Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre

2018.10.23. 09:07 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

jó sokat hőbörögtem már azon, hogy milyen végtelenül és védhetetlenül ostoba is az EU ÁFA szabályozása, amely képes volt az alapján megkülönböztetni a kiszabandó ÁFÁ-t, hogy az adott elektronikus kiadványt letöltötték-e, avagy egy hordozón adták az olvasó kezébe. Az első esetben elektronikus szolgáltatást véltek ezek a drága jó emberek felfedezni, és kirótták a teljes ÁFÁ-t, míg a második esetben megengedték, hogy a nyomtatott könyvekhez hasonló, kedvezményes ÁFÁ-t alkalmazzanak. Csak halkan jegyzem meg, az eredmény ugyanaz: egy elektronikus állomány egy olvasóeszközön.

Néhány év alatt az EU gazdasági és pénzügyekért felelős tanácsa (ECOFIN) is eljutott erre a következtetésre, pontosabban engedett annak a nem gyenge lobbierőnek, amelyet német és francia játékosok (is) kifejtettek. Az október 2-ára keltezett döntésükben megengedik, hogy tagállamok alkalmazzák ugyanazt a kedvezményes ÁFÁ-t, amellyel a nyomtatott könyvpiacukat támogatják. (Hivatalos magyar nyelvű szöveg). Külön vicces, hogy az EU a saját költségvetési hatását zérónak kalkulálja ("A javaslat nincs kedvezőtlen hatással az Unió költségvetésére, mivel a tagállamokban alkalmazott héakulcsok nincsenek hatással a héaalapú saját források kiszámítására."), míg errefelé egy kis számolgatással én nagyságrendileg 100 millió forintot látok, amelyet a kormány egy év alatt az e-könyveket vásárló állampolgárok zsebében hagyhat.

Na és ki plankolta föl ezt a fejleményt, és számolt be gyakorlatilag a döntés napján a fejleményekről? Hát éppen a Brexit-tárgyalások hálójában vergődő Egyesült Királyság könyvkiadószövetsége, az ottani MKKE. Akik ugyanazzal a lendülettel már ugrottak is neki a saját törvényhozóiknak, hogy tessenek szívesek akkor ezt a módosítást azon nyomban beleépíteni a költségvetési elképzeléseikbe.

Hát ilyenek történnek a nagyvilágban. Kíváncsi vagyok, hogy mikorra fog ez begyűrűzni hozzánk.

2 komment

Címkék: áfa EU ekönyv-terjesztés

Gyorsteszt: Kobo Clara

2018.10.13. 12:55 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

Nem titok, hogy nagyon sokáig voltam Kindle Paperwhite rajongó. Első generációs modellem van, amelyik ugyan csak az idén tölti be a hatodik életévét (helló, mobiltelefonok), de nem most kezd el iskolába járni, lévén a fiam jópárszor magával vitte már a suliba, nem egyszer írásos kommentelésre ragadtatva a tanerőket.
Ugyanezért viszont nem voltam boldog, mert hiába figyeltem évről évre az Amazon Kindle bejelentéseit, a Kindle Keybardról a Paperwhite-ra váltáshoz hasonló nagy ugrás azóta sem volt. A cég nem nagyon hallotta meg törzsfelhasználók igényeit, a nagyobb kijelző, a vízállóság, a melegebb színű megvilágítás csak nem akart eljönni, a 2016-ban bemutatott új csúcsmodell is csak 6 collos volt, a legnagyobb innováció az volt, hogy a kötelezően megvásárolandó bőr tokba rakták az akkumlátor háromnegyedét. Az ár viszont megindult fölfelé szépen.
Kész szerencse, hogy volt egy cég, aki átvette a trend irányítását az ekkorra már borzasztóan diverzifikálódott Amazontól. Ez volt a Kobo.

Kis Kobo történelem.

Első hat collos olvasójukkal egy pár hónappal a Kindle Keyboard előtt startoltak, de az ökoszisztéma-építésben, talán érthető módon, kicsit lassabban haladnak, mint az Amazon. Ezzel együtt 2012-ben már nekik is van háttérvilágított modelljük (Kobo GLO), 2013 áprilisára kihozzák az első HD modellt, (Aura HD). Az Amazonnál az ezzel versenyképes felbontás csak 2015-ben kerül eladósorba, a PW gen3-ban. 2014 októberében (négy éve már) van a Kobonak szűk hét collos, vízálló, nagyfelbontású modellje (Aura H2O). 2016 szeptemberében pedig bejelentik az Aura One-t, ami szűk 8 collos, vízálló, nagyfelbontású ÉS változtatható a színhőmérséklet. Ha kicsit sarkítani akarok, akkor az Oasis Gen2 egy három évvel ezelőtti Koboval van nagyjából pariban, kivéve a lapozógombokat és az Audible könyvlejátszást.

És a Kobo nem lassított le. Az Aura One-ban bemutatott színmelegítős világítást (Comfortlight) szépen lassan lecsorgatta az olcsóbb modellekbe is, így jelent meg a H2O második verziója, és most eljutottunk az 50.000 forintos lélektani határ alá a Kobo Clara-val. A szoftver a már ezer éve ismerős Kobo GUI, ami bevált, azon nem kell nagyon változtatni. Alapból epubot eszik, de azt parádésan, kedvenc feature-öm, hogy úgy hagyja fölülcsapni a törzsfontot, hogy a dekorfontokat nem bántja. Nagyon nem is tudok mit írni róla, szép, könnyű, kicsi. Álljon hát itt néhány összehasonlító kép.

clara_vs_pw.jpg

Clara vs PW1. Ezt teszi a plusz hat év, a kijelző mérete egyezik, az eszköz viszont lényegesen kisebb.

clara_vs_h2o.jpg

Clara vs H2O 1. Az érettebb ifjúság esetleg nagyobban szeretne olvasni ;-)

 h2o_clara_pw.jpg

Három generáció

És az évnek még nincs vége, felkészül a Kobo Forma, amit az amerikai boltban a jövő héttől lehet előrendelni, és amelyik bizonyos szempontból követni látszik az Amazon aszimmetrikus formavilágát. (És amiről egyelőre még nem döntöttem el, hogy tetszik-e).

Maradjanak velünk ;-)

7 komment

Címkék: teszt amazon forma aura clara kobo H2O

Kis hírek a nagyvilágból: új Kobo, új Kindle Preview

2018.10.01. 22:40 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

villanyon olvasni már éppolyan mindennapos, mint papíron, extrém események se igen vannak, de csak nem állt meg az élet, akadnak azért újdonságok.

Ami jó: Kobo Clara

Hála istennek a Rakuten mérnökei nem lopják a napot, szép lassan csorognak lefelé a portfólióban a high end eszközökben megismert jóságok. Kijött nem olyan rég a Kobo Clara. Ez is érintőképernyős, nagyfelbontású szerkezet, de beleapplikálták a nagy testvérek színhőmérséklet-variálós Comfortlight PRO világítórendszerét. Ami nagy királyság. A képernyőátló 6", ami az érettebb ifjúságnak már lehet, hogy kicsi, cserébe roppant hordozható. Az ára önmagában barátságos, az edigitalban most éppen 50 ropi körül vesztegetik, ami összevetve a Paperwhite III 44 ropijával teljesen vállalható. (A PWIII-nak fele akkora a memóriája és nincs melegfényű mókolás). Ami egy picit fájdalmasabb, hogy a gyári tok (amelyet minden egyes olvasóhoz nagyon ajánlok, tipustól függetlenül), az még 15 ropival dobja meg a költésgvetést. Viszont még így is csak 65 guriga, ennyiért csak erősen középkategóriás telefont lehet kapni, amelyek általában 2-4 évet bírnak, az olvasók meg jellemzően a dupláját.

Ami nem annyira jó: Kindle Preview v3

Történt pedig, hogy a drága jó Kindle Prewiever (v2.943), amellyel mindenféle munkaanyagokat ellenőrzök, elkezdett csipogni, hogy már illene frissítenem, mert ő már bizony nem támogatott többé. Mivel ez a verzió bizony 2012-es, azt mondtam, egye fene, legyen. Aztán elkezdtek jönni a meglepetések:

  • Az install kit 275 megabyte. 275(!!!) Mbyte. Egy reader. WTF?
  • Installáláskor érzékeli, hogy van már egy Kindle Prewiever install, ezért szerényen közli, hogy azt meghagyja. Utóbb kiderül, hogy ez remek dolog, mert három perc után nyüszítve csűrök vissza a régi Previewerre. Amelyik mostantól csak némi noszogatásra hajlandó elengedni ezt a "nyisd meg inkább V3-ban" dolgot. De legalább el tudja engedni.
  • Kinyitok egy, az utolsó  KindleGennel (v2.9) készített mobit. Azonnal elkezdi konvertálniWTF???. Majd közli, hogy ezt bizony túl régi KindleGennel készítették (nincs újabb, gyökér), és hát az Enhanced Typesetting nem fog működni.
  • Cserébe egy nyikk nélkül nyitja az epubokat és docx-eket is, igaz lényegesen több ideig tart a konverzió.
  • Viszont nem lacafacázik, simán felkínálja, hogy az eredményt kiexportálja mobiba vagy azk-ba. (WTF is *.azk??) Ez valami iOS-es csodaság, csak azt nem értem minek. A mobit is tökéletesen olvassa a Kindle for iOS, igaz ott a Docs fülbe rakja a külsős cuccokat, nem a Booksba, na de majd jól kipróbálom. Ja, és a régi previewer is gyártott azk-t.
  • Sajnos a mobi praktikusan háromszor akkora, mint a megfelelően fölparaméterezett (-c2 -dont_append_source) Kindlegennel készített, szintén teljes értékű verzió. Ez így nem lesz a barátom.

