Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Összeesküvés-elméletek

2010.11.14. 23:06 Dworkyll

Intro

Véletlenül sem szeretnék a méltán híres eredeti Konteo-blog ügyeibe belekontárkodni, de van itt egy dolog, ami régtől piszkálja a csőröm, és a múlt heti meetupon elhangzott egy érdekesség, amitől beköltözött a bogár a fülembe. Egy kis spekulációt szeretnék megosztani veletek, hátha ti többet tudtok.

A tények

Régóta ekézem a kiadókat, hogy ugyan ugorjanak már elő kurrens tartalommal, aminek a forrása a történelmi fejlődésünk okán sajnos sokszor külföldi. A kiadók kezdetben igencsak ellenálltak, majd szépen lassan belátták, hogy az e-könyv dzsinnt mostanság már nem fogják visszagyömöszölni a papírlapok közé, és ki lelkesebben, ki visszafogottabban de nekilátott, hogy a szükséges kiadási jogokat beszerezze. A kiadók számára a kiadási jogok beszerzése úgyszólván az alaptevékenység része, úgyhogy ez a feladat sem tűnt túl egetverőnek. Kezdetben.

Aztán ahogy haladt előre az idő, úgy nem haladt egy centit sem a jogok beszerzése. Annyit érdemes egy civilnek is tudni, hogy a szerzők a lehető legritkább esetben árulják a jogaikat maguk, a jogokat erre szakosodott ügynökségek ellenőrzik és adják-veszik. Ezeknek az ügynökségeknek a reakciója pedig minimum egy horrorisztikus ár volt az e-jogokat firtató megkeresésekre. De leginkább semmi. Mintha nem akarnák ezeket az amúgy értéket képviselő jogokat eladni, azoknak a kiadóknak, akiket a papírkiadás jogaival gond nélkül kiszolgálnak. 

Vajon miért?

A teória

Azért nem adják a jogokat mert már a.) eladták, b.) még nem adták el, de sokkal jobb ajánlatuk van, mint rongyos forintmilliárdokat termelő kis kiadócskák.

Kinek jó ez? Kik ülnek a jogokon?

1. Egy multi, ki más? Az Amazoné vagy a Google-é már az összes regionális piac, csak nem értek rá eddig foglalkozni vele. Bár az Amazon már megkezdte az inváziót az ártámogatott olvasójával, szóval biztos ő a befutó. A Barnes&Noble túl konzervatív egy ilyen üzlethez.

2. Izrael/Oroszország. Nincs rendes konteó Moszad és  KGB/GRU szál nélkül. Szóval ők (valamelyikük) fenyítették be a jogtulajokat, mert a magyarok most büntetésben vannak. Forrásuk van elég, rá is érnek, miért ne büntessenek. Különben is, az illegális értelmiségieket egyszerűbb kiszúrni és követni, ahogy a villanykönyvek után kajtatnak a világhálón. Aztán majd megzsarolják őket és "kérnek valamit". Mint Pelikán elvtárstól.

3. A templomosok/szabadkőművesek. Ők az elektronikusan literált magyarokban látják a jövő szellemi vezéreit és nem akarják,hogy azok holmi kommersz lektűrrel mételyezzék fensőbbrendű tudatukat. Ellenben szivesen veszik, ahogy ugyanezek a jövő-letéteményesek a konspiráció homályos mezőin kitanulják az illegális rendszeren kívüli információ-cserebere csínját és bínját. (részletesen lásd: wikipédia\bookwarez)

4. Soros György. Lelkiismeretfurdalásától vezérelve Mr. Soros elzárja a magyar olvasó jövő elől a kozmopolita irodalmat. Így a magyar kiadók kénytelenek magyar eredetű irodalommal kitölteni az egyre növekvő hiátust, és a villanyon olvasó nemzedék nem hajolhat el hivatalosan a nemzeti ügytől. Aztán persze ha nagy lesz a nyomás, elpattintja a cuccot, és szénné keresi magát. Újfent.

5. ??

Verdikt?

Ti mit tudtok erről? És mit mondhattok el belőle?

67 komment

Címkék: google összeesküvés amazon könyvkiadás elméleti kérdések konteo barnes&noble

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr192449124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.15. 03:06:16

1. Magyarországon a várható példányszám (itt: konkrét eladás) túl kicsi - egyszerűen az ügynöknek az óradíja sem térülne meg, ellenben ugyanúgy kell szerződni, mint minden más könyvnél (ugyanannyi, ha nem több meló).

2. Az ügynökségek megvárják, míg a boltok kinyírják egymást. Az ekönyv nem fogy ki a boltból, viszont mi van, ha két év múlva nincs meg a bolt, amivel a kiadó exkluzív szerződést kötött?

3. Az egész mögött az Idegennyelvtanárok Titkos Társasága (ITT) áll - így akarják rászoktatni az e-generációt az idegennyelvű olvasásra, és kinyírni a Fordítók és Tolmácsok Titkos Társaságát (F3T)

aesopus · http://blog.hu 2010.11.15. 07:39:31

nálam is vannak éjszakák, amikor nem tudok aludni és akkor beindul a hülyeség :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 07:41:47

@Komavary: Kezdő komám, kézből kontrázlak ;-) Az ügynökségeket pont nem érdeklik az eladott példányszámok, nekik ugyanis kifizetik előre azokat. A kiadók kockáztatnak.

