Nem értem, hogyan kerülhetnek még mindig ennyibe. Tán jogdíj van az összesen, mint az üres lemezeken?

Én sem értem. Egy mp4 lejátszó 20 ezer, ennek fényében én 10 ezernél többet nem adnék egy ilyen olvasóra.

@Krajcs: a technológia még drága (e-ink). Sajna várni kell még 1-2 évet... :/

@Krajcs: Egy másik fórumon már írtam hozzászólásként, hogy véleményem szerint azért drága, mert új technológiáról van szó. Mint ahogy annyi minden másnál is megfigyelhetted annak idején, pl. plazmatévék, discman-ek, MP3-ak stb. Tömeges elterjedés csak akkor várható, ha majd lejjebb megy az ára - mint ahogy 100000%, hogy ez így is lesz.
Egyszerűen azért, mert ez a jövő.
(Amúgy szvsz kb 2-3 éven belül várható a "nagy forradalom" ezen a téren.)

Nalam 40.000 Ft a lelektani hatar. Efolott meg akkor sem veszek ilyet, ha szaltot ugrik es penget is nyel.

Csak tudjátok csodálkozom, hogy nem tegnap óta van ilyen. Az e-papírról már kb 10 éve olvastam prototípusként, s úgy gondoltam, hogy ennyi idő több mint elég a gyártás felfuttatására. Ezek szerin a piac nem így gondolta.

Minden esetre örülök, hogy így nem kell annyi fát kivágni, de az igazi áttörés az lenne, ha már mindenki hasonlón olvasná reggel a buszon a híreket is...

Vajon mikor csinálnak ebből posztert, hogy a falra akasztott e-papírra olyan képet töltök rá amilyenhez éppen kedvem van, és ugye csak a változtatásához használ energiát a megjelenítéshez nem.

@kbz: Tetszik az ötlet. Ide is jöhet pár! Bár sejtésem szerint, ha pár ujjnyi méret ilyen drága, nem lesz hamar belőle Feszti körkép. ..

Nálam inkább 20.000 a határ, addig meg jó a netbook is olvasni.

@bombadil: Azért vannak érdekes folyamatok a nagy általános tendencián belül.

Pl. az mp3-lejátszók közül a legegyszerűbb stickeket néhány éve meg lehetett venni 3-4 ezer forintért fél-egy giga memóriával.
Mivel tönkrement a lejátszóm és a kocsiban használom, akartam venni egy hasonló, igénytelen és olcsó sticket. A 2 gigás változatok ára 8000 forint körül van.

Ugyanez az lcd-fotópaneleknél. jónéhány éve már, hogy megjelentek az első digitális keretek és azóta sem hajlandó csökkenni az áruk, egy normális méretű darab 20ezer forint körül van. Ami ebben a vicces, hogy ugyanennyiért árulnak hordozható dvd-lejátszót is, aminek legalább ekkora vagy még nagyobb lcd-kijelzője van, plusz benne van egy dvd-lejátszó is. Számomra érthetetlen és felette van annak a lélektani határnak, amennyit hajlandó lennék kiadni egy digitális fotókeretért. Amikor megjelent, azt gondoltam, hogy 2009-2010 környékére le fog menni az ára 8-10ezer forint köré.

Ez valóban nagyon drága. Az Amazon Kindle-je DDP Magyarország ár 60000 Ft (335 USD), abből 20 dolcsi a szállítás, és 56 a vám+áfa. Ismert a gyártási költsége is, 182 USD amiben nincs benne a fejlesztés megtérülése. A legdrágább elem, közel 90 USD az eInk kijelzője. Viszont az Amazon Kindle ára tartalmaz egy SIM modult SIM kártyával is, MP3 lejátszót web browsert, nem beszélve a mögötte lévő ingyenes szolgáltatási hátérről, arról, hogy natív PDF olvasó van benne, feltölthető ár szinte az összes ismert ebook formátum, de ha nem, akkor az Amazon ingyen átkonvertájla kevesebb mint 5 perc alatt a fájlt Kindle formátumba - azaz bármely magyar ebook olvasható rajta. Angolul tisztán érthetően nagyon jó minőségben fel is olvassa a könyveket, és van benne MP+ lejátszó is, meg még egy halom ingyenes vagy fizetős szolgáltatás. Lehet annotálni amit olvasol, a saját dokumentumaidat feltöltheted rá, szótár és egy alap browser is van benne. Az most az olvasó+szolgáltatás bundle-k csúcsa, ha még színes is lenne a kijelzője...

Ha valaki 60 ezret akar költeni ebook olvasóra, vegye meg a Kindle-t az egy fényévvel ezelőtt a vacak előtt jár.

És hogy Krajcs kívánsága is teljesüljön, előfizetett újságok, és magazinok is vannak a Kindle-höz, egyenlőre főleg angol nyelvűek, de van már pl. egy cseh újság is, úgyhogy nem kell sokat várni amíg teljesen globális lesz. reggel amikor fölkelek, a kedvenc napilapom már meg is jött, és a Newsweek is hamarabb van a Kindle-ön mint az újságosnál.

@efhábé: kicsit nézz körül az árgep.hu-n pl, és látni fogod, hogy már 14 körül vannak akár 8 gigásak is mostanság. Az jobban megéri. 20 körül van márkás Creative is, értelmes nagyságú kijelzővel!

