Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @TrishtanAG: Sajnos van még egy nem elhanyagolható különbség, az Aura One kifutott, a Forma meg va... (2019.05.16. 13:29) Teaser: Kobo Forma
  • TrishtanAG: Laikusként, videókat nézve, nekem kb. annyi jött le, hogy az Aura One és eközött a különbség legin... (2019.05.16. 13:03) Teaser: Kobo Forma
  • Dworkyll: @Rozgonyi Tivadar: Érdekes. Nálam a Kobo frankón lapoz, mindkettő, meg a jó öreg Kindle 4. A PW1, ... (2019.05.10. 23:10) Teaser: Kobo Forma
  • Rozgonyi Tivadar: Komolyan lehet, hogy az én ujjaimban van a hiba (túl száraz/nem elég száraz/utálja a szőkéket/über... (2019.05.10. 04:34) Teaser: Kobo Forma
  • Dworkyll: @Rozgonyi Tivadar: Re: ár. Csak spekulálok. Nem lepődnék meg, ha a kijelző lenne ludas benne. Elős... (2019.05.09. 21:12) Teaser: Kobo Forma
  • Rozgonyi Tivadar: De miért ilyen mocsok drága? Én bedühödtem és vettem használtan egy gyakorlatilag vadonatúj Kobo A... (2019.05.08. 15:42) Teaser: Kobo Forma
  • Antolion: Természetesen van. Használtam. Kedves, ravatalozói kékségű fény a keret oldalán, borzalmasan idege... (2019.04.23. 09:28) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (2) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (18) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Elefántcsonttornyok

2011.02.18. 13:03 Dworkyll

Prológus

Elég régóta létezik a blog, hogy egyes rosszindulatú/fásulóban lévő egyének megkérdezhessék, hol van már akkor az a nagy e-könyv áttörés. Az egyik kerékkötőről, a gyakorlatilag elérhetetlen jogokról a külföldi eredetű anyagokhoz már siránkoztam egyet. A rossz hír az, hogy jártomban keltemben, amikor könyvkiadóknál e-vangelizálom a témát, rendszeresen beleszaladok egy másik kellemetlen fejleménybe.

Konfliktus 

Ismert átka a magyar könyvpiacnak, hogy a terjesztői rendszer rettenetesen koncentrált, ami még nem lenne feltétlenül baj, csak a Négy Nagy gyakorlatilag azt csinál, amit akar. A független kiadók pedig próbálnak ellenállni, együttélni a brutális terjesztői árréssel, a trükkös elszámolásokkal, az elhúzódó fizetésekkel. És - ez már nagyon kellemetlen fejlemény - ebben a "háborúban" berögzül az a reflex, hogy a túlélésért mindent maguknak kell megcsinálni, illetve hogy a koncentráltság rossz.

Ez pedig ott árt az e-könyv-terjesztés ügyének, hogy minden valamirevaló játékos létre akarja hozni a maga saját terjesztő rendszerét, platformját. Ehhez ugye kell minden nyalánkság, webshop, lehetőleg jól összerakott, ami kezeli az eladásokat, ajánlgat, promózik, be van drótozva a közösségi oldalakba is, stb., ráadásul jól használhatónak illik lennie. Még ha nem is használ DRM-et, akkor is kell bele autentikáció, esetleg verziókontroll,  és így sorban tovább. Tisztán látszik, hogy egy jó terjesztőplatform, még ha nem is annyira kifinomult mint az Amazon, akkor is költséges mulatság, hogy ha az összes fejlesztő szerelemből dolgozik bele. Ha meg nem, akkor hipp-hopp el lehet rá költeni sokszázezer forintokat, de a pár millió sem irrealitás.

Ezt valakinek ki kell fizetnie. Előbb vagy utóbb. A nagy körforgásba pedig alapvetően a végfelhasználók, az olvasók teszik be a pénzt. Ha sok terjesztőplatform születik, akkor sokszor kell ezt a tetemes summát megtermelni.

