Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Nook (frissített)

2010.02.17. 20:00 Professzore

Kezdjük az elején: nuk. Így egyszerűen, rövid u-val. (Valójában a magyar o és u hang közötti magánhangzó.)

(A képekre kattintva azok új ablakban teljes, néha megdöbbentően nagy méretben jelennek meg. A cikk végén az összes képről részletes leírás és külön hivatkozás található.)

Folytassuk a velejével! Itthon nem kapható, nem rendelhető, tehát csak magánimport útján juthat be az országba. Ár tekintetben a Kindle 2-vel versenyez, tehát per pillanat 259 amerikai dollárért juthat hozzá az, akinek tengerentúlon lakó ismerőse hajlandónak mutatkozik az eszközt saját címére megrendeli és postán elküldeni Magyarországra. Ezzel a postaköltséget, vámot, áfát nem számolva tekintélyes árelőnyre lehet szert tenni, mivel a még durva 200 forintos dollár-árfolyammal számolva is alig 52 ezer forintba kerül.

Ezért a pénzért kapunk egy gyönyörű eszközt, kitűnő minőségű 6 collos e-ink kijelzővel, egy kis méretű, színes, érintésérzékeny TFT-vel, amerikai szabványú hálózati USB töltővel, adatkábellel, itthon nem működő 3G-támogatással, nagyjából működővé tehető wifivel, zenelejátszással, ePub és éppenhogy PDF támogatással.

A Nook a Barnes&Noble, amerika immár csupán második legnagyobb könyvkereskedői hálózatának "saját" olvasója. Az Amazonnal ellentétben ők "nyitottak" a szó jó értelmében: nem csak a formátumuk, vagyis a lassan-lassan ipari szabványnak tekinthető ePub az, hanem a cég hozzáállása is. Az ekönyves áruházat lényegében bármelyik, az elvárásaiknak megfelelő ekönyvolvasót gyártó vállalkozás számára megnyitják: a Plastic Logic QUE vagy az iRex DR-sorozatú olvasói is innen kapják az anyagot zsinórtalanul. Egyszerűségben és hatékonyságban tehát az Amazon példáját másolják, csak épp annak pár rákfenéje nélkül. Pont a remek bolt az, ami az olvasóeszköz igazi előnye, egyúttal ez az, amit itthon nem lehet kihasználni. Legalábbis egyszerűen. A B&N ugyanis -- ellentétben az Amazonnal -- elég komolyan figyel a nemzetközi jogokra, így belátható időn belül nem lesz lehetőség Magyarországról rendelni tőlük (az elektronikus értékesítést firtató kérdésemre adott hivatalosnak tekinthető válaszukban legalább 1 évet ígértek). Az eszköz tehát e tekintetben pont ugyanolyan, mint a távol-keleti gyártók tömegeszközei. Mindazonáltal a tesztkészülék tapasztalatai alapján megfelelő trükkökkel és az Android (Linux) lehetőségeinek kihasználásával működésre bírható az olvasó -- bár ez megint nem a "nagymama is meg tudja csinálni" kategória.

Az egyik egyedi ismertetőjegy az alsó érintésérzékeny TFT. Ez szolgál az eszköz kezelésére. Hardveres gomb mindössze a ki-/bekapcsolásra és a lapozásra van, összesen 5 darab. Praktikus, szép, használható.

Kézben

Érzésre

Kézbe véve az első feltűnő tulajdonsága a súlya volt. Határozottan nehéz, érzetre és mérés alapján is. Konkrétan a legnehezebb eszköz a 6 collos mezőnyben (343 gramm a specifikáció szerint, a Kindle 2 súlya 289 g, a legkönnyebb Bookeen Cybook pedig 174 gramm). Ez a tulajdonsága az egykezes használatot kevésbé teszi kényelmessé: az előre lapozás gombja annyira alul van, hogy azt egy hétköznapi anatómiával megáldott ember csak úgy tudja hüvelykujjal elérni, hogy a berendezést szinte a legaljánál fogja, ekkor azonban nagyon "fejnehéz" lesz -- bár ez a tartás feltűnően hasonlít a "klasszikus" egykezes könyvfogáshoz. Nagyon pozitív élmény a műanyag-gumi keresztezésből készült hátlap, amely a hátoldal két széle felpúposodásának hála, egyébként remek fogást enged a berendezésen: nem csúszik, de nem is tapad kényelmetlenül.

Ránézésre

A kijelzőre alapvetően nem lehet panasz, az e-inkek között határozottan a jobbak közé tartozik. A matt felület csak egészen éles fényforrások direkt rávetülésénél tükröződik zavaróan, hétköznapi körülmények között (a napfényt is beleértve) tökéletesen olvasható. Fontos viszont, hogy a jó olvashatósághoz minimum olyan jó fényviszonyok kellenek, mintha egy könyvet olvasnánk. A kijelzőkkel kapcsolatos egyetlen határozott negatív élményem az, hogy az alsó TFT sokszor zavaróan hosszan világít (különösen este, viszonylagos sötétben olvasva). A 10 mp-es legrövidebb kikapcsolási várakozás alatt is reflexszerűen takartam le valamelyik kezemmel. Ugyanakkor zavaró, hogy pár hosszabb gondolkodást igénylő művelet alatt kikapcsol, így újra működésre kell bírni a két megjelenítő közötti embléma megérintésével. Kicsit több intelligencia, érzékenység jól jött volna. A TFT sokszor "hullámzik", vibrál, egyes esetekben nehezen reagál, és mivel nem küld egyértelmű visszajelzést az adott parancs/utasítás elfogadásáról, sokszor véletlenszerű kijutást eredményez a főmenübe. A gombok hiánya e tekintetben erősen érezteti a hatását, ott ugyanis megnyomáskor egyértelmű visszajelzés.

Sajnos az alábbi rész első változatába néhány hiba csúszott. Az eredeti (rossz) értékeket áthúztam, melléjük írtam kiemelve az újat. A referenciaképet is cseréltem. A figyelmetlenségért mindenkitől elnézést kérek. (2010. február 22.)

Mérések alapján a kijelző természetesen alul marad egy rosszabb minőségű papírnyomattól is. A tesztfelvételen összehasonlításul három mintát mutatok, mindegyik eredetileg 1200 dpi-s, utólag nem módosítottam rajta árnyalatokat. Az abszolút fehéret ofszetpapír, az abszolút feketét fotókarton reprezentálja, ezek átlagos szürkeértéke a 256 lépéses skálán 245 244 (fehér) és 45 (fekete). Az Nook kijelzőjén a fehér felület 233 130-as értéket képvisel, a fekete pedig 54 56-ot, ezzel szemben az összehasonlító mintákban a fehér ofszetpapírra nyomott szövegnél ezek az értékek rendre 242 204 és 59 55, a volumenizált, fehérítetlen (tipikus olcsó kartonált könyveknél alkalmazott) papír esetén pedig 243 202 és 54 56. A fenti ábra keskeny alsó és felső mezője az elméleti dinamikatartományt, a két függőleges vonal a referencia papírok fekete és fehér határát, a három sáv pedig az egyes minták mért dinamikatartományát reprezentálják: felül a Nook, középen a fehér ofszetpapír, alul pedig a volumenizált papír. Jól látható, hogy a fekete minden esetben szinte ugyanolyan, a Nook viszont számottevően sötétebb "alapszínű".

 

 

 

 

Olvasási élmény

Nos, az van. Gyorsan megszokható, megfelelően (személyre szabottan) kiválasztott betűtípus és betűméret esetén majdnem könyves élményt nyújt. Egyedül a viszonylag kis kontrasztarány (kékesszürke lapon sötétszürke karakterek) igényelnek a szokásosnál valamivel nagyobb figyelmet az olvasás elején, de ez rövid idő alatt megszokható. Zseniális volt az ágyban úgy olvasni, hogy a Nookot egy párnának támasztottam a felhúzott lábamhoz, így nem kellett tartani, egyedül a lapozásnál kellett "aktivizálnom magam". Kézben tartva azért fárasztó: csak a 400-500 oldalas, ofszetpapírra nyomott könyvek súlya hasonló (azonos külsö méret esetén). Mindenképp fontos a jó fény és a megfelelően megválasztott betűméret.

