Elöljáróban
Bevallom férfiasan, rettenetesen nem szeretem az Apple dolgait. Sem a cégfilozófiáját, sem a termékeit. iPhone-om sose lesz, ha rajtam múlik, MacBook-kal csak egyszer volt dolgom, és nem volt kellemes az élmény. Valaha még billenytűzetet is ragadtam, a jó öreg Apple-nonApple flamewar-okban, manapság már csak kedélyesen zrikáljuk egymást az amúgy végtelenül kulturált és nagyrabecsült "macian" ismerőseimmel. Öregszünk.
Ezért is okoz némi önértékelési válságot, hogy most valamit dicsérnem kell.
Ami volt...
Foglalkoztunk már a blogon az iPad korábbi generációival, az utolsó nagyobb összefoglaló ez a poszt volt. A felhasználhatóság alapvető módjai nem változtak: egész jól lehet egy ilyen deszkával böngészni (minusz a flashes tartalmak helyett látható szép üres téglalapok), pdf olvasásra és annotálásra parádés (ha megoldjuk, hogy hogyan kerüljön föl az anyag, mely az "áttöltjük egy USB kábelen"-nél icipicit azért bonyolultabb, de szerencsére igen sok mód van rá), és vannak dedikált tartalomszolgáltató és megjelenítő appok, az iBooks/Kindle párostól a millió kiadvány direkt appjáig.
Csak éppen a kijelző volt ehhez néha szuboptimális, az agresszívabb alkalmazások élsimítás-erőltetése messzire űzött az adott fejlesztőtől, tartalomforgalmazótól.
... és ami lett
Új iPad. A változatosség kedvéért ezt az Apple ezt a generációt új iPadnek hívja, az iPad3 nyilván túl kézenfekvő lett volna. Rendszeresen sütögetik a "twice as amazing" frázist, és most, amikor gyakorlatilag szó szerint igaz lenne, valamiért nem ezt lengetik a marketingesek. Helyette "Resolutionary" szlogennel lövöldöznek, ami szerintem némileg találóbb, mint a fülkeforradalom.
Mert a tavasszal megjelent új tablet nemes egyszerűséggel megduplázta a pixelszámot - mindkét tengelyen. Azaz a kijelzőn pont négyszer annyi pixel van, mint az előző két generáción. Az eredmény pedig egészen egyszerűen brutális. Ennél a pixelsűrűségnél gyakorlatilag már nem látszanak a pixelek, csak hibátlan ívek, vonalak, betűk. Míg az előző generációknál az volt a kérdés, melyik fontot nem teszi élvezhetetlenné a "kisfelbontás" és az élsimítás párosa, az újnál a kérdés az, hogy melyik font szimpatikus a legjobban. Előzetesen voltak félelmeim, hogy amit nem portolnak az új kijelzőre, az nem fog jól kinézni (lásd. régi katódsugárcsöves tévék vs "HD ready" cuccok), de ilyenről szó sincs. A nem optimalizált appokkal sincs semmi baj, az újrahúzottak viszont egyszerűen elképesztőek.
Ez sajnos megint olyan dolog, mint az eInk, ezt látni kell élőben, hogy képet lehessen róla alkotni. A szakblog teszt-posztja is leginkább a kijelzővel van elfoglalva, nem véletlenül.
Sok ismerősöm nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy mi ez a tablet-őrület egyáltalán. Tény, hogy egy ilyen árából kijön két jó desktop, vagy egy közepes notebook. Csakhogy a tipikus számítógép-felhasználás nem olyan kis részére teljesen fölösleges akár egy hordozható számítógép is. A "megnézem, hogy milyen idő lesz", a "mi lett a meccs végeredménye", a "hova menjünk moziba", instant kérdések, és teljesen elég rá egy jó tablet, főleg, hogy nincs boot- vagy resume idő, nem kell leülni egy asztalhoz. Tartalomfogyasztásra, legyen az böngészés a hírportálokon, vagy youtube nézegetés, nagyon sokkal kényelmesebb. Jó még sok minden másra is, pl. egészen kiváló játékok is akadnak rá, csak gépelni ne kelljen. Vagy legalábbis ne sokat, és ne ékezettel. Mert se taktilis visszajelzés nincs, ez érthető, se normális magyar nyelvű kiosztás. Ez utóbbi a szokásos Apple-arrogancia-nonszensz.
Mire jó?
Az eInk világ két hagyományos hiányossággal bír: nem gyors, és nincsenek szinek. Hát itt ezt megkapjuk. Vannak olyan témák, amiket nehezen gondoltam elektronikus formában megjelenni, tipikusan az intenzív grafikus tartalom miatt. Gyerekkönyvek és albumok. Nos, valami döbbenetes, hogy ezen a fronton mekkorát durran. Gyerekkönyv-demonstrációnak kortól függően ott a Borzontorz, vagy a Mildi meséi, albumnak pedig nagyon érdemes megnézni Máté Bence: The Invisible Bird-Photographer című munkáját. Elképesztően látványos, és nagyon nagyon szép. Ez volt az általam látott első olyan "könyv", amiben HD videók vannak, jó kis lassított felvételek szárnyaló madarakról pl., ennek megfelelően az a könyv fél gigabyte. Ezzel együtt megmarad abszolút könyvszerűnek, a "paradigmaváltó plusz tartalmak" nagyon jól simulnak bele a hagyományos könyvstruktúrába, a klipek ellenére is könyvnek érződik az anyag. (Egy másik szakblog review-ja a könyvről)
Hogy mire képes az új platform, azt legjobban talán a Wilson-féle Life on Earth ingyenes kiadvány tudja bemutatni. Az gyakorlatilag egy tankönyv, amiben nemcsak a tesztkérdések vannak benne, de ki is kell őket tölteni, sőt még ki is értékeli azokat. Plusz a szokásos interaktív csodák, videók, animációk, dinamikus diagramok, stb. A szépségnek persze ára van, ez az anyag nagyjából egy giga(!)byte-os.
Innentől megint lehet kicsit rugózni azon, hogy mi a könyv. Szerintem, ha nettó befogadók vagyunk, akkor a tartalom. Idértem most akkor a hangsávokat és a videót, és mondjuk az animációt.
Ha meg futtani lehet, akkor az szoftver. Így tessenek áfázni.
... és mire nem?
A hardver eszelős, de tényleg. A kijelző mindent visz, mögé raktak hát egy izmosabb akkut, amitől elvileg nehezebb és vastagabb az új iPad, de csak patikamérleggel és tolómérővel észlelhető. Mivel számításigényes alkalmazásokat nem futtatok rajta, ezért az új deszka érezhetően tovább bírja bírja a nagyobb akkuval, igaz tovább is tart feltölteni.
De. Ettől ez még nem lesz igazán hordozható. Persze száguldozhatok vele a lakásban, ahol elérem a WiFi-t, de a szabad tér már nem az iPad világa. Egyszerűen túl nagy és nehéz (és drága) ahhoz, hogy mindenhová magammal vigyem, amint azt teszem egy 5"-6"-os olvasóval. A hordozhatósága nem úgy értelmezhető, mint egy telefonnál, vagy eInk-vasnál, amik tényleg mindenhol nálam vannak, hanem hogy ahová eddig notebookot vittem, na oda, ha nem kell adatbevitel, oda elég a tablet is. Még egyszer, vannak rá irodai csomagok, office, meg Numbers, de adatot bevinni, gépelészni nem az a kifejezett kéjmámor.
Ennél is nagyobb fájdalom azonban, hogy szuper kijelző ellenére a klasszikus statikus olvasásra továbbra sem az igazi. Pedig anno élveztem az olvasást TFT-n, de tényleg. De ezen nem. Leginkább az fáj, hogy mennyire nem engednek semmilyen személyes beállítást. Sortávot, margót senki ne akarjon állítani. A Kindle for iPaden fontot se. Van pár fontméret, három színprofil (fix szinekkel), fényerő (ez nagyon fontos) és kész. Ennél még a Mobipocket for Windows Mobile is fényévekkel előrébb járt. Ugyanezért elég szkeptikus vagyok a belépőszintű Android tabletekkel kapcsolatban. Egy fbreader funkcionalitásban többé-kevésbé odaveri az iBooksot, de pixelsűrűség és gyorsaság nélkül ez kevés.
Verdikt
Az új iPad nagyon nagyon jó vegyes tartalomfogyasztásra, böngészésre és megfelelő játékokra is. Az olvasás bizonyos szegmenseit is ki nagyon tudja szolgálni, elsősorban a dinamikus, a látványos vagy a böngésző alapú dolgokat. Klasszikus statikus olvasásra viszont vannak komfortosabb, és főleg olcsóbb eszközök, arra az eInkek messze jobbak. Kérdés persze, hogy milyen formátumú az olvasnivaló. Fix oldalképű, nem 800x600 pixelre optimalizált, sok ábrával, képpel rendelkező pdf-re jobb az iPad, de a nettó komfortban akkor is az eInkre szavazok.
Ezzel együtt az új iPad egy abszolút használható eszköz. Az ára durva, ezt elismerem. De talán nem az Atom-procis, belépőkategóriás netbookokkal, vagy a konzumer notebookokkal kell összevetni, hanem mondjuk a korban hozzáillő fölsőkategróriás mobiltelefonokkal, a HTC One X-szel, vagy a Galaxy SIII-al. És bár az új iPad megjelenése lenyomta az előző generációk árait, azt csak jól átgondolva vennék. Max iPad1-et, harmadáron.
A tablet-piac pedig roppant izgalmas év előtt áll, a Samsung és az Apple folyamatos csatákat vív, eközben készül egy ráncfelvarrott 7"-os és egy zsír új 10"-os Amazon tablet (meg egy telefon), már kapható (a "szerencsésebb történelmi fejlődésű helyeken") a Google Nexus 7-je. Év végére pedig érkezik a Microsoft, a Surface-szel. Pletykálnak, igaz már elég régóta, hogy készül egy 7"-os iPad is. Ez a sok tablet meg nagyjából a második legjobb dolog, amin érdemes ekönyvet olvasni, az eInk olvasók után, de mondjuk az okostelefonok előtt. Butaság lenne a kiadók részéről, ha nem számolnának ezzel, mert ezeken a vasakon olvasni is fognak, ez tuti.
Kis matekozás. 2011 utolsó három hónapjában több mint 28 millió tabletet adtak el, ami a karácsonyi szezon után visszaesett erős 17 millióra (2012, első negyedév). De ez a 17 milllió is több, mint a duplája a 2011 első negyedévi közel 8 milliónak. Mi lesz itt idén karácsonykor?
Kevés dolog biztos még, leginkább az, hogy figyelni kell. Nehogy valami olyat sózzanak ránk, amit nem szeretnénk ;-)
Utolsó kommentek