Ameddig a piac nem fogadja valamifajta szolgáltatáskoncentráció jogosságát, addig nagyjából két forgatókönyv mentén történhetnek az események. Az egyik szálon a kiadók nehezen összegürcölt profitjukból lassan és apró lépésekben rakják össze a terjesztőrendszereiket, amelyek sokan lesznek, és sok profitot fognak elnyelni, mire "termőre fordulnának", ezért tartalmi és kidolgozottságbeli fejlődésük is visszafogott lesz. A másik szálon valaki külső forrást szerez, ami lehet valami multi megjelenése (ennek nem adok nagy esélyt), vagy talál pályázati pénzt, tőkeerős szponzort, vagy bátor befektetőt, és gurít egy nagyot. Ez esetben meg kiteszi magát annak, hogy őt is ugyanolyan bizalmatlansággal fogják kezelni, mint a mostani Négy Nagyot, és nem kapja meg a sikerhez szükséges együttműködést.

Ha megnézzük a mostani legtőkeerősebb játékosokat, akkor jól látható ez az effektus: az eKönyv Magyarországot a Négy Nagyhoz tartozás miatt (sem) akarják elfogadni a függetlenek, a Sanoma meg igazából színre sem tud lépni, hiába röppenek föl időről időre az erről szóló hírek.

Epilógus

Hogy lehetne ebből a csapdából kimászni? Nézetem szerint a kiadói szinteken tapasztalható egyedi törekvéseket semmiképpen nem szabad föladni, hiszen ott az is benne van a történetben, hogy a kiadói folyamatokat miképpen kell átalakítani a többféle formátum és médium támogatásra. De pont a méretgazdaságosság okán szerfölött hasznosnak gondolnám egyfajta, a részvevők által jól szabályozott és ellenőrzött konföderáció-szerűség kialakítását. Egyszerűen nem szeretném az e-könyvek árában sokszor kifizetni a sok terjesztőplatform kifejlesztését, illetve a forrásszűkösség okán éveket várni egy-egy új funkcióra. Az árkartell kialakulásától nem félek, már ma is hihetetlen a nyomás a legális csatornákon, mert a sikeres papírkönyvekből hetek alatt elkészül a "zsivány" verzió.

A másik szálon, ha bejönne egy igazi nagypályás játékos, akkor annak nagyon komoly gesztusokat kell tennie a tartalombirtokosok felé. Tanulnia kell abból, hogy miért berzenkednek a kiadók mostani terjesztői status quo ellen, és expliciten el kell határolnia magát a Négy Nagytól

  • értelmes és elfogadható árréssel,
  • auditálható és elérhető forgalmi kimutatásokkal,
  • gyors és pontos elszámolással, fizetéssel
  • jól érzékelhető hozzáadott értékkel (kampányok, promók, ügyfélkezelés, stb.)

Ez persze mind pénzbe kerül, nem is kevésbe, és a beruházás megtérülését is lassítja. Cserébe megkaphatná azt az elfogadottságot az iparágtól, ami nélkül esélye sincs a sikerre.

Szerintem.

Appendix

Professzore

A szomorú helyzet az, hogy egy óriási begyűrűzés kellős közepén vagyunk. Pontosabban egy Möbius-szalagon  rohangálunk körbe-körbe. Miért is?

  • nincs tartalom, emiatt az elvileg meglévő (lemért) vásárlói igény nem tud kielégülni (lásd fent),
  • mivel nincs tartalom a meglévő (lemért) vásárlói igény alternatív megoldásokat keres (és jórészt talál is),
  • mivel a vásárlói igény nem fogyasztásban manifesztálódik, hanem (elnézést, de sajnos sokszor így van) lopásban, a keletkező forráshiány miatt nincs tartalom, tehát GO TO beginning.


Másképpen: az olvasó a kiadóra mutogat, hogy nem ad ki eleget, azt, úgy. Az olvasó a kereskedőre mutogat, hogy drágán, drm-mel és „rossz” formátumban árulja a portékáját. A forgalmazó a jogtulajdonosra és a kiadókra mutogat, hogy nincs anyag, dettó a vásárlóra is, hogy ő bíz lop, ezért kell drm, ezért nem tud ereszteni az árból. A kiadó a forgalmazóra mutogat a magas díjak miatt, továbbá azért, mert alig ad el, emiatt nincs bevétel, emiatt nem tud tartalmat gyártani. És ugye egy szerző miért is bólintson rá egy elektronikus kiadásra, ha azt 3-an letöltik, 300-an meg majd a 3 valamelyikétől ellopják (ez tipikus szerzői/kiadói sztereotípia)...

A KRESZ-t gondolom sokan ismerik... Egyenrangú utak kereszteződése, egy időben négy azonos jellegű jármű érkezik négy irányból. Jobbkézszabály.