Formátumtámogatás

Ahogy a bevezetőben is írtam, alapvetően az ePub-ra van az eszköz kihegyezve. A tapasztalatok alapján ezen kívül elbír a PDF-fel, mást (RTF, TXT stb.) nem próbáltam. Képek megjelenítésére nem alkalmas (nincs benne képnézegető, a jpg képek nem jelennek meg sem a saját dokumentumok között, sem a hekkelt OS fájlkezelőjében).

ePub

Mivel a formátum nem oldalképet, hanem formázott, beágyazott fontokkal megjelenített folyó szöveget tárol, a megjelenítés itt a lehető legjobb. Megfelelő font esetén nincs gond az ő és ű betűkkel, a kijelző kihasználása optimális, a betűméretváltás pedig pontosan az elvárt eredményt hozza. A referenciaként emlegetett "This Dynamic Earth" nevű ePub kifogástalanul, működő belső linkekkel jelent meg, korrekt formázásokkal, elsőosztályú minőségben. Egyetlen gond a viszonylag lassú kezelhetőség volt (tapiképernyő + sok gondolkokdás).

PDF

Meglehetősen idétlen megoldást választottak: a PDF a "small" betűméret esetén oldalképként jelenik meg, minden más esetben áttördelődik, így fordulhat elő, hogy a "medium" fontmérettel kisebb betűk jelennek meg a kijelzőn, mint "small" méretnél. Itt válik lényegessé a PDF optimalizálása a kijelzőre, mert ahogy elnéztem, az 1:1 megjelenítés kivételével minden más esetben is törekszik az oldalkép megtartására, vagyis nem valódi újratördelés (reflow) történik. Viszont az oldaltörések kivételével minden más formázást (sortáv, bekezdés eleji behúzás stb.) elfelejt. Zoom/pan nincs, bár elvileg a kezelőfelület erre lehetőséget adna. Megfelelő beágyazott fontokkal (ami egyébként is a PDF sajátja) korrekt a megjelenítés, még a japán kanjikkal és a PDF-be pakolt speciális karakterekkel (ugráló számok, ligatúrák) is vígan elvolt, sőt, az ugráló számokra keresni is lehetett. 

Tesztképek

Ahogy a képeken látszik, a PDF-be ágyazott fontok (OpenType) megjelenítése egyáltalán nem okoz gondot, akár 40-45 sor is elférhet a kijelzőn úgy, hogy éles szemű olvasó (jól megválasztott betűtípussal) még bőven el tudja olvasni. Javasolt természetesen, hogy mindenki egyedi ízlésének megfelelően optimalizálja a PDF-eket.

 

 

A kijelző a tesztképek alapján valóban hozza a 16 lépcsős szürkeárnyalatot. A referenciához képest számottevően szűkebb a kontraszt, a megjelenő képek így sokkal inkább egy hitvány minőségű nyomatra hasonlítanak, mint a jól megszokott TFT vagy egy nyomott könyv dinamikájára. A technológiától ennél többet egyelőre nem várhatunk.

A grayscale dithering, vagyis a 16 szürkelépés közötti területek/átmenetek e 16 szín keverésével kialakított fokozatmentességére nem látható törekvés, az egyenletes szürke átmenet is lépcsőkben jelenik meg. Nem szép, a Sony-k (Touch például) klasszissal szebbek.

 

 

Dícséretes ugyanakkor a felbontás és az élsimítás adta lehetőségek kitűnő kihasználása, normális körülmények között a szöveg és az ábrák egészen vékony vonalai is nagyszerűen megjelennek, bár természetesen itt is nagyon fontos az optimalizálás (nyilván egy A/4 méretű PDF megjelenítése kívánnivalót fog maga után hagyni).

 

 

Teljesítmény, lapozási idő, akkuélettartam

A teljesítményére alapvetően a lomhaság jellemző. Nem lassú, inkább csak úgy kicsit öregurasan döcög. A gyári menü elemeinek lapozgatása lassabb a kelleténél, mintha nem is az e-ink lenne az igazi bűnös, hanem az agy. Magát a menürendszer kezelését is faramucira csinálták, a gyorsan kezelendő elemekre én sokkal inkább az alsó LCD-t, semmint az eInk kijelzőt használnám. Hiányzik belőle a "spiritusz": az érintőképernyő nem rossz, de néhányszor úgy érzem, hogy a lehetőségeinek csak töredékét használja ki: nem (sokkal) több, mint egy billentyűzet, ugyanakkor néhány tekintetben (visszajelzés, fix kiosztás) rosszabb annál.

A lapozási időben nem is az eInknél megszokott frissítés frusztrál leginkább (ahhoz hozzá lehetne szokni), hanem az, hogy a gomb megnyomása után majdnem másfél másodpercig gondolkodik, mire elindítja az oldalváltási procedúrát, amely újabb 1 másodpercen belül véget is ér. A gyakorlatban az utolsó sor közepének olvasásakor megnyomva a gombot épp az utolsó szó elolvasása után indul a frissítés. A legkisebb betűtípussal (oldalanként 29 sor) megjelenített PDF 10 oldalának átlapozása 23 másodpercbe tellt, vagyis egy-egy lapozás átlagosan 2,3 másodperc. Egy-egy oldalnyi lapozás átlagosan 2,1 másodpercig tartott. Egész oldalas, 160 dpi-s beágyazott kép (tif) megjelenítése csaknem 5 másodpercet vett igénybe. Egy 27 soros ePub megjelenítése esetén: 10 oldal alig több mint 14 másodperc alatt futott át, egy-egy oldalra tehát átlagosan 1,4 mp jutott, ugyanakkor egy-egy oldalnyi lapozás itt is nagyjából 2,1 másodpercet vett igénybe.

Standby üzemmódból (képernyőkímélő) a legutóbb megnyitott dokumentumba nagyjából 5-5,5 másodperc alatt tér vissza (ehhez le kell törölnie a kijelzőn díszelgő, egyébként remekül mutató képet). A teljes (hideg) boot az alap menü megjelenéséig nagyjából 75-80 másodpercet vesz igénybe, egy nagyobbacska 1 megabájtos PDF első megnyitása 15 másodpercig, a további behívások alig 2-2,5 másodpercig tartanak, természetesen a legutóbbi olvasás befejezésének helyén "kinyílva". Nem tudom, hogy a hekkelt OS hibája-e, mindenesetre ha a berendezés úgy megy standby módba, hogy előzőleg valamelyik menü (pl. betűméretváltás) aktív volt, akkor nem a dokumentumba, hanem a gyökérmenübe (az OS-ek közötti váltást lehetővé tevő oldalra) tér vissza. Ez elég zavaró, bár ritkán fordul elő.

Az akkuélettartam elég érdekes. Ha a wifi és a 3G megy, akkor "üresjáratban" is rengeteget fogyaszt a berendezés, 15%-os töltöttségről nagyjából 1,5 óra alatt merült le annyira, hogy a kijelzőn csak az elemtöltés szükségességére figyelmeztető szöveg és magyarázó piktogram jelent meg, pedig ez idő alatt a készüléket egyáltalán nem használtam. Ezt a funkciót kikapcsolva (repülőgépes mód) kb. egy órai böngészés, nyomkodás és olvasás után az akku 96%-on áll (egész éjszakás töltést követően), ami nagyjából azt feltételezi, hogy napi átlagos 2 órányi sima olvasás mellett is bőven kitart egy hétig. A teszt végére rendeteg ide-oda lapozás, néhány feltöltés (2-3 percnyi töltés), és kb. 3 órás folyamatos olvasás mellett 48%-ra merült az akkumulátor.

Verdikt

Az eszköz tudásban alig jobb, mint a Kindle 2 (PDF áttördelés és bővítőkártya), így természetesen komolyan elmarad a szinte mindenevő Koobe-któl. Külső méretének és a kijelző nagyságának arányát tekintve a gyengébbek közé tartozik: az eInk a készülék teljes felületének 43 százalékát foglalja el, ennél csak a Kindle 2 alig 40 százaléka rosszabb (összehasonlításul: egy átlagos könyv egy oldalának kb. 60%-a szöveg). Ezt még tetézi az is, hogy a nem megfelelően optimalizált PDF pazarolja a helyet, amennyiben az eredeti oldaltöréseket, sőt, a tapasztalatok szerint néha még a sortöréseket is meghagyja.

Itthon a használtcikk piacon (újként!) 80-90 ezer forintért, újabban néha 80 ezer forint alatt adják-veszik. Összehasonlításként: a majdnem azonos tudású Kindle 2 "tokkal-vonóval" (valójában tok nélkül, de postaköltséggel, áfával, vámmal együtt) 63 ezer forint körül legálisan megérkezik az országba (ezzel egyúttal az egyik legolcsóbb olvasó, amit itthon kapni lehet, ráadásul az on-line vásárlás is alapból működik rajta).

Pro (+)

•  gyönyörű dizájn,
•  airplane módban, kikapcsolt vagy alig használt LCD-vel remek üzemidő,
•  jó minőségű kijelző,
•  ePub, elfogadható PDF támogatás (beágyazott fontokkal, jól személyre szabva),
•  SD kártyahely,
•  jó fogás, kitűnő anyagválasztás (hátlap),
•  jó ár/érték arány (kacifántosan megrendelve).
 

Kontra (–)

•  kissé nehézkes menükezelés (különösen listáknál) -- bár ez hozzászokás kérdése,
•  lassú keresés (PDF-ben legalábbis másodpercek kérdése),
•  hack nélkül nem működik együtt magyar hálózattal,
•  kissé súlyos, egykezes használatnál hosszú távon nem kényelmes, bár ez esetben az előre lapozó gombok pont a hüvelykujjhoz esnek,
•  nem lehet oldalszámra ugrani, a tartalomjegyzék csak közvetett módon működik,
•  PDF-nél idétlen a betűméretváltás és az ebből fakadó kvázi-újratördelés,
•  nincs kiemelés, nem fűzhető megjegyzés a szöveghez,
•  nem szerkeszthető a dokumentum fejléce, vagyis a rosszul vagy hiányosan kitöltött PDF fejléc esetén nem a várt helyen találjuk meg az anyagot (hanem az eredeti, nálam Indesign fájl neve alatt),
•  néha zavaró hátérvilágítású alsó kijelző.

Kéne?

Azoknak a preferenciáknak, amelyet én egy hordozható olvasóeszköztől elvárok, nem nagyon felel meg. A kijelző mérete regények, versek olvasására elfogadható, PDF-ekhez csak jó optimalizálás mellett ajánlott (egyébként olvashatatlan/pazarló). A kezelőfelülettel nem vagyok megbékélve, a lapozási sebesség siralmas (azzal együtt, hogy ez már az újabb 1.2-es firmware).

Aki szereti a kifinomult, egyszerű szépséget, a magas minőséget, be tudja szerezni "direktben", meg tud békélni a menürendszer és a kezelhetőség nehézségeivel, a lassú lapozással, illetve azzal, hogy sem a kiemelés, sem a megjegyzések hozzzáfűzése nem működik, végül pedig nem okoz neki gondot saját elvárásainak megfelelő PDF-ek, esetleg ePub készítése és feltöltése, annak bátran merem ajánlani a Kindle 2, esetleg a Sony Touch alternatívájaként (utóbbinál szerencsés esetben csaknem 50%-kal olcsóbb).

További képek, magyarázatok

Fontokat tartalmazó teszt pdf Nookra és 6"-os kijelzőre optimalizálva itt.

Esti felvételek (ágyban, párnák között): setup, közeli, távoli, a lámpa direkt tökröződése.
A Nookon a mintaszöveg a PDF-ből, a sárgás könyv Harry Potter 2. kötete (volumenizált papíron), a fehér színű pedig a hagyományos ofszetpapírra nyomott MCSE Csillagászati Évkönyv.

Dinamika felvételek: az illusztráció PhotoShop rajz, a sárga hátterű könyv Harry Potter és a Titkok kamrájának történetéből van, a fehér hátterű könyv a Magyar párbaj című kiadvány egy részletét mutatja, ahogy a Nook is e könyv egy illusztrációjának PDF-be ágyazott változata. Mind szkennelés, eredetileg 1200 dpi-ben, utólag leméretezve.

Fontminták: három jellemző Adobe Pro font, Jenson (tévedésből és megszokásból Jansonként írva, a Misztótfalusi Kis Miklósnak tulajdonított) antikva, Minion és Myriad, mindegyik 6, 8, 10 és 12 pontos betűvel.

Fontméret az eredetileg 8 pontos, 10 pontos törzsre szedett Minion font Caption verziójával (ez az, amelyiknek a vékony vonalai kissé vastagítottak). Extra Small, Small (ez az eredeti, áttördelés nélküli), Medium, Large és ExtraLarge méretben. Úgy gondolom, hogy ez semmiképp sem mérvadó. Az ePub ebben az esetben számottevően jobb megoldás.

Szürkeárnyalat, dithering: A Sony tesztképe és egy saját képem (Similaun gleccser, amelynek közelében Ötzit, a jégbefagyott ősembert is megtalálták) a PDF-be ágyazva, továbbá egy sima átmenet, amelynek aljába egy fekete (100%), egy fehér (0%), és egy-egy 33, 66, illetve 50 százalékos szürke négyzetet (utóbbit középre) helyeztem. Siralmas a dithering hiánya.

Tükröződés másképpen: a kézben tartott eszköz közvetlen az ablak mellett a fehér, de árnyékban lévő fal és az ablak felé fordítva. Az előbbin jól látszik az egykezes tartás: kényelmes, funkcionális, de fárasztó. Egy további kép az asztalon fekvő berendezésről, amelyen az ablak és a félig leeresztett reluxa határa tükröződik.

Nook nappali fényben: mérlegelés (ha lenne, esküszöm vennék a tulajdonosnak ajándékba egy Calvin Klein tokot hozzá), ePub (Alice in Wonderland) megjelenítve egy fehér (ofszetpapírra nyomott) és egy sárga könyvön. Utóbbi természetesen Potter. Végül egy zsánerkép a Sears toronnyal (cityscapes képernyővédő).

Nyomat versus Nook: az előbb említett vonalas (1 bites tif) illusztráció eredetiben (egy viszonylag rosszul nyomott könyvből szkennelve) és a Nook kijelzőjén. Ha nem hasonlítgatom semmihez, azt mondom, a kis felbontás ellenére is gyönyörű.

Felbontás másképpen: a PDF-be ágyazott EPS elvileg pontosan reprezentálja a felbontást, gyakorlatilag pedig nem, mivel a 160 dpi-s jelölésnél elvileg pixel--pixel váltásban fekete és fehér vonalakat kellene látnunk a most enyhén moiré-s megoldás helyett. Mindazonáltal a vonali felbontás és az élsimítás kitűnő, még az alig ferde vonalhatárok is látható fűrészfogazástól mentesen jelennek meg. Ennek másik példája, hogy a 0,1 pontos, vagyis alig 0,03 milliméteres vonal is látható, sőt, a differencia is a kétszer vastagabbhoz képest.

Egy "különvélemény": első benyomások egy tapasztalt könyvolvasótól
Szerintem kicsit nehéz. A kijelzője szép, bár maga a szövegtükör [a teljes felületen a szöveg mérete, margók aránya] a kis betűmérettel ideális. Nagyobb betűmérettel kevés a szöveg a kijelzőn.
A lapozás kicsit lassú.
Nem magától értetődő, hogy hogyan lehet keresni. Nem derül ki, hogy az oldalról-oldalra lapozás helyett miként lehet egyből pl. a 145. oldalra ugrani.
Szép a grafikus megjelenítés.
Nincs rajta sok felesleges kütyü. Önmagában minden gombtól, csili-vili dizájntól mentes, ami nálam előnyt jelent. Maga a kivitel számomra tetszetős.
Nem tudom, hogy milyen lenne használni, mert csak kicsit érzékeltem belőle.
Igazán nem győzött meg annyira, hogy könyv helyett ilyenen olvassak.

A készülék tulajdonosának ezúton is hálásan köszönöm, hogy erre a pár napra rendelkezésemre bocsájtotta az eszközt!