A másik, hogy meglepne, ha nem kész szerződéstemplate-ekkel dolgoznának, ahova beírják az adott könyv részleteit, és vagy igazítanak a kondíciókon egy cseppet, vagy se.

Ellenben a harmadik tipped az izgalmas. At ITT komoly faktor lehet, főleg ha jobban meg vannak világosodva (értsd: illumináltabbak ) mint az F3T tagok ;-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.15. 08:06:14

Annyi csak, hogy a.) helyett a). Nem kell a pont. Bocs, ezt nem mondtam, dehát nem is kérdezted. :-) Legyen második óra is?

Konteó: Nettó hülyék. De komolyan. A fejükben valószínűleg az az ellentmondás van -- ahogy sok magyar szerzőében, illetve kiadóéban is --, hogy az elektronikus tartalom azonos és egyenlő, továbbá egyértelmű okozója azillegális tartalomcsere, sőt, nyerészkedésen alapuló tartalomértékesítés elterjedésének. Vagyis ha van központilag gyártott legális elektronikus tartalom, akkor az azonnal és szükségszerűen illegális lesz az első vásárlás után, ezt követően pedig nyilván a hivatalos értékesítés volumene csökken (sőt, extrém esetben egyetlen eladott példány "fedezi" az összes többi igényt is).
Ez az elképzelés persze számos önmagában is halálos sebből vérzik [helyszín exit], amennyiben [Dwo, így kell...]:
a) az, hogy nincs legális tartalom nem zárja ki (sőt, sokak szerint elősegíti) az illegális tartalom létrejöttét és elterjedését,
b) az, hogy valaki illegálisan letölt egy tartalmat, nem determinálja, hogy a legális tartalmat, ha az hozzáférhető, nem fogja megvásárolni (bár igaz, hogy szar tartalom esetén felettébb csökkenti az esélyét),
c) egyszerűen túl sok pénzt kérnek az elektronikus kiadás jogaiért,
d) egyszerűen semmit nem látnak a magyar elektronikus kiadásból, sem minőséget, sem mennyiséget,
e) nem történt meg a paradigmaváltás az európai kiadói piacon.

Namost. Ez a d) pont az, ami miatt én (is) keményen ostorozom az érdekeltségi köreimbe tartozó kiadókat [ez be szépen is hangzik, olyan Murdoch-os, nem?]. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ha egy-két magyar kiadó (esetleg maga az egyesület) egy emberként állna ki és képviselne egy elvet, akkor képesek lennének a külföldi jogtulajdonosok felé egy olyan igényt támasztani, amelyre egységes válasz adható, így végül beindulna az üzlet. Gondolok itt pl. csomagban való jog-értékesítésre (mint a "vedd meg a Harry Pottert drágán, kapsz mellé ajcsiba 4 brazil szappanoperát és két zs kategóriás ótvart"). Nagyon kellene már...

Azt hiszem, a hiba nem egy készülékben van.

Maggg 2010.11.15. 09:03:41

Konteóra nincs erőm, de érdekelne, hogy pl. a magyar fordítások jogát hogy akarják majd megszerezni a kedves ügynökségek, ha nem szerződnek a papírpéldány kiadójával. :) Attól ugyanis nem félek, hogy újrafordíttatnak mindent az elektronikus kiadásaikhoz. :D

beavereater [AT] 2010.11.15. 09:06:26

Szerintem simán az "öreg kutyának nem lehet új trükköket betanítani" effektus. Öreg kutyán értem itt a kiadók döntéshozóit, akik nem értik és nem is akarják érteni ezeket az "e-vackokat". Így aztán úgy járnak, mint a zenei kiadók (és egykor a dínók): mennek a levesbe.
Már Charles Darwin is megmondta, nem a legjobbak élnek túl, hanem akik a leggyorsabban képesek alkalmazkodni...

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2010.11.15. 09:06:49

@Maggg: Ezek szerint ez a Google al-konteója, felvásárolta a jogokat előre és majd akkor áll elő a saját kisnyelv-dömpingjével, amikor a Google Translator egy kattintással megoldja azt, amint a F3T- tagok jelenleg hosszú heteket/hónapokat elpiszmognak. ;)

beavereater [AT] 2010.11.15. 09:12:51

@szs.: na, az még jó pár évvel odébb van...

Bár a kollégám a múltkor szentségelt, mutatott két most vásárolt sci-fit, először azt hittem, csak valami furcsa vicc: a könyvek magyar szövege olyan volt, mintha a google translatorral ferdítették volna. Az egyik bekezdést konkrétan visszafordítottam angolra (értsd: a magyar szavak helyére beírtam az angol megfelelőjüket) és majdnem tökéletes irodalmi angolt kaptam. A majdnem tökéletes alatt azt értem, hogy sokkal jobban stimmelt az irodalmi angolhoz mint a magyar "fordítás" a magyarhoz.

