Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Andrey Sharfenberg: @Fabien S.: it is not written clear, but if you are interested to find the solution, you can read ... (2019.04.07. 18:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Andrey Sharfenberg: Andrey… Néztem ezeket a linket és nem latom semmit a Kindle-ról. (2019.04.07. 17:59) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: @Andrey Sharfenberg: I found the solution!!! www.kindlevarazs.hu/uj-szotar-a-kindle-re/ akademiai.... (2019.03.30. 12:29) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: Sziasztok, olvastam végig minden kommentet. Kérlek segíts, hogy kindle paperwhite hol találok magy... (2019.03.30. 09:28) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: Tök jó! Köszönöm! Az címem tsyrak@hotmail.com (2019.02.05. 23:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: @Fabien S.: Hello, Fabien, yes I'm around. I can send you the English-Hungarian dictionary for Kin... (2019.02.05. 09:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Dworkyll: esetleg még itt vagy a blogon? Én külföldi vagyok és keresem egy magyar szótárt… úgy la... (2019.02.05. 02:26) Derült égből (mobi) szótár
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Máséval a csalánt

2013.03.22. 16:40 Dworkyll

Kedves olvtársak, mint azt megszoktátok, ez a blog nem kíván versenyezni a közéleti, politikai témákkal foglalkozó szakblogokkal.  Ezt hosszú távon így is szeretném tartani, de néha néha azért csak felbukkan valami, aminek van kihatása a magyar e-könyvekre is. 

Megjelent pedig egy rendelettervezet a kötelespéldányok és azok felhasználási  lehetőségeit illetően,  és ahogy az már az utóbbi időben lenni szokott, egy pozitív célt egy nagyon átgondolatlan, és számos kellemetlen mellékhatással járó módon próbál pártunk és kormányunk elérni. A szakma képviselői finoman szólva is kiakadtak, sőt  még a tervezet természetes kedvezményezettjei, a könyvtárosok is számos ellenvéleménnyel éltek.

De át is adnám a szót mai vendégünknek, dr. Bázing Zsuzsannának, aki jogászként és kiadóvezetőként is értékeli ezt a kezdeményzést.

Dworkyll

Virgács Húsvétra
– avagy támadás a szellemi tulajdon ellen

A múlt héten fejeződött be a magyar kiadókat, szerzőiket és a nyomdákat is érintő úgynevezett kötelespéldány kormányrendelet rövidre szabott társadalmi vitája. Igazából mondhatnánk, hogy a napi jogalkotásban elbúvó, egy kis szakmát érintő rendelet készül, amiben a kötelespéldányok, azaz a kiadók által ingyenesen a könyvtáraknak, nevezetesen az Országos Széchenyi Könyvtárnak kötelezően átadandó könyvekről esik pusztán szó. A közvélemény nem ismeri nagyon a kötelespéldány fogalmát, ami jó jel is lehetne, hiszen akkor ez azt jelenti, hogy senkinek nem volt eddig gondja, baja vele.
A szerzők megírták, a kiadók kiadták a könyveket és ingyenesen, a saját költségük terhére átadtak hat darab, helyi vonatkozású könyvekből pedig hét példányt az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ezek a példányok a megőrzés , a nemzeti archiválás célját szolgálták, amivel minden jóérzésű kiadó és szerzője egyetértett. Ha a szerző nincs az élők sorában, a kiadó már nem működik, a nemzeti bibliográfiában az általa megjelentetett könyv továbbra is fellelhető lesz.

Most ne beszéljünk arról, hogy az eddigi beszolgáltatni rendelt hat példány – legyen akár kis példányszámú szakmunkáról, akár nagyon drága előállítási költségű kötetről szó –, nemzetközi összehasonlításban is indokolatlanul sok volt, hisz más, nálunk lényegesen nagyobb országokban is kettő-négy példány a szokás, sőt: van ahol szimpatikus módon a kiadók és a könyvtárak megállapodására bízzák a megőrzés kérdését. Mindegy, ezt a hat példányos „beszolgáltatást" valahogy elviseltük az utókor érdekében.

Most azonban – a modern kor kihívásaival indokolva –, az elektronikus könyvek és kiadványok korszakára hivatkozva, új rendelet készül, aminek alapvetően örülhetnénk is.
Ha Mikulás, és nem Húsvét körül járnánk, akkor azt is mondatnám, hogy megkaptuk csomagot, de egy tekintélyes méretű virgáccsal feldíszítve.
Azon túl, hogy a tervezet meghagyja az amúgy is indokolatlan magas beszolgáltatandó hat példányt a nyomtatott könyvből, ezen felül teljesen indokolatlan adathalmazokat tartalmazó jelentések formájában, újabb adminisztrációs és munkaterhekkel sújtja a kiadói vállalkozásokat. Mintha a vállalkozási formában működő kiadóknál is lenne elég hivatali személyzet az ilyen „apróságok" elvégzésére. Már nincs, érdemes lenne ezt is tudni.
A legmegdöbbentőbb mégis az, ahogy az elektronikus könyvek kötelespéldányai esetében – szakszerűtlenségről tanúságot téve –, a szellemi- és a magántulajdon alapvető intézményeivel megy szembe a tervezet.
A tervezet a kiadott elektronikus, digitális kiadványból (egyszerűség kedvéért nevezzük e-könyvnek) leadni rendel mindösszesen egy példányt az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ez eddig teljesen rendben is lenne. Ha nem jönnének a további részletek. Furcsa módon ez a leadott elektronikus kötelespéldány önálló életre kellhet és az úgynevezett Országos Dokumentumellátó Rendszerben résztvevő könyvtárak , tehát már nem csak az Országos Széchényi Könyvtár , megtekinthetik a kötelespéldányokat. Tehát ezeknek a könyvtáraknak a számítógépein is olvasható lesz. Hogy hányan, kik, hol, meddig férhetnek aztán hozzá, mi a garancia az adatok biztonságára, erről már nem is szól semmi a tervezetben. Azaz: az egy leadott példányból az ország számos pontján és a határon túl a könyvtárakban a jogok tulajdonosai által nem engedélyezetten elektronikus másolat is készülhet az egyetlen leadott e-könyvből. Ez a szerzői jog szempontjából nem más, mint a könyv többszörözése, ráadásul a szerzői jogdíj bármiféle megfizetése nélkül.
Tehát a szerző megírta a könyvet, kiadó megszerkesztette, kiadta, terjeszteni is szeretné, de ezzel a kötelespéldány leadással keresztet is vethet az elektronikus könyvkereskedelmére, hisz ki az aki megveszi akkor, amikor ingyenesen is hozzáférhet? Miért lenne például olyan könyvtár, amelyik ezt az e-könyvet ezek után meg is vásárolná?

A szomorú az egészben (vagy vicc?), hogy az említett Országos Dokumentumellátó Rendszer könyvtári, tartalomszolgáltatásainak nagy része – a jelenleg ismert tervek szerint –, fizetős lesz a könyvtárak olvasói számára. Tehát amit egyik oldalon ingyenesen kérnek beszolgáltatni a szerzőktől és kiadóktól, azt a másik oldalon pénzért kívánják továbbszolgáltatni. Minden jel arra mutat, hogy ez nem egy valaki által feldobott (téves) gondolat, hanem olyan határozott elképzelés, amit ráadásul „közfeladatnak" neveznek. Ha pedig ugye „közfeladat" , akkor mindenkinek kuss.

A Széchényi Könyvtár a tervezet szerint egy általa kidolgozott és kötelezőként rögzített meta-adatokkal ellátott formában kéri leadni ezt az egy elektronikus könyvpéldányt. Ez az adatszolgáltató bürokrácia is a kiadókra várna. További kritérium, hogy egy általuk szabványnak tekintett nyílt formátumban kérik a könyvet a kiadóktól. Azaz: a nyílt digitális forma lehetővé teszi, hogy idegenek, a szerző beleegyezése nélkül, bele is írhatnak a műbe, nota bene akár át is dolgozhatják azt a maguk kedvére.
Sőt, ha a kiadó az elektronikus kiadványt maga korlátozás nélkül (ingyen) elérhetővé tette, akkor ez alapján azt az Országos Széchényi Könyvtár is ingyenessé tehetné azt. De miért is? Ha én adok a sajátomból a saját boltomban egy jó vevőmnek egy könyvet ajándékba, az feljogosít bárkit is arra, hogy két üzlettel arrébb az én könyvemet ingyenesen osztogassa?

Ifjabb Pieter Brueghel: Paying the Tax (The Tax Collector)


Természetesen szankciók is vannak, különben nem is lenne kerek az egész. Ha valaki nem teljesíti az e-book kötelespéldány leadását, mert esetleg nem lát garanciát arra, hogy azzal esetleg nem történik-e jogtalan másolás, közreadás, akkor a tervezet alapján az OSZK saját maga lemásolhatja, beszkennelheti, átformálhatja e-könyvvé, és persze még további súlyos bírságokat is kaphat az ilyen renitens kiadó.

Ez tehát a kulturális tárca húsvéti virgácsa a magyar alkotók, szerzők, könyvkiadók számára. Mindez azért sem érthető, mert történt két évvel ezelőtt egy nagyon furcsa eset. Egy dél-magyarországi könyvtár, állami, kistérségi támogatásból finanszírozva, bárki megkérdezése nélkül, a saját méretéhez képest döbbenetes mennyiségű könyvet beszkennelt, hangoskönyvet digitalizálva tett közzé engedély nélkül az internetes felületén. Sem a szerzőket, sem a könyvek kiadóit nem kérdezte meg, és természetesen egy fillér jogdíjat sem fizetett senkinek. Az eset egy egyezséggel zárult. Ennek a lényege az volt, hogy a kiadók és szerzők lemondtak az őket ért károk nagy részéről, egy jelképes kártérítéshez jutottak, viszont ahhoz ragaszkodtak, hogy az eset a nyilvánosság számára ismertté váljon, annak érdekében, hogy a könyvtáros kollégák is lássák, megtudják, megértsék, ezt így nem lehet. Egy állami intézmény nem lehet kalózkodás helyszíne. [Erről a blogon is volt  cikk, kicsit más szögből nézve a dolgot. Dwo.]

A dolog úgy tűnt, hogy hatott, és ennek hatására a könyvtáros szakma több megfontolt képviselője, felelős vezetője helyet adott olyan rendezvényeknek, ahol a könyvtáros és a kiadói szakma elkezdett arról beszélni, hogy hogyan tudunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket ez a szép, új elektronikus, digitális világ nyújt számunkra. Azaz kisebb magyar csoda történt, megindult egy értelmes párbeszéd.