No, erre tessék gondolni akkor, kedves Olvasók, amikor nyilatkozni tetszik. Mert onnantól, hogy a „többiek”, vagyis a gyártók és a forgalmazók azt a mentalitást fogják rajtatok, rajtunk látni, hogy „gyártsatok, mert mi meg fogjuk venni, ha olyan módon, olyan formátumban és olyan áron adjátok, ami nekünk tetszik”, máris „elengedtük” őket, vagyis löktünk egyet az épp lejárt „perpetuum mobile”-n. Úgy is mondhatnók, bátorítjuk őket, hogy nosza, érdemes azt a sok (tíz) millió forintot beruházni.

Ó, igen, és kedves tartalomszolgáltatók! Ezt nem úgy kell ám, hogy „ha majd sokat vásárolnak a vevők, akkor majd fejlesztünk, árulunk, kiadunk”, mert az az istenadta olvasó bíz’ ha nincs mit olvasnia, nem fogja sutba hajítani az eszközét, hanem szerez magának olvasnivalót: „Van egy Kindle-m és nem félek használni!”

Egy blogon olvastam nemrégiben: "Modern művészet: „Ó, ezt én is meg tudnám csinálni.” Válasz: „Persze, de nem csináltad!”

Szerintetek?

79 komment

Címkék: könyvkiadás elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr712670315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kIára 2011.02.19. 12:31:07

Kimaradt a szerzőperspektíva.
Kötelező videó, mind a 33 perce aranyat ér:

konyves.blog.hu/2011/02/18/margaret_atwood_a_konyvpiacrol

Nagyon tetszik Atwood 8:20-kor kezdődő metaforája a könyvpiac szereplőiről.

Mellesleg a TOCcon összes videója kötelező:
www.toccon.com/toc2011/public/content/video

Fall 2011.02.19. 20:48:31

"Nem értek a lovakhoz!" - kezdhetném, s igaz is lenne, de akkor meg minek ugatok?!

Egyszerű ember vagyok a szó minden értelmében. Egyszerű ember, aki nem ért és nem érti a szerzők-kiadók-munkatársak-boltok érdekeit, működését, terveit. Egyszerű ember vagyok, aki szeret, mi több, ismét szeret olvasni. Régebben sem égettem halomra a könyveket, lapokat, de mióta január közepén megvettem a Kindle-m, több nyomtatott(!) könyvet vásároltam meg és olvastam el, mint tavaly összesen.

Persze nem hatalmas kupacokra kell gondolni, anyagi lehetőségeim továbbra is korlátozottak, de miután a Kindle ráébresztett arra, hogy NAGYON szeretek olvasni, egyszerűen nem tudtam ellenállni a kirakatnak, a polcoknak, a könyveknek. Megláttam, megtetszett, megvettem. Eszembe nem jutott körülnézni a neten, hátha megtalálom e-másolva a kinézett nyomdaterméket.

Az egésznek az a lényege, hogy amikor az "illetékesek" ránk, olvasókra mutogatnak, hogy lopunk, csalunk, hazudunk, s miattunk nem éri meg kiadni... akkor abba hibába esnek, amibe például a "felvilágosult" zenekiadók is. Az e-formátum nem öl, hanem új életet lehel a kifáradt kultúránkba.

Elnézést, nagyon elkalandoztam, bocsánat az OFF-ért!

Galaktika magazin 2011.02.19. 21:46:10

Nos, mi is szívesen kínálnánk nyilván több elektronikus tartalmat nektek elfogadható áron. Pillanatnyilag ekkora kibocsátásra van kapacitásunk és - a külföldi jogok elérhetetlensége miatt - lehetőségünk. Ha több erőforrást tudnánk mozgósítani, annak meglenne a látszatja is, hisz a mostaninál jóval gyorsabban gyarapodna az elérhető művek köre.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy:
1. kiadónk alapvetően printben vitézkedik, így erőforrásait erre a területre összpontosítja,
2. hogy a sci-fi olvasók tábora jóval kisebb, mint pl. a női irodalmat fogyasztóké, s ennek a viszonylag szűk rétegnek is csak töredéke van "felvillanyozva".

Így tehát hiába dolgozik akár több ember elég sokat egy prc-ben és epubban is tisztességesen megcsinált e-könyv létrehozásán, ha az csak keveseket ér el, szólít meg.

Egyelőre annak lehet örülni, hogy egyáltalán sikerült a projekt indításához támogatást szerezni a vezetőségtől, az induláshoz szükséges fejlesztéseket megcsinálni, s menet közben folyamatosan javítani a "termék" minőségét.
A következő hónapokban már csak be kell "otthon" bizonyítani, hogy gazdaságilag is életképes ez a vonal, ehhez azonban mi már legfeljebb kicsi kommunikációt tudunk hozzátenni, a többi a piacon, a potenciális fogyasztóknál dől el.

Atyaman 2011.02.20. 00:06:27

Én Fall nézetét osztom erősen. Bár mióta e-olvasót használok nem vettem nyomtatott könyvet (tankönyvek kivételével). De ez preferencia kérdése, én sokkal jobban szeretek a Kindle-ön olvasni, mert jóval komfortosabb számomra, mint egy könyv. Ezzel párhuzamban a netes boltokban gurítottam el jó pár ezrest, a könyvesboltok helyett.

Biztos, hogy nem vagyunk egyedül Fall-lal ebben az újonnan fellángolt olvasási hajlamban. Ha a nagyobb kiadók is olyan típusú megjelentetéseket (epub+prc, kedvező ár, puha/no DRM) vállalnának be, mint például a Galaktika és az Sfportal, biztosan lenne kit megszólítaniuk.

Hogy ON TOPIC is legyek: Dworkyll és Professzore gyakorlatilag mindent leírt, amit a témával kapcsolatban lehet. Felvázolták a helyzetet és lehetséges jövőképeket. Én egy kicsit a részletekbe szeretnék most belemenni.

Szerintem a magyar piac nem elég nagy ahhoz, hogy megengedhesse magának az elaprózódást. Az, hogy minden kiadó vagy terjesztő külön webshopot üzemeltessen szerintem nálunk nem lehet győztes taktika. A Dworkyll által vázolt nagy terjesztői modell-t tartom működőképesnek leginkább. Annyival kiegészíteném a működési körét, hogy szerintem a könyvek konvertálását is vállalnia kéne azért, hogy az onnan vásárolt anyagok valamelyest egységes képet mutathassanak. Ez működhetne valamiféle minőségkontrollként. Ha ez nem kivitelezhető, akkor az Amazonhoz hasonló minta letöltésre lenne szükség helyette. A pályázati pénzekkel talán, akkor lehetne megpróbálkozni, ha felkerülnének ingyenes klasszikus könyvek is. Bár ebben az országban pénz csak a soha meg nem épülő metrókra, autópályákra, az A8-as audikra meg a foci stadionokra van. Amikor a kultúrán lenne a sor, akkor valahogy mindig üres a kassza.

A jelenlegi megoldás azaz, hogy mindenki boldogul, ahogy tud, az tényleg leginkább egy pénznyelőre emlékeztet. Mondjuk nem vagyok tisztában avval, hogy mennyibe kerül elkészíteni az e-változatot egy könyvből a nyomtatott verzióval párhuzamban (tudom, a blogon volt ehhez egy excel fájl, de azt már elkevertem valahol és most nem túrom elő:)) De annyival szerintem nem terheli meg a kasszát, mint amekkora bevételhez vezethet.

Mert egy dolgot ne felejtsen el egy kiadó sem, mikor a ennek az egésznek az anyagi vonzatain gondolkodik. Egy nyomtatott könyv élettartama hozzá sem mérhető egy e-könyvéhez. Az e-könyvek esetén nincsen x hónapos ablak, ami alatt a lehető legtöbbet kell eladni, mert utána leveszik a polcokról. Egy e-könyv nem fog egy olvasás után kikötni az antikváriumban, ahonnan a kiadónak nem származik bevétele. Ez az a szint, ahol nem csak lehet hosszútávon számolni, hanem egyenesen kell is. Az bőven benne van a pakliban, hogy ha felkapnak egy írót az olvasók, akkor annak a régebbi művei is újabb lendületet vesznek az eladások terén. Emellett vannak állócsillagok is, mint pl. a Millennium trilógia (az első kötet 843 napja Amazon top100-as, a három kötet pedig általában az első tíz hely valamelyikén tanyázik). Tény, hogy a nyomtatási költségek a példányszám növekedésével csökkennek. De azért mégsem összemérhető a könyv hosszútávon nyomtatásban és boltokban tartásának a költsége az e-boltban tartásával.

