Sokszor kérdezték tőlem e-könyv-olvasók kapcsán, hogy „Te, neked milyen eszközöd van?” Mindig azt az előre gyártott választ adtam, hogy „ha kell, kérek és kapok tesztelésre, minek saját?!” Egyébként meg „várom, hogy az Amazon kihozza a Kindle 3 utódját valamikor 2011 vége felé”.
Megmondtam, és Jeff bácsi kihozta. De nemcsak ezt. Dwo is, és persze a blogszféra a nagy hírrel már előrukkolt, viszont van pár dolog, amelyeket a kevéssé tájékozottak kedvéért érdemes azért egy kicsit mélyebben körbejárni.
Felhő
Kezdjük a Cloud Computinggal! A lényeg valahol a rég (részben) elfeledett proxy-elven alapul, vagyis a rendszeresen látogatott weboldalak egy átmeneti tárolóban csücsülnek egészen addig, amíg el nem avulnak, és mivel ez az átmeneti tár az oldal eredeti tárhelye és a felhasználó közötti útvonalon a felhasználóhoz van közelebb (rendszerint az internetet szolgáltató vállalkozás szerverén), az internetes tartalmak elérése valamivel gyorsabb lesz. A Cloud Computing ehhez képest annyival több, illetve más, hogy kifejezetten tartalmak (szövegek, filmek, zenék) elérését teszi lehetővé, és annyival kevesebb, illetve más, hogy az adatok konkrétan csak egy helyen, a felhasználótól esetleg igen messze vannak tárolva. Így maga az adat csak egyszer foglal helyet, nem pedig sokmilliószor a felhasználók saját gépein. Ha valaki valamit nézne, olvasna vagy hallgatna, akkor lekéri az adott tartalmat a saját eszközére, megnézi, elolvassa, meghallgatja, majd zsupsz, letörli, de persze ettől még „megvan neki”. Pár apróságot leszámítva fáint.
Namost az első nagy truváj az Amazon friss és ropogós bejelentésében pont az, hogy az adatokat eztán a Cloud Computing elve alapján fogják tárolni. Ennek nyilván a könyvek és újságok tekintetében nincs nagy jelentősége (eddig is kb. így működött), de az már nem mindegy, hogy az egész estés mozik gigabájtos fájljait a felhasználónak magával kell-e hurcibásznia vagy sem.
Tablet
Régóta rebesgetik, hogy az Amazon előbb vagy utóbb kijön valamivel, ami már nem e-papíros. És íme hát, itt van. 7 coll, wifi (3G egyelőre nincs, ha lesz, szerintem már 4G lesz), egyedi skin az Android alap platformján, bolti alkalmazások és az előbb említett felhőalapú adatszolgáltatás. Az egész a fogyasztásra van kitalálva, tehát hozzák a régóta ismert, Dworkyll által remekül megfogalmazott alapelvet: „mindegy min, csak tőlünk vegyék”. Megy a könyvesbolt is természetesen, lehet újság-előfizetéseket vásárolni, filmeket, zenéket nézni és hallgatni. És hogy mindez miért zseniális? Egyrészt a felhő miatt, másrészt a bolt miatt, harmadrészt az ár miatt. Az Amazon szokásos prémium eszközkínálatától eddig már megszokhattuk a minőség mellett a gyönyörűséges árat. Szerencsére ettől ezúttal sem tértek el: 199 dollár (odakint). Itthon mondjuk 48 ezer forint. Ilyen tudással, ilyen kiszolgálással tabletet mostanában azért nem egyszerű történet beszerezni.
Amazon Prime Membership
A tablethez kapható kvázi-kiegészítő 75 dollárért kínál egy csomagot, amellyel egy éven át limit nélkül elérhetővé teszi a fent emlegetett felhő tartalmának egy részét. Hogy világosabb legyen: 100 000, azaz százezres számosságú mozifilmről és tv-műsorról van szó. Ez a nagyon nem kispálya kategória kérem szépen, különösen egy olyan tv-n felnövő „óriásfogyasztóitársadalom” esetében, mint amilyen az amerikai. Az Amazonnak bőven megérheti egy ilyen olcsó előfizetéssel új fogyasztók súlyos tömegét becsábítania a rendszerébe. Az, hogy az eszköz így ismét a keresztfinanszírozott (a fogyasztók fogyasztásának bevételeiből kigazdálkodott negatív marzs kompenzációja) kategóriába kerül, konkrétan a kutyát sem érdekli.
Tapi
Léptek persze az e-inkes eszközök terén is. Beálltak a szokásos sorba, így két olyan eszközzel rukkoltak elő, amelyek az érintésérzékenységen alapuló vezérlésre vannak kihegyezve. Semmi különös, csupán a Kindle 3 két tagját (WiFi és 3G) szabadították meg a billentyűzettől, és látták el eggyel „korszerűbb” vezérléssel. Hogy ezzel aztán mit lehet kezdeni, meglátjuk, egy jól kitalált grafikus felhasználói felülettel (GUI) csodákat lehet művelni. Árban minimális eltéréssel ugyanott vannak, mint a billentyűzetes változatok.