Akkor most hirtelen itt ez a tervezet, újabb arculcsapásaként. Ezt a kormányrendeletet ráadásul azon magas rangú minisztériumi tisztségviselők jegyzik, akik közül többen ott ültek ezeken a rendezvényeken, értették miről van szó, és hivatalosan üdvözölték a közeledést. Most mintha mindent elfelejtettek volna, és ők vernek éket ismét ebbe a folyamatba. Persze nem derül ki, hogy csak jegyzik, vagy valóban ők a kigondolói is ennek a tervezetnek. Akármelyik is áll fenn, mindegyik rossz. Ugyanis a hatósági, felülről meghatározó látásmód által diktálva ez a szinte kizárólagos magyar tulajdonú kulturális-kiadói vállalkozások és a szellemi és magántulajdon semmibevétele.
Nem érthető, nem magyarázható, hogy a kultúra más területeivel összehasonlítva a legkevesebb támogatásban részesülő, és emiatt magát a kis magyar könyvpiacon nagyon nehezen eltartó területet miért kell így büntetni. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben a könyvtárak milliárdos nagyságrendű fejlesztési támogatásban részesültek, ezekből szépen futotta számítógépre, szkennerekre, szerverre, informatikára, másológépek hadára – bárki megnézheti. Amire ellenben nem jutott nekik vagy nem kaptak támogatást: az a tartalmak megvásárlása. Azaz a könyvek és a szerzőik jogainak megvásárlására, hogy az elkészült műveket a számítógépeikre jogszerűen fel is tudják tölteni. Hogy a szép gépparkon legyen is mit mutatni, kölcsönözni. Most a legegyszerűbb módot tervezik valakik erre: hatósági akarattal elvetetni készülnek e tulajdonokat.

Megmagyarázhatatlan, hogy a maroknyi embernek munkát adó kiadókat miért kell az amúgy is nehéz helyzetben további terhekkel sújtani? Miért nem tudnak az ilyen jogszabályok alkotói átlépni saját árnyékukon, és megkérdezni azokat a szakmabelieket már az előkészítés során, akiket ez érint majd? És miért nem képesek rájönni arra, hogy egy jogszabály csak akkor ér valamit, ha azt a kötelezettek megvalósíthatónak, betarthatónak érzik? Miért ösztönznek embereket majdani trükközésre? Csak remélni lehet, hogy a beérkezett véleményeket azért majd el is olvassák, és javítani fogják ezt a hibás elképzelést.

Ha ez a rendelet ilyen formán létrejön, évekre visszaveti a legálisan – és ezáltal a nemzeti bibliográfia számára is – elérhető elektronikus könyvek számát, és ezzel a fekete zónában mozgó kalózkodás malmára hajtja a vizet. A kalózok pedig mint tudjuk sem adót nem fognak fizetni, sem munkahelyet nem fognak teremteni, sem pedig kötelespéldányt beadni, sem papíron, sem elektronikusan. Ez sem a szerzőknek, sem a kiadóknak, de maguknak a könyvtáraknak sem jó. Ezt kellene átgondolni, még mielőtt elmúlik a pillanat.

Dr. Bázing Zsuzsanna – kiadóvezető, jogász

Jelen írásomat a sajtó és elektronikus média minden szerzői jogi korlátozás nélkül, a változtatás jogának fenntartása mellett publikálhatja.

Akit komolyan érdekel a téma, mert pl. egy kiadóban dolgozik, nézze meg az eredeti javaslatot, és a szerző tételes kifogáslistáját. Ez utóbbit természetesen a döntéshozók is megkapták.

A történetnek itt még nincs vége, többek között az OSZK is készül egy kommunikét kiadni arról, hogy bár itt úgy néz ki, ők nyernének egy jókorát ezzel a rendelettel, de érzik, hogy egy ilyen oktrojált pozícióval nem jutnak messzire. És másképpen gondolják az együttműködét a kiadókkal. Kezdetnek például egyeztetve.

UPDATE: a Syllabux kicsit explicitebb módon adott hangot a véleményének.

105 komment

Címkék: szerzői jogok könyvtár könyvkiadás vendégposzt elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr95161438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Joejszaka 2013.03.23. 10:50:21

@igazi hős: Tudom, hogy mi a DRM és mi a nyíltság, max félreérthető voltam.

A beleszerkesztésről pedig úgy érztem, hogy a cikkíró azt gondolja, hogy azt egy read-only formátummal garantálni lehet. Hát nem lehet. :)

gmihaly 2013.03.23. 11:03:08

@Syllabux: De nem ingyen. Amúgy pedig a hatályos köteles példányos rendelet előtti állapothoz képest ez még egész okés. A baj az, hogy a ma hatályos rendelet sikerült túl jól. Az "illetékessel" folytatott kétoldalú közvetlen kommunikáció is javíthat a feltételezett helyzeten, vagy legalábbis empatikusabbá teheti a kiadót, aki ritkábban lát olvasót, mint egy könyvtáros, vagy egy könyvesbolti eladó.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.23. 11:09:02

@A csótány is ember: "Mi biztosítja, hogy egy (random) weboldal tartalma nem minősül online sajtóterméknek, vagy könyvnek?"

Az, hogy nincs "lajstromba véve". Ha kérsz (és kapsz) egy weboldalra egy ISBN számot, onnantól ugyanolyan védelem alá esik, mint egy könyv.

"Hogy a könyvtárakban ingyen olvasható, na az szerintem teljesen korrekt és az egész rendelkezés legjobb pontja."

Az ördög a részletekben lakozik. Az egyik, hogy önmagában ez így rendben is lenne, HA a könyvtár nem végezne példánytöbbszörözést a kiadó engedélye/ellentételezése nélkül. Azért mert történetesen egy elektronikus példányt nulla ráfordítással lehet többszörözni és továbbítani, még illegális ezt tenni, ha előtte nem egyezett meg a kiadóval. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha EGY példányt "vett meg" féláron elektronikusan, akkor egyszerre csak egy példány olvashatóságát engedheti meg a könyvtár, formátumtól, DRM-től és olvasási helytől függetlenül.

Vagy te örülnél, ha kiadóként "beszolgáltatnál" egyetlen példányt, mondjuk az OSZK-nak, és onnantól bármelyik könyvtárban akárhány példányban lenne egyszerre elérhető? Még ha csak helyben olvasásra is? Onnantól kezdve tényleg az lenne, hogy senki nem csinálna legális e-könyvet, ez a baj. 27% ÁFA, alig korlátozott hozzájutás rendes ellentételezés nélkül, viszont derék méretű büntetések kockázata. Tuti biznisz biztosan.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.23. 11:19:51

@gmihaly: "Az "illetékessel" folytatott kétoldalú közvetlen kommunikáció is javíthat a feltételezett helyzeten,"

Szerinted az illetékessel lehet kommunikálni? A közigazgatáősi egyeztetésre _két hetet_ szánt, magának meg négy hónapot.

inda2012 2013.03.23. 11:27:39

Szellemi tulajdon nem létezik. Sajnos ez egy mesterségesen kitalált monopólium az állam részéről.

Ha valaki nem akarja, hogy használjak a "szellemi tulajdonát", akkor azt tartsa titokban. Úgyis majd más kitalálja. "Unique" gondolat nincsen.

gmihaly 2013.03.23. 11:28:33

@Dworkyll: Az ODR illetékesére gondoltam, majd ha tisztázódnak az új szabályok.:

Syllabux 2013.03.23. 11:32:53

@gmihaly: Egyfelől: lehet, hogy nem akarom könyvtárnak eladni a könyvet. Mondjuk azért, mert ha évi 2000 Ft könyvtárdíj ellenében ingyen olvashatok több ezek könyvet, még 300 Ft-ot se fogok adni az e-könyvért.
Nem tudom, hogy szerinted mi okés egy olyan tervezetben, ami több ponton sérti a szerzői jogi törvényt, tele van ellentmondással, lehetőséget teremt rá, hogy kivégezze a magyar könyvkiadást, külföldön üzemelő és bejegyzett cégeket akar bírságolni, és nyilvánvaló valótlanságokat tartalmaz, stb. Ez a szöveg csak annak okés, aki felmarta érte a pénzt. Nekem azért gyanús, hogy a könyvtárosok ugyan úgy tiltakoznak ellene, mint a könyvkiadók.

gmihaly 2013.03.23. 11:36:11

@Syllabux: És a papír alapú könyvek ?

Syllabux 2013.03.23. 11:46:31

3 kötelespéldányt kell szolgáltatni az OSZK számára a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt kiadványból,
bc) a külföldön előállított és belföldön forgalomba hozott magyar nyelvű kiadványból,

De ez a legjobb:

(2) A 1. mellékletben felsorolt online elektronikus kiadványok közül akkor kell kötelespéldányt szolgáltatni, ha az
a) Magyarországon bejegyzett doménnevek alatt megjelenő, elektronikus formában létrehozott és az interneten nyilvánosságra hozott kiadvány, akár ingyenesen, akár térítés fejében tették hozzáférhetővé,
c) a Magyarországon vagy külföldön már előállított és belföldön kiadott, többszörözött formában (nyomtatásban vagy valamely elektronikus adathordozón) megjelent és terjesztésre szánt kiadványból készült online elektronikus kiadvány.

Mondom, olvasd el. 25 oldalnyi dilettáns ötletelés. Közpénzen.

Muad\\\'Dib 2013.03.23. 12:17:08

"...Azaz: az egy leadott példányból az ország számos pontján és a határon túl a könyvtárakban a jogok tulajdonosai által nem engedélyezetten elektronikus másolat is készülhet az egyetlen leadott e-könyvből..."
Ez ám a derék csúsztatás. Ugyanis ez természetesen továbbra sem lesz törvényes, ezen mit sem változtat a rendelet. Tehát a fő aggodalom, hogy mi van, ha valaki nem törvényesen jár el. Azért rossz egy tervezet, mert nem áll mindenki mellett egy verőember, hogy ne kövessen el jogsértést?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.23. 12:22:27

@Muad\\\'Dib: Az megvan, hogy egy kormányrendelet expliciten ellentmond egy törvénynek?

Egyébként meg nem az írás a "túlreagálás"bár tekintheted annak, hanem hogy a rendelet fényében 1. senki nem fog legális e-könyvet csinálni, vagy ha véletlenül mégis akarna, akkor 2. nem fog rá jogot kapni egyetlen józan jogtulajtól sem.

Az egész témának nem kéne szem elől tévesztenie, hogy a bizalomra kell épülnie, kiadó és olvasó, kiadó és könyvtár között. Ennek mond ellent, és innentől lesz durván kontraproduktív.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.03.23. 12:29:21

Elköltöztök Szlovákiába és nincs több gond. Mindent ki lehet játszani.

Muad\\\'Dib 2013.03.23. 12:31:50

@Dworkyll:
Különbséget kellene tenni aközött, hogy megtekinthetik a könyvtárak, és aközött, hogy letölthetik, nyíltan elérhetővé tehetik a nagyközönség számára az anyagot. Ez ugyanis nem ugyanaz.
Nem biztos, hogy egy olyan irányt kellene kritizálni, ami sok környékbeli országnál előremutatóbb, és igyekszik integrálni a teljes könyvtári tudásbázisba a regionális könyvtárakat, ahelyett, hogy a szeparációt erősítené, ami automatikusan leszakáshoz, és régiók közti erős tudásanyagbeli eltérésekhez vezet.

Muad\\\'Dib 2013.03.23. 12:34:02

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
Hú, de jó módszer. A kötelespéldányok szigorú szabályozása nem valami ostoba mánia, nagyon is érthető, és hasznos dolog. Elég megnézni, hogy mekkora tudásanyag veszett el, amikor ez nem megfelelően volt rendezve...

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.03.23. 12:41:08

@Muad\\\'Dib: Mi is adtunk le példányt, ez egyértelmű. Elektronikus verziót viszont szándékosan nem adtunk ki.

Az anyag nem vész el, ha a szlovákok könyvtárába kerül. Ha túlságosan előnytelenek a feltételek egy nagy cég váltani fog. Amerikában nagy egyetemi könyvtárakból elérhető több ezer elektronikus formában könyv - amiért azt hiszem egyetem fizet. Olyan megoldásra kell törekedni ami a kiadókat sem hozza vesztes helyzetbe. A digitális példányok hozzáférhetőségét 5 évre tiltani szerintem például jó ötlet.

euAgWzgmmtq7K 2013.03.23. 12:42:22

Ha jól értem a mostani módosítás célját, akkor tényleg felháborító. Viszont mivel az e-könyv gyakorlatilag nem létező piaci szegmens Magyarországon, ezért talán a dolognak most nagyobb a füstje, mint a lángja. És ne felejtsük el, bármikor jöhet az amazon (illetve jön is, csak vélhetően még nem idén), akkor meg az fogja publikálni az e-könyvét aki csak akarja, kiadók nélkül.

Muad\\\'Dib 2013.03.23. 12:45:05

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
Pont ezt írtam, hogy én nem látom azt leírva (persze csak átfutottam a tervezetet, tehát tévedhetek, javítsatok ki, ha igen), hogy a könyvtárak terjeszthetnék, közzé tehetnék a példányokat. Mindössze annyit, hogy a könyvtárak megtekinthetik. A kötelespéldányokat eddig is meg lehetett tekinteni, az, hogy ezt egyszerűsíteni kívánják az elektronikus példányok esetében, elősegíti az integrációt, ami jó. Azt, hogy ebből egyből az jön le, hogy majd mindenki másolgatja orrvérzésig, nevezzük mondjuk magyar sajátosságnak. Ami éppen lehet jogos, de ez nem feltétlenül a javaslat hibája...

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.03.23. 12:48:00

@Muad\\\'Dib: Amennyiben könyvtárközi kölcsönzéssel elküldik a digitális formában lévő könyvet, és a gépeken lesz usb port, internet akkor ez a kiadóknak kockázatos módszer.

Muad\\\'Dib 2013.03.23. 12:52:06

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
Már bocsánat, hogy ezt írom, de ezzel jár a digitális kor (lásd: torrent, stb.). Egy kamionnyi könyvet is lehet lopni, csak kisebb rá az esély,de attól még mindkettő jogsértés...

Patrick Bateman 2013.03.23. 12:54:19

Fiúk, ez most fájni fog. Leültetek? Pohár víz kartávolságban? Még egy mély lélelegzet... úgy... no akkor. A könyvkiadói biznisznek vége. Ez egy lábán halott műfaj, és összes csatolt része, a szövetségesdivel, oeszkázással, kuratóriummal, ódéerrel együtt száll ugyanabba a sírba, amelyben a zeneműkiadóknak már rég megágyaztak. A technika egyszerűen lelépett benneteket, ma már bárki elhanyagolható költségen elkészítheti, promotálhatja, forgalmazhatja saját könyvét és nem utolsósorban zsebre teheti a forgalmazás teljes hasznát. Kiadóra, könyvesboltra, könyvtárra a jelenleg ismert formában semmi szükség. Talán lesznek elemei a modellnek, amelyek fennmaradnak, a szerkesztők pl. biztosan, vagy a szakmai bizottságok pl. tankönyvek kapcsán, de kiadói üzletnek vége, ideje szétnézni, hogy lehet szerepet találni az online publikációs folyamatban. Nem tragédia ez, történt már hasonló, a jéggyárosok sem örültek a hűtőszekrénynek, de hát ilyen az élet.

Syllabux 2013.03.23. 12:56:13

@Muad\\\'Dib: Kérdés, hogy mik lesz az Országos Dokumentumellátási Rendszerbe került művekkel. Ez mindenesetre nem sok jóval kecsegtet: www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtarszakmai/orszagos-dokumentum
Különösen, hogy a kormányrendelet tervezet a a kötelespéldányok hasznosításáról beszél.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.03.23. 12:58:38

@Patrick Bateman: Mi sem mentünk könyvesboltba. Az internet bőven elég egy rétegkiadványhoz.

Patrick Bateman 2013.03.23. 13:01:22

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Továbbmennék: az internet bőven elég mindenhez.

Syllabux 2013.03.23. 13:02:08

@Patrick Bateman: Írj meg egy könyvet, találj rá kiadót, és látni fogod, hány munkafolyamaton megy át a kézirat, mire eladható áruvá válik. Valamiért nem a szerzői feltöltések táncolnak a bestsellerlisták elején.
Jelzem, a kormányrendelet tervezet akkor is szívás, ha nincs mögötted kiadó, úgyhogy ha a kiadók elmennek az Északi-sarkra, a szerzők még mindig szívni fognak.

manager2008 2013.03.23. 13:13:10

Hol itt a probléma? Ki mondta hogy "magyar" kiadványt kell megjelentetni. Keress olyan országot (Eu -belül vagy kívül) ahol védik a szerző jogait. Legyen a könyve mondjuk amerikai és forgalmazzák akárhol és passz. @Patrick Bateman: Igaza van.

"A jogszabály nem már mint az idióta emberi gondolkodás tárgyi bizonyítéka." (copyright by Én)

Patrick Bateman 2013.03.23. 13:16:23

@Syllabux: "hány munkafolyamaton megy át a kézirat, mire eladható áruvá válik"
Ne felejtsd el, hogy ez azért van, mert teljesen más megtérülési mutatókkal számoltok. Sajátkiadás esetén nem kell finanszírozni a mögöttes kiadói, forgalmazói gépezetet, nincs szükség előfinanszírozásra sem, már kis példányszám is nyereséges tud lenni. Szerkesztőkre ezután is szükség lesz, mert kell, aki az író mellett objektív tud lenni, és meg tudja ítélni a szöveg értékét, promócióra is érdemes költeni, de a mostani mechanizmus nagyjából 90%-a kidobható.
"Valamiért nem a szerzői feltöltések táncolnak a bestsellerlisták elején. " Egyelőre. Azzal együtt, hogy pédául (az amúgy minősíthetetlenül szar, de most tekintsünk el ettő, a davincsikód sem volt különb) szürkeösszesárnyalata pl. fanfictionként kezdett, de lehetne emlegetni Cory Doctorowot, Aliette De Bodardot vagy Hugh Howeyt, akik szépen keresnek sajátpublikációval is, illetve az Amazon jóval több ebookot ad el, mint papírkönyvet, és keményen piszkálja is a kiadókat az árak miatt, szóval a trend már most világosan felrajzolódik.
"A szerzők még mindig szívni fognak. "
A kötelespéldányok miatti nyafogás - lássuk be - nem a szerzők vélt vagy valós érdeksérelme miatt van. A kiadó nem karitatív szervezet.

Syllabux 2013.03.23. 13:21:54

@Patrick Bateman: A kis példányszám nem lesz nyereséges, de ebbe most ne menjünk bele, mert nem ez a poszt témája.
Én szerzőként, kiadóként is utálom a rendeletet, amit te el se olvastál. Kapaszkodj meg: a könyvtárosok is utálják. Ha elolvastad volna tudnád, miért utálja joggal minden adófizető.

Patrick Bateman 2013.03.23. 13:37:01

@Syllabux: Ahogy manager2008 már leírta, egy online, globális publikációs modellben teljesen mindegy, hogy milyen helyi idiotizmus próbál uborkagörbületes szabályokkal fontoskodni. Ha nem tetszik a magyar rendszer, adjátok ki más uniós országban, vagy az Egyesült Államokban, lehetőleg csak online.
Nem a jelenlegi modellek konzerválásán és sebnyalogatáson kellene dolgozni, hanem pl. azon, hogy hogyan lehet egy Amazon utáni piacon életben maradni. Ha a magyar forgalmazók és kiadók létrehoznának egy egységes ebook terjesztői és értékesítő platformot, amiben minden nagyobb szereplő benne lenne, talán nem százassával töltnék le az olvasók által scannelt és szerkesztett papírkönyveket, tök ingyen. Olyan könyveket, amelyeket a kiadójuknak esze ágában sem volt megjelentetni elektronikusan soha. Egyszerűen nem a releváns problémákkal foglalkoztok. Több százezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ők zömmel szeretnek olvasni, mert kapcsolatot jelent a hazai kultúrával, de könyvtárakat nem fognak magukkal hurcolni a londoni szuterénből az amszterdami félszobába.

bahahaha 2013.03.23. 14:01:06

Nekem úgy tűnik, hogy itt mintha a kiadók valamiféle műltszázadi beidegződések kapcsán is reklamálnának, egyébként teljesen normális és elfogadható dolgok ellen. Nézzük:

1. Ezentúl az ebookokat is archiválni fogják, nem csak a papírra nyomtatottakat - ez rendben van.

2. Az ebookokat szabványos, nyílt formátumban kérik - ez teljesen természetes (lsd még: BBC Domesday Project), ráadásul könnyen teljesíthető.

3. Szabványos metaadatokkal kérik - szintén természetes, ráadásul olyan adatokat kérnek, amiket rendes ebook úgyis tartalmaz (szerző neve, cím) ésvagy csak egyszer kell beállítani (kiadó neve), mondjuk a példányszám konkrétan hülyeségnek tűnik egy ebooknál.

4. Ami elektronikus formátumban van, az módosítható. Pont. (Egyébként a nyomtatott könyv is, csak az nehezebben.) Ez ellen nem véd a mindenféle idióta formátum. Ha emiatt tényleg aggódnak a kiadók, akkor használhatnak digitális aláírást, azt kb. minden formátum támogatja.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.03.23. 14:04:03

@Patrick Bateman: Azért az vicces, amikor valaki ilyen névvel a kiadók halálát vizionálja. Ti. kiadók és kapcsolt részeik nélkül B.E. Ellisről a kutya se hallott volna: ha nincs a Vintage Books, ki se adják, ha nincs ügynöke, nincs filmváltozat és az Európa Kiadó nem veszi meg a jogokat, ha az EK nem fizeti meg Bart István, nincs magyar fordítást.

De tegyük félre a fordítás kérdését. (Mindenki tanuljon meg angolul. Meg németül. Meg oroszul. Meg japánul. Meg kínaiul. Stb.)

Olvasson csak magánkiadást az, akinek hét anyja van.

"de lehetne emlegetni Cory Doctorowot, Aliette De Bodardot vagy Hugh Howeyt, akik szépen keresnek sajátpublikációval is"

Bocs, mindhárom szerző profi kiadóknál van. Doctorownak pl. nincs is saját kiadású kötete (max a gyűjteményesek, de ott meg az eredeti publikácók mentek át a kiadói szűrőn).

Vagy itt egy friss bejegyzés Charles Strosstól:
www.antipope.org/charlie/blog-static/2013/03/why-i-dont-self-publish.html

Hány példányt kellene szerinted eladni Magyarországon egy reális árú ekönyvből, hogy a szerző visszahozza a szerkesztő, a borító, az ekönyvkészítő árát?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.03.23. 14:08:49

@Patrick Bateman: "talán nem százassával töltnék le az olvasók által scannelt és szerkesztett papírkönyveket, tök ingyen."

Ugyanígy százasával töltik le a kiadók által szerkesztett, bolti forgalomban jó áron kapható ekönyveket is, tök ingyen.

@dabadab:
1. Ezt eddig is megtette a MEK. (A katalógus jó része zárt.)

Syllabux 2013.03.23. 14:11:52

@dabadab: Olvasd el a jogszabály tervezetet, és látni fogod, mi a probléma. Például jópofa, hogy a kormányrendelet tervezet a kiadókkal - adófizető magáncégekkel - végeztetné el a közpénzen fenntartott intézmények munkáját.
Amúgy nem semmi, ha egy közpénzen fenntartott intézmény munkatársai olyan jogszabály tervezetet nyújtanak be, ami több ponton ütközik a jelenleg érvényben lévő hazai és nemzetközi jogszabályokkal.
Ez olyan, mintha eleve kátyúkkal adnának át egy közutat.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.23. 14:16:35

@dabadab: Olvastad a tervezetet? Az irány jó, csak a részletekkel vannak vállalhatatlan dolgok. És nem is fogják vállalni, és a végén maradunk ott, ahol évek óta vagyunk, hogy aki villanyon akar olvasni, annak vwarezolni a kell.

Ha nem olvastad volna, mondok egy példát/hasonlatot. Te valamiért úgy döntesz, hogy valamilyen algoritmus alapján ingyen fogsz adni valakiknek az anyagaidból. Pl, mert kék a szemük. Ekkor én, mint közpénzből (és a te kiadói lóvédból) összerakott könyvtár elkezdem szintén ingyen osztogatni. És a szemét barna szeműeknek is. Még szólnom sem kell. Örülnél?

És sok ilyen van ám benne. Pl. hogy az én (könyvtár) munkámat is te végzed, cserébe féláron adhatod el nekem a cuccod. Amit én majd pénzért fogok továbbszolgáltatni, de cserébe nem kapsz semmit, max a forgalmad csökkenhet jelentősen. Még mindig a barátom vagy?

Kicsit sarkítottam, hogy az is értse, aki nem rágta át magát a szövegen.

Patrick Bateman 2013.03.23. 14:25:20

@Komavary: "Ti. kiadók és kapcsolt részeik nélkül B.E. Ellisről a kutya se hallott volna"
Igen. Húsz éve. Hadd ne soroljam, mi történt azóta. Csak példálózó jelleggel: megjelent egymilliárd internetező.

"Bocs, mindhárom szerző profi kiadóknál van"
Akkor nézzük csak Hugh Howeyt: edition.cnn.com/2012/09/07/tech/mobile/kindle-direct-publish/index.html

"Most of my months are six-figure months," said Hugh Howey, a 37-year-old Florida author whose "Wool" series of digital books was highlighted by Amazon. "It's more than I ever hoped to make in a year."

"Hány példányt kellene szerinted eladni Magyarországon egy reális árú ekönyvből, hogy a szerző visszahozza a szerkesztő, a borító, az ekönyvkészítő árát?"
Borító: 30E ft. Szerkesztő? Ekönyvkészítő??? Ha szerzőnk képes volt arra, hogy MS Wordben (vagy OpenOffice, LibreOffice stb. segítségével) lepötöyögje a konyvét, akkor egy Save As és egy ingyenes plugin megoldja a továbbiakat.

"Ugyanígy százasával töltik le a kiadók által szerkesztett, bolti forgalomban jó áron kapható ekönyveket is, tök ingyen."
Mindemellett eladtak belőlük néhány ezret legálisan is. Azokból a könyvekből viszont, amelyeket illegálisan digitalizáltak, zéró bevétele van a kiadónak is, a szerzőnek is.

zoxó 2013.03.23. 14:27:17

Elolvastam. Tényleg felháborító meg minden, de most egy más jellegű hibára szeretném felhívni T. Szerző figyelmét. Országos SzéchÉnyi Könyvtár. Nem István. Ferenc.

vitalis06 2013.03.23. 14:28:13

Nem értem, eddig a könyvtárban lévő példányoknál senki nem aggódott, hogy lemásolják, beszkennelik? Ki mondta, hogy a könyvtárban lévő gépek másolásra alkalmasak lesznek? Ki mondta, hogy a szoftver, amivel "ehető" formában tálalják az olvasóknak a kiadványokat azok másolásra alkalmasak lesznek? Mi érdeke lenne a könyvtárnak, hogy másolhatóvá tegye ezeket a kiadványokat? Saját maguk alatt vágnák a fát?
Mire a nagy felháborodás?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.23. 14:34:50

@vitalis06: Ezeket senki. De az ellenkezőjét sem. Viszont ott van az a mérsékelten kifejtett "hasznosítás" szó, amely mögül hiányzik, hogy "jóváhagyott", vagy "egyeztetett".

Patrick Bateman 2013.03.23. 14:38:53

@Komavary: Csak a lényeget hagytam le. Szóval, ha rászámolunk további 30E forintot a szerkesztésre, akkor a magyar piacon elfogadható 1000 Ft/db ár esetén 100 darab fölött már nyereséget termeltünk. Az, aki 1000 példányt nem tud eladni a könyvéből, az ne írjon.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.03.23. 14:45:13

@Patrick Bateman:

Ellis még mindig kiadónál van. Vajon miért?

Hugh Howey: pages.simonandschuster.com/wool
A Simon and Schuster egyike a négy legnagyobb angol nyelvű óriáskiadónak. Valahogy mindenki, aki ekönyvvel robbant be, kiadóknál köt ki. Vajon miért?

"Borító: 30E ft."

Emlékszel még a blogpizzára? Ami annak a könyvnek járt, amelyik átviszi a száz példányt? ekonyvolvaso.blog.hu/2012/05/06/a_nobel_pizza

Száz példánynál csak a borító elvisz háromszáz forintot a bevételből.

"Ha szerzőnk képes volt arra, hogy MS Wordben (vagy OpenOffice, LibreOffice stb. segítségével) lepötöyögje a konyvét, akkor egy Save As és egy ingyenes plugin megoldja a továbbiakat."

...és ezért épeszű ember nem fizet.

"Mindemellett eladtak belőlük néhány ezret legálisan is." Tudsz magyarul megjelent fizetős ekönyvet, ahol elérték az ezer példányt? Én nem.

foldeslaszlo 2013.03.23. 14:49:33

Sziasztok! Kicsit elszállt a beszélgetés a "kiadók, nézzetek magatokba, és húzzátok be a farkatokat, de nagyon gyorsan" irányba. Ez kissé kiábrándító számomra, bár kétségkívül van tanulsága.
Kedves Patrick! Nemsokára megkeressük a releváns kérdéseket, addig is számoljunk egyet: tavaly ősszel itthon kb. 220ezer tablet és reader. Olvassanak csak a felén egy egy e-könyvet egy év alatt (hülye vagyok): 110e. Legyen ennek csak a fele olyan, amit valaki abban a reményben írt, hogy egyszer majd pénzt kap a munkájáért (felejtsük el a buta kiadókat): 50e. Eladott magyar e-könyvek száma 2012-ben: talán 10ezer? (Hadd legyek már naiv is...)
Bennem is megfogalmazódik néha egy-két irreleváns kérdés, pl.: ez így oké? Mogyoróért dolgozik az e-könyves szakma (beleértve a szerzőket is), és még hülye is a tetejébe? (Hm, lehet benne valami.)
Jön az Amazon... És? Jogszerzés nélkül fogja árulni a teljes magyar e-könyvkínálatot? Aki ezt gondolja, egy picit csalódni fog. Megjelennek majd az Amazonon ezerszámra legálisan az eddig szkennelt stb. bestsellerek? Tényleg? Az Amazon jótékonyságból elintézi az ezzel járó összes munkát az acélos magyar vásárlóerő miatt?

Nem gond, ha valaki lesajnálja a kiadók munkáját, szerepét és IQ-ját, mert csak a könyvesbolti végtermékkel (mellesleg: egy RENDSZER végtermékével) találkozik. Engem nem zavar, ha (elméletben) mindenki ért a könyvkiadáshoz, amíg nem csinálja. Csak ez a poszt nem innen indult. Mondjuk, tényleg el kellene olvasni hozzá a kormányrendelet tervezetét, ami, sajna, nem rendelkezik egy Rejtő-novella szórakoztató faktorával.
Földes László
Kossuth Kiadó
multimédiapláza
(a tiszta víz kedvéért)

foldeslaszlo 2013.03.23. 14:57:13

@Patrick Bateman: 30e??? Ez max. két ív szöveg (=80ezer leütés) egészen (szégyenletesen) alacsony szerkesztői díja. Korrektúra? Imprimálás? Neadjisten könyvtervezés? És akkor még csak az elektornikus forrásnál járunk. (Na persze illusztráció, lábjegyzet és egyéb egy szál se.)

Patrick Bateman 2013.03.23. 15:06:55

@foldeslaszlo: Ha a szerkesztői díjból még el kell tartani a fél kiadót, épületestől, remitendástól, akkor valóban. Ha a szerkesztő tényleges munkáját vesszük figyelembe, akkor ez reális összeg.
A korrektúrát, imprimálást, könyvtervezést szerintem ne emlegessük, egyfelől a readerek zöme újraformáz, másrészről a mai magyar papírkínálatból tetszőlegesen kiválasztott öt könyvből kettő biztosan talp nélküli betűvel, másfeles sorközzel lett nyomva, kettőben pedig oldalanként van legalább egy elütés. Ezt a minőséget egy amatőr író is megbízhatóan hozza.
Az illusztráció speciális műfaj, de a lektűrnek (ami ugye a forgalmat generálja) egy ezrelékét ha érintheti.

foldeslaszlo 2013.03.23. 15:07:35

@Patrick Bateman:
Tapasztalataim szerint jelenleg a magyar e-könyvpiacon elfogadható ár 0 Ft. Azaz gyakorlatilag nincs piac. Az 1000 példányos léc, mint a (kevéssé létező) írói önkontroll kifejezése értelmezhető pl. a szórakoztató és a szépirodalom nagy részében (a költészetnek annyi), de mi legyen a szakirodalommal? (A hagyományos könypiac kb. fele: tankönyv, ismeretterjesztő és szakkönyv.)

vitális06:
Nem mindegy, hogy egy könyvtár törvényerejű kormányrendelet kiskapujára (homályos megfogalmazására) hivatkozhat vagy sem. Nem saját maguk alatt vágják a fát. Csökkenő könyvbeszerzési keretek mellett nagy a kísértés, hogy minden eszközt megragadjanak, amivel beiratkozott olvasókat szerezhetnek és tarthatnak meg (a munkahelyükkel együtt). Logikus, hogy a "torrentezés" (pejoratív értelemben használom) nem csak a kiadókat érinti érzékenyen, hanem a könyvtárhasználatot is befolyásolja.