Hadd térjek még ki egy pillanatra erre az egymásra mutogatásra. Mivel olvasó vagyok, nyilvánvaló kikre mutogatnék és mit szajkóznék, ezért ezt nem is teszem. Helyette inkább egy észrevételt osztok meg. Eleddig még nem láttam a sötét oldalon sem az sfportal, sem a galaktika e-kiadványait (az epub-okra és prc-kre gondolok, néhány könyv scannelt változata már biztosan jó rég kering, de ezeknek köze nincs az e-kiadásokhoz). Ennyit arról, hogy mennyire létfontosság a kemény DRM és, hogy mekkora tolvajbanda az olvasótábor. ;)

Végezetül azzal is tisztában vagyok, hogy én könnyen beszélek, ekkora befektetésekről és kockázatvállalásokról úgy, hogy nem a könyviparban dolgozom és nem ettől függ a megélhetésem. De ahogy régebben is említettem, most már nem nagyon van választási lehetőség. Csinálni kell az e-piacot, mert már itthon is egyre több a villanyos olvasó. Ők pedig legális választék hiányában úgy fognak a sötét oldalra áthúzni, mint a vadlibák. Onnan pedig csak még nagyobb pénz ráfordítással lehet őket visszacsalogatni a fizető vásárlók közé (pl. igényes és olcsó kiadványokkal).

Összefogás kell, anélkül csak nagyon nyögvenyelősen fog ez menni, már ha egyáltalán fog.

Maggg 2011.02.20. 10:53:58

A technológia nem egyenlő a stratégiával.

Ha a hazai kiadóknak nincs stratégiája, akkor a hajukra kenhetik az ebook témakört. És a hajukra is kenik, mert a magyar piacon kontraszelekció működik, lsd. pl. terjesztői helyzet.
Ezért van az, hogy egy csúcstechnológiával készülő termék (igen, a könyvkészítés gépesítettsége nem kispályás, még ha a késztermék maga primitív cellulózmassza és tinta) előállítói nem képesek a következő technológiai szintre lépni, mert azt sem tudják, mit is csináljanak a gyártósor végén legördülő cuccaikkal.

Ignis_veneficus 2011.02.20. 21:42:10

@Atyaman: "Az, hogy minden kiadó vagy terjesztő külön webshopot üzemeltessen szerintem nálunk nem lehet győztes taktika."
Ebben igazad van pedig "igeny volna ra", marmint kiadoi reszrol. Reszt vettem egy eloadason, amit a kiadoknak tartottak az Adobe Content Server, es Adobe Indesing szepsegeirol + epub gyartas (akkor meg az volt a jovo), es majdnem minden masodik kerdes azt jarta korul, hogy mibe fajna a rendszer integralasa egy webshop-ba, ugy, hogy a meghivo egy tartalomkoncentralo ceg volt, aki adta volna (adja) nekik a feluletet + DRM-et (persze %-ert, mint mondjuk az amazon), es ha jol emlexem meg a konvertalast is vegezte volna.
De nem. Mindenki azt szamolta, hogy a konyvekert kapott X penz y5-at at kell adni valaki masnak, ahelyett hogy maguk csinalnak meg a "boltot", meg akkor is hogy az Adobe content Server nem 2 filler, es egy jo eboltot sem lehet egy ejszaka alatt osszeklikkelni.
Ja es mindezt ugy hogy a a tobbsegenek (kiadonak) meg egy hasznalhato RSS-e sincs..

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.20. 22:46:34

@Ignis_veneficus: @Atyaman: "Az, hogy minden kiadó vagy terjesztő külön webshopot üzemeltessen szerintem nálunk nem lehet győztes taktika."

A józan ész ezt mondja, a való élet meg nem. Ahhoz hogy koncentrátorok működhessenek bizalomra, és annak kiépülésére van szükség.

Ehhez képest nézd meg a Bookline karrierjét. Új játékosként beverekszi magát a nagy terjesztők közé, ügyfeleket nyer, árakat tör le (első kiadói felhorkanás), aztán előbb az anyacéggel, majd a Lírával borul össze és lábon lövi az e-könyv részlegét.

A konverziót meg szerintem nem kell kiadni a kiadóknak a kezükből, önmagában nem akkora kaland, és az egységességhez, meg a minőségbiztosításhoz a kiadóknak is fűződik érdeke.

