No, aludtunk rá egyet... 5 új eszközt és több szolgáltatást mutattak be tegnap este az Amazon idei „szokásos” sajtóbemutatóján. Előző - a Kindle történetét összefoglaló - posztomban tippeltem párat, ennek néhány része bejött (a lényegiek mindenképp), a bolt hivatalos frissülése után ideje összeszednünk az aktuális kínálatot.
Kindle, avagy a „69 dolláros Kindle”
Nem teljesen egyértelmű, de a jelek szerint kicsit jobb kijelzőt kapott, kicsit jobb lapozási időket, új fontokat, szülői felügyeleti eszközöket, de minden más maradt a régiben. Nincs képernyővilágítás, van viszont 69 dolláros „special offer” és 89 dolláros „sima” ár. Mindenestül 138 USD, uszkve 31400 forint.
Kindle Paperwhite és Kindle Paperwhite 3G
Új kijelző, úgy kontrasztjában, mint felbontásában (tippek szerint az eddigi 600×800 helyett 768×1024, bár az effektív felbontás ennek ellentmondani látszik). Teljesen új a képernyővilágítás, újabb és gyorsabb a processzor, hivatalosan is benne van a KF8 támogatás, vagy valami ahhoz nagyon hasonló dolog. Vannak új fontok, az olvasási sebesség alapján pedig megbecsüli a fejezet (vagy könyv) végéig várható olvasási időt. Lekerült róla a „home” gomb, és mivel lapozógombok egyáltalán nem voltak rajta, gyakorlatilag csak egy maradt, a bekapcsolásra. Az alapmodell ára 139 (special offer 119), a 3G verzió 199 (special offer 179) dollár. Az alapmodell mindenestül olyan 200-210 dollár lesz, mire ideér, ez forintban 45 ezer körüli árat jelent (megnézni nem tudtam, mert ezt a verziót magyar címre nem sikerült előrendelnem).
Extraként kínálnak hozzá kafa mágneses záródású tokot, gyors felébredést biztosító ügyeskedéssel (lásd Apple iPad).
A tabletekre külön nem térek ki, mert a csúcsmodellek itthon – a Prime hiánya és az egyébként nagyon zárt rendszer miatt – elsősorban csak mint státusszimbólum fognak megjelenni, sok gyakorlati hasznuk nem lesz.
Helyzetértékelés
Egyrészt nagyon egyértelmű, hogy az Amazon nem adta fel a keresztfinanszírozás elvét, sőt, rá is erősített: célárat szabott és ezt tartotta, függetlenül attól, hogy ennek műszaki megvalósítása milyen erőforrásokat kívánt, illetve a jövőben mennyit fog bukni a készülékeken. Nyíltan kifejtették: nem az eszközt, hanem a tartalmat árulják, épp azért, mert az emberek egyre kevésbé az eszközre kíváncsiak, sokkal inkább a kapott szolgáltatásra (vagyis a tartalomra és mindarra, ami ezzel jár). Minden eszközük a tartalmak élvezhetőbb, egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb fogyasztását támogatja: világítás az e-papíros eszközön (a nagyobb felbontás és a jobbnak tűnő kontraszt vagy a többféle font csak hab a tortán), erősebb, szebb kijelzős, illetve nagyobb, rengeteg műszaki újítást és nagyszerű szoftveres ötletet felvonultató tabletek.
Az Amazon tehát nem utat keres, hanem egyszerűen kijelöli, ezzel szigorúan maga mögé utasítva a kvázi-versenytársait. A B&N hiába jött ki hónapokkal korábban a GlowLight-tal, a sajtótájékoztató utáni eszközsimogató résztvevői egyöntetűen állították, a Paperlight összehasonlíthatatlanul jobb, mint a Nook kijelzője (nem is beszélve a felbontásról). Hiába jött ki a Sony a T2-vel (két érdemi előnye közül az egyik az Android-alap – vagyis törhető –, a másik a gyári Evernote támogatás), a Kobo az új eszközökkel (5 collos olvasó 2012-ben???), nagy jóindulattal is csak sereghajtóak lehetnek. Egyedül a Kobo Glo szoríthatná meg, viszont ehhez az kellene, hogy a Kobo végre elszakadjon a szigorú földrajzi korlátokat és bebetonozott szerződéseket felvonultató értékesítési politikájától és végre mindenhova szállítana.