 

54 komment

Címkék: teszt barnes&noble nook

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr781730350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Taiskelden 2010.02.18. 11:42:53

A szintetikus tesztekhez sajnos túlságosan alulművelt vagyok, de a képek és a hozzá tartozó "sötétszürke a kékesszürkén" megjegyzések egyáltalán nem meggyőzőek az olvashatósággal kapcsolatban :(

Mondjuk a fotók elég alacsony fénynél készültek gondolom, hogy viszonyul körülbelül a kép egy Bebookéhoz?

2010.02.18. 12:08:47

Eeleg szmoru nekem, hogy az ePub kezd a kvazi ipari szabvannya valni, es talan idovel teljesen az lesz. Kindle2-m van, csak es kizarolag mobipocket konyvekkel, de mar joval az eszkoz megvasarlasa elott is csak abban a formatumban olvastam. Nem orulnek, ha mas formatum hasznalatara lennek kenyszeritve.

richvar 2010.02.18. 13:06:05

Köszi a tesztet, erre már régóta kiváncsi voltam.
Nekem továbbra is az a véleménye, hogy nagyobb a füstje. Ez alapján semmivel nem tűnik ki a többi olvasó közül (a szines LCD kijelző számomra a "parasztvakitás" tipikus esete).

ibenny: osztom az aggodalmad. Én eredetileg is főleg angol könyvek olvasása miatt döntöttem a Kindle és az Amazon hatalmas választéka mellett. Ennek ellenére kár, hogy ha itthon jobban elterjed ez a technológia, szinte biztos, hogy nem a mobi formátum lesz a nyerő nálunk.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.18. 15:41:24

@ibenny: alapból én is mobista lennék, de már az Amazon maga sem veszi komolyan. Nézd meg mit tud a Kindle for PC vs Mobipocket desktop 2 évvel ezelőttről. Az önmagában zárt rendszer nem lenne baj, de a prc az nem mp3, hogy működjön, mint az iTunes-nél.

A kiadók meg azért fogják elvetni a mobit, mert a DRM átfut az Amazonon.

A Kindle bírná az epubot, legalább a DRM-mentest engedhetné rajta az Amazon.

2010.02.18. 18:09:58

@Dworkyll: akkor mit mondasz, mi lesz az irany az Amazon es a mobi szamara? Egyszercsak azt mondjak, innentol az ePub lesz nalunk a nyero, es szakitanak a mobival? Tenyleg kerdem, semmi kotekedes reszemrol.

@ricsipók: teljesen igaz, nekem is ez a gondom (az epub rohamos terjedese)

Hogy a teszthez is hozzaszoljak: tetszik, jo iras, de en tovabbra is maradnek a Kindle-nel, nem erzem benne a pluszt, amitol valtanom kene. Mielott a Kindle-t megvettem volna, kerdes volt, melyik legyen, de a formatum eldontotte a kerdest. Ezert is "aggaszto" szamomra a jovo. :) Tenyleg, a mobi konvertalhato kulonosebb nehezsegek nelkul epub-ba? Gondolom nem, csak, hogy meg jobb legyen a helyzet.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.18. 19:06:36

@ibenny: Ha lesz is ilyen, akkor sem holnap. Az epub egy sokkal újabb specifikáció, több _lehetséges_ opcióval, de ezeket ma még alig lehet valamivel is kiaknázni, vagy éppen megcsinálni. A PC-s epub olvasók sehol sincsenek a mobihoz képest. A dedikált olvasók most tartanak a mobi _műveleti_ lehetőségeinek felénél. talán. Megjelenítésben jobbak (több font pl.) de az nekem kevés, ahhoz túl aktívan olvasok. (Korrektúrázok praktikusan)

Amit viszont az Amazon simán meg tud csinálni, gyakorlatilag bármikor, hogy átáll epubra, de nem Adobe DRM-mel, hanem sajáttal. De migrálni 300.000 könyvet az nem kispálya.

2010.02.18. 19:29:53

@Dworkyll: Koszonom a reszletes valaszt. Pc-s olvasokrol nem tudok nyilatkozni, nincs tapasztalatom, Mac-es vagyok. :) Csak a keszuleken olvasok (korabban telefonon).Tudom, ez meg a jovo, de ha ez bekovetkezik, letezik egyszeru megoldas a konvertalasra (mobi-epub)? Ami kb. ket kattintas, es nem igenyel kulonosebb varazslast.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.18. 19:30:36

@ibenny: Mégegy, a konverzió alapvetően nem túl veszélyes, lévén mindkettőnek a mélyén egy html lapul, csak sok apró részletre kell figyelni, ettől nem lehet automatikus (vagy nem lesz szép). Ugyanez igaz visszafelé.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.18. 19:32:44

@ibenny: A stanza elvileg tud ilyet, calibre dettó. De igénytelen lesz, mert egy csomó aprósággal lehet a publikációt igazán széppé tenni, margó, sortáv, fontok, behúzás stb, amit az epubban lehet finoman állítgatni, a mobiban meg nem.

2010.02.18. 19:39:29

@Dworkyll: Ertem, koszonom szepen. Tobbet nem farasztalak ezzel, igerem. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.18. 19:47:53

@ibenny: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/04/radar_4/fullcommentlist/1#c8763047 Lám, már a bookeen is epubbal hozza ki a következő vasát. Pedig ők régi mobi championok.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.18. 20:32:37

@Taiskelden:
A képernyőfotók mind szkenneltek, sokkal inkább a felbontás/megjelenítés volt a szempont. A nappali képek illetve az esti képek mérvadóak olvashatóság szempontjából, itt ráadásul könyvekkel is össze tudod vetni:
m.blog.hu/ek/ekonyvolvaso/image/Professzore/nook_agyban_kozelrol.jpg
m.blog.hu/ek/ekonyvolvaso/image/Professzore/nook_nappal_feherkonyvvel.jpg
Ez szerintem bőven teljesíti a jó olvashatóság kritériumait. A T-olvasóhoz képest valamivel, a Sony Touch-hoz képest sokkal jobb, a Sony Pocket-hez képest nem éreztem különbséget, de nem azonos körülmények között teszteltem.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.18. 20:37:40

@ricsipók:
Dworkyll olvtárs a megfelelő helyen már kifejtette, hogy miért is "nagy durranás" a Nook. Ezekkel én nagyságrendileg egyetértek. Fontos tudni, hogy a Kindle "mass product" vetélytársának szánták: méretben, árban, tudásban, megjelenésben (súlyban nem) abszolút versenyképes vele, ráadásul a B&N "mögött" ott van egy "további" tartalomszolgáltató, a Google a maga 700 ezer könyvével, aminek jelentős része a tengerentúlon ingyenes.

Itthon mindez nem szempont, mert a java nem működik és várhatóan nem is fog: nem azért, mert a B&N nem TUD megállapodni a roamingban (ha az Amazonnak ez sikerült, nekik is sikerülne), hanem azért, mert az Amazonnal ellentétben ők valóban védik a papírkönyves állásaikat, de legalábbis tiszteletben tartják az európai kiadók terjesztési jogait.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.18. 21:12:55

@Dworkyll:
Igazán ehhez tudok érdemben hozzáfűzni, a konvertálási részt Dworkyll kivesézte.
Egyrészt a mobipocket és az ePub között drasztikus különbség van a formázhatóság tekintetében. Hasonlattal élve a Mobi kb. egy írógép, az ePub pedig egy Word lehetőségeivel büszkélkedik, a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy ePub sokkal inkább lehet "könyvszerű" formátum, ez pedig a kiadók és a könyvszerető emberek számára fontos szempont (nekem legalábbis az).
Az a jelenleg még fennálló nehézség, hogy a Mobi erősen, az ePub pedig szinte egyáltalán nem támogatott (és sajnos nem is eléggé egységes) egyáltalán nem szerencsés, ugyanakkor a helyzet néhány hónapnyi fejlesztés után megfordítható. Ahogy szerintem hetek kérdése, hogy legyen PRC olvasó Nook-ra és ePub olvasó Kindle-re. Nyilván Warez. Ugyanígy pl. az iRex is nyitva hagyta a lehetőséget a fejlesztők felé, vagyis nem lesz nagy történet megoldani, hogy aki akar és ért hozzá, bármilyen szoftvert fejlesszen hozzá.
Ahogy csupán fejlesztés kérdése a most hiányolt tartalomjegyzék-kezelés, megjegyzés, kiemelés és a többi extra.