Q-rious 2010.11.15. 09:46:22

Hát, mi papírkönyvvel sem jártunk jobban. Tavaly szerettünk volna kiadni egy könyvet magyarul, olyat, ami eddig még soha nem jelent meg nálunk. Megkerestük az ügynökséget, amelyik a jogok értékesítésével foglalkozik. Először barátságosak voltak, és azt is elárulták, hogy egy másik cég is érdeklődik, de még nem szerződtek senkivel. Kérték a szokásos adatokat (tervezett példányszám, formátum, stb), meg is küldtük, de hiába vártunk, az ár csak nem jött. Többszöri telefonálás és e-mailezés után sem, aztán gyakran már el sem értem őket. Azt hittem, azért, mert csak arra használták az árajánlat-kérésünket, hogy ráijesszenek a másik vevőre, és lepaktáltak velük, ezért föl is adtuk, de a könyv azóta sem jelent meg sehol. (Több mint másfél év telt el.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 09:54:09

@Professzore: taníts, mester :-)

Nettó hülyék, én is ezt gondolom. A legtöbb felmérés szerint épp a legális tartalom hiánya erősíti az illegalitást, ezer történelmi példa van rá, a szesztilalomtól a mindenféle warezig.

A meetupon a Prospero főnöke mondott egy jó provokatívat, az új generáció ("a 17 évesek") nem hajlandó fizetni semmiért, minden ingyen kell, és ez így marad akkor is, ha megöregszenek.

Ezzel piszokul nem értettem egyet, lévén nagyon is hajlandók a népek fizetni legalább két dologért: a kényelemért és a biztonságért. Egy jól elcseszett DRM-től egyiket sem kapjuk meg, na ezért nem is lesz fizetési hajlandóság. Az Amazon és az iTunes sikere pont ott abban gyökeredzik, hogy a kényelem faktor döbbenetesen erős. És persze az árazási logika is internet friendly. Az AppStore-ban is milliókat lehet keresni filléres programokkal, pedig ott is van JB, meg egyebek.
Csak éppen mindenki hoz egy döntést, hogy mennyit ér neki a biztonsága és a szabadsága.

acel 2010.11.15. 09:56:49

1, 2 ,3, 4 ez mind ugyanaz a társaság a szokásos elgondolások szerint csak hogy kontrollálják a magyarok gondolatait.,

beavereater [AT] 2010.11.15. 10:01:34

@Dworkyll: a 17 évesek sok esetben még nem képesek fizetni mindenért. Hoznám ellenpéldaként a borfesztiválos tapasztalatot, ahol az ismerős borász a kulturáltabb egyetemistáktól (akik láthatóan nem lerészegedni jöttek) kevesebb kostolójegyet kért. Mert belőlük lesz később az a vevő, aki prémium kategóriás borokat meg fogja venni. Holott ihatna kannásat is...

beavereater [AT] 2010.11.15. 10:02:40

@Dworkyll: egyébként pont erről beszéltem, a kiadók "öreg kutyái" nem értik, hogy a DRM (pláne ha kemény) nem a warezolók, hanem a legális vásárlók életét keseríti meg, de nagyon...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 10:08:18

@acel: azért a motiváció nem mindegy, mert az meghatározza az ellenlépések körét. Üzlet ez, vagy ostobaság, vagy valamiféle ideológiai diktatúra?

acel 2010.11.15. 10:29:24

MIndenki kivár, és várja a győzteseket hoz hozzájuk csapódhasson,A kiadók a vevőkre várnak hogy eldőljön a pattform, kialakuljon a modell ls legyen kereslet, A vevők meg a kiadókra várnak, mint pédáuk én is, Papírkönyvet nem veszek mert nem fér, elekronikus meg nincs így olvasót se veszek.

Egyelőre senki sem akar 'elönyv vatera' lenni, aki sok pénzt tesz valamibe, ami a nagy multik megjelenésekor majd kihal.

Váraljay Gabriel 2010.11.15. 10:29:39

Meg kell tanulni angolul és kikerültük a problémákat. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 10:56:54

@Váraljay Gabriel: A magyar nyelv meg száradjon el, mi? :-) Nem addig a'

Angusné 2010.11.15. 10:57:50

@Váraljay Gabriel:

És hogy fogsz új (!) Spirót, Závadát, Dragománt etc. olvasni?

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2010.11.15. 11:20:34

A Google lefordítja angolra és úgy. ;)

Váraljay Gabriel 2010.11.15. 11:36:28

@Dworkyll és @Angusné: Igazatok van, de a legtöbb probléma ott kezdődik mindig, hogy valaki 1 nyelvet sem képes megtanulni, de elvárja, hogy az egész világ kiszolgálja az igényeit.

Az említett szerzőket meg nem értem, nem az a központi téma, hogy a külföldi jogokkal mi van?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 11:42:33

@Váraljay Gabriel: Sokféleképpen lehet ezt a problémát nézni, ez igaz. Akármilyen origóból, az a "megoldás" amelyik az anyanyelvem eltűnéséhez vezet, ne haragudj, nekem eléggé nem elfogadható.

Igen sok dolog jó, vagy jobb eredetiben. De van nekünk elég tehetségünk, Romhányink, Speier Dávidunk, Sohár Anikónk, akik miatt büszke vagyok a nyelvemre. [és ne offoljuk ide a Pratchett-fordítások kalandos történetét, ha lehet]

Váraljay Gabriel 2010.11.15. 11:48:20

@Dwoekyll: Az említett íróknak továbbra is Magyarországon vannak a jogai és ez a cikk a külföldi jogokról szól. Az anyanyelv fontos ezen nem is vitatkoztam, csak 2 malomban őrölünk.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 12:11:28

@Váraljay Gabriel: Bocs, én nem az újkori magyar "klasszikusok" mellett érveltem, hanem a fordítások mellett.

És nem a külföldi jogok érdekelnek, hanem a külfödfi _eredetű_ szövegek magyarországi jogai, a fordításoké.

