A bookline szerintem nagyon jön fel. Ha nem akarsz vásárlás előtt belelapozgatni a könyvbe, már mindenképpen ott érdemes vásárolni. Nővérem pl csak lapozgatni jár a libribe, aztán ami tetszik neki megveszi a bookline-on.

Koppintjuk:)))

legjobb az lenne igazából, ha az alexandra, meg a libri is beszállna a közös bizniszbe, de persze ez csak álom...
Igy szerintem tuti ki fog alakulni 2-3 féle szabvány, aztán a vásárló meg kapkodja a fejét, hogy mi kompatibilis-mivel

A szabványok szerencsére már kialakultak. Nekünk csak át kell(ene) venni. Azért remélem, a honi nyerő szabvány nem a .PDF lesz...

Ha valamelyik komolyabb rámozdul, a többi sem maradhat ki, olyan ez, mint az egymás melletti boltok akciói. Egy kis verseny csak használhat, bár gyanítom, az eszközökben nem lesz válogatás...

@LuiLui:
Sajnos messze nem véglegesek és egységesek a szabványok. Itthon az ePub tűnik nyerőnek (szerencsére).
A PDF csak a legelvetemültebb elképzelések között szerepel.

Már csak az olvasók kellenének magyar piacra belőtt árakkal.

Más. Engem az lep meg h az Alexandra és a Bookline hogy lenyomta a két őskövület Librit és Fókuszt. Azok meg csak néztek (néznek) h mi történik és nem lépnek semmit.

Az Alexandra számomra a Tom Hanks-Meg Ryan könyvesboltos film hibátlan magyar megvalósítása. A Bookline pedig a netes kereskedelemre feküdt rá jó időben nagyon jó érzékkel.
Az előbbinek lényegesen nagyobb a boltjaiban levő könyvkínálata, míg utóbbi - a szerény bolti kínálat ellenére - meglehetősen vonzó netes vásárlás esetén (valójában az egyedüli plussz az Alexandrával szemben a "boltban veszem át a könyvet és nem fizetek futárdíjat" lehetőség - nem is értem miért nem vezeti be az Alexandra is).

Tehát marad a könyvet az Alexandrában átlapozzuk (mert látatlanban könyvet nem veszünk), a Bookline-ban neten megrendeljük, majd személyesen átvesszük.

én csak azon aggódom, lesz-e hamar eKosztolányi? :-)

Az olyan reading device-okra, mint a kinddle meg a sony, mikor lesz magyar tartalom is elerheto? Vagy mar az, csak en nem vagyok eleg ugyes es nem talaltam me'g meg?

@Professzore: Jó az a pdf. Tisztességes egyetemi körökben nem igen találkozol más formátummal, ennek egyszerű oka van, de nem mennék bele. Elsődleges szempont e-book vásárlásnál, hogy rengeteg papírt meg lehet takarítani az egyszerhasználatos nyomtatás helyett. Jelenleg a pdf legelterjedtebb elektronikus kiadványformátum, és a közeljövőben ez nem fog változni. A készülékgyártók remélhetőleg nem próbálkoznak idióta alternatívákkal, hanem ráfekszenek a pdf rendes megjelenítésére, és akkor semmi gond nem lesz a szabvánnyal. Azért a technológia eléggé gyermekcipőben jár még, de már nem egy nagy méretű-nagy felbontású readert bejelentettek már, azokra felesleges az oldalak újratördelése.

@A sivatag démona: "ennek egyszerű oka van, de nem mennék bele" - ugyanilyen egyszerű oka van a qwertynek is. Egyre több az olyan újság, ahol pl. megjelenik az epub.

(A Nature pl. február elején jelentette be, hogy már idén megjelenik az epub is, kezdve az új cikkekkel.
www.nature.com/press_releases
)

A kéthasábos cikkformátum ekönyvolvasón nem nyerő, egy matematikai cikket még a piacon lévő legjobb pdf-újratördelő sem jelenít meg tisztességesen.

Néhány hónappal ezelőtt kezdtem gondolkozni egy olvasó vásárlásán. Olvasgattam a neten a különböző típusokról, szoftverekről, formátumokról, de egy darabig az érdeklődés, úgymond plátói volt: régi motorosként erősen kötődtem a papírhoz. :-) A dolog akkor fordult komolyabbra, amikor kiderült: az iRiver Story-ja (jókat olvastam róla) itt, ahol gyártják, az otthoni ár felénél kicsit drágábban már megvásárolható. Akkor kezdtem jobban megnézni, milyen olvasnivalót tölthetnék rá. Úgy fest, az angol nyelvű fölhozatallal nincs gond, de a magyar elég siralmas. Szűkös kis kínálat, pedig szívesen olvasnék pl. kortárs szövegeket vagy akár szakirodalmat elektronikusan. Olvasom (többek közt itt), hogy az e-book piac robbanás előtt van, meg hogy a nagyok is fontolgatják a belépést a piacra, de vajon mikor lesz ebből olvasnivaló? Hogy látjátok? Érdemes most beruházni?
És még egy kérdés a neofitától: eddig nem tudtam rájönni, hogyan lehet letölteni a DIA-ról a szövegeket. Tud valaki segíteni? Előre is köszi!

Ja, még nem vettem meg a cuccot, de fejben szinte már eldőlt. :-)

(magyar) tartalom nélkül az egész csak vihar a biliben idehaza. vagy egy hónapja körülnéztem, és gyakorlatilag nincs magyar nyelvű tartalom elérhető. miközben a szerkesztett könyveket csak epub, vagy pdf formátmba kéne konvertálni... de jó a text is. csak lenne. az elmúlt 15-20 év kiadásának szerkesztése már nyilván elektronikus formában történt. voltak jobb éveim, amikor 50-60 eFt-t elvertem szórakoztató irodalomra. ez akkor derült ki, amikor helyhiány, meg a nyamvadt papírkötés miatt le kellett selejteznem :) őket.

@gezabá: @Krisztina: Természetesen van magyar nyelvű tartalom. Alapnak ott a MEK, a maga 7000 körüli állományával. Legális, elfogadható minőségű, többé-kevésbé egységes. És ott van az "alvilág", amit a 2005-ös botrány (index.hu/tech/net/slp0826/ ) még csak megfékezni sem tudott, a MEK állományának többszörösével. Az, hogy a legújabb bestsellerek (Dan Brown, Stephenie Meyer, Rowling stb.) igen hamar felbukkannak megfelelő helyeken, az alap. Mostanra már a könyvdigitalizálás régen nem a bibliofil bölcsészek monopóliuma, nagyon nagyon sok civil gyalul (és oszt meg) romantikus ponyvát, szakácskönyveket stb.
Csak hát ez nem legális, nehezen elérhető, és a minőség is tág határok között szór.

Ezért nem hiszem, hogy bármilyen kemény DRM-nek lenne létjogosultsága. CD-t öt perc alatt lehet másolni, papírkönyvet értelmes minőségben mondjuk 5 nap alatt. Zenéből torrenten minden fönt van, mégis az iTuneson 10.000.000.000 dalt ADTAK EL. Eddig.

Kicsit off leszek, bocsássatok meg érte, de a személyes élményeim miatt teszem. Én annyira nem örülök ennek a hírnek. Dolgoztam a Líránál és jól ismerem a könyvszakmát. Az egész struktúra borzasztóan egészségtelen, szerintem itt az átlagosnál is magasabb szinten érvényesül az, hogy a nagyok megfojtják a kicsiket.
A Líra, mint munkáltató, nagyon rossz (volt pár éve, azóta már nem dolgozom ott, persze változhatott jó irányba - hahaha). A Libri és az Alexandra sem jobb munkavállalói oldalról. Azzal, hogy a Líra és az Alexandra nagy jelentőségű magyar kiadókat birtokol, a többi kiadó még kiszolgáltatottabb lett. A kisebb könyvkereskedőkről, az ő kiszolgáltatottságukról ne is beszéljünk.
Ezek a naggyá nőtt hálózatok nem a tulajdonosuk tehetségének köszönhetik, hogy idáig jutottak, hanem annak, hogy a privatizáció alatt jókor voltak jó helyen. Kolosi Tamás (Líra tulajdonos), Balogh Ákos (Libri tulajdonos) így jutottak a sok üzlethez. Matyi Dezső (Alexandra) állítólag szegény sorsú gyerekből lett ekkora ember, de többen inkább a Toller Lászlóval kötött barátságát látják sikerének zálogaként.
Ezek uralják ma a szakmát és teszik tönkre azt itthon.
A Bookline legjobb tudomásom szerint még mindig veszteséges, a technikája arra jó, hogy az általa adott nagy kedvezményekkel kiszorítsa a versenytársakat a piacról. Persze kérdés, hogy meddig lehet ezt a veszteségesség terhére csinálni.
Mindezt csak azért írtam le, hogy megmagyarázzam, miért nem örülök, amikor ismét az derül ki, hogy a nagyok viszik majd a zászlóját valamilyen kezdeményezésnek. Megint nekik lesz jó valamiben, nem a kisebb piaci szereplőknek.
A Bookline által adott nagy kedvezmények egy átlag vásárló szemében persze remek dolognak tűnnek. Az más kérdés, hogy ez milyen hatást gyakorol a piac többi szereplőjére, a kiadókra, kereskedőkre. Ha fel akarják venni az árakkal a versenyt, akkor engedniük kell az árból. Egyre kevesebb a hasznuk, ezért vagy elküldenek embereket, vagy a fizetésüket csökkentik, mindkettő a tartalom minőségének csökkenéséhez vezet (pl. nincs lektor, korrektor). Off vége.

Na ez a mondat nem tetszik a teljes cikkben:

"Az ekönyvek szinonimája nem az olcsókönyvek lesznek. Ez egy új olvasási forma, sajátos költségekkel és megtakarításokkal, de ne azért szeressük, mert olcsó, hanem azért mert az olvasás így praktikus, egyszerű és hatékony."

Úgy minimum 50(-90)% megtakarítás a kiadónak, és ez még csak érezhető se legyen az árakon??
Hát legyen! De akkor ingyen Irex-et mindenkinek, aki tud írni-olvasni.

UFF!

@A sivatag démona: A pdf nem a legjobb a mostani, fősodornak számító 6"-os olvasókon. Szöveg és ábra (főleg ha vektorizálható, pl. svg) témában az epub teljesen jól használható.

A pdf a nyomtatáshoz és a nagy kijelzőhöz jó, mindkettő kivezet a most elterjedt ovasók világából.

Szakmailag meg, ha tudsz értelmes pdf-et csinálni, (ami nem album, nagyformátumú katalógus stb.) akkor epubot is tudsz. Előbb utóbb ;-)

@paszy: "Úgy minimum 50(-90)% megtakarítás", ezt honnan veszed? Sajnos az átállás (is) költséges, nem is kicsit, és ezt nem hosszú távon akarják kigazdálkodni, sajnos.