@Krajcs: Igen, környezetvédelmi szempontból van olyan óriási jelentősége, amit igazából ma még csak felmérni sem tudunk... ezért is támogatom az e-könyveket.
(Minden valószínűség szerint ez lesz az emberiség történelmének az egyik legnagyobb "forradalma" - szinte akkora, mint annak idején a nyomtatott betű feltalálása).
Azonban sajnos a "dolog" felvet néhány egészen komoly problémát is: szerzői jogok, másolásvédelem, illegális letöltések, ezekből fakadóan pedig a bevételek stb.stb.
Arról már nem is beszélve, hogy bizonyos érdekköröknek ez nagyon nem fog tetszeni...
Igen, az e-ink már tényleg nem mai technológia, de azért még közel sem kiforrott és ugyanúgy megküzd a szokásos "gyermekbetegségeivel", mint oly sok minden más technológia, mielőtt teret nyer véglegesen a mindennapjainkban.

Én meg olvasok továbbra is symbianos telefonon.

@Krajcs: Mint mondtam, a kocsiban használom (gyalog a telefonom szolgál mp3-lejátszóként), tehát egyáltalán nem számít a kijelző mérete.
A 2 giga bőven elég, ráfér annyi zene, hogy egy-egy úton ne kelljen ismételni.
Mivel régebben ezeket 3-4 ezer forintért már meg lehetett venni 1 gigás változatban, gondoltam, hogy eltelt jópár év, most a 2 gigásat adják ennyiért. De nem, a két gigás 8-nál indul (ami olcsóbb, az kijelző nélküli, azt azért nem szeretem).
Memória nélküli sticket láttam 3500-ért, de ha megveszek hozzá egy 2 gigás sd-kártyát, már az is 5 körül jár, ami árban nem rossz, csak éppen 1-2 ezer forinttal drágább, mint pár éve az integrált memóriás lejátszók, tehát messze nem igaz a trend, miszerint folyamatosan csökken az áruk.
Mondjuk, ha jól sejtem, akkor a jogdíj rápakolása vitte fel ilyen durván az árakat.

@hirtelendi: Ööö izé, most vagy én rendelkezem fals információkkal a Kindle-ről, vagy Te élsz más bolygón (vagy legalábbis kontinensen)

"nem beszélve a mögötte lévő ingyenes szolgáltatási hátérről"

Mi ingyenes??? A 3G-ért fizetni kell, gondolom nem is keveset, mert tudtommal nem tehetsz bele akármilyen kártyát, hanem roamingolni kell, ha el akarsz érni bármit. A könyvek, újságok fizetősek, gyakorlatilag annyiért, mint a papír-alapúak...

"feltölthető ár szinte az összes ismert ebook formátum"

Ja, natívan az Amazon AZW DRM-es zárt formátum, PDF, TXT PRC.

"de ha nem, akkor az Amazon ingyen átkonvertájla kevesebb mint 5 perc alatt a fájlt Kindle formátumba - azaz bármely magyar ebook olvasható rajta."

ePub-ra konvertál? Rendes, magyar ékezetekkel? A Calibre gyorsabban, jobban konvertál, ingyenes nemkell hozzá onlánynak lenni, tehát már előnyben vagyok az Amazonhoz képest...

"Angolul tisztán érthetően nagyon jó minőségben fel is olvassa a könyveket, és van benne MP+ lejátszó is, meg még egy halom ingyenes vagy fizetős szolgáltatás."

Milyen ingyenes szolgáltatások vannak? Tényleg kíváncsi lennék rá!

"Lehet annotálni amit olvasol, a saját dokumentumaidat feltöltheted rá, szótár és egy alap browser is van benne. Az most az olvasó+szolgáltatás bundle-k csúcsa,"

Ha lenne nálunk szolgáltatás. És mivel Magyaroszágon élünk (legalábbis az olvtársak legnagyobb része) ezért marhára nem érdekel az USA, így álunk ez egy puszta hardver... Magyar könyveket, magyar újságokat szeretnék rajta olvasni helyes magyar formátumban. (A magyar menüt nem tartom létfontosságúnak, de tény, hogy az lenne a legjobb)

"ha még színes is lenne a kijelzője..."

Akkor nem e-book lenne, hanem tablet-pc...

"Ha valaki 60 ezret akar költeni ebook olvasóra, vegye meg a Kindle-t az egy fényévvel ezelőtt a vacak előtt jár."

Az inkább rendeljen egy Sony 505-öst, vagy 600-ast, Magyarországon szerintem jobban jár vele. Sőt, ha a külcsín annyira nem lényeges, de a support igen, akkor még inkább Koobe-t. Sőt, gyanítom, hogy ehhez a vacakhoz hamarosan jobb magyar szolgáltatás lesz, mint a Kindle-höz, tehét lehet, hogy hosszabb távon ezzel is jobban jár...

Z.

Jó, hogy mindenki levacakolja ezt a gépet...
Próbálta/ismeri is valaki?

A MobileRead és a YouTube sok infót nem ad róla.

@Taiskelden: Olyan nagyon nem vacakoltam, mondtam, hogy az elődjét már használták a kínai űrhajósok, odafönt ;-). Az árazás valóban elcseszett, és sok a fehér folt. Nekem pl. a támogatási információk hiányoznak legjobban.

@ZLC: Te rendelkezel fals információkkal. Ezzel le is zárhatnám, de mivel voltál szíves teljesen légből kapott érvekkel az általam a saját, magyarországi tapasztalataimból származó érveimet megkérdőjelezni, egy kicist részletesebben:

Nem, nem kell fizetni a 3G-ért, de egyébként is bármilyen mobil hálózaton működik, nem csak 3G-n, hanem az összes létező szabványon a világon. És nem teszel bele semmilyen kártyát, a kártya benne van gyárilag. Az Amazon Whispernetnek nevezi a szolgáltatást. És ingyenes. Teljesen, abból a szempontból, hogy külön nem fizetsz érte, persze a kiadványok árában biztos benne van, de marginális összeg lehet, mert nagyon versenyképesek az árak.

Miért konvertálná epubra? azw-re konvertálja az amazon a fájlokat, de pl. Calibre-val te is átkonvertálhatod pl. MOBI formátumra, amit a Kindle natívan olvas. És azw-re rendes magyar ékezetekkel konvertálja a fájlokat.

A legnagyobb és legtöbbet érő ingyenes szolgáltatás természetesen a wireless elérés, de ingyenes pl. a fájlkonverzió, ingyenesen hozzáférsz szótárakhoz, wikipédiához, blogokhoz (ez utóbbi egyenlőre csak az USÁ-ban megy legálisan)

Nekem több mint 300 magyar könyvem van rajta, teljesen helyes formátumban, de ezrek is lehetnének. És az égvilágon semmi nem akadályoz meg, hogy annyi legyen rajta, amennyit csak akarsz, ebben nincs különbség más olvasókhoz képest. A global verzió alig egy hónapos, és már az újságok fele nemzetközi, nem kell sok hozzá, hogy legyenek magyarok is szerintem.

Az új B&N ebook kijelzője színes, és nem tablet PC. Alapvető technológia különbség van az ebook kijelzők, és az LCD kijelzők között. Egy ebook nem lesz tablet PC attól, hogy színes a kijelzője.

A többit majd meglátjuk, de a következtetésed erejéből sokat levon, hogy az azt megalapozó topikai érvek közül mind hamis információn alapult. Amiket te javasolsz, azok valóban csak egy darab vasak, szolgáltatás nélkül, vagy esetleg egy majdani, talán soha be sem következő szolgáltatás ígéretével, a Kindle pedig valóban szolgáltat, olvashatsz rajta helyes formátumba és karakterkészlettel konvertált magyar könyveket, szóval azért én meggondolnám a dolgot.

@hirtelendi:
Whispernet: Ez valóban új infó, ezek szerint ez működik, valóban pozitív. De még mindig ott az eredeti kérdés, hogy van (ezek szerint valóban ingyen), de minek?

"Nekem több mint 300 magyar könyvem van rajta, teljesen helyes formátumban, de ezrek is lehetnének. És az égvilágon semmi nem akadályoz meg, hogy annyi legyen rajta, amennyit csak akarsz, ebben nincs különbség más olvasókhoz képest. "

De ezek a magyar könyvek nem a "szolgáltatás" miatt vannak rajta, hanem azért, mert rátöltötted. Tehát itt is csak a sima vasról van szó, semmi egyébről.

"A global verzió alig egy hónapos, és már az újságok fele nemzetközi, nem kell sok hozzá, hogy legyenek magyarok is szerintem."

Hiszem, ha látom, térjünk majd vissza rá, ha a magyar napilapok megjelennek rajta...

"Az új B&N ebook kijelzője színes, és nem tablet PC. Alapvető technológia különbség van az ebook kijelzők, és az LCD kijelzők között. Egy ebook nem lesz tablet PC attól, hogy színes a kijelzője."

Köszönöm, tisztában vagyok a technológiai különbségekkel. Színes e-ink kijelző egyelőre nincs forgalomban (A nook-on LCD van, le is rántja az üzemidejét rendesen) és könyv vagy napilap olvasás szempontjából nincs is rá szükség igazán, legfeljebb a magazinokhoz. Én a böngészés és hasonló funkciók miatt gondoltam, hogy ez már kilép az ebook kategóriából és a számítógép felé tart...

"Amiket te javasolsz, azok valóban csak egy darab vasak, szolgáltatás nélkül, vagy esetleg egy majdani, talán soha be sem következő szolgáltatás ígéretével, a Kindle pedig valóban szolgáltat, olvashatsz rajta helyes formátumba és karakterkészlettel konvertált magyar könyveket, szóval azért én meggondolnám a dolgot."

A Kindle Magyaroszágon ugyanúgy egy darab vas "szolgáltatás nélkül , vagy esetleg egy majdani, talán soha be sem következő szolgáltatás ígéretével", mint a Sony, és a kínaiak. Egy pár magyar könyvtől eltekintve nincs náluk más (ha tényleg akarták volna, akkor a MEK tartalmát már rég megvehették volna!), az újságok szerinted hamarosan lesznek. Semmi olyan szolgáltatást nem kínál pillanatnyilag, ami miatt sokkal több lenne Magyarországon egy magyar embernek, mint puszta vas.

Z.

A félreértések elkerülése végett: Nekem nincs bajom a Kindle-el, a B&N nook-al mint eszközzel, nagyszerű olvasónak tartom mindkettőt, de a mögöttük lévő szolgáltatás számomra (és Magyarországon sokak számára) értéktelen. Emiatt nem éri meg Kindle-t venni szerintem, hanem inkább egy egyszerűbb, olcsóbb, műsban jobb olvasót.

Z.

@ZLC: Na szóval akkor már végképp nem értem, mit akartál a hozzászólásoddal. Én azt mondtam, ha valaki már 60000-et akar olvasóra áldozni, akkor válassza a kindle-t, mert az mindent tud, amit a darab vasak, és azzal ellentétben amit te állítasz, igenis van mögötte szolgáltatás. Az, hogy ez a szolgáltatás számodra értéktelen, nem jelenti azt, hogy érdemesebb ugyanannyiért egy oyat venni, ami mögött meg nincs szolgáltatás, mint pl. az a darab, amiről a, posztban szó van. Az ilyen kijelentéseknek pedig: miszerint szerinted nincs értelme Mo-on Kindle-t venni egyszerűen nincs értelme, mert egyetlen ellenpélda, így pl. az enyém is cáfolja, hogy igenis érdemes, én jól elvagyok vele, azt kapom tőle, amit vártam. Aláírom, hogy annak, aki nem tud angolul, és jól elvan a már lejárt hasznosítási jogú magyar irodalommal, valóban nem éri meg, de annak a cikkben szereplő darab még kevésbé éri meg.

És hidd el Magyarországon élő magyar ember vagyok, és nem puszta vas nekem a Kindle, és elég sok hozzám hasonló magyarországi magyar embert ismerek.

De ha jól értem, te eleve egy olyan kijelentéssel akarsz vitatkozni kevés, és hibás információval, amit én nem is állítottam.

Persze a jó flém alapja az, hogy olyasmivel vitatkozzunk, amit a másik fél nem is állított, mert így nyilván könnyebb cáfolni. :)

Én is inkább a Kindle-re szavaznék, pláne, hogy ez a Hanvon csak 5". De ettől függetlenül is örülök a dolognak, mert reménykeltő, hogy idővel más készülékek is eljutnak majd hozzánk. (kb 2 éve a Sony-nál azt se tudták mi az a Reader, mikor egyszer arra jártamban rákérdeztem)

De nekem 8"-nál kisebb felület nem kell (bár a Sony Daily Edition-nel lehet kibékülnék). Nem kell 3G (wifi inkább), sem mp3 lejátszó, sem magyar menü (szerintem olyan kicsi a magyar piac, hogy ez nem is esélyes, de egy ilyen olvasó menüje amúgy sem túl szofisztikált).
Megbízható készülék, nagy felület, jó kontraszt, lehetőleg minél több támogatott formátum, ez az amire nekem szükségem lenne. Árban mondjuk 80.000 körül áldoznék rá.
Több mint 3 év alatt nem sikerült a technológiának ezt összehoznia. Lényegében ugyanazon 2 kijelző körül cserélgetik a burkolatot.

"Na szóval akkor már végképp nem értem, mit akartál a hozzászólásoddal."

Na, akkor nézzük szépen, szájbarágósan:

"Én azt mondtam, ha valaki már 60000-et akar olvasóra áldozni, akkor válassza a kindle-t, mert az mindent tud, amit a darab vasak, és azzal ellentétben amit te állítasz, igenis van mögötte szolgáltatás."

Én pedig azt, hogy a Kindle-nél sok más jobb választás van nálunk, és nincs mögötte Magyarországon értékes széles rétegeket érintő szolgáltatás, és nem is lesz.

A Kindle-t a szolgáltatás az, ami nálunk szerencsésebb országokban kiemeli a tömegből, mint azt az eladások mutatják

Nekem az a bajom, hogy a nálunk valós értéket nem képviselő szolgáltatást, mint döntő tényezőt hozod fel egy összehasonlításban. OK, tudom, Neked az, és "még sok hozzád hasonló embernek", de veletek a magyar piacon nem tud megállni, mert nem képeztek komoly vásárlóerőt.

Az egy dolog, hogy nekem mi a véleményem, de ha megnézed a Dworkyll által csinált népszavazást, akkor meglepő módon az egyéb magyar válaszadók sem a 3G-t és a kapcsolt webáruházat tartják fontosnak, hanem a pl. a sokféle formátum támogatását, a hosszú készenléti időt, vagyis az alátalános e-book tulajdonságokat. Nálunk nem számít, hogy hányszázezer idegenyelvű könyvet tudsz letölteni rá, ellenben az, hogy a párezres MEK-et egy-az-egyben fel tudod rá tolni, inkább előny. Az sem érdekes, hogy a Newsweek hamarabb a gépen van, mint az újságosnál, de az már számítana, ha a HVG/Figyelő lenne.

Jó dolog az idegenyelvű szolgáltatás: Lehet, hogy neked bejön (és örülök neki, hogy megtaláltad a megfelelő olvasót) és még pár embernek, de itthon nincs piaca. Karácsonyra már sokkal több embernek lesz "T-Olvasó"-ja vagy Sony-ja, (A Koobe-t már nem is említve) mint Kindle-je a csatolt "szolgáltatásaival" együtt.

Z.

Néhány szó az árakról.

A Kindle GSM -ben AT&T SIM kártya van, és bizony keményen perkálni kell a data roamingért. Csak persze nem így hívják. Viszont ezért kerül lényegesen többe ugyanaz a cím az International verzión, mint az otthoni hálózaton. Könyvenként 20-40%-ot azért én nem neveznék "ingyen"-nek, főleg ha átszámolod, hogy ez most konkrétan 360-720 forint _könyvenként_.

Más kérdés, hogy ezt mivel vetjük össze. Ha a tervezett, Magyarosrszágon értelmes 1000 forint alatti e-könyv árral, meg USB feltöltéssel, akkor nagyon sok. Ha az amazonról rendelt papírkönyvek postaköltségével, és sebességével, akkor meg kevés.

Azt látni kell, hogy a Kindle ereje abban van, hogy végetlenül egyszerűvé teszi az e-könyv vásárlást, számítástechnikai analfabéták is simán tudnak így vásárolni. De ez pénzbe kerül.

Érdekes még a T Com árképzése. 60 ropiért ez a cucc a magyar viszonyok között - bocsánatot kérek az árérzékenyektől - dömpingáron van, ezen a T-Com konkrétan pénzt veszít, vagy elegánsabban szólva piacot vásárol. Ennyiből, főleg részletfizetéssel nem lehet kihozni még ezt a vasat sem, ha befizetnek minden áfát, vámot, márpedig nem gondolom, hogy a T nagyon meccselni akarna az APEH-hel. Így aztán bátor lépés, hogy tartalom nélkül invesztál az ügybe, mert azt még kevésbé hiszem, hogy eszközhöz kötött tartalomnak lesz értelmes piaca errefelé. És tény, hogy olcsóbban is lehet vashoz jutni, kis trükközéssel, vagy bizonyos lehetőségekről való lemondással.

