Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Andrey Sharfenberg: @Fabien S.: it is not written clear, but if you are interested to find the solution, you can read ... (2019.04.07. 18:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Andrey Sharfenberg: Andrey… Néztem ezeket a linket és nem latom semmit a Kindle-ról. (2019.04.07. 17:59) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: @Andrey Sharfenberg: I found the solution!!! www.kindlevarazs.hu/uj-szotar-a-kindle-re/ akademiai.... (2019.03.30. 12:29) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: Sziasztok, olvastam végig minden kommentet. Kérlek segíts, hogy kindle paperwhite hol találok magy... (2019.03.30. 09:28) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: Tök jó! Köszönöm! Az címem tsyrak@hotmail.com (2019.02.05. 23:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: @Fabien S.: Hello, Fabien, yes I'm around. I can send you the English-Hungarian dictionary for Kin... (2019.02.05. 09:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Dworkyll: esetleg még itt vagy a blogon? Én külföldi vagyok és keresem egy magyar szótárt… úgy la... (2019.02.05. 02:26) Derült égből (mobi) szótár
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Vendégposzt: hogy készülnek e-könyvek - negyven éve

2013.01.05. 03:50 Dworkyll

Az előző posztunk olyannyira inspiratívra sikerült, hogy egyrészt hozzászólásszámban rekordokat döntöget, másrészt a Nagy Öregek is motiválva érezték magukat, hogy letegyék a garast, nem hozzászólásnyi terjedelembem.

Számos tanulság mellett azért is tetszett meg az írás, mert szembesített azzal, nem is vagyok még annyira öreg ;-)

Dworkyll

Dworkyll mester cikke és az azt követő kommentek hatására el kezdett mocorogni bennem valami, amit legjobb, ha kiírok magamból… A világ rákanyarodott a 3. évezredre (legalábbis a Gergely naptárt használók szerint), kézközelbe kerültek olyan mobil eszközök, okostelefonok, tablettek, ebook olvasók, amivel a világhálóról a megjelenés pillanatában letölthetünk olvasnivalót, ha fáradtak vagyunk olvasni, akár fel is olvassa nekünk. Itt a digitális paradicsom :-) Csak ki ne űzessünk belőle…

A jelen megértéséhez, mint oly gyakran, nem nélkülözhetjük a múlt ismeretét. Ennek okán kicsit ugorjunk fejest az utóbbi néhány évtizedbe, amiből talán megérthető a e-könyvkiadással kapcsolatban kialakult helyzet. És ha szerencsénk van, a piac szereplőit is közelebb hozza egymáshoz, gondolatban…

Hogyan történhetett, hogy a lovat, megelőzte a kocsi, meg az istálló, de még a mögötte szerényen meghúzódó trágyarakás is? Miért van, hogy a szürke zóna munkatársai fényévekkel megelőzték a kiadókat, terjesztőket? Az elmúlt évben ünnepelte negyvenedik évfordulóját a Gutenberg project, tehát legalább ennyire kéne visszatekinteni az elektronikus szövegeket illetően.

A számítógépes szövegeket sokáig csak a guruk generálták, olvasásukhoz leggyakrabban kinyomtatták őket. Ki ne emlékezne a mátrixnyomatókból kipottyant perforált szélű papírtömegből kapcsokkal és egyéb maszek megoldásokkal létrehozott könyvekre [Őőő, hát azok, akik már mátrixnyomtatót se láttak. A szerk]. A régi CRT képernyőkön meglehetősen fárasztó volt az olvasgatás… E-könyv? - nem igazán. A hordozhatósága igencsak korlátozott, bár már könnyedén sokszorosítható. Ugyancsak nem tartozik az ekönyv kategóriába a telexszel reprodukált szöveg. Amikor még a fénymásoló is csak a tervezők álmaiban volt jelen, a telexgépek jelentették a nagy tömegű szöveges információ továbbításának szinte egyetlen forrását, később ezt a szerepet átvették a faxok. Hogy jön ez ide? A hetvenes-nyolcvanas években, amikor sok szerző könyveit semmilyen formában sem lehetett legálisan olvasni, Szolzsenyicin, Orwell stb. munkáit részletekben szorgos kezek belegépelték a telexekbe, lyukszalagon elrakták, és ahol volt rá igény, természetesen az éjszakai órákban, átküldték…. Anno a telexeket nem őrizték annyira mint a stencilgépeket. Ez sem ekönyv, de már közelít. A szamizdatokat stencilgépeken vagy egyszerűen írógéppel, indigó és vékony „átütő” papír használatával sokszorosították. És ne feledkezzünk meg a korai kémfilmekben gyakran felbukkanó mikrofilmekről sem. Számos könyv köszönheti a létét ennek a technológiának, az újonnan magyarul is megjelent Grosszman: Élet és sors opusza is mikrofilmen került ki a Szovjetunióból (az eredeti kéziratot a KGB megsemmisítette, de nem érte be ennyivel, az írógépet és az írógépszalagokat is elkobozták). De ne menjünk ennyire távol, találkoztam a neten az Arvisura eredeti kéziratánnak mikrofilmes változatával is, az igaz hogy jpg-k formájában. Ez sem ekönyv, de még jobban közelíti.

 

Az elektronikus könyvek forradalmához több dolog párhuzamos fejlődése kellett, ami gyakorlatilag mind a számítástechnikához kötődik.

  • Kijelzők, megjelenítők
  • Beviteli eszközök, elsősorban scannerek
  • Háttértárak, egyéb elektronikus médiumok.
  • Az ehhez szükséges szoftverek, operációs rendszerek, OCR programok, szöveg- és kiadványszerkesztők, konverterek az ekönyvek létrehozásához. Nem szabad megfeledkezni az elektronikus dokumentum tárolás technológiájához fűződő formátumok, főleg a pdf és djvu létrejöttéről, na meg a html-ről, ami gyakorlatilag meghúzódik a legtöbb ma használatos formátum mögött.
  • És végül de nem utolsó sorban az ember, aki mindezeket kitalálta, fejleszti, létrehozott egy olyan közgazdasági környezetet, hogy az előbb felsorolt eszközök, lehetőségek a civilek kezébe kerülhessenek emberi áron.

 

 

Nézzük a kijelzőket. Sokáig a CRT képernyők uralták a piacot. Hordozható változatot nemigen produkáltak belőlük. Ekönyolvasóhoz alapvetés a hordozhatóság. A hetvenes évek közepén jelentek meg az első folyadékkristályos kijelzők, amelyeket tömeges fogyasztásra szántak. Karórákra emlékszem. Kettő-négy-sokgombos hangoskodó jószágok voltak. Aztán jöttek a zsebszámoló gépek, kvarcjátékok (értsd kisméretű folyadékkristály alapú képernyős játékgépek) ami még mindig távol állt az ekönyolvasótól. Valamikor a kilencvenes évek elején találkoztam az első notebook-al. na ezen már lehett olvasni, az igaz, hogy a beépített akkumulátor nem sokáig bírta és nem ült ki vele az ember a kertbe olvasgatni. 1996-ban kaptam az első notebookot, munkaeszköznek, de hamar kiderült a hiányosságai ellenére jól lehet használni akár olvasásra is. Közben a fejlett világ elstartolt mellettünk, ekkor jelent meg az ekönyolvasók evolúciójának első tagja, szerintem, az Apple piacra dobta minden pda-k ősét a Newton MessagePad nevezetű masináját (mellesleg ezt megelőzően tért vissza Steve Jobs a céghez). Gyakorlatilag rendelkezett az ekönyvolvasók összes ismérvével. Bár személyi asszisztensnek szánták, az akkori manager kalkulátorok képességeinél messze előremutatóbb funkciókkal rendelkezett. Határidőnapló, kalkulátor, partnerlista, szövegszerkesztő, hogy a legfontosabbakat említsem. A bevitelt és a menük közötti navigációt egy tollal lehetett intézni, a kézirásfelismerő modulját máig a legjobbak között emlegetik. A kapcsolattartást beépített faxmodem segítette. Lehetett rajzolni is a képernyőjén. Volt benne képnézegető funkció és könnyen össze lehetett drótozni egy Apple géppel, adatokat cserélni, szerkeszteni stb. És igen, lehetett ebookot is olvasni rajta. A Newton press alkalmazással komplett köteteket lehet a készülékre akasztani, elpakolni a háttértárba. A tulajok várostérképtől a borkalauzig rengeteg alkalmazással tömhették ki az akár 8 megás memóriakártyát.

Igen, kimaradt egy evolúciós lépés: az első PC-k. Commodore, Sinclair a világnak ezen a felén, és 1976-ban az első Apple. Ezek a gépek hozták a számítástechnikát testközelbe, elsődlegesen nem könyvek írására és olvasására készültek, de az idősebbek talán emlékeznek az ebookok és játékprogramok közös ősére a szöveges kalandjátékokra. (1972) 

Szóval alakultak a dolgok. Az LCD technológia megjelenésével elgördültek az akadályok a hordozható dedikált ekönyvolvasók megjelenése előtt. Az első darab 98-ban került kereskedelmi forgalomba, a NuvoMedia Rocketbook-ja, gyönge 500 dollárokért.  Hogy mekkora keletje volt a masinának nem tudom, de hamarosan követte még két ketyere Reb 1100 majd ennek a javított változata az 1150. 10 óra körüli üzemidő, 8 megás háttértár, 6 colos háttérvilágításos érintésérzékeny képernyő, modem, majd a frissebb modellben USB port a könyvek letöltéséhez. Ezzel párhuzamosan webbolt, azonnali vásárlási lehetőség, beépített szótár, minden ami egy modern dedikált ekönyvolvasó sajátja. Kicsit később jelent meg a REB 1200 immár 8 colos színes(!) vga felbontású kijelzőjével. Nem csak könyv, de elektronikus képesújságok olvasására is szánták tervezői. 699 USD volt a kezdőára. Ettől még a jól kereső amerikaiak is biztosan szívták a fogukat. Nem is lett belőle nagy siker. Két évvel később 150 USD körül vettem használtan egy kedves minnesotai katonatiszttől. Az eszközt nem csak sima olvasónak szánták. Rendesen felépített linkekkel ellátott olvasnivalóból tankkönyveket szerkesztettek, szervízkönyvet varázsoltak hozzáértők, a menüben könnyen haladva csak rá kellet tapintani a linkekre. (A használt ekönyolvasó az US Army öltözködési szabályzatával érkezett :-) Természetesen a franciák is megcsinálták, Európában elsőként, a saját olvasójukat, az első Cybook olvasó egy 10 colos LCD-s tablettra hajazott, PCMCIA csatlakozójú memóriamodulokon keresztül lehetett etetni.  2005-ben rászabadult a világra először a Sony majd az Amazon eink képernyőjű olvasója, elindítva a lavinát, ami itt azért a bokánkig sem ér egyelőre. Ja, az Ebookwise, ahonnan könyveket lehetett vásárolni a készülékekhez, tavaly szűnt meg, megvásárolta a Barnes and Noble.

A fejlődés nem volt elképzelhető a hordozható háttértárolók evolúciója nélkül.

Diskmag, ismerős? Újságmellékletként először 5 1/4" majd a keményfedelű 3 1/2"-os floppy-n. Na ezeken a cikkeken kívül már jócskán akadt irodalmi igényű olvasnivaló is. Aztán jött a nagy durranás a CD (az első CHIP magazinos 8 centis CD-re hetekre való olvasnivalót raktak), DVD pendrive, memóriakártyák, ma már egy körömnyi mikro SD-n röhögve elfér a teljes wikipédia.

 

Jöjjenek a beviteli eszközök. A legegyszerűbb és minden bizonnyal legfáradtságosabb módnak a gépelés látszik. Első látásra ostobaságnak tűnik könyvek digitalizálásához gyakorlott gépírókat használni, de …a gépíró még a kézírással is megbirkózik, beépített OCR J, pontosan dolgozik, akár az eredeti dokumentum helyesírási hibáit is képes korrigálni, és ha belegondolunk, hogy egy gyakorlattal rendelkező néni mekkora leütési sebességgel képes rögzíteni, hozzátoldva az akkori nyomott jövedelmeket… Szóval anno az ARCANUM nem egy multimédiás kiadványa így született. A Nyugat összes évfolyama teljes terjedelemben, a RÉVAI LEXIKON kétféle kiadásban is (grafikus és csak szöveges verzió ) hogy a legismertebbeket említsem, aztán jöttek a dvd könyvtár darabjai.. Az más tészta, hogy milyen forrásból, milyen céllal, kinek és kinek a pénzéből készültek ezek a kiadványok. (megérne egy posztot a bennfentesek részéről kibontani kicsit az állami digitalizálási projekteket ;-) )

A szürke zónába biztosan bekerült néhány ilyen kézműves módszerrel készült darab is, de zömmel nem ez a jellemző. Más dolog, hogy fordítók, szerzők nem kevés alkalommal gyarapították saját kezük munkájával készült művekkel a digitálisan elérhető szövegállományt.

Scannert civil felhasználó először a kézzel tologatható festőhengerre emlékeztető eszközök formájában láthatott. A profi grafikai stúdiókban már javában működtek a dobscannerek, a melyek kialakításuknál fogva nem a könyvek digitalizálására lettek kihegyezve. Visszatérve a tologatós cuccokhoz egyszerű rajzot is babrás volt a kézi scannerekkel bevinni, nemhogy szöveget. Isten igazából a síkágyas scannerek hozták a megváltást. A kilencvenes évek elején a HP monokróm majd színes scannerei indították majd növelték ipari méretűvé a házi könyvdigitalizálást. A legnagyobb fék egyrészt az embargó volt, másrészt a táborban nemigen gyártottak ilyesmit, talán azóta sem…Az első HP IIp (ScanJet) ami a kezembe került éppen 3 havi fizetést kóstált. Adtak vele egy Recognita 2-őt, amivel nem sokra ment az ember….

A síkágyasok ára szépen fokozatosan csökenni kezdett, a csatolók fejlődésével el lehetett hagyni a drága SCSI eszközöket, jöttek az olcsó, de rém lassú parallel portos házi masinák, majd az USB megjelenésével az olcsó és gyors eszközök is megjelentek. Ma már aránylag olcsón hozzá lehet jutni akár lapadagolós scennerhez is, a méret sem akadály, a korábban aranyárban árult A3 méretű berendezések is elérhetőek. Az igaz hogy ezek legtöbbje gyenge mechanikával és még vékonyabb, CCD helyett CIS érzékelővel felszerelt készülék, de némi kézügyességgel egy hardcore háziasszony némi szabadidő és elszántság birtokában az összes romantikus maszlagot digitalizálhatja és néhány kattintás után megoszthatja a neten keresztül, tessék rákeresni a digitális Romanakra meg a többi szemétre :-)

A profibbak használhatnak könyvscannert is, vastagabb zsebűeknek a Plustek OpticBook sorozata ajánlható, de a digitális fényképezőgépek evolúciója miatt könnyen összedobható egy saját céleszköz.

Tehát van beviteli eszköz, ma már olcsón, könnyen és gyorsan lehet képformátumú adatfolyamba konvertálni a könyveket. Innen kétfelé ágazódnak a lehetőségek. Marad minden ahogyan a scanner kiköpte, a keletkezett fájlokat akár fel is lehet tölteni a netre [Ami nem helyes. A szerk.] vagy bele lehet gyűrni egy pdf vagy djvu fájlba. Mindkét formátum másra is alkalmas, de különösen alkalmas könyvek, kéziratok, kiadványok nemcsak szöveghű visszaadására, de az eredeti tördelési koncepció, lapkép megjelenítésére is. Nem megvetendő hogy elmaradnak a tipikus OCR hibák is, viszont benne maradnak a már eleve nyomdai úton elkövetett elütések, helyesírási anomáliák.. A pdf-et talán nem kell bemutatni, az Adobe readerek egyre kövérebbek, a pdf generálására, manipulására való Acrobat sem egy pehelysúlyú példány. Szerencse, hogy mobil eszközökre azért karcsú megjelenítő appok is léteznek akár iOS-ben akár Androidban gondolkozunk. A djvu egy kicsit más. Magát a formátumot elég régen az ITT fejlesztette ki elsősorban tervrajzok, dokumentációk elektronikus tárolására. Főleg fekete-fehér anyagoknál hihetetlen tömörítési arányt lehet elérni. Fraktál alapú technológia működik a háttérben és ami még meglepőbb ezekből a fájlokból meglehetősen jó minőségben reprodukálhatóak a bemeneti képek. A kereskedelmi djvu gyártósor egy kisebb vagyonba kerül a Lizardtech hivatalos boltjában, viszont a djvu fájlok nézegetéséhez a legtöbb platformon elegendő egy fél megás viewer. Mindkét formátumhoz tartozik OCR modul, tehát a megjelenített képalapú formátumhoz hozzácsapható egy másik layer-en a szöveges verzió is, kereshetővé, másolhatóvá téve a szöveget. A szürke zónában a djvu az elterjedtebb formátum: a felismertetett szövegekhez kontrollpéldányként szolgálnak a korrektorok számára.

 

OCR. Ha sikerült jól scannelni a könyvet még mindig messze vagyunk a szöveges verziótól. A PC háttértárolóján csak pixelek tömege lakik. Ép látásúak számára már megfelelhet az ebook definíciójának, de csökkentlátók részére ez édeskevés, nem olvastatható fel megfelelő alkalmazással. A gépet nem lehet megtanítani olvasni, de meg lehet tanítani az alakzatok felismerésére. Innen már csak egy lépés a betűkép behelyettesítése a neki megfelelő karakterekkel. Nem sok cég áldozott tőkét és fejlesztési kapacitást az ilyen programok fejlesztésére. Ma gyakorlatilag egy kezünkön megszámolhatók a jelentősebb piaci szereplők. Kishazánk szakemberei úttörő munkát végeztek a kilencvenes években létrehozva a Recognita karakterfelismerő programot. A program 4.0 verziójával már egészen jó szöveges kimenetet lehetett előállítani, az 5.0 val egyenesen pompásat. Több verzióval nem találkoztam, csak egy híradás maradt valamikor a kétezres években arról hogy az Omnipage akkori tulajdonosa megvásárolta a céget? szabadalmat? szoftvert? és beépítette a saját OCR alkalmazása motorjába. Ha valaki OCR után kutakodott a neten, akkor nagy valószínűséggel az Omnipage volt az egyik alkalmazás amibe hamar belebotlott. Volt olyan verzió amihez magyar nyelvű felhasználói felület is készült…(11. v. 12.?). A műfaj másik nagyágyúja az orosz fejlesztésű ABBYY finereader. Mindkét alkalmazás rengeteg fejlődésen ment keresztül. Gondoljunk bele, a munkafolyamatok egymásutánjával, szkennelés, felismertetés, ellenőrzés pl. az Omnipage esetén akár audio-book-ként mp3 formátumba is lementhetjük a könyveket. Jó, magyarul nem tud, de jó néhány nyelven szépen olvas. Egyébként a Nuance szinte teljesen leállt az OCR fejlesztéssel és a legutóbbi hírek szerint az audió alapú ember-gép interakció fejlesztésével, illetve a született alkalmazások eladásával foglalkozik. Az ABBY sem tétlenkedik, az újabb finereadereknek van már több formátú ebook kimenete is, akár epub is.

 

Ennyi. Talán a leírtakból kiderül, hogy a szürkezóna munkatársai alsó hangon egy évtizedes előnyben vannak az ébredező hazai könyvpiaci szereplők mellett. Szándékosan nem szemben-t írtam. És ez nagyon sok. Ha valaki felköti a gatyáját, egy átlagos méretű könyvből uszkve két óra alatt nyers ebookot készíthet. Tudom, messze nem kereskedelmi minőség, tele hibával stb. DE. Adhatunk a határainkon kívül élő magyar anyanyelvűeknek állampolgárságot, attól még nem lesz nekik magyar nyelvű olvasnivalójuk. Gyengénlátó/vak honfitársainkat is egyre nehezebb lesz aktuális olvasni/hallgatnivalóval ellátni. Igény van az ekönyvekre, amit eddig nagyrészt a szürke zóna termelt, saját eszközökkel, saját szabadidőben, megtanulva és nem ritkán mesteri fokra fejlesztve a házi könyvdigitalizálást. Igen, mindez megsértése a szellemi termékekhez fűződő szomszédos és szerzői jogoknak. A könyves szakma már lemaradt, de még mindig nem késő. A paragdimaváltásnak még híre hamva nincs. Egy fitosorrú háziasszony képes kis igyekezettel minderre, akkor talán az érdekeltek is összekaphatnák magukat.

Olvasni és könyvet digitalizálni intellektuális tevékenység, nem akkora durranás, mint a szövegek létrehozása, de talán mégis. Még hosszú ideig az írott információ lesz az emberi intelligencia és alkotókészség hordozója. Tanulni, művelődni vagy akár csak szórakozni nehezen elképzelhető könyvek nélkül. Mindegy milyen formátumúak, legyenek papírra nyomva vagy valamilyen megjelenítő eszközön, netán felolvasó program segítségével élvezzük, akkor is könyvek maradnak.

Biztosan kimaradt pár dolog, de ezt rendesen az olvtársak a blogban majd pótolni fogják. 

31 komment

Címkék: történelem ismeretterjesztés vendégposzt elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr834999105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vargham 2013.01.05. 20:21:03

Egy apró kiegészítés: A Newton platform fejlesztése 1987-ben kezdődött, és 1993-ban adták ki az első készüléket. Steve Jobs 1996-ban tért vissza a Next megvásárlásával, 1998-ban vette át az irányítást, és azonnal le is lőtte a Newton-t.

en.wikipedia.org/wiki/Newton_(platform)

cyan 2013.01.05. 20:54:54

Próbáltam beszkennelni egy könyvet. A szkennelés ment, pdf-be tettem (opciók az jpeg és pdf), de az olvasóm nem "látja". Pedig a legtöbb netről lebányászott könyv pdf-ben van, meg a Kindle saját formátumában. Ja, Kindle az olvasóm. Kérdésem a következő, mit kéne beállítanom a szkennelésen, hogy a lapok olvashatóak legyenek?
Egy apró jótanács kezdőknek: a MEK-en vannak ingyen könyvek, ha a pdf-et szedem le, mütyűrke betűk lesznek az olvasón, ki kell nagyítani, de akkor meg toszigálni kell jobbra-balra a lapokat. Nos én úgy oldottam ezt meg, hogy ha a kiszemelt könyv fent van word-ben is, akkor azt szedtem le, betűméretet felnagyítottam 20-asra, azt átkonvertáltam pdf-be, és nagyon jól lehet így olvasni, fekvőben a könyvet. Állóban nem kisérleteztem, nekem a fekvő formátum kényelmesebb.

AczélGyuribácsi 2013.01.05. 21:14:31

Elismerem, a mai szűk ismeretekkel bíró nemzedéknek hasznos írás ez, ugyanakkor pár dolog lehetett volna részletesebb és pontosabb.
És persze a seregben a lyukszalagról titokban sokszorosított Sade márki szextörténeteit sem nevezhetjük e-könyvnek (blikk), ahogy a 70-es évek végén, a 80-as évek elején mikrofilmre fotózott és speciális "xeroxgépen" nyomtatott "fekete irodalom" sem az...
Ahogy az Abbyy is inkább alkalmas PDF-ek epubba konvertálására, mint könyvek szkennelésére, értelmezésére (arra is jó, de 2-300 oldal egyenkénti rendberakása a kínzás kategóriája. - a Nuance förmedvényéhez képest persze sokszorosan használhatóbb...)
Az viszont továbbra is zavar, hogy az ilyen ebook-os oldalak, blogok 90%-ban olyan ócska szcientológiai módon rögzül az Amazon/Kindle vonalhoz.
Valamiért nem publikálja senki az ingyenes alkalmazásokkal percek alatt létrehozható INGYENES forrású ebookok készítését...
Például milyen jó lehet egy filléres ebook olvasón ingyenesen olvasgatni Shakespeare vagy Verne, esetleg Rejtő Jenő műveit.
De ugye az zavarja az Amazon érdekeit...

bbandi 2013.01.05. 22:19:07

@AczélGyuribácsi: Egy fél évvel ezelőttig ingyen lehetett olvasni Rejtő műveit, csak a Kossuth kiadónak eszébe jutott, hogy még csak 69 éve halt meg, és gyorsan leszedettek mindent. Ha jól értettem a szabályokat, jövő január 1 után kerül ki a szerzői jog védelme alól, utána biztosan újra elő fognak kerülni. Vernét meg Shakespeare-t pedig lehet ingyen olvasni, pl innen: www.kindlevarazs.hu/kindle-teka/ vagy mek.oszk-ból
"Valamiért nem publikálja senki az ingyenes alkalmazásokkal percek alatt létrehozható INGYENES forrású ebookok készítését..."
Ott van a GYIK-ben: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot (valahol a blogon epubhoz is van leírás)

szakértőbb 2013.01.05. 23:04:04

@AczélGyuribácsi:
Szerintem az itteni leirasok nagyjabol ingyenes eszkozokrol szolnak:-) Kindlegen, Mobipocket Creator... Te mirol beszelsz?

szakértőbb 2013.01.05. 23:09:40

@AczélGyuribácsi:
>Ahogy az Abbyy is inkább alkalmas PDF-ek epubba >konvertálására, mint könyvek szkennelésére, értelmezésére
>(arra is jó, de 2-300 oldal egyenkénti rendberakása a kínzás >kategóriája.

Abby helyett mit ajanlanal?
(Amugy jopar konyvet szkenneltem majd szerkesztettem, en nem lattam meg ennel jobb programot erre a celra, varom tehat a javaslatodat. (Az epubra valo konvertalast gondolom viccbol irtad, az elozo posztban eleg jol kiveseztuk - az ekonyveket "szerkeszti" az ember:-))

Vittore. 2013.01.06. 00:28:25

@cyan: Regisztrálsz az amazon.com weboldalon, majd a pdf-et elküldöd a saját, sajatnev@kindle.com címedre, a tárgynak annyi kell, hogy "convert". Az esetek 99%-ban működik, a mi Kindle 5-ükre auto átküldi az Amazon Wifi-n. Persze van 1%, amikor a pdf nem konvertálható és ekkor szemét lesz belőle.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.06. 07:24:23

@AczélGyuribácsi: Nem kell összeesküvés-elméleteket vizionálni. A Kindle vonal azért borzasztó erős, mert ár-teljesítményben nettó agyonveri a mezőnyt, maga az olvasó is, az Amazon nélkül. Nem políroznám ezt tovább, van arra elég poszt.

Az Amazon ettől majdhogynem független, mert ugyan az alapárat és minőséget ők határozzák meg, de utána iszonyatos erejű civil fejlesztői közösség teszi még jobbá (Kindle Developers Corner a MobileRead-en), egyrészt mert lehet (Linux/java alapok a vason) másrészt az Amazon _ellenében_.

Ettől persze az Amazonnak vannak még jó dobásai (Kindle Singles, kisepika fillérekért, megjelenés percében történő küldés, automata konverzió, parádés ügyfélszolgálat stb), meg legendásan rosszak (távoli törlések, az egyényi módosításokat megnehezítő obfuszkációk stb.).

De mindenki szuverén lény, arra költi a pénzét, amire akarja. Lehet őket utálni, ahogy az Apple-t (iTunes-t) is, csak ettől még nem lesznek kevésbé azok, amik. Történelmi jelentőségű üzleti-technológiai megoldások.

L. B. Alberti 2013.01.06. 09:09:05

@szakértőbb: Én a Readiris pro 9-et használom, valamilyen HP scanner-hez adták. egészen jól használható. www.irislink.com

Digitalizálásra meg ilyet hozott a jézuska:
www.iononline.nl/products/archiving/book-saver.html

Amint kipróbálom, megírom a tapasztalatokat.

cyan 2013.01.06. 09:42:48

@Vittore.: köszönöm! Akkor szkennelem a kedvenc könyveimet! Van mélcímem, hiszen az volt a kezdő lépés, hogy regisztráljak bele az amazonba :)

mirx 2013.01.06. 12:33:36

A szerviz (kiejtése ellenére) rövid i. Valamint "ebook-olvasó" és "Gergely-naptár".

épészmérnök 2013.01.06. 12:41:31

"Itt a digitális paradicsom :-) Csak ki ne űzessünk belőle…"

A kódexeket nem kellett háromévente átmásolni, hogy évszázadokig megmaradjanak. A papír még mindig a legjobb adathordozó.
Beragadt floppin, meg olvashatatlan CD-ken mennyi érdekes anyagom. Ha ki akarnám nyerni őket, akkor sok pénzért specialistához kellene fordulnom.
Ami most történik, efemer jelenség. Ha jóindulatú vagyok, bébicipőben jár a technológia. Ám minél bonyolultabb, annál sérülékenyebb, tehát annál rövidebb ideig marad meg. Vagyis mégiscsak a papír a legjobb tömeges adathordozó.

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2013.01.06. 12:53:37

@épészmérnök: Tökéletesen igazad van. Feltéve, hogy mindent ezer évig meg akarsz tartani a magad számára, nem pedig arról van szó, hogy a könyvek jelentős része olyan szórakoztató irodalom, amit nem feltétlenül veszel elő gyakran. Ha újra kell, valószínűleg letöltheted másodjára is...

L. B. Alberti 2013.01.06. 12:56:34

@épészmérnök: legjobb példa erre az alexandriai könyvtár :P

Gukker 2013.01.06. 14:14:47

@mirx: Ha már nyelvtankodunk, akkor "e-book-olvasó".

Mercel 2013.01.06. 19:54:50

Jó kis írás.
Viszont tudtommal a recognita orosz szoftver volt. Az Abby tényleg az egyik lég használhatòbb OCR, csak sajnos a fapados olcsó verziók hivatalosan nem beszerezhetőek. De az epson multifunkciós nyomtatókhoz jár a telepítő..:)

"Frigyes"

ZS0LT 2013.01.07. 20:20:11

@Mercel: A recognita magyar fejlesztes volt, anno talalkoztam az egyik fejlesztojevel...

beavereater [AT] 2013.01.07. 21:26:34

@Mercel: emlékeim szerint a recognita magyar "találmányként" indult, ők készítettek először a világon értékelhetően működő ocr szoftvert, még valamikor a 90'-es évek elején találkoztam vele. Aztán persze a nagyobb piacokon gyorsabban megerősödő követők surranópályán beelőzték.

Ez a poszt egyébként könnyeket csalt a szemembe, emlékszem kamaszként, amikor cipeltem haza a suliból a pascal unit forrásokat okat kinyomtatva, és a héven ülve ceruzával javítgattam...

beavereater [AT] 2013.01.07. 21:27:50

@épészmérnök: "Vagyis mégiscsak a papír a legjobb tömeges adathordozó."

IRL egér megvan? Láttam én már irattárat, amit büfének és fészek-alapanyag beszerzőhelynek használtak... :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.08. 00:10:43

@épészmérnök: Az archiválás is külön tudomány. Fogadjuk, hogy tudod minden egyes könyvedről, aminek valaha a birtokába jutottál, hogy hol van ;-)

Konyvmolyolo 2013.01.08. 21:00:50

@bbandi: "Vernét meg Shakespeare-t pedig lehet ingyen olvasni, pl innen: www.kindlevarazs.hu/kindle-teka/ vagy mek.oszk-ból"

Azért azt hozzá kell tennem, hogy ezen felületek esetében nem lehet biztos az olvasó, hogy jogszerűen van fenn a tartalom és ő jogszerűen tölt le.
Vagyis az oldalak jogszerűtlenek és megtévesztőek.

Az oszk konkrétan hemzseg a "wareztól".

A Kindlevarázson az alábbiak nagy eséllyel jogszerűtlenek:
Dániel Anna: Hiányzik Szecső
Shakespeare: Rómeó és Júlia, ha a fordítás Mészöly Dezsőé
Az ezüst tó kincse, Winnetou, A medveölő fia, Az olajkirály, ha a fordítás Szinnai Tivadaré stb.
Nem sorolom fel az összeset, nem az én dolgom kitakarítani.

Ezekre ugyanis a Könyvmolyképzőnek van élő szerződése.
Ha a Kindelvarázsnak is, akkor kérem, szóljon, akkor a jogutód a hunyó, több helyre adta el, eléggé el nem ítélhető módon.

Ezek gyanúsak:
Sir A. Conan Doyle: A sátán kutyája
LLL: A sindzse szeme
Illyés Gyula könyvei,
Kastner: A repülő osztály
stb.
nem zárom ki, hogy lehet szerződés, de meglepő lenne.

Megjegyzem, a fordítók nevét illenék kiírni. Sok kételyt tisztázna.
Kinek a fordítása pl. a Goriot apó, a Bűn és bűnhődés, a Félkegyelmű és a Skarlát betű?
Ettől az is függ, hogy érdemes-e letölteni, és az is, hogy szabad-e.

És ne tessen olyannal jönni, hogy szólni kell, akkor levesszük, mert ennek nem ez a módja.
És azzal se, hogy nem szed érte pénzt, mert előnyt kovácsol belőle.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 03:46:37

@Konyvmolyolo: Shakespeare: Rómeó és Júlia, ha a fordítás Mészöly Dezsőé

Kosztolányi és Szász Károly.

A Winnetou linkjei nem élnek, viszont a Digitalbooksnál van egy új fordítás.

www.digitalbooks.hu/ekonyv/2207/48/klasszikus-magyar-irodalom2012-10-16-13-38-52/ifjusagi-irodalom2012-10-16-13-38-522012-10-16-13-38-52_6/old-surehand-1-detail.html

LLL-nél nem is olyan régen kerültek fel a könyvek (a MEKre) ,meglepődnék, ha nem lenne szerződés.

"Megjegyzem, a fordítók nevét illenék kiírni. " pluszegy.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 07:29:32

"LLL-nél nem is olyan régen kerültek fel a könyvek (a MEKre) ,meglepődnék, ha nem lenne szerződés. "

És a Kindlevarázsnak is van szerződése vajon?
A kérdés nem költői, olvasóként kellene tudnom, hogy sértek-e jogot, ha letöltöm.

L. B. Alberti 2013.02.02. 07:22:06

@L. B. Alberti: Szeretném módosítani a véleményem, az OCR programokkal kapcsolatban. Sikerült hozzájutni egy ABBYY Finereader 11-hez. Valóban nincs jobb program az ABBYY-nál. A korábban használtban (READIRIS) volt olyan oldal amit nem igazán vett könnyen. Ezzel ugyan az az oldal minimális hibával konvertálható. Sőt! Send to Kindle funkciója is van :)

szakértőbb 2013.02.02. 19:03:32

@Konyvmolyolo:

A Kindlevarázson lévő Romeó és Júlia NEM Mészöly Dezső, ha ennyire foglakoztat, miért nem nézel utána?

Dániel Anna összes jogosan van fenn, úgy tudom.
A fordítók az összes kötetben szerepelnek.

"A kérdés nem költői, olvasóként kellene tudnom, hogy sértek-e jogot, ha letöltöm."

Ez tetszett! :-)

szakértőbb 2013.02.02. 19:09:39

@Konyvmolyolo:
Amint a MEK-ből eltávolíttattad őket, a Kindlevarázson sem lesznek szerintem (az eddigi tapasztalatok alapján).

A warezoldalakról is leszeded? :-P

szakértőbb 2013.02.02. 19:19:25

A félkegyelmű / Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij ; fordító Szabó Endre

regény ; magyar
eredeti kiadvány: A félkegyelmű / Dosztejevszkij ; ford. Szabó Endre ; Kuncz Aladár bev. tanulmányával
Budapest : Révai, [192?]
OSZK: nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3094720

Klasszikus világirodalom
orosz irodalom, 19. sz.

MEK-be került: 2011-09-29
URL: mek.oszk.hu/09900/09938

Jogi közlemény: Nem jogvédett.

Szerintem nézd végig és válogasd ki a MEK-et, aztán szedesd le velük. Aztán akkor Kindlevarázsról is le fogják venni. (Már azokat, amik nem ilyenek:-))