Patrick Bateman 2013.03.23. 15:16:17

@foldeslaszlo: A tankönyv alapvetően nem piaci termék, azt az oktatásügyön keresztül illik finanszírozni. Mellesleg a tankönyvpiac zöme újranyomás, amely az ebook esetében értelmezhetetlen. Az ismeretterjesztő irodalomnak gyakorlatilag vége, az olvasmányos fele beleolvad a lektűrbe, a tartalmasabb részét pedig elszívják az online források, élükön a Wikipédiával.
A 0 forintos argumentációra pedig csak az a válaszom, ami a zeneművekkel és filmekkel kapcsolatban minduntalan felmerül: egyfelől minden felmérés azt látszik igazolni, hogy még az illegális letöltés alapvetően növeli a vásárlási kedvet, másrészről pedig nézzük meg az Amazon eladásait: egyre többen hajlandóak fizetni. Ha egy jó ökoszisztéma van mellette, pl. a readerem a megjelenés előtt már két hónappal elkezdi profilozottan reklámozni a szező új könyvét, mert az előző kettő megvan, és a megjelenés pillanatában két klikkel megvehetem egy ezresért, akkor megveszem.

Patrick Bateman 2013.03.23. 15:19:46

@Patrick Bateman: A szakirodalmat pedig a szakma kell, hogy finanszírozza, ez többé-kevésbé ma is így van.

foldeslaszlo 2013.03.23. 15:23:29

@Patrick Bateman: Szerkesztői díjként egy külsős megbizási szerződéssel elvállalt szerkesztői munka díjáról írtam. Azt, hogy alkalmazottként milyen ívdíj jönne ki a havi bérből, nem merem ideírni.
Korrektúra stb.: a kiadóm nevét nem véletlenül írtam az első bejegyzésem végére. Könyveket adunk ki, nem brossúrákat. Ha az amatőr írók tudnák hozni ezt a minőséget, megtennék. 176 munka érkezett egy éve az e-könyvírói pályázatunkra. Még most is szöszmötölünk a kiadásra alkalmasnak ítélt kb. egyharmad maradékával (ebből is látszik, mennyi rengeteg erőforrásunk van erre), de egyetlen egy sem akadt a szerzők között, aki azt mondta volna, oké, akkor majd én megcsinálom.

Szerintem a mai fiatal írónemzedék (bármilyen műfajban) sem úgy áll ehhez, hogy kezelem a kütyüket, fészbúkozok meg minden, majd megcsinálom én azt az e-könyvet. (Javaslom, nézz rá a pl. a MEK-re, mi az, ami ingyenes kortárs.)

Messzire vezet ez a kérdés, tényleg érdemelne egy másik posztot.

Patrick Bateman 2013.03.23. 15:31:10

@Komavary: "Ellis még mindig kiadónál van. Vajon miért?"
Azért, mert a kiadója hajlandó volt az Imperial Bedrooms puszta ígéretéért hatszámjegyű összeget előre kifizetni. Ezt azonban nagyon kevés írónak teszik meg, zömmel évekig házalnak egy kézirattal.

"Tudsz magyarul megjelent fizetős ekönyvet, ahol elérték az ezer példányt?"
Úgy tudom, a Felhúzhatós lány 1500 körüli példányszámban kelt el.

Ezzel együtt, ha az ebookokat nem egy hétvége alatt Drupalban összekattintott amatőr oldalakon forgalmaznák szégyelősen, hogy hát izé, ilyen is van, valahol, tíz kattintás mélységben, hanem létezne egy dedikált olvasóplatform és egy nagy, közös magyar portál, ahonnan a vezető címeket azonnal meg lehet vásárolni, és mindemellett még ezt-azt el is olvashatok promóként az íróról, műveiről, illetőleg ajánlatokat kapok további vásárlásra, akkor - meggyőződésem - gyökeresen átalakulna ez a piac.

foldeslaszlo 2013.03.23. 15:40:17

@Patrick Bateman: A tankönyvkiadók profitorientált magánvállalkozások. Itt tartunk most, amikor a kormányzat jelentős erőkkel próbál itt is államosítani. 3 éve én is abban reménykedem, hogy az államilag támogatott e-tankönyvek jelenthetnek kezdősebességet a magyar e-könyvszakmának. Ilyen kormányzati szándéknak semmi nyoma, ez a valóság.
A nyomtatott ismeretterjesztő könyvekkel kapcsolatosan nagyon pici csökkenés látszik (2-3 %), de ez pont a nagy alakú, drága, "színes-szagos" albumok (számunkra) látványos visszaszorulása miatt, amelyek pont nem érintik (ma még) az e-olvasást.
A szakkönyvek finanszírozása nem azért ilyen egyszerű.

Az illegális letöltéseket, mint vásárlást növelő tényezőt én nem kívánom cáfolni, mert szerintem még nincs elég adat ehhez itthonról. Egyetértek azzal, hogy van ilyen hatás a fejlett rendszerekben. Én azt látom, hogy egyre több olyan könyv is megjelenik elektronikusan, amely nyomtatásban bestsellernek minősül, de az fizetős letöltések példányszámán ez alig látszik meg, pedig nyilván minden hozzáférhető illegálisan megjelenést követőn.
Az említett ökoszisztémából szerintem csak a felhozott marketing-tényező terén tud egy idejövő multi érdemben többet nyújtani a vevőnek, mint egy már meglévő magyar e-könyváruház.

Patrick Bateman 2013.03.23. 15:58:13

@foldeslaszlo: "Ilyen kormányzati szándéknak semmi nyoma, ez a valóság."
Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a jelenlegi kormányzat mentálisan még mindig a 90-es évek elején-közepén téblábol, ld. alkotmányozás. Ilyen tekintetben a szocik is korszerűbbek voltak, szerintem ez gyorsan változni fog ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy milyen megtakarítás érhető el.

"Az említett ökoszisztémából szerintem csak a felhozott marketing-tényező terén tud egy idejövő multi érdemben többet nyújtani a vevőnek, mint egy már meglévő magyar e-könyváruház. "
Ez igaz lehet, de sajnos jelenleg magyar e-könyváruház sincsen. Komolyan vehető legalábbis semmiképp. Ezzel együtt épp a marketing lenne az, ami az eladásokat katalizálja.

Polemius 2013.03.23. 16:17:23

"Borító: 30E ft. Szerkesztő? Ekönyvkészítő??? Ha szerzőnk képes volt arra, hogy MS Wordben (vagy OpenOffice, LibreOffice stb. segítségével) lepötöyögje a konyvét, akkor egy Save As és egy ingyenes plugin megoldja a továbbiakat."

MUHAHAHA :D
Elnézést, de erre már csak ezt tudom írni.
Jellemzően azok írnak ilyesmit, akik még nem láttak szerzői kéziratot.
És az idegen nyelvű könyvek magukat fordítják (vagy majd a rajongók megteszik ingyen).
Persze pénzt nem fog adni az így kapott végeredményért senki. Ahogy az ingyenes plugin által generált e-könyvért sem.
Szeretnék én látni olyan ingyenes plugint, amelyik minden eszközön hibamentes, használható, élvezhető kimenetet produkál. Akár szövegszerkesztőből, akár tördelő programból.
Meg olyan szerzői kéziratot is, amelyik valóban nem igényel további szöveggondozást.

Egyébként eddig is nyitva állt a szerzők előtt az út, hogy saját finanszírozásban adják ki a műveiket. De mégsem jellemző, mert bizony nem kevés idő, energia és pénz kell hozzá.
Vagy igénytelenség. Persze biztosan vannak magányos zsenik, akiknek mindez megy egyedül is.

"a tankönyvpiac zöme újranyomás, amely az ebook esetében értelmezhetetlen"

Halkan jegyzem meg, hogy ez sem igaz, főként amikor 2-3 évente random átírják a NAT-ot. Most épp ~3 hónap alatt kellene új tankönyveket készíteni. (Valójában ~6 hónap, de így is káosz van.)

Patrick Bateman 2013.03.23. 17:11:51

@Polemius: Jaj, jaj... ne misztifikáljuk ezt már agyon akkor, amikor sültamatőrök, szabadidőben, ingyen, scannelt és OCR-ezett anyagokból csinálnak gyakorlatilag tökéletes (legalábbis a pénzért kapható ebookok minőségét gond nélkül hozó) e-könyveket két-három nap alatt. Nem kell minden eszközön és minden platformon megjelennie, ezt teljesen értelmetlen kívánalom: egy platformon kell tökéletesnek lennie. Igy működik az Amazon is, a Kobo is, a Nook is, ha dedikált olvasót nem is gyártunk, egy alkalmazást elég mobilplatformonként.

Polemius 2013.03.23. 17:50:05

"sültamatőrök, szabadidőben, ingyen, scannelt és OCR-ezett anyagokból csinálnak gyakorlatilag tökéletes (legalábbis a pénzért kapható ebookok minőségét gond nélkül hozó) e-könyveket két-három nap alatt"

Egyrészt sokszor nem "sültamatőrök" készítik azokat a bizonyos e-könyveket.
Másrészt, sajnos a pénzért kapható e-könyvek jelentős része sem állja meg a helyét. Ezen a blogon is olvashatsz erről.
Harmadrészt, nem két-három nap alatt kell(ene) produkálni a fogyasztásra kész e-könyvet. Számold ki, az mekkora költséget jelent. Persze tudom, a szerző is képes rá.
Csak azt nem tudom, hogy akkor miért van, hogy az Amazonon található self publ. szerzők nagy része sem saját maga állítja elő még az Amazonnak leadandó könyvet sem?
(Kicsit kell csak utánakeresni, mennyit sírnak, hogy az Amazon visszadobálja amit leadnak - míg aztán odaadják az egyik erre szakosodott szolgáltatónak.)

"egy platformon kell tökéletesnek lennie. így működik az Amazon is, a Kobo is, a Nook is"

Nem elég, ha egyetlen formátumban jelenik meg, egyetlen platformon hibátlan (és még csak nem is tökéletes).
Jogos elvárása az olvasóknak (és sokan szóvá is teszik, főleg az angol területen ahol jellemző ez), hogy a saját eszközéhez, annak megfelelő formátumban tudja beszerezni a könyvet.
Az olvasó egy valamit akar: olvasni. Nem akar konvertálgatni, javítgatni, semmi mást nem akar, csak egyszerűen, gyorsan hozzájutni és olvasni, élvezettel, kellemetlenségek és plusz idő, energia ráfordítása nélkül.

Különösen a magyar piacon nem engedheti meg magának (szerintem) egy kiadó (szerző, vagy bárki aki üzleti célból készít e-könyvet) sem, hogy csak a két elterjedt formátum egyikét támogassa. Ezzel vagy a népes Kindle tábort zárná ki, vagy az összes többit, ideértve a rohamosan növekvő számú lcd kijelzős eszközök tulajdonosait.

Mint olvasó és vásárló, én is elvárom, hogy a könyv amiért fizettem, az ne bosszúságot okozzon és az időmet rabolja, hanem szórakozást vagy tudást nyújtson, és amennyire a lehetőségek megengedik, esztétikailag is hozzanak egy bizonyos színvonalat.
Ugyanígy, az általam összeszerelt e-könyv állományoknál is ezt tartom szem előtt.

Patrick Bateman 2013.03.23. 20:10:56

@Polemius: Úgy gondolom, irreális elvárás igényesebbnek lenni az ebookokkal, mint a papírkönyvekkel szemben. Addig, amíg olyan minőségű műfordítások és olyan tördelési tükrök láthatnak nyomdagépet, pénzért, mint pl. a Szürke ötven árnyalata, addig egy "átlagos" minőségű ebook, amely olvasható három ingyenes Android alapú, két ingyenes iOS alapú olvasó segítségével, valamint az e-inkes olvasók 75%-án, már bőségesen piacképes. Semmi akadálya annak, hogy feltüntésre kerüljenek a kompatibilitási elvárások, ilyen szempontból a fogyasztók már rég adaptálódtak, hozzászoktatta őket pluszminuszos dévédépiac, a memóriakártyák, a számítógépes játékok. Tiszteletre méltó törekvés, hogy jobban akarjuk csinálni, mint akár a legnagyobbak, de alapvetően szükségtelen és csak azt eredményezi, hogy a magyar kiadói kör úgy jár, mint a zenemű- illetve filmforgalmazás: míg azon folyik a vita, hogy mp3 vagy flac, netalán m4p, jön valaki, és felfalja az egész piacot.

Patrick Bateman 2013.03.23. 20:49:34

Egy tanulságos cikk a témában: techcrunch.com/2013/03/23/the-business-of-literature-is-blowing-shit-up/

Bár hosszú, de érdemes elolvasni a benne linkelt esszét is.

ff48bp 2013.03.23. 21:29:29

@Patrick Bateman: Tellyesen igazad van. A magánkiadásé a jövö, de ehez nem kell senki más, sem legtorok, sem korektorok, mert a magánkiadás lényege hogy egy ember aszt csinál amit akar. Ha mekveszik a könyvét, akkor jön a haszon. A kiadóknak vége és esz igy van jól.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.24. 07:09:07

@ff48bp: :D
Szerintem rosszul látod. Nem a magánkiadásé a jövő, sem a zenében, sem a könyvkiadásban.

1. miért a jövő? Magánkiadni ma is lehet, és nem tegnap óta, mégis legtöbbször inkább csak nullszaldókról hallottam, meg buktákról, olyan fene nagy áttörésekről nem. Az oka egyszerű, a minőségi termékhez ÉS forgalmazáshoz egyrészt nagy tőke kell, másrészt nagyon lassú a megtérülés, praktikusan évek. Formátumtól függetlenül kell ugye jogot venni (1000 dollár minimum, de inkább több) + fordítás, szerkesztés+korrektúra+műszaki szerkesztés, szóval millión fölüli a költséged, mielőtt egy petákot látnál belőle.

2. nagyon hasonló a helyzet (sajnos) a terjesztéssel. A kiadóknak nincs meg a tőkéje, hogy a nagy terjesztőkkel pariban lévő egyéni terjesztőrendszereket tartsanak fönn, a dolog egyszerűen nem működik. Webshop kell, persze, de az max a rajongókkal tudja tartani a napi kapocsolatot, PR eszköz elsősorban, nem igazi bolt, ha összeveted mondjuk a Librin vagy az Alexandrán kereszül eladott mennyiségekkel. A vevők, mint pl, Mr Batemain fentebb meg nem akar kiadónként regisztrálni, neki egy helyen kell a teljes kiszolgálás, és ez még érthető és méltányolható is. Csak ezért a forgalmazó elkéri az ár 60%-át (az Amazon 70%-ot), és még előre is finanszíroztatja a készletet.

A jövő szerintem a keresztfinanszírozás. Hasonlóan a múlthoz, amikor még mecenatúrának hívták, csak akkor az eredményt elsősorban a mecénások élvezhették. Az Amazon, akinek már megy a szekér, nem figyelmen kívül hagyva az istentelen tőkeerőt, keresztfinanszírozza a hardvert, és keresztfinanszírozza az egész üzemelését. Vagy, hogy a másik végét nézzem: az írók, fordítók nagy része biztosan nem abból él, hogy ír vagy fordít, hanem munka mellett teszi ezt. Pénzért persze, mert a fordítással töltött időt valamitől elveszi, a családtól, magától, és kéne a kompenzáció, de NEM ebből él, a munkájával keresztfinanszíroz.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.24. 07:20:57

És hogy a poszt eredeti témájához visszatérjek, az is a keresztfinanszírozásról szól. Nagyon leegszerűsítve az állam akarja keresztfinanszíroztatni a könyvtárait, a kiadókkal. A cél nemes, a könyvtárak jó dolgok, gond csak az, hogy nem a saját zsebében csoportosít át, hanem külsődleges szereplőket sarcol, hasonlóan a pénzügyi, a távközlési, vagy az energiaszektorhoz. Csak azokkal szemben ebben az ágazatban a profit a töredéke, a tulajdonosi kör viszont gyakorlatilag teljesen hazai.

Arról nem beszélve, hogy még a működést, a jövedelmezőséget is erősen veszélyezteti. Mondok példát. Én vagyok az állam, te vagy a bank. Add ide a pénzed egy részét, amiből én is pénzügyi szolgáltatásokat fogok nyújtani MÉGHOZZÁ KORLÁTOZÁS NÉLKÜL MINDENKINEK, nem csak azoknak akiknek te nem, nyilván kedvezőbb feltételekkel, mint te. A te pénzedből.

De lehetsz telefontársaság is, vagy gázszolgátató, add ide az infrastruktúrád egy részét, a többit intézem. Ha szerencséd van, EGYSZER kaphatsz ellentételezést.

ff48bp 2013.03.24. 09:53:29

@Dworkyll: Bocs, a hozzászólásom ironikusnak szántam, hogy milyen lesz majd a könyvek helyesírási színvonala, ha tényleg csak a szerzők adnak ki. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.24. 11:01:10

@ff48bp: Vágom, és röhögtem is rajta rendesen.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.24. 11:09:42

@Patrick Bateman: Kicsit dagályos, de tényleg izgalmas esszé. Náhány sorát kiemelném azért a számodra is:

Under a digital publishing model, while the COSTS OF CREATING THE TEXT DON’T VARY, the model for reproducing the text for mass consumption is entirely different. The marginal cost is zero: It costs as little to produce the billionth copy as it costs to produce the second copy.

Ha már nekünk nem hiszed el ;-) Innen a nehézség a csak digitális kiadással, hogy azt _most még_ nem adod el annyi példányban, hogy a fix költséget kitermeld, ahhoz kell a papírkiadás által generált volumen.

Ami maga is necces: The vast majority of the 28 million books currently in print MADE NO MONEY AT ALL, and every few years ONE author will make more than $200 million: first Dan Brown and J. K. Rowling, now E. L. James.

Morrancs 2013.03.25. 08:25:37

@Joejszaka:
Ez egy igen konstruktív hozzászólás. Pontosan erről van szó. De azt hiszem, sokan itt nem egészen tudják, mért is jött létre az elektronikus dokumentum küldő rendszer. Talán még a cikk írója és a bloggazda sem gondolt bele teljesen. Megpróbálom mezei könyvtárba járó ember (olvasó), és könyvtáros szemszögből megvilágítani a helyzetet.
Régen a könyvtárak a magyar (és külföldi) könyvtermés sokkal nagyobb részét tudták beszerezni. De amit nem tudtak megvenni, ahhoz is hozzájuthatott a náluk beiratkozott olvasó a könyvtárközi kölcsönzés révén. Ez röviden úgy néz ki, hogy azon könyvtár, ahol nincs meg a könyv, keres egy olyan könyvtárat, ahol megtalálható, és könyvtárként kikölcsönzi tőlük a könyvet. Ezt aztán az olvasó, aki a kérést kezdeményezte, vagy helyben olvashatja, vagy ki is kölcsönözheti. Ez egy a régi korokhoz mérten hatékony, de költséges rendszer volt, ma már gyorsnak sem nevezhető, mivel a könyvek postán utaztak.
Na most ez a rendszer még mindig működik, papír alapú könyvekre, és az elektronikus dokumentumküldő rendszer feladata lenne ezt szabályosan, és jól követhetően kiterjeszteni az elektronikus kiadványokra. Ha ezt megfúrjuk, az azt jelenti, hogy az elektronikus könyvek esetében visszalépés történik a nyomtatott könyvekhez képest. Ha azokat csak abban a könyvtárban lehet elérni, ahol megvették, az azt jelenti, hogy a könyvtárközi kölcsönzés módszere e-book-ra nem működik. Éljen a XXI. század, ugye? :)
Na, most, akkor nézzük a jogi vonatkozásait is! Eddig sem akadályozta meg semmi azt, hogy egy nyomtatott könyvet valaki kikölcsönözzön egy könyvtárból, és azt utána valahol lemásolja vagy beszkennelje. Még csak könyvtárközi kölcsönzés sem kellett hozzá. Ezen valahogy senki nem aggódik, aggódott eddig, és most sem hallom, hogy ezzel aggályok lennének. Pedig rendeget nyomtatásban megjelent könyv kering a neten amatőr módon digitalizált formában. És illegális másolatok a könyvtárak közreműködése nélkül is készülhetnek e-bokk-okról is. Azzal, hogy ezt a rendszert megfúrja valaki, egy jottányival sem lesz előrébb.
Ami a pénzt illeti, amit egy könyvtár ezért elkér, azzal a dolgozók idejét térítik meg, és megpróbálnak életben maradni. Nem a könyvet adják el, hanem a saját szolgáltatásukért kérnek pénzt.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.25. 08:39:23

@Morrancs: Elolvastad a tervezetet? az alapötlet jó, csak azok a fránya részletek. A papírkönyvek könyvtárközi forgalmánál nem szaporodnak engedély nélkül a példányok. Ellenben benne van, hogy egy kurrensebb könyvnél érdemes több példányt is beszerezni. A mostani tervezet e-könyvekre ezt nem zárja ki, sőt. Talán érdemes lenne megnézni _működő_ ekönyves könyvtári sémákat is, ami pl. korlátozott számú ekönyves kölcsönzést tesz lehetővé, egyáltalán nem véletlenül. Gondolom megvan, hogy egy papírkönyvet sem lehet végtelenszer kikölcsönözni (mert nettó szétesik).

A könyvtári szolgáltatásokért meg ab start minden adófizető fizet, úgy hívják, hogy adó. Tudod, _köz_intézmény, meg _köz_gyűjtemény.

Egyébként meg próbáljatok már meg egy kicsit egy kiadó fejével gondolkodni. Ha nem látják biztosítottnak a működésük ésszerű kockázattal történő megtérülését, akkor azt nem fogják végezni, hiába magyarázzátok meg, hogy akár úgy is lehet értelmezni ezt a tervezetet, hogy az nekik nem fog nagyon fájni.

Nekem meg olvasóként az fáj, hogyha nem tudjuk az elektronikus kiadásra rávenni a kiadókat, akkor nem alakul ki ennek a normális kultúrája.

Morrancs 2013.03.25. 08:50:33

@Dworkyll: Igen. szétesik. És kapaszkodj meg! Újrakötik! :) Sajna az egyetemi jegyzetekből sem nyomnak mindent újra. VAn pl. egy könyv, amit 1971-bwn adtak ki utoljára, de azóta is használják az egyetemen. Az eredetileg beszerzett 40 példányt az azóta itt tanult számtalan generáció szó szerint rongyosra olvasta. Jelenleg azzal szórakozunk, hogy a teljesen elrongyolódott oldalakat keressük a példányokban, és keresünk egy olyan példányt, amiben az az oldal éppen még ép, arról lefénymásoljuk, és betesszük az elrongyolódott helyére, majd ha teljes a példány, akkor köttetjük.
Valaki kedvesen kifejtette nekünk, hogy ez is jogellenes igazából. De mi a fityfenét lehetne csinálni? Öt év alatt egy példányt tudtunk beszerezni antikváriumban, mert ott sincs meg. Az újonnan megjelenő könyveknek a töredékét sem tudjuk megvenni a jelenlegi keretből. Egyre kevesebben vagyunk. Nekem az utóbbi 5 évben négyszer csökkent a fizetésem, miközben a munkám a háromszorosára nőtt. És még azt is megkapjuk, hogy ingyenélők vagyunk.
Igen, nagyon jó lenn egy normális e-könyves kultúra, de abban benne van a könyvtári használat IS. És nem hiszem, hogy a könyvtáraknak kellene erre egyedül felkészülni, a kiadók teljes ellenállása mellett.
Egyébként a nyomtatott könyvekkel is van rendesen probléma. Amikor pl. úgy jelenik meg egy könyv, hogy képtelenség róla kideríteni, hogy ki adta ki és mikor, esetleg még azt is, hogy mi a pontos címe, mert valaki "nagyot álmodott" borító és címlaptervezés címén, csak éppen adatokat nem közölt (a kolofonról meg azt sem tudja mi az, de azért könyvet ad ki). :D

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.03.25. 09:05:53

@Morrancs: Jó felé tapogatózol, hogy pl. miért jut olyan kevés pénz az állománybővítésre (vagy bérköltségre), amikor infrastruktúrát lehet bővíteni.

A nem újranyomott egyetemi jegyzeteket meg végképp nem értem, mi az akadálya az újranyomásnak?

Amiket felsoroltál az legtöbbször pénzkérdés, ideértve a régi könyvek elérhetőségét is. Az hogy nincs belőle elég, az sajnálatos, nem kicsit, nyilván még felelősöket is lehet hozzá találni, de ettől még nem kéne a "megélhetési bűnözést" beemelni az értelmiség létbe, főleg nem kormányrendelettel.

Szükség van rá, pénzem nincs, tehát ellopom. Ne már!

Félre ne érts, mélységesen hiszek az "alternatív" megoldásokban, _ha már nincs más_, és becsüllek is érte, hogy ti is az "output"-ra koncentráltok a merev szabálykövetés helyett. De had várjam el, hogy a kormányunk ne így gondolkozzon, mert neki piszokul nem ez a dolga. Ha intézményesíti a (sarkítok) más zsebéből finanszírozását bizonyos dolgoknak, akkor azokat a bizonyos dolgokat nem lesz értelme előállítani.

Morrancs 2013.03.25. 09:17:24

@Dworkyll: Nem olvastam betűről betűre a tervezetet, de én nem érzem benne a megélhetési bűnözést. Ha jól tudom, a folyamat a következőképpen néz ki:
Amennyiben valaki szeretne egy digitális formában lévő dokumentumot egy másik könyvtárban olvasni, akkor bekerül a rendszerbe, és a másik könyvtár számára hozzáférhetővé válik. Elvileg az olvasónak nem küldhető tovább e-mailben, csak bizonyos feltételek mellett, hanem csak könyvtári gépen olvashatja. (Tehát máris visszalépés történt a nyomtatott könyvekhez képest.) Persze vannak olyan könyvek, amiknél nem ezek a feltételek, és a helyzet bonyolódik akkor, ha egy nyomtatott könyv egy részét beszkennelik, és azt küldik el elektronikusan, meg ha ugye oktatási célra használják fel, mert abban vannak könnyítések a jogban, de ezt nem ismerem pontosan és szó szerint.
Na most a dokumentum ezentúl benne marad a rendszerben, de ez nem azt jelenti, hogy boldog boldogtalan hozzáférhet, hanem hogy ha újra kérés érkezik rá, akkor nem kell újra bevinni a rendszerbe. De én csak egy alig 3/4 órás előadást hallgattam erről, nem olvastam a tervezetet. Mindenesetre ez célszerűnek tűnik, hogy ne kelljen már vele állandóan ugyanazokat a műveleteket elvégezni.

igazi hős 2013.03.25. 20:11:44

@Patrick Bateman: "Szerkesztő? Ekönyvkészítő??? Ha szerzőnk képes volt arra, hogy MS Wordben (vagy OpenOffice, LibreOffice stb. segítségével) lepötöyögje a konyvét, akkor egy Save As és egy ingyenes plugin megoldja a továbbiakat."
Találkoztunk olyan emberrel -a maga területén komoly szakember-, aki ezt tényleg így gondolta. Sőt meg is csinálta. És még én is -pedig csak messziről ugatom ezt a szakmát- sírtam az eredmény láttam. Aztán pár hétnyi munkával lett belőle használható anyag, majd könyv.

igazi hős 2013.03.29. 08:00:34

@Dworkyll: 10% a szerzőé, ó de szép. Bár amilyen magasak az árak...
Ki ne bízna meg egy olyan cég lektorálásában, aminek a honlapján a Latin2-es betűk már a leírásban is komoly gondot okoznak és hol magyar, hol német szórendben vannak a nevek?
Ennél rosszabbul sikerült EU-s projekteket is láttunk már, kár hogy nem magyarok csinálták meg, legalább mi kaptuk volna a pénzt.

DreamerX 2013.03.31. 09:38:25

@Dworkyll: Igen, ezen a kalózkiadásos dolgon elég sokan kiakadtak már felénk is. Mondjuk, amikor megérkeztek a példányok a könyvtárba pár hónapja, már akkor levettem a kinézetükből, hogy olyan túl nagy gondot nem fordítottak a szakmaiságra.
Még egy másik érdekesség: tavaly volt szerencsém kézbe venni, és beleltározni pár olyan könyvet, amiken a megjelenési dátum már 2013 volt. Kérdezték is a kollégák, hogy vajon hol rejtegeti a kiadó a dugi időgépét. :)

szakértőbb 2013.03.31. 22:21:15

@Dworkyll:
És a kiadók? Bírósághoz fprdultak a jgsértés miatt? Vagy csak az ekönyv kalózokat üldöznék? :-((
Amúgy mint látható:
1- mindig vannak még egyenlőbbek, ill.
2- magyarországon a törvények NEM mindenkire vonatkoznak...

ehran 2013.04.01. 00:18:31

A fenti rendeletről, illetve a hátteréről is szó esett a Dworkyll által egy poszttal fentebb "reklámozott" - ezúton is köszi! - Networkshop konferencián. Az OSZK-sok is értetlenül álltak az eset előtt, mert mint mondták, a javaslatukban nem egészen ez szerepelt.
Az archívummal reményeink szerint egy hét alatt megleszünk, és megtekinthetőek lesznek az előadások a videotorium.hu oldalon (ingyen, reklámmentesen, regisztráció nélkül; mielőtt még azt gondolná valaki, hogy csak reklámozgatok itt)

Sususa 2013.04.03. 11:34:51

Mindenkinek köszönöm a hozzászólását, egyenként fogok reagálni azokra hol szükségét érzem. Bázing Zsuzsanna

Sususa 2013.04.03. 11:40:22

@gmihaly: Kedves Mihály, nem vagyok nagyasszony, csak miután sokan nem ismernek ezért írtam oda a hivatalos pizíciómkat, szerintem ez igy tisztesságesebb, mint valami álnév mögött "pofázni". Észrevételére: nem én mosom össze a Dokumentumellátó rendszert és kötelespéldányt, hanem a rendelettervezet szövege. Javaslatunk az volt, vegyék ki belőle és akkor nincs összemosás. Tudom, hogy a Dokumentumellátó nem egyenlő a kiötelspéldány rendszerrel, de akkor most ide miért került bele közfeladatként definiálva???mi az érteme különben, ha nem az, hogy a kötelespéldányokat valahogyan megnyissa az ODR-felé is? Csupa kérdés, miután a rendelet nem részletez.

Sususa 2013.04.03. 11:45:03

@A csótány is ember: alkotmámnyba kívánod az információhoz való jogot, tehát nyilván bízol az alkotmányban:)) A tulajdonhoz való jog máér benne van, a kötelespéldány szolgáltatás pedig a tulajdonjog korlátozása eleve, de az csak egy nagyon kis ls indokolható mértékben megengedett.

Sususa 2013.04.03. 11:48:22

@inda2012: rossz hírem van szellemi tulajdon létezik, kétféleves tantárgy jogi karon és mág csak nem állami monopólium.