@efhábé: Igen, jól sejted. Rátettek időközben minden ilyen memóriára (akár beépített, akár kártya) nagyon durva jogdíjat. Érdemesebb külföldről beszerezni ezeket ma. Kb. fele egy memóriakártya úgy.

Magához a t-offline készülékhez:
Nem hiszem, hogy annyira ráfizetéses lenne nekik.
Mégpedig azért, mert valószínűleg (ránézésre) olcsóbb (de legalábbis nem drágább) lehet az előállítása, mint a többi hasonló (de adott esetben jobb minőségű) típusoké.
Ráadásul nem kiskereskedelmi áron veszik és nagyobb tételben.

De nem is ez az érdekes szerintem a történetben, hanem hogy miként tudnak tartalmat is (el)adni mellé? Milyen formátumban? Lesz DRM? Saját bolt? Vagy a már említett módon Bookline-on keresztül?

Már gondolkoztam rajta, hogyan lehetne magyar e-bookokkal megjelenni a piacon. (A jelenlegi kezdeményezések szerintem nem életképesek.)
Én két verziót látok: egyik a Bookline-os lehetőség (vagy más, hasonló háttérrel rendelkező cég). A másik, hogy külföldi, már működő hálózaton keresztül (Amazon, BN, Waterstones).
Ha én kiadó lennék aki e-bookot kívánna eladni.
Persze a t-offline számára ez utóbbi nem igazán lehetőség.

@Polemius: A nem kisker ár majdnem biztosan igaz. Az áralkut részleteibennem ismerem, de azt tudom, hogy a jelenlegi készletszint ezzel szemben megdöbbentően alacsony.

Az egész T-Com színrelépés viszont egy jó masszív figyelmeztetés a papírmédiának, hogy ideje lépni, mert ha nem is a tartalomszolgáltatási sikereiről közismert a T, elég tőkeerős, hogy elindíthasson egy lavinát.

Mert e-könyv disztribúciós rendszert összerakni nem nagy tudomány, főleg nem egy ekkora cégnek, csak piszok kevesen értenek hozzá, legkevésbé maguk a kiadók. Viszont a húzós tétel a költségvetésben nem az emlegetett disztribúciós rendszer, amit szerintem pár millióból simán ki lehet hozni, hanem a publikálási jogok. Viszont ennyije már kiadónak is kevés van, ezért nézetem szerint az első igazán sikeres e-kiadót a Négy Nagy (Alexandra, Libri, Líra és Bookline) valamelyike fogja megcsinálni.

@hirtelendi: Szerintem minden az igényektől függ, így Neked és ZLC-nek is igaza van. Én mondjuk inkább vele értek egyet, de csak mert az én igényeim közelebb állnak az általa leírtakhoz. Nekem Koobe-m van, és be kell vallanom a Kindle irányában mindig is ellenérzéseim voltak, az Amazon már bebizonyította, hogy képes és hajlandó visszaélni a távoli menedzselhetőséggel. Az én "könyvtáramat" ne piszkálja senki. Valószínűleg nekem konzervatív a szemléletem, amiket leírtál szolgáltatásokat, egyik sem hoz lázba, én ténylegesen könyvolvasásra szeretném használni, ezért számomra a magyar karakterkészletek, a helyes megjelenítés, a tördelés, a sokféle formátum kezelése illetve a minél hosszabb üzemidő a lényeges. A könyvek rátöltésével meg inkább "szenvedek" usb-vel áttöltögetni a számítógépről, de azzal a tudattal, hogy csak én tudok hozzápiszkálni. :)
Megjegyzem van pár dolog, amit a Koobe is tud, pl. az mp3 lejátszás, illetve a felolvasás - persze ugyanúgy, csak angol szövegnél van értelme - de szerintem ez is olyasmi, amit az átlagolvasó nem használ túl sokat. Egyébként meg lássuk be, naivitás az az állítás, hogy az angolul nem tudóknak, csak a lejárt jogdíjú művekkel kellene "ellenniük", 10000 körüli számban hozzáférhető a magyar nyelvű irodalom - értelemszerűen zömmel nem legális forrásból jelenleg, de ha a Kindle mellett jó érv, hogy biztos lesz előbb-utóbb magyar napilap-szolgáltatás hozzá, akkor a legális magyar ebookokat is meg lehet előlegezni.

Próbáltam, a készülék jól kezeli a ő-t és ű-t (ahogy az összes többi magyar karaktert is), ha az a megjelenített műben helyesen van. Sajnos ez utóbbi szempontból a fellelhető ingyenes tartalmak elég heterogének (kalapos ő és társaik). Illetve a neten elterjedt népszerű formátum konverterek sem mindig kezelik helyesen a hungarikumokat:) A szoftver menü egyelőre angol, de hamarosan várható a magyar verziója.

Ahogy tapasztaltam az ingyen tartalmakat is érdemes az Adobe Digital Editionon keresztül a készülékre tölteni, mert különben a pdf fájlok tördelése sem egységes. Erre van tapasztalatotok, hogy hogyan oldható meg másként?

@PaperDonQuijote: A pdf nem az a kimondott olvasóbarát formátum (Részletesen lásd a Formátumháború posztban), mert nem támogatja rendesen az újratördelést. Az epub a barátod, csak azt meg eszetlen nehéz optimalizálni, mert nincs rá normális eszköz.

Amúgy nincs kedved egy vendégposztot írni a vasról?