@Dworkyll:
Honnan gondolom?
Szerintem horror pénzt megtakarítanak, mert pl:
1. Egy nyomda villanyszámlája ugye nem annyi, mint 5-6 dbszámítógépé, amin végülis konvertálgatni fognak.
2. A könyvest a boltban eladótól veszed, aki fizetést kap
3. a nyomdászok, a papírgyári dolgozók.... Ezeknek a bére, költsége mind elmarad.
4. megspórolja a raktározást, és az el nem adott példányok költségét... (Egy pen-drive-ra ugye sok e-könyv ráfér)

És még visszamehetnénk a favágókig (Bár örülök annak, hogy a fák állva maradnak, és teszik a dolgukat, tisztítják a levegőt.)
De ha gondolod, megérdeklődöm a nyomdában dolgozó cimborát, hogy csak a nyomtatásnak milyen költségei vannak(már ha a főnöke elárul ilyen titkot).

@paszy: ez sajnos mind igaz. Arra kíváncsi leszek, mi lesz ezekkel a szakmákkal. Emberek egy újabb csoportja fogja elveszíteni a munkáját (nyomdász, kiadóknak dolgozó grafikus, könyvesboltosok, esetleg könyvtárosok) a számítástechnika előretörése miatt.
Egyrészt tudom, hogy ez az élet rendje, de valahol mégis szomorúnak tartom, ami történik.

@paszy:
"minimum 50(-90)% megtakarítás a kiadónak"

A kiadó megtakarításáról beszélsz, aztán az eladók bérét meg a raktározást kezded el levonni a költségekből? :)

Úgy érzem, kicsit összemosódik benned a dolog.
Három részre választhatjuk: a kiadó, a nyomdai előállítás és a terjesztés.
Valóban csökkenthetők a költségek, de a kieső folyamatok helyett vannak újak, amik miatt nem lehet úgy számolni, hogy egyszerűen kihúzod az egyes tételeket.
Másrészt, épp a kiadó esetében, akár még nőhet is a költség.
A költségcsökkenés inkább a nyomdai és terjesztési költségeknél jellemző.

De ezt a témát elég alaposan megtárgyaltuk itt az előző postoknál is, olvass vissza kicsit ha jobban érdekel.

@Könyvelő Mo: Az Alexandra kiszállítás elég hamar (10000Ft? felett) ingyen van, arra ösztönöz, hogy több könyvet vegyél. Ez is egy üzletpolitika, nálam bejön, még sosem fizettem a szállításért, inkább összevárok egy kisebb kupac könyvet.
Egyébként meg nem értem: a Bookline drágább mint az Alexandra, a Bookline hangzatosan vezsteséges (pedig ugye milyen jó), az Alexandráról nem mondják ezt. Csak én érzek itt ellentmondást?

@igazi hős: Amennyire én tudom, a Bookline sok beruházásba fektet komoly összegeket, szóval könnyen lehet, hogy papíron ezért veszteséges.

Örvendetes a hír. Lehet valaki olvasta a korábbi kommentezéseket.
Viszont, a file típusának kérdése nem elhanyagolható. PDF vagy epub, ha jól olvastam. PDF-ből még lehet csinálni mást is. pl az áltlaam favorizált PRC-t amit a Mobipocket ingyenes Creatorával lehet készíteni. epubból, már nem tudok semmit, és nem biztos hogy szeretnék megválni a mobipocketemtől a telefonomon.

@igazi hős: az Alexandra is bajban van, több boltot is bezárt. A kiadóknak pedig óriási csúszásokkal fizet, ezért is olyan "sikeres", más pénzéből élni nem olyan nehéz.

@Polemius:
Sorry!
Igazad van. Én a nyomtatott könyv végfelhasználói árára gondoltam. MEA CULPA! MEA maxima Culpa!
De azért ne csináljanak nekem egy 4000-es nyomtatott könyvből mondjuk 3500-ast, mert szívrohamot kapok. Akkor inkább marad a nyomtatott könyv, annak mégiscsak könyv illata van.(meg pár dolgozni akaró ember állása is megmarad)
:)

Azért ne kövezzetek meg, de az általam idézet mondat kicsapta a biztit. :(

Amúgy én is szeretnék e-olvasót, de a 4"-os Cowonomhoz képest az 5-6" kicsi lépés lenne, ami meg nagyobb, az még horror drága.
=(

@Dworkyll: A MEK nagy állománynak látszik, de a lejárt jogdíjú státusz erősen korlátozza a hozzáférhető könyvek körét.

@Komavary: @Dworkyll: Én nem gondolom, hogy kellően kiforrott lenne a technológia, azt meg főleg nem, hogy 6" bármire elegendő lenne. Főleg nem 800*600 felbontás mellett. Mondom, technikailag nem egy nagy kihívás rendes felbontású e-olvasót készíteni, de a másik oldalról meg semmibe nem kerül kis méretre optimalizálni magát a pdf-et.
A most kapható e-olvasók kezdetlegesek és suták. Nincs ezen mit magyarázni szerintem, lesznek úgyis jobbak, idővel. A CES-en bejelentettek közt van pár érdekes darab, de még azokról sem mondanám, hogy kiforrott technológia lesznek majd. Nem tartom valószínűnek, hogy a mostani méretekhez fog majd igazodni az e-olvasó formátuma, ezt zsákutcának tartom.
A pdf szimpatikus dolog. A lateX egyetemen alapműveltség, de sok középiskolában is tanítják. Nyílt formátum, sok mindent bele lehet rakni, platformfüggetlen, és mindenhol ugyanúgy jelenik meg. Nem véletlen szeretjük. Ezt mindenki oda vissza ismeri, nem valami idióta kiadó saját kreálmánya, ami ráadásul zárt is. Ha nem a pdf lesz a formátuma, nem terjed el.

@paszy:
Sajnos több dolog is befolyásolja, mennyiért fogják adni az e-könyveket. Egyik az új költségek (technológiai, licensz, kiadás jogának díja stb.), másrészt a terjesztő mennyire akar nagyot markolni (jelenleg is a bolti ár nagy részét a terjesztő teszi zsebre), harmadrészt pedig az a sajnálatos helyzet, hogy itt, Abszurdisztánban az elektronikus könyveket 25% adó terheli.

@A sivatag démona:
A LaTex csak bizonyos szakokon elterjedt, nem véletlenül.
Egyébként az ePub is nyitott, ráadásul rugalmas formátum. Arról nem is beszélve, hogy a könyvkiadásban meghatározó tartalomkészítő eszközökhöz is kapcsolódik (adobe, ugye).
A PDF meg azért problémás, mert fix oldalképet állít elő, ezért is nyűgös a könyvolvasókon az áttördelése.

Az utóbbi időben úgy látszik, leginkább az ePub-ot látná mindenki mint kvázi e-könyv szabványt.

@A sivatag démona:
Szia!
Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A nagyméretű (A/4-re optimalizált) PDF normális olvasásához kb. az alábbi specifikáció kell: 170 x 260 mm kijelző (átló 12,1"), 1200 x 1800 pixel felbontás (180 dpi). Ehhez most a Plastic Logic Que (800 USD) és az iRex DR1000 (850 USD) áll a legközelebb, de még messze nem tart ott egyik sem. Ennyi pénzért gyakorlatban nem ésszerű kiváltani a papírnyomtatást (sem költség, sem egyszerűség, sem minőség szempontjából, bár az kétségtelen, hogy mindkét eszköz kvázi már képes a papírt helyettesíteni).
A PDF önmagában egy csökött formátum, az eink legnagyobb előnyét képtelen kihasználni (a betűméretváltást és az ebből fakadó áttördelést), bár néhány esetben (műszaki, tudományos munkák) ezzel együtt a jövőben is talpon fog maradni.

@paszy:
Én is hozzáteszek egy strigulát: NINCS 50, pláne nem 90%-os megtakarítás.
Az árazás kérdését néhány postban és néhány kommentben részletesen kiveséztük, felesleges (és épp ezért meddő) vitát nyitni arról, hogy miért nem 90%-kal olcsóbb az e-könyv, mint a papír. Azért, mert nem lehet annyi (nem éri meg gyártani).

@bbandi: Én is így teszek! Sőt, ott helyben leülök egy százasért a gép elé és megrendelem a megnézett és tetsző könyveket a
Bookline-on.
Ezért mennek tönkre a kisboltok. Sajnos... Ilyen kis könyvesboltja volt 20 évig a most az iskolai konyhán dolgozó munkatársunknak.

@cheetah_01: a digitális irodalmi akadémiát nézted online szövegek ügyében?

@A sivatag démona:
A lényeg, hogy az A4-es kéthasábos formátum egy relikvia, amihez semmi értelme ragaszkodni.
Mivel egységes méret biztosan nem lesz, sokkal ésszerűbbnek tűnik az epub, amely ugyanúgy olvasható hat, öt, nyolc és tizenkilenc colos képernyőn is.

"Ezt mindenki oda vissza ismeri, nem valami idióta kiadó saját kreálmánya, ami ráadásul zárt is. Ha nem a pdf lesz a formátuma, nem terjed el. "

Az epub nyílt, és egyre több szaklap támogatja. A google books támogatja. Az archive.org támogatja. Az apple (iPad) támogatja. Mi kell még az elterjedéshez?

@Polemius: @Bolcsesz79: Köszönöm, ilyen mélyen nem ismerem a tényeket, csak évek óta hallom, hogy a Bookline "tisztességtelenül olcsó", azaz mások kiszorítása (szebb megfogalmazásban: piacszerzés) érdekében veszteséges.

@Professzore: A PDF nem "csökött" attól, hogy 6"-on nem használható. Nem arra találták ki, hanem arra, hogy megbízhatóan ugyanazt kapd meg papíron amit küldeni akartak. Ilyen alapon a HTML is elég csökött, mert ez a blog is szarul olvasható a mobilomon.

@Komavary: Szia! Néztem, igen, csak (mint írtam), nem jöttem rá, hogyan lehet letölteni a szövegeket. Csak nem copy/paste? :-)

@Dworkyll: mek-et ismerem, volt internetes találat is. remélem, most majd választhatok az ebook, vagy a nyomtatott könyv között, ha kell valami. erről merengek ritka üres perceimben, hogy minő Kánaán lesz az.

@cheetah_01: De, sajnos copypaste. :(

@A sivatag démona: Őő, láttál te már ilyen vasat közelről? Bármilyet? Kicsit az az érzésem, hogy tények ismerete nélkül dobálózol. Vannak hiányosságaik, ez tény, de valamit már nagyon lehet rajtuk: olvasni. A hiányosságok épp az extrák körül keresendőek, amik papírkönyvnél nem is léteznek.

"nem valami idióta kiadó saját kreálmánya, ami ráadásul zárt is. Ha nem a pdf lesz a formátuma, nem terjed el. "

Itt konkrétan mire gondoltál? Az epub nyílt szabvány, sok okos ember rakta össze, és ha van olvasód, akkor büntetően jól olvasható (PC-n szar, ez igaz). A prc ugyan zárt és formátumlimitált, de ingyenes az olvasás és a gyártás is, és végtelenféle platformon olvasható. Az egyetlen gond vele, hogy nem triviális az "átoptimalizálás" az epubra. Kritikám mint fent: mire alapozod sommás véleményed?

