Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @TrishtanAG: Sajnos van még egy nem elhanyagolható különbség, az Aura One kifutott, a Forma meg va... (2019.05.16. 13:29) Teaser: Kobo Forma
  • TrishtanAG: Laikusként, videókat nézve, nekem kb. annyi jött le, hogy az Aura One és eközött a különbség legin... (2019.05.16. 13:03) Teaser: Kobo Forma
  • Dworkyll: @Rozgonyi Tivadar: Érdekes. Nálam a Kobo frankón lapoz, mindkettő, meg a jó öreg Kindle 4. A PW1, ... (2019.05.10. 23:10) Teaser: Kobo Forma
  • Rozgonyi Tivadar: Komolyan lehet, hogy az én ujjaimban van a hiba (túl száraz/nem elég száraz/utálja a szőkéket/über... (2019.05.10. 04:34) Teaser: Kobo Forma
  • Dworkyll: @Rozgonyi Tivadar: Re: ár. Csak spekulálok. Nem lepődnék meg, ha a kijelző lenne ludas benne. Elős... (2019.05.09. 21:12) Teaser: Kobo Forma
  • Rozgonyi Tivadar: De miért ilyen mocsok drága? Én bedühödtem és vettem használtan egy gyakorlatilag vadonatúj Kobo A... (2019.05.08. 15:42) Teaser: Kobo Forma
  • Antolion: Természetesen van. Használtam. Kedves, ravatalozói kékségű fény a keret oldalán, borzalmasan idege... (2019.04.23. 09:28) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (2) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (18) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Ugorgyunk!

2011.12.07. 12:00 Professzore

Mondá vala Pósalaky bácsi Móricz múlhatatlan érdemű regényében. Most rajtunk a sor, „fogyasztókon”, hogy megugorjuk a keresztény kultúrkör legjelentősebb ünnepéből a fogyasztói társadalom legnagyobb ünnepévé átvedlett vesszőfutást. [Még ha nem is szükségszerűen abban az értelemben, ahogy ez a regényben elhangzik.] Az alábbi posztban, immár tradicionálisan, ismét górcső alá vesszük a magyarországi helyzetet, már ami az e-könyv-olvasást illeti.

Forrás: www.travelpics.fr

Eszközvásárlás

Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt 12 hónap több kellemes meglepetést és pár igazán pezsdítő újdonságot hozott, miközben rossz híreken annyira nem kellett szomorkodnunk (részletesen majd a december 31-i posztban). A legnagyobb fejlődés a dedikált olvasóeszközök terén volt tapasztalható. Az eszközök száma óvatos becsléssel is megduplázódott, az árolló is számottevően szélesebbre nyílt, a web útvesztőiből lassan-lassan a fogyasztói társadalom templomaiba szivárognak az elektronikus olvasás kultúrájának kultikus eszközei. E-könyv-olvasót (és nem e-book-readert, pláne nem e-könyv-readert) szinte minden nagyáruházban kapni, a számítás- és híradástechnikai szakboltok mellett a műszaki kis- és nagyáruházak polcain is egyre gyakrabban találkozunk nemcsak mondvacsinált, hanem valódi, e-papíros olvasóeszközökkel.

A vásárlási tanácsok az elmúlt hónapokban nem szorultak érdemi frissítésre, ezért csupán a választék bemutatásával és egy rövid aktualizáló szakasszal emlékezünk meg a kemény oldalról.

Nem mind arany, ami fénylik!

Az e-könyv-olvasó eszköz, mint olyan, céleszköz. Sok mindenre írják rá, meglovagolva a most tarajosodó hullámot, azonban ezek közül számos eszköz fog – nem kizárólag olcsósága vagy esetleg hitvány gyártási minősége miatt – inkább sok kellemetlen percet, emiatt csalódást okozni, mint az olvasás örömével megjutalmazni az új tulajdonost. A fent hivatkozott posztban leírtakon túl két fontos dolgot kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy az ideális e-könyv-olvasó berendezés nem TFT, hanem e-papíros kijelzővel van felszerelve. Ez biztosítja a hosszú akkuidőt, az optimális, könyvhöz hasonlatos olvasási élményt. Kivétel az „átmenetet” képező technológiák, például a SiPix vagy a PixelQi fantázianevű kijelzők. Ezek még a „jó” kategóriába tartoznak, azzal együtt is, hogy „szüleik” előnyeit nem hozzák maradéktalanul, ugyanakkor hátrányaikból örököltek egy keveset. A másik fontos szempont, hogy egy ideális e-könyv-olvasó berendezés elsősorban, még inkább kizárólag olvasásra jó. Ugyanakkor a sokfunkciós, pláne zene-, esetleg filmlejátszásra is alkalmas eszközök a klasszikus „négyévszakos” gumi mintájára igazán semmire sem alkalmasak. Az alacsonyabb árfekvésű, 20 ezer forint körüli, esetleg ennél is olcsóbb eszközök kifejezetten ezt a nem ajánlott kategóriát képviselik. Vásárlás előtt ezeket mindenképp alaposan vizsgálják meg testközelből, ne bízzanak sem az értékesítő, sem a jót akaró barát tanácsaiban, saját tartalommal, „kézzelfogható” tapasztalattal gazdagodva hozzanak döntést!

Választék

Az eszközválasztékkal kapcsolatban nehéz naprakész adatokkal szolgálni, ezért nem is törekszünk rá. A „neves” gyártók közül a Koobe, az Iriver, a PocketBook, az Icarus és az Onyx erős magyarországi képviselettel büszkélkedhet. Sem a támogatás, sem a kézzelfoghatóság tekintetében nincs okunk panaszra. A Sony sajnos hivatalosan nem képviselteti magát (ezért is csak ritkásan kapható az új T1 széria). Az olvasóeszközök koronázatlan királya(i), a Kindle-széria azonban – teljesen hivatalos formában – csak internetről, közvetlenül az amerikai forgalmazótól rendelhető, bár néhány élelmes magyar vállalkozás kisipari importmódszerekkel a hazai kiskereskedelmi forgalomban is elérhetővé teszi. Fontos tudni, hogy ezeknél a magyar jogszabályok által előírt jótállás csak felettébb nehezen érvényesíthető, tekintve, hogy az Amazon egyébként is inkább a csere egyszerűbb és ügyfélbarátabb megoldásához folyamodik, mint a szervizeléshez. Nem közvetlen (saját) rendelésnél ez kicsit körülményesebb lehet. A Kobo ígéretével ellentétben még nem ért ide (Németországban kapni legközelebb), a Barnes and Noble változatlanul csak az amerikai kontinensre szállítja a Nookokat, így aki ilyet szeretne, annak előbb meg kell keresnie az amerikai nagybácsi elérhetőségét. Az Irex időközben csődbe ment, a ’txtr Reader is a múlté már.

Használtcikkpiac

Bizony, kezd ez is aktuálissá válni. A blog hasábjain is, de a kapcsolódó fórumban is van adok-veszek rovat, amit megfelelő eszközökért érdemes kutatni. Az online aukciós házak is kínálnak ilyen eszközöket szép számmal, sajnos sokszor – „jó” magyar szokás szerint – sokkal drágábban, mint az reális lenne (kedvencem az a használt Kindle WiFi volt, amely 68 ezer forintért volt fent a Vaterán akkor, amikor közvetlenül rendelve nagyjából 38-39 ezer forintért a vásárlónál volt a vadonatúj darab.

Az e-ink technológia viszonylag új, ezért hosszútávú minőségtartásáról nincsenek megbízható adatok. Mindazonáltal tény, hogy az első generációs, lassan 4 éves Kindle-ök még vígan működnek. A kijelző és a hardver (processzor) itt tehát nem szűk keresztmetszet. Fentiek alapján elmondható, hogy ha egy eszköz külsőre egyben van, bekapcsolva pedig működik (és a működés az összes gomb teljes funkcionalitására vonatkozik), bátran megvehető, a meghibásodás valószínűsége nem nagyobb, mintha a készülék újkorától a mi birtokunkban lett volna.

Tartalompiac

Az eszközök térhódítása mellett végre szemmel látható fejlődés tapasztalható a tartalomszolgáltatók oldalán is. Szerencsére. Sorra jelennek meg az új boltok, a régiek egyike-másika pedig elindult abba az irányba, amelynek végén mi, a blog szerzői a kánaánt véljük felderengeni. Tej és méz persze nem lesz, azonban formátum- és platformfüggetlen tartalom (vagyis mobi/prc és epub egyidőben), továbbá egyre puhuló tartalomvédelem viszont igen. Az újonnan piacra lépő vállalkozások egy jelentős része már nem is bíbelődik ezzel, anyagi kereteiken belül igyekeznek a legnagyobb számú és a lehető legjobb minőségű tartalmat piacra dobni. Az egyetlen, de egyre inkább csökkenő gond az ár kérdése. A 2500-2900 forintos (szépirodalomi) e-könyvek vására szerencsére leáldozóban van, a 2000 forint alatti, kortárs minőségi irodalomé viszont hovatovább futótűzként terjed.

Persze osztatlan örömre nincs okunk. A választék változatlanul nagyon szűkös, mind a magyar, mind a nemzetközi kortárs irodalom sikercímei hiányoznak (ennek több oka is van, amely nem e cikk témája). A fejlődés lassú, de biztató (remélhetőleg átütő lesz a Multimédiapláza kezdeményezése). A vásárlás változatlanul nehézkes, az Amazon-féle egyszerűség (bolt az eszközben) eddig egyetlen helyen sem hozott átütő sikert, azzal együtt, hogy bolti alkalmazások (elsősorban iPhone és Android rendszerekre) már vannak, illetve néhány cég saját platformmal jelentkezett. Ez a hiányosság belátható időn belül nem lesz megoldva: ehhez egy központosított vagy kvázi-központosított forgalmazási rendszeren kívül a piacot kiszolgálni hivatott gyártók/forgalmazók határozott összefogására lenne szükség, amelyre eddig még csak kósza kezdeményezéseket láttunk. Hogy melyik modell lesz a nyerő, egyelőre nehéz megmondani, ötleteink persze nekünk is vannak, kár, hogy sokan egyáltalán nem, vagy csak nagyon ímmel-ámmal hallgatnak ránk. (Pedig az ötleteink jelentős részének gyakorlati működőképességéről, vagyis jövedelmezőségéről már vannak pozitív gyakorlati tapasztalatok.)

Persze könyvet nemcsak vásárolni lehet, hanem másolni is. Ez esetben sajnos oda a kényelem, oda a gyorsaság és oda a biztos minőséghez kötődő jó érzés (vagyis a kétely hiánya, hogy vajon oldalanként, bekezdésenként vagy soronként találunk-e a könyvben olvashatatlan szavakat). Sajnos azt kell írjam (így, egy év után is), hogy a magyar e-könyv-robbanás legnagyobb kerékkötői (részben vagy egészben, ez tulajdonképpen lényegtelen) maguk a tartalomszolgáltatók, a kiadási jogok gazdái.

Utószó, avagy a műszaki tudományok útvesztőiben

A zárszó előtt fontosnak gondolok megosztani pár vásárlást támogató javaslatot, már ami a specifikációkat, műszaki tartalmat illeti. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb általános érvényű tanácsom, hogy kizárólag a tudásra, specifikációkra szorítkozva senki se válasszon eszközt, ezt mindenképp egészítse ki személyes megtapasztalással (boltban, ismerősnél)! Most nézzük, mit tudhat egy e-könyv-olvasó eszköz, és ez mit jelent a gyakorlatban.

Kijelző: a mostani legjobb e-papíros technológia az e-ink Pearl. Kontrasztban és oldalfrissítésben is veri a korábbi Vizplex fantázianevű modellt, ráadásul a jelek szerint valamivel olcsóbb is (másképpen a Pearl kijelzős eszközök nem drágábbak a Vizplex kijelzősöknél).

mp3 lejátszás: szerintem felesleges funkció, az akku lemerüléséért alaposan felel, ha e nélkül 1 hónapot bír a készülék, folyamatos zenelejátszással 4-6 óra alatt lemerül.

videomegjelenítés: csak tft-s berendezésnél van, ami egyrészt kevésbé jó olvasóeszköznek (lásd korábban), másrészt a zenelejátszáshoz hasonlatosan gyorsan meríti az akkut.

Érintés/nyomásérzékenység. Négy formája ismert, a rezisztív (nyomni kell), a kapacitív (elég simogatni), az induktív (toll kell hozzá) és az infravörös (ezt is elég simogatni). A rezisztív működik kézzel, tollal, kesztyűben, bármiben. Hátránya, hogy rontja a kijelző kontrasztját és rendszerint csillog(óbb, mint ugyanaz a kijelző érintésérzékenység nélkül). A kapacitív nagyon kényelmes, nem igényel nyomást, ellenben sem tollal, sem kesztyűben nem működik (a bőr elektromos vezetőképességét, elektropotenciálját használja). Cserébe a technológia kivitelezhető úgy is, hogy a kijelző ne csillogjon, így ne rontsa a megjelenítés minőségét. Az induktív rendszerű kizárólag tollal működik (Wacom-érintőképernyő), a kijelzés minőségét nem befolyásolja, viszont drága. Az infravörös technológia az optikai egerekhez hasonló elven működik, kielégítő pontosságú, a kijelzés minőségét nem befolyásolja, viszont a technológia miatt a kijelző kávája viszonylag mély, ezért árnyékot vethet, nem utolsó sorban pedig sokat fogyaszt. Az új Kindle Touch és a Sony-k jellemzően ezt alkalmazzák. Elvileg működik kesztyűben is.

Memóriakártya: elvben szükségtelen kiegészítő, felettébb ritka az a könyvtár, ami nem fér el a berendezés saját 2-4 GB-os memóriájában.

Processzor: bár elvileg nincs rá komoly szükség, ugyanakkor különösen a keresésnél, illetve nagyobb pdf-fájlok megjelenítésénél hasznos, ha erős. Kétmagost ne várjunk, de 400 MHz alatt azért kompromisszumos.

Kiegészítők: Egy jó tok elengedhetetlen, hogy védje a készüléket (a sérülések java kijelzőtörés), mindegy, hogy a gyártók saját tokjait vagy utángyártottakat választunk. Az olvasási szokások függvényében a felcsiptethető lámpa praktikus kiegészítő lehet. Akinek borzasztó nagy könyvtára van, memóriakártyával bővíthet (már ha lehet, ugye). Viszont egy dolognak nem látom értelmét, és ez a hálózati töltő: a berendezések nagyon alacsony fogyasztása miatt elég őket 3-4 hetente egy PC-re dugni a gyári USB-kábellel, és ez bőven elég ahhoz, hogy jól működjenek (bár kivételek azért vannak). (Gukkernek köszönöm az ötleteket!)

Tanács

Érdemes-e most e-könyv-olvasó eszközt vásárolni? Azzal a feltétellel, hogy valaki alaposan utánajárt e blog elolvasásra ajánlott szakaszaiban, és megértette, hogy mit akar – magának vagy szerettének ajándékba –, a válasz határozott igen. Lesz-e rajta mit olvasnia? Ha boltban vagy könyvtárakban már talált magának tetszőt, akkor biztosan, ha még nem, akkor az internet szürkébb zugaiban járatos ismeretség kihasználásával és kis barkácsolással majd lesz, aztán idővel majd a tartalompiac „utoléri”. Lesz-e olyan kényelem, mint az USA lakosainak a Kindle-lel? Egyelőre nem – bár ehhez az eszköz és szórványosan a tartalom is meglenne, az elhatározás, az összefogás és a tőke egyelőre hiányzik. Pedig ez egy egészen jó kis kánaán lenne...

És még egy: ha másnak veszik, bátran kérdezzék meg, hogy milyet vegyenek! Abból baj nem lehet. ;-)

195 komment

Címkék: karácsony gyakorlati kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr63438964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barsa 2011.12.12. 18:06:56

@Professzore:

Odaadni? Amikor egy napot sem lennék meg olvasó nélkül :))))

A családban van még egy Kindle 3 Wi-Fi, illetve mostanában a kezemben volt kipróbálásra egy Kindle 4.

Elméletileg mindegyikben Pearl képernyő van, ennek ellenére egymás mellé téve a készülékeket látható a különbség, még ha csak egy-egy árnyalatnyi is ez a különbség.

kontraszt: Kindle 3>Kindle 4>Cybook Odyssey

Amiben számomra többet nyújt a Cybook a:

- az érintőképernyő (mellette "kindle szerűen" vannak fizikai gombok is), amit nagyon hamar meg szokni, különösen jól jön olyan könyvnél, amiben sok hivatkozás található.
- a "könyv hatás" ebben messze felülmúlja a legszebben szerkesztett prc-met is, ugyanaz a prc epub-ba konvertálva is sokkal tagoltabban, szebben jelenik meg, mint Kindle-n
- a menürendszer (borító megjelenítés, rendezhetőség, stb.)

Röviden :)) ennyit...

Ha esetleg Miskolcon járnál, szívesen megmutatom a készüléket....

Üdv,

myofibrillum 2011.12.12. 21:19:30

@Dworkyll: Mik vannak? Nem beszélek hülyeségeket! :D

Szóval, szerintem, ha a vatera, meg a tesz-vesz képes volt egységesíteni a webáruházas felületét, és ebben képesek ilyen 5-100 forintos tételeket regisztrálva csak akkor kiküldeni a számlát, ha az érték elérte az 1500 Ft-ot, amit szintén elektronikus formában nyomatnak, és amennyi felhasználója van csak ennek a szolgáltatási formának, akkor nem lesz gond egy könyvforgalmazónak sem megoldani ezt, már amennyiben akarja.

Itt igazából akkor már csak az a kérdés, hogy kezébe veszi-e valaki, és felkarolja, majd a kiadókkal egységesíti a rendszert, leszerződve mondjuk egy OTP-vel vagy egy CIB-bel, hogy a banki rendszer is fusson, aztán lemenedzseli-e a PayPalt. Mert hogy a technológiai háttér adott, a vásárlói szokások adottak, csak ki kellene őket házasítani. Lehet, hogy kezdetben kurva nehéz küzdése lesz - és itt kalimpálok az olvasó illetékeseknek, hogy hahó, ez Nektek szól -, de szerintem, aki nem hirtelen akar meggazdagodni, hanem az élete második felében akarna jól élni, annak érdemes volna megküzdenie ezt az utat. Már amennyiben nem jön a világvége mindjárt.

Az ÁFÁ-hoz nem értek, sem az előállítási költségekhez, sem a jogdíjas részhez. Az fix, hogy megírni, és szépre szabni egy könyvet kurva sok meló. Én csak fordítottam eleddig, de láttam hegymászókalauzzal hónapokig szenvedni egyik barátomat. Az ő számára kiadatni a könyvet egyszerűen nincs az az eladható példányszám, ami behozná a tudását és a kínlódását. És ő sem azért választotta a saját szerkesztést, mert nem voltak előtte szerkesztők, hanem mert rendre cseszték szét a megszerkesztett útvonalait a félrenyomott jelölésekkel.
Amondó vagyok, hogy ezt a nyamvadt ÁFÁ-t sem tartana sokáig leszabályozni. Akinek érdeke volna a témában, az biztosan előbb-utóbb megnyerné hozzá a politikát is.
S nehogy azt higgye bárki is, hogy túl sokáig marad érintetlen a könyvforgalmazás ÁFÁ-ja. Más oldalról, ne a kultúrán akarjon valaki meggazdagodni, mert az ellentmond a téma alapvető jellegének. Gazdagodjon meg máson, a kapcsolt árurendszeren át. Nagyobb esélye lesz rá. Másik oldalról, szerintem az online könyves boltok csak akkor fognak policyt változtatni, ha lesz valaki, aki versenytársként fel tud lépni velük szemben azzal, hogy a könyvkiadókkal lepaktál e-könyv témában, majd összefogja ezeket a kiadókat, és egy olyan megoldást kínál a számukra, ami miatt jobabn megéri nekik. Pl. pályázati pénzek a környezettudatos magatartás okán, vagy hogy újra kiadhatóvá tegyenek olyan irodalmat, aminek az érdeklődési köre zártkörű, de már sem a könyvtárak, sem maguk a fizikai könyvek nem bírják el ezt az érdeklődést.

Ami szerintem átütő lenne, hogy szakmai folyóiratokkal vegyítve, fordított szakirodalom naprakész világsajtó lehetne elérhető. A kiadók bővíthetnék a profiljukat ezen keresztül, a nagyok felehetnék a kicsiket - már annyi könyvkiadó van, számba venni sem lehet -, és ami lényeges, hogy még mindig nem tudná a technológia kiváltani azon könyveket, amikben a legtöbb pénzük van. Mert képtelenség lenne egy natgeo sorozatot e-könyvekre rátolni. Erre akkor tudnék gondolni, ha majd holografikus kijelzővel egy 5"-os cucc kiad egy A/3-as nagyságú felületet is, ha kell.

Szerintem ez marketing kérdése, és egy jó koncepcióé. Az a kérdés, van-e, mert akkor lehetne hozzá technológia is, mindkét oldalon. Kütyükkel már kísérleteznek. A magyarok is kinyöghetnék a fejlesztéseket, és szerződhetnének a gyártókkal is. Hány évet akartok rá szánni? 10 év alatt nemzetközi piacot lehetne hódítani. és lehet, hogy sokat ráhagytam...:)

glezmen 2011.12.12. 21:49:46

@Dworkyll: "NST mit lép a könyvbe (epubba) épített fontokra? Mehet a multifontoskodás? Hogy néz ki az annotálás/kiemelés?"

ha kuldesz ilyen epubot, szivesen megnezem akar tobb olvasoprogrammal is, nekem nincs embedded fontos konyvem...

myofibrillum 2011.12.13. 00:44:40

@Komavary: Kezd gyanús lenni, hogy nekem volt közöm a japánokhoz, mert mindig kiderül, hogy egy rugóra jár az agyam velük... Hm.

Itt nem csak a nagyiról van szerintem szó. Hanem a lustaságról és az igényekről. Nézd meg az Ulpius mit csinál most karácsonykor. A bestsellereit nem tudja eladni, ezért 2+1 akcióban versenyezteti az új könyveket. A bookline-on iszonyatos árakciókkal szoktak kiszórna jópár ezer könyvet ilyen 20-50%-os akciók során. Náluk is simán lehet neten bankkártyával fizetni. ha egy megbízható bank áll a dolog mögött - mint a MÁV esetén az OTP -, akkor még a leggyanakvóbbak is megadják a kártyaszámukat.

De mondok mást.

Csinálja azt, amit sok netes bolt csinál, pl. a kuponakciósokkal. A pénzt csak zárolják a számládról, és csak akkor vonják le, ha a kedvezményt megkapta a kuponos szolgáltató a regisztrációk száma alapján. Ugyanezt meg lehet tenni pl. könyvvásárlási limitekkel. Bejegyzel egy tucat könyvet a számládra, zárolják a pénzedet, de csak akkor vonják le egy összegben, ha elérsz egy beállított értékhatárt. kompromisszumos megoldásként akár lehetne olyan is, hogy a boltnak is megérje, meg a banknak is, meg neked is. Pl. max-min értékhatárokkal variálva.

Abban tökre igazad van, hogy sem a kereslet, sem a kínálat oldal nem korláozhatja le magát sem a tartalomra, sem a formátumra, sem a kiszolgált ügyfél oldaláról. Szabad piaci verseny van, ezt ne ezzel akarja kivédeni.

Az a baj, hogy rossz az egész mentalitás. (Hú, ezért nekem már fizetni szoktak. :D)
na, a lényeg, hogy amíg egy internetet használóhoz úgy viszonyulnak, mint "user"-hez, azaz használóhoz, addig a tartalomszolgáltatás lenézia saját ügyfeleit, és úgy is kezeli őket, mint felhasználókat, akik használnak és haszont hajtanak. De amint egy tartalomszolgáltató rádöbben arra, hogy neki ki kell szolgálnia, mert ő a szolgáltató, és az ügyfeleihez úgy viszonyuljon ezért, mint fogyasztóhoz, aki fogyaszt, azaz szükségletei vannak, és ezen szükségleteket ki akarja elégíteni, akkor az ügyfél oda megy vásárolni, ahol a legszívélyesebben, legjobban, és legkényelmesebben kiszolgálják, azaz nyalják a seggét, és még olyan szükségleteiről is gondoskodnak, amit nem várt el.
Ez az, amiről fentebb írták, hogy a BnN olyasmit ad, amire nem is számított az olvasója. Vagy az alexandra kávézót telepít a bolt közepébe, ahova kosárral bemész, és olvasol.

Ugyanez igaz arra is, hogy pl. a kiadóknak mire van szüksége, mi a legfájóbb, és legnagyobb problémája. Hol szenved a legtöbbet, és iért ragaszkodik a konzervatív file védelemhez, mi lehet erre a számára biztosíték. Csak olyasmi, ami áthidalja azt a tényt, hogy ait lehet, azt ma ellpoják. Ne érje meg ellopni. Mivel lehet ezt megoldani?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.13. 03:34:18

@myofibrillum: az a baj, hogy van egy nagyon szoros árverseny.

Egyrészt ott az ingyenes tartalom, másrészt - ezzel szemben - ott az, amin a szerző (a kiadóval együtt) és a bolt osztozik. A te megoldásodban ez utóbbi képletbe jön bele egy plusz tétel - ezt a jelenlegi felállásban kétféleképpen lehetne megoldani: vagy növelik az árat, vagy kevesebbet jut a szerzőnek, kiadónak, boltnak.

Ha Magyarország akkora piac lenne, hogy érdemes lenne egy saját dedikált olvasóval kampányolni, más lenne a helyzet, de ehhez túl pici. Itt mindig "külföldi" lesz az olvasó, és örülhetünk, ha (hivatalosan vagy barkácsmegoldásként) van magyar kezelőfelülete.

A bolti háttér szerintem már most megvan ahhoz, hogy fájdalommentes legyen a vásárlás - még egy dolog hiányzik, az a nagy ekönyvesboltokhoz hasonló, bárhonnan elérhető könyvespolc.

Most már "csak" kínálat kell és vásárlókedv - ha legalább az egyik meglenne, talán beindulna a dolog (= legalább nullára kijönnének a könyvesboltok)

A papírkönyves akciók csalókák: simán lehet, hogy pl. a bookline még az ötven százalékos leértékelésen is keres (mert a nyomtatott ár negyven százalékáért veszi át a könyvet a kiadótól, és jóval később fizet, addig is nála van a pénz), az Ulpiusház esetében ugyanez a helyzet: a három könyv így az eredeti ár kb. 75%-áért megy el, amin még mindig keres a bolt is, a kiadó is.

Vagyis itt a nyereséggel játszanak - míg az ekönyveknél jelenleg max. veszteségminimalizálás folyik.

myofibrillum 2011.12.13. 08:51:05

@Komavary: A piaci rést nem lehetne valahogy szűkebbre szabni? Az ingyenes tartalom miért ingyenes? Reklám a szerzőnek?
Hogyan lehetne megszerezni ennek a témának olyan szerzőket, akiknek veszik a könyveit, népszerűségükben pedig kiállhatnának egy jó ügy mellé, konkrétan, hogy ne a papír fogyjon, vagy hogy többet olvassanak a gyerekek, vagy több hangoskönyv szülessen az időseknek, vagy akármi? Biztosan lehetne olyan résen beszivárogtatni a témát, ahol a könyvkiadás elvérzik. Mégis csak digitális tartalomról van szó.

Másik, amit érzékelek Nálad is, a többieknél is, ez az úgysincs remény arra, hogy megoldjuk. Akkor, minek vetyengeni ezen? Ha nincs megoldás arra, hogy jobb legyen, hogy népszerűbb legyen, akkor minek görcsölni ezen a témán? Akkor marad a kicsi kínálat, maradnak az elérhetetlen formátumok, marad az a pár lelkes ember, aki hajlandó angol, német, egyéb nyelveken is olvasni, és ennyi. Ha nincs remény a változtatásra, minek ezen görcsölni? Az vesz kütyüt, aki hajlandó vele buherálni, vagy aki előveszi a scannert és napokat, éveket tölt el azzal, hogy digitalizálja Jókait, vagy Erdély Aranykorát. Magának.

A másik oldalon meg azt nem értem, ha a könyvet ennyiért megveszi a nép, miért nem adják az e-könyvet is ennyiért? Adják el egyszer ennyiért, aztán a fenti ötletelési alapon, ha én több gépen akarom feltölteni, fizessek utána párszáz forintos jogdíjat csak a szerzőnek, meg némi jutalékot a boltnak, hogy tárolja nekem a könyvet, és szarakodik annak jogvédelmével.

Szerintem a veszteség minimalizálása abból fakad, hogy nincs jó koncepció ehhez, nincs a koncepcióhoz megfelelő szükségletfemérés, nincs jó üzleti stratégia és marketing alátolva, nincsenek jó emberek, akik ezt eladnák. Hagyják, hogy a dolog szájról szájra, blogról blogra terjedjen, és népi hagyománnyá váljon. Ebből sosem lesz úgy pénze senkinek, ahogyan elvárná az elején. A könyvnyomtatásnak van jelenleg Gutenberg óta - mennyi is? - 1550-1560 évnyi fórja. Ezt nem lehet 2 év alatt behozni, és átszoktatni az embereket valami másra. És szerintem, mivel az ember egy szenzibilis, sok szenzorral élő lény, sosem fogja tudni pótolni semmi a papír fogásának érzését, a nyomdafesték illatát, a gyűrt és megsárgult lapok élményét, a pecsétfoltok és gyűrődések történetét, és a többi. Mindig lesz nyomtatott könyv. Nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, amit a digitális könyv tud, és abból olyan nélkülözhetetlen szükségletet csinálni, és elterjeszteni, amitől nem lesz veszteséges.

És szerintem ez azért nem megy, mert továbbra is "könyvben" gondolkoznak azok, akik ezzel foglalkoznak. Ez a könyv nem az a könyv. És amíg ez az eladók fejében nem tud átalakulni, addig a keresleti oldalon sem tud átalakulni ez a kép, s addig nem lesz belőle olyna szükséglet, mint pl. a mobiltelefonokból... Amit én nem is értek...:))

nagygabe 2011.12.13. 09:59:51

@myofibrillum: Vatera és tesz-vesz esetén nem volt nehéz az egységesítés, ugyanis egy cég. Még 2009-ben a Vatera felvásárolta a tesz-veszt :)

nagygabe 2011.12.13. 10:10:43

@myofibrillum: Szerintem itt addig nem lesz jelentős változás, amíg nem jelennek meg a bestsellerek is e-könyvben, egy időben a papírkiadással. Akár csak a magyar írók, mint pl. Lörincz L. László, Müller Péter, Moldova György. De vegyük ide Fejős Évát, vagy az összeesküvéses thriller mesterét, akinek már a második könyve jelent meg!!! (muhaha), Frei Tamást. Nem hiszem el, hogy ők ragaszkodnának a csak papír megjelenéshez, ha a kiadó felajánlaná az elektronikus formát is. Tehát itt nem lehet gond a jogokkal. A gond ott van, hogy a kiadó nem is akarja elektronikusan megjelentetni, hiszen akkor jóval kevesebb papírkönyvet adnának el.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.13. 11:47:01

@myofibrillum:
"A piaci rést nem lehetne valahogy szűkebbre szabni? "

Hát így is az a baj, hogy túl szűk. :)

"Az ingyenes tartalom miért ingyenes? "

Mert vannak, akik úgy gondolják, hogy miután kiadták a pénzt az ekönyvolvasóra, ezek után ingyen jár nekik a könyv. Reklám a szerzőnek, persze, de ezeknek az olvasóknak a többségét nem érdekli, hogy milyen módszerrel nem vesz könyvet.

"Hogyan lehetne megszerezni ennek a témának olyan szerzőket, akiknek veszik a könyveit,"

Szépen, lassan, apránként. Nem úgy, hogy szerzőnként kitalálunk egy új, tutibiztos közvetítési módot.

"Másik, amit érzékelek Nálad is, a többieknél is, ez az úgysincs remény arra, hogy megoldjuk. "

Nem erről van szó. Olvasói oldalról: már látszik, hogy mi az az irány, ami olvasóként használható könyvesboltot jelent. Csak a tartalom hiányzik.
Kiadóként: a legnagyobb kiadók, akik óriási lökést adhatnának az egész ekönyv-ügynek, beletettek jó pár millió forintot egy olyan rendszerbe, ami nem működik. Ezt nem fogják még egyszer megcsinálni.
Úgyhogy most még egy ideig az van, hogy a pár csillogó szemű fanatikus próbálkozik, és amint eredményesek lesznek, megmozdulnak a nagy kiadók is.

(Mellékszál: Erdély aranykorát nem kell digitalizálni, fent van a MEKen, pár száz forintért meg ekönyvolvasóra optimalizáltan is meg lehet venni.)

Egy olyan modellt, amikor a vásárló megveszi a könyvet, és utána még fizessen azért, ha másik eszközön olvasnák, körbe fognak röhögni. Ez nem a vevő kiszolgálása, hanem újabb bőr lenyúzása, aprópénzért (mert minimális összeg marad egy pár száz foritos átutalás után a boltnál.)

A veszteségminimalizálás egyetlen oka, hogy jelenleg nincs elég fizetős vásárló. Ennek egyik oka az, hogy nem tudnak elegen az ekönyvekről, de ugyanilyen súlyos ok, hogy vannak rengetegen, akik tíz- sőt, százezreket kifizetnek egy kütyüért, de (vagy éppen ezért ?)) pár száz forint már túl sok egy könyvért, alkalmazásért stb.

Összegezve: vásárlóként annyit tehet az ember, hogy az őt érdeklő tartalmat, a szerinte jó üzleti megoldásokat vásárlásával támogatja, mást nem nagyon.

myofibrillum 2011.12.13. 18:36:12

@nagygabe: Ebben én nem vagyok biztos ám.

Egyébként, én nem a könyvvel indítanék, mert annak túl nagy a fogyasztói piaca. Szerintem nem a bestseller lesz a Trójai Faló, sem a klasszikus irodalom.
Reggel már nem volt időm megírni, hogy én a tankönyvkiadókat, az egyetemi jegyzetboltokat céloznám meg elsődlegesen. azokat a tanárokat, akik jegyzeteket írnak, és olyan tankönyvekből dolgoznak, amiket a hallgatók halomra fénymásolnak. Az egyetemi fénymásolókban, szakkönyvek között keresném a kereslet-kínálat réseit.
Professzore ma azt mondta, szerinte nehéz lenne egy olyan kütyüvel operálni, amiben van olyan technológia, amiről beszélek - "de mondjuk legyen" -, és hogy azért az egyetemisták többsége nem birtokol pc-t, vagy laptopot, ami kiválthatná az e-könyv olvasókat, és elérhetővé tennéa digitális tartalmat. Viszont, én nem találkoztam olyan egyetemi tanárral az elmúlt években, aki ne számítógépen megírt formátumban akarná a dolgozatokat, szakdolgozatokat, műhelymunkákat, gyakorlati beszámolókat látni. A közgazdasági és műszaki szakirodalom a csillagos eget súrolja, és nehezen beszerezhető. Heppem a szakmai folyóiratok, és újságok magyarországi kiadatása, mert állandó bajom, hogy semmi szakmai laphoz nem lehet épeszűen hozzájutni a mai digitalizált világban.

Arról is beszéltünk, hogy bizony a drága kütyü mellett fizetni a könyvért, nem éri meg. Én erre annyit mondtam, hogy itt van 3 doboz könyvem, ami csak a helyet foglalja. Soha nem fogom őket olvasni, van, ami 3 példányos darab, ha költözöm, csak a helyet és a súlyt jelenti, és reményeim szerint hamarosan elektronikusan is meg tudom majd őket venni, és elférnek max. 0,5 kg-ban, és csak reménykedem abban, hogy az antikváros annyit ad értük, amennyibe az e-könyv formátumuk kerül majd. De a többségükért nem fog annyit adni, és ha be is veszi, mert el tudja adni, akkor is, háromszoros áron fogom holnap látni az antikváriumok polcain. Mégis hogy van ez?

myofibrillum 2011.12.13. 18:58:13

@Komavary:
"Hát így is az a baj, hogy túl szűk. :)"

Itt jön a jó székely gyerek, és így felelé az apjának: Apám, én nem tágítok!

"Mert vannak, akik úgy gondolják, hogy miután kiadták a pénzt az ekönyvolvasóra, ezek után ingyen jár nekik a könyv. Reklám a szerzőnek, persze, de ezeknek az olvasóknak a többségét nem érdekli, hogy milyen módszerrel nem vesz könyvet."

Én ezt komolyan nem értem. Még most sem. Hogyan gondolhatja bárki is, hogy ezzel nincsen munka? Nem írt egy darab szakdolgozatot, egy nyamvadt kis beadandó gyakorlati beszámolót sem, sosem, egyetlen egyszer sem?

"Szépen, lassan, apránként. Nem úgy, hogy szerzőnként kitalálunk egy új, tutibiztos közvetítési módot."

Hát, én sem erre gondoltam. :))

"Nem erről van szó. Olvasói oldalról: már látszik, hogy mi az az irány, ami olvasóként használható könyvesboltot jelent. Csak a tartalom hiányzik.
Kiadóként: a legnagyobb kiadók, akik óriási lökést adhatnának az egész ekönyv-ügynek, beletettek jó pár millió forintot egy olyan rendszerbe, ami nem működik. Ezt nem fogják még egyszer megcsinálni.
Úgyhogy most még egy ideig az van, hogy a pár csillogó szemű fanatikus próbálkozik, és amint eredményesek lesznek, megmozdulnak a nagy kiadók is."

Ahan. És mit csinálnak a fanatikusok, amit a több millás beruházások nem tudnak? Azaz, mégis mi a lóf...-tól várják majd a megoldást???

"Egy olyan modellt, amikor a vásárló megveszi a könyvet, és utána még fizessen azért, ha másik eszközön olvasnák, körbe fognak röhögni. Ez nem a vevő kiszolgálása, hanem újabb bőr lenyúzása, aprópénzért (mert minimális összeg marad egy pár száz foritos átutalás után a boltnál.)"

Ezt bele kell kalkulálni a témába pedig. Akár tetszik, akár nem. Vagy marad a kemény, nem tudom másikon használni, mert annyira levédik kínlódás, ill. juj, meglopnak parázás. Ez kinek jobb? Van kompromisszumos megoldás. mint mondtam, nem egyenkénti összegekkel, hanem összegyűjtött apróval. Olyan ez, hogy ha egy évig dobálod a perselybe a fém kétszázasokat, jövőre elmész belőle a tengerpartra - oké hegyekbe - nyaralni - telelni.

"A veszteségminimalizálás egyetlen oka, hogy jelenleg nincs elég fizetős vásárló. Ennek egyik oka az, hogy nem tudnak elegen az ekönyvekről, de ugyanilyen súlyos ok, hogy vannak rengetegen, akik tíz- sőt, százezreket kifizetnek egy kütyüért, de (vagy éppen ezért ?)) pár száz forint már túl sok egy könyvért, alkalmazásért stb."

Ez megint olyan, hogy vettem egy könyvespolcot, ami stabil, és fix, és nagyon szép, és most akkor nem teszem teli könyvvel? Ez megint micsoda már? Az emberek nem hülyék, csak nem jól kommunikálunk velük. Olyan szükségletükre kell rátapintani, amitől szellemi orgazmusuk lesz. ez a lényeg.

"Összegezve: vásárlóként annyit tehet az ember, hogy az őt érdeklő tartalmat, a szerinte jó üzleti megoldásokat vásárlásával támogatja, mást nem nagyon."

:D Ne haragudj, én taposom a PET palackot, és szelektíven gyűjtöm a hulladékot, de ettől még a németek itt az Alföldön létesítenek illegális hulladéklerakóhelyeket, és a tengerben szigeteknyi szemét úszkál.
Ezzel arra akartam utalni, hogy nem jó a hozzáállás a témához. Továbbra sem jó. Nem Téged akarlak ezzel csesztetni, ne vedd személyesre, kérlek! Ezzel az egész témával van itt a baj. Nagyon rossz ennek az egésznek a verbális marketingje - ja, amúgy ismered azt a nyuszikás viccet erről? Ha valaki ismeri, beírhatná, mert nagyon tanulságos, de én mindig elfelejtem a vicceket, és most a neten sem találom sehol.

Szóval, azt látom, hogy így nagyon be vagytok erre az egészre szűkülve, a problémára, arra a menetre, ahogyan ez van, a sok kudarcra, a fikázásokra, a kinek van nagyobb fa... akarom mondani szuperebb kütyüje versengésbe, a kiadókkal vívott harcokkal, hogy a könyvforgalmazóknak nem éri meg, és a többi, közben meg kiöntjük a gyereket a vízzel. Valamit még én sem látok ebben a témában tisztán, csak azt érzékelem itt, hogy valami nagyon nem stimmel, valami nagyon nem jól van, mintha a puzzle-t úgy raktátok volna ki, mintha be volna fejezve, közben a kialakított kép nem az, ami egészlegességet adna. Még nem tudom, mi a hiba, hol bújik meg, de még kérdezgetek, ötletelek, hátha előmászik magától... :))

Ja, és őszintén és nagyon elnézést kérek azoktól, akikre borzasztóan fárasztóan hatok! :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.19. 14:44:36

@myofibrillum:
Hol a hiba.

1. Magyar nyelvű kurrens irodalmat nem adnak ki a jogtulajdonosok, mert állítólag nincs rá kereslet.
V1. Van, mert a magyar nyelvű kurrens irodalmat, szerzőtől függetlenül, beszkennelik, kijavítják, konvertálják és hozzáférhetővé teszik több helyütt az interneten. Ja, hogy ez lopás? Persze, de háborúban is az van, hogy amit megvenni nem lehet, azt vagy elcserélik, vagy ellopják.

2. Végletekig (gyakorlatilag kiadók szintjére) szegregált értékesítési modell fut, mindenki a saját útját akarja járni, a saját elképzelései szerint.
V2. Ahogy Dwo is írta, brutális pénzeket öltek fejlesztésbe úgy, hogy a magyar piac sajátosságait nem ismerték fel időben. Ott az e-könyv Magyarország példája (pedig Weiler Péter még ért is a marketinghez). Mindenki a magyar amazont akarja megcsinálni, de úgy, hogy pont az nincs meg, ami az Amazonban az összes rákfenéje ellenére jó: a kő egyszerű vásárlói élményt.

3. A vásárlók lopnak és nem vásárolnak.
V3. Amit megvenni nem, csak ellopni lehet, azzal mi legyen? Az egyszeri ember nem azért vesz e-könyv-olvasó eszközt, hogy papírnehezéknek vagy könyvjelzőnek használja, hanem hogy olvasson rajta. Ha nincs bolt, ahol vásárolhat, akkor kiszolgálja magát más módon. Még tovább mélyíti a gondot, hogy hiába lesz majd egyszer vásárolható tartalom, addigra jó eséllyel annyira beleszokik az ingyencirkuszba, hogy dafke nem fog vásárolni (ez nagy gáz lesz tényleg).

4. Van egy ötlet. Páran már realizálták, és mégsem működik. Az okát nem tudom. Ennek lényege: "Figyelj, van itt egy bolt, te adsz tartalmat, mi konvertáljuk, feltesszük, kezeljük satöbbi, a vételár jelentős részét meg megkapod jogtulajdonosként. Kell?" Válasz: "Nem, köszi, megcsinálom magamnak."
V4. A blogon itt 99,9%-os valószínűséggel tudjuk a jó receptet. Ehhez képest a legnagyobb magyar szereplők (e-könyv, Ulpius, polc.hu) konkrétan nem állnak szóba velünk. A Multimédiapláza meg igen, nem is akárhogy. Furcsa mód működik a rendszerük. Még bejáratós, de működik. Pedig mi nem vagyunk profitorientáltak, én speciel nem is Ferrarit akarok, mint Dworkyll, hanem Elan-t, szép fehéret, ezzel együtt le vagyunk sajnálva. Hogy lehetne akkor egy olyan káosztba egységet vinni, amelynek az összes fele _elvileg_ ellenérdekelt az együttműködésben?

Konklúzió: semmi más esély nincs most a magyar tartalompiac megmozdítására, minthogy villámgyorsan, a lehető legtöbb formátumban, de csupán EGYETLEN csatornán terjeszteni az elektronikus tartalmat. Nem az ujjamból szoptam az ötletet, az Amazon is így csinálta, az Apple is így csinálta, az Android Market is többé-kevésbé így csinálja, de ezt tartja/tartaná jónak egy magyar kaidó marketingvezetője is. És a megdöbbentő az, hogy tulajdonképpen csak az elhatározás hiányzik hozzá, semmi más.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.19. 14:53:27

@nagygabe:
Frei és Fejős is, sok mással egyetemben az Ulpiusnál van, ők robbantani fognak heteken belül. Kérdés, hogy a többiekhez hasonlóan elb*sszák-e vagy sem, mert azt, hogy mit akarnak csinálni, nem kötötték az orrunkra.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.19. 15:55:55

@Komavary:
Így jártak... Tartok tőle, hogy ez is az e-könyv Magyarországhoz hasonló nagy csinnadratta lesz, zéró eredménnyel.

foldeslaszlo 2011.12.20. 18:40:36

Többeknek, főleg myofibrillumnak: Az e-könyvek (en bloc) a munkám, ezzel foglalkozom a munkahelyemen.
Fejleszteni bármit ki lehet, és még jobbat is. Nem az a gond, hogy a kiadóknak nincs képzelőereje. Nincs magyar kiadó, amely egy nagy, egységes e-könyv-forgalmazási rendszer felállítását meg tudná finanszírozni. Én például teljesen egyetértek veletek, és nagyon szeretném is, de ez édeskevés. Egyáltalán nem csak az elhatározás hiányzik.
Nagy-nagy beruházás helyett összefogás? Ennél sokkal elemibb dolgokban sem képesek rá. Talán csinálja meg valamelyik mobilszolgáltató vagy bank (ún. pénzügyi befektető), amelynek van forrása? Végignézve az itthoni szolgáltatási árak színvonalán: biztos, hogy örülnénk ennek?
Az a kiadó, aki már beszállt, és nem antikváriumi könyvekkel (hanem pl. ismeretterjesztéssel, kortárs szépirodalommal - jó, nem Esterházy), azt látja, hogy megvesznek 2011-ben 1-2 példányt, vagy nullát (ez a gyakoribb)? Ugyan, minek növelné a rezsijét akár az e-könyvek előkészítésével is (nem két fillér, tapasztalatból mondom), amikor azért küzd, hogy a kereskedő kifizesse neki a hat hónapja(!) eladott nyomtatott könyvét.
Valaki más persze meg fogja csinálni, és erős a gyanum, hogy nem magyar szereplő lesz, hanem olyan, aki a globális bevételeiből meg tudja finanszírozni mondjuk 2020-ig az évi x tucatmilliós buktát.
Nagyon egyszerűen ki lehet számolni, mennyi e-könyvet kell egy ilyen rendszerben eladni egy év alatt, hogy talpon maradjon. (Nem a talponmaradásért fektetnek be...) Ekkora kereslet ma itt nincs, és jövőre sem lesz, pont. Százezres potenciális olvasóközönség kellene, de ez érdemi vásárlóerő-növekedést (2012-ben nem lesz) és kulturális szemléletváltozást (évekig tart, nálunk aztán főleg) előfeltételez.
Az ingyenes tartalom iránti végtelen nagyságú keresletre, sztem nem építhető üzleti terv. Ez nem egy keresőszoftver vagy egy közösségi kapcsolatépítő szoftver, amit el lehet tartatni szponzorokkal.
Már abban sem hiszek, hogy egy klassz, zökkenőmentesen használható kemény DRM (ha létezne) érdemben segítené a növekedést. Egyszerűen nincs elég fogyasztó a nagy számok törvényéhez, és ma úgy gondolom, ezt egy brutális kampánnyal is csak évek alatt lehetne elérni.
Az Amazon 3-4 év alatt generált magának keresletet egy többszázmilliós, gazdag piacon. Vajon visszajött már neki e-könyvből profitként (nem bevételként) az a pármilliárd, amit beletett? (Nem hiszem.) Nyilván nem ebből élte és éli túl pl. az elmúlt két évet.
Szerintem a megfelelő fiókokban (a tengeren túl) már ott vannak felírva a megfelelő papírokra, melyik globális játékos mikor jön Magyarországra, és akkor meglesz, amit most hiányolunk. Addig meg próbálkozik sok kis bolt sok nagy kínlódással és még nagyobb veszteséggel.
Ki lehet hozni havonta pár "bestsellert", lehet hájpolni az új médiumot (ennek tanúja és közreműködője vagyok), de az igazság az, hogy csak most kezd egy nálunk belterjes szubkultúra nagyon-nagyon lassan ismertebbé válni egy szűk rétegben, ami az átlagosnál nyitottabb az újdonságokra, és még pénze is van rá (az readerre). Örülök minden új látogatónak és vásárlónak, de idén nem látok igazán érdemi változást a magyar piacon, és azt sem látom, jövőre mitől lépnénk nagyot előre. Győzzetek meg, hogy rosszul látom.
Szóval úgy érzem, túlzóak az elvárások a kiadókkal szemben.

ibenny (törölt) 2011.12.20. 21:00:06

@foldeslaszlo: Valahol ertheto amit irsz, es igazat is adok. Viszont akkor ezzel egyutt nem kell arra varnotok (a kiadoknak), hogy jelentosen elenkuljon a magyar ekonyv-vasarlasi kedv, maradnak az ingyenes alternativak, mar magyar nyelven is (mar aki ugy olvas). Tetszik, nem tetszik, ez van, ha adodik kereslet, az kinalat hijan is kielegul, igy vagy ugy.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.12.20. 21:05:32

Kis hab a tortán, hogy a magyar állam most próbál rátenyerelni a mobilfizetésekre és egy állami monopóliumot csinálni belőle. Pedig pont a mobilfizetéssel lehetett volna becsalni az egész ügyet egy/több mobilszolgáltató tőke-ernyője alá, hogy legalább a tranzakciós ügyeket és az ügyfélkezelést méretgazdaságosan lehessen intézni.

Az EU biztosan tarkón fog somni valakit ezért, előbb vagy utóbb, hasonlóan a 4. mobilszolgáltatóért (adóbevételből finanszírozott gerinchálózattal a liberalizált piacra, ugye) de a mostani befektetők azért megvárják ezt a "kokit" mielőtt elektronikus fizetésbe ruháznának, az tuti. Sajnos

phaid 2011.12.20. 21:06:10

@foldeslaszlo: "Fejleszteni bármit ki lehet, és még jobbat is. Nem az a gond, hogy a kiadóknak nincs képzelőereje. Nincs magyar kiadó, amely egy nagy, egységes e-könyv-forgalmazási rendszer felállítását meg tudná finanszírozni. "
Ha nincs erőforrás az egységes e-könyv-forgalmazási rendszerre, akkor nem lehetne valami olyasmit csinálni, hogy az e-könyv boltot mindenki maga csinálja (ahogy most is vannak boltok), de egy "interfész"-ben megegyezve a közösséggel együtt kifejlesztenek egy egységes információs felületet, ahol a kínálatot egységes felületen böngészve választhat a vásárló? Bár ez így leírva naivitásnak hangzik. :-(

myofibrillum 2011.12.20. 21:42:26

@foldeslaszlo: És Professzore!
Köszönöm hogy megtiszteltek az időtökkel, figyelmetekkel. Ez a többieknek is szól!

Én nem az üzlethez és nem ehhez az üzlethez értek, hanem ahhoz, hogy megkeressem egy rendszerben a kommunikációs gubancokat, amelyek elaksztják az érdekelt felek közötti információs átvitelt, mindezt emberre és nem gépekre szabva. És így, ebből a hozzáértésből szemlélve a dolgot a következőket látom:

A magyar nyelvű olvasópiac nem csak Magyarországon belül létezik. Sőt, külföldön ezerszer jobban vágyják a magyar betűt, mint itthon! És aki sokat jár-kel a világban, vagy kiszorul a hazai földről, annak kincs minden digitális irodalom.
Ennek köszönhetően nem szabad csak magyar piacban gondolkozni, illetve valószínűleg le kell paktálni olyan szolgáltatókkal is a tartalom forgalmazására, amely nem magyar érdekeltségű, példának okáért az Amazonnal. Mert oda eladni megéri. De gondolom, itt felmerül a kizárólagosság kérdése. Gondolom, idegen nyelvű (angol szemmel) irodalmat illetően az Amazon nem köthet olyan szerződést, amely a kiárólagos forgalmazást biztosítja. Nem volna logikus üzleti húzás tőle, mert nem tud monópol helyzetűvé válni ebben a témában. Ezért bizonyos szempontból nem éri meg neki ilyen feltételt szabni. Másik oldalról meg azért érné meg, mert rengeteg magyar használja külföldön a Kindle-jét. De szóljatok, ha tévedek!

A következő: szintén monopól helyzetbe hozni a tartalom forgalmazást esztelenség magyar piacon. Két okból: az egyik, hogy a magyar mentalitás semmitől nem tűri el a monopól helyzetet. Egyszerűen nem olyan a magyar gondolkodás, hogy bezabálja azt a tényt, hogy nincs mozgásszabadsága, hogy nincs választási szabadsága, hogy legalább látszólag nem adnak neki szabad akaratot. Miért? Mert így is ki van szolgáltatva, és azon a területetn, amiben legalább szabadon dönthet, ami a Maslow-piramis növekedési szükségletek tartományába esik, ott nem tűri sem a függőséget, sem a kiszolgáltatottságot, sem az egyeduralmi rendszert. Nem csak azért, mert az ember önmagában ilyen lény, hanem azért is, mert magyar a mentalitása. "Mutasd a nyelvet, amit beszélsz, megmondom milyen a mentalitásod!"
Egy ilyen szabadon variálható nyelvvel megáldott lény nem fogja hagyni, hogy bekorlátozzák akkor, ha a növekedéséről van szó.
(Bezzeg, ha az alapvető szükségleteiről beszélünk, akkor húzza fülét-farkát, hogy nem szégyelli közben a becsületét sem, mert utál rettegni, és bizonytalanságban lenni. Bár, ha túl soká gyötrik, majd kitör, mint egy ketrecbe zárt vadállat.)
A másik oka, mert túl kicsi a magyar piac. Az Amazon az angol nyelvterületen uralkodó forgalmazó. Nem is tudom, van-e ennél nagyobb forgalmazó a világon. Európában is egyre nagyobb teret hódít, és több világnyelvvel együtt is képes egyre inkább a térhódításra. Mivel a spanyolt beszélik legtöbben ezen a világon, így nem kellett sok neki, hogy az USA határain kívülre is elkezdjen terjeszkedni, majd betörjön úgy az európai piacra is, ahogyan sikeresen nyomja előre a hadállásait. Ne haragudjatok, de ezzel rohadtul nem lehet versenyezni.
Az új könyvek piacán pedig tényleg csak pár órás munkába telik, míg a digitalizált tartalmakat e-könyvekre átírják. Gondolom, erre megvan a saját szakember-csapatuk.

A magyar kiadók ott szúrják el, hogy azt hiszik, megéri nekik azt, ha házon belül alkalmaznak erre szakembereket, közöttük Téged is, László, és majd az általatok elvégzett munka előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. De nem fogja meghozni. Erre kell egy olyan csapat, akik azt mondják - ezek lehetnének Professzorék -, hogy figyeljetek, mi összessedjük és megcsináljuk Nektek a digitális tartalmat, ill. az ingyen illegálisan terjesztőket grabancon kapjuk, rávesszük őket arra, hogy dolgozzanak nekünk, és segítsenek az egységesítésben, hogy több forgalmazott tartalom legyen kapható. Cserébe kapnak valami kedvezményt, vagy könyvjutalmat a kiadóktól. Ha részt vesznek az általuk megcsinált tartalom pofásítási munkájában, esetlegesen újabb tartalmakat csinálnak meg maguknak, és adnák oda ezt szívesen másnak, akkor kapnak a munkájukért cserébe valamit. Majd kitaláljátok mit. A cél, hogy az illegálist beforgassuk a legálisba, és ezt jutalmazó rendszeren keresztül tegyük.
Szerintem bőven elegendő, ha csak a tartalom létrehozását, megformázását és egységesítését fogja egybe egy cég, egy vállalkozás. Ez olcsóbb, és ellenőrzhetőbb munkát teremt. A forgalmazási jogokat, és a forgalmazás megérését pedig úgy egyeztetnék le a kiadókkal, hogy a forgalmazások után kapjon jutalékot a tartalmat létrehozó cég. Ha pedig ez utóbbi akar forgalmazni, akkor meg a kiadó megkapja az összes idevonatkozó jogdíjat. Ez tipikusan olyan munka, amit outsourcingolni érdemes. Nem érdemes a kiadóknak vesződni ezzel. Nem így kapják meg azt a védelmet, és kizárólagosságot, amire vágynak!

Így sok legyet üttök egy csapásra. A kiadók kiadták a drága munkát, és tehermentesülnek ezen munkabázis fenntartásától. Az olvasók így is, úgy is fognak tartalmat lopni, mert kell nekik. Ők ebbe időt és energiát őlnek, hát becsüljük meg a ravaszságukat és munkájukat, és adjunk nekik legalizálási felületet ehhez. Így ők is nyernek, mert egy részről legálisan megkapják azt, amire szükségük van, ha meg loptak, akkor pedig rábírjuk őket arra, hogy ne tegyék, mert ha segítenek, akkor hamarabb áll elő az, hogy megkapják kevesebb idő, energia befektetéssel mindazt, amire szükségük van. Szerintem 600 oldalt bescennelni és formátumra szabni elég nagy szívás. De ez magánvélemény. Ugyanakkor az egy darab tartalomkészítő céggel a rendszer így egy középpontba folyik bele, és több irányba tudja áramoltatni a hasznot, ill. valahol - bizonyos pontokon - kölcsönössé tehető az áramoltatás, és így minden fél nyer az együttműködésből. Ez egy olyan modell, ami nem igényel túl sok plusz befeketetést, és levesz egy csomó terhet és megoldandó problémát azoknak a válláról, akik most ezt egyedül akarják megoldani. Szerintem tök feleslegesen.

Hasznot pedig valóban nem ma, vagy holnap fog hozni, hanem sok-sok év múlva. Kezdetben lehet a tartalom drága, de össze lehetne kapcsolni azzal, hogy pl. a kiadó antikvár példányú könyveket ad ajándékba a drágább e-könyv árakért kárpótlásul. A könyvet a vásárló bizonyos értékhatárig választhatja. Így a papírkönyv nem kerül a szemétre, az olvasó pedig két legyet üt egy csapásra. A könyvet több szintű értékként élvezheti.

De még lehet, hogy volna pár tucat ötletem a megoldásokra.

myofibrillum 2011.12.20. 21:49:20

@phaid: Szerintem maga az interface egységesítése pusztán matematikai - azaz programozási - kérdés. Ugyanaz a felület tartalmazhatja az összes kiadó releváns hivatkozását is, és hogy hova és kinek megy el a pénz, az már a vásárlókat tökre nem érdekli. Annyira nem naivitás, bár mindenneka leprogramozása valószínűleg nem lesz egyszerű, illetve a hardvert mögépakolni, mert ennek azért kell egy komoly biztonságtechnikai háttér, az adatok, és a pénzek kezelése végett. Főleg, ha olyan rendzerben akarják ezt megoldani, ahogyan most lehet kuponokat vásárolni a nemjuteszembemelyikekönybolt-ban most.
S ez utóbbi miatt sem éri meg olyan kiadóknak ezzel foglalkozniuk, akiknek nincs meg a hardver backup a dologhoz.

gh14 2011.12.20. 23:36:10

@foldeslaszlo:
"Nagy-nagy beruházás helyett összefogás? Ennél sokkal elemibb dolgokban sem képesek rá."

Miért nem képesek rá? Mi az oka? Volt már rá kezdeményezés? Ha igen, min bukott el?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.21. 01:05:17

@myofibrillum:

"(...) példának okáért az Amazonnal. Mert oda eladni megéri."

Vettél már (trükközés nélkül) ekönyvet az amazontól? Megnézted, milyen feltételekkel tudnál eladni, Magyarországról?

"Gondolom, idegen nyelvű (angol szemmel) irodalmat illetően az Amazon nem köthet olyan szerződést, amely a kiárólagos forgalmazást biztosítja."

Miért ne köthetne? Az Amazon lehet, hogy kényelmes vásárlói szempontból, de amikor a dolgozóiról, vagy éppen a kiadókról van szó, a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül dönt a maga hasznára.

"A következő: szintén monopól helyzetbe hozni a tartalom forgalmazást esztelenség magyar piacon."

...de az Amazon jó megoldás lenne?

"Mivel a spanyolt beszélik legtöbben ezen a világon, így nem kellett sok neki, hogy az USA határain kívülre is elkezdjen terjeszkedni, majd betörjön úgy az európai piacra is, ahogyan sikeresen nyomja előre a hadállásait. Ne haragudjatok, de ezzel rohadtul nem lehet versenyezni."

Van már spanyol Amazon. Ha jól tudom, ez nem sokat jelent Dél-Amerika szempontjából: területi jogok miatt oda nem forgalmaz. (Arról nem is beszélve, hogy a kínait beszélik a legtöbben ezen a világon, Kína meg Japánnál is keményebb dió lesz az Amazonnak...)

A magyar piac meg még fényévekre van az Amazon szolgáltatásaitól, de már vannak olyan elemek, amikkel felhasználóbarátabb tudna lenni. Csak egy apróság: még vagy másfél évig biztosan nem szolgáltat epubot.

"Szerintem bőven elegendő, ha csak a tartalom létrehozását, megformázását és egységesítését fogja egybe egy cég, egy vállalkozás. Ez olcsóbb, és ellenőrzhetőbb munkát teremt. "

Jelenleg ezt szerintem nem termeli ki egy ekönyv sem. Egy kiadónál alkalmazott szakember (a napi munka részeként) viszont ugyanilyen minőségi munkát teremthet.
Persze, lehet outsourceolni a tördelést, a szerkesztést, a borítót - ez meg is történik - de én, vásárlóként, jobban bízom egy olyan kiadóban, amelyik nem dolgozik feketedobozokkal: aki elmondhatja, hogy ez a kiadvány az ő felelősségük, nem csak azt, hogy idáig volt a mi szövegünk, azután beleesett egy ekönyvkészítő műhelybe, nesze, vedd meg!

És ismét: "Ugyanakkor az egy darab tartalomkészítő céggel a rendszer így egy középpontba folyik bele,"
Hogy is volt a monopóliumot nem tűrő magyar lélekkel?

myofibrillum 2011.12.21. 09:06:37

@Komavary:
"Vettél már (trükközés nélkül) ekönyvet az amazontól? Megnézted, milyen feltételekkel tudnál eladni, Magyarországról?"

Nem, ezért lehetne esetleg velük megegyezni.

"Miért ne köthetne? Az Amazon lehet, hogy kényelmes vásárlói szempontból, de amikor a dolgozóiról, vagy éppen a kiadókról van szó, a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül dönt a maga hasznára."

Köthet, azt írtam, nem feltétlenül érné meg számára sem.

"...de az Amazon jó megoldás lenne?"

Nem forgalmazói monopól helyzetre gondoltam, hanem egy a sok közül. A fentiek függvényében. Hülyét csinálsz belőlem azzal, hogy szétszeded a kontextust.

"Van már spanyol Amazon. Ha jól tudom, ez nem sokat jelent Dél-Amerika szempontjából: területi jogok miatt oda nem forgalmaz. (Arról nem is beszélve, hogy a kínait beszélik a legtöbben ezen a világon, Kína meg Japánnál is keményebb dió lesz az Amazonnak...)"

Akkor kínai. De emlékeim szerint még mindig nem számít világnyelvnek hivatalosan. A spanyol még évekig vezetett az angol előtt, most néztem meg, hogy ez változott. Ettől függetlenül arabul és hindiül is tbben beszélnek, mint angolul. És európai szempontból nekünk azért relevánsabb a sapnyol. És már az olaszoknak is van. Itt vannaka szomszédban. Még mindig nem értem, miért ne lehetne őket is a forgalmazók közé beemelni. Volt rá probálkozás? Te utánajártál? Lehet erről valahol olvasni?

"Jelenleg ezt szerintem nem termeli ki egy ekönyv sem. Egy kiadónál alkalmazott szakember (a napi munka részeként) viszont ugyanilyen minőségi munkát teremthet.
Persze, lehet outsourceolni a tördelést, a szerkesztést, a borítót - ez meg is történik - de én, vásárlóként, jobban bízom egy olyan kiadóban, amelyik nem dolgozik feketedobozokkal: aki elmondhatja, hogy ez a kiadvány az ő felelősségük, nem csak azt, hogy idáig volt a mi szövegünk, azután beleesett egy ekönyvkészítő műhelybe, nesze, vedd meg!"

Én nem értelek. Megveszed az összes világmárka összes kínai gyártmányú termékét, már a nyomorék fokhagymát is Kínából importáljuk, de képtelen lennél bízni egy magyar vállalkozásban, hogy esetleg nem szart és húgyot tesznek le az asztalra, hanem minőséget? Mondjuk mert a becsületük így diktálja? Mondjuk mert megéri nekik minőségileg dolgozni? A minőségi ellenőrzést meg több szűrőn is át lehetne ereszteni: többek között a lopott tartalmakkal operáló felhasználókon. Úgyis állandóan azon nyavalyognak, hogy szart kapnak. Már csak megint üzleti fogás kérdése, hogy a tesztelésért kapnak valami "jutalmat".
Az egy szakemberes kismegoldások kismegoldások maradnak. Egy ember nem tudja azt a mennyiségű kínálatot kitermelni, amire a vásárlóknak szüksége volna, és a felhasználók megint csak azon kattannak le, hogy nincs elég könyv a kínálatukban, és akkor egyért már minek. Én is ilyen vagyok: egyért nem állok sorba, inkább lemondok róla. Ez a magyar mentalitás. Hiába küldöd ki neki mail-ben. Vagy töltheti át a kütyüre azonnal. Nem fogja bedugni csak arra a kis időre, mert az vesződés, és nem éri meg neki. inkább odatolja egész éjszakára a gépet, hadd dolgozzon. Mondhatnánk azt is, hogy miért nem gyűjti egybe, és mondjuk havonta egyszer vesződik vele otthon. A válasz, mert ha megvette, azonnal kell neki. Olvasni akar. Beleolvasni. Mindegy.

"Hogy is volt a monopóliumot nem tűrő magyar lélekkel?"

Úgy volt, hogy nem a forgalmazásban egyeduralkodó, hanem a létrehozásban az. Mindenki azzal foglalkozik, amiheza legjobban ért. Ha egy cég kiadja százfelé a munkát - pl. egy tördelőnek az összes kiadványát -, ott lassú a munka, lassú a minőségellenőrzés, lassan van új könyv, és lassú a munkaerő ellenőrzése is. A vezetőnek külön kell figyelnie még erre is, és az ezzel kapcsolatos értékesítésre, és az ide kapcsolódó eltérő marketingre, és az ide kapcsolódó eltérő reklámozási platformra, és sales-re, és nem sorolom. Külön üzletág, ami nem biztos hogy megéri a kiadónak, de technikailag át tudja tőle vállalni egy külső megbízott, aki meg ehhez ért. És a forgalmazás nem monopolizált, mert az egységesített platformhoz mondjuk csak virtuális, ha van a kiadónak vasa (értsd harver támogatása is) hozzá, akkor nála mehet a konkrét biznisz, de pl. egységes kínálati rendszerből odajutva. Ha meg nincs elég vasa hozzá, akkor meg a közös felületet biztosító cég - nem kell feltétlenül maga a tartalomkészítő cégnek lennie - biztosítja a másik kiadónak is. Így persze az e-könyvből származó haszon elveszne, mert a vasért is fizetni kell.

Komolyan nem értem, mi a gond azzal a mentalitással, hogy 1. Mindent megtalálhatsz egy helyen, de a részeket megtalálhatod más helyeken is. 2. Mindenki azzal foglalkozik, amihez profin ért. A kiadó a könyvnyomtatáshoz, a tördelő-szerkesztő mobibizerátorok az e-könyvhöz, a webforgalmazó a webforgalmazáshoz. 3. A profikat találkoztatni kell egymással, és közös nevezőre hozni = közös érdekek és együttműködés. 4. A vásárló megkapja, ami kell neki: széles választék, széles formátum, egységes platform, ahol vásárolhat, de ha a kiadónál akarja, megkapja ott is.

És ez alá odatolni egy üzleti modellt, és webes megoldásokat azok szoftver és hardver igényével.

Mondd meg, ha szerinted hülye vagyok, és inkább anyázzál velem, hogy kussoljak, de mondj megoldásokat Te is! Mert kritika és ötletszétbelezés tekintetében nagyon jó vagy! :P

Nem mondom most mást, mert elment a kedvema beszélgetéstől. Köszönöm az eddigi figyelmet és türelmet! Majd valaki megoldja egyszer...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.21. 09:45:21

@myofibrillum:
Figyu, ezzel az egésszel egy baj van, ez pedig a kiadói mentalitás:
"Miért vigyem hozzád a saját tartalmamat, hozd inkább te ide hozzám a tiédet, mert itt készen van minden". PONT ez most a kiadói hozzáállás. Mindenki a saját várában ücsörög. Egyetlen cég van, amelyiknek a vára ráadásul jónak tűnik, ez a Multimédiapláza.

A háttérben egyébként komoly szakmai féltékenység van, és ennek kiváltó oka az a kereskedői magatartás, ami mára halálra mérgezte a magyar könyves piacot: 50-60 százalékos kereskedői árrések, három nagy pilléren nyugvó kereskedelmi rendszer. Ezt az e-könyvek sajátosságai mellett nem lehet lemásolni, bármennyire is kísérleteznek vele.

Egy hely kell, ahonnan az összes e-könyv elérhető vásárlási célzattal, azonos feltételekkel, azonos minőségben, nagyjából ugyanúgy pofon egyszerűen. Ez most nincs meg, és azért nincs, mert mindenki ez az egy hely akar lenni.

myofibrillum 2011.12.21. 10:14:18

@Professzore: Értem. Erre írtam azt, hogy ki kell mozdítani a kiadókat abból a mentalitásból, amibe betokozódtak. Ez csak úgy érhető el, ha az e-könyvet illetően felfogják, hogy az NEM KÖNYV! Hanem egy másik szöveges tartalom. Mondom, hogy ehhez másik üzleti modell, másik stratégia kell. Amíg ez nincs meg egyvalaki fejében készen, addig nem lehet odamenni egyik konzervatívhoz sem, és eladni a számára. Erre mondtam, hogy ide egy trójai faló kell, azaz egy olyan új modell, ami kiszolgálja a feleket. És engem marhára idegesít, hogy mindenki ebből és azonnal akar eggazdagodni. A parasztnak is rendszeresen szántania, boronálnia, vetnie és aratnia kell ahhoz, hogy meglegyen a napi betevője. hánynom kell azoktól, akik nem akarnak tenni semmit a pénzükért, csak ülni és malmozni, miközben az a zsebükbe folyik. Ha a saját malmodra akarod hajtani a vizet, akkor először is kell egy vízgyűjtőrendszer, vagy egy jó vízhozamú folyó, aztán fel kell építened egy malmot, aztán rá kell venned a parasztokat, hogy hozzád hordják a gabonájukat, és ha jövőre is azt akarod, hogy a paraszt nálad őröljön, akkor nem keverheted össze a lisztet az ocsúval. És most egy pár napig nem jövök, mert csak felhúzom magamat ezen...

phaid 2011.12.21. 10:18:13

@myofibrillum: remélem nem komoly, hogy nem érvelsz többet. Vásárlóként teljesen egyetértek veled, olyasmi megoldás kellene, amiről írtál.
@Professzore: még senki nem csinált üzleti tervet egy olyan megoldásra, amelyet myofibrillum javasol? Persze nem egy év alatt fog megtérülni, hanem hosszútávon.

Úgy vélem, az e-könyv olvasók jobban el fognak terjedni. Most még néhány - de egyre több - tech-geek és olvasni szerető ember eljátszik vele, konvertálgat, pénzt áldoz rá (vasra, tartalomra egyaránt).
Aztán jön a következő generáció aki apánál látja a kütyüt, elkéri, olvas rajta. Bekerül a közösségbe és ott találkozik az ingyenes tartalommal a szürke zónából. Meddig lehet észérvekkel tartani benne a lelkesedést, ha egyszer nincs meg az olvasnivaló abban a formában és olyan elérhető áron amit hajlandó és ki tud fizetni?

phaid 2011.12.21. 10:21:05

@myofibrillum: "Ez csak úgy érhető el, ha az e-könyvet illetően felfogják, hogy az NEM KÖNYV! Hanem egy másik szöveges tartalom. "
Sőt, nem is csak tartalom, hanem egy komplett szolgáltatás. És ebben az esetben nem csak a nyers txt formátumért fizetek és azért a munkáért aki azt számomra élvezhető tartalommal tölti meg (író), hanem azért a szolgáltatásért is, amelyen keresztül hozzájutok.

myofibrillum 2011.12.21. 10:34:42

@phaid: :) Köszi, Téged vettelek egyik alapul, aki a legnehezebb vásárlói attitűdöt képviseled itt a rendszeres hozzászólók között. Ezek szerint jól észleltelek. :) És akkor jól észleltem a vásárlói attitűdök közül az egyik legnehezebb falatot. Ez a saját képletem része, és ahhoz, hogy ezen segíteni lehessen már pszichológiai megoldások kellenek. Az üzleti modellnek ezzel kell élnie, és ezt kell megértetnie a kiadókkal is, ill. erre megoldásokkal szolgálnia is. De ez csak az egyik tényező...

Ja, és ismételten megjegyzem, én csak e-könyv olvasót akartam venni, de olyat, ami kiszolgálja az igényeimet, és ezért jöttem ide segítséget kérni, és egyébként is, csak egy hülye bölcsész vagyok, ill. egy mindenbe belekotnyeleskedő nőszemély. Ennyi.

myofibrillum 2011.12.21. 10:46:23

@Professzore: "Ez most nincs meg, és azért nincs, mert mindenki ez az egy hely akar lenni."

Erre írtam korábban, hogy az egyhelyűséget nem lehet a forgalmazásra ráakasztani, de a készítésre és vásárlók felé mutatott virtuális felület tekintetében igen. Így jöttek létre a világmárkák, a brandek is. A készítő, a manufaktúra kézjegye ott rejlik a minőségben és a szolgáltatásban, és csak ezt tudod eladni megfelelő árban = ami hasznot hoz. A puszta szöveget nem fogod tudni eladni így. Ez nem puszta tartalomszolgáltatás, hanem annál ezerszer több. A felület, a látvány, a kezelhetőség, a praktikum, a gyorsaság, az egyszerűség. Ezt kell eladni, nem a tartalmat! Mert ez az érték az olvasóknak. Csak nézd meg, hogy a saját weboldal hogyan adja el a szolgáltatót, és _nem_ a szolgáltatást. Vizuális marketingnek hívják ezt. Nem tudom, mi a jó szó arra, ami a praktikumot és a hozzáférés egyszerűségét képviseli, de ezt kell meglovagolni a marketinggel, és alátolni az ezt létrehozó "manufaktúrát".

phaid 2011.12.21. 10:59:51

@myofibrillum: @Professzore: Nagyszerű! :-))
Megvan a terv, hogy hogyan kellene működnie a dolgonak.
Itt vagyok én, aki hajlandó vásárolni belőle, persze sok kicsit és nem egy-két nagyot (tehát a magyar viszonyokhoz mérten reális áron és nem minden sleppnek busás hasznot termelve).
Van valaki aki megcsinálja?

SaGa 2011.12.21. 11:00:26

@phaid: Már bocsánat, de ebben a formában ez marhaság. Sajnos a törvényhozók is ebből indulnak ki, emiatt van 25% ÁFA az e-könyvön, a nyomtatotton meg 5%.

Az e-könyv azért nem fogy Magyarországon, mert nincs. Amíg csak évi 20-30 kötet lesz, addig forgalom nem lesz, mert a szürke zóna 10-50x ennyit "ad ki" évente, ingyen, lelkesedésből, gyakorta jobb minőségben (értve itt a technikai kérdéseket), mint a kiadók.

A kiadók és ezzel foglalkozó alkalmazottaik meg még mindig arra hivatkoznak, hogy micsoda költség az e-book előállítása. Miért is? Többször leírtam: amennyiben van egy nyomtatásra kész állapotú, a formázási információkat (dőlt, vastag, középre igazított, stb...) is tartalmazó, szerkeszthető formátumú (doc, odt, rtf) forrásom, egy kötetet kényelmesen minden lehetséges funkcióval rendelkező e-pubbá, prc-vé és pdf-fé (mindhárom elkészül ennyi idő alatt, nem egyenként kell ár ennyi) lehet konvertálni kényelmesen fél-1 munkanap alatt. Nem spéci, drága célszoftverrel, hanem ingyen használható, vagy pártíz dollárért megvehető programokkal, meg némi kézimunkával. Ha napi eggyel számolok, közepesen megfizetett dolgozóval, akkor kötetenként lehet ez a költség 40000 Ft (közterhek megfizetve, szoftver ára, számítógép amortizációja, miegyéb; kötetenként 10 ezer marad nettóban a kézimunkát végzőnél). Kétezer kötetre vetítve 20 Ft pro darab.

Ezzel szemben a szürkezóna munkásai eltöltenek egy kötettel 1-3 hetet, mert a scanner és az ocr program hibázik, gyakorta még a kiadók által egy ideig elspórolt szerkesztők helyett is dolgoznak, javítják a sajtóhibákat, ingyen, csak mert szeretnek olvasni, hivatalos beszerzési forrás nincs, e-könyvekhez csak ezúton tudnak hozzájutni úgy, hogy adnak is érte cserébe valamit. Sokkal többet, mintha a boltban megvehetnék egyenként mondjuk egy ezresért. Ráadásul a legtöbb "könyvkalóz" megveszi a drága nyomtatott példányt és abból készít e-verziót magának és adja cserébe egy másikért.
Mi lenne, ha a kiadók a "szürkezóna" munkásainak üldözése helyett megpróbálnák megkérni őket az együttműködésre, ahogy már feljebb valaki azt fejtegette. Lehet, hogy mindenki jól járna.

Az, hogy az e-könyv köré lehet egy szolgáltatáscsomagot is felépíteni, csak a hab lenne a tortán, de a tortának még csak az összetevői is csak hiányosan vannak meg, nemhogy készülne.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.21. 11:08:11

@myofibrillum:
Pont a vásárlók felé mutatott egységes felület megvalósítása a legegyszerűbb a vásárlók felől nézve, az ellenkező irányban meg ez a legnehezebb. Nagyon nem egyszerű ugyanis egy értékesítési felületre kívülről "ráakaszkodni", a vásárló meg nem fogja érteni, hogy amit A boltból M-féle módon meg tud szerezni, azt az ugyanarról a felületről elérhető E boltban miért csak N-féle módon tudja megtenni.
Költséghatékonyság oldaláról elsősorban a pénz áramlási sajátosságai miatt érdemes a központosított kereskedési rendszert megvalósítani (8-10 könyv vásárlása esetén az egy könyvre jutó effektív költség számottevően alacsonyabb).
Az egy helyütt gyártás meg megint furcsa kérdés. Mindenki gyártani akar, mert egyelőre ez az egyetlen rész, amelyen érdemben pénzt lehet keresni (no nem eladással, hanem úgy, hogy valaki kiadóknak, tartalomgazdáknak szolgáltat.

A többivel maximálisan egyetértek, erre van/lenne szükség, viszont ebből sok tekintetben alig van valami, ami megvalósult volna.

A manufaktúra kérdse másodlagos, egyelőre hajlandóság kellene arra, hogy mindenkit egyazon virtuális karámba be lehessen terelni úgy, hogy az általad jogosan (és okosan) hőn áhított rendszer megvalósuljon. Akik most "régi vágású" könyvesek, ezt képtelenek előnynek felfogni. Sajnos.

phaid 2011.12.21. 11:11:08

@SaGa: melyik formában ostobaság amit írtam?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.21. 11:13:25

@SaGa:
Tegnap este gondolkodtam rajta, hogy csinálok egy nanonimitáson alapuló számlálót. Egy e-mail cím, mögötte egy automatizált rendszer szépen sorra rendezi a címeket szerző, cím, kiadó és "eladási szám" tekintetében. A forrás a magyar e-könyv-olvasók, akik minden befejezett könyv címét elküldik erre az e-mail címre. Van egy feltevésem, hogy pokoli nagy lenne a lista, és jópár kötet több százas, ha épp nem ezres tételben díszelegne rajta.

phaid 2011.12.21. 11:17:01

@Professzore: "Nagyon nem egyszerű ugyanis egy értékesítési felületre kívülről "ráakaszkodni", a vásárló meg nem fogja érteni, hogy amit A boltból M-féle módon meg tud szerezni, azt az ugyanarról a felületről elérhető E boltban miért csak N-féle módon tudja megtenni."

Szerintem a vásárló nem ostoba. Ha a szolgáltatás tájékoztatja őt a rendszerről, akkor elfogadja. Sőt, lehet hogy az E bolt N.-ik fizetési módja annyira kényelmetlen lesz, hogy inkább választja az "A" boltot, mert ott könnyebb a vásárlás.
Sőt ha a szolgáltatás kinövi magát és költséghatékonyabban tud eladni, akkor saját boltot is nyithat.

SaGa 2011.12.21. 11:23:19

@phaid: "Sőt, nem is csak tartalom, hanem egy komplett szolgáltatás. És ebben az esetben nem csak a nyers txt formátumért fizetek és azért a munkáért aki azt számomra élvezhető tartalommal tölti meg (író), hanem azért a szolgáltatásért is, amelyen keresztül hozzájutok."

Természetesen ezt is meg kell fizetni, de ugyanezt a papírkönyvnél is megteszed (sőt gyakorta a végfelhasználói árban sokkal magasabb a "szolgáltatás" ára, mint az író által létrehozott műé), mégsem mondod azt, hogy ez nem könyv, hanem szolgáltatás.

myofibrillum 2011.12.21. 11:23:26

@SaGa: Ah, köszönet! Még egy résztvevői oldal :)
Az ÁFA kérdés politika, nem pedig annak észlelése, hogy az e-könyv micsoda. Jelenleg szolgáltatásként kezelik, de ezen változtatni könnyen lehet, ha megfelelő ez irányban a politikai lobbizás. Itt javarészt csak olyasmivel lehet - most - ezt a témát beetetni, amely a "zöld", a "környezettudatos", a "közszolgálati" (pl. tankönyvek, oktatás oldal), vagy a kapcsolt termékek eladásából származó gazdasági fellendülést hozó "GDP növekedés" kulcsszavakat sorakoztatja fel. Ez utóbbihoz az kell, hogy a magyar piacról kiszoruljon egy-egy külföldi forgalmazó, illetve a magyar termék kivihető legyen a külföldi piacra, jó koncepciókkal. Pl. az Amazonhoz. Vagy a japánokhoz. Ehhez egy apró lépésekre leosztott, megfelelő közgazdasági elemzés szükséges, nem több, de nem is kevesebb. Illetve annak az elemzése, hogy mi lesz itt 2 éven belül, ha nem valósul meg az összefogás és az együttműködés a magyar partnerek között.

myofibrillum 2011.12.21. 11:34:43

@Professzore: Nem gondolkozhatsz úgy, ahogyan a könyvkiadók. El kell döntened, hogy akarsz-e malmot vagy sem. Ha úgy véled, ez egy jó vízhozamú terület, de még nincsenek jó helyen a patakmedrek, és a folyók, akkor rengeteg földmunkával, de megvalósítható, hogy oda fusson a víz, ahol a legnagyobb sodrású tud lenni, és te oda építheted a malmodat. S ehhez nyugodtan fel lehet előbb építeni a malmot is. És van már egy jó sodrású patakotok hozzá (Multimédiapláza). Ha sokat összegyűjtötök, tiétek lehet a legnagyobb malom az országban...

phaid 2011.12.21. 11:40:45

@SaGa: Ez igaz, de akkor újfent csak a kiadók ülnek a babérjaikon és a "papír" szolgáltatási formát erőltetik az "elektronikus" szolgáltatásra, holott az igény nem csak az előbbire lenne.

myofibrillum 2011.12.21. 11:40:47

@Professzore: Első lépés a kiadók meggyőzéséhez... :)

phaid 2011.12.21. 11:43:24

Nem lehetne nyitni egy chat szobát? Néha pörög a társalgás... :-)

myofibrillum 2011.12.21. 11:48:41

@phaid: A kiadói mentalitás ott szúrja el, hogy azt mondja: márpedig azt veszed meg, amit én akarok adni, mert nekem megéri, és nem azt adja, amire szükséglet és kereslet van. Erre írtam azt, hogy amíg júzernek nézik le a vásárlót, addig az nem fog szolgáltatást venni, mert a vásárló lelkének az kell, hogy szolgálják, kiszolgálják, maximálisan kielégítsék az igényét, és kinyalják utána a seggét is. Amíg a könyvkiadók nem hajlandók lemenni kurvába, addig a vevők nem fognak fizetni a szopásért. Már bocsánat a kifejezésért, de jelenleg ez a legérzékletesebb hasonlatom. :)

phaid 2011.12.21. 11:53:15

@myofibrillum: "...márpedig azt veszed meg, amit én akarok adni, mert nekem megéri..."
Hát ha így fognak továbbra is hozzáállni, akkor én meg azt mondom, hogy nem veszem meg tőlük csak azért sem. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.12.21. 11:53:40

@myofibrillum: "én csak e-könyv olvasót akartam venni, de olyat, ami kiszolgálja az igényeimet"

Kaptál választ a kérdésedre? Jó olvasók szerintem abszolút vannak, a tartalomhozjutás a kérdés.

myofibrillum 2011.12.21. 11:58:19

@Dworkyll: Köszönöm! Nem kaptam még teljes választ. Konkrétan azért nem, mert a tartalmak, amikre szükségem volna, hogy kezelje őket, illetve beszerezhetőek legyen a számomra, effekítve annyira korlátosak, hogy egyelőre még nem tudom, mit tegyek. Rengeteg anyagot kellene illegálisan megcsinálni magamnak, hogy megérje, hogy van kütyüm. A munkámhoz és a kutatásomhoz elengedhetetlen volna pedig... :(

ff48bp 2011.12.21. 12:00:36

Olyan sokat beszélgetünk itt a kütyükről, e-könyvekről és ez természetes ezen az oldalon. Én most azon morfondíroztam, hogy el kell gondolkodnom rajta, mikor olvastam utoljára papírkönyvet, olyan régen volt.
Szeretek képernyőn olvasni, praktikusnak tartom, s mégis, most, hogy karácsony táján bementem egy könyvesboltba, s forgattam az újdonságokat, összeszorult a szívem az érzéstől, ahogy pörgethettem a lapokat, szagolhattam a könyv illatát, amit mindig is imádtam és pillanatok alatt átvedlettem régi énembe. Jó dolog az e-könyv, de mindig van benne valami üresség. Eddig is tudtam, de akkor még erősebben éreztem: minden e-köny valahol egyformává válik, ha ugyanazon az olvasón olvassa az ember. Valahol elvész valami, mint mikor az ember műfát tesz a szobába. Megvan az élmény, ha belefeledkezem a tartalmába, de az illat elveszett.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.21. 12:29:24

@phaid: forum.ekonyolvaso.info
Ezért csináltuk.

foldeslaszlo 2011.12.21. 13:37:55

@SaGa: Nincs végleges doc, rtf, odt, mert a korrektúrajavításokat a kinyomtatott, tördelt anyagon végzik, és nem vezetik vissza a forrásba. Mi a helyzet pl. a lábjegyzetekkel? Mi a helyzet a verseskötet tartalomjegyzékével (többszáz sor is lehet)? Mi a helyzet a képek átméretezésével, beillesztésével. Általában ezek sincsenek meg külön, rendszerezetten, egységes méretben, hanem a pdf-ből kell kiszedegetni őket. Ha meg megvannak külön, az ellenőrzésük, sorbaállításuk, a helyük meghatározása (ha változik, lásd Vándorsólyom kötet) szerkesztői munka, nem konvertálós órabér.
közel 1500 e-könyvvel (forrással) foglalkoztunk eddig, tapasztalból beszélek. Vannak munkafázisok, amelyek nem automatizálhatók, könyvenként változó mennyiségben. Most is egy saját sorozatunkkal küzdünk, mesélhetnék, de az látszik, hogy rengeteg manuális munka lesz vele, pedig csak 4 éve adtuk ki. Sajna, nem tudtuk annak idején, hogy e-könyvet is akarunk belőle.
Szóval sok a manuális feladat, ami drágít, és a szervezésük, ellenőrzésük plusz idő és pénz.

foldeslaszlo 2011.12.21. 13:46:42

@myofibrillum: Tapasztalataim szerint az általad hivatkozott kiadói mentalitáson kívül vannak más kényszerítő körülmények is, amelyek befolyásolják a kiadók döntését. Az ismeretek hiánya, a kockázat kerülése, az alkalmazottak leterheltsége (időhiány), jogi korlátok. A kiadók egy (növekvő) részénél ez egy többtényezős kihívás.

myofibrillum 2011.12.21. 13:57:19

@foldeslaszlo: Erre a problémára volt javaslatként olyan konvertáló szoftver, amely bírja a pdf-et sok-sok olvasón. Ilyet nem lehet valahogyan csinálni?

foldeslaszlo 2011.12.21. 14:14:36

Megnéztünk néhányat: ezek az alapvető műveleteket tudják, és (többek között) a változatosan tördelt anyagoknál használhatatlanok. Épp emiatt szívunk most a már említett sorozatunkkal. Felmerült, hogy íratunk egyet, de az említett ezer apró eltérés (és a szokásos időhiány) miatt jegeltük az ötletet.

foldeslaszlo 2011.12.21. 14:18:42

Ja, bocs, félreértettem. Szóval ezzel gondolattal is foglalkozunk egy ügylet miatt. Az anyagaink egy jelentős részét újra kéne tördelni, mert egyszerűen nem fér el a kijelzőn, a vízszintes görgetés meg ugye... Még ezt is meg lehetne csinálni, ha nem az járna közben a fejünkben, hogy tkp. zsákutca.
Az olvasón újratördelt pdf-et is néztük, ez olyan, mint a doc megnyitása: minden olvasón más, és nem szép. Én nem szívesen adnék ki a kezemből ilyesmit. Nem próbáltam még ilyennel pl. a lábjegyzeteket. Azokkal mi lesz?

phaid 2011.12.21. 14:33:48

@foldeslaszlo: Nem lehet az, hogy most az átállás időszakában macerás a dolog ennyire és senkinek nincs kedve küzdeni vele? Nem lehetne eleve olyan formában bekérni/digitalizálni az anyagokat, amelyek aztán többé-kevésbé szabadon konvertálhatók "bármilyen" formátumba?

myofibrillum 2011.12.21. 14:39:08

@foldeslaszlo: Ezek azok a tényezők, amikkel nem igazán a kiadónak kellene foglalkoznia. Az ismeretek és kockázatok annak az üzleti profilnak a része, amivel meg lehetne győzni a kiadókat, hogy egy céggel csináltassák meg a tartalomgyártást, kínlódjanak vele ők, dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amely bármely formátumból bármely formátumot képes előállítani, szépen. Ha minden kiadó a sajátját akarja megküzdeni, annak nagyon nagy szívás lesz a vége. Ezt a problémát egy kézbe kellene beletenni.
De tudom, a formátumgyártásból van pénz, és a zsugorik azonnal akarják a befektetett tőke hasznát. Ez lesz ennek a biznisznek a halála... Á, mindegy. Remélem, megéri a fösvénység és az önzés ezt az áldozatot...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.21. 15:06:49

@myofibrillum: ": Ezek azok a tényezők, amikkel nem igazán a kiadónak kellene foglalkoznia. "

Szerintem pedig pont, hogy a kiadó dolga. Lásd még ff48bp kommentjét: egy közös eformátumgyár önkéntelenül is sablonszöveget eredményez.

Nyakunkont az epub3 (amazonul kindle8), onnantól kezdve meg pláne ugyanúgy tördelői munkáról beszélünk, ahogy a papírkönyveknél is, megfejelve egy kis programozással.

phaid 2011.12.21. 15:24:39

@foldeslaszlo: ha író lennék és lenne egy regényem akkor hogyan tovább? Elkezdek kilincselni kiadóról kiadóra, hogy milyen feltételekkel adják ki a könyvem? Köthetek olyan szerződést, hogy a kiadó csak a papírkönyvet gondozza, az e-könyvet magam (vagy mással) intézem?

phaid 2011.12.21. 15:26:51

@foldeslaszlo: ha író lennék és lenne egy regényem akkor hogyan tovább? Elkezdek kilincselni kiadóról kiadóra, hogy milyen feltételekkel adják ki a könyvem? Köthetek olyan szerződést, hogy a kiadó csak a papírkönyvet gondozza, az e-könyvet magam (vagy mással) intézem?

foldeslaszlo 2011.12.21. 16:38:45

@phaid: Természetesen. De ha fiction a műfaj, és nem ismert a neved, akkor a kiadásra kevés az esély, hacsak nem támogatod meg anyagilag. Az e-könyvnél az ismert név hiánya kezdetben nem okoz problémát. (Csak később, amikor el is akarod adni.)

phaid 2011.12.21. 17:52:09

@foldeslaszlo: Gondolom kiadója válogatja, de akkor elméletileg járható lenne azaz út, hogy egy szerző szerződik a kiadóval a papír kiadásra és egy másikkal (vagy önmaga) kiadja az e-könyv formátumot.
Ha így van, akkor akár az is lehetne, hogy az itteni közösség menedzseli az e-könyv formátumot, akár egy partner e-könyv kiadóval. Vajon a szerzők tudnak erről? :-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.12.21. 18:52:35

@phaid: Sokféle konverzió van. Van a saját célra, a "szerelemből", meg a kereskedelmi. Egy lövésre, "amikor az időm engedi" alapon mindenki a vendégem, hacsak nem valami extrém komplex (vagy extrém offenzív) a tartalom. A minőség praktikusan ugyanaz (legalábbis nálam), bolti. Boltot persze találni kell hozzá, de szerintem az se lehetetlen.

És a fizetős konverzió - ami ugyanúgy kézimunka - sem csillagháború, feltéve hogy a szerző birtokában szerkeszthető formátum van. A pdf ugye nem az.

Törpe minoritás 2011.12.21. 22:06:11

@phaid: @foldeslaszlo: @Dworkyll:

Létezik ez a fajta modell. Odakint pl. a Smashwords.
A jogok nálad maradnak, ők konvertálnak, ha akarod, vagy nem, ha te jobban tudod, aztán elintéznek mindent, ISBN-t, update-eket, és felteszik az Apple iBookstore, a Barnes & Noble, a Sony Reader Store, a Kobo és aDiesel eBook Store oldalára 9 különböző formátumban. Ezért az általad megállapított ár 40%-át kérik. És mindezt online, oda se kell menned, és még ügynökségekkel, kiadókkal is szóba állnak. Egyetlen kikötésük, hogy te légy a jogtulajdonos.
Ja, és az iBookstore Magyarországon is elérhető!

De most tényleg, ehhez képest mit akarnak a kis kiadók?
Meg persze butaság újra és újra kitalálni a kereket... :)

myofibrillum 2011.12.21. 22:17:35

@Komavary: A te olvasatodban mit jelent a sablonszöveg? Egyszerűen nem tudod elképzelni, hogy egy cég arra építse fel a profilját, hogy minőségi e-könyv gyártást csináljon, profi tördelői munkával, sokféle olvasóra, sokféle formátumban?

Csak úgy - most már költőien - megkérdem még: a pdf formátumot mi a fenéért nem lehet normálisan konvertálni ilyen gépekre? Mert abból vana legtöbb? Mert a kiadók ebben tároljáka legtöbb nyomtatott könyv anyagát? Nem furcsa ez? Rengeteg a pdf, és csak azért sem csinálunk olyan programot, ami szépen tördeli? Számomra ez érthetetlen.

S pont emiatt, kellene egy szakember gárda, akik csak ezekkel a problékákkal foglalkoznának, és nem egy kiadó problémájával, hanem az összesével.

myofibrillum 2011.12.21. 22:27:33

@myofibrillum: Egész nap ez a sztori volt bennem annak kapcsán, ami a kiadók-olvasók-formátumok-tartalom hiány témában itt zajlik:

"Istennel beszélget egy ember.
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol?
Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen. A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál, az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt, és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak "képesség" kérdése, ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.

- Amikor csak magunkra gondolunk... a Pokol van a Földön."

Hát, jó étvágyat mindenkinek! :P

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.12.22. 00:16:31

@myofibrillum: pdf formátumot mi a fenéért nem lehet normálisan konvertálni ilyen gépekre?

A pdf másra való, az a lapképet őrzi, és praktikusan a lapfüggő darabokra töri a szöveget. Olyan attribútumokat őriz, ami ehhez kell, olyanokat meg nem, ami az újratördelést támogatná.

A pdf bizonyos _cél_ra, tökéletes, másra kevésbé, _forrás_nak meg kifejezetten pocsék.

A pdf egyfajta lapképet őriz, és bár azt nagyon jól csinálja (ezért lehet nyomdába adásra használni, többek között), megborul, ha nem fix lapképre szeretnéd használni. Nem véletlen, hogy arra az epub/prc a jó.

Kis háttér a problámáról ebben a posztban olvasható: ekonyvolvaso.blog.hu/2011/09/03/a_cso_2

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.22. 02:31:15

@myofibrillum: sablonszöveg: egy kaptafára (egy gyártási mechanizmussal) készült szöveg.

Ha megnézel egy-két normális papírkönyvet, láthatod, hogy nem ugyanazt a betűtípust, oldalbeosztást stb. használják - hanem igazodnak a szöveghez.

"Egyszerűen nem tudod elképzelni, hogy egy cég arra építse fel a profilját, hogy minőségi e-könyv gyártást csináljon, profi tördelői munkával, sokféle olvasóra, sokféle formátumban?"

De, csak azt nem értem, ha van egy cég, ami arra építette fel a profilját, hogy minőségi könyvgyártást csináljon, akkor mitől ördögtől való az az ötlet, hogy ekönyveket is csináljanak? Vagyis: miért akarod, hogy a kiadók ne értsenek az ekönyvgyártáshoz?

"Csak úgy - most már költőien - megkérdem még: a pdf formátumot mi a fenéért nem lehet normálisan konvertálni ilyen gépekre? "

Mert nem ekönyv-formátum, a papírkiadást szimulálja. Hogy hogy jut el egy adott oldalképhez, az lényegtelen, ha a végeredmény elfogadható - ezért ezer meg egy formázási barkácsmegoldás van, amiért az átalakítás nem sablonosítható.

Szerintem meg csináljanak egy olyan gépet, hogy az író beleteszi a kéziratát, megnyomja a nagy piros gombot, és a túloldalon kiesik egy szerkesztett könyv ezer formátumban. Komolyan nem értem, hogy mit szenvednek a kiadók, miért nem toboroznak szakértőket, akik megcsinálják ezt a gépet, és akkor minden jó lenne.

SaGa 2011.12.22. 07:24:41

@foldeslaszlo: Ezt a témát már körbejártuk néhányszor, nem kellene újra elkezdeni. Tudom, hogy így dolgoztok, emiatt van kézi munka is beillesztve a sorba. Nem növeli túlzottan a ráfordítandó időt, emiatt kell egy bonyolultabb kötethez egész munkanapnyit elpepecselni.

Az egy más téma, hogy a számítógépes tördelő-szerkesztő programok megjelenése után több mint két évtizeddel még mindig úgy dolgoztok, mintha a végterméket az ólombetűkkel feltöltött szekrények előtt görnyedő kéziszedők állítanák elő. A korrektor és a szerkesztő miért nem a tördelőnek átadandó forráson dolgozik? Ha a tördeő után végzi a munkáját, akkor garantált, hogy a forrásba nem lesz visszavezetve a javítás, holott a (nyelvtanilag, gondolatilag) hibátlan forrásanyag eltárolása lenne a legfontosabb művelet, ha nem egyszeri kiadáson gondolkodik a kiadó. Az újrakiadásnak van persze szimpla utánnyomás verziója is, amikor semmit nem változtatsz a végeredményen, de még élő szerzők esetében gyakran vannak többedik, bővített kiadások. Mennyivel egyszerűbb lenne csak beilleszteni a módosításokat a tördelés előtti, de már korrekt példányba, mint újrakezdeni az egészet.
Azt sem értem, hogy az ennyire célközönségnek készült programok (tördelő) fejlesztőit a vásárlók miért nem kényszerítik rá, hogy értelmes, javítható kimenet is képezzenek, ne csak pdf szerű, változtathatatlant.
Illetve értem. Ez ugyanaz a kör, mint a drm. Azt gondolják, hogy így nem lehet ellopni a forrást. Pedig dehogynem. Igaz, valamivel nehezebb, de nem tragikus. Egy - amúgy hibátlan - pdf-ből percek alatt lehet txt javítható forrásszöveget készíteni.
Megjegyezném: létezik un hibrid pdf is. Jó példa rá az Open/LibreOffice. A hibrid pdf-et a pdf olvasók normál pdf-ként kezelik és jelenítik meg, de benne van a forrásanyag is, azaz az ilyet probléma nélkül kezeli az OOo. Mi az akadálya, hogy az InDesign, vagy a QuarkXpress ilyen kimenetet generáljon?

SaGa 2011.12.22. 07:30:36

@myofibrillum: A pdf-et azért nem lehet rendesen tördelni, mert az alapértelmezett egysége nem az odfal (bár sokan ezt gondolják), hanem a sor. Egy sort kezel egy egységként. Azt tudod a pdf szerkesztőkben mozgatni, kicsinyíteni, nagyítani. A szerkesztő program tud a sorokból karaktereket kiszedni, vagy hozzáadni, a sor korlátait nem tudja átlépni, nam tudja szükség esetén a bal margónál folytatni, hanem ha erre van szükséged, új sort kell beillesztened.
Mivel a sor az alapegység, áttördeléskor csak annyit fogsz elérni, hogy a hosszabb sor vége átkerül a sor alá a bal margó mellé, de nem fog mögé kerülni a következő sor, így széthullik az egész.

ff48bp 2011.12.22. 10:38:59

Egyébként a pdfből konvertálás utáni rossz bekezdésvégre (és persze az igénytelenségre) remek példák vannak a kanadaiak oldalain, amikor valaki meglehetősen nagy munkával csinál egy prct egy pdfből, aztán amikor elkezdi az ember olvasni, akkor csak azt látja, hogy furcsa bekezdés végékkel van teli, amik után kis betűvel kezdődik a következő. Nyilván ezek sorvégék voltak, esetleg oldalvégek és aki csinálta az e-könyvet, annyi energiát már nem fektetett bele, hogy ezeket kigyomlálja. Végül is nem baj, legalább az embernek még nagyobb igénye lesz egy ilyen után profik által készített könyveket olvasni. :)

SaGa 2011.12.22. 12:55:21

@ff48bp: Tipkusan oldalvégek és ezekre kell a legjobban odafigyelni, a pdf-ből konvertálsz, mert mindenképp lesznek ilyenek. Persze van egy viszonylag egyszerű keresési metódus, ami úgy 95%-ban kiszűri, de a maradék 5%-ot kézzel kell megkeresni, azaz végig kell pörgetni az egészet hozzá. Gyakorlott szemmel folyamatposan lapozva (nem olvasva, csak az oldalképet figyelve) meg lehet találni ezt az 5%-ot is.

A keresés: olyan sorvégeket kell keresni, amelyek nem .:?!-re végződnek.
Ez megtalálja a címsorokat és a verseket is, de nem találja meg azokat, ahol egy oldal ilyen jelre végződött, de a bekezdés folyatódott a következő oldalon.

ff48bp 2011.12.22. 21:03:16

@SaGa: Köszönöm a tanácsot, de ezt annak kellene olvasnia, aki ezt nem csinálta meg, csak feltette a könyvet készként, letölthetőként.

myofibrillum 2011.12.22. 21:09:43

@SaGa: Ez egy nagyon hasznos információ volt, most már értem.

Azt is érdekes olvasni, hogy a kiadóknak effektíve ott vannak olyan formátumok, amelyekbőla nyomtatványok készülnek, és azok nem pdf-ben vannak, ergo bármikor simán lehetne könnyen e-könyvet készíteni ezekből. Innentől nem is értem, földesilászló miért kell, hogy ennyit szívjon a saját kiadójánál... ?!?!

Gukker 2011.12.22. 21:57:47

@SaGa: A legfőbb probléma a pdf-konvertálásnál, amit meg sem lehet csinálni, amikor az eredeti szöveg bekezdésvége a sor végére esik.
Mivel a pdf minden sor végére rak bekezdésvégét, nincs az az isten, hogy az eredeti szöveg nélkül boldogulj.
Innen bukik a pdf.

Gukker 2011.12.22. 21:59:41

@myofibrillum: Mert az eredeti szöveg nem tartalmazza a javításokat!. Éppen ezt írták az előbb, ez a fő probléma, hogy a korrektúrákat már a pdf-en végzik (akár többször is), az eredeti forrás így végzetesen elavulttá válhat.

Atyaman 2011.12.23. 01:05:08

@Gukker: Persze kivéve azt az esetet, mikor a pdf van annyira decensen formázva, hogy a valódi új bekezdések első sorai be vannak húzva. Akkor még van remény :)

Gukker 2011.12.23. 01:29:19

@Atyaman: Jaja, az a mentő, ha az új bekezdések első sorai szóköz(ökkel) kezdődnek. :)

Törpe minoritás 2011.12.23. 09:59:45

@Gukker:
"ez a fő probléma, hogy a korrektúrákat már a pdf-en végzik (akár többször is), az eredeti forrás így végzetesen elavulttá válhat. "

Bocsánat, hogy közbeszólok, de ez így, ebben a formában nem igaz. :)
Létezik egy közbülső formátum, amin a javítások történnek, az pedig a page-layout program, amiben a könyv készül. Jellemzően Quark, InDesign, ilyesmi.
A pdf, az csak annak a kimenete, de szövegjavítás, átalakítás, vagy bővítés új kiadáskor nem a pdf-ben történik, hanem Quarkban, InDesign-ban.
Azoknak a programoknak meg VAN e-konyves kimenete is!

Szóval nem lehetetlen értelmesen ebook-ot csinálni, csak vissza kell menni egy lépést.

Ha pedig egy kiadó elhajít mindent, amit szerkeszteni lehet, és csak a kész pdf-et tartja meg, arról most mit mondjak?

SaGa 2011.12.23. 10:19:04

@Törpe minoritás: Ebben biztos vagy? Mármint abban, hogy ezeknek van e-könyves kimenete is?
Az InDesign-nek van, de az eredmény még az Atlantis Wordprocessorhoz képest is gyenge, de a többiről határozottan állították használóik, hogy képtelenség belőle a megszokott szerkesztőkkel feldolgozható kimenetet kinyerni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.12.23. 13:37:20

@SaGa:
A Quark közel van a halálhoz. az Indesign lenyomta. Node.
Láttam olyan prc (!) kimenetet Indesign-ból, amelyben tördelt táblázat volt, mi több, a parser meg is jelenítette rendesen (mind a Kindle Previewer, mind a Kindle for PC). De ezt a legújabb (5/6-os?) kreálta, és biztos, hogy hozzáértő csinálta.

Törpe minoritás 2011.12.23. 13:58:44

@SaGa:
Az e-könyves kimenetben biztos vagyok. :)
Csináltam már InDesign 5.5-tel epub-ot. Ahhoz egyébként van free Kindle-plugin is, azt az Amazon adta ki. Meg van neki html kimenete is.
A Quark legújabb verziója is támogatja az epub-ot és neki is van html kimenete.

Ki lehetne nyerni tehát a szöveget is akár, ha másban akarja az ember megcsinálni az e-könyvet, nem a pdf az egyetlen járható út. Pláne, hogy az szinte járhatatlan... :)

@Professzore:
Hát igen, hozzáérés az szükséges a dologhoz. :)
De most a kiadókról beszélünk, ugye, akik azt állítják, hogy nincs meg nekik pdf-en kívül más formátumban egy-egy könyv.

ff48bp 2011.12.23. 14:01:30

@Törpe minoritás: Szívesen vennék tanácsokat, ötleteket, hogy lehet Indesignból korrekt e-pubot csinálni, normálisan kinéző css-sel. Nekem az 5.5 nincs meg, de szerintem az Indesign nem csinál jó e-pubot, abba nagyon sok helyen bele kell nyúlni.

zlaboncz (ZLC) 2011.12.23. 14:26:59

@foldeslaszlo: "Nincs végleges doc, rtf, odt, mert a korrektúrajavításokat a kinyomtatott, tördelt anyagon végzik, és nem vezetik vissza a forrásba.
...
Most is egy saját sorozatunkkal küzdünk, mesélhetnék, de az látszik, hogy rengeteg manuális munka lesz vele, pedig csak 4 éve adtuk ki. Sajna, nem tudtuk annak idején, hogy e-könyvet is akarunk belőle."

Úgy tűnik, az itt leírt kiadói tapasztalatok alapján ebbe mindenki belefutott, ezt a békát le kell nyelni, és aztán ahogy igény/lehetőség van rá, behozni majd e-könyv formátumba is.

De engedjen meg egy provokatív és meglehetősen szemét kérdést:

Jelenleg, az újonnan szerkesztésre kerülő _papírkönyveknél_ milyen törzsdokumentumba dolgoznak? Hol, hogyan korrektúráznak? Változott valami?

Üdv, Z.

Törpe minoritás 2011.12.23. 14:27:57

@ff48bp: Pont ez volt az 5.5 legnagyobb újdonsága az 5-höz képest. Az Adobe oldalán találsz videókat, amik pont erről szólnak.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.23. 16:24:30

Egy példa arra, miért veszélyes, ha a könyvkiadási folyamat végére odapakolunk egy gépet, ami majd "megcsinálja szépen"..

td.typepad.com/treeweaselweekly/2011/12/how-not-to-win-ebook-friends-and-influence-people.html

myofibrillum 2011.12.23. 21:53:26

@Komavary: Ennek a lényegét lefordítanád, kérlek? Köszi!

myofibrillum 2011.12.23. 21:58:49

@Gukker: Számomra ez a kiadói formátumokkal való szenvedés annyira abszudrnak tűnik, logikátlannak, szakértelmi hiánynak, hogy egyszerűen nehezen tudom elképzelni, hogy ez komoly, ezért nem jött át ez az info eddig. amiket olvasok Tőletek, attól egyre inkább azt érzem, hogy ... Nem, inkább nem mondom.
Úgy veszem észre, jó darabig egyszerűen nincs értelme befektetni ebbe a bizniszbe a magyar piacon... Minden megtudtam, köszönöm, ami ahhoz kell, hogy döntsek arról, milyen e-könyv olvasóra van szükségem: semmilyenre.

Boldog, békés, nyugalmas Ünnepeket Nektek! Köszönöm a türelmet!
M.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.12.24. 09:50:35

@myofibrillum: van egy nagy ekönyvesbolt.
Ami átalakítja úgy a kiadótól kapott epubokat, hogy a saját eszközökön szépen jelenik meg, de az optimalizálás (amire nincs is igazából szükség) egyik ára az, hogy az eredetileg szabványos kiadvány más eszközökön szétcsúszik.

Ezért fontos, hogy ne az adott szolgáltató adott eszközére/eladási módjára optimalizált formátumot kapjunk, hanem minél szabályosabb epubot-mobit. Ezt a kiadó szinten kellene biztosítani, és kiadói szinten kellene számonkérhetőnek lennie. (Vagyis ha rossz a formázás, az a kiadó sara legyen, ne egy külső vállalkozójé, ne egy bolté.)

"Minden megtudtam, köszönöm, ami ahhoz kell, hogy döntsek arról, milyen e-könyv olvasóra van szükségem: semmilyenre."

Gondolom magyar könyvet sem veszel, hiszen azok készülnek így.

Egyfelől nagyon jó lenne egy szabványos eljárás, másfelől teljesen érthető, hogy még akkor is, ha a kiadó bejáratja az X időben legjobb megoldást, az pár év múlva nem feltétlenül lesz használható.

phaid 2011.12.27. 12:33:32

@myofibrillum: szerintem azért annyira nem tragikus a helyzet. Mindenki keresgéli a helyét az életében ennek az "új" dolognak.
Szerintem nincs általános recept. Ha eldöntöd magadban, hogy mit vársz el a hardvertől és találsz olyat ami azt teljesíti, akkor nyugodtan beruházhatsz.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy az e-könyv olvasóm egy olyan könyv, amelyen szöveges tartalmat remekül lehet olvasni, nem fárasztja a szemet, tudok benne "korlátlanul" keresni és ha nagyon akarok, akkor jegyzetelni is.
Ha ránézek a könyvespolcomra, ott több tucat egyedi "hardvert" látok, amely csak azt az egy szöveget tárolja, illetve nagyon szép fotókatat stb. Egyik "hardver" sem jobb vagy rosszabb a másiknál hanem csak praktikusabb valamire.

Atyaman 2011.12.27. 13:27:35

@phaid: Ennél jobban nehéz lenne megfogalmazni. A vásárlási tanácsadók és eszköz ismertetők elejére téged kéne idézni mottónak ;)

myofibrillum 2011.12.29. 00:15:30

@phaid: Visszafelé válaszolok. Pont a hardver szükségleteim miatt - valahol fentebb, korábban már írtam -, nincs olyan e-könyv olvasó, amit szívesen megvennék jelenleg.
Az engem kiszolgálni vágyó - bár ennek kevés jelét mutató - kiadók pedig jelenleg nem igazán törekszenek arra, hogy megkönnyítsék a dolgomat, és motiváljanak arra, hogy vásároljak.
Mivel nincs arra pénz-, váll- és hátkapacitásom, hogy az összes "vasat" hordjam, ami aktuálisan szükséges volna, így maradok annál, hogy csak hordom a papírkönyvet, fénymásolatokat, és kinyomtatott anyagokat, aztán vagy befér a táskába, vagy nem. Ha nem, akkor nem olvasok. Így általában olvasni sem sokat olvasok, hahaha.

Mindettől függetlenül kaptam karácsonyra egy Kindle Keybord 3G+Wifi verziót édesanyámtól, aki Angliában vette a sajátját, majd nekem adta, mert én nem tudtam választani megfelelőt. Nem tudtam szívből örülni neki a fenti állapotok miatt, de ezzel nem keserítettem el az Ő szája ízét inkább...

myofibrillum 2011.12.29. 00:30:34

@Komavary: Nézd, a fentebb olvasottak alapján, amit a kiadók művelnek ma egymással és a forgalmazókkal versenyben, annak semmi értelme nincsen. Tőlem küszködhetnek a maguk egy-kétszemélyes e-könyvgyártó minigroupjaival, és szenvedhetik a maguk formátumait, meg értékesítési nehézségeit, de ettől az én helyzetem és vásárlási kedvem nem lesz jobb. A könyv és az olvasás egy bizonyos kor felett és alatt luxus, és nagyon megválogatott extra szükséglet. Én ebben a korban vagyok. Ha nem képesek arra, hogy kitaláljanak egy olyan megoldást, amit átvennének egymástól pont a közszolgálat érdekében, akkor fulladjanak bele a sajátjukba... Vicces, hogy nekem vásárlónak kellene meggyőzni őket, hogy megérné nekik együttműködni. Non-sense.
Ha az az ötlet, hogy egyetlen egy cég vegye kézbe az összes formátumra és összes kütyüre való optimalizálás mellett a változatos szerkesztői munka problémáját, erre fejlesztve ki olyan megoldásokat, amelyek a kiadókat és az olvasókat gyönyörködtetik, az ostobaság, akkor én nem tudok mást mondani, mint hogy szenvedjenek vele úgy, ahogyan akarnak. Az olvasók meg nyugodtan szívjanak, vagy a szívást unva oldják meg maguknak úgy, ahogyan a kreativitásuk lehetővé teszi. Nem hiszem, hogy erről többet lehetne beszélni. Lerágott csont, és gumisodik.... :(

phaid 2011.12.29. 10:06:20

@myofibrillum: én úgy gondolom,meg fogod szeretni az olvasódat. Nagyon sok "klasszikus" elérhető már magyar nyelven, angolul pedig határtalan a választék. Szerintem vagyunk itt a közösségben olyanok, akik tudnak infót adni, hol érdemes keresgélni legális tartalomért, ha nem találsz valamit. :-)
ekonyvkereso.sfportal.hu/mi-ez/

myofibrillum 2011.12.29. 14:15:13

@phaid: Sajnos munkára és önképzésre nehezen lesz használható. Szinte a legtöbb anyagom pdf-ben van... :U
Egyébként köszönöm a segítséget!

phaid 2011.12.29. 15:46:50

@myofibrillum: magad uram ha szolgád nincs, ezekkel talán érdemes próbálkozni (én nem használtam őket még):
www.pdftoepub.com/(ez december végéig ingyen leszedhető)
entangled.wordpress.com/2010/03/30/convert-pdf-to-prc-or-epub/

phaid 2011.12.29. 15:47:40

bocs, az első link rossz lett: www.pdftoepub.com

myofibrillum 2012.01.02. 21:39:05

@phaid: ;) Mennyit kérsz egy lemeznyi pdf átkonvertálásáért? :D

myofibrillum 2012.01.02. 22:10:08

@phaid: Ja, egyébként KK3G-men a dolog úgy működik, hgy az Amazonnak is van egy rendszere, ami konvertál, csak el kell küldeni az anyagot egy adott mail címre, és elméletileg a gépről simán áthúzhatóak az anyagok az olvasóra, ami ezután - még nem próbáltam módon - megjeleníti a szöveget. Egyelőre a mail-es megoldásokat használom, de elég vicces a magyar ékezetek kezelése, és hát, igen, a már sokszor emlegetett sortörés sem egyszerű...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.01.03. 06:37:24

@myofibrillum: az is egy jó megoldás, hogy megnézed a boltot, ahol vetted, hátha van most már más formátumuk is.

myofibrillum 2012.01.03. 09:56:03

@Komavary: Ezek tananyagok, szakmai hírmondók, és egyéb pdf-ek. Nincs belőlük más formátum. Illetve vannak doc-ok. Azokkal még nem kísérleteztem.