Mottó: Aki megérzi a szelet ne szélfogót építsen, hanem szélmalmot

Stephen King: A holtsáv

Intro

Mára meglehetősen jól megalapozott az a kijelentés, hogy az e-könyv formátum, ami a legtöbb eszközön megjeleníthető, a prc. Még mobipocket korában eljutott a legtöbb akkori okostelefonra, az Amazon pedig gondoskodott arról, hogy legyen kiváló dedikált eszköz és sok különféle platformon futó app a megjelenítéshez. Innentől kezdve az e-kiadványok piacára tartó tartalomgazda nem mehet el emellett a formátum mellett büntetlenül. Megpróbálom hát nagyon vázlatosan áttekinteni, hogy mik a lehetőségek, és hogy ezek a lehetőségek milyen kockázatokkal, veszélyekkel járnak.

A folyóköltséges (op-ex) és biztonságos út

Sajnos az alaphelyzet az, hogy magyar kiadó nem kap jogot elektronikus kiadáshoz külföldi jogtulajdonostól (ügynökségtől), hacsak a szerző nem halott száz éve, vagy nem Coelho. Itt álljunk meg egy feketepont erejéig. A feketepont jár a komplett könyvszakmának, hogy ezt nem bírja megoldani, leginkább az egységes fellépés híján. Kis és közepes kiadóknál legalább az erőfeszítést láttam, (ha már eredményt nem) de a magukat nagypályásnak definiáló versenyzők, Sanoma, Líra/Bookline, csak a sült galambra (vagy az anyacégre) várnak, ahelyett hogy ezerrel lobbiznának ott, ahol kell. És sehol semmi ágazati jellegű asztalcsapkodás. Cserébe magyar szerzők szépen lassan eladogatják az e-jogokat külföldre. És ezt akkor most hogy?

Az látszik, hogy ha valami fölött rendelkeznek a magyar kiadók, az a magyar eredetű kiadványok jogai. Ezeket a kiadványokat (is) szeretnénk sokan látni az e-olvasók kijelzőin fölbukkanni. Mármost eddig a megjelenéseket (a hiányzó jogok kergetésén kívül) az akadályozta, hogy semelyik kiadónak nem volt komoly terjesztő gépezete, ügyfél- és tranzakciókezeléssel, egyebekkel. A koncepcióknak örültek, de források nem voltak hozzá, a kockázatokat nem vállalták.

Az Amazon (Kindle) penetrációjának ilyen látványos növekedtével viszont megjelent a lehetősége annak, hogy bárki, legyen az kiadó vagy szerző, lepaktáljon az Amazonnal, és egy szerénynek éppen nem mondható ~65% fejében átadja a komplett terjesztési feladatot az Amazonnak. Innentől az Amazon rőföli az olvasóvasat, kezeli a terjesztőhálózatot, gazsulál a távközlési szolgáltatókkal, ha kell; marketingtevékenységet végez, sőt még az ügyfélpanaszokkal is foglalkozik, a jelek szerint parádésan. És ha egyszer a bolt beindult, onnatól az anyag átadójának a világon semmit nem kell csinálnia, csak számolgatni a beguruló forintokat.

Hol vannak a hibák? Először is, 65% nem gyenge, még a magyar mammutokhoz szokott kiadóknak sem, igaz az ellentételezést én mindenképpen jobbnak érzem. A másik nagy gond magának a kifizetéseknek a kezelése. Az USA rettentően bünteti az országból való pénzkiáramlást, ezért az Amazon a legjobb esetben csak is csekket fog küldeni, átutalást (wire-transfer) maximum egy USA bankba. Ez már egy magánszemélyt is meghintáztat, de egy céget (kiadót, egyéni vállalkozót) még inkább, lévén az Amazon nem nagyon fog magyar könyvelési szabályoknak megfelelő számlát kiállítani. A könyvelők, adótanácsadók szénné kereshetik magukat, ha ezt ki bírják rendesen bogozni. És ott van még az árképzés, ami messze nincs lejátszva, a kiadó (szerző) és az Amazon között. Végezetül, az Amazon nem támogatja explicite a világszerte oly népszerű magyar nyelvet a boltban. Még. De ezen már dolgozunk ;-)

Ezzel együtt ez az út, ha nem is komplikációmentes, szerintem járható, vagy az lesz hamarosan. Aki ebben gondolkozik, és segítséget keres, akár a terjeszthető tartalom előállítása, akár az egész történet managelése okán, keressen nyugodtan privátban.

A beruházóköltséges (cap-ex) és kalandos út

70%-os árrés, elképesztő méretű multi, nem biztos, hogy minden kiadó ilyen partnerről álmodik. De nincs is rá feltétlenül szükség. A tartalmat (formátumot) elő lehet állítani az Amazon nélkül (személyes árajánlatért forduljon bizalommal a posztíróhoz ;-). Ha nincs szükség a végtelenül kifinomult terjesztőrendszerre, akkor egy-két millióból egy alapfokú, de használható webboltot össze lehet rakni, főleg ha az illető kiadó (vagy kiadó-konzorcium) nem ragaszkodik az Amazon-féle kemény DRM-hez, hanem beéri egy valamilyen puha-DRM-es megoldással, vagy horribile dictu, nem használ DRM-et. Előnye még egy ilyen "háztáji" megoldásnak, hogy kis plusz fejlesztéssel nemcsak egy platformot/formátumot lehet szolgáltatni, hanem többet is, mondjuk prc-t, epubot és pdf-et akár. És az összes bevétel marad a kiadónál/üzemeltetőnél.

És a kockázatok? Először is nagy a kezdeti forrásigény, ezt a webboltot meg kell csinálni. Egy-két millió nem tűnik soknak egy ilyen rendszerre költve, de azért jó sok papírkönyvet kell eladni ahhoz, hogy annak a margójából összejöjjön a fejlesztési projekt (előre fizetendő) költségvetése. A másik, hogy a prc formátum az Amazoné, és egy ilyesféle kereskedelmi felhasználásért simán kérhet royaltyt. (Erre vonatkozólag nem találtam adatot. Még.) Továbbá lehet, hogy változtat a formátumon, és akkor a változásokat követni illik a "háztáji" terjesztőplatformmal is.

A másik, hogy a piac még sok, abszolút húsbavágó dologra nem mondta ki a végső szót. Mekkora lesz az elfogadott árszint? Mekkora forgalmak fognak összejönni, milyen letöltési példányszámok? Hogyan befolyásolják az e-eladások a papírforgalmat? 

Verdikt

Mélységesen hiszek abban, hogy van járható, és hosszútávon fenntartható, kiadó és olvasó számára is előnyös elektronikus kiadási séma. Hogy ez pontosan hogy néz ki, azt ma még nem tudom, de nagyon örülök, hogyha lassan is, de kezdenek felbukkanni azok a tesztprojektek, amelyek a kockázat minimumon tartásával de igyekeznek kitapogatni ennek az új piacnak a lehetőségei és határait.