@Komavary: Ott a pont, ki mondta hogy egy publikációt csak egy oldalképpel lehet megjelentetni? Az e-verzióból egy file elég a kicsi és a nagy olvasókra is, mert az epubot/prc-t teljesen értelmesen lehet áttördelni, az oldalképnek és a betűméretnek a függvényében.

@Komavary: Nézzük a dolog jó oldalát: nem én vagyok annyira ostoba, hogy nem vettem észre vmit, ami ott van. Nincs ott. Mármint: download. Köszi!

inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-337584

Na, ez se hangzik vmi biztatóan: "a tartalmakat csak bizonyos eszközökre lehet majd letölteni - amelyet regisztrálni kell"

Ezt meg nem értem: "a vállalkozás egy kész technológiát vett meg a német Hanseatische Gesellschaft für Verlagservice informatikai céggel, amelynek rendszere a világon egyedülállóan egy olyan olvasót használ, amelyen keresztül elérhető az áruház, tehát vásárolni is lehet rajta".

De hát ilyen már van! Miért lenne ez egyedülálló? Lehet, hogy az ürge nincs nagyon képben?!

@Komavary: Az XML nyílt, szinte minden támogatja, sőt iparági szabvány dokumentumtípusok (DocBook) és stíluslapok is vannak hozzá, sőt lecserélhető is, akár a felhasználó is készíthetne. Védelem az nincs hozzá...

@cheetah_01: Szerintem ez egy elcsúszás, lehet szándékos, de lehet véletlen is. Tudjuk, hogy vannak versenytársak most is, meg jönnek újak, ezen kár tekerni.

A lényeg, hogy a terjesztési "logisztikát" nem maguk építik ki, hanem szolgáltatásként veszik a HGV-től. Ez olcsóbb, kevésbé kockázatos, a költségek jobban korrelálnak a forgalommal. Nyilván nincs pártíz vagy párszáz millájuk arra, hogy egy saját webes-publikációs-autorizálós magrendszert összerakjanak vagy vegyenek.

És DRM-mel árulják majd az epubokat, ami nekem sem tetszik, de így is tök forradalmiak. Legalább szabványos, mert az Adobe-n alapszik, és olyan vasat veszel alá, amilyet akarsz. Koobe, Onyx, irex most is van, szerintem a Sonyn is megy. A Kindle ág most szívós, de szerintem lesz még epub Kindle-n is.

@Dworkyll: Ja, akkor ez azt jelenti, hogy akármilyen eszközt regisztráltathatsz, nem csak az általuk árultat?

Azt értem, hogy megvesznek egy kész dolgot, és ez jó, csak azt nem vágtam, hogy ezt miért aposztrofálja egyedülállónak. Én csak néhány hónapja olvasgatok erről, de ...

@Komavary: Bocs, még egy kérdés a DIA-ról: rendben, copy/paste. És utána? Doc? Tudnál tanácsot adni?

@S'hark: Te képes vagy a Creatorral pdf-ből értelmesen kinéző prc-t csinálni? Ez érdekelne, mert nekem még soha nem jött össze.

@A sivatag démona: Eszem ágában nincs kétségbe vonni, amit az olvasókról írtál, biztos, hogy lesz jobb is. Viszont már a mostaniakon is látszik, hogy - sima szépirodalmat tekintve, ábrák nélkül - teljesen korrektül működik prc-vel és epub-bal, míg a pdf-fel elég nyögvenyelősen. Ezért én, mint ebook-user, nem is igen akarok a pdf-fel foglalkozni, és szerintem vagyunk így páran. Ezért nem hiszem, hogy ezt fogják (kizárólagos) kitűzött célként tekinteni a fejlesztők, de persze meglátjuk.

@cheetah_01: Igen azt. Idézem "Ugyanakkor lényeges, hogy a fogyasztók tudják: az ekönyv-áruházunkkal támogatni fogunk mindenkit, aki PC-n, telefonon vagy egy egészen más olvasón kívánja a tartalmat fogyasztani."

Értsd: szabványos lesz a formátum is, meg a DRM is. Ez mindenképpen jó hír.

Az "egyedülállóság" meg szerintem valamilyen PR-os, vagy újságírós megcsúszás lehet. Egyedülállóan erősek lehetnek a magyar piacon egy darabig, egyedülállóak lehetnek a direkt-eszközös (PC nélküli) tartalomértékesítésben (leszámítva az iPhone AppStore könyves dolgait) egy ideig stb. Ez igaz. De könnyű félrehallani, félreérteni, félremagyarázni.

Anno a T-Com olvasójáról is azt mondták hogy elsők a magyar piacon, pedig nem. A PR gépezet már csak ilyen ;-)

@ehran: A creator visszabontja htmlre a pdf-et. Azt kidesztillálod a prc-ből, rendbeszedheted, és visszabuildeled. Elvileg ;-) De sose csináltam.

@cheetah_01: sajnos nem. Ezen püffögtem pár napja:
orokorom.freeblog.hu/archives/2010/02/27/TrageDIA/
orokorom.freeblog.hu/archives/2010/03/03/Szabo_Magdat_serelned_mi_DIA2/

Mintha úgy rakták volna össze, hogy fent legyen a szöveg, de azért annyira ne lehessen használni.

(ráadásul mintha a régi dián tisztább lett volna a html, de lehet, hogy ez csak emlék.)

@Dworkyll: Na, ez a desztillálás érdekelne. A működési elvét tudtam, hogy ilyen, de azt nem, hol illetve hogy tudnék "belenyúlni".

@ehran: mint mindenhez, a prc-hez is csinálnak roppantó scripteket, és egyszer láttam ilyet messziről, egy Aenea nevű tag csomagját.

@igazi hős:
Valóban így van, a PDF erre való, még ha van is pár gond ezzel. A csököttséget arra értettem, hogy sok olyan szempontot, ami e-kiadásban fontos, nem vagy csak nagyon nyögvenyelősen teljesít (áttördelhetőség, DRM, kielégítő belső hivatkozások -- csak hogy a legfontosabbakat említsem).

@Dworkyll: koszonom, a MEK-et ismerem, errol a masikrol nem hallottam. Most raneztem, de ahol epp potyogok, ott nem enged a tuzfal kimenni arra az oldalra. Mennyi magyar nyelvu erheto ott el?

@Professzore: Na jó, de egészen kevesen akarnak fűnyíróval borotválkozni: éles kés van benne meg forog is, de azért nem az igazi. Viszont tegyük egymás mellé 1993, nyílt szabvány és platformfüggetlen szavakat: elég erős kombináció, annak ellenére, hogy én kinézet helyett inkább tartalmat szeretnék kapni, ha már egyszer lehetőségem lenne gépi feldolgozásra. Erre pedig semelyik ebook formátum nem alkalmas, ezért sosem fogjuk megtalálni a kovácsok között azt a Kovácsot akire épp keresnénk...

@igazi hős:
Attól, hogy valami régi, széles körben támogatott és nyílt nem feltétlenül jó egy adott célra. Nekem az a véleményem, hogy nem lehet abszolút értelemben vett előnyöket hozni az ekönyves szabványnak való megfelelés érdekében (ennyi erővel a TXT is lehetne tökéletes ekönyves formátum, mégsem az, ahogy a pdf vagy a djvu sem az, sőt, a doc is csak ímmel-ámmal, de inkább sehogy).
A lényeg, hogy MIT várunk el a formátumtól:
-- teljeskörű nyelvi támogatást,
-- könyvhöz hasonló minőségű és rugalmasságú formázhatóságot,
-- védhetőséget (ez sajnos a kiadók elvárása, bármennyire is zsákutca),
-- egyszerű kezelhetőséget, konvertálhatóságot,
-- az eszközök által kínálat lehetőségek kihasználását (hivatkozások, szótár, keresés, áttördelés, méretváltás satöbbi satöbbi).

A tartalom alapértelmezett bármilyen szöveges formátum esetén, vagyis a tartalom minősége tekintetében nem lehet differencia sem a txt, sem az ePub, sem a PDF között.

Nekem nincs bajom a PDF-fel, mert tudom kezelni, létre tudom hozni pont úgy, ahogy nekem tetszik, csakhogy ez ipari méretekben, ezerféle eszközre és milliónyi felhasználóra NEM megvalósítható. Az ePub (legalábbis elvileg) megfelelő forrás felhasználásával viszont alkalmas erre. És ez nem összemérhető előny (szinte) bármelyik másik formátumhoz képest.

Azt ellenben nem értem, hogy mire is alkalmatlanok az ekönyves szabványok? Keresésre?

@Professzore: "mire is alkalmatlanok az ekönyves szabványok" Tartalom keresésre. Ha a forrásod XML, akkor nem dőlt betűs részek vannak benne, hanem nevek, városok, stb., amikhez a stíluslapod hozzárendel valamilyen formázást. Bármilyen formátumban készíthetsz indexet (vö. gyűjtsük ki a félkövér szövegeket), de XML-ben ha akarod készíthetsz névmutatót, helymutatót, bármimutatót, feltéve, hogy az anyagban ezeket a címkéket használtad. Viszont XML-t készíteni időigényes ezért drága. Nem lehetetlen a formázást "visszafordítani" tartalomra, de speciális szakértelmet igényel. Nem ördöngősség, itthon is megvan a megfelelő tudás, a MEK is így készült, de ennél nagyobb anyagok is.

@igazi hős:
"Nem lehetetlen a formázást "visszafordítani" tartalomra, de speciális szakértelmet igényel"
a formazast pillanatok alatt vissza lehet forditani, mivel a bemenet (epub) is szinten XML (xhtml) tehat vissza lehet forditani, meg gyorsan is megy.
A kerdes, hogy jo-e, eleg-e.
Ide nem spec szaktudas kell, hanem egy "szabvany" (hogy ki is tudd nyerni az infot, es tudjad, hogy mit keresel) es egy fenek, mert kemeny kezimunka vegigolvasni egy konyvet es bejelolgeni, hogy az most "nev", "cim", "hely", "barmi" es esetleg azon belul is: minek a neve (szemely, szereplo, foszereplo, allat, stb), milyen hely? es lehet folytatni.
Egyszer megprobaltam bejelolgetni egy konyvet, kb az elso oldal felenel abbahagytam, mert nem volt hozza turelmem...

"MEK is így készült"
Tevedes. Ha a MEK igy keszult volna, akkor annak lenne nyoma. pl a letoltheto XML formatumban, ami TEI tipusu, es abban aztan van "name", "title", "place" stb elem. Sajnos en ilyennel nem talalkoztam MEK-es konyvekben...
Nem szaktudas kell hozza hanem kezimunka..

@Ignis_veneficus: Hiányosak ismereteid és akkor még finom voltam.
1. Az XHTML egy dokumentum típus, abból is nagyon egyszerű.
2. "de nem spec szaktudas kell, hanem ... egy fenek" Amit te írsz az az indiai módszer, valóban működik. Nem voltál elég motivált, egy indiai (egyébként semmilyen Európában beszélt nyelvet nem értő!) szakmunkás napi 1-2 dollárért 12 órában nyomja. Az eredmény alig rosszabb, mint amit konverzióval el lehet érni, és kicsi anyagnál olcsóbb. De néhány ezer oldalnál már a programozás olcsóbb. Ha nem így lenne, nem éltünk volna meg belőle évekig.
3. Mi konvertáltuk, de ne nekem higgy:
mek.oszk.hu/html/allando/formatum.htm
A TEI-t is említi, csak hogy ne legyen hiányérzeted. (Ezzel persze lebuktatom magam, hisz a DTD-kben benne van a cég neve, de ezt a munkát nem kell szégyellnünk :-)
4. Akarsz még beszélni róla?

@igazi hős: Sajnos olyan keresést nem látok, hogy mit lehet xmlben letölteni, de hogy valódi link is legyen, Egri Csillagok xmlben: mek.oszk.hu/00600/00656/00656xml.zip

@igazi hős: Szerencsére tévedtem, lehet formátumra keresni itt: mek.oszk.hu/katalog/
Formátumban XML-re keresve 615 találatot ad.

@igazi hős: Persze, hogy akarok beszelni rola:
1, XHTML egy XML dokumentum tipus, de ezt irtam en is.
2, XML<->XML, XML->HTML vagy XML->TXT tenyleg programozas. Amirol szo volt az a kulonbozo mutatokhoz szukseges adatok. Amennyiban az rendelkezre all az XML-ben akkor semmi gond (bele lehet rakni az XHTML-be is, igy az ePub-ba is). Akkor van gond, mikor ezek az infok a folyoszovegben vannak (minden jeloles nelkul), akkor kell a fenek, meg a kezimunka, vagy valahol megoldottak a termeszetes nyelvek ertelmezeset? es az mukodik a magyarra is? Hogy a te peldaddal eljek: a mondat eleji "Kovacs" az most kovacs (szakma) vagy Kovacs (nev) jobb esetben a mondat elemzese segit, de rosszabb esetben a szovegkornyezetet is elemezni kell.
3, Ezt a konvertalast nem vitatom. De amik ott vannak, az meg mindig messze van az altalad emlitett "keresheto" szovegtol.
Megneztem a linkelt XML-t is (TEI), ebben sem varosok, nevek, stb-k vannak, hanem formazasok. Nem is cimkek, mezei formazasok.
Ha mar rendes XML-t akarunk csinalni, akkor az a minimum, hogy a szoveg vegen levo "TÖRÖK SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK" el legyen kulonitve a szoveg tobbi reszetol, es benne kulon legyen a kerdeses szo, plussz a magyarazata, hogy pl egy egyszeru xPath-al keresni lehessen. Aztan ha tenyleg igenyeset akarunk, akkor az elofordulast ossze is kellene linkelni a magyarazattal. Vagy esetleg az egesz reszt ugy kellene generalni amikor megjelenitem az XML-t.
Tehat, amirol beszelsz:
"Ha a forrásod XML, akkor nem dőlt betűs részek vannak benne, hanem nevek, városok, stb., amikhez a stíluslapod hozzárendel valamilyen formázást. Bármilyen formátumban készíthetsz indexet (vö. gyűjtsük ki a félkövér szövegeket), de XML-ben ha akarod készíthetsz névmutatót, helymutatót, bármimutatót, feltéve, hogy az anyagban ezeket a címkéket használtad."
pont nem valosul meg az altalad mutatott XML-ben.
(azt mar csak halkan teszem hozza, hogy pont az lenne az xml lenyege, hogy nincs benne formazas, es pedig tele van xslt-fo attributumokkal)
4. akarsz meg rola beszelni? :D

@igazi hős: "Viszont XML-t készíteni időigényes ezért drága. "

Nem. Xmlt- csinálni pont annyi, mint bármi mást. Megtölteni értelmes és hasznos/használható tartalommal, na az a strapa. Megnézem én a te indiai szövegválogatódat, amint nyelvtudás nélkül képes _elemeire_, értsd xml-ben definiált objektumokra bontani egy szöveget. Még a full profi magyar korrektorok után is van mit takarítani, kérdezz csak meg bármilyen szakmabelit (vagy nyiss ki egy tetszőleges könyvet).

Jó xmlt készíteni a kihívás, mert minimum a forrásnak rendben kell lennie. Ezért kaland az mostani e-kiadás, mert ha nem T-Com minőségben (értsd felhányom a letöltött pdf-eket) akarod csinálni, akkor illik optimalizálni a forrást->xmlt->epubot.

És mivel itt tartalomipari profikkal állunk szemben, elvárható, hogy optimalizált, profi publikációkkal jelenjenek meg, és erre most az epub a legjobb és a leginkább elérhető.

Mivel pedig az xml alapokon nyugszik, valószínűsíthető, hogyha véletlenül holnap előállna egy még tutibb szabvány (amit azért nem nagyon hiszek) akkor a backlistet másodpercek alatt átkonvertálják arra is.

@S'hark: Eláárulom, epub-ból egyszerűbb prc-t készíteni, mint pdf-ből...

A pdf-et át kell küldeni valami karakterfelismerő programon, eltüntetni a minden sor végén ott lévő bekezdésvég jeleket, elvégezni a formázást, stb...
Az epub-ot kibontod, kiszeded a benne lévő tartalmat, belekukkantasz a stílusleíróba és egyszerű keres-cserél eljárásokkal összerakod a prc forrásfájlt, egy html-t. Ezt beletolod a Creatorba és kész.
Rendszeresen készítek prc-ket és fb2-ket, a legrosszabb forrás a pdf, azzal kell a legtöbbet vesződni akkor is, ha a helyesírása és a tördelése egyébként jó...

@A sivatag démona: Ha a laTeX alapaműveltség, akkor az már igazán beleférne, hogy az alap kimenete a ps, amiből úgy kell összemókolni a pdf-et, teljesen fölöslegesen. A PDF olvasás pc-n is erőforrászabáló dolog, az e-book readereken pláne. A pdf-en átlépett az idő...
A PS kimenetből generálhatsz html-t, ami kellemes bemenete az epub-nak, prc-nek, fb2-nek, rtf-nek, doc-nak, bárminek. PS-ból pdf-et készíteni pont akkora meló, mint bármi egyebet...

@Ignis_veneficus: Látom nem érted, de úgy látszik kevés vagyok a megértetéshez: igenis lehet formázásból intelligens tartalmat generálni. Pl. te is onnan tudod, hogy valami város, hogy rajta van a térképen. Ugyanez programban egy megfelelő szótár használatát jelenti.
Örülök, hogy te ilyen jól látod miből mit konvertáltunk :-(
A MEK anyag valóban kinézet orientált, de hát ez irodalom és nem újságcikk, így nem sok értelme lenne kigyűjteni a nemlétező helyeket és embereket.

@Dworkyll: Rövid leszek: egy triviális és agyonszajkózott ostobaságot írsz, de ezen meg sem lepődöm egy olyan országban, ahol Wordben, stípuslap nélkül készül el egy irodalmi mű.
XHTML-t "csinálni pont annyi, mint bármi mást", de az nem tartalom, csak design.
Ha valóban tartalmat akarsz tárolni, akkor mind a szövegtartalmat, mind a külső adatforrásaidat hosszan elemezni kell. Aki azt mondja, hogy adott tartalomhoz 1-2-3 nap alatt sémát/DTD-t készít, az nem géniusz, hanem kókler. De erről nem győzködök tovább senkit, arra sem sikerült még nyomdánkívüli embert meggyőznöm, hogy a szakdolgozatnyi (pár 10 oldalas) dokumentumot addig nem kéne bevinni, amíg kész nincs a teljes sablonja. (Mégse volt rövid.)

@SaGa: Kiegészítés: a PDF-en átlépett az idő, ha az olvasás élménye a lényeg. Ha a fixen rögzített formátum, akkor nem, arra ez a legjobb hordozható formátum, csak legyen hozzá megfelelő méretű képernyőd, felbontásod, memóriád és processzorod.

Jó sok évvel ezelőtt felmerült, hogy a Codex szerepjáték szabálykönyvét talán elektronikus formában is ki kellene adni, mert az első papír kiadás valami nyomdai baki miatt erősen elcsúszott, plusz így is hibásra sikeredett, sokaknak cserélni kellett a kötetet. Annál a könyvnél a formátum nagyon fontos volt. Rajzok, szövegek, a lapok szélén hely hagyva jegyzeteléshez, stb. Nem volt megengedhető, hogy az előre meghatározott oldalképtől bármilyen formában is eltérjen valaki, nekilásson átméretezni vagy tördelni, mert borult vele az egész koncepció. Na erre jó a PDF és erre tökéletes. A PS még jobb lenne, csak arra akkoriban nem volt elterjedt windows-os olvasó (igazából ma sincs), így az kiesett a képből.

Az átméretezhet, reflow-olható pdf a formátum alapgondolatának megerőszakolása és ez látszik is minden alkalommal, amikor bekövetkezik a kényszerű átméreteződés.

Kicsit nézegettem az e-pub könyveket és egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy lehet egy ilyen formátumba egy ábrákkal gazdagon illusztrál könyvben eligazodni. Ha áttördeli az oldalakat, akkor eltávolodnak az ábrák a hivatkozásoktól, tehát az ember belezavarodik, főleg egy kis e-olvasónál. A másik, hogy a tipográfia is felborul, hiszen áttördel mindent. Szóval nem értem ezt az egészet. Az olvasás könnyebb, de a használhatóság nem? Igaz az egész értelmét veszti, amint elterjednek a nagyobb kütyük. Akkor újra belép a klasszikus könyvforma és lehet újra szép az e-könyv. Én átmeneti szükségszerűségnek tartom az e-pubot, ami inkább csak szöveges állományoknál jó.

@igazi hős:
1, azt mondtad, hogy be kell tagolni a szoveget, mert ugy jo.
Ezt elfogadtam. Adtal ra egy peldat a MEK-es linket.
Megneztem jol es kritizaltam, hogy nincs betagolva.
Erre irtad, hogy kinezetorientalt.
Akkor mire is pelda?

2, Szotarral torteno tagolas:
Erre nem kaptam valaszt:
Hogy a te peldaddal eljek: a mondat eleji "Kovacs" az most kovacs (szakma) vagy Kovacs (nev) jobb esetben a mondat elemzese segit, de rosszabb esetben a szovegkornyezetet is elemezni kell.
hasonlo a helyzet a "Gorbacsovot" szoval is. nev? ital? kell hozza a kornyezet is.

3, Az irodalmi muveket is van ertelme feldolgozni: Pl melyik konyvekben fordul elo Napoleon, vagy mi jatszodik Londonban.

4, Nem tudom, hogy mit konvertaltok, mert fent emlitett MEK-es pelda nem olyan. En csak azt neztem, es mint emlitettem, abban nem voltak a tag-elesek.

5, Mivel a sem Lira es sem a Bookline sem arrol hires, hogy tenyirodalmat ad ki, es az emberek sem azt olvassak a redereken. igy feltehetjuk, hogy a cikk a szepirodalomrol szol. azt meg teged idezve:
"de hát ez irodalom és nem újságcikk, így nem sok értelme lenne kigyűjteni a nemlétező helyeket és embereket."
Akkor pedig miert varjuk el a mutatok hasznalatat?
Miert varjuk el, hogy alkalmas legyen "Tartalom keresésre" ?

Kotod az ebet a karohoz, hogy az "igazi" a tagelt formatum, amelyben nem "dolt" resz van, hanem varosok, nevek stb.
Aztan beraksz egy linket amelyben formazasok vannak, es nincsenek tag-ok.
Mint pelda.
Aztan kozlod, hogy: Ja.. az irodalmi mu, abba nem kell ilyenek...
Akkor most mi is van?

@ff48bp: "Ha áttördeli az oldalakat, akkor eltávolodnak az ábrák a hivatkozásoktól" Mondjuk ez csak pénzkérdés, szerintem a vas már bírná és van olyan profi tördelőrendszer, amiben ilyen hiba megfelelő forrás és megfelelő formázás alkalmazásával nem lép fel. Azonban az ára magában több mint az a pár száz dollár amit egy olvasóért kiad az ember. Várni kell a kritikus tömegig, ahol megéri a darabonkénti pár (tíz) dollárért (át)írni egy (fél)profi szedőprogramot az adott platformra.

@ff48bp: Szerintem a megoldás a két olvasó per kopf. Egy eink a sima szövegnek, egy ipad vagy hasonló a színes magazinoknak, gazdagon illusztrált könyveknek.

(Mert szvsz nincs az a profi tördelőrendszer, aki pl. egy normális oldalkeretet értelmesen tud kezelni, lásd fenti Codexes példa.)

@SaGa: Köszönöm, ez megnyugtató. Még soha nem csináltam epubból prc-t. csa rtf, txt és pdf. Olvasható. Viszont a jelenleg neten megtalálható, könyvek 90%-a fantasy és sci-fi. Jó lenne gy kis komoly is. ÉS nem olyan régi ami már a MEK-en is megtalálható:)

Egyedül állok azzal a véleményemmel, hogy az e-pub nem szép? Nekem nem szimpatikus, hogy egy könyvet kiadnak és amikor abból e-pub lesz, akkor valami sorhalmazzá, meg közben képekké alakul át. Erre úgy érzem nem lesz szükség, ha már lesz egy nagy méretű hajlékony e-könyv papír. Azon már tényleg újságot szeretne az ember látni, nem akar nagyítani semmit, vagy csak néha, de azon már minden egyszerű lesz. Szóval az e-pubba olyan nagyon nem szeretnék beleszokni.

@ff48bp: Lehet epub formátumban is szépet és pdf-ben is rondát gyártani. Gyanítom, nem véletlen, hogy az epub alapformátum kitalálója is az az Adobe, amely a pdf-et anno megalkotta. Valószínű rájöttek ők is, hogy túllépett az idő a dolgon...
Az epub - lévén nyílt szabvány és bárki által előállítható - többek számára lesz elérhető, mint publikációs eszköz, mint a pdf, amelynek a teljes funkcionalitásra képes példányát még mindig csak egy kereskedelmi szoftverrel lehet maradéktalanul előállítani. Az Adobe Acrobat még mindig meglehetősen drága szoftver, és a munka nagyobb részét nem is ebben, hanem egyéb eszközökkel kell elvégezni. A különféle "free" pdf kendácsoló programok egy halom funkciót nem tudnak, amit az Acrobat igen...

Az epub meg egy egyszerű editorral is előállítható, ha tudod, hogy mit hogyan. Igaz, egy színes-szagos wysiwyg editorral könnyebb, de nem kell hozzá, ahogy a html kódhoz sem kell a FrontPage...

@ff48bp: Figyelj, az epub (és a villanykiadás mindenestül) paradigmaváltás. És szerencsére nem kell, hogy mindenki rajongjon érte, ha nem tetszik nem veszed meg, ennyi.

Nagyon nagyon sok embernek viszont tetszik az új paradigma, és elfogadhatóak az epub/prc által nyújtott szolgáltatások, amik - ismétlem - gyökeresen mások mint a papír- vagy akár a rögzített oldalképű elektronikus kiadványok.

Ha akarod győzködhetlek ezerrel (olvasd a blogot ;-) de igazából nem téged akarlak meggyőzni hogy tetsszen, (eldöntöd te azt magadnak, ezer módszer van rá), hanem a tartalomszolgáltatókat, hogy

1. adjanak ki így is
2. képviseljem feléjük a leendő felhasználókat, hogy az előző pont "így"-e pontosan mit is takar

Neked, mint potenciális e-olvasó azt tudom mondani, hogy próbáld ki mielőtt elítélnéd, és meg tudom mondani, hogy mit várhatsz, és mit nem a mostani olvasóplatformoktól. (Mégegy: a próba nem egy perc, nem egy nap, és nem is egy könyv. Hanem több. Utána ráérsz azt mondani, hogy neked nem jön be. Pénzt mindenesetre ne adj érte addig, amíg nem érzed úgy, hogy szivesen teszed.)

@ff48bp: ekonyvolvaso.blog.hu/2010/01/06/papirkonyv_vagy_elektronikus

@ff48bp: Szia! Azért gondolj bele, hogy nem mindenki akarna A4-es méretű olvasóval szaladgálni... Arra hogy utazás közben báhol előkaphasd, és olvashasd egy kisebb 5 vagy 6-os olvasó sokkal célszerűbb! Persze otthon kényelmesen elhelyezkedve meg pont a majd később megjelenő nagyobbak lesznek az ideálisak. Ebből a szempontból pedig jobb az olyan formátum ami hasonló minőségben olvasható kisebb és nagyobb kijelzőn is.

Igaz, hogy tanulmányozni kell az e-pubot. Pár könyvet letöltöttem már és elborzasztott, ahogy kinézett, de lehet hogy nem jókat választottam ki. Honnan lehet letölteni olyan igényes e-pubot, amiben ábra is van és kinézetben (gondolom nagyítás nélkül?) könyvszerű? Gondolok itt a szép szóközökre, a helyes elválasztásra, a megfelelő térközökre, betűnagyságokra. Gondolom egy elektronikus kiadvány nem lehet igénytelenebb, mint a papír alapú, sőt több lehetőség kell hogy legyen mellette. Mondjuk megnéznék egy szép városkalauzt, vagy valami hasonlót e-pubban, de végül is lehet akármi. A sima szöveges tanulmányozásra nem alkalmas.

@ff48bp: min nézed ezeket az epubokat?

Szerintem megértenéd a miérteket, hogyha fognál egy könyvolvasót, és látnád, mit tud az epub pár gombnyomásra, már most is (betűméret állítás, váltás álló és fekvő nézet között, stb.)

A betűméret-váltás miatt tisztességess elválasztást még sokáig nem nagyon érdemes keresni.

Ami pedig a városkalauzt illeti - megint csak vegyél a kezedbe egy olvasót, nézd meg, milyen gyorsan frissít, mennyire lehet gyorsan keresni benne - egy passzív elektromos útikönyvnek szerintem esélye sincs egy sima útikkönyvvel szemben (már csak olyan szempontból sem, hogy nem mindegy, melyiket lopják el, melyik ázik meg stb., de egy jobb online megoldással szemben sem.

Vagyis olyat vársz el az epubtól, amit - jelenleg - nem is akar a formátum.

Csak hogy termékenyebb legyen a beszélgetés: mi volt a legutóbbi öt könyv, amit olvastál, és hol? (nem konkrét címekkel, hanem mondjuk - detektívregény- buszon.)

Én úgy emlékszem a tipográfusok régen órákig küzdöttek azért, hogy egy szép könyvben szépek legyenek a szóközök, mert az az olvashatóságot segíti, mint ahogy a gondosan megválasztott betűtípus, -nagyság stb is ezért van. Ezek az olvasást segítő évszázados tapasztalatok most semmivé foszlanak. Kíváncsi leszek, mikor jönnek rá az olvasók, hogy ez így nem az igazi, mert a szemünkre vigyázni kell. Azt mondod, ne vegyek e-pubot. Én meg úgy gondolom, ha csak azt lehet elérni egy kiadványból, akkor vagy megveszem és fárasztom vele a szemem, vagy nem adok érte semmit. Talán ha ez utóbbit választják sokan, akkor más utat fognak választani a kiadók.

@ff48bp: Még régebben meg éveken át másolták a könyveket.

Gondosan megválasztott betűtípus, betűnagyság - a betűtípust ugyanúgy meg lehet tartani epubban is.

Betűnagyság - azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a papírkönyveknél ott az oldalszám. Az epubnál ezzel nem kell törődni, lehet "lóbetűkkel" is írni.

(Én pl. azt figyeltem meg, hogy az átlagos olvasási sebességemhez jóval nagyobb betűméretet használok, kb. két-háromszorosára nyúlik a könyv - ha ezt papírban próbálnák eladni nekem, joggal érezném úgy magam, mint akit átvertek. Ja, és szemfáradást nem figyeltem meg. (Igaz, még csak négy-öt könyvet olvastam így.)

A lényeg - az ekönyv olvasóknak az esetek nagy részében nem a papírkönyveket kell utánozniuk, nem azok normáihoz kell ragaszkodni, az általános formátumnak nem papíron, számítógép-képernyőn kell jól kinézni, hanem többféle olvasón.

@ff48bp:
Bocsánat, nem olvastam vissza, csak erre az utolsó hozzászólásra engedtessék meg reagálnom.

Szóval az nem órák kérdése volt, mert nem a tipográfus, hanem a szedő (később a tördelő) csinálta. Ma a szoftver végzi el ugyanezt, bár azok alapján a finombeállítások alapján, amit a tervező tipográfus jónak tart. A szempontok valóban ezek: típus, méret, sorköz, hasábméret, margóarány, aztán a tördelés soránp pár apróság: elválasztások, sorvég, bekezdésvég, oldalvég, "csatornák" stb.

Mindebből sok dolgot a technológia korlátai miatt nem lehet átemelni elektronikus formátumba (kivéve: PDF, de az sem tökéletes, sőt, több hátránya van, mint előnye). A sortávolság, a betűtípus és a betűméretek viszonya viszont már ebbe a tárgykörbe tartozik, ezzel viszont egy megfelelő minőségű ekönyvolvasó közel könyvminőségű szöveget produkál még úgy is, hogy szánalmas 140-160 dpi csak az effektív felbontás az átlagos könyv 300-600 (mégtöbb) dpi-jéhez képest.

@ff48bp: Ugyan már! Te nem láttál egyetemi jegyzetet, átlátszó vécépapírra nyomtatva courier betűtipussal? Persze vannak igényes tipográfiájú papírkönyvek, de kevés és drágán. Meg van tonnaszám a szemét. Még egyszer mondom, paradigmaváltás.

A szemproblémák pl tök erőltetettek, mert kinyírhatod a szemed papírkönyvvel is, ha szar a világítás, jó kis vibrálós neon. Az enyémnek meg nem árt a TFT több mint tíz éve, heti 40-60 órán keresztül. Ja és a képernyőtartalmat sose látja tipográfus.

Tényleg sokkal szebb egy olvasnivaló, ha tipográfus véglegesíti az oldalképet. És sokal jobban szól a csöves erősítő full analógban, mint egy iPod. Mégis az egyikre eladtak (!!!) tízmilliárd számot. (Mielőtt beszántanál egyiket sem használok :-).

@Dworkyll: En csak a saját véleményem tudom ismételni: igénytelent mindig lehet csinálni minden téren, de az csak egy lehetőség, nem kötelező. A baj az, ha olyasvalami terjed el, ami nem is ad lehetőséget az igényességre. Az igényesség pedig mindenhol kell hogy jelentkezzen. És nem azért, mert látja majd valaki, aki bírálni fogja vagy nem. Ha egy igényes könyvkészítő akar áttérni erre a műfajra, akkor úgy látszik jobb, ha inkább más pályát választ? Szerintem most kell fogcsikorgatva szembe menni az áramlattal, mint tették azt elődeink és nem feladni mindent, hanem átmenteni az újra is az értéket. Ez egyébként nem biztos, hogy sokkal többe kerül, mint ahogy a papírkönyveknél sem jelenti azt. Tény, hogy egy egyetemi jegyzet kevesebb tipográfiai lehetőséget kínál, de biztos, hogy lehet azt is jobban odafigyelve és igényesebben csinálni. Szerintem az igényesség az adó és fogadó oldalán egyaránt megvan, csak sokan valamilyen magyarázattal elnyomják magukban. Szóval én szeretem az újat és fogékony vagyok iránta, de azt nem fogadom el, hogy emiatt az igényeimből lejjebb kell adnom, csak annyit engedek, amennyit az új lehetőségei miatt kell. Nyilván tudomásul veszem, hogy kisebb méretű egyelőre a megfizethető olvasó, ezért nem háborodom fel és nyilvánvaló, hogy ezen bizonyos kiadványokat nem lehet jól olvasni, de amit lehet, az legyen szép minden tekintetben. Nem kell, hogy a tipográfia csúcsa legyen, de látszódjon, hogy törődtek vele.

És még valami: ha a pdf vissza tudja adni a könyv szépségét, az e-pub nem, akkor már nekem meg is van a választás. Csak legyen a pdf olyan, amit nem kell mindig nagyítani, nem pedig egy normál könyv pdfbe mentve. Vagyis, ha e-könyvet csinál valaki, akkor úgy csinálja, hogy tekintettel van azokra, akik olvasni fogják. Igaz ez szerintem már kiadói kérdés, hogy milyen változatot árulnak.

Nem tudom, hányan dolgoztatok már LaTeX-hel, de csak mondanám, hogy semmiből nem áll megváltoztatni az oldal formátumát, az alapvető dizájnelemeket, vagy a tördelést. Ez egy szövegfájl. A legtöbb formátumot meghatározó dolog az elején van. Ha sok az extra benne, az eleve nem újratördelésre lett szánva.
Ha e-olvasóra, akkor pár képen kívül nem sok bonyodalom van benne, az elején átírod hogy a formátuma ne A4 letter legyen, hanem amit gondolsz, és másodpercek alatt generál a fordító ez alapján a szöveg alapján egy (másik) pdf-et. Gy.K.
Felesleges ez a cirkusz itt a formátumok körül. A pdf e-olvasó nélkül is alapvető e-könyv formátuma egy széles rétegnek. Az a minimum, hogy ezt minden olvasónak tudni kell, a többi anyám kínján meg élvezkedhetnek az amatőrök. Ugyanis a pdf mint olyan megkerülhetetlen, nem a pdf van az e-olvasóért, hanem az e-olvasó van azért, hogy pdf-et lehessen olvasni kényelmesen és gép nélkül.
Kis kitekintés: előbb-utóbb, (de inkább előbb) e-reader méretű táblaszámítógépek lesznek felszerelve színes, mozgókép megjelenítésre alkalmas e-tintával. Ki a fenét fog akkor érdekelni, hogy a prototípusokon mit volt könnyű újratördelni?

@ff48bp:

Kiadóként engem kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy az olvasó nem azt látja majd, amit mi megterveztünk, hanem a készülékén áttördeli a könyvet.
A könyvek egy részénél az áttördelés valamivel kevésbé gond, a másiknál meg nagyon az. Valszeg az utóbbinál van nagyobb jövője a hagyományos könyvnek. Ha ez igaz, akkor ki is jelöli a papiros kiadók számára az utat.

@A sivatag démona: Oldalformatum megvaltoztatas:
Tok jo, amit leirtal, addig mig magadnak csinalod a tartalmat. Amennyiben mar eladasnak, akkor legyartasz N formatumban ua a konyvet?
pl:
konyv1 - 5" - 200dpi - 9pt
konyv1 - 5" - 200dpi - 10pt
konyv1 - 5" - 200dpi - 12pt

konyv1 - 6" - 160dpi - 9pt
konyv1 - 6" - 160dpi - 10pt
konyv1 - 6" - 160dpi - 12pt

konyv1 - 9" - 150dpi - 9pt
konyv1 - 9" - 150dpi - 10pt
konyv1 - 9" - 150dpi - 12pt

Es meg nem neztem, hogy fekvo vagy allo, aztan ott az "erdekes" formatumok, pl a Sony 9"-e aminek nem szabvany az oldalmerete.

annak idejen gondolkodtam azon, hogy "igenyre optimalizalt" pdf-et kellene gyartani (lasd az elso hozzaszolasaimat), de megnezve, hogy hany kulonbozo felbontasu, meretu eszkoz van, letettem rola (nincs ra eroforras)

Amit te mondasz az kb ua, mintha a weboldalt legyartanad pl PhotoShoppal es kiraknad a kepet. milyen kiralysag volna: elvalasztas, tipografia, tetszoleges font, ilyen csicsa, olyan csicsa, nincs cross-browser problema (ua nez ki minden eszkozon), nincs szivas a css-el, nem kell HTML-t kodolni..
valamiert nem terjedt el..
pl mert az osszes letezo kepernyofelbontasra meg kell csinalni..

Gondolom annak idejen a kodexmasolok is sirtak a Guttenberg muve felett, hogy hova lettek a szines inicialek, a keziras, a szinek, az egyedi betuk...
Es orakig kuzdottek azert, hogy a sor eleje es a vege is igazodjon a tobbihez..

"Kis kitekintés: előbb-utóbb, (de inkább előbb) e-reader méretű táblaszámítógépek lesznek felszerelve színes, mozgókép megjelenítésre alkalmas e-tintával."
A kerdes, hogy mekkora lesz? mert egy A4-est tuti nem fogok cipelni magammal. mondjuk max egy A5-t. De lehet, hogy ua otthon egy A4-esen akarom olvasni.

@ff48bp: A kerdes, hogy milyen meretbe csinalja a PDF-et?
- a legelterjedtebb meretbe? jelenleg 6" ket ev mulva lesz pl 9" (mert a gep merete ua lesz, de csokken a "keret"), akkor csinalja 9"-ben? te meg kidobod a 6"-es olvasodat es veszel egy 9"-et?
- a sajat gepet tamogassa? es ilyenkor az amazon mit aruljon? 9"-et a DX-nek, vagy 6-ot a kindle2-hoz.. esetleg elkezdi nyomni a 9"-et, hogy vedd meg jo penzert a nagyobb eszkozet?
vagy olyan lesz ez mint a hatterkep biznisz (mobil telefon, meg a net en is) feldob egy listat: 480*600, 320*400, 800*600, 1024*768 stb..
tisztelt user meg nem tudja melyiket is kellene letoltenie..
jobb esetben az eszkoz tipusat ha tudja..

@A sivatag démona:

"Ha e-olvasóra, akkor pár képen kívül nem sok bonyodalom van benne, az elején átírod hogy a formátuma ne A4 letter legyen, hanem amit gondolsz, és másodpercek alatt generál a fordító ez alapján a szöveg alapján egy (másik) pdf-et. Gy.K. "

És olvasás közben két fájl között ugrálsz, ha mondjuk állítva vagy fektetve szeretnéd olvasni a szöveget?

"A pdf e-olvasó nélkül is alapvető e-könyv formátuma egy széles rétegnek. Az a minimum, hogy ezt minden olvasónak tudni kell, a többi anyám kínján meg élvezkedhetnek az amatőrök. Ugyanis a pdf mint olyan megkerülhetetlen, nem a pdf van az e-olvasóért, hanem az e-olvasó van azért, hogy pdf-et lehessen olvasni kényelmesen és gép nélkül. "

Ki ez a széles réteg?

@loggoll: "Ha ez igaz, akkor ki is jelöli a papiros kiadók számára az utat." Nem tudom hol dolgozol, de nem inkább az lenne a "papíros kiadók" útja, hogy ne maradjanak tisztán papíros kiadók, hanem olyan technológiát használjanak, hogy az értéket, a tartalmat ne csak egy formában papíron, hanem minél több alakban juttassák el a vevőkhöz?
Persze nem kis üzleti kockázatot rejt magában, hisz ki tudná megbecsülni mekkora piacot veszít a könyv, ha ugyanaz megkapható elektronikusan is, de azt sem lehet megbecsülni mekkora új piacot nyit.

@A sivatag démona: "a többi anyám kínján meg élvezkedhetnek az amatőrök. Ugyanis a pdf mint olyan megkerülhetetlen, nem a pdf van az e-olvasóért, hanem az e-olvasó van azért, hogy pdf-et lehessen olvasni kényelmesen és gép nélkül."

Szerényebben, ha lehetne. A pdf sehol nincs a kereskedelmi tartalomszolgáltatásban, pont a rugalmatlansága okán, de ezt sokszor körüljártuk. Nem hangsúlyoztuk eleget, hogy pl DRM-es pdf-et nem támogat egy olvasó sem, ergo kiadó sem.

A többi "anyám kínja" meg az epub és a prc származékok, amik mögött olyan "amatőrök" vannak, mint a Sony, a Google, az Amazon, az IDPF, meg maga a szent Adobe.

Szabad tudnom, hogy mi az az erkölcsi alap, amiről leereszkedsz közénk, gyarló "újratördelőkhöz", és mocskolod ezeket a kis "amatőröket"?

@loggoll: ne papírban gondolkodj. Ugyanúgy meg lehet, sőt kell tervezni az elektronikus kiadványokat, csak más attribútumok mentén.

