Intro

Tavaly nyár végén az Amazon rendesen odavert a világnak, amikor a Pearl kijelzővel szerelt gyors és kontrasztos olvasóit piacra dobta. A Kindle 3-nak ráadásul az árát is durván letornázta (részben a 3G képességek feláldozásával). Sajnos a nagy vas, a DX Graphite, nem részesült ebben az árletörős (vámot átvállalós) áldásban, ezért aztán errefelé igencsak ritkának mondható. Nekem is eddig tartott, mire egyet szemrevételezés céljából meg tudtam közelíteni. A köszönet ezúttal is az ITIL magyarországi bajnokait, az mc3 Kft.-t illeti.

Hardver

A lényeg, az új kijelző, és a gyors grafikus vezérlő ott van a DX Graphite-ban. A kijelző hatalmasnak látszik, bár egészen konrétan "csak" A5 méretű. Igaz,  a 6"-os átló meg nem kevéssel kisebb, mint A6, azaz kisebb, mint egy A4-es lap negyede. (Tanulságos ám rápróbálgatni egy félbe meg négybe hajtott A4-es lapot mindenféle olvasóra, meg könyvlapra)

Hogy egy kicsit megizzasszam, a Random nevű képregénymagazin második számát küldtem rá, ami egy 148 megás pdf. És egész jól tolerálta.

A gombkiosztás azonban már előre jelzi, hogy nem mindent hoztak át az új generációba. A K3 öt irányú kapcsolója helyett maradt a mini-stick, szerintem kényelmetlenebb, a rendszergombokat (Home, Back, Menu) szétszórták a jobb szél mentén, a QWERTY billenytűzet nagyon pici gombokat használ, és nincsenek lapozógombok a bal kéznek. De eddig még teljesen szerethető az olvasó. Az, hogy WiFi nincs, csak 3G, már kicsit nehezebben védhető. Van ugyan egy elfordulás-érzékelő, de szerencsére ki lehet kapcsolni. Bár aki bal kézzel szeretne lapozni, annak jól jöhet, mert fejreállítva az olvasót lesznek lapozógombok baloldalt.

Firmware

A kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor először néztem körül a rendszerben. Az, hogy a firmware verzió 2.5.8 önmagában nem lenne érdekes, de ez itt azt is jelenti, hogy egy egész generációval le van maradva a K3-tól, és ennek elég súlyosak a következményei.

A legszembeötlőbb, hogy rendszerszinten nem jelzi ki a hosszú ő-t és ű-t. Legyen az író vagy cím, illetve felugró szótárablak. (A megnyíló szótároldalon már kijelzi szerencsére).

A legfájdalmasabb viszont, hogy a pdf-ben nem működik sem az annotáció, sem a szótár. Pont az a felhasználási mód, hogy gyorsan kilövök rá egy pdf-et, finoman szólva is "félkarú óriás". Éppen elolvasni el lehet, de más semmi. Miközben az iPades Goodreaderre párhetente jönnek ki nagyon komoly frissítések.

És persze maradnak a jelentéktelen, de bosszantó apróságok. Hogy a progress bar (ncx) korlátos, 50-60 ugrópont után passzol, pl. a Büszkeség és balítélet utolsó harmada már ugrópont-mentes övezet. Hogy alapból nem kapják meg a felhasználók angol (brit) szótárat, csak az Oxford amerikai változatát. Hogy a fejléc mindig kint marad a publikációknál. Hogy a prc-knél nincs sortáv-változtatás. És ami a legfurcsább, hogy a gyári monospaced font láthatóan rosszabb minőségű volt, mint a K3-on.

Verdikt

A DX Graphite felcsillantja a reményt, hogy alkalmas professzionális, szakmai olvasgatásra, de sajnos nem. Lektűrt olvasni rajta, lehetőleg szépen összerakott prc-ben, mobiban nagyon komfortos, tényleg "twice as amazing", de a pdf-ek ilyen fapados kezelése azt kell mondjam, kiábrándító. És a legfájóbb, hogy ez leginkább csak szoftverkérdés, azaz a K3 rendszerszoftverének a nettó portolásával a gondok jelentős részét el lehetne takarítani. Igazán nem értem, miért nem lépik meg.

Referenciaanyagokban (pdf) való száguldozásra, főleg képtartalommal átitatott darabokban továbbra is az iPad+Goodreader kombinációt ajánlom.  A DX Graphite a klasszikus nagyformátumú (hardcover) irodalom visszaadásában viszont tényleg nagyot szól.