Minimál-gombtalanság
És itt van a vég. 79 USD. Jó, sajnos nem nekünk, de akkor is. Persze ez már a „jóárasított” kategória, tehát a rettenetes olcsóságnak itt már a műszaki tartalom is kárát lát(hat)ja: az olcsó húsnak némileg híg (lehet) a leve: az egyszerű (D-pad plusz négy gomb plusz lapozók) kezelőszerveken kívül semmi sincs, a processzoron aligha gyorsítottak (bár nem is volt rá szükség), 3G nincs (mondjuk felesleges is), az akkumulátoron meg annyit faragtak, hogy nem 2, hanem csak kb. 1 hónapig fog egy-egy feltöltés között működni. A memóriát is megfelezték 4-ről 2 gigabájtra és a hanglejátszás mindenféle támogatását is kiszedték belőle. Na bumm, ettől nem fognak nagy tömegek a Duna jeges árjába ugrálni a frissen, oppárdon, félkészen felújított Margit-hídról. De a Láncról se.
Szóval, kéremszépen, az Amazon is belimbózott a 100 dolláros szint alá, nem is kevéssel. Sajnos nekünk nem, viszont akinek a harmincpárezer sok volt, a mostani vágással a huszonpárezer talán már rokonszenvesebb lesz. Nekem van könyvem, ami konkrétan többe kerül. Igaz, a harmincpárezernél is.
Hogyan tovább…?!
Jó, volt egy tippem, bejött. Azt viszont, hogy a versenytársak mit fognak lépni a fentiekre, illetve egyáltalán léphetnek-e bármit is az árcsökkentésen kívül, egyelőre lehetetlen kitalálni. A fenti igazán nagy újítások (felhő, Prime előfizetés) itt, kis hazánkban nem sokat fog osztani vagy szorozni, mert ugye – hasonlóan a YouTube-hoz – a külföldi prémium tartalmak se így, se úgy nem jutnak el idáig, legalábbis a releváns, fizetőképes fogyasztói tömegekhez semmiképp. Hogy kint mi lesz, az már egy másik történet. Nagyon esélyes, hogy a másik nagy „fogyasztóbarát” társaság (Apple) erősen felkötheti a gatyóját, mert ugye ők eddig eszközzel adtak el tartalmat (iPod-forradalom), most viszont ki kell találniuk, hogy ezt miként fordítsák meg (tartalomhoz a forma, ugyebár). És mivel az Amazon elterjedtsége, ismertsége igen erős, a nyújtott szolgáltatás bőven jó a kevésbé szofisztikált és tudatos amerikai fogyasztók számára (is), ezen felül a kegyetlenül jó ár (egy zeneszám az Amazon boltjában 69 cent, szemben az iTunes 99 centjével) ismét nagyon komoly cúnamit fog indítani a piacon.
Ja, hogy itthon?! Többféle cuccot lehet majd rendelni, nemcsak a WiFi-t (oppárdon, Keyboardot). A hazai nem túl rózsás helyzetet elnézve egyre inkább egyértelmű, hogy az olcsó eszközök iránti igény egyenes utat nyit afelé, hogy akinek megvan rá nagyjából 25-26 ezer forintja, az vásároljon, ezáltal ismét jó nagy adag többletmunkát adva a UPS-eseknek, illetve újabb jó nagy szeletet beverve az „epub vs. prc”-torta prc-oldalába. Merthogy az Amazon új fogyasztók bevonásával növeli a torta méretét, és egyúttal saját részesedését is. 75%... Lehet, már túl is vagyunk rajta. Másképpen: az epub-orientált világrész ismét óriási taslit kapott. Ezzel az uszkve háromnegyedes túlerővel nagyjából ott tartunk, hogy az Amazon minden lehetséges fronton olyan erős állásokat alakított ki, illetve tör előre ezekből, hogy az összes egyéb alternatíva lassan ésszerűtlen lesz. És nemcsak itthon, hanem kint is.
E mellett persze remek kérdés, hogy van-e létjogosultsága az epub formátumnak. Van, annál is inkább, mert egyrészt hazai viszonyok között ez az egyetlen, amellyel a szerzők és tartalomszolgáltatók kemény DRM iránti, egyébként érthetetlen vonzalmát ki lehet elégíteni, másrészt az epub-képes eszközök száma sem éppen elhanyagolható. A vásárlásokat pedig nem az fogja vissza, hogy minden van „ingyen”, hanem az, hogy pénzért alig van valami. De ugye ezt párszor már leírtuk. Verdikt: marad az is-is. Prc is, epub is.
Jaigen. Kindle Fire is kellene, tesztelésre.
Az utolsó 100 komment: