem (Annex II (3))

2. aztán jövének vala a rebellisek,

2012 január 1-től két ország, Franciország és Luxemburg úgy döntött, hogy saját hatáskörben a kedvezményes ÁFÁ-t adják meg az e-könyveknek, ez a franciáknál 7%, Luxemburgban 3%. Vegyük észre, hogy Luxemburg ezzel bizony duplán elrúgta az EU pöttyösét, mert még a kedvezményes ÁFA minimumát sem kéri el. Meg is kapta mindkét brigád a maga kötelezettségszegési eljárását. Luxemburgban biztos nagyon szomorúak emiatt, talán csak az vigasztalja őket, hogy hozzájuk tette az európai főhadiszállását az Amazontól és az Apple-től kezdve az UPC-n át a Vodafone-ig gyakorlatilag mindenki. Ó, igen, ki ne felejtsem, a Docler csoport is. Biztos csak véletlen.

A franciák nem nyertek ekkorát, cserébe körbehaknizták Európát, hogy lobbistákat gyűjtsenek az ügyhöz. Magyarországon is jártak. Engem ugyan nem kérdeztek, de innen is támogatom őket.

Valószínűleg nem ezért, de nem tértek vissza e-könyv fronton az általános ÁFÁ-ra, a kötelezettségszegési eljárás , ha jól tudom, azóta is tart. A németek meg lebegtetik, hogy ők is kurucok lesznek, és kedvezményes ÁFÁ-val mérik majd a digitális tartalmat.

3. majd az óvatos duhajok.

2013 tavaszán finn testvéreink próbálkoztak, és rákérdeztek az illetékeseknél, hogy nem hülyeség-e különféle ÁFA mértékeket alkalmazni a különféle formátumokra. Tették mindezt sokkal választékosabban, mint ahogy én most ideskiccelem. A jogtudorok nem kapkodták el a dolgot, idén szeptemberben született meg az ítélet. Megint csak összefoglalva a lényeget:

• teljesen normális, ha formátumtól függ az ÁFA mértéke
• az elektronikusan szolgáltatott könyveket nem szabad a kedvezményes ÁFA körbe sorolni

Ezt az ítéletet közölte le a VATlive, és értette félre teljesen az ado.hu.

4. Ezzel szemben az EU,

na az pont nem abba az irányba megy, hogy "enyhítsen az ÁFAprésen". Ellenkezőleg. A főleg Luxemburg jelenette ÁFA-veszteségeket azzal próbálja kompenzálni, hogy 2015 január 1-től a fogyasztás helye fogja meghatározni a fizetendő ÁFÁ-t. Azaz hiába luxemburgi illetőségű a szolgáltató, nekünk a jó kis 27%-os ÁFÁt kell majd kicsengetnünk, mindenkinek a fentebb már illusztrált listán.

Csodás lesz, na. Ha jól olvasom, pártunk és kormányunk megkapja a részét azokból az eladásokból is, ahol az eladó külhoni, legyen akár amerikai. Az eladó anyaországa meg nem annyira. Ennek az összes aspektusát per pillanat még nem látom át, de tartok tőle, hogy hogy sokan vagyunk így ezzel. A hozzászólásokban nyugodtan satírozgathatjátok az adóügyi fehér foltokat. Például, hogy mihez fog kezdeni egy magyar webshop, ha a céges VPN-en és proxyn keresztül (ami teljesen legális) külországinak fogok látszani az IP cím alapján.

Hát itt tartunk.