Aki megmondja, hogy mi az a tárca és mitől tárcalénia a tárcalénia, az kap egy piros pontot…

A fotón a Shamrock és a Columbia az Amerika Kupájáért folytatot 1899-es küzdelem közben
— akár a két formátum harcát is szimbolizálhatná
Forrás: Wikipedia, CCL

Gondolatok „A” felmérésről

Szöget ütött a fejembe az első poszt alatti igen vehemens véleményáradat (amelynek jó részét elolvasni sem tudtam). A szög meg ugye fáj, bár nem lenne túl korrekt azt írni, hogy a kalapács konkrétan, drága Olvasóink, a ti kezetekben lenne.

Sokan jól tapintottatok rá a kérdésre, illetve a rá adható válaszra (ami kivételesen nem 42, bár még annyi is lehet, ha ügyeskedek kicsit): mi a fészkes herótért kellett ezt a monstre, kegyetlenül ótvar módon megfogalmazott kérdésáradatot megcsinálni és mi a rossebért kell küzdeni a tekintélyes adathalmaz (felettébb nehézkes) elemezgetésével...?!

A válasz pedig egyszerű, sokkal egyszerűbb, mint sokan gondolnák. A magyar e-könyv-piac (most nem K-san) épp születik. Talán a feje már kint van (kész mák, hogy nem farfekvéses, bár még az is lehet), éledezik, lassan felsír, sőt, az első szavakat is formálni kezdi: oojjjuuuaaasssniii aaakkkkajjjjjjooookk.

Szerencsétlen dajkák (vagy a három királyok) várják a kisdedet, próbálják félteni, óvni, ápolni és etetni. Gondolnak neki adni ezt-azt, hátha szereti.

Nos, ez a felmérés, illetve annak eredménye pontosan azt üzeni a tartalomszolgáltatóknak (a fenti példában a dajkáknak), hogy mit, mennyiért, hogyan kér a „nép”. Ugye az az istenadta.

Lehet persze kritikával illetni a kezdeményezést, én azonban úgy gondolom, hogy ha a leírtaknak akár csak egy részét is megfontolják a magyar tartalomszolgáltatók (ahogy tette a felméréstől talán kicsit függetlenül az SF Portál gárdája), egy szebb, jobb, olvasóbarátabb elektronikus olvasási kultúra alakulhat ki, nem csak a fogyasztói, hanem a gyártói/kereskedői oldalon is.

Ezért dolgozunk. Értetek.

A „korán” fekvőknek nyugodalmas jó éjszakát kívánok!