@Dworkyll:
Pont ma este beszélgettem erről a párommal (egy kisebb magyar kiadó marketing igazgatója).
Szerintem a Bookline fog először lépni, bár az Alexandra technikailag tőkeerősebb. A Librinek annyi előnye van, hogy független és ugye kvázi-multi, amennyiben pl. Németországban már aktívan e-könyv-kereskednek (többek között a Sonynak is ők szolgáltatnak tartalmat és pl a PRS-600 [Touch] kb. 86 ezer forintért kapható).
A Líra és Lant 2010-ben, de legkésőbb 2011-ben lehúzza a redőnyt, csakúgy mint pár éve a Magyar Könyvklub.
Cégnév nélkül tudok tervekről, amelyek nagyságrendileg 100-200 darab már megjelent magyar szépirodalmi kiadvány e-könyvesítését hivatott megoldani, a mostani tervek szerint 1000 forint alatti (vagiys 990 forintos) végfelhasználói áron, másolásvédelemmel stb. És ezek nem MEK-es cuccok, mint a T ajándékkínálatának túlnyomó része, hanem "rendes" jogdíjas könyvek.

Na ezen sírtam. Magyarország egyik legnagyobb on-line könyváruháza, a webes tartalmakért felelős ember meg nem tud helyesen írni:
"Töltse le és olvasson bele Dan Brown új könyvébe eBook-án!"
eBook-JÁN.

@Dworkyll:
A magyar piac ekönyv tekintetben nem létezik. Összesen ha pár száz, esetleg egy-két ezer Geek és egyébként "elvetemült" könyvolvasó lehet, aki valamilyen elektronikus eszközön olvas könyvet az egyébként százezres nagyságú rendszeres olvasóközönségből.
Erre a piacra csak pokoli olcsón és nagyon komoly tartalommal lehetne, ezért hamvába holt (szerintem) a T kezdeményezése, mert a tartalma enyhén szólva is siralmas (most a 300 darab ajándék könyvről beszélek).

Az irány az lehet, hogy nagy kereskedő (és nem kiadó, mert a kiadók 80%-a a négy "nagy" tulajdona, így önállóan kevésbé életképes) komoly tartalmat indít el kamányszerűen, bizonyos feltételekhez kötve (szinte) ingyen vasakkal. Plusz olyan szervíz, amellyel a meglévő "pc-analfabéta" könyvolvasókat is át tudja csábítani: bolti terminálok, külön kisegítő személyzettel satöbbi. Ehhez pedig adott esetben a legegyszerűbb hardver is bőven elég, nyilván nyitva hagyva a lehetőséget a netes rendelésre is.
Mivel a magyar tipikus ravaszparaszt, a másolásvédelemnek komoly szerepe lesz (nyilván az első törésig).
Nekem a fixaideám az egyetemi tankönyv és jegyzet (amelynek a másolására ma külön milliárdos forgalmat bonyolító iparág épült Budapesten az egyetemek környékén, illetve a nagy egyetemi városokban).
Érdekes a DVD-vel való párhuzamot/hasonlóságot felhozni. A kezdetek kezdetén százezres (félévnyi átlagfizetés) volt a vas, lemezenként 6-10 ezer forint (negyed átlagfizetés) egy lemez. Az ezredfordulóra ez nagyjából lefeleződött, mostanra, nagyjából 13-14 évvel a hazai indulás után meg ismét lefeleződött (1-2 ezer forintos lemezek, 10-20-30 ezres olvasók). Feltűnő a hasonlóság, csak abban bízom, hogy maga az áttörés gyorsabb lesz.

@Professzore: számos felvetéseddel vitatkoznék.

1. Szerintem sokkal többen olvasnak villanyon, vagy legalábbis használnak villany terjesztésű könyvet, különben nem jöhetett volna létre az a tömeg kalózkönyv, ami most azért létezik. Elég sokkal több, mint ami most a MEK-en megtalálható, és nagyságredekkel több, mint amit a T most bedobott.

2. A pokoli olcsónak én is örülnék, de az előfizetés alapú cuccokból még a telefont is elég magyarosan adjuk, lásd az iPhone-t még Angliából is olcsóbb behozni, úgy, hogy ott is előfizetéssel adják. Szóval nagyon csodálkoznék, de persze nagyon örülnék ha ez lenne a forgatókönyv.

3. A PC analfabéták valóban fontos célcsoport, arra ott a Kindle és a klónjai.

4. A kemény DRM-ben továbbra sem hiszek. Még ha sikerülne is megcsinálni, akkor sem vennék ilyen könyvet, mert nem veszek olyan cuccot, ami elzárja magát előlem.

5. Jegyzet-téma, az tényleg nagyon adja magát, hiszen vannak már nagyon komoly és kifinomult hallgatói információs rendszerek, Neptun pl, oda nem lenne nagy meló, ha mást nem, az elektronikus terjesztést beilleszteni. Ezzel szemben olyan monolitikus érdekcsoportok vannak a tankönybizniszbe bebetonozva, amiről a civil könyvterjesztés csak álmodik. Szóval az azért nem lesz az a kimondott fáklyásmenet. Bár, ha a jövő választások után beindulna az "egészpályás letámadás", lehet hogy az új arcok beszántják a régi kádereket ;-)

@Dworkyll:
1. Ha sokan is olvasnak, nagy a látencia. Buszon/metrón/villamoson a legritkább esetben (sőt, inkább soha) nem látok
mobil eszközön olvasó embert. Könyvet cipelőt annál többet. Ettől persze a véleményed lehet megalapozott.

2. Ha nem előfizetés, akkor -- várhatóan -- csak az idő fogja megoldani a kérdést. "Két szép szemért" ugyanis egyetlen szolgáltató/kereskedő sem fog komoly, nyilvánvalóan veszteséges akciókat szervezni (még akkor sem, amikor erre Magyarországon bármelyik épeszű országnál nagyobb hajlandóság mutatkozik).

4. Nem kemény, hanem igazságos védelemre gondoltam. Ha valamit közvetkezmények nélkül el lehet lopni, azt el is lopja a magyar (a német is, az angol is, csak jóval alacsonyabb arányban).