Angusné 2010.11.15. 12:43:23

@Váraljay Gabriel:
Igaz a külföldiekről volt szó, de a magyarok sem jelennek meg...

"2 malomban őrölünk" én nem dolgozok...:) Bocs, ezt nem tudtam kihagyni...

Angusné 2010.11.15. 12:47:48

@Váraljay Gabriel:

Komolyra fordítva a szót, nagyon kevés ember van, még azok között is akik jól beszélnek angolul (én sajnos nem), akik nívós irodalmi szöveget be tudnak fogadni az anyanyelvükön kívül.

Sőt egyre több akár diplomás ember van (nyelvvizsgával), aki még magyarul sem...Ez a szomorú igazság. Viszont pl. a Kindle remek lehet nyelvtanuláshoz is....

szakértőbb 2010.11.15. 12:53:28

@Angusné:
>nagyon kevés ember van, még azok között is akik jól beszélnek >angolul (én sajnos nem), akik nívós irodalmi szöveget be tudnak >fogadni az anyanyelvükön kívül.

elnézést, ez mit jelent?
akkor eddig rosszul olvastam? még sosem tűnt fel, hogy ne tudnám befogadni:-), max. nem értettem:-)))

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.15. 12:55:00

@Dworkyll:
Ez a "mostani 17 évesek semmiért sem akarnak fizetni ergó később sem fognak" kitétel egy idiotizmus. Ennyi erővel a most 17 éveseket kollektíve meg kellene fertőzni mondjuk ebolával, oszt kész. Az "ingyen van" meg a "megoldjuk ügyesben" elvek pedig nem kizárólag a 17 (+/-) évesekre jellemzőek, hanem szinte az egész magyar társadalom majdnem minden szegmensére.

Én biztos vagyok benne, hogyha lenne tartalom, azt el lehetne adni. Hála a felmérésnek, már azt is tudom, hogy nagy átlagban az emberek mennyiért vennék meg.

szakértőbb 2010.11.15. 12:55:43

És akkor egy nagyon durva megjegyzés (nem is én kérdezem)...

Ha nem adják a jogokat, mi lenne, ha megjelennének a fordítások jogok nélkül, és persze a fordító és a kiadó nevének megjelölése nélkül? Na ez pl. érdekelne.

Elvégre ahhoz nincs joguk, hogy megfosszanak bennünket olvasókat a kultúra élvezetétől, holmi gazdasági szempontok vagy más szemétség miatt, nem igaz?

szakértőbb 2010.11.15. 12:56:48

@Professzore:
ezt az érvelést én sem tartottam reálisnak a meet-up-on:-)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2010.11.15. 13:17:34

@szakértőbb: (kicsit a 17 éveses témához is kapcsolódva, de főleg hozzád) én egy 50-es ismerősömtől kaptam (úgy, hogy nem is kértem) cirka négyezer címet egy DVD-n, amin zömmel olyan aktuális művek ültek, amiknek az e-jogait nem adják oda a magyar kiadáshoz. Szóval nincs itt semmiféle feltételes mód, ezek a könyvek rég kint vannak, ezért is logikátlan a tiltás, az ilyesmi meg remek táptalaja a legérdekesebb konteóknak. Aki akarja, e-olvassa őket, aki fizetni akarna értük, az meg helyette pszichológusra költi a pénzt, mert az e-könyvre nem tudja és valahogy ezt fel kell dolgoznia. :)

Angusné 2010.11.15. 13:17:44

@szakértőbb:

Ez pontosan azt jelenti, amit leírtam. Ne vedd magadra...

lucasso 2010.11.15. 13:40:50

Ismét egy olyan poszt, ami vitára és hozzászólásra ingerli az embert.
Szóval a csúnya kiadókról...
A kiadók egyelőre kivárnak - nem meglepő, hiszen nem ötvenezer vagy kétszázezer ebook reader van ebben az országban, hanem legjobb esetben is csak néhány ezer.
Ha bármelyik kiadó milliókat öl az e-könyvekbe - márpedig muszáj neki, hiszen egyszerre kell mennyiséget és minőséget produkálnia - látni szeretné, hogy milyen megtérüléssel számolhat fél év, 1 év vagy éppen két év alatt. Ha azt látja, hogy Magyarországon jelenleg legjobb esetben is csak néhány száz, jobb esetben 1-2 ezer fizetett letöltés jön össze, akkor teljesen érthetően jut arra a következtetésre, hogy majd...
Nem feltétlenül a 17 évesek fizetési hajlandósága érdekli. Egyszerűen csak azt látja, hogy a potenciális vásárlók száma kicsi - egy milliárdos forgalmú könyves cég számára bizonyosan az. Akkor minek siessen kiadni e-ben Stephanie Meyert, meg a többieket?

szakértőbb 2010.11.15. 13:55:36

@lucasso:
>Akkor minek siessen kiadni e-ben Stephanie Meyert, meg a >többieket?

talan azert, mert mire eldonti, mar reg nem kell kiadnia, meg lesz mindenkinek, hm?
valljuk be, ha mar mind megvan, azert megse szivesen adna mindenki penzt. Újabbakért talán-talán....