Sususa 2013.04.03. 11:55:16

@Muad\\\'Dib: "másolat is készülhet"- feltételesmód, azaz kifejezei ennek lehetőségét és nem állít!
A csúsztatást én visszautasítom, ugyanis a rendelettervezet szövegben valóban benne van , hogy a kötelespéldányokat ezen rendszerben benne lévő könyvtárak megtekinthetik, azonban minden megtekintés egyben egy többszörözés is, ami nem történhet a szerző engedélye nélkül. Ennyi.
Ezen túl probléma, hogy ennek sem technikai, sem eljársbeli dolgait a rendelet semmi módon nem részletezi, úgyhogy lehet hogy ebben van a csúsztatás.

Sususa 2013.04.03. 12:02:45

@Muad\\\'Dib: igen ez a kis magyar sajátosság okozza a gondot és majd hogy másolgatják. Érdekes mindehol ez a kicsinyítő jelző alkalmazása részedről:))
Számunkra ez azonban annyira nem kicsiny probléma, mert ettől még valahogy elő kell állítani azt a mindenki által amúgy nagyon kívánt tartalmat... Aki nem látja be, hogy igenis összefüggés van a normális, fizetős szokások és özleti modellek és a normálisan elérhető tartalmak között, az tényleg nem látja a lényeget.

Sususa 2013.04.03. 12:11:12

@Patrick Bateman: ez még nem dőlt azért el...Másrészt nagyon kevés olyan szerző van, aki a papírkönyvét is egy személyben képes promotálni, terjeszteni, tárgyalni stb...Persze mindig van egy-két erre alkalmas egyén, de általában azok a kivételek, a nagy tömeg erre idő és adottság hiányában nem alkalmas. Ez az piacon ugyanígy van, ott is ugyanezek az emberek mozognak.

Sususa 2013.04.03. 12:19:03

@foldeslaszlo: kedves laci, valószínűleg hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy majd nekünk megmondják, az amúgy még szerzői kéziratot és kalkulációt nem ismerők, hogy hogyan kell csinálni, de már csak ilyen igazságtalan az élet:))
Közben persze a többség nem akar fizetni, csak kapni, ezt a te egyszerű számításod is valószínűsíti.

Sususa 2013.04.03. 12:28:34

@Morrancs: Ismertük a papírkönyvek könyvtári kölcsönzését eddig is, de ott legalább csak egy könyv keringett. Viszont! Európában tizenévek óta kapnak a kiadók, szerzőt jogdíjat a könyvtári kölcsönzések után, kis hazánkban tavaly vezették be és valami érthetetlen módon ebből is kiamaradtak a kiadók. Miért, ez nem Európa?
Tehát már itt is ki lettünk felejtve. Most pedig a kötelespéldányt is továbbszolgáltatnák, a baj az hogy jogdíj nélkül! Nem a szolgáltatási törekvésekkel van a bajunk, hanem azzal, hogy ezért nem akarnak nekünk semmi ellenszolgáltatást adni, mert hidd el mi is csak olyanok vagyunk mint a könyvtárosok, hogy próbálunk életben maradni és mi is a saját szolgáltatásunkért kérnénk pénzt, pont ahogy te írod. Minden oké lenne, ha megállapodás és honorálás fejében menne.

Sususa 2013.04.03. 12:32:44

@Morrancs: bocs, de tényleg bele kellene olvasni a joszabályokba, bármilyen utálatosak is:)) ugyanis jelenleg sem lehet szkennelni, még oktatási célra sem. Másrészt a tervezett ODR tervezetben pont a legnagyobb gond, hogy ezek ellenszolgáltatás fejében történnek, úgy meg semmi sem esik szabad felhasználás alá.

ehran 2013.04.03. 12:43:39

@Sususa: Azért tegyük azt is gyorsan hozzá, hogy vannak olyanok is, akik már ~5 évvel ezelőtt is akartak volna fizetni ÉS kapni ebookot, de a mai napig nincs igazán rá lehetőségük (az az 1-2 példány, ami épp érdekel és megvan pont e-változatban is, sajnos inkább a szabályerősítő kivétel). Pedig nem kevesen pedzegették anno, hogy az lesz a vége, hogy rászoknak az emberek az "ingyenes szürkezónára". És erről bizony leginkább a szerzők/kiadók tehetnek - most meg már megy a kapkodás. Egyébként szurkolok, hogy ezt a rendelkezést sikerüljön megváltoztatni, mert tényleg azt gondolom, nem igazán szolgálja senki érdekét, és rendesen betesz a piacnak, de ha már kiadóvezető és jogász egy személyben, akkor azt is megkérdezném, hol tart a kiadók lobbija abban a kérdésben is, hogy az ekönyv egy áfakulcs alá essen a papírkönyvekkel. Mert ez sem lenne mellékes ugye az ekönyvek helyzetének hazai alakulásánál.

Sususa 2013.04.03. 12:49:57

@Morrancs: Jól van, itt a lényeg. Miért nincs állománybővítésre pénz???? Most hallottam egy egyetemi könyvtárból, hogy az 5 kar közül 2013-ban 4-nek -a a beszerzési kerete 0 Ft, azaz nulla Ft és csak egy kar volt, aki azt mondta, hogy ezt nem tehetjük meg , mert akkor teljesen oda tudományos renoménk és emiatt a föld alól is pénzt kotortak elő. Mindeközben olyan pályázatokat nyernek el a könyvtárak , amik keretében bőségesen informatikai beszerzések zajlanak + olyan programok és képzések , amikre sokszor a kutyának nincs szüksége. Közben a kiadók meg nem tudják kiadni a könyveket, lásd pl. utánnyomások hiánya. Na erről kellene a két szakmának beszélnie, mert szerintem sors közös, és ostoruzni a döntéshozókat, hogy ne elefántcsonttornyokban kiagyalt dolgok, hanem a valóság írányából menjenejk a fejlesztések.

Sususa 2013.04.03. 12:55:37

@ehran: igen tudjuk nekünkm ugyanúgy probléma a 27% áfa. Ez egy még boynolutabb dolog, mert ez egy EU-s kérdés alapvetően, amiben Magyarország egy kis pont bár ha okos lenne akkor 5%-ot bevezetné azonnal és akkor ő lehetne a második Luxemburg. De van ott az EU-val más proléma, úőgyhogy erre reális esélt nem látok.

Kormányzati oldalról az előző államtitkár pozitívan állt a dologhoz, a jelenlegiről nem tudom.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.04.03. 12:55:41

@ehran: szerinted jól mutatna az arcunkon most egy újabb kötelezettségszegési eljárás? Amiket persze rendre bevállalunk, csak fajsúlyosabb témákért.

Ugyanezért EU szinten kell lobbizni, amin szintén dolgozunk, de el tudod képzelni mennyivel gyöngébbek vagyunk mondjuk a franciáknál? És nekik sem sikerült. Szóval csapataink harcban állnak, de gyors megoldásban (sajnos) nem hiszek.

Sususa 2013.04.03. 13:00:58

Időhiány miatt el kell köszönnöm, rengeted dologra tudtam volna még reagálni, de nem fog most menni.

Morrancs 2013.04.03. 13:06:16

@Sususa: Jelenleg az egyetemeknek az a kérdés, hogy a vizet, gázt, fűtést, emberek bérét honnan fizessék. Ebbe nem mennék bele, hogy miért, mert már nem könyvekről szólna.

Morrancs 2013.04.03. 13:11:00

@Sususa: Tudod, ez ott bonyolódik, hogy ha egy könyvtár fénymásol egy újságcikket, vagy egy könyv pár oldalát, az után kell neki jogdíjat fizetni. (Ne kérdezd hová megy a pénz, vagy kinek.) Ezt kénytelen beleépíteni az árába. Közben meg az olvasó jön, és kikölcsönzi a könyvet, és aztán vígan elviszi sutyiban lemásoltatni munkahelyi gépen, a munkahelye papírjáért, vagy egy olyan fénymásolóhoz, ahol nem fizetnek be ilyesmit. Nem vagyunk fénymásolásban sem versenyképesek. A szkennelés legalább papírba nem kerülne, szóval könnyebb lenne megoldani. És totál mindegy következmények szempontjából, hogy fénymásolatban adom oda az olvasónak a cuccot, vagy digitálisan, mivel ha papíron adtam oda, ő azt ugyanúgy beszkennelheti. Csak a könyvtár járt megint rosszabbul.

ehran 2013.04.03. 13:11:47

@Sususa: Köszönöm a választ!

@Dworkyll: Oké, akkor a 3% nem megy az EU nélkül (bár nem tudom, az utóbbi időben nem követtem a témát, lefutott már ez az ügy a franciákkal/Luxemburggal kapcsolatban?), de olyan EU-s rendelkezésről nem tudok, hogy az ekönyv áfájának 27%-nak kell lennie, annál kevesebb tilos.

Sususa 2013.04.03. 15:07:48

@Morrancs: ne haragudj, de téves az információd. Minden fénymásoló-üzemeltető fizeti gépenként az ún. reprográfiai díjat, nemcsak a könyvtár. Sőt a könyvtári gépek után még kedvezményesebb a díj! A díj befolyik a Reprográfiai Szövetséghez, majd utána különféle lépcspkön keresztül hozzánk alig. Ez egy külön cikk tárgya lehetne majd.

Sususa 2013.04.03. 15:10:28

@Morrancs: a helyzet sok kiadónál is már évek óta ugyanerről szól. De ha nincs könyv, akkor minek a fútés, világítás, bér stb...

DreamerX 2013.04.03. 15:29:10

@Sususa: Hát lehet, hogy törvényileg fizetnie kéne, de azért a valóságban nem lennék benne olyan biztos. :)
Ami a díj elosztását illeti, ugyanez van a többi ilyen jogdíjjal is.
Mellesleg egy-egy könyv hasznából a szerzők sem látnak sokat. És ha egy kiadó (itt főleg a külföldi jó nevű kiadókra gondolok) ráérez arra, hogy egyes szerzők a tudományos karrierjük érdekében rá vannak kényszerülve a megjelenésre, akkor néha még ők fizethetnek azért, hogy aztán a kiadók kiadják, és jó pénzért eladják a művüket.
Mellesleg meg megy az oltás arról, hogy csak a nyomtatott irodalom (akár szép, akár tudományos) a "jó" irodalom.
Évekbe tellett és én is téptem a számat érte rendesen, hogy pl. a magyar sci-fi díjra (Zsoldos Péter díj) lehessen pályázni elektronikus kiadvánnyal is. A végén az volt a nyerő érv, hogy ciki, ha a sci-fi életben akarják játszani a konzervatívat.
Rengeteg átgondolatlanság van ezekben a kérdésekben, és mindenki csak a maga oldalát nézi.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.06.29. 07:22:24

UPDATE: összekötőink jelentették, hogy a rendeletalkotási folyamat parkolópályára került, _ez_ a kormány már nem fogja átvinni, legközelebb a választások után kerülhet elő.

Ami szerintem jó hír. A rossz, hogy ismerve a jelenlegi rezsim konzultatív képességeit, és rendeletalkotási sebességét, ha nem lesz váltás a hozzáállásban, akkor nem lesz váltás a bizalomban sem. Sajnos.