Kicsit nézegettem, a Kindlegenem valóban lassan négy éves lesz, 2014-es. Talán a Kindle Creator lenne a tuti? Az biztos nem, azt 2012-ben frissítették utoljára. Most direkt megnéztem, gyakorlatilag az ipari hulladék kategória. Akkor meg mégis mivel kéne mobit gyártani? Mármint hivatalosan, a calibrét meg az online konverterteket inkább hagyjuk. Alighanem Amazonék a KDP-be, az online, az értékesítési szegmensbe direktbe bekötött publikáló alrendszerbe akarnak mindenkit terelni. Köszönöm, de köszönöm nem.

Egy szerencséje van a Kindle Previewer v3-nak, hogy meglehetősen míves (értsd: beágyazott, multifontos, rendesen összerakott epubból generált) mobijaimat teljesen jól meg tudja nyitni, és visszaadja az eredeti designt. De ezt konkrétan az előző verzió is tudta. Előny, hogy van export (gyakorlatilag ez egy Kindlegen GUI-val, de paraméterezhetőség nélkül), és előny, hogy megnyitja a doc-ot, docx-et, ha valaki nem akar elmélyedni a gyártástechnológiában. De konkrét, üzleti minőségű gyártásra ez bizony alkalmatlan. 

Ez így csak még egy strigula az "Amazon, ez most mire volt jó?" rovatba. Maradok az sigillel fényesített epub -> kindlegen vonalon. Teljesen teljes.

 

6 komment

Címkék: clara gyártástechnológia kobo kindlegen

Fontoskodás felsőfokon: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása

2018.06.11. 00:04 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

szinte pontosan egy évvel ezelőtt írtunk arról, hogy mi mindenre képes ma már az ekönyv-megjelenítéstechnika. Azóta nem sűrűn voltak posztok, mert a (hála istennek) hétköznapivá váló ekönyv-témában viszonylag ritkán bukkannak fel akkora hírek, amelyek megrezgetnék az ingerküszöböt. Ma már nem akkora szenzáció, hogy vezető kiadók a könyvhétre megjelenű újdonságaikat elektronikusan is kihozzák, azaz lehet nyugodtan nézelődni a vásárban (ahhoz hasonló kedvezmények úgysem lesznek boltban), de aki inkább villanyon olvas, az utána nyugodtan térjen be a kedvenc webshopjába.

Maguk a könyvek, ahogy azokat ismerjük és szeretjük, mint vizuális formanyelv, azért több száz éve állandóak. Walter Scott, Jane Austen és mondjuk Jókai Mór elé nem nagyon mennék időben, de formailag az ő szövegeik teljesen összemérhetőek mondjuk James Clavellel, vagy a legtöbb kortárs íróval. A könyv információtartalma persze nemcsak a szövegből jön, a szöveg formája is meghatározó, és az elmúlt kétszáz évben ennek azért nagyjából letisztultak a szabályai: hosszú olvasáshoz nem illik talpatlan (sans serif) betűt választani, egy oldalon ne legyen egyszerre jobbra, balra és középre igazítás is, ha lehetséges, és így tovább. A tipográfia és a műszaki szerkesztés is szakma, és igen fontos a végeredmény élvezeti értékét tekintve.

Nem meglepő módon elsősorban a spekulatív fikció felől azért rendre fel-felbukkannak olyan szerzők, akik próbálkoznak ennek a formanyelvnek a kiterjesztésével, ha a tartalmuk az kívánja. Ilyen példákól azért már írtunk, az eddigi rekorder szerintem a folyószövegbe peszeudo-xml betéteket illesztő </Harmónia> lehetett. A nyomtatott könyveknél ez nem akkora kihívás, a papír tényleg minden elbír, leginkább két dolog miatt, az e-könyvekkel összevetve:

  1. A papírkönyvek lapmérete állandó, a kiadó terjedelmi döntése után simán ki lehet optimalizálni a tartalmat a lapokra, újratördelésről, változó laptükörről meg ugye szó sem lehet.
  2. Ezért aztán a papírkönyveknél nincs meg az a kényszer, hogy a szövegelemeket logikai egységként kezeljék, simán lehet a lapra dobálni mindent, mindenhova. A kedvenceim a külön szövegdobozba behajigált lábjegyzetek és képek, amelyek isten tudja hova keverednek az első epub/xml exportnál.

Mivel a magyar könyvterjesztés elsősorban még mindig a nyomtatott verzióból indul el, teljesen normális, hogy az elektronikus verzió a nyomtatott műszaki alapjaiból dolgozik. Ha a nyomtatott kiadvány lapképe kellően komplex, akkor fájdalmas/költséges és simán lehet, hogy lehetetlen megfelelő minőségű epubot/mobit készíteni belőle. Ilyenkor szoktam javasolni a kiadóknak, hogy az elektronikus verzió legyen pdf. A változó méretű és elhelyezkedésű szövegdobozokra az a legjobb.

A szerzőket persze nem érdeklik és nem is kell hogy érdekeljék a nyafogó e-könyv faragók, ők, ha szükségét érzik nekieresztik a kreativitásukat, és alkotnak. Így tett a címben szereplő művel Neal Stephenson és Nicole Galland is. És ha már a tartalom komplexitásával sem fogták vissza magukat (egy varázslós-időutazós, a Moly.hu-n 95%-ra értékelt anyagról van szó) bizony a formája is ennek megfelelő. Nyomtatva 600+ oldal, teli mindenféle nyalánksággal, amelyet - dobpergés - elképesztő munka árán sikerült epubba és mobiba is átültetni. Van itt kérem minden, kezdve a 28 db (!!) betűkészlettől, amelyet nem csak viccből építettek be, és amelyet még megkeresni és összeválogatni is jelentős munka lehetettet. Komolyan, ebben az anyagban fel lehet ismerni bizonyos szereplőket a kézírásukról. 

dodo1.PNG

Aztán vannak itt mindenféle szövegtípusok, naplórészletek, viking sagák átirata, (szerencsére nem rúnákkal), elektronikus üzenetváltások, és minden, amit a nyomdagép elbír. És a zömét ezeknek a tipográfiai flikk-flakkoknak beemelték szépen az elektronikus kiadványba is, például a sötét (pergamen?) hátterű szövegdobozokat is. Állat lett, annyit mondhatok, pedig már láttam ezt-azt.

dodo3.PNG

Meg kell említenünk az ekönyv létrehozóját (bookproducerét, ha úgy tetszik), akit az Ambrose Montanus fedőnév rejt, és akit az ekönyv.hu rántott be a projektbe. Tényleg elképesztő nagyot alakított, Oszoli Juditnak és Benes Attilának a nyomán, akik a Fumaxnál megcsinálták nyomtatott verziót. De azt azért látni kell, hogy ez már messze nem klasszikus ekönyv-készítés, sokkal inkább annak a "hőskornak" az újraélése, amikor a weboldalakat tesztelni illett, hogy minden értelmes böngészővel használható képeket mutatnak-e - és ha nem, akkor bizony vissza kell menni a kódhoz, és meg kellett keresni a legnagyobb közös osztót.

És a tanulság? Hogy ezt is meg lehet csinálni. Hogy ennek a font-őrületnek lehet értelme is (bár tagadhatatlanul igénybe veszi az olvasót, de legalább ad is neki valamit), nem kell feltétlenül olyan öncélú, vagy legalábbis nehezen indokolható vizuál-orgiával sokkolni, mint a Geronimo Stilton könyveknek. Azaz kedves szerzők, kiadók, merjetek kreatívok lenni :).

Diszklémer: az illusztrációk iBooks-képernyőmentések. A Kindle appjaim nem szerették a sok fontot, a szimulátorok szerint a natív Kindle-k azért visszaadják.

15 komment

Címkék: fontok fumax ekm e könyv formázás gyártástechnológia neal stephenson e-könyvészet

Második hullám, avagy Kobo Aura H2O Edition 2

2017.12.04. 18:43 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

írtunk már ezen a blogon a Kobo újhullámos olvasóiról, az Aura HD-ről itt, a H2O-ról meg itt. És az a szép a Kobo fejlesztési filozófiájában, hogy amikor "ráncfelvarr", akkor alapjában véve nem rúgja fel a korábbi verzió előnyeit, azaz az előzményposztok igen jól használhatóak. Akit behatóbban érdekelnek ezek az árban középre, minőségben viszont a prémium osztályba sorolt, azaz igen jó ár/teljesítmény arányú olvasók, azok mindenképpen olvassák el a régebbi posztjainkat.

Lássuk a medvét!

A Kobo Aura H2O a maga idején egy szenzációs olvasó volt, és nem feltétlenül a vízállósága okán. Parádés epub parser, könnyű testreszabhatóság, valami egészen kivételes kijelző és remek minőség volt rá jellemző.