Csak egy oldalászál. Az epubba a font beágyazható, tehát választhasz valami tipográfiai gyönygszemet, többet is akár. De mivel beágyazod, ezért ha kereskedelmi fontot vagy fontokat használsz, elég rendesen kell csengetned a lóvát a gyártójának. Szerintem találsz majd jó kis open source fontokat ;-), csak hogy ne kerüljön egy könyv ezrekbe, még mielőtt egy betűt is leírtál volna.

Nem hal meg a régi szakma, főleg hogy papírkönyv még nagyon sokáig lesz, hanem születik egy új.

@Dworkyll: Most komolyan mondom: tudnál adni egy linket, ahonnan igényes és nem csak szöveget tartalmazó e-pubot le tudok tölteni? Vagy inkább igényes és sok ábrát, rajzot, képet, táblázatot, esetleg bonyolult egyenleteket tartalmazó e-pubot? Ha jól értem, ezekre találták ki. Ezeken lehetne igazán tanulmányozni az egész technika használhatóságát. Kíváncsi lennék, milyen az a gondos tipográfia, ami az e-pubnál meg tud jelenni.

Talán még annyit a méretről: az a jobbik eset, amikor nő a kijelzők mérete, mert kicsinyíteni kényelmesebb, mint nagyítani, bár megkockáztatom, hogy a 9 inch és a 6 közötti nagyságbeli különbség még nem teszi élvezhetetlenné a 6 inchesre tervezett könyveket. Ha még nagyobb a kijelző, akkor pedig lehet kétoldalas megjelenítést kérni (gondolom) és akkor egy sokoldalú, könnyen átlátható szakkönyvet tarthatunk majd a kezünkben. Szóval nem kell dramatizálni az egész pdfes helyzetet.

Szerintem ez a vita teljesen értelmetlen. A jövő mindenképpen a színes, gyors készülékeké (iPad és társai – paraméterekben, kijelző típusában akármi lehet), amire bármilyen olvasó program rámegy.
A kiadványok meg ketté vagy akárhánnyá válnak: epub (féle) az egyszerű regényeknek (fapados, igénytelen olvasón is használható), a fix PDF, a dinamikusan változó, előre tervezetten áttördelődni képes multimédia tartalmakkal tuningolt következő generációs könyvek, magazinok. Ennek majd a jövőben kitalálják a szabványos formátumát és a kreatív grafikusok élvezkedhetnek.

@ff48bp: Utoljára: nix gondos tipográfia, ha ez alatt a kerninget, a kiszámított szó és betűközöket, és hasonlókat érted. Nem tud lenni, mert az olvasó (az ember) a saját igényei szerint át fogja méretezni a szöveget, felnagyítja, lekicsinyíti a betűket, stb...
Ha fix méretű pdf-et csinálsz, abban lehet, de akkor tényleg minden méretre, felbontásra és betűnagyságra meg kell csinálnod külön.
A tipikus olvasó szeme attól megy tönkre, hogy kiadnak egy könyvet, szépen tipografálva, 9-es betűmérettel. Láttam ilyet. Nagyító kell hozzá. Aki rosszabbul lát meg sem veszi, nem jut hozzá tartalomhoz. Elektronikus formában meg igen. Nem arra csurog a nyála, hogy de szépen megoldota a tördelő a sorkizárást, hanem arra, hogy végre el tudja olvasni, ami érdekli. És jókat dühöng, ha pdf-be tolod elé, mer kezdhet varázsolni az újramértezéssel, reflowal és társaival.

@ff48bp: PDF-et min olvastál? Vagy aki a PDF-et isteníti próbálta már valami más eszközön olvasni mint PC monitoron?

@Komavary: Valóban, elszóltam magam, lehet hogy sajnos nem eléggé széles itthon. Mérnökhallgatókról, kutatókról, tudósokról beszélek, akiknél ez alapkövetelmény. De mindenki más, aki maga publikál.

A többihez meg azt mondanám, hogy kényelmes, ha nincsen semmi lefixálva egy kiadványban, és ezért tetszőlegesen újratördeled, de amikor a képméret és képarány extrém eltérő, akkor igen szarul néz ki néha a szöveg. Nekem pl a monitoromon van, hogy egy (szarul összerakott) weboldal három sor összesen, mert szépen oldalhoz igazítja. Én nem mondom, hogy ezek a sehonnai új formátumok nem lennének jók bizonyos dolgokban, de a már leírtak miatt szerintem nem váltják le a pdf-et. Azért nem, mert az esetek többségében igényes munkára van szükség, és ebbe nem fér bele, hogy máshol tetszőlegesen nézzen ki a munkám, méghozzá olyan módon máshogy, hogy nem is gondolhatok rá előre. Éppen ezért én pdf-n kívül más doksit ki sem adok a kezeim közül. Mégse sír senki, hogy a 800*600 kijelzőjén, vagy a full hd-n olvashatatlan lenne. Ha a 10" e-olvasó nagyjából a full hd felbontást eléri, akkor nem lesz gond a kis betűk elolvasásához sem. Nem értem továbbra sem, hogy egy teljesen kiforratlan, képlékeny biznisz miatt mért forrnak itt az indulatok.

Ja, és a pdf korlátlanul skálázható, az olvashatóságát innestől max a felbontás és a nagyon kis méret befolyásolhatja. És nem vagyok adobe, meg pdf fan, ez nem erről szól. Én arra akarok rávilágítani, hogy e-olvasónak tudnia kell a pdf-et, és tudni is fogja egyébként mindig is, mert erre igény van. Esetlen ilyen bölcsészországokban mint a mienk, itt bőven elég a többségnek a puszta szöveg is.

@A sivatag démona: A két formátum nem ellenségei egymásnak, hanem mind a kettő teljesen megfelel a maga helyén.
De manapság nálunk ez a kommunikáció – a másik az szar, az használhatatlan, mert én nem azt favorizálom. : (

@A sivatag démona: Erről beszélek „mint a mienk, itt bőven elég” ez elkeserítő.

@_iMaginer_: Próbáltam olyan galádságot elkövetni, hogy csináltam egy olyan méretű könyvet, amit 6-os e-book readeren lehet kényelmesen olvasni és elkövettem azt a galádságot is, hogy ezt a számítógépen is próbáltam olvasni és nem hiszitek el, de ment. (Igaz, csaltam, de ez szükséges volt hozzá.) Sőt, mindkettőn szépnek tartottam. Sőt még olyat is csináltam, hogy beletettem képeket, hogy akkor mi lesz és jó volt úgy is. Amúgy eszméletlen nagy kínlódás volt, de meg lehet csinálni. És gondolom az olvasót nem az érdekli, hogy hogyan készül, mennyi munkával, hanem hogy megfelel-e neki amit kölcsönzött.

@A sivatag démona: Van, aki arra hivatkozik, hogy a pdfhez meg kell vennie egy drága programot. Igen, de a nyomdába úgysem adhatja másként, mert manapság a nyomdák szinte kivétel nélkül pdfet várnak. Szóval aki kiadványokat csinál és nyomdába adja, annak van acrobatja és az egyáltalán nem baj, ha nem csinál mindenki könyvet. Elég nagy baja volt eddig is a nyomdász szakmának, hogy felhígult. Ez okozza, hogy sokan még azt sem tudják, mi az a fattyú sor, árva sor, nem létezik ligatúra, aranymetszet, meg sorolhatnám, de csinálják a könyveket, mert van hozzá programjuk, tehát megtehetik.

@Komavary:
Ha ez általános kérdés volt, és mindenkinek szólt...
("Csak hogy termékenyebb legyen a beszélgetés: mi volt a legutóbbi öt könyv, amit olvastál, és hol? (nem konkrét címekkel, hanem mondjuk - detektívregény- buszon.)")
Akkor lássuk nálam:
Sci-fi, fantasy, Rejtők, GUS...
Mind otthon (közel dolgozok, nem kell busz), felesben papíron, illetve a kis médialejátszómon(semmi csicsa, csak txt).
:)
Egyébként most meg lehet dobálni engem, de még a sima txt is jónak tűnik nekem. Nincs baj a betütipussal, formázással...
Csak könyvenként 1-2x töltenem kell (és ez az, amit unok).

@A sivatag démona:
"Ha a 10" e-olvasó nagyjából a full hd felbontást eléri, akkor nem lesz gond a kis betűk elolvasásához sem."
csak a hordozhatosagaval: van egy 10"-es netbookom, megneztem a kepernyojet: az nem az a meret amit a buszon elovennek, majd a megaloban zsebrevagnek, vagy ellobalnam a metroig (amit rendszeresen csinalok papirkonyvekkel)
nekem A5-s olvaso kell. azon meg kinezhetem a szemem a "csodasan osszerakott 10" re optimalizalt full HD PDF"-el..
10"-es olvaso kell a fenenek.. arra ott vannak a netbookok, laptopok, tabletek..

"Esetlen ilyen bölcsészországokban mint a mienk"
Az amazon is bolcseszorszagban arulja a prc-jet (ami sokkal gyengebb mint egy epub), es az osszes klasszikust csak bolcseszorszagban aruljak.

@ff48bp:
"És gondolom az olvasót nem az érdekli, hogy hogyan készül, mennyi munkával, hanem hogy megfelel-e neki amit kölcsönzött. "
Az olvasot erdekli, hogy mennyi munkaval keszult: A belefeccolt munkaval aranylik az erteke, ara. vagyis ha valami elkesziteni 2 perc, az drasztikusan olcsobb, mintha 2 honapig szivnaka rajta..
valakinek ki kell fizetni a munkas beret arra az idore. Ha pl egy ora alatt 10-et csinal, akkor 1 db koltsegen (kb, aranylik) oraber/10, ha 2 honap alatt vegez, akkor oraber*160

@Ignis_veneficus: Nem, az olvasót akkor sem érdekli, soha nem érdekelte egy könyvnél, csak az, hogy a témája érdekli-e, szeretné-e elolvasni és akar-e érte annyi pénzt adni, amennyi. Nyilván eljön az idő, amikor az e-könyvnek is lesz olyan értéke és hírneve, hogy az emberek nem azonosítják a filléres kategóriával, hanem hajlandók lesznek értékarányosan fizetni érte, de azt nekem ne mondja senki, hogy amikor a kezembe veszek egy könyvet, vagy egy mintát letöltök egy könyvből, akkor számolgatja bárki is, hogy ez most vajon hány óra munka volt? (Most szeretném, ha ezt a filozofálgatást a drm-ről, meg hogy kinek mihez van joga, elfelejtenénk, mert ha nem lopnának az emberek, akkor nem kellene az áruházakban detektoros kapukon átmenni mondjuk. De az emberek lopnak, másolnak, még a 200 forintos filmet is másolják. Nem mindenki, de elég sokan ahhoz, hogy foglalkozni kelljen vele. Szóval ne a drmet szidjuk, hanem érjük már el, hogy mindenki becsületes legyen és akkor megoldódik minden. Ilyen egyszerű az egész.)