De erről lesz a következő posztom, szóval maradjanak velünk :-)

Atyaman 2011.02.21. 09:24:24

@Ignis_veneficus: Sajnos ez elég szomorú. Nagyon úgy látom, mintha a legtöbb kiadó homokba dugná a fejét, időnként meg feltol egy perszikópot körülnézni, hogy konstatálja mi a helyzet. Aztán úgy ítélik meg, hogy ez e-könyv kiadás egy vesztes csata lenne, ezért inkább elkerülik. Egyre több területet adnak fel és így a háborút szép lassan elveszítik. Mintha nem látnák át a helyzetet, hogy aki kimarad, az lemarad.

Lehet arról okosakat elmélkedni, hogy milyen "sokba" kerülne egy központi terjesztő, hogy majd meg csinálják ők a webshopot (pedig marhára nem), hogy eleinte veszteséges lesz a biznisz (effelől ekkora kütyü penetráció mellett, már vannak kétségeim) és hogy az e-könyvek miatt bezárhatnak majd sok könyvesboltot. A boltokat ígyis-úgyis be kell majd zárni, csak nézzünk Amerikára, de nem mindegy, hogy azért mert az emberek neten vásároltak e-könyvet vagy letöltötték azokat a net sötét bugyraiból.

Azok a kiadók, akik kivételt képeznek itthon és már bontogatják a szárnyaikat az e-kiadás terén, jelentős előnyre tehetnek szert (magukhoz képest). Tény, hogy réteg zsánerekről van szó, ezért még nem tud szárnyalni a bolt, de ahogy terjednek a kütyük úgy érkezhet több vásárló. Valahogy egy kicsit talán jobb reklám kéne nekik. Szerintem van pár nagyobb setét oldal, akiknek az elsődleges célja nem a feketén történő terjesztés, hanem maga az olvasás szereteta miatt csinálják. Ha velük fel lehetne venne a kapcsolatot és ott egy kis támogatásra szert tenni az tudna még vásárlókat szerezni. Tudom ez már nagyon gerilla kampány, de talán van benne ráció.

@Dworkyll: Sajnos csak szűk egy éve követem a blogot és a könyvipart, így ami ezelőtt történt az fekete folt a tudásbázisomban. Ebből kifolyólag a Bookline sztorit sem ismerem :$

Mindemellett úgy vélem, hogy kivétel erősíti a szabályt. Nyilván nehéz a nyomtatott könyvek piacára betörni, de jelenleg az e-könyvek terén még nehezebb robbantani. Köszönhetően annak, hogy a külfödi könyvek magyar e-joga olyan, mint a fehér holló. Nagyobb eladási tételek mellett lehetne reálisabb megtérülés. Ha pedig egy oldalon koncentrálódna sok kiadó, ott mind szemelőtt lehetnének.

A konverzióban igazad van, tényleg nem annyira fontos. De a minta lehetőséget fenn tartom. Szép dolog a bizalom, de részemről nem biztos, hogy azt megkapná a legtöbb kiadó a jelenlegi mentalitásuk mellett. Ha ennyire farral állnak az e-könyvekhez mit várhatok a konverziójuktól? Egyelőre még ott tartunk, hogy azt várják hátha lecseng ez az e-könyvláz, sőt ha lehetne, akkor még pár szeget bele is ütnének a koporsójába.

Ignis_veneficus 2011.02.21. 09:49:26

@Dworkyll: "A konverziót meg szerintem nem kell kiadni a kiadóknak a kezükből, önmagában nem akkora kaland, és az egységességhez, meg a minőségbiztosításhoz a kiadóknak is fűződik érdeke."

A konverziot a kiado ki fogja adni a kezebol, mert nincs ra emberuk, akinek megfelelo a tudasa. Es itt arra gondolok, ami itt lecsapodik, hogy mit hogyan lehet megcsinalni es hogyan.
Ezt egy "verbeli" tordelo nem fogja megcsinalni, mert nincs lovese a HLTML-hez, masreszt huzza a szajat, hogy nincs elvalasztas, meg kiskapitalis.
Elobb utobb valaki hozzaertot biznak meg, vagy vesznek fel.
Innetol nem mindegy, hogy "szabaduszo" vagy resze a "csomagnak"?
A "B" valtozat, hogy addig eroszakoljak az aktualis kiadvanyszerkesztot, mig kiesik belole egy ekonyv, az meg olyan amilyen.

Minosegbiztositas: altalaban ugy szokott menni, hogy a megrendelo (kiado) megrendel valamit es csak akkor veszi at, ha leellenorizte. Vagyis ha a szemetre bolint ra, akkor szemet lesz.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.21. 10:12:01

@Ignis_veneficus: A kulcskérdés a függetlenség, ami a mai magyar helyzetből vezethető le. A szabadúszó alkalmazása tök reális, a "csomag" alkalmazása ésszerű lenne, de perceptíve növeli a kiszolgáltatottság érzését. És az a kevés független, aki még talpon van, nagyon is őrzi a függetlenségét. Ezért nem tud kialakulni a méretgazdaságos koncentráció, aminek a "csomagolt konverziós szakértelem" is része lenne. Szerintem.

acel 2011.02.21. 10:56:14

Biztos van már doboos -ebolt szofver is amit csak integralni kell. De sajnos igaz hogy amagyaroszágon a kereskedők inkáb fejlsztetnek saját rendszert amatőrőkkel- a profikat nem tudják megfizetni, mint megvenni és integrálni egy dobozost szoftvert.

De lehet itt az ideje egy magyar eköny bolt szoftver megirására amit az összes kiadó megvehet.

De én a problémát a fizetésnél látom, NIncs megfeleő mikro-fizetési lehetőség mo-n. Vegsyük pl a galaktikát 99 foritnos novellával, kiváncsi vagyok marad-e belőle a kiadónál, a banki költségek levonása után. Sajnos itt sem látom még a lehetőségeket a helyi körülmények miatt.

Ignis_veneficus 2011.02.21. 11:13:12

@acel: a dobozos bolttal az a baj, hogy a kiadok szeretik a kemeny DRM-et.
Ilyen tudomasom szerint epub-re az egyik legnagyobb a Adobe, kindlere meg az egyetlen az Amazon.
na most. a DRM-et is integralni kell (mind a soft, mind a hard-ot) ami egyrenszt nem egyszeru, masreszt a kemenyhez kell az Adobe content server is, am megint nem 2 filler.

Tehat egy bolttal nem vagyunk elorebb.

Fall 2011.02.21. 11:30:23

@Ignis_veneficus: Akkor nem a dobozos bolttal van a gond... ;)

acel 2011.02.21. 13:02:18

És még egyet elfelejtettem, egydi boltok esetén jo piacot teremtenek a kiadók a meta keresőknek-boltoknak.

Könyvtár 2011.02.21. 16:02:16

Könyvtárban dolgozom, nemrég sikerült hozzájutnunk néhány e-könyvolvasó készülékhez az egyik cég jóvoltából. Most szembesülünk azzal, hogy gyakorlatilag alig tudunk magyar nyelvű tartalmat vásárolni a készülékre, olyat, ami megfelel a - nem túl speciális - gyűjtőkörünknek. Ha lehet is venni valamit, akkor nehézségbe ütközik a fizetés, mivel könyvtárként leginkább átutalással tudunk fizetni, előre kiküldött számla alapján, a legtöbb helyen pedig inkább a bankkártyás fizetés az elfogadott, vagy ha van is átutalásra lehetőség, azt sem intézményekre szabták.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.21. 16:08:36

@Könyvtár: Húú, ez nagyon kemény. Már hogy könyvtár létetekre a villanykönyvek "terjesztésével" foglalkoztok.

Lehet erről többet tudni? Pl. hogy milyen vasaitok vannak, hogy hogyan néz ki ez az egész.

A szerzői jogosok tutira falnak mennek ettől, hogy egy teljesen személyes jogú kiadványt ti , felteszem korlátozott eléréssel, lepányvázott olvasókkal mégiscsak "közre" adtok.

Szerintem gyárthatnátok magatok is tartalmat rá, hiszen ez mégiscsak helybenolvasás.

kbalazs · http://www.chinabiz.hu 2011.02.21. 16:21:36

Külföldön élek, karácsonykor vettem magamnak egy Kindle-t és eddig két magyar nyelvű e-könyvet vettem eddig otthoni kiadóktól. Ha választani lehet, inkább e-könyvet vennék ezentúl csak, papírt max. nézegetni, nem olvasni (művészeti, fotó albumok, stb.). Ha nem teszik lehetővé, hogy válasszak a papír és az e kiadás között, akkor inkább más nyelveken fogok olvasni e-könyveket és csak akkor fogok magyar nyelvű könyvön gondolkodni, ha az adott könyv csak ezen a nyelven olvasható.

Tehát nem hiszem, hogy sok papír könyvet fogok ezután venni, de e-könyveket boldogan vennék a Kindle-ra (az Amazontól még nem vettem magyar nyelvű könyvet, mert nem volt olyan, ami érdekel).