Ma láttam Androidra ePub olvasót. Akár a Stanza, zseniális, egyszerű, bitang gyors. És sokkal (!) szebb, mint a Mobipocket WinMo-s változata.

aesopus · http://blog.hu 2010.02.18. 21:43:13

jó a cikk, meggyőzött
arról, hogy jó vétel volt a kindle2

oregharcsa 2010.02.19. 00:07:47

@Professzore: Nagyon jó cikket írtál mint mindig!

www.youtube.com/watch?v=IiB5sPPkfms

itt egy videó róla amiben többek között megmutatják hogyan kell kiemelni benne egy szöveget..majd a végén összehasonlítják egy sony olvasóval(az mintha kicsit kontrasztosabb és gyorsabb lenne)
Arra azért kíváncsi lennék ha "kicsit jobban" optimalizálnák a szoftverét akkor is ennyire lassú lenne a készülék?? Mivel még elég friss a dolog valószínűnek tartom hogy valamennyit javulni fog a helyzet.

Taiskelden 2010.02.19. 01:15:06

@Professzore: Köszönöm a képeket, így már sokkal szimpatikusabb az eszköz :) A teszt során a legújabb szoftver volt a készüléken? Az 1.2 állítólag sokat javított mindenen.

[OFF]Eladtam a PRS-600-at, nem tudtam olyan fényviszonyokat teremteni, ami mellett olvasni tudtam volna rajta. Viszont nagyon hiányzik valami olvasásra alkalmas eszköz, a Nook egy erős befutó eddig, ha más nem, a hackelhetőség miatt.[/OFF]

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.19. 05:54:27

@Taiskelden:
Ezen 1.2 volt ÉS egy hekkelt korábbi verzió, benne Wifi, böngésző, fájlkereső meg még a fene tudja mi. A 3G nem tehető működőképessé. A tesztekhez mindig az 1.2-est használtam.

A PRS-600-hoz képest határozottan jobb kijelzője van, bár ahogy fentebb is írtam, nem azonos körülmények között vizsgálgattam őket.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.19. 06:05:21

@oregharcsa:
Az 505-ös kijelzője sokak szerint (Mobileread fórumozók) az egyik legjobb a piacon, úgyhogy ahhoz képest "rosszabbnak" lenni nem egy nagy esemény.
Dworkyll olvtársnál eddig a Kindle vezet, azzal nem volt alkalmam összehasonlítani, viszont szintén a fenti fórumra hivatkozva a kettő között nincs számottevő különbség.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.19. 06:08:03

@Taiskelden: Komolyan egy "boltost" akarsz hekkelni? Azokban pont az a szép, hogy van bolt, nem kell "jailbreakelni". Nézd meg inkább az openinkpotot, hogy mire lehet föltenni, vagy keress "sufni" firmware-eket, azok mögött is van legalább egy publikus SDK, sőt akár magadnak is írhatsz teljesen jogtiszta firmware-t. Szerintem.

A 600-as után szvsz nézd meg az Onyxot, hátha tetszeni fog.

Taiskelden 2010.02.19. 10:07:25

@Dworkyll: Miért ne? Ha éppen unatkozom, és nem olvasni akarok, akkor szeretek tákolni. Mondjuk a NookDevs nem túl bőbeszédű a témában ("használd az Android SDK-t!"), de mégiscsak Androidról van szó, talán nem túl bonyolult az e-inkre fejlesztés.

Az OpenInkpotot elég jól ismerem, amíg Bebookom volt használtam is néha, meg volt is összerakott fejlesztőkörnyezetem, bár Hello Worldnél többet nem fordítottam át. V3-at nem igazán akarok újra, a Hanvon N516 pedig eléggé leszerepelt minden teszten hardveresen is (ezen a két eszközön fut az OI).

Az Onyx tényleg jól és jónak néz ki, de az árán vagy átsiklottam, vagy még a Netkorzó se írta. Se a beszerezhetőségét... Ha már 100k-t kéne költeni rá, akkor inkább Kindle DX az Amazontól rendelve (ki tudnám használni a nagy képernyőt).

SaGa 2010.02.19. 10:28:32

@Dworkyll: 300 000 kötet migrálása prc-ből epub-ba egy jó konverter program kérdése csupán.
Gondolom a prc-k html forrása ott van a kiadónál, tehát nem most kell kitalálni a tördelést, helyesírás ellenőrzést és egyebeket.
A html tag-ek xhtml-lé konvertálása egy sed-del is megoldható, a fontbeágyazás és hasonló nyalánkok meg egy előre összerakott könyvtárstruktúra, bele a szükséges fájlok, utánadobni az aktuális xhtml és xls fájlokat majd lehet az egészet összezipelni és elnevezni epub-nak.
Itt most nem az lenne a feladat, hogy bescannel, ellenőriz, újraformáz, végignéz, javít, hanem a meglévő, jó minőségű, elektronikusan rendelkezésre álló forrásokat kell egy másik formátumba átrakni. Tipikusan számítógépesíthető feladat, amint az első megvan, már csak tolni kell a programba a fájlokat és mehet...
Szerintem

SaGa 2010.02.19. 10:41:04

@Professzore: Az igaz, hogy az ePub ud egy csomó formázási beállítást, amit a mobi nem, de ahhoz, hogy ez érvényesüljön, külön kell előállítani a különböző méretű kijelzőkre, azaz pont az lesz a helyzet, mint a pdf-fel. Lesz amin jól, mutat, másokon meg nem, így a tulaj majd jól átállítja a parser beállításait és tojik az előre belőtt formázásra. Lehet erőlködni a könyvszerű hatás elérésével, de értelmetlen. Legyen jó a helyesírás, legyenek jó helyen a képek, lábjegyzetek, jól megkülönböztethetőek a szöveg egyes egységei (cím, alcím, vers, idézet, ajánlás, stb...), de ne akarjunk oldalképet alkotni egy mozgó/mozgatható felületű médián.
Megint csak szerintem...

Taiskelden 2010.02.19. 10:51:04

@Professzore: Így utólag bocs a hülye kérdésekért, most látom, hogy a tesztben mindez le volt írva, csak átsiklottam fölöttük tegnap munka közben. És köszi a válaszokat ismét.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.19. 10:51:12

@SaGa: Alapvetően igazad van, de pont az lenne a lényeg, hogy ha már fejlődik a formátum, akkor ne replikáljunk egy fapadosabb verziót egy új alapon, hanem hogy tegyük bele a plusszokat.

És itt jön az, hogy pl a Kindle-prc nem támogat multifontot az epub meg igen. Azaz át kell nézni a publikat, hogy mibe és hol érdemes berakni fontváltásokat, azaz új infó jelenik meg a publiban, és ezt pl. nem tudod gépesíteni, ha nem csak a fejezetcímekkel variálsz pl.. És ez csak egy, az új lehetőségek közül.

SaGa 2010.02.19. 12:50:22

@Dworkyll: A fontváltásra nem túl sok értelmes dolgot tudnék kitalálni a kurzív vagy bold tényleg kurzív és bold fonttal való megvalósításán kívül. Talán a cím/alcím megjelenítést eltérő betűtípussal és az esetleges keretes vagy táblázatos részeket, meg a jegyzeteket. Ezek viszont mind jól meg vannak támogatva a prc-ben is megfelelő tag-ekkel (már ha az összeállítója használta őket), tehát ismét csak visszajutottunk oda, hogy egy egyszerű keress-cserélj eljárás megoldja a forrásszöveg megfelelő módosítását, a többi meg egy jól előkészített fájl (font, xls és css) kollekcióval megoldható.
Ha már egyedi kinézeteket generálunk, akkor legyen az a kiadóra, vagy egy könyvsorozatra jellemző, azaz sok kötet esetében is csak egyszer kell megcsinálni a szabályokat, utána csak tolni bele a fájlokat...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.19. 17:33:29

@SaGa:
Az elgondolásodban egyetlen hiba van, mégpedig az, hogy az ePub-ot kijelzőre kell optimalizálni. Nos, nem kell. Épp az a zseniális benne, hogy a parser az, ami igazán az optimalizálást végzi (elvileg a PDF-nél is, gyakorlatilag meg, hogy a Nook példája is mutatja, mégsem). Vagyis egy arányosan, jó ízléssel összeállított ePub minden kijelzőméreten, minden betűmérettel ugyanolyan jól néz ki.
Ha elszakadunk a "geek"/"hacker"/"elvetemült firmwareátíró felhasználó" mentalitástól és azt nézzük, hogy egy hétköznapi ember hétköznapi elvárása mi, akkor az első válasz az, hogy minőségben legyen azonos a könyvvel. Külalakra és tartalomra is. Az az irányelv, amit az ePub képvisel, nem az optimális (rögzített) oldalképre való törekvést jelenti, hanem azt, hogy a folyó szöveg legyen úgy megcsinálva, hogy az funkcinális és tetszetős legyen. Én a magam részéről nagyon nem szeretem a csúnya könyveket, márpedig az ePubon és a PDF-en kívül per pillanat nem ismerek olyan formátumot, amivel szép könyvet lehetne csinálni.
Ja, és hogy mi a szép... Egy olvtársunknak ígértem egy referencia PDF-et. No, arról majd kiderül (ePub-ot egyelőre nem tudok gyártani, de rajtavagyok a kérdésen).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.19. 17:45:09

@SaGa: Van úgy, hogy tördelni kéne a szöveget, pl. újságcikk idézése, vagy email/chatlog bevágása. (Pl. Gibson: Trendvadász) Olyankor nagyon jól néz ki, hogy a normál, mondjuk slab-serif font szövegben feltűnik egy behúzott rendes monospaced szöveg. Na ilyet a prc nem tud. Vagy legalábbis nem teljesen.

Ignis_veneficus 2010.02.19. 22:40:10

Szoval rajta vagyok az epub gyartason.
Eloszor is nem (ismetlem _nem_) oldalkep alapu, vagyis ha csinalsz egy jo formazast az attordelve (mas kijelzo) es mas meretben (user font valtas) is jol nez ki.
A trukkje az, hogy nem szabad betumeretet megadni, es innentol mindent vagy em-ben vagy %-ban kell megadni.
Fontok.

A fontvaltas igazan hasznos tud lenni, egyreszt, mikor az adott resz elter a torzsszovegtol (level, dokumentum idezese, a fent emlitett chatlog bevagas stb), masreszt pedig mikor elojonnek az erdekesebb karakterek (keleti, orosz, heber stb) akkor ket lehetoseg van, vagy szerzel egy olyan fontot, melyben minden benne van (amibol egyreszt keves van, masreszrol meg nagyok) vagy a fontvaltas.

Formatumkonvertalas: eleg nagy szivas volt egy jol kinezo prc-t osszehozni, es olyan jatekok kellettek bele, amitol meg egy html guru is elborzadt... (pl nagyobb behuzashoz egymasba kellett agyazni a div-eket). Ezek egyszerusitese nem egyszeru find-replace-el. Erre jon, hogy pl az ADE nem birja azokat a tablazatcellakat megfeloen kezelni, melyek kilognak az oldalrol (nem lehet lapozni), ezt megoldani megint nem lehet egy find-replace-el.
Ja, es ADE nem nagy szereti a 300K nagyobb html szovegeket, rendesen megfogja a parsert. Tehat darabolni kell a szoveget, lehetoleg "oldalhataron", mert lapdobas lesz belole. Innentol az uj html-t bele kell rakni a manifest file-ba is...
meg a tartalomjegyzekbe...
es akkor meg nem is beszeltuk a belso linkek ujakapcsolasatol.
A fentiek sem azok, melyeket egyszeruen meg lehetne lepni egy egyszeru automatizmussal..

balage28 2010.02.20. 19:41:48

- nem mértem
- nem hasonlítottam
- bementem
- megfogtam
- beleszerettem
- megvettem

És nem bántam meg.

A wifi pedig megy rendesen, nem kell hekkelni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.21. 14:20:20

@balage28:
Ja, csak itthon mindez nem megy: nem tudsz bemenni, nincs mihez hozzámérni, nem tudod kézbevenni, megvenni is macerás (vagy körülményes vagy drága).
A wifi-t köszönöm, frissítem majd a cikket.
Használd egészséggel! :-)

SaGa 2010.02.22. 10:56:59

@Professzore: , Dworkyll és mindenki más, aki érintett... Nem tisztem és nem is áll szándékomban senkit meggyőzni arról, hogy túlbonyolítjátok a dolgogkat. Megteszi azt majd ki-ki a maga idejében.
Az már most is tisztán látszik, hogy az ePub sem képes olyan tördelési szabványokat képviselni, amelyeket egy nyomtatott, vagy előre rögzített oldalképű kiadványban lehetséges. Ti magatok is ezt mondjátok, amikor azt mondjátok, hogy nem oldalképben kell gondolkodni.
Nos, ha nem fixen rögzített az oldalkép, akkor nincs jelentősége és lehetősége a "vízrajz" elkerülésének, a több egymást követő sor elválasztásra végződés tiltásának, a kerning információkkal hangolt soroknak, soregyennek, mert amint átméretezi a delikvens az oldalt, máris bukott az egész mutatvány. Ezek a finomságok csak rögzített méretű pdf-ben, vagy PS-ben valósíthatóak meg elektronikus formában.
Jó volt, hogy az ePub-ot a Wordhöz és nem az Adobe Acrobathoz, Venturához vagy egyéb, minőségi nyomtatható kimenetet produkáló programhoz vélitek hasonlónak. A word az a szövegszerkesztő, ami már akkor is újratördeli, kérdés nélkül a szépen behangolt dokumentumodat, ha egy más felbontást, vagy más nyomtatható méretet produkáló nyomtató az alapértelmezett a gépeden.

Ha ezeket elfogadjuk (kénytelenek vagyunk) akkor marad az, hogy olvasható betűtípust, arányokat (sortáv, betű, hasáb), fontváltást teszünk a könyvbe, a többi finomságot meg elfejtjük, mert csak akkor érvényesülnének, ha fixen tudnánk rögzíteni az oldal méretét és kinézetét.

Ha ezt is elfogadjuk, akkor már csak azon lehet vitázni, hogy létezik-e olyan program, amivel feldolgozható egy szöveg és a megfelelő szabályok beállításával olyan eredmény produkálható, ami többlet információt hordoz az ugyanebből a html-ből előállított prc-hez képest.
Természetesen létezik, illetve viszonylag egyszerűen összerakható a létező szövegfeldolgozó programok megfelelő hangolásával, paraméterezésével és használatával.
Nem a megszokott editorokra (notepad, származékok) gondolok, hanem azokra a programokra, amelyek feladata a szöveg alapú adatok feldolgozása a felhasználó igényei szerint. Awk, perl, sed, vi, stb... Ezek kifejezetten az olyan elemi feladatok elvégzésére lettek kitalálva, amikről úgy gondoljátok, hogy nem lehet megvalósítani. "Pl a html szétszedése fejezetenként újabb fájlba, majd az indexek aktualizálása". Az, hogy egy folyamatos, nem tördelt szövegben hol lesz oldalhatár, kizárólag a megjelenített méret fogja megmondani. Ha nincs a közelben fejezet vagy szakaszhatár, akkor nem biztosítható, hogy a 6"-es, 12 pontos betűt használó kijelzőn megjelenő oldalhatár egy ettől eltérőn is oda essen, csak akkor, ha eleve vannak lapdobások a szövegben, ami e-book esetén ritka. Vagy bizonyos helyeken (meghatározható feltételek mellett) betűtípus váltása. Ezek tipikusan awk és perl scriptekkel megoldható dolgok.
Akinek az lesz a feladata, hogy több ezer fájlt konvertáljon ePub formára, meg fogja alkotni ezeket a scripteket, amint valaki megmondja, hogy milyen kinézetű kimenetet vár el...
Biztos, hogy nem egy ilyen script kell 300 000 kötethez, de nem is kötetenként kell végigmenni minden oldalon egy wysiwyg szerkesztővel, hogy sikeres legyen a dolog.

Megjegyezném: előbb-utóbb arról, hogy egy fájl nem lehet nagyobb 300k-nál, vagy lemond az ADE, vagy elesik pl attól a lehetőségtől, amiről másik topikban volt szó: a lábjegyzetek megjelenítése azon az oldalon, ahol a "linkje" van. Mivel külön fájlba gyűjteti az ePub-ban az összes lábjegyzetet, ezt nem tudja produkálni, pedig ez pl jogos elvárás lenne. Igaz, ezt most is csak a CoolReader tudja, az is csak FB2-ben...

Más: leszedegettem pár illusztrált ePub-ot a hét végén innen-onnan és beillesztett, szöveggel körülfolyatott képet egyikben sem találtam. Létezik ilyen?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.22. 14:41:17

@SaGa: Huhh, de sokat írtál :-)

Igen, az e-olvasók nem oldalkép orientáltak, ezért is nem a pdf az igazi formátumuk, bár bizonyos esetekben elbírják (több-kevesebb kompromisszummal)

Ezért aztán nem is kell az oldaltartásra törekedni. MÁS mint a papírkönyv, pont. Van amire az jó, vagy van akinek az tetszik, másnak meg ez.

A 300-as korlát szerintem megmarad, ameddig a core parsert nem írják át, addig biztosan. Most is főleg sebességbeli okai vannak ennek az egyébként khmm, "érdekes" megoldásnak.

Az azonos oldali lábjegyzet szerintem érdekesség marad, ugyanúgy nem sok értelme van, mint html-nél. A link működik, és atom egyszerűen elvégzi a feladatát.

És képfelirat tud lenni epubban, de sima körülfolyatás nem. (Próbálj meg táblát csinálni, és ne notepaddel, az se sétagalopp)

Ha nagyon trükközni akarsz, akkor táblát csinálsz (most semmilyen szoftver nem támogatja direktben a kreálást) és abban helyezed el a képet meg a szöveget, "kézzel" intézed a körülfolyatást.

Talán működik.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.22. 14:44:58

@SaGa:
Senki nem gondolja, hogy egy nyomtatott könyvet kellene másolni az annak gyártását szabályozó minden létező regulával, előírással, ökölszabállyal és ideológiával egyetemben.
Az "elvárásaidat" azért szükséges egy kicsit finomhangolni: a hasábok maximum a hasábok számában merülhet ki (mármint egy vagy kettő, esetleg három), de ennek a 6 collos világban nincs sok jelentősége, tekintve, hogy jobbára álló formátumban olvasnak az emberek, ott pedig két hasáb indokolatlan. A margóbeállítás pedig sokkal inkább az eszköz sajátja, semmint az ePub-é, mert ahány, annyi féle, következésképp eszközfüggő az optimális beállítás. A többivel viszont határozottan egyetértek.
Ahogy eddig néztem (ez nem túl mély nézelődés volt) a prc az ePub-hoz képest annyival "gyengébb", hogy utóbbi támogatja a generális formázási csomagok használatát (stílusfájl magyarul). Vagyis megoldható, hogy egyazon könyv beavatkozás nélkül átdolgozható legyen az olvasó ízlésének megfelelően. Feltéve persze, hogy a megfelelő bemeneti fájl rendelkezésre áll. Ezzel megoldható akár egy-egy sorozat azonos kaptafára készítése (mint ahogy az történik a papírkönyvek esetén), ahogy az is, hogyha valaki nagyon nagy kijelzőn akar nagyon kis betűvel olvasni, ezt akár újrafordítással is megtehesse.
A nehézségre is jól mutattál rá: nincs sem működő fejlesztői környezet, sem működő, megbízható és teljeskörű konverter (szinte semmiről) és nincs megfelelő ellenőrzési lehetőség sem (ami egy komplikáltabb anyagnál nagyon fontos). A Mobileread.com-on valaki most hekkelt rá Ubuntura egy Android emulátort, azzal pedig gyártott egy DR800 emulátort. Állítólag működik. De nem ennek kellene lennie a jó útnak (sem annak, ami az Adobe CS4 exportjának minőségében és az ADE ellenőrzési potenciáljában ölt testet).
300k a nyers (tag-ekkel előformázott) szöveg mérete. Font nélkül. Egy UTF-16 font meg eleve bőven több, mint 1 mega, kínai/japán/héber/stb. font esetén meg 10-20 mega is lehet simán. Én készítettem olyan könyvet (papírra!), amelyre ezekhez szükség volt.

Ignis_veneficus 2010.02.22. 20:04:28

Korbefolyatas igaz nincs, de jobb vagy bal oldalra berakott kep, melyet "korbefolyik" (ertelemszeruen az egyik oldalt) a szoveg, olyan van.

SaGa 2010.02.23. 07:52:23

@Ignis_veneficus: Tudnál egy példa ePub.ot valahol erre a megoldásra?

Arturo 2010.02.23. 08:59:13

@Dworkyll: "Az azonos oldali lábjegyzet szerintem érdekesség marad, ugyanúgy nem sok értelme van, mint html-nél. A link működik, és atom egyszerűen elvégzi a feladatát."
Bocs, nem bírom ki, hogy ebbe bele ne kössek. :)
A link nagyon jó egy érintőképernyős masinánál. Gombokkal, főleg ha sok link van egy oldalon, kínszenvedés ide-oda ugrálni, jelentősen rontja az olvasási élményt. Ha ehhez még hozzávesszük a lassú képfrissítést is, mindjárt megtanuljuk értékelni a lap alján lévő lábjegyzeteket.
Az OpenInkpotban az FBReader egy gombnyomásra megjeleníti az adott oldal összes lábjegyzetét - csak gombos olvasóknál ez is jobb a linkeknél.

Ezt (és sok minden mást) végiggondolva már látom, milyen lenne az az olvasó, amit most megvennék.
- Nem kérdés, hogy az epub a jövő, tehát azt erősen támogassa
- Legyen érintőképernyője
- Memóriakártya a bővíthetőségért
- Mivel még a jelenben élünk és most is szeretnék olvasni, ismerjen sok formátumot
- Megfelelő méretű kijelző - minimum 6"
- Legyen hordozható
- Egyszerű könyvvásárlás megfelelő választékból.
Ebből kijött, hogy jelenleg ilyen nincs a piacon...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.23. 09:44:58

@Arturo:
Ez egy 5 collos kijelzőn kínszenvedés, 6 collon sem egy leányálom. Amikor könyvet tervezünk, akkor az a bevált eljárás, hogy B/5 méret (168 × 248 mm) alatt, különösen, ha sok lábjegyzet van, akkor nem lapalji, hanem fejezetvégi vagy inkább könyv végi záró jegyzeteket alkalmaztunk. Bevált, bár volt szerző, aki ragaszkodott a lap alji megoldáshoz, ennek az lett az eredménye, hogy sokszor több odalon keresztül folytatódott a lap alsó kétharmadát elárasztó lábjegyzet, sokszor több oldalt elcsúszva egymástól a hivatkozás és hivatkozott szöveg.

Ha engedsz a sok formátumból (mégis, mik lennének azok?) és a könyvvásárlási lehetőségből, akkor már vannak ilyenek szép számmal.

Arturo 2010.02.23. 10:45:10

@Professzore: Én is tapasztaltam, hogy a túl sok lábjegyzet a lap alján bizony zavaró is lehet 6 collon. Most, hogy leírtad milyen elvet követtek a papírkönyveknél, érthetőbb, hogy miért is nincs lapalji jegyzet epubnál.

A fenti ideális olvasó egyelőre csak elméleti fejtegetés. Most jól megvagyok a Hanlin V3-mal. Amikor tényleg lecserélem, lehet, hogy egész mások lesznek a szempontok. Egyébként most még kicsit kényelmetlen lenne a váltás FB2-támogatás nélkül, meg esetleg a PRC is jól jönne. Jobban belegondolva, ez nem is olyan sok formátum. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.02.23. 12:45:42

Pont a nooknál lehetne egy egyedi és elegáns megoldás a lábjegyzetre az, hogyha egy gombnyomásra a lenti képernyőn ugorna föl a jegyzet.