Angusné 2010.11.15. 13:57:59

@lucasso:
Pedig pont Stephanie Meyert és hasonló vámpíros szarokat kellene kiadnia, hogy magához édezgesse az erre egyébként hajlamos (kütyümániás) korosztályt.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.15. 13:58:54

@lucasso:
"A kiadók egyelőre kivárnak - nem meglepő, hiszen nem ötvenezer vagy kétszázezer ebook reader van ebben az országban, hanem legjobb esetben is csak néhány ezer. "

Viszont minimum százötvenezer hordozható eszköz, ami alkalmas ekönyv olvasásra. (iPhone és androidok).

"Akkor minek siessen kiadni e-ben Stephanie Meyert, meg a többieket?"

Mert ha van szeme, akkor láthatja, hogy több ezren olvasnak Stephanie Meyert Magyarországon, ekönyvként.

Ez nem több ezer potenciális vásárló, de azt a párszáz, párezer embert kihagyják, mint a sicc.

Magyar művekkel - ahol könnyebb a jogok megszerzése - kell kezdeni, és le kell nyelni a békát, hogy itthon ez évekig csak pluszköltség lesz. Minél jobban bejáratott a rendszer (szerződéstől a fájlok előállításáig), annál kisebb pluszköltség.

rpeter 2010.11.15. 14:31:36

Az a 17 éves korosztály aki mindent ingyen akar tölti meg a kurrens zenekarok koncertjeit, veszi meg a lemezeit, pólóit, kitűzői, sapkáit stb...
Amire pénzt akarnak költeni és nem ésszerűtlen az ára, arra kiadják a pénzt.
Itt a lényeg (már hányszor előkerült, de itt még nem ) hogy az illegális letöltés nem (teljesen) egyenlő az elvesztett vásárlóval.

lucasso 2010.11.15. 14:35:59

@Komavary:

"Mert ha van szeme, akkor láthatja, hogy több ezren olvasnak Stephanie Meyert Magyarországon, ekönyvként.

Ez nem több ezer potenciális vásárló, de azt a párszáz, párezer embert kihagyják, mint a sicc.

Magyar művekkel - ahol könnyebb a jogok megszerzése - kell kezdeni, és le kell nyelni a békát, hogy itthon ez évekig csak pluszköltség lesz. Minél jobban bejáratott a rendszer (szerződéstől a fájlok előállításáig), annál kisebb pluszköltség."

Hiába van többezer olvasója e-ben, ha csak néhány tucatnyian, jobb esetben néhány százan vennék meg. Tudnék mondani neked legalább ötven vagy hatvan olyan címet, ami papíron több ezer vagy több tízezer példányban kelt el, míg a fizetett letöltéseikből csak tucatnyit vásároltak e-ben - vagy még annyit sem. Szóval itt tipikusan nem működik a "pedig biztos megvennék, ha lenne e-könyvben" érvelés. Nem vennék, hiszen látjuk, hogy nem veszik - egyelőre legalábbis nem. Teljesen függetlenül,attól, hogy letölthetőek-e legálisan vagy sem. Pont.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.15. 14:47:36

@lucasso: "Hiába van többezer olvasója e-ben, ha csak néhány tucatnyian, jobb esetben néhány százan vennék meg. "

Egy átlagos párezer fogyású piacon számít az a néhány száz, szerintem.

"Tudnék mondani neked legalább ötven vagy hatvan olyan címet, ami papíron több ezer vagy több tízezer példányban kelt el, míg a fizetett letöltéseikből csak tucatnyit vásároltak e-ben - vagy még annyit sem. "

Ezek a címek mennyiben vannak az ekönyvesekre pozicionálva?

Értsd: potenciális közönségük mennyiben vásárlója a papírváltozatnak?

(A Sanoma milliókért fejleszt iPadra Story magazint - szerintem itt is hasonló a helyzet.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 15:01:24

@lucasso: Wazz, lucasso, neked üldözési mániád van. (Ettől persze még lehet, hogy el akarnak kapni ;-)

Ki mondta azt hogy csúnya kiadók? Én biztos nem, bármelyikről, amelyik szóba állt velem, teljesen jó véleménnyel vagyok. Más kérdés, hogy távolról sem mindenhatóak, de ezt inkább írom az ágazat számlájára, mint az egyes kiadókéra.

Az alapkérdés az volt, hogy hol a viharban vannak a küldöldi szerzők e-jogai, és miért bénázik a jogkezelés ezek értékesítésével. Ebben a felvetésben a kiadók ugyanúgy szopóágon vannak, mint a potenciális vásárlók.

És igen, teljesen belátom, hogy az e-kiadás még sokáig nem lesz önfenntartó. De ha nem kezdjük el csinálni, akkor holnap idejön a Google, és holnapután a kölkeink tényleg csak hírből fogják ismerni a magyart.

Ha érted mire gondolok.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.15. 15:17:29

Egyébként a kiadóknak azért van egy aduász a kezükben. Ez pedig az, hogyha egyszercsak, mondjuk 2-3 év múlva elindulnak az e-kiadással, akkor semmi más dolguk nem lesz, mint 3-4 helyről összeszedni a már kész elektronikus tartalmat, kicsit átnézni, kicsit faragni rajta és kinyomni fizetős formában.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.15. 15:26:04

@Komavary:
Néhány ezer darab... Csak Kindle-ből országosan szerintem közeledünk az 5-6 ezres nagyságrendhez, ez karácsonyig szerintem kb. másfélszereződik, esetleg duplázódik.