A minőségről a minap diskuráltunk egy sort, volt akinek voltak problémái, és voltak akiknek nem, reprezentatív mintája viszont egyik tábornak sem volt. A magyar importőr szerint a javításra visszahozott készülékek aránya egy százalék alatt maradt, mindez egy 7-800 darabos mintán. Mivel gond esetén nem javítják, hanem cserélik az eszközt, így szerintem ez egy kezelhető méretű kockázat, helyi vásárlás esetén.

Azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán, előkerültek olyan fejlesztések, amelyek a H2O első változatába még nem kerültek bele, illetve kicsit optimalizáltak a hardveren is.  Tekintsük át, melyek is ezek:

  • Ugrott a microSD slot, és vele együtt a nehezen járó műanyagfül is. Úgy látszik, 2017-ben már létezik vízálló microUSB aljzat. Az előző verzió műanyag portlezárója elég körmös volt, örülök, hogy azt sikerült elengedni. A kártyaslot hiánya nem fáj nagyon.
  • A belső memória 4 GB-ról 8 GB-ra nőtt, ebből kb 6.8 érhető el a gazdája számára. A prosik 6000 könyves kapacitásnak dekódolják, de az átlag magyar publikációk a beágyazott fontok miatt inkább 2 MB körül vannak, ebből én inkább erős 3000 címes kapacitást kalkulálok, de ez is bőven sok. Egyszerre mindenképpen, bár elég jó a kereső
  • A bekapcsoló gomb a készülék hátára került. Ettől elsőre megijedtem, de megnyugtattak, hogy a SleepCover (ami szerintem kötelező, bár nem olcsó) úgy van kiképezve, hogy a felrakott tokon keresztül is meg lehet nyomni
  • Erősítették a vízálló funkciót. Az előző változat még "csak" IPX 67 minősítésű volt: (1 méter mély, 30 percig), az új már IPX8-as, (2 méter, 60 perc). Valószínűleg ugyanezért a menüből kivették a "cseppérzékelés" funkciót, az már itt nem pálya ;-)
  • Csökkent a készülékház mérete, majd egy centivel alacsonyabb, egy milliméterrel vékonyabb, és több, mint 20 grammal könnyebb
  • És végül, de utolsósorban, az Edition 2 megkapta a ComfortLight PRO világítórendszert, azaz nemcsak a fényerő, hanem a színhőmérséklet is állítható, akár automatikusan is (ezt én nem tenném, mert ez enni fogja az akksit, ha folyamatosan méricskéli a beeső fényt), de a lényeg, hogy csodaszép meleg színhőmérsékletet lehet beállítani, szinte már analóg finomsággal.


Ez utóbbi témát próbálom meg szemléltetni, egy ED2, egy ED1 és egy PW1 segítségével. Elnézést kérek a laborkörülmények elmaradásáért, de remélem így is látszik, hogy hol domborít nagyot az Edition 2. Mindenki nézze meg azért közelről is a vasat, hogy találkozik-e a személyes preferenciáival.

 

cold.jpg

Ez itt a leghidegebb beállítása az H2O ED2-nek. Tapasztalat, hogy jóval magasabbra kellett tekerni a fényerőt, hogy legalább hasonlítson az ED1-re a fényesség.

mid.jpg

Ez egy közepes színhőmérséklet beállítása az H2O ED2-nek

hot.jpg

Ez pedig a maximálisra tekert színhőmérséklet. Túlzás nyilván, de a potenciált jól illusztrálja

Kis "színes": nem nagyon hiszek a "kék fénytől szarul alszol" című újkeletű mániában. A PW1-re, ami messze a leghidegebb fényű az összes olvasóm közül, arra is kiválóan tudtam aludni. A meleg fényt jobban szeretem alapvetően, természetesebbnek érzem és ennyi. 

Tiszta szerencse, hogy már nem kell e-olvasó, ha a színhőmérséklettel szeretnék varázsolni, mióta vannak ilyen kiváló lámpák is. Hogy a papírkönyv színhőmérsékletét és fényerejét is tudjam kalibrálni.

A többi, a szoftver logikája, a képességek (kiemelés, szótárazás stb.) a beágyazott Kobo ökoszisztéma a megfelelő bolttal és ajánlórendszerel ugyanaz, mint a többi Kobo olvasón. Szerintem abszolút versenyképes az Amazonnal, bizonyos szempontból még jobb is.

Verdikt

Nagy és markáns a váltás a H2O előző verziója óta, de valamiért a review oldalak a H2O Edition2-t nem az előzőhöz hanem az Aura ONE-hoz méregetik, pedig ahhoz "csak" a világítórendszer és a vízállóság mértéke hasonítja. Ellenben kisebb és olcsóbb is annál. És a ravasz kérdés ugyanaz, mint mindig: érdemes váltani? A kulcsparaméter a világítórendszer, a meleg fény. Akinek fontos, az jól jár a ráncfelvarrott változattal. Jelenleg még van az Edition 1-ből is, ami itthon most (2017 december eleje) kb. 12 ropival olcsóbb, mint az új változat (az ExtremeDigital árait vettem referenciának), de ki fogják futtatni, így akinek fontosabb a kártyahely, mint a színhőmérséklet-szabályozás, az csapjon le a készlet maradékára.

A magam részéről nagyon remeg a kezem a Buy gombon, de az előző változat is annyira jó, hogy nehéz indokolni az upgrade-et :)

13 komment

Címkék: teszt aura kobo H2O edition 2

Villámposzt: Amazon Oasis v2

2017.10.15. 08:58 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

mégiscsak eljött az ősz, és a tavalyi unortodox (értsd: tavaszi) bejelentés után ismét jelentkezett az Amazon egy, mondjuk úgy, ráncfelvarrott modellel. Annak idején nagyon nem értettem, hogy mire jó a tokba rejtett akku, és miért nem képesek egy kicsit is követni a trendeket: legyen a kijelző egy kicsit nagyobb, maga az egész meg vízálló, például.

Örömmel jelenthetem, hogy a piaci trendek alól még az Amazon méretű óriások sem vonhatják ki magukat büntetlenül, az idei modellváltozat sokkal inkább szól a fősodorhoz való visszatérésről, mint az "útkeresésről". Nézzük is akkor gyorsan miben újult meg az Oasis 2017-ben:

  • Végre 7" a kijelző (300 dpi)
  • Vízálló (IPX8, 2 méterig, 60 percig)
  • Aluminium unibody
  • A Kindle Keyboard után 7 évvel visszatért az audioképesség az eszközbe, bár a vízállóság okán gondolom nincs hagyományos audiojack-aljzat, csak Bluetooth
  • Lett belőle 32GB-os változat (+30 dollár felárért), férjenek valahová azok az audiokönyvek (csak AAX, audible!)
  • Az audible könyvek intergráltak, ahol befejeztem az olvasást, onnan folytathatom a hallgatást és vice versa
  • Kicsit alacsonyabbról indul az ár, mint tavaly, a "full fapad+reklámok" verzió 250 dollárról, erre jön a reklámmentesítés 20, a nagy memória 30, a mobilképesség a wifin túl 50 dollárért, + a tok (víztűrő) 45 dollártól. Az egész árazás egy fokkal barátságosabb, mint egy évvel ezelőtt, de még így is bőven a "nehezen indokolható" kategória
  • 12 LED (tavaly még "csak" 6 volt), nagyobb felületet kell bevilágítani
  • Maradt viszont az aszimmetrikus elrendezés, a lapozógombok, és az adaptív világításvezérlés

 

Nézzük egy kicsit a kontextust. Az Oasis csúcsmodell, a meglehetősen széles Amazon eInk kínálat legdrágább és legtöbbet tudó darabja. Ez a kínálat már az alján is nagyon versenyképes ajánlatokkal rendelkezik, a 80 és 120 dollárról induló Kindle és Paperwhite már teljesen jó mondás, az ő fényükben a Voyage és főleg az Oasis nehezen értelmezhető. Ha pedig beveszem az egyenletbe a Kobo csúcsmodelljeit, amelyek már – az audible képességek kivételével – évek óta tudják, ráadásul lényegesen olcsóbban, azt amit az Oasis, az lényegesen leszűkíti azok körét, akiknek racionális választások lehetnek az Amazon csúcsvasak.

Az Oasis egyetlen képessége, amellyel a többiek nem rendelkeznek, az az integrált audible könyvlejátszás, és persze az Amazon ökoszférával való maximális összeszövöttség. Kicsit az az érzésem, hogy az Amazon (a Kindle-termékvonalon legalábbis) el-apple-ösödik, a korábban az ökoszisztémájába bekötött vásárlóit próbálja egyre drágább és egyre nehezebben védhető, a piac által már régen meghaladott modellekkel magánál tartani. Régebben egyértelmű rajongója voltam a Kindle-vonalnak, de a Paperwhite utáni dolgaik, főleg a Kobo kínálat fényében egyszerűen nehezen indokolhatóak. Szerintem.

 

 

UPDATE 2017.12.07 - MeeCee elsőkezes beszámolója:

Nah, kissé kalandosan (köszi UPS…), de végül megérkezett az Oasis. Eddig egy könyvet olvastam el rajta. A PW1-hez hasonlítva megdöbbentően jó a felbontása, és klassz a világítás, sokkal jobban esik rajta az olvasás, ehhez jön még a képernyő nagyobb mérete, összességében tényleg sokkal jobb élményt nyújt. 

Amikor kézbe veszi az ember, a készülék hátulja hideg, de ez nem különösebben zavaró, pedig én nagyon fázós vagyok. A régi gumírozott hátlap fogása talán stabilabb volt, de egyelőre nem éreztem azt, hogy az Oasis ki akarna csúszni a kezemből. Nagyon könnyű, egy kézben kényelmesen tudom tartani sokáig, négy ujjam a megvastagított részt fogja át alulról, az alsó sarkát a tenyerembe támasztom, a lapozógombok pedig pont a hüvelykujjam alá esnek. Sokan írják, hogy kattognak a gombok, ez igaz, de nem zavaró. 

Éjszakai olvasásra be lehet állítani azt, hogy fekete alapon fehér betűket jelenítsen meg, ez nem rossz, de szívesen kipróbáltam volna, hogy milyen a narancssárga éjszakai fény. Gondolom, a kedves amazon a következő modellbe majd belerakja azt is :-D 

Valaki említette a hangoskönyvet, ez csak akkor működik, ha az amazontól veszed meg az Audible könyveket, én kicsit túlzottnak tartom az Audible árazását, plusz igényem sincs erre a funkcióra. Lehet, hogy kíváncsiságból kipróbálom majd a 3 ingyen könyvet, biztos jól lehet elaludni arra, ahogy valaki az ember fülébe duruzsol :-) A Kindle Keyboardnak volt hangoskönyv funkciója, az annyiból volt jobb, hogy az adott könyvet olvasta fel, bármi is legyen az. Jó lett volna, ha ezt belerakják az Oasisba, de sajnos kimaradt.

Ha valamire kíváncsiak vagytok, kérdezzetek, megpróbálok válaszolni, én elégedett vagyok az olvasóval, és nem fogom visszaküldeni.

 

 

43 komment

Címkék: bejelentés amazon oasis kindle

Introverziók: öreg blogger esete a Yotaphone-nal

2017.10.01. 08:25 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

a minap úgy hozta az élet, hogy egy kollégám számára kellett egy használt Yotaphone-t átvegyek. Az eladó egy teljesen rendes és jó arc volt, engem pedig a kolléga megkért, hogy próbáljuk ki a telefont. Csak egy bekapcsolás, egy kimenő és egy bejövő hívás, semmi nagy trükk. 

Nézegettem a telefont, kikapcsolva pont a tizenkettő - egy tucat kategória, a hátán egy lepattinthatónak tűnő ívelt műanyaglap, pont mint az unibody előtti telefonokon, és leginkább azon törtem a fejem, hogy honnan akasszak le hirtelen egy SIM-kártyát a teszthez, és hogy hogyan kell azt a telefonba rakni. A hátlap közepén a márkanév.

yota_off.jpg

Szerencsére az eladónál volt kéznél egy nem telefonban lévő SIM, így nem kellett sajátot kibányásznom a cuppanósan rászorult tokkal védett, egy darab alumíniumból faragott Huaweiemből. Mint kiderült, ez a Yotaphone is ugyanolyan tüskével kipattintható tálcán fogyasztja a SIM-kártyát, mint az újabb telefonok többsége. Én pedig a szöszmötölés közben simán rákérdeztem a tagra:

– Te, figyelj már, ez a Yotaphone nem arról volt híres, hogy e-ink kijelző a hátlapja?

– De, igen – felelte a tag vigyorogva, és a telefon bebootolt.

yota_on.jpg

Én meg ott álltam, és nem hittem el, hogy ugyanazt szoptam be, mint majdnem erős nyolc évvel ezelőtt, amikor az első e-ink eszköz, egy Koobe Classic a kezembe nem került, és nem ismertem fel a kikapcsolt e-inkben a tutiságot. Én, aki e-inkkel kelek-fekszek. Szégyen-gyalázat :) (Érdekesek ezek a régi cikkek, Kelt írásában ugyanerre az aknára futottak rá az Origo akkori kollégái).

A telefont annak idején a Mobilarénások szerették, náluk van részletes teszt és specifikáció is. Ami engem meglepett, hogy iszonyat nagyot esett az ára, pontosabban az induláskori 230 ropi volt irreális, mint ahogy azt a cikk hozászólóinak zöme is megjegyzi. Mostanra ennek a töredékére esett az ára, legalábbis ennek a használt példánynak biztosan. Cserébe fut rajta a 6-os Android, működik a gyorstöltés és a vezeték nélküli töltés stb.

Sőt még tokot sem kell venni rá.

6 komment

Címkék: e papír android introverziók yotaphone

Tippek, trükkök és más gonoszságok

2017.09.09. 19:20 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

A nyáron főleg gyerekkönyveket faragtam, és sikerült pár érdekes felfedezést tennem, amelyek talán érdeklődésre tarthatnak számot.

Kezdetben vala az inDesign

Arról nem tudok beszámolni, hogy  az Adobe tördelőszoftvere milyen, vagy milyen vele dolgozni. Feltételezem, hogy jó, mert manapság a legtöbb kiadó, tördelő ezzel dolgozik. Fut Windowson és macOS-en, úgyhogy talán annyira nem hardverfüggő. Ami számunkra érdekes, hogy van epub kimenete, azaz elvileg alkalmas lenne ekönyvek gyártására. A valóság ezzel szemben az, hogy az inDesign által generált epub emberi fogyasztásra csak mérsékelten alkamas ipari melléktermék. A jellemző hibái normál felhasználás mellett hogy

  • nem csinál tartalomjegyzéket
  • nem csinál az epubban is elérhető tördelést, azaz pl. nem kezdi új lapon a fejezeteket
  • ezzel szemben nem adja át a sormagasság-információkat. Azok a tompasorok, amit a tördelő sormagassággal választott el, össze fognak folyni az előző bekezdéssel
  • bizonyos méret fölött (vagy valami más algoritmus alapján, nem tudom) a képeket egyszerűen az anyag végére centrifugálja
  • a használt fontokat beágyazza ugyan, de titkosítva és kifilézve, ettől a boltszoftverek meg rendszeresen sikítanak
  • a használt fontok a legtöbbször szépen néznek ki nyomtatva (pl. Garamond vagy Caslon) de ezeknél vannak jobbak az elektronikus publikációkhoz, mint pl. a Noto Serif, ellenben piszok sokba kerülnének, ha valaki letisztázott jogokkal akarná betenni egy kiadványba, ha egyáltalán a licencelése megengedi. A Noto Serif, meg jópár dekorfont viszont szerencsére ingyenesen használható
  • simán megenged olyan anomáliákat, amelyektől az epub validáló eszközök, (Epubcheck, FlightCrew) csakúgy dobálják a hibákat. Mivel ezeket a boltok is használják, nagyon könnyen lehetséges, hogy a sima inDesign exportokat már be sem fogadják.
  • És hát a metaadatok sem igen szoktak szerepelni az exportban, gondolom, mert a tördelők papírban és laptükörben gondolkoznak, nem fájlban

A jó hír az, hogy amennyiben a tördelő konzisztensen dolgozott, az inDesign exportban megtalálható a forrásszöveg egy tisztességes xml-ben, a hozzá tartozó css állománnyal, jó esetben a beágyazott képekkel együtt. Mivel az export információvesztéssel járt (lásd fent) ilyenkor szoktam még kérni egy pdf-et az ellenőrzés végett, hogy lássam, mire gondolt a tördelő (pl. hogy hol kellene lenni a képeknek eredetileg), és neki lehet állni a munkának, kezdve azzal a css-sel, mert abban is tudnak lenni huncutságok. Már ott érdemes leellenőrizni, hogy a kenyérszöveg tényleg fekete-e, mert megesett már párszor sajnos, hogy monitoron nem észrevehető nagyon mély sötét volt, csak az eInken lett egy kicsit kontrasztszegény. Illetve érdemes még a px-ben megadott behúzásadatokat em-re váltani.

Még egy jó hír az inDesign exportról, megmutatta ugyanis, hogy hogyan kell az iniciálékat lekódolni. Továbbra is azt gondolom, hogy az iniciálék a XXI. században elképesztő anakronizmusok, de ha valaki ragaszkodik hozzájuk, akkor kaphat ilyeneket az ekönyvébe.

iniciale.JPG

Iniciálé - vegyük észre, hogy a lapon három különböző betűtípus van, Amatic, Berylium és Noto Serif
Astrid Lindgren: Kalle nyomozni kezd, Móra 2017

Grafikus fejezetcímek

A kiindulópont az, hogy az ekönyveknél, mivel az alapjuk a html (xml), igaznak kell lennie rájuk annak a szabálynak, hogy minden szövegblokknak (fejezetnek) van eleje és vége, azok nem folyhatnak össze egymással semmilyen módon: az n. fejezet (és annak minden alkotórészének) vége kell lennie, mielőtt az n+1. fejezet elkezdődne. A fejezetek első alkatrészét az automatikus generálórendszerek fejezetcímnek tekintik ezért kézimunkázás nélkül nem lehet csinálni olyan fejezetkezdéseket, ahol a fejezet nem a címmel kezdődik, hanem mondjuk egy idézettel, vagy egy képpel, ami lehet éppen magának a fejezetcímnek egy grafikus megjelenítése.

fejezetkezdes2.JPG

Fejezetszám a szövegben nincs, a fejezetek idézetekkel kezdődnek.
Veres Attila: Odakint sötétebb, Agave 2017

Azonban mostanra a sigil nevű ingyenes segédprogram kellően jól használhatóvá vált ahhoz, hogy az ilyen igényeket viszonylag egyszerűen lefedjük. A fejezet egy tartalomjegyzék bejegyzéssel, egy achorral kezdődik, ami lehetséges, hogy csak a tartalomjegyzékben magában látszódik, a folyószövegben viszont nem feltétlenül, és ez után lehet berakni a már emlegetett, a fejezet címét ábrázoló képet, vagy egy idézetet. Az olvasó pedig egy lapdobás után nem a pusztán karakteres fejezetcímet látja (az aktív tartalomjegyzékbe más nem is fér), hanem a szép fejezetkezdő grafikát vagy idézetet.

fejezetkezdes.JPG

Ugye látjuk, hogy nem azt látjuk a tartalomjegyzékben, mint a folyószövegben? 
John Flanagan: A lángoló híd (nem hivatalos  és nem is elérhető demóverzió, bocs, Ildikó :)

Barnes&Noble kompatibilitás

Említettem már, hogy a különféle ekönyv-kereskedések használnak automatizált szűrőket a minőségbiztosítás végett. Jellemzően ezek szigorúbbak, mint a megjelenítőrendszerek, hogy egy rosszul vagy rosszindulatúan elkészített publikáció ne sodorja veszélybe magát a boltot. Ezért érdemes a boltokba szánt anyagokat validátorokkal is leellenőrizni, ilyen a sigil pluginként működő FlightCrew, a másik az EpubCheck. Egyik sem fut önmagában, a FlightCrewhoz sigil kell, az EpubCheckhez Java Runtime, de ezek ki fogják dobni, ha valami nem teljesen kerek. A Barnes&Noble például nem tűri, hogy az epubba beágyazott fájlok nevében szóköz legyen. Úgyhogy erre, jellemzően az utólag beillesztett állományoknál, például képeknél, érdemes ügyelni.

Fülszöveg és más metaadatok

Sok évvel azelőtt, mielőtt az Amazon megvette volna a Mobipocketet, volt egy teljesen ügyes applikáció-páros, aminek a teljes funkcionalitását a mai napig nem replikálták, ez volt a Mobipocket Reader és a Mobipocket Desktop Reader. A reader WinCE-n futott, a Desktop Windowson. Ha látták egymást (ActiveSync) képesek voltak például az annotációkat szinkronizálni. És a Desktopon látszottak a fülszövegek is, igaz csak kb 20 karakter szélesen. Azóta is vártam, hogy felbukkanjon egy olyan platform, amely képes megjeleníteni a címen és a szerzőn túli metaadatokat, jellemzően a zsánert és a  fülszöveget.

A minap volt egy kis diskurzus arról, hogy van-e ilyen, és _iMaginer_ szaktárs rámutatott arra, hogy a Kobo hosszú nyomásra bizony visszaadja a Description mező tartalmát, ami teljesen megfelel a fülszöveg tárolására. Úgyhogy innetől hallelúja, _iMaginer szaktársnak meg óriási köszönet. És tessék mindenkinek rendesen tölteni a metaadatokat, remélem, egyre több olvasó lesz képes erre.

Összegezve

Kedves kiadók, nagyok és kicsik, az e-könyvek továbbra sem tudnak mindent és váltják ki a nyomtatottat. De egyre szebb és igényesebb és mindenképpen jövőállóbb dolgokat lehet velük megcsinálni. A részletekért kérjék ekönyv-faragójuk és szakértőjük segítségét.

 

15 komment

Címkék: indesign sigil gyakorlati kérdések epub gyártástechnológia epubcheck

Appok és nyelvek

2017.06.25. 09:45 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

amióta többé-kevésbé beállt az "olvasási profilom", aktív eszközökön (telefon-tablet) Kindle-mobi, eInkben meg Kobo-epub, nagyon nem vadászgattam olvasó appokra. Ha néha kellett, akkor Androidon Pocketbook, iOS-en meg Marvin vagy iBooks. Így aztán kellemes meglepetés ért a minap, amikor is új, és használhatónak látszó appokat találtam.

Adobe Digital Editions

Számoljunk le gyorsan egy mítosszal: ez, bár olvasó alkalmazásnak látszik, igazából nem az. Ez az Adobe hivatalos eszköze, amellyel epubot kéne olvasni, de messziről süt róla, hogy ezt könyvkészítőknek csinálták, nem rendes olvasóknak. Egy dologban megkerülhetetlen, és igazából egy dologra alkalmas. Akkor válik megkerülhetetlenné, ha valaki Adobe DRM-mel szerelt epubot szeretne olvasni (és nem akarja élből feltörni).

Azért gondolom, hogy könyvkészítőknek csinálták, mert az olvasóknak egyetlen dolgot hagynak meg változtatni: a karakterméretet. Bármi más, amelyet minden alapvető olvasó app tud, hogy pl. a margó, a sortáv, a betűtípus esetleg a színprofil állítható lenne, az az ADE-ban fel sem merül. Minden olyan lesz, amilyennek a készítő megálmodta. Tiszta pdf-dèja vu. Mivel én nem importálom be az ADE  saját könyvtárába az epubokat, nálam még arra sem képes, hogy onnan folytassam az olvasást, ahol abbahagytam.

Egyetlen egy dologra viszont éppen így lesz alkalmas: a minőségellenőrzésre. Azért van szüksége minden könyvfaragónak az ADE-ra, hogy ellenőrizhesse a végeredményt, ha az ADE-ban úgy néz ki, ahogy szeretné, akkor a többi parser is el fog bírni vele. Félreértés ne essék, ez csak a formai minőségellenőrzés, a szintaktikaira javaslom az EpubCheck és a FlightCrew plugin használatát.

Ilyenformán viszont nem teljesen értem, hogy mire jó az ADE egy mobil eszközön. Megjelent ugyanis a Google Play-en és az Apple AppStorejában is, pont annyira kényelmetlen, ha nem kényelmetlenebb, mint desktopon.

De, ahogy az a drága Eötvös Gábor mondta volt, van máásik :)

Lithium

Amikor a  Google Playen jártam, ott jött szembe ez, és adtam neki egy esélyt. Az eredmény egy kellemes, a Kindle for Androiddal teljesen pariban lévő epub olvasó app, nagyjából ugyanazt tudják: konfigurálható nézet, színprofilok, annotáció. Ami viszont meglepő, hogy a Kindle egy kényelmetlen hibáját is (részben) ismétli: ha nem angol a nyelvi jelzet, akkor ez az olvasó is csak a publikáció alapértelmezett fontját (fontjait) hajlandó használni. Annyival jobb a helyzet, mint a Kindle appnál, hogy nem a Droid Sanst erőlteti, ellenben ha a publikációban több font van, akkor mind helyesen jelenik meg, csak állítani nem lehet.

A nyelvi jelzetről

Minden kiadványnak illik nyilatkozni arról, hogy milyen nyelvűnek tekinti magát. Ez a content.opf nevű leíró xml állományban szerepel, valahogy így:

 

<dc:language>en</dc:language>

 

Ez mindig két betű, HU, EN, vagy DE pl. és alapvetően két dologra való. Megmondja egy szótárnak, hogy milyen nyelvi törzsben keresgéljen, illetve - ezek szerint - a felhasználható betűkészletek kompatibilitását is ellenőrzi. 

A korrekt nyilván az lenne, ha magyar nyelvű anyagoknak magyar lenne a nyelvi jelzete, de mivel az Magyar Értelmező Szótárt nemigen szoktam ekönyvre ráindítani, a fontok hiánya meg időnként fáj, mostanában hajlamos vagyok az EN jelzet használatára a privát anyagaimban.

A Lithium kifejezetten előzékenyen áttúrta a telefonomat epubok után, és meg is jelenítette azokat. A program ingyenes, és reklámmentes. Tervezik egy egyszerfizetős, pro verzió megjelentetését, de aki rendszeresen olvas epubot Androidos platformon, annak egy próbát (szemben az ADE-val) így is mindenképpen megér.

 

6 komment

Címkék: adobe gyakorlati kérdések epub epubcheck flightcrew ADE Lithium

Fontoskodások

2017.06.06. 22:28 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

lassul a blog, mert lassul a fejlődés, és ez igazából nem olyan nagy baj. Nagyjából minden elérhető, ami a komfortos elektronikus olvasáshoz kell, középkategóriás telefon áráért parádés dedikált olvasót lehet venni, és annak a bizonyos középkategóriás telefonnak is van már olyan kijelzője, hogy simán lehet rajta szórakozásból (értsd: rekreációsan ;-) olvasni. A fejlődés kisebb lépésekre váltott.

A mai témánk pedig betűtípusok, és a többféle betűtípus használata.

Epub eredet

Az újonnan csatlakozók kedvéért, az epubba a magyar szövegek miatt mindig is kikerülhetetlen volt a használt fontok beillesztése, lévén nélkülük sok platform, főleg az Adobe alapúak, képtelenek voltak rendesen megjeleníteni az extrémebb magyar ékezeteket, főleg az ő-t és az ű-t. Az Adobe lassan javított (a régi vasakon nyilván nem), de addigra kitanultuk, hogy a Noto Serif, és az Open Sans tökéletes alapértelmezett betűtípusok.

FONTOS: amikor betűtípust választunk egy publikációhoz, (az olvashatóságon túl) két dolgot kell leellenőrizni: 

  1. A font licence engedje meg, hogy azt beillesszük (embedding) a publikációba, lehetőleg ingyen 
  2. A font tartalmazza az összes magyar ékezetet

Szerencsére ennek a két feltételnek megfelelő fontok halmaza nem olyan kicsi, találni közöttük sok használhatót.

Az epub formátum világ életében (de legalább a v2-től biztosan) támogatta a több különféle betűtípus egyidejű használatát. Egy kiadványt kifejezetten feldob, ha kellő körültekintéssel, de kicsit felékesítjük. Fejezetcímek pl. lehetnek más betűvel szedve. Ennek kapcsán átbogarásztam egy kicsit a Fontsquirrelt, és találtam néhány kifejezetten izgalmas dekorfontot, amelyeknek a licencelése megengedi, hogy akár kereskedelmi célú kiadványokba is be lehessen tenni. Ilyen az Architects Daughter, az Amatic, az Exo vagy a Mountains of Christmas (bár ez utóbbiból éppen hiányzik az ő és az ű). Érdemes őket megnézni közelebbről, főleg hogy Kindlegennel áttekerve, meg újabb Amazon platformokon olvasva a mobi formátumban is megjelennek ezek a dekorfontok.

Amazon anomáliák

Az Amazon szerintem nemcsak a Kindle olvasóval, de a Caecilia betűtípus felkarolásával is beírta magát az olvasástörténetbe. Azóta csak nagyon ritkán dobnak be hasonlóan jól használható fontot, az utolsó ilyen a Bookerly volt, ami már kifejezetten a nagyfelbontású vasakra van optimalizálva. A régi vasakon is volt lehetőség egyszerre kettő font megjelenítésére, feltéve, hogy az egyik monospaced. Az új platformok viszont már hajlandóak felismerni a publikációba épített fontokat, azaz jöhetnek a saját dekorfontok. Furcsaságok azért vannak.

A Kindle for iOS-en például bátran lehet választani az alkalmazás beépített fontjaiból. A Kindle for Androidra ez csak akkor igaz, ha a publikáció nyelvi jelzete en, és nem hu. Ha, egyébként korrektül, a nyelvi jelzet magyar, akkor az Androidos olvasón csak a Droid Sans betűtípust lehet kiválasztani. 

Cserébe, mintha az Androidon engedné eljátszani azt a manővert, amelyet a Kobo tud, mégpedig hogy csak az alapértelmezetett betűtípust csapjuk fölül egy kedvenc fontunkkal, a dekorfontok maradnak. Az iOS-en, ha már saját fontot választunk, az homogénül átírja az egész anyagot, a jól dizájnolt címsorokkal együtt.

amatic_heading.png

Richard Kadrey: A végítélet kis doboza
(és ha már dekoráció, van megoldás a fejezet eleji kis grafikus díszítésre is ;-)

Amint azt emlegettem, a Bookerly volt az utolsó igazán izgalmas font, amelyet az Amazon behozott. Az utolsó fontfelfedezés azonban nem ez, hanem az Amazon Ember Bold. Kicsit hasonlít az utóbbi pár Kindle modellre: piszokul nem értem, hogy mi célból került elő. Ez ugyanis egy jó vastag ám faék egyszerűségű sans-serif font, oszt jó napot. Lehet, hogy vészhelyzetre találták ki, amikor az éltesebb olvasók otthon hagyják a szemüvegüket. És persze ez is csak a Kindle for iOS-en bukkant fel, Androidon még nem.

Végszó

Kellő körültekintéssel (licencelés, magyar karakterek) már lehet, sőt érdemes több betűtípussal dolgozni egy kiadványban. Túlzásokba persze nem kell esni, lásd pl. a Geronimo Stilton lapjait, amelyekre nézetem szerint simán ráhúzható a "kiskorú veszélyeztetése" tényállás. Amikor viszont egy alternáló, vagy egy dekoráló betűtípus választása emeli az olvasás élményét, esetleg segíti a befogadást, akkor azt érdemes kihasználni. Szerintem.

9 komment

Címkék: fontok gyakorlati kérdések gyártástechnológia

Teszt: Kobo Aura ONE (KA1)

2017.04.09. 21:34 Dworkyll

Intro

Kedves Barátaim az Úrban, mint azt bizonyára észrevettétek, az utóbbi időkben megritkultak a posztok a blogon. Szerencsére ennek semmilyen drámai oka nincs. Egyrészt a polgári munkám most kicsit jobban kitölti az életemet, mint egy-két évvel ezelőtt, másrészt az ekönyvek ügye is eljutott oda, ahová a blog indulása idején szerettük volna, hogy eljusson: legyen magától értetődő, hogy aki akar, az tudjon legálisan és elektronikusan friss megjelenésű könyveket olvasni. És bár ugyan vannak még besatirozatlan fehér foltok a térképen (Hahó, Könyvmolyképző! :) de alapjában véve e-könyvet kiadni nem az a forradalmi dolog, mint mondjuk öt éve, jobbára csak a technológiai részleteket és az üzleti modellt cizellálgatjuk.

Célzott reklámVandermeer Borne című regénye papíron egy héttel a világpremier előtt fog magyarul megjelenni, elektronikusan meg mondjuk néggyel. Most komolyan, kell ennél több? Oké, csúsztatok, ehhez azért a Könyvfesztivál is kell, de akkor is menőség.

Néha ugyan felbukkan a sajtóban valami veretes marhaság ekönyv-ügyben, hogy aztán némi utánajárással kiderüljön, hogy az nem egészen úgy van.

És hát lássuk be, az olvasóvasak sem egészen ugyanazt az életciklust futják, mint mondjuk a mobiltelefonok. Az idén hétéves(!) Kindle Keyboardom még mindig tökéletesen működőképes. Ha valami megöli, az az lesz, hogy a ritka használat mellett még ritkábban töltöm. A még nála is öregebb Koobe Classic felhasználóknak nagy szerencséje, hogy Nokia akkuval lehet cserélni a kortól letérdelő gyárit.

Az ilyen hosszúságú életciklusok meg nem tesznek jót a fejlesztési költségvetéseknek, az elérhető büdzséből nehéz évente olyat gurítani, amelytől az átlagfelhasználó le akarná cserélni a pár éves olvasóját. Az Amazonnak szerintem nem is sikerült, a két utolsó "csúcskészülékét", a Voyage-ot és az Oasist konkrétan nem is értettem, hogy "és akkor ezt így most hogy?".

Szerencsére van még remény, a Rakuten csoport kezébe kerülő Kobo évek óta hozza ki a jobbnál jobb olvasóvasakat, amelyek egyrészt már régóta leverik bizonyos (számomra fontos) paraméterek mentén az Amazont, másrészt elég nagyot ütnek ahhoz, hogy érdemes legyen rájuk váltani. A funkcionalitás-darabszám értékek miatt pedig errefelé kifejezetten van sportértéke egy újabb modellt levadászni, a tavaly nyáron megjelent Aura ONE hónapokig hiánycikk volt a forgalmazónál. Szerencsére most éppen megint kapható, úgyhogy a kezembe is került egy :)

Lássuk a medvét!

Szoftveroldalon a megszokott Kobo-komfort. Alapformátuma az epub (pontosabban a kepub), de ami a lényeg, hogy borzasztóan jól testre-szabhatóan képes megjeleníteni az epub anyagokat. Nagyon finoman és tág határok között lehet a betűméretekkel, sortávolságokkal és margókkal játszani, és nincs még egy olvasó a radaromon, amely képes szelektíven felülírni az amúgy több betűtipust is tartalmazó publikációk törzsfontjait. Alapvető újdonság itt tehát nincs, igaz fejleszteni való sem volt nagyon. (Most komolyan, hová? Égbe világba konfigurálható lapkép, és simán lehet saját fontot is rátölteni jailbreak nélkül.)

Valami azért mégis történhetett, mert a megjelenés után még az ősszel négy firmware-verziót hoztak ki csak a tavalyi megjelenésű olvasókra, azokkal váltott major release-t a több, mint egy éve stabil firmware, idén februártól pedig a cikk írásakor már az ötödik publikus minor release-nél tartanak.

h2o_one_mini.jpg

H2O vs ONE vs iPad Mini2. Nem a vasak életlenek, én vagyok béna a félhomályban.

Kész szerencse, hogy Kobóék, szemben az Amazonnal, nem nehezítik meg mindenféle huncutsággal a civil fejlesztők és a felhasználók életét, a platform nem zárt, így a nem-gyári képességeket elérhetővé tévő patchek is gyakorlatilag késlekedés nélkül jelennek meg. A pontos verziókra azért nagyon oda kell figyelni!!

Pdf-et is megjelenít természetesen, a grayscale-dithering tesztanyag, amit még Professzore szaktárs rakott össze, sem tudta zavarba hozni. Ettől persze továbbra is csak akkor ajánlom pdf-ek alá, ha azokat legalább hasonló méretre tervezték, mert ugyan vannak pdf-méretezős meg lapgörgetős funkciók, de a GoodReaderhez hasonló constant crop sajnos nincs.

Hardver. Na igen, itt ugrik a majom a vízbe, méghozzá szó szerint. Úgy sikerült elérni az IPX8-as besorolást (azaz a port nagyon nem bírja, de a vizet 2 méter mélyen akár egy óráig is), hogy közben a töltőcsatlakozót nem zárták le fizikailag. (Ha valami fájt, az Aura H2O-ban, hogy a nálam relatíve gyakori kábeldugdosáshoz mindig ki kell pattintani egy jól záró műanyaglapot). De ez csak a kezdet.

Mert a lényeg a kijelző, ott jön a nirvána. 7,8 coll, 1872x1404 pixel, éppen 300 dpi. Kész szerencse, hogy csak egy normális epub parsert kell erre optimalizálni, nem egy szakajtó alkalmazást. A háttérvilágítás tökéletesen homogén, és van még egy, a többi vasban ezidáig nem alkamazott csavar. Ugyanis nemcsak a fényerőt lehet szabályozni, de a színhőmérsékletet is! A Kobo nemcsak lereagálta a "kék fény a cirkaradián ciklus ellen"-trendet, hanem konkrétan meglovagolta azt: nappal, erős fényben inkább a hideg fényű háttérvilágítást javasolja, a kijelző meleg fényű vége meg gyakorlatilag narancssárga. Van automata adaptáció is, én ezt nem erőltetném, de tény, hogy kézzel be lehet állítani egy roppant kellemes, szépiaszerű színvilágot. Parádés.

one_control.jpg

ComfortLight PRO akcióban

A kijelző fizikai kivitelét tekintve amúgy inkább a tabletekre és nem az olvasókra hasonlít: nem matt, és nincs is besüllyesztve, nincs káva. Aki akar, applikálhat rá kijelzővédő fóliát is akár. A perem oldalt viszonylag keskeny, de a tok nélkül 233 gramm kellemesen kézben tartható. Összehasonlításképpen a méretben hasonló iPad Mini 2  kb. 100 grammal nehezebb.

Vannak még ezen kívül a szokásos dolgok: 8GB belső memória, az azért az átlag 1-2 megabájtos epubokból sokat elbír, nincs SD kártyahely, sem semmilyen audióképesség. Van WiFi. Kobo sajátosság, bár ezeket nem használom, hogy ha kérném, gyűjtögetné az olvasási statisztikáimat, illetve van egy OverDrive nevű könyvtár, aminek nem vagyok a tagja.

Ár. Ha valami van, ami egy kicsit fájdalmassá teszi a dolgot, az az ára, jelenleg tok nélkül, viszont számlával és garanciával 80 ropi, ami a gyári tokkal inkább 100 körül van. Csúcsmodell, ez van, a Lexust sem Suzuki áron mérik. Nagyon jó kis Kobo vasakat lehet kapni 65 és 45 ezer forintokért is, ha beérjük kisebb kijelzővel, meg a színhőmérséklet (esetleg automatikus) babrálása nélkül. Mondjuk aki ragaszkodik a 8 collos eInk kijelzőhöz, annak azért itthon olyan 65-70 ezer forint körül kezdődik a piac, ehhez képest már nem olyan veszélyes az a 80 guriga.

Verdikt

A Kobo Aura ONE az áránál és a kialakításánal fogva nem annyira klasszikus (értsd: 6 collos) eInkes olvasókkal, hanem inkább a felsőkategóriás kistabletekkel versenyezhetne. Feleennyiért is lehet nagyon jó olvasót kapni, még Kobót is. A KA1 viszont még mindig vagy 50 ezerrel olcsóbb, mint a legolcsóbb iPad Mini 4 vagy mondjuk egy Samsung Galaxy Tab Active 8.0. Nagyon hasonlóan fest, mint a tabletek, de nem arra való, nem igazán felcserélhető a két kategória. Az olvashatóság, a súly és az akkuélettartam témában nyilván a Kobo a nyerő, funkcionalitás-gazdagságban meg a tabletek.

biggerbetter.jpg

H2O vs ONE. A fényképezőgépem meg próbálja kitalálni a fehéregyensúlyt.

Rétegtermék ez, ez tisztán látszik, talán ezért is nem járatják alatta teljes gőzzel a gyárat. Aki ilyet vesz, mindenképpen jól jár vele, de aki beéri egy H2O-val, vagy egy Aura 2 Editionnel, annak sincs oka a szomorkodásra.

UPDATE: a teljes gőz hiányára a helyes magyarázat a kínai újév volt. A terv az, hogy mostantól folyamatosan legyen Aura ONE, főleg hogy az ára ellenére igen népszerű és elég jól fogy. Még egy kis színes hír: az eInk nem gyárt többé 8 collos, "SD" felbontású panaleket, így pl. a Bokeen Ocean nevű modellje is kifutott. Úgyhogy aki most akar 8 collos olvasót venni, az "sajnos" csak nagyfelbontásút vehet :)

 

A reklám helye: Rakasz by Kelt

Hogy a blog lassulása okán sem maradjatok izgalmas tartalom nélkül, javaslom tartalomgyártó barátom, Kelt periodikus metamunkásságát (hírlevelét), a Rakaszt. Ingyen van és jó. Itt lehet böngészni az eddigi számokban, feliratkozni meg itten lehet.

27 komment

Címkék: teszt aura one kobo

Villámposzt: amikor legyorsultuk az Amazont :)

2016.12.25. 18:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

ez most introverzió is lehetne. Van egyszer az, hogy nagy kedvencem, John Scalzi, akinek (hasonlóan Neil Gaimanhez) az idén egy régebbi írásaiból összerakott válogatáskötete jelen meg. Kellemes olvasmány, a rajongóknak bejön, de nem ezzel fogja megváltani a világot.

Ami viszont a blog számára érdekes, hogy a magyar kiadás, amely szemben az amerikaival (144 oldal, kemény fedéllel 40 dollárokért!) puhafedeles és elektronikus, továbbá nemcsak az idei "ötperces" írásokat tartalmazza egy sokkal barátságosabb árért, hanem két régebbi, Vének háborúja írást is.

És, itt jön a slusszpoén, a plusz tartalommal feldúsított elektronikus verzió Magyarországon november eleje óta kapható, az Amazonon azonban csak előrendelni lehet, mert december 31-én fog megjelenni. És ha nem vigyázunk, akkor a magyar kiadásból több mehet el, mint az amerikai keményfedelesből, mert abból 1500 számozott (és 52 bőrkötéses) jön majd ki.

Azért erre nem gondoltam volna.

Szólj hozzá!

Címkék: amazon agave könyvkiadás scalzi

Céghírek: a Koobe nem vész el, csak átalakul

2016.12.16. 17:30 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

régi barátság a miénk a Koobe-val, nekem gyakorlatilag az ő első készülékük jelentette az első eInkes olvasót. És azóta is igyekeztem beszámolni a dolgaikról. A cég meglehetősen adaptívan állta a versenykapitalizmus viharait, sajátmárkás olvasóikon kívül az Onyx és az Icarus gyártmányaival voltak jelen a magyar piacon.

Ez a világ azonban már nem az, ami hat-hét vagy akár csak két évvel ezelőtt volt, és mint ilyen, a Koobenak is újra kellett gondolnia a stratégiáját. Az talán nem újdonság, hogy tisztán eInkes olvasókból nem igazán tud megélni egy cég, ezért is nyitottak már évekkel ezelőtt a "hasonló" termékek felé, olcsóbb androidos tabletek és okostelefonok már régóta szerepelnek a kínálatban.

A mostani változások alapvetően két központi területet érintenek. Az egyik, hogy a hagyományos saját boltos – fizikai – kiskereskedelmi értékesítés megszűnt, (a webáruház megmaradt) és alapvetően nagykereskedéssel foglalkoznak már. A portfóliót elsősorban a partnereiken keresztül lehet elérni, akiknek megvan a saját vevői- és boltbázisa. Azaz aki meg akarja tapogatni a vásárlandó vasakat, az nyugodtan menjen el a kedvenc kereskedésébe és nézze meg ott, vegye meg tőlük.

A másik nagy változás, hogy mostantól nemcsak B kategóriás olvasókat képvisel Magyarországon a cég, hanem, és itt lehet pezsgőt bontani, megállapodtak a Rakutennel és a Bookeennel is,  hivatalosan forgalmazzák a Kobo és a Bookeen olvasókat. A Kobókat már emlegettük, bár gondolom nem ezért kelt el gyakorlatilag lábon az első öt tucat(!!) Aura One, annak ellenére, hogy nem ez a piac legolcsóbb olvasója. A Kobo csúcsvasakból igen nagy rendelésállomány halmozódott fel szerte Európában, úgyhogy a vásárlásra (és a tesztünkre) még várni kell egy kicsit, aki ilyet akart karácsonyra és még nem vette meg, annak sajnos át kell ütemeznie a terveit.

A Bookeen is érdekes kompánia. Ugye ők voltak azok, akik továbbvitték a lángot a Mobipocket világból. A Mobipocket.com-ot (vele a formátumot, de nem a DRM-et) 2005-ben megvette az Amazon, a Bookeent ugyanabból a közösségből érkező mérnökök alapították. Ezért aztán a régebbi Bookeen vasakon firmware-függő volt, hogy mobit vagy epubot fogyasztanak, a kettős DRM valahogy sose működött. Az újaknak már az epub a törzsformátuma. Amint időnk engedi, ezeket is megnézzük közelebbről.

Ami a Koobe.hu-t illeti, a cégnév is változott, mostantól IT Marketnek hívják őket. A portfólióban megjelentek ugyanis a félig és teljesen ipari hálózati eszközök, például óriási kedvenceim, a Mikrotik routerek (komoly arcok otthon is ilyennel tolják, egyszerűen zseniálisak ;-), és a hálózati eszközök iránti folyamatos igény vélhetőleg életben fogja tartani a céget a dedikált olvasók iránti hullámzó kereslet idején is.

Kívánunk nekik innen is sok sikert és hosszú életet :)

5 komment

Címkék: cybook koobe céghírek kobo

Epub4? - Az IDPF beolvadása a W3C-be

2016.11.25. 07:46 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

kissé hatásvadász címmel (Veszélybe kerülhet az e-könyvek jövője) jelent meg egy cikk az SG-n. Mivel, őőő, szenzitív vagyok a témára, elolvastam, természetesen az e-könyv apokalipszisre még egy kicsit várni kell. Érdekesség azért van benne.

Ez pedig, hogy a de facto standardot, az EPUB2-t és EPUB3-at összehozó szervezet, az IDPF és a webszabványokért felelős brigád, a W3C egyesülésre készül. Nézzük csak, mit is jelent ez.

Az IDPF alapvetően a kiadói világból jön, nagyon leegyszerűsítve mondjuk úgy, a statikus tartalmakat próbálják átemelni a digitális térbe, az ehhez tartozó szabványok és ökoszisztémák kimunkálásával. Az ő erőfeszítésük eredménye az EPUB2, amely bár nem tökéletes, de gyakorlatilag mindent lefed, ami egy hagyományos (szövegcentrikus) könyv digitalizálásához kell, ennek megfelelően el is terjedt, mindenki ezt használja. Igen, az Amazon is, akik az utolsó lépésben még minőségvesztés nélkül átcsomagolják mobinak. Az EPUB2 alaptechnológiája gyakorlatilag webes, html-t (xml-t), css-t és néhány kísérőfájlt használ, képeket, fontokat. Nem meglepő ez, hiszen a feladat ugyanaz, különböző hardverkörnyezeten, különböző méretű kijelzőkön kell ugyanazt a tartalmat megjeleníteni. Azért ehhez az elterjedéshez kellett idő, mert az EPUB2 2007-ben jelent meg.

2011-ben jött az EPUB3, felváltandó az EPUB2-t. Alapvetően nem rossz dolgokkal lépett előre EPUB szabvány, html5, natív svg megjelenítés, MathML támogatás, scripting, mulitmédia és egyebek, de gyakorlatilag csak a szabvány fejlődött, a körülötte lévő világ már nem annyira. Az esetek túlnyomó hányadában sem az elérhető tartalom, sem a szabványt támogató megjelenítőeszközök, sem az olvasói igények nem kényszerítik ki az EPUB3 használatát. Ha kép vagy képlet hegyek vannak egy anyagban, akkor jó lesz a pdf, ha video, akkor megnézem a YouTube-on, ha meg kattintgatni kell, akkor nyitok egy böngészőt, az aktív tartalmak úgysem néznek ki jól eInken. Az EPUB3 innen nézve egy svájci bicska, sok mindenre jó, de mindenre, amire használható, van jobb céleszköz. Éppen ezért az EPUB3 közel sem terjedt el annyira, mint az EPUB2.

A W3C nagyon hasonló az IDPF-hez, csak az ő fő célja az egységes webszabványok kimunkálása, és ehhez sokkal szélesebb tagságot vonultat fel, sokkal nagyobb anyagi potenciállal. Nem véletlen, hogy nagyságrendekkel dinamikusabb az IDPF-nél, pedig a kitűzött célok, és a használt alaptechnológiák is gyakorlatilag ugyanazok, csak a léptékben van lényeges különbség.

Innen nézve kézenfekvőnek tűnik, hogy az IDPF betagozódjon a W3C-be, és mint ilyen, egy lökést kapjon a szabványfejlesztés és -terjesztés ügye, már amennyire annak szüksége lenne rá. Ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, az IDPF tagszervezetek 88%-a szavazta meg a csatlakozást. Vannak viszont hangok, amelyek attól félnek, hogy a W3C szélesebb fókusza (a web) mellett az IDPF eredeti fókusza (a könyvkiadás) a háttérbe fog szorulni. Ugyanígy, a jellemzően kevésbé tőkeerős IDPF tagok közül többen alkalmasint be sem fognak jutni a W3C-be (mert lényegesen nagyobb a tagdíj), hogy ott az érdekeiket, egy jóval nagyobb szervezeten belül érvényesíteni tudnák.

Személyes véleményem szerint bár a félelmeknek van alapja, magát a szabványt, az ekönyveket, vagy akár a formátumot nem kell félteni. Túlságosan meggyökeresedett, túl sok pénz van már benne ahhoz, hogy egy ilyen esemény komolyan veszélyeztesse. Lám, az mp3 és a jpg óta sok, sokkal jobb médiaformátum jelent már meg a piacon és mégis ezekkel még nagyon sokáig együtt fogunk élni.

A W3C kebelén belül igenis vannak törekvések arra, hogy egy új, a jelenkor informatikai trendjeihez (folyamatos online kapcsolat, cloud alapú háttér-infrastruktúra, dinamikus tartalom stb.) közelebb álló formátumot dolgozzanak ki, ez lenne a Portable Web Publications, de ez jelenleg még csak egy tervezet, munkadokumentum, nemes célokkal és jókora lyukakkal. Hogy mikor lesz belőle elterjedt szabvány az jó kérdés, szerintem jópár év kell hozzá, és akkor is kérdés, hogy végül ki és mire fogja használni.

Az epub elkezdett hasonlítani a papírkönyvekre. Még ha be is következne az, amitől az egyesülés ellenzői félnek, a formátum maga, hála az olvasóinak, előállítóinak és támogatóinak mára már önálló életet él.

Nem tudom nem szóvátenni, de hogy egy demokratikus döntést (88%) demokratikusan megkérdőjelező kezdeményezést (petíció) miért kell iparági apokalipszisnek aposztrofálni egy címben, ezt nem nagyon tudom megérteni. A klikkelésnek lehet, hogy jót tesz, de elegánsnak nem nevezném. Valamiért van ilyen hajlamuk, az SG.hu-n tavaly is eltemették már az elektronikus olvasókat.

 

1 komment

Címkék: w3c formátum elméleti kérdések epub idpf

Garancia

2016.10.22. 10:44 Dworkyll

Kedves e-könyvesboltban vásárló Barátaim!

Nagyon örülök nektek, mert biztos jele van ám annak, hogy léteztek, tavaly már 200 millió körüli volt az e-könyv piac, és a növekedése, már csak az alacsony bázis miatt is sokszorosa a nyomtatotténak. De még azért nem vagyunk ott, ahol a papír, amit mégiscsak tízmilliárdokban kell számolni.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a vásárolt termékkel, főleg Ti, akik olvassátok ezt a blogot ;-), nem vagytok megelégedve, legalábbis műszaki/technikai vagy mondjuk esztétikai értelemben. Van olyan, hogy átcsúszik a bolton olyasmi, amit egy rendesen kiépült minőségbiztosítási rendszernek illene megfognia.

Nos, ezt ugyan nem írják ki magukra az e-könyv boltok, de ilyenkor nyugodtan jelezzetek vissza, hogy az adott anyaggal gondotok van. Mehet a visszajelzés akár a boltnak, akár a kiadónak, hogy elütést találtatok, valahol tördelési hiba van, nem konzisztens a lapkép, vagy hogy éppen nem feketék, hanem szürkék a betűk.

Amit látni kell, hogy a kereskedelmi ekönyv-gyártás és forgalmazás még nem tart el senkit Magyarországon. Ebből pedig legalább két dolog következik:

  1. Mindenki, aki ebben érintett, valami mást is csinál, valami másból él. A kiadók jellemzően a papírkiadásból (ami nélkül, ezt soha ne veszítsük szem elől, értelmes elektronikus kiadás sem lenne), a tördelők papírtördelésből, a könyvfaragók (a.k.a book producerek) meg valami másból. Ebben a felállásban benne van, hogy az alacsonyabb prioritás miatt sajnos becsúszhatnak hibák.

  2. Aki viszont foglalkozik a témával, az bizonyosfajta küldetéstudattal, jövőképpel és megszállottsággal teszi ezt. Azaz ha kritikus visszajelzés érkezik (ahol a vásárló/olvasó azért valahol mégis becsatlakozik a folyamatba, minőségellenőrként), akkor alapvetően megköszönik, és próbálják javítani a hibákat.

A kiadók, forgalmazók jellemzően nem tesznek explicit vállalásokat garanciatémában, a könyvszakmában valahogy ennek nincs hagyománya, de ennek ellenére valahányszor minőségi kifogás érkezett egy anyaggal kapcsolatban, az illetékesek mindig konstruktívan álltak a dologhoz, és ez szerintem biztató.

Azaz ha gondotok van, jelezzetek nyugodtan vissza, elsősorban a vásárlás helyén. Legyetek specifikusak, mikor történt a vásárlás, mi a pontos hiba, milyen platformon jön elő. A folyamat az e-könyv-nyersanyagtól a vásárolt példányig hosszú és összetett, ha az általatok jelzett hibával ki lehet iktatni egy rendszerszintű anomáliát, akár a gyártásban, akár az értékesítésben, akkor nem csak magatokkal tehettek jót, hanem az olvtársakkal is. Amit innen előre is megköszönök.

 

 

 

 

12 komment

Címkék: garancia gyakorlati kérdések könyvterjesztés ekönyv-terjesztés