Jó kérdés, hogy érdemben jelent-e változást a hazai eszközellátottság alakulásában a most bejelentett pár kütyü. A tabletek semmiképp: túl zártak, ésszerű kihasználásukhoz inkább a felhő és a Prime-előfizetés kell, ez utóbbi pedig a Kárpát-medencében még hosszú évekig csak álom marad.
Az e-papíros eszköz már más tészta. Ezzel az árral, ezzel a műszaki tartalommal ismét nagyot léptek előre, és bár a zárt rendszer megmaradt, a rugalmatlanság is a régi, látatlanban is borítékolom a véleményt, hogy ismét komoly szakadékot hagytak a maguk és az utánuk loholó többi fejlesztő eszközei között. Tehát még úgy is, hogy nem igazán a szívem csücske a cég, változatlanul azt állítom, ha a zárt rendszert elfogadja valaki, akkor jól jár az eszközzel.
Eddig Professzore, innentől következzen a prc nagykövete, Dworkyll
Tapicskolás a részletekben
Felbontás. Elvileg 1024x768, és az angolszászok furcsán kerekítenek. A jelentősége ennek az, hogy finomabb rajzolatú fontokat (Baskerville, Palatino pl.) is lehet használni. Külön érdekesség, és ez valószínűleg KF8 dolog, hogy a kiadó is tud fontot választani, ezt eddig csak az epub nyújtotta, és az se minden platformon.
Érzékelő: kapacitív kétujjas multi-touch. Ez meg azért érdekes, mert - szemben az IR vezérlőkkel - a keret vékonyabb lehet, nem vet akkora árnyékot a peremnél.
A két réteg, a fényvezető és és a tapintásérzékelő is az eInk elé került, de úgy fest nem romlott a kontrasztarány, sőt. Ezt azért meg kell néznünk közelről, de talán nem véletlenül írta a cNet szerkesztője, hogy a betűk sötétebbek, a modell neve meg paperwhite. A megvilágítás kivételesen egyenletes, de nagy a gyanúm, hogy a jó kontraszthoz folyamatosan járatni kell valamennyire. Cserébe az akku futásidejét is bekapcsolt lámpával számolták.
Memória: 2 GB, ebből a felhasználó 1 GB-ot használhat. Elvileg arra van kihegyezve az eszköz, hogy a vásárolt tartalmak az Amazon felhőben üdülhetnek. Érdekes, hogy odaát föl sem merül, hogy bárhonnan máshonnnan is lehetne tartalmat venni, vagy ahhoz jutni. De egy giga is nagyon sok könyvre elég.
Egyebek. Fordításhoz a Bing Translate-et használják. Nem barátkoznak a Google-lal.
Tabletháború
Ennek errefelé mérsékelt jelentősége van, mert hivatalosan sem a vasakat (Nexus 7, Fire HD) nem lehet kapni, sem a csatolt szolgáltatás (Amazon Prime) nem érhető el. Ettől még az USÁban komoly harcok várhatók, pl. iPad mini (?). Ez teljesen szubjektív, de applikációk tekintetében az iPad-et érzem erősebbnek, a boltja errefelé is működik, mégpedig kiválóan. Tartalomban és hordozhatóságban meg az Amazon a nyerő. Kettejük közt ott van a Google, a Samsung, meg az összes deszkagyár a dzsunkáktól a csúcsgépekig. Az ő helyüket még nem nagyon látom a partiban, de az látszik, hogy hosszú távon nem a "tiszta" hardvergyártóknak áll a zászló, hanem azoknak, akik a csatolt szolgáltatásokat is nyújtanak, éspedig globálisan. Ebben az Apple és az Amazon jó, a Google egy nagy kérdés, a Samsung lehet jó.
Érdekes karácsonyunk lesz mindenesetre.
Az utolsó 100 komment: