Intro

Amint arról a maga idején a blog is beszámolt, Steve, aki jó munkásember, jól kivárta a CES okozta hullámverés elültét, és maga is előugrott egy izgalmas eszközzel. Mivel ezt a szerkezetet már évek óta várta a felcsigázott közönség, volt is visszhang rendesen. Ha minden igaz, pár héten belül igazi felhasználók is rátehetik a kezüket az Apple legújabb "fejőstehenére", vagy döglött lovára, hogy a mezőgazdasági hasonlatoknál maradjunk. Érdemes hát egy kicsit felidézni, hogy mi történt a bejelentés óta, és hogy hova futhat ki ez a dolog, főleg a villanyos olvasás és tartalomterjesztés vonatkozásában.

Reakció

Ami engem meglepett, hogy elsősorban a hardverközeli témák izzottak föl a bejelentés után. Tény, hogy az előzetes várakozásokhoz képest (mint pl. ez a kamu-specifikáció) egy kissé vérszegényebb eresztéssel rukkoltak elő az almások. Volt is nagy sírás-rívás majd egyre-másra bukkantak föl a komolytalan és komoly vasgyártók, hogy bezzeg az övék mennyivel tutibb, mint az iPad.

Ezzel a nagy hardver-orientációval azért sok baj van. Az egyik az "előfeszített" mac felhasználók (bizonyos csoportjának) a panasza, hogy az iPad nem egy teljes értékű számítógép, csak "egy felfújt Touch". Na és? Tény, hogy mondjuk egy Xbox sem teljes értékű számítógép, pedig van benne vas bőven, ezzel együtt a konzolok köszönik szépen, jól vannak, és ontják a bevételt a fejlesztőikhez. Az iPad pedig egy "média-konzol", és annak lehet jó. Rutinosak azért figyelmeztetnek arra, hogy az Apple szeret több bőrt is lehúzni ugyanarról a rókáról, ezért a nagyon 1.0-ás verziókkal érdemes vigyázni. (Aki nem hiszi, nézzen meg egy iPod gen1 specifikációt). A jó hír ezen a vonalon, hogy bizonyos szögből nézve azért az iPod Touch és az iPhone mégiscsak az iPad elődjének tekinthető, sok olyan dolgot magával hozva, amit most nem kell újra föltalálni. Mondjuk az AppStore-t. (Ami már most fogadja az iPad alkalmazásokat).

Ha elfogadjuk az iPod szerepét médiakonzolnak, akkor kicsit másodlagossá válnak azok a viták, hogy kinek sikerül egy giga-csigahertzes processzort beletolnia egy hasonló méretű eszközbe, vagy hogy a versenytársaknál Win7 fut, avagy Android. Olyan szempontból persze izgalmas dolgok ezek, hogy nem hagyják ellustulni egyik versenyzőt sem, amiből végül is a végfelhasználó sokat profitálhat. Példának okáért lesz választék. Meg - esetleg - jobb árak. Lenne miből.

Spekuláció

A szoftver sor lehet érdekes. A fő motívum az iPad "flash-képtelensége", amit nehezen értek. Ez bizony befolyásolja az eszköz használhatóságát, még médiakonzolként is. Persze lehet abban valami, hogy a flash engedné a felhasználót, hogy iTunes és AppStore nélkül lehessen videót nézni vagy játszani, azt pedig a jó munkásemberünk nem szeretné. Az Adobe-val ennél sokkal komolyabb meccsei is futnak az Apple-nek (mondjuk a Photoshop vs Aperture, vagy a Premiére vs Final Cut Pro [egy izgalmas elemzés itt olvasható]. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy Steve bácsi kinyitja a páncéltermet, és megveszi az Adobe-t kilóra.

Addig meg lehet azon filózni, hogy hogyan fognak az Adobe DRM-mel működő könyvesboltok anyagai fölkerülni az iPadra. Valamilyen app-pal, nyilván. Mert a gyári iBook bolt az Apple saját, zenékre már egy éve föladott FairPlay DRM-jét fogja használni. Ez pedig igen nagy gáz. (Mondtam már, hogy mekkora kerékkötője a DRM a digitális tartalom-forradalomnak?)

Lássuk be, az Apple-t nem azért kell szeretni, mert olyan fene jó hardvert (vagy platformot) csinál. Egyrészt néha neki sem sikerül, másrészt meg az másnak is összejöhet. A felhasználói felület és használhatóság már inkább kiemeli a többi gyártó közül, de ami az élet-halál kérdése az Apple-nél, az (a fanboyok fanatikus lelkesedésén kívül) a terjesztői gépezet, az iTunes és az AppStore. A nagy kérdés, hogy a zenék/videók (tartalmak) és a kisalkalmazások mellé mit fog majd az Apple a könyvtémában kínálni. Ígéret van. Tartalomszolgáltató jelöltek is. De az is látszik, hogy az iBooks alkalmazásba csak Apple DRM-mel, vagy DRM nélkül lehet bekerülni. A vicces az, hogy ha valaki nem ragaszkodik az iBookshoz, akkor már most is talál olyan e-könyvesboltos kliensszoftvereket, (Stanza, eReader, Kindle for iPhone pl.) amik teljesen legálisan juttatják más szolgáltatók anyagait az Apple vasakra. Kérdés persze, hogy az exkluzivitásban érdekelt jó munkásember mennyire fogja engedni ezeket az "alternatív szolgáltatókat" virágozni az iPaden, ha közben ott lesz a saját boltja. Amire meg igaz lesz, hogy az ott vásárolt anyagokat csakis almás logójú vason lehet olvasni. (V.ö. az Adobe DRM hat tetszőleges vasra engedi autentikálni az anyagokat. És szerintem ha a hat patron ellövése után odamegyek a könyvesboltomhoz, meg tudok majd állapodni a többiről.)

Predikció

Sikeres lesz az iPad? Nem nagyon látom okát, hogy miért ne lenne. (Mondjuk nem mindenki ilyen optimista). Elővételben jól fogynak, még a szokásos készletezős/felhajtás-fokozó-hiányos stiklik ellenére is. (Leendő) versenytársak vannak rendesen, ezt szeretjük, de náluk sem a termék, sem annak ára nem látszik, nem is beszélve a tartalomszolgáltató üzleti modellről. Elemzők szerint az eInk piaccal párhuzamosan fog fejlődni, (legalábbis a világ gazdagabbik felén) még akkor is, ha időről időre egymásnak is esnek az Amazonnal. Kockázat persze van, tőzsdei elemzők még nagy zakókat is vizionálnak, bár nem egységesek. A kockázatot ők a növekedés megtorpanásában látják, de talán épp az iPad lehet, ami új piacokat nyit az Apple-nek. (A Gartner és más elemzők 4-10 millió eladott darabot tippelnek az első évre). Én inkább attól félek, hogy nem tudnak megállapodni rendesen a tartalomszolgáltatókkal. Meglátjuk.

Megváltoztatja a kiadási gyakorlatot és az olvasási szokásokat? Szinte biztosan. Egyrészt oda is eljuthat az olvasás, ahova eddig nem, másrészt egy jól fogyó eszköz (ebbe az ilyen-olyan klónokat és versenytársakat is beleértem) akkora felhasználóbázist fog jelenteni, ami mellett egyetlen tartalomszolgáltató sem mehet el büntetlenül. Remélem.