Angusné 2010.11.15. 15:46:26

@Professzore:

Elvileg a VPOP-nál van olyan nyilvántartás, ami alapján pontosan meg tudnák mondani, hogy mennyi Kindle érkezett az országba. Azt, hogy ezt az adatot ki is adnák-e, nem tudom, de szerintem publikus információ.

lucasso 2010.11.15. 16:53:42

@Dworkyll:

A francnak van üldözési mániája, nekem nincs. Szeretnék egy-két megjegyzést tenni:
1. Ha néha borúsnak tűnik, amit írok, az a jelenlegi helyzetre vonatkozik és nem az üldözési mániám jele. Az e-könyvek jövőjét illetően abszolúte optimista vagyok: még néhány év és bizonyosan látványos letöltési számok lesznek. Semmivel sem kívánom kevésbé az e-könyv piac felfutását, mint te.
2. Örülök annak, hogy a kindlit veszik, mint a cukrot. De a franc nem tudhatta mondjuk 1 évvel ezelőtt, hogy a magyar fogyasztók tömegesen fordulnak efelé a kütyü felé - szóval olyan gyors piaci mozgások zajlottak le itt hónapok alatt, amit előre lehetetlen volt megjósolni. Szóval át kellett volna állni először PDF-re, aztán Epubra, aztán meg mondjuk AZW-re, vagy prc-re. Fél év múlva mi lesz a menő?
Én nagyon tisztelem az Amazont azért amit az e-könyvpiacon elért - de azt is látni kell, hogy a magyar karaktereket nem támogatja - szóval egyelőre nem tud rá magyar tartalmat kínálni senki - hiába adtak el belőle x ezer darabot magyarhonban. Tudom persze, hogy ez meg fog változni. Arra a kis időre meg minek konvertálgasson bármelyik e-könyves vállalkozás saját oldalra prc-re többszáz vagy többezer címet - és nem ingyen persze...?

nagygabe 2010.11.15. 16:57:46

@lucasso: A Kindle támogatja a magyar karaktereket....

lucasso 2010.11.15. 17:17:55

@nagygabe:
Csak nem az Amazon boltjából, mert én arra utaltam...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.15. 17:20:11

@lucasso: az egyik kedvenc ekönyvesboltom pl. így kínálja a tartalmat: orokorom.freeblog.hu/files/2010/09/webscription.jpg

A kemény DRM elhagyása szerintem már bőven elegendő lépés, aki a kindlére szótárt hegeszt meg fontot vált, az gyorsan "felteszi" az epubot is a kütyüre.

Igazából akkor derülne ki, hogy mi lesz itt, ha a (magyarszerzős) papírtoplista harmada elérhető lenne online is, esetleg több boltból. Jelenleg nem elérhető, a több boltra pedig esély sem látszik. :(

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 17:41:58

@lucasso: No akkor.

1. A prc ezer éve támogatja a magyar karaktereket, jómagam 2006 óta gyártom őket, és egyre jobbakat.

2. Az epub az, ami jó hirtelen bedübörgött, és a kiforratlanságát szenvedjük azóta is, akár a gyártásról, akár a megjelenítésről van szó.

Fél év múlva sem lesz más, és ezek is itt vannak velünk évek óta. A hibát ott lehet elkövetni, hogy egy eladó elkötelezi magát az egyik mellett _kizárólagosan_.

Igen, senki nem látta előre, hogy az Amazon ahelyett, hogy bevette volna az epubot a portfólióba, padlóra küldte előbb az olvasó árát, utána meg a konkurenciát. Komolyan mondom, nézd meg mit töketlenkednek a többikek, a B&N-lal és az Adobe-val az élen. Utólag tök jó húzásnak látszik az Amazon lépése, mégha sajnálom is emiatt az ártatlanokat.
(És értem a frusztrációdat, nekem is egy decens epub kollekciót kell újraépítenem mobi alapokon.)

És bocs, ha el akarsz adni, akkor _minden_ szóba jöhető formátumot támogatnod kell, különben elzárod magad a vevőidtől. Ez a minden azért nem olyan sok, prc-vel, epubbal és pdf-fel (ekk), elég messzire el lehet menni. Az androidon meg fél szemünket ott kell tartani, az O'Reilly már apk-ban is árul könyvet. Ma még elvagyunk nélküle, a holnapot meg meg is kell érni ;-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 17:44:30

@Dworkyll: Ja igen, egy erős éve ki van találva, hogy hogyan lehet sok formátumot iparilag támogatni, elméletben és gyakorlatban. Elmondtuk sokszor és sok helyen. Most ne tessék panaszkodni, megvolt a lehetőség lépni. Megjegyzem, most sem késő.