5. Tankönyvpiacnak elemi érdeke, hogy az egyébként megjelenéskor nagyjából nullszaldós kiadványokból a lehető legtöbbet lássa viszont ÉS (!!!) ne feküdjenek a raktáraiban tonnaszám eladatlan könyvek. A jegyzetmásolással közvetlenül okozott kár (már hogy nem az eredeti kiadványért, hanem a másolatért fizetnek) önmagában is jelentős kár, de erre még rájön egy tonna másik. Normálisan összeállított finanszírozási forrásokkal, pályázatokkal ezt a kérdést villám gyorsan rövidre lehetne zárni, különösebb érdekvesztés nélkül. Egyébként nem nagy történet a tankönyvpiacra belépni, sok kis cég is foglalkozik vele és jól megél belőle.

@Professzore: Szerintem is a Bookline fog előbb lépni ebben a témában. Az Alexandra tulajdonosától többször is olvastam olyan nyilatkozatot, hogy ők nem ebben látják a jövőt. Amennyit invesztálnak az új boltokba (pl. Andrássy út) nem is csodálkozom nekem. Nem örülnének ha mindenki a neten/e-olvasóján keresztül vásárolna.

@ricsipók:
Komolyan gondolod, hogy a régi Divatcsarnok megvásárlása konkrétan azt az üzleti célt szolgálta, hogy minél több könyvet eladjanak? Ugyan.
Ingatlanbefektetés volt, méghozzá igen jó.

@ricsipók: Ne légy naív. Az Alexandra vastagon benne próbál lenni az e-tankönyv-bizniszben.

Ezt pl olvastad? www.euroastra.info/node/1963

Amúgy meg mire alapozzátok, hogy a Líra bedőlne? Azt hallottam hogy aBookline veszteséges meg lassan fizet, a Libriről és a Alexandrásól a független kiadók zümmögnek, de mi van a Lírával?

@Professzore: Nem, nem erre gondoltam, hanem arra, hogy amennyit ők invesztáltak a boltjaikba, nem örülnének neki ha nagyobb teret hóditanának ez elektronikus könyvek. Ez persze csak az én véleményem, nem biztos, hogy igy is van.

@Dworkyll: Kösz, ezt még nem hallottam.

@Dworkyll:
A kérdés helyesen: "Mi nincs a Lírának?" Nos, forrása nincs. 100 napot meghaladó fizetési késedelmeik vannak az összes beszállító felé, emiatt kezdenek erősen közeledni a csődeljárás felé.

@ricsipók: Az Alexandra boltjai szinte kivétel nélkül jó eladhatóságú ingatlanban vannak (érdemes szétnézni: régi Roland divatház, Divatcsarnok, Károly körút stb.), ott tehát a nagyobb érték az ingatlan és nem az az elképesztően nagy raktárkészlet, amit benne tárolnak.
Bár tényleg túllőttek a célon bizonyos tekintetben.

@Professzore: Ha jól hallottam, ugyanez áll az Alexandrára is. Az mondjuk más kérdés, hogy azért nem fizet, mert nem tud vagy mert nem akar (mármint az Alexandra, nem a Líra).

@ZLC: A magazinokhoz sincs szükséged színes kijelzőre a helyzet jelen állása szerint a Kindle esetében, ugyanis:

"Newspapers and magazines delivered outside the U.S. will not include photos and other images."

@Professzore: Egyetértek Dworkyll-lel, szerintem is sokkal nagyobb az a réteg, aki olvas(na) ebookot, mint ami látszik. (aki aktívan tevékenykedik a hazai, hm "magáncélú előállításon" :) még az is pár száz fő lehet) Ráadásul bebizonyosodott már párszor korábban is, hogy a kínálat keresletet teremthet - sokan szerintem eleve azért nem érdeklődnek még a readerek iránt, mert hát ugye az első kérdés, hogy jó-jó, de mit olvassak rajta?

@ehran:
Á! Az Alexandra brutális méretű forrásokon csücsül különböző formában. Ha nem fizetnek, a inkább a szokásjogra, semmint a forráshiányra vezethető vissza.

@ehran:
A feltételes módon nagy hangsúly van... olvasNA, ha:
-- lenne mit,
-- lenne min (ésszerűen).
Aki az ismerettségi körönben "könyvmániás", évente 20-30-40 könyvet olvasnak (köztük ezer oldalasnál jóval nagyobbakat is), egyértelműen azt kommunikálták, hogy a legnagyobb gondjuk nem a könyvek megvétele, hanem az, hogy az e-book olvasóval való kiváltás:
-- egyszeri nagy kiadást jelent, plusz,
-- nem tud "bármit" elolvasni.
Ebben igazad van. Az persze elképzelhető, hogy az aktív "elektromos" olvasók számát (erősen) alulbecsültem.

@Professzore: Koobeból eddig elment vagy 1000, és mostanság eszelősen pörög fölfelé noha hivatalos tartalombővülésről ugye nem lehet beszélni.

És az eInk csak egy törpe minoritás azokhoz az alapvetően geek figurákhoz képest, akik PDA-n, iPhone-on, okos és butatelefonon nyomulnak. Egyszerűen az e-könyv sokkal több helyre tud eljutni mint a papír. Sötét szobába, unalmas értekezletre, stb stb.

Az alvilágnak meg jeles szokása, hogy a klasszikus gyöngyszemek mellett hihetetlen sebességgel csinálja a bestsellereket. A Harry Pottert már emlegettem, de van példa rengeteg. Ezt a könyvszakma nettó elbukja, mert nem hiszi el, hogy az e-kiadás csak minimális mértékben érinti a papírt. Nem igazán csereszabatosak.