Hogy hogy lehetne ezt megcsinálni egy általános formátumból, az már más kérdés :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.23. 14:01:59

@Komavary: @Arturo: A Kindle szótárfunkciója nagyon szép megoldásebből a szempontból, mert bedob egy aprón szedett kétsorost a lap aljára, és ha több kell, mutat egy egy oldalt, külön. Nem mint szótárt, de mint linket irigyeltem nagyon.

Ignis_veneficus 2010.02.23. 20:13:27

@SaGa: www.adobe.com/products/digitaleditions/library/ ha jol emlexem akkor Alice csodaorszagban.
Azert erdekesen kall banni a "float"-al, mert a ADE betordeli melle a szoveget, es nem erdekli, hogy az mar nem latszik..
@Arturo: Lapvegi labjegyzet: igazad van, hogy nehezkes, meg minden egyeb, de ket problemat latok vele:
1, ha nagy a labjegyzet, akkro atkerul a masik oldalra, tehat lapoznod kell, oda-vissza.. ez ua mintha ugranal.
2, a komolyabb: az epub a html-re epit, epul. A html-ben nincs olyan, hogy labjegyzet (olyan sem, hogy fejezetcim), hanem olyan, hogy: 70%-os meretcsokkenes + baseline altolas felfele (felso index), vagy 240%-os fontmeret (nagy szoveg fejezetcimhez)
Lehet szorakozni olyannal, hogy ugy nezzen ki mint egy oldal alja labjegyzet, de nagyon nyogve nyelos lenne. es akkor meg nem beszeltem arrol, hogyha ket labjegyzet van, akkor azt kulon kellene kezelni (hatha kulon oldalra kerulnek) de valahogy megis egyutt (egy oldal) es meg a sorrendjuket is megtartsak..

Arturo 2010.02.23. 21:56:23

@Ignis_veneficus: Óh, arról már lemondtam, hogy epubban lábjegyzet legyen a lap alján. :)
1. Ez teljesen igaz, bár a lapozás még mindig egyszerűbb az ugrásnál, ha csak gombok vannak az olvasón. Szerencsére ritka az ilyen "átlógó" lábjegyzet.
2. Az fb2 is XML alapú, a Coolreaderben mégis jól megoldották a lábjegyzeteket. :) Ez persze nem jeleni azt, hogy epubnál is meg fogják.

Ignis_veneficus 2010.02.23. 22:24:23

@Arturo: Az XML-t es a HTML-t (meg ha XHTML is) ne keverjuk. Mig a HTML-nel eleh jol definialva vannak a kulonbozo mezok "ertelmezese" es lehetseges tartalma, addig egy XML eseten ilyen korlat nincs. Ott mindeki olyat hoz ossze amilyet akar.
Pl XML eseten letre lehet hozni egy <labjegyzet> elemet, es definialni, hogy az a labjegyzet, addig a HTML eseten egy mar meglevo elemre lehetne azt mondani, hogy ugy nezzen ki, mint a labjegyzet. A baj, hogy a HTML nem ismeri azt, hogy "ugy nezzen ki mint labjegyzet", ott csak a "tablazat" "blokk", "sor" es ilyenek vannak.
Elvileg semmi akadalya lenne, hogy az XHTML-be belerakjanak egy <labjegyzet> elemet, de az olyan hatolrol mellbe lenne..

Arturo 2010.02.23. 23:10:35

@Ignis_veneficus: Lesz még mit tanulnom az epubról, ha egyszer elkezdek foglalkozni vele. :) Eddig azt hittem, XML fájlokból áll, csak mert abban, amit kibontottam, .xml volt a kiterjesztésük. Köszönöm az infót! Jó ide járni, mert mindig tanulok valamit.

SaGa 2010.02.24. 15:03:46

@Arturo: Én találkoztam már xml, xhtml és html kiterjszetésű fájlokkal is az epub belsejében. Nem a vezérlő fájloknál, hanem a tartalmat hordozó fájloknál. Ahányan gyártják, annyiféle értelmezés. És ez - szerintem - hosszú távon baj lesz...

Arturo 2010.02.24. 15:37:40

@SaGa: Hmm. Ez tényleg nem hangzik túl jól.

Ignis_veneficus 2010.02.24. 21:38:10

@SaGa: @Arturo: Nem erdekes a kiterjesztes. A lenyeg a .opf file-ban van.
Elvileg minden file-t fel kell sorolnia a manifest reszben, mely fontos a epub-ban (kiveve onmagat) (tapasztalatok szerint az ADE-nek nem kell itt megemleliteni a fontokat).
A lenyeg a "media-type" attributum: ez mondja meg, hogy az a file tul keppen micsoda, es nem a kiterjesztese. Ha az "application/xhtml+xml" akkor adhatok neki akarmilyen kiterjesztest (html, xml, xhtml, kukutyin, stb) az akkor is XHTML-nek (XML betetekkel) forgja felolvasni.

Arturo 2010.02.24. 23:28:59

@Ignis_veneficus: A kiterjesztések kevéssé aggasztanak. SaGa kommentjét olvasva megjelent előttem egy rémkép: X kiadó beleerőszakol a könyveibe valami olyan extrát (pl. a fent kitárgyalt lábjegyzetet), ami egyébként nincs a szabványban. Ezt a saját XSpark olvasójuk remekül kezeli, a többi viszont jobb esetben figyelmen kívül hagyja, rosszabb esetben elhasal rajta. Ezzel oda jutunk, hogy a vágyott egyetlen ekönyv-szabvány helyett lesznek különböző alverziók, amik nem teljesen kompatibilisek egymással. Na, ez az, ami nem tetszene.

Ignis_veneficus 2010.02.25. 00:17:35

@Arturo: Anno, valamelyik post-ban elojott az epub vs pdf tema. en mar ott mondtam, hogy az epub ua lesz a ebook-nak, mint a html a web-nek..
nem all mogotte olyan "hatalom" mely rakenyszeritene az piacra az egyseges ertelmezest.
Anno ez volt a pdf-el. Az adobe megcsinalta es de facto szabvany lett a "kinezete", mikor megnyilt a formatum..
ez nincs meg sem a HTML eseten sem az epub eseten (az, hogy a legtobb olvaso az ADE-t hasznalja, ebbol a szempontbol jo jel)
Ha eldurvul a dolog, akkor lehet szivni az olyan ePub-al, melyet a legtobb olvaso jol jelenit meg (lasd IE vs FF vs Opera)

SaGa 2010.02.25. 07:44:48

@Ignis_veneficus: Ettől tartok én is. Az, hogy a media-type határozza meg, hogy a fájlt miként kell értelmezni, még nem fogja kivédeni azokat a gondokat, hogy az olvasó program nincs felkészítve a fájlokban található "tag"-ek kezelésére. Vagy figyelmen kívül hagyja őket, vagy valami "ha nem értem mit akarsz, akkor ilyen lesz mind" stílussal látja el...

Ebből a szempontból az FB2 sokkal jobb és ahhoz is mellékelhetsz fontokat, ha akarsz, csak készíts megfelelő css-t is hozzá. Az fb2 fájlban megjeleníthető tag-ek száma és feladta pontosan definiált, ami nincs benne a szabványt leíró xml-ben, az nem számít. Az FB2 hátránya a prc-vel szemben, hogy az olvasó programok nem nagyon akarják a táblázatokat lekezelni, de a szabványban benne van, így előbb-utóbb meg lesz az is...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.25. 13:21:35

@Arturo:
Ez az a sortáv, amit én képtelen vagyok olvasni. Hiába a rövid sorhossz, a viszonylag korrekt betűkép, összefolyik a szemem előtt. Bár kétségtelenül helytakarékos.

Arturo 2010.02.25. 14:12:44

@Professzore: Vacak, bemozdult a kép, csak nem volt már kedvem lőni egy jobbat. Gondoltam, az legalább látszik, hogy lehet táblázatot megjeleníteni fb2-ben is. Most megnézve a monitoron, így én sem tudnám olvasni... Szerencsére az olvasón barátságosabb.
De épp itt jön az elektronikus olvasó nagy előnye - 80 és 150%között 10%-os lépésenként lehet növelni a sortávot ha épp azt szeretnénk.
süti beállítások módosítása