@ff48bp: Arra akartam celozni, hogy ami tobb munka, az dragabb, es a usert nem az erdekli, hogy mennyi munka, hanem hogy mennyi penz..
Valoszinuleg fognak erte tobbet fizetni egy jol osszerakott konyvve, mint egy kevesbe jol osszerakotte, de akkor sem annyit, vagy tobbet, mint amenyiben ua a konyv papir valtozata kerul.
Amennyiben egy ekonyvet tobb osszerakni, mint egy papirt (az altalad emlitett "Amúgy eszméletlen nagy kínlódás volt, de meg lehet csinálni." modon, akkor a konyv is tobbe fog kerulni, mint a papir valtozat. Akkor pedig senki sem fogja venni (vagyis kevesebben mintha olcsobb lenne)...
Tehat erdekli a usert, hogy mennyi munka van vele, de nem ugy hogy "ezt veszem mert 5 perc alatt keszult, a masik meg 1 ora alatt", hanem "ezt veszem mert x-be kerul a masik meg 12x-be"..

@ff48bp: Nem kell hozzá acrobat. A "profik" nem szeretnek forrásban szöszmötölni, de egy halom ingyenes alternatíva van, pl a texworks, de se szeri, se száma.

@Ignis_veneficus: A DIN A5 szabvány 148*210 mm, a képátlója 257 mm, az 10.12". Nem mindig lesz rajta vastag keret. Akkor meg miről beszélünk?

@A sivatag démona: Beneztem a keretet :D

Ha a letoltott/megvett cuccal "szoszmotolni" kell, akkor drasztikusan lecsokken a potencialis piac..
En esetleg elszoszmotolok, meg megcsinalom a felesegemnek, ha nagyok kell akkor a szuloknek is, de a szomszednak nem fogom..

@Ignis_veneficus: No jó, de aki ebből él? Én még érintőlegesen sem foglalkozom kiadványszerkesztéssel, mégis elboldogulok vele. Alapjában semmi sem szenvedős, ha az ember ért hozzá. Kellemes estét a kommereknek, átadom magam a péntek estének :D

@ff48bp: nézd meg ezt: igpecms-distribution.s3.amazonaws.com/this_dynamic_earth-AAH813.epub

vagy amit itt találsz az első posztban: www.mobileread.com/forums/showthread.php?t=53475

Az utóbbi 35 mega, az Isteni színjáték soknyelvű, metszetekkel ékes verziója.

@paszy: "Egyébként most meg lehet dobálni engem, de még a sima txt is jónak tűnik nekem. Nincs baj a betütipussal, formázással..."

Örülj neki :-) Hamar leszel boldog egy igényesebb olvasóval/publikációval ;-)

Egyébként sem dobálózunk. Nagyon. :-)

@SaGa: "Nem tud lenni, mert az olvasó (az ember) a saját igényei szerint át fogja méretezni a szöveget, felnagyítja, lekicsinyíti a betűket, stb..." Az 10 éve volt gond, ma már nem.

@A sivatag démona: Öreg tudósoktól már az is szép, hogy számítógépet használnak, de a hallgatük remélhetőleg inkább valami értelmesebb formátumot fognak használni, pl. MathML.

"egy halom ingyenes alternatíva van": Nem ugyanaz, hogy egy pár oldalas "izét" összerak az ember, majd gombnyomásra PDF lesz belőle (hogy pont úgy nézzem ki nálam mint az én gépemen) vagy könyvet készít. Az elsőhöz nem kell nyomdász, kit érdekel, ha nem tökéletes. A másodikhoz kéne.

@ff48bp: "eszméletlen nagy kínlódás volt, de meg lehet csinálni" És jobb eszközt használva kisebb kínlódás lett volna. Ha meg olyan eszközt használsz, ami automatikusan tördel, azzal minimális munka lett volna.

@igazi hős: "nálam mint az én gépemen" = nálad mint az én gépemen

@Dworkyll: Köszönöm. A lehetőségeit látom, vagy sejtem, de szépséget még mindig nem tudtam felfedezni benne. Az e-pub közelebb áll az internetes tartalmakhoz, mint a könyvhöz, de itt is a puritánabb internetes megoldásokra gondolok. Egy ilyen koncepció nyilván nem lehet olyan szép, mint egy könyv, mert nyilván nem ez az elsődleges célja. Szóval az e-pub számomra továbbra is átmeneti formátum, komolyabb könyveket nem érdemes ebben a formában csinálni. Én legalábbis nem fogom, mert amelyikben szerepel a nevem, ott már az is fontos, hogy én milyen színvonalra akarok lesüllyedni. Mert tipográfiailag ez mélypont számomra. De mondom, ez nem az e-pub hibája, az ilyen megoldások erre képesek.

@Komavary: Köszi az infot! Hát, elég tanulságos posztok. Kíváncsi vagyok, mozdul-e egyhamar bármi is. A lehetőség ezek szerint adott: a szerzők "a pénzüknél vannak". Kérdés, hogy a kiadók is? Meg a terjesztők? Mert pl. az időtálló könyvekből újabb és újabb kiadások fognak megjelenni papíron amíg csak létezik a Gutenberg galaxis. A félbehagyott projekt, amibe ráadásul elég sok pénz dőlt már bele - ismerős szcéna!

@ff48bp: Mivel nézted meg őket? Nekem pl. elég nagy bajom, hogy nincs normális PC-s olvasó, az ADE egy rémálom.

Ettől persze marad az, hogy ez paradigmaváltás, pl. magát a könyvet is újra lehet/kell értelmezni. A tárolás mindenképp digitális, már most is, és nem baj ha valamilyen rendszer szerint történik, mondjuk jól strukturált xml-ben, hogy a tartalom, amiért az író/szerkesztő/lektor a felelős, elválhasson a formától, ami a tördelő szakterülete.

Ezért szerintem neked is érdemes lenne barátkoznod az epubbal, mert még ha nem is komálod a villanykönyveket, ami szived tiszteletben tartandó joga, ugyanaz áll mögötte, mint annak, ami a nyomdába kerül. Csak az utolsó (pár) lépés más.

Ezért is drága felénk a konverzió, mert hiába vannak a források digitálisan, (pdf, inDesign, Quark) rendszerezettség szempontból, khmm, kihívásokkal küzdenek. Ha rendezetten csinálták és archiválták volna őket, most sokkal egyszerűbb lenne az életünk.

Namost, visszatérve az eredeti tartalomhoz.
Most nézem a cég prezentációját és találtam benne pár huncutságot.
Egyrészt a Líra hírlevelében a "Powered by 'txtr" ugrik az ember szeme elé. A hírlevélben hivatkozott (kiadók számára készült) prezentációban is jobbára a 'txtr Reader szerepel minta gyanánt.

Hogy is lesz ez? Mert ha 'txtr Readerrel nyitnak, akkor elgondolkodom... :-)

@Professzore: Amennyire tudom, a magrendszer lesz textr, és persze szeretnék megoldani a gépnélküli vásárlást, amire szintén csak a textr lesz képes a közeljövőben. A nagy kérdés, hogy tudnak-e a németek megfelelő minőségben és mennyiségben vasat szállítani áprilisra. Erre szerintem még nincs válasz.

Na ez egy nagyon ígéretes hír. Nagyon várom a textr-t. Amikor bejelentették nagyban irigykedtem a németekre :)
Remélem értelmes rendszerrel és árakkal hozzák be.
Remélem értekeznek veled Dworkiyll és nem csak hozzá nem értő lehetőséglátók.

@Feldin: Itt mindenki hozzá nem értő. Még. Az a szerencse, hogy a szaktudásaink kiegészítik egymást, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Fájdalmasnak találom a DRM kényszert, meg az árazási csapdákat. Pl. a DRM-ért fizetni kell, az ÁFA 25%, ha trükkös fontot raknak az epubba, azért is fizetni kell, és akkor még nincs sehol a törzsszöveg... szóval vannak gyerekbetegségek rendesen.

én ebben csak azt nem fogom sose megérteni, hogy mi ezt mind megbeszéltük itt. Azt gondolnám ők olvasnak ilyen fórumokat...
Ha DRM kötött lesz, készülék kötött, drága akkor nem fogjuk venni. ez ilyen egyszerű. Marad a torrent és egyéb beszerzés.
Gondolkozni kéne...

@Feldin: Hidd el, akik a tevékeny végén vannak, azok igyekeznek művelődni. DE. El tudod képzelni, hogy egy jogtulajdonos/szerző mondjuk DRM nélkül engedje kiadni a könyvét elektronikusan?

Van az updateben ez a prezi, benne egy kulcsmondattal:

Mitosz: a DRM őrzi az olvasó becsületes hozzáállását:
Tény: a DRM okozta szívás csinálja becsületes felhasználóból az alkalmi hekkert.

A torrentvilág mellett az apple betegre keresi magát az AppStore-on, meg az iTunes-on. Ezt kéne másolni, nem a felhasználók túráztatását.

@Feldin:
Ha laza DRM-lesz, mindenféle kötöttség nélkül, akkor mennyiért vennéd meg?

kötöttség nélküli drm?
Fejtsd ki kérlek.
Szabadon másolhatom és kölcsönadhatom?
Mennyire lesz az enyém?
Bármilyen kütyüre felrakhatom?

Őszintén megmondom nagyon érdekel a textr. Ha normál áron hozzák ki, normál tartalommal (magyar ÉS angol minimum) majd egyszer lehet veszek egyet és a mostani Sony-t lepasszolom a páromnak.

amúgy 40-60%-os áron. Szerintetek?
Mert szerintem a nyomtatás, raktározás, szállítás, bolt fenttartás kerül sokba.
Mondjuk ebbe nem látok bele. Örömmel hallgatom ha van valakinek korrekt tudása erről. Félek hogy ez is mint a zeneipar, kiadó gazdagításon alapszik durván. Inkább fizetnék az írónak. Ezt csinálta meg az appstore és ebben lehetne kiadóként utánozni. Elérhetővé tesz és fizet a programozónak.

Nekem is volt feltörve a touchom. Már nincs. Akinek most fel van, azok közül is sokaknak fizetős programokkal van tele, csak pár lekötést szedtek le. Ami van rajta azt megvettem mióta van itthoni bolt. Még az USA boltból is van rajta program. A kulcs, elérhető árú programok. Nem 1 eladáson akarnak meggazdagodni.

Kíváncsian várom a véleményeteket.

@Feldin: pl ehhez mit szólsz: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/12/07/a_puha_drm

@Dworkyll: ez már akkor is nagyon tetszett amikor írtad.
Élhető megoldás.
"jóárasított" dvd-ből is sok van otthon. Ez a kulcs szerintem is. Ha pár száz forintért megkapom, és így általam megfizethetővé válik, nem fogom csak azért is lewarezolni.
Ami még kérdéses nekem az a kölcsönadás.

@Dworkyll: Bocsánat, el is felejtettem, hogy itt kérdeztem, míg Te voltál olyan jó fej, hogy válaszolj, szóval megkésve bár, de köszönöm, utána fogok nézni.