Egyetértek, a posztban felvetett verzió (közös terjesztési csatorna a független kiadóknak) lenne a legjobb az olvasóknak és a kiadóknak is. Ha ezt nem lesznek képesek megcsinálni záros határidőn belül, akkor én mint szerző (eddig egy útikönyvem jelent meg nyomtatásban) most azt mondom, hogy az Amazonhoz fogom betenni e-könyvként a következő útikönyvem és nem fogok foglalkozni azzal, hogy megjelenik-e papíron is vagy sem.

Remélem, hogy minnél több szerző dönt hasonlóan és akkor egyrészt olvasóként lesz mit vennem legálisan, másrészt a kialakuló nemzetközi verseny nyilván gyorsan jobb eredményre fogja sarkalni az otthoni kiadókat, terjesztőket (ha nem akarják lehúzni a rolót).

Könyvtár 2011.02.21. 16:29:53

@Dworkyll: egyelőre nem szeretném elárulni, hogy melyik könyvtár vagyunk, mert szeretnénk/szerettünk volna elsők lenni:) Az Országos Széchényi Könyvtár megelőzött minket, viszont egyelőre ők saját tartalmakat szolgáltatnak, valószínűleg pont a szerzői jogok és a másolásvédelem miatt.
Mi azért szeretnénk fizetős tartalmat is venni a készülékekre, mert azt gondoljuk, akkor nagyobb az esély arra, hogy az olvasóink emiatt elkérik a könyvtárostól a készüléket. Hiszen ha olyan tartalom van rajta, ami mindenütt elérhető, az kevésbé vonzó. Legalábbis ez a mi logikánk.
Ha végre sikerül kialakítanunk valamiféle rendszert, szívesen írunk róla egy szösszenetet, amit elküldünk Nektek is. Főként arra gondolok, hogy könyvtári szemszögből mi okozott nehézséget nekünk.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.02.22. 00:13:53

A dobozos megoldásokkal az a baj... hogy dobozosak. Pont ugyanaz lenne a probléma egy dobozos e-bookshoppal, mint egy akármilyen dobozos webshoppal: mindig, ismétlem, _mindig_ van valami olyan probléma, ami miatt kéne ilyen-olyan-amolyan fejlesztés, egyedi megoldás, stb.

Plusz ugyebár ne felejtsük el, hogy egyetlen CMS / webshop sem olyan, hogy egyszer fellövi az ember egy szerverre, bekonfolja, oszt jónapot, elmegy magától: lásd open source CMS-ek, ahol a népszerűbbekhez akár havi gyakorisággal is kijönnek legalább biztonsági frissítések. A karbantartásnak van költsége: ha nem pénz, akkor idő.

A sok kis webshop amúgy ahogy látom, nem tud hatékonyan együttműködni, ez nem lenne másképp egy "dobozos" e-könyvesbolt esetében sem. Pl., ha van 100 kiadónak 100 e-boltja, akkor hogyan lesz abból egy Amazonos ajánlórendszer? Akár sima e-mailes ajánlatok (az eddigi vásárlásaid alapján szerintünk ez a kötet tetszene Neked), akár on-the-fly ajánlatok ("akik ezt a könyvet megvették, ezt is megvették"). Egy ilyen ízlést felderítő és ahhoz passzoló ajánlatokat adó rendszer fejlesztése pl. nem egyszerű, és akkor működik jól, ha van készlet - nagyobb, mint egy átlag niche kiadónál.

A sci-fi még elvagy valahogy magában, az SFportal E-Bookon kívül is vannak kezdeményezések, talán nem túlzás azt állítanom, hogy e-book fronton a legtöbb dolog sci-fi berkekben zajlik, de szerintem egy csomó más niche nem áll ennyire jól.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2011.02.22. 08:31:17

A konyvtari eKonyv terjesztes nagyon izgalmas tema. Nem reklambol de az Adobe Digital-nak van kolcsonzo funkcioja is. A BlueFire olvaso kezeli az ilyen szolgaltatast. Bejelentkezel a konyvtarba (tagdij stb.) es letoltod a konyvet ami mondjuk egy hetig marad elerheto az olvasodon.

Mindezzel csak azt szeretnem mondani, hogy bevetelt is lehet generalni ilyen uton. Igaz minden attol fugg az Adobe hogyan adja non-profitoknak a szolgaltatast. A kiadok joga sem serul (kemeny drm) es a konyvtar is profitalhat.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.22. 10:09:28