Szőröstalpú Jeti 2010.11.15. 18:04:08

Az rendben van, hogy a gonosz külföldi kiadók direkt kiszúrnak a magyarokkal, és csakazértsem adják a jogokat. De mi van azokkal a könyvekkel, amiknek a jogai itthon vannak (gondolom a legtöbb magyar szerző)? Mert azokat sem látni sehol, és ezeknél azért nehéz másra mutogatni...
Egyébként nekem az a véleményem, hogy azok, akik vettek (vagy fognak venni) egy olvasót, azok azon _fognak_ olvasni (nem szeretnének, nem gondolkoznak rajta, hanem csinálják). Ha a kiadók lehetővé teszik, hogy megvegyék a tartalmakat, akkor sokan megteszik. Ha még lehetőséget sem adnak erre, akkor természetesen nem. De akkor is olvasni fognak az eszközeiken.
Ennek persze az a veszélye, hogy eközben be fognak járatódni az alternativ beszerzési források, és onnan nagyságrendekkel nehezebb lesz visszacsábítani az embereket.
Ráadásul akik mostanában vesznek ilyen cuccot, azok még eléggé az eary adopterek, akikkel sokkal több mindent meg lehet tenni, mint a szélesebb tömegekkel (gondolok arra, hogy jobban elviselik a kisérletezést, a magasabb árat, még visszajelzéseket is jobban adnak)
Szóval nagyon nem értem a kiadókat. Az ember azt gondolná, hogy a zenekiadás intő példa lehetne nekik, de szemmel láthatóan ugyanazt az utat akarják bejárni (ami mondjuk jeletheti azt is, hogy a sok sírás-rívás ellenére annyira mégsem jártak rosszul a zenekiadók - ha már összeesküvés-elméletek :) )

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 19:22:04

@Szőröstalpú Jeti: A dolog ennél sokkal árnyaltabb. A magyar jogú könyvek ha lassan is, de csordogálnak befelé a piacra, lásd az oldaldobozban található linkeket, meg a piaci körképet. Igen, ez fájdalmasan lassú, mert senki nem akar/tud kockáztatni, inkább egymást figyelték.

A Kindle piacfoglalásáig az epub abszolút menő mondásnak számított. A prc-re váltás meg most sem triviális, mert ahhoz nincs kemény DRM csak az Amazonon/Mobipocketen keresztül, és vannak még elvetelmültek (pl. jogtulajok/szerzők) akik ragaszkodnak a kemény DRM-hez.

Az alternatív beszerzési források évek óta léteznek, közismertek és terjeszkednek. Viszont sem biztonságot sem kényelmet nem adnak, és a minőség is minimum kérdéses. Az első vásárlók szvsz pont a "visszacsábultak" lesznek, akiknek tele van már a hócipője az OCR hibáktól hemzsegű nyers szkennelésekkel. Vagy a százmegás pdf-ekkel.

Ez persze veszély is, mert szart nem lehet nekik eladni, így DRM-et sem. Ha végre felismernék a potenciált az eladók, akkor szép lassan erre lehetne építkezni.

Vagy lehet várni arra, hogy az Amazon a tartalompiaccal is megtegye ugyanazt, mint az olvasókkal. Jön és tarol. Egy dolog miatt nem tette meg eddig, mert nem akart. De ha majd akar, akkor nagyjából becsöngettek előbb a nagykereknek, aztán a kiadóknak is (legalábbis a mai formájukban). Egy fejlett magyar tartalompiac több menekülési utat jelenthetne. Csak azt meg is kéne addig csinálni.

Atyaman 2010.11.15. 19:50:34

Ha már összeesküvés-elméletek, akkor nekem is eszembe jutott egy, az Amazonnal kapcsolatban.
Gondolom az e-köny piac jelenleg szegmentálva van a világon, ezért kell pl. az európaiaknak +2-3 dollárt fizetni adó címszóval egyes könyvekért, sőt sok cím el sem érhető innen.

Na most az Amazon avval, hogy lenyeli az áfát (nyilván nem minden országban, de úgy sejtem, hogy nem is csak nálunk) és így szórja, az amúgy is a többi dedikált olvasóhoz képest relatíve olcsó Kindlet, azzal nem az a célja, hogy besettenkedjen az európai piacra? Vagy ha már úgy is konteo, akkor a világ többi részére is?

Aztán ha már benn vannak a készülékei, akkor odaállhatna a kiadók elé, hogy tessék itt van a piac, most vagy beálltok hozzánk szép szóval, vagy nyelitek a békát, hogy senki nem ad el semmit. Esetleg találnak vmi más módot, hogy tudjanak terjeszteni az adott országok anyanyelvén (pl. lepaktálnak az írókkal, egyes kisebb kiadókkal, újságokkal + jönnek a self-published írók ha ők is megkapják azt a 70%-os royaltyt amit az amcsik most). Ezután pedig tényleg vagy csatlakoznak a többiek vagy megszűnnek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.15. 20:20:54

@Atyaman: Ez nem összeesküvés-elmélet, ez frankó realitás. Bármivel odamehetek az Amazonhoz, aminek a) a jogai rendben vannak b) követi a formátum követelményeit, és már publikálják is. És simán megcsinálják a területi szűrést, amit persze ideig óráig lehet hekkelgetni, de aztán a nap végén kiderül, hogy honnan történik a fizetés. Azaz az Amazon tud területi modelleket támogatni már ma is.

Szerintem egyelőre nettó érdektelenek a magyar piacot illetően.