Ameddig nincs fizetős tartalom, addig marad az ingyenes, de munkás.

@Dworkyll:
Hm. Alighanem közvetlenebb és tisztább tapasztalatod van, úgyhogy ezzel nem tudok és nem is akarok vitatkozni.
Ezek alapján kicsit közelebb lehetünk a "kánaánhoz".
Lépni kellene. :-)

Mondjuk szerintem a tömegközlekedés/utca nem reprezentatív minta a villanykönyv elterjedéséről. Én személy szerint jobban féltem a gép és a saját magam épségét, nem hiányzik, hogy hátba bökjenek miatta, ezért utcán/BKV-n nem szoktam elővenni. Otthon, irodában, egyetemen simán.

@efhábé: Így van, azon tűnődtem, nem is feltétlenül szükséges a színes képernyő, a napilapok szintjét lazán hozza a 8 színárnyalatos e-ink kijelző is.

Tegnap próbálgattam a Calibre hírolvasó funkcióját, és leesett az állam, olyan "újságot" csinált nekem. A teljes ekonyolvaso.blog.hu-t berakta egy ekönyvbe, szépen, képekkel együtt. Egy másik blogot is (sanchoblogja.blogspot.com) ami tömve van képekkel, egy 2,7MB-os ekönyvbe rakta, gyönyörűen megformázva, jól elhelyezett, használható képekkel együtt.

Sajnos az RSS-csatornákon általában csak szöveg-töredék van, hogy mindenképpen látogasd meg a weblapot, így hírolvasásra (napilap-funkció) nem alkalmas, de az offline blogolvasáshoz tökéletes.

Z.

Egyébként, ha már itt tartunk, rosszul tudom, hogy a napilapok, magazinok egy részének van elektronikus formájú kiadása? Nem az online, fizetős vagy ingyenes tartalomra gondolok, hanem egy egybeszerkesztett kiadványra.

Ha van egy ilyen, akkor abból pillanatok alatt lehetne e-köny kiadványt csinálni, minimális erőfeszítéssel, nagy haszonnal. A magazinok aránytalanul drágák, még azok is, ahol a szöveg a lényeg, nem a képi tartalom. Egy-egy újságért lazán elkérnek 5-700 Ft-ot, az e-könyvesítetttartalom ha csak a negyedébe kerül már jobban megéri...

Z.

@Taiskelden: Én használom, eddig negatív tapasztalatom még nem volt vele, éppen ellenkezőleg, rengetegen megkérdezik: Mi ez? Nincs egy hete, hogy a trolira szállt fel 2 - hát már messze nem szomjas :) - középkorú férfi: hangos röhögések, egymás lökdösése, szokásos dolgok; majd észrevettek, odajöttek, ők is kérdezték, mire jó ez, elmondtam, onnantól tök nyugisan csevegtünk a végállomásig. :)
Illetve kitűnő lehetőség fiatal lánykákkal ismerkedni, ők különösképpen kíváncsiak szoktak lenni rá. ;)

@Professzore: Bízom benne, hogy rövidesen lesz min (megfizethető ár) és lesz mit. :)
De látod ez is azt mutatja, hogy piac éppen lenne rá, csak csinálja meg végre valaki normálisan. Mármint a tartalomszolgáltatást. Mindenesetre ez tuti hosszútávú buli, rövidtávon nem hiszem, hogy eredményt lehetne várni tőle.
Most jövök a Tuantól, egyébként ha jól értem, ők is hajlanak már rá, és az egy normális társaság, bennük megbízok, csak persze kicsik a libri-alexandra-stb. mamutokhoz képest, kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami.

@ZLC: Köszi az ötletet, megnéztem ezt a calibre progit és gyorsan le is rántottam, jónak tűnik nagyon, kár, hogy qt4 libeket használ.

@ehran: Tuanéknak én is szurkolok, ha túlélik a karácsonyi rohamot, segítek nekik e-könyvet lapátolni ;-)

@Dworkyll: Hajrá! A könyveim nagy részét náluk veszem, szóval ha összehoztok valami normális megoldást, tuti támogatom vásárlással. :)

bigyo.blog.hu/2009/12/11/teszteltuk_a_t_mobile_olvasojat_pici_konnyu_de_lassu

@Feldin:
Érdekes ez a cikk, de semmiképp sem kifejezetten mértékadó. Legalábbis nekem ez a benyomásom róla. Ha a benne foglaltak (boot-idő, lapozási sebesség, szellemkép) igazak, akkor eléggé gázos a helyzet.
Azzal van valakinek tapasztalata, hogy a mostanihoz hasonló/közelgő mínusz fokokban mit művelnek az e-ink kijelzők?

A T nagyon nyomja.. A Bookline boltja is tele van a szorolapjaval, es ugy tunik, mintha szovetkeztek volna..
Amugy simplan eBook-nak hivjak.. ekkora fantaziatlansagot...

@Ignis_veneficus: Nyomja, nyomja, ehhez képest anyósom ma az ötödik T-pontban talált egy megnézhető készüléket a másik négyben (ilyen kisebbek, mint Mammut, Lurdy-ház, Westend) nem volt. Nem hogy megvehető, de még bemutató darab sem.
Egyébként Ő is azt mondta, hogy nagyon nem jött be minőségre, de nem fejtette ki részletesen egyelőre.

Z.

Ehh, kész az új poszt az olvasóról, csak a blogomotor szutyakszik :-( és nem tudom kirakni

@ehran: Pesti vagy? Vagy csak én vagyok beszari?

@Taiskelden: Teljes mértékben, sőt otthonról a munkahelyre 1 órát utazok - bár kétségtelen tény, hogy a leggázosabb részek kimaradnak az útvonalból. :)