Atyaman 2010.11.15. 21:37:31

@Dworkyll: A nálunk lévő áfa lenyelés tényleg megtévesztő anomália, nyilván nem érdekli őket egy ekkora piac. De például a német, francia, spanyol stb, már van akkora, hogy érdemes legyen velük foglalkozni. A realitás viszont egyelőre az, hogy látványosan nem foglalkoznak az adott nyelvterületre való tartalom terjesztésével.
Itt jön a képbe a az összeesküvés-elmélet, miszerint már készülnek bekebelezni a szolgáltató piacot is ha már megágyaztak neki a hardverekkel.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.11.16. 22:43:47

konteozni szórakoztató, de mint mindig, most is elég prózai okai vannak a felvetett problémának (amiket részben professore már említett):
kicsi piac, érdektelen számukra, kiesik a látókörükből. sok kiadónál van ún. foreign rights részleg, akik foglalkoznak a fordítási jogok szerződéseivel, de ezeknél is gyakori, hogy a kisebb piacokat átadják ügynököknek. amint fentebb valaki írta, a nyomtatott változatnál is előfordul, hogy nyomozni/zaklatni kell, és még úgy is lehet, hogy magasról tesznek rá (ami nonszensz, elvégre pénzt akarunk adni nekik). az e-változat értelemszerűen macerásabb lehet, egyrészt mert ők is tudatlanság/tapasztalathiány/stb miatt tartózkodnak tőle és egyáltalán nincs meg a dworkyll által feltételezett sablon és procedúra rá.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.16. 23:10:33

@tekatana: Akasztják a hóhért? A kiadónak nem elég jó az olvasó pénze, a jogtulajnak meg a kiadó pénze? Akkor nem értem, mire föl megy a nagy sivítás a bookwarez miatt. Ugye milyen frusztráló, amikor vennéd, de nem adják?

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.11.16. 23:42:12

@Dworkyll: jelen esetben inkább az venném/adnám, de nem adják forog fenn, szóval nem :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.17. 07:32:13

@Dworkyll:
Ezzel maximálisan egyetértek.

Az O'Reilly tekintetében annyi a fenntartásom, hogy az ő üzleti modelljük alapvetően elbírja a sokformátumos gyártás költségeit, mert alapvetően szakkiadó. Kétlem, hogy az Amazon egy könyvre jutó forgalmának átlaga (egy könyv átlagára) ne lenne legalább harmada, inkább negyede az O'Reilly egy könyve (csomagja) árának.
Persze az is igaz, hogy az első formátumot igazán drága legyártani, a többi elvileg -- megfelelő forrás és technológiai sor esetén -- már nem feltétlenül nagy történet.

beavereater [AT] 2010.11.17. 08:32:57

@Professzore: egészen konkrétan az O'Reilly és a hasonló cégek a szerzőtől docBook-ot kérnek és kapnak. Onnan kezdve pedig "öröm és bódottág"...
Ez persze csak informatikai könyveknél járható út, egyelőre...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.17. 09:21:12

@beavereater:
Miből gondolod, hogy egy informatikai témájú könyvet más technológiával kell elkészíteni, mint mondjuk egy regényt (már úgy értem, az e-sítés tekintetében mennyivel bonyolultabb egy regény, mint egy informatikai könyv -- mert szerintem semennyivel).

acel 2010.11.17. 11:47:44

A múltkor megnéztem egy informatikai konyvet .-)
Hát a regényben nincsennek szines szagos elferditott, papircetli formájú képbe beleirt programkódok (kereshető szövegek).
Néha azt gondolom hogy direkt a scan kivédésére miatt "szinesítik" igy a konyveket.

acel 2010.11.17. 11:49:17

Van olyaan ismerősok ami dobta a kindle-t az ipad-ellenében a szakmai könyvek olvashatósága miatt.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.17. 11:59:00

@acel: egész más az olvasási minta. Ez kábé olyan, mintha azt mondta volna, hogy dobta a kését egy balta miatt, mert az jobban vágja a fát. Intenzív grafikus tartalmakhoz, gyors könyvbeni száguldozáshoz, összetett oldalképhez jobb az ipad. Cserébe nagy, drága, sokat fogyaszt.
A Kindle-re meg nem elég fölhányni a cuccot, optimalizálni kell, ami vagy munka, vagy pénz.

acel 2010.11.17. 12:08:57

Erre próbáltam reagálni:

"Miből gondolod, hogy egy informatikai témájú könyvet más technológiával kell elkészíteni, mint mondjuk egy regényt (már úgy értem, az e-sítés tekintetében mennyivel bonyolultabb egy regény, mint egy informatikai könyv -- mert szerintem semennyivel)."
Az informatikai konyv bonyolultabb mint egy regény, annyira hogy el sem birja egy -ekönyv olvasó. (az más kérsé hogy kell-e ennyira bonyolultnak lennie? Sztem nem.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.17. 12:24:25

@acel: Nem feltétlenül értek egyet ebben a kérdésben Professzoréval, láttam már olyan marketingkönyvet, amit nagyon durva lett volna epubba/prcbe áttördelni.

Viszont pont az informatikai könyvekben időnként rosszul vagyok a screenshot/valós információ arányától.

beavereater [AT] 2010.11.17. 12:52:39

@Professzore: nem bonyolultabb, de egy szakírónak odaszólhatsz, hogy "docBook kell, pajtás", az bólint egyet és abban adja. Ugyanezt Bendő Benő alanyi költőnek mondod és ideg-összeroppanást kap. Vagy pedig a szerkesztők felköthetik a gatyájukat és megtanulhatnak docBook-ot írni.
Egyébként a docBook kimondottan az informatikai doksikra van kitalálva, lehet hogy egy hozzáértőbb egyből tudna olyan dolgot mondani, amire nincs benne element, de mondjuk egy szépirodalmi műbe kellene.

beavereater [AT] 2010.11.17. 17:55:33

@beavereater: hopp, eszembe is jutott: párbeszéd. Na, az docBook-ban igen érdekes lenne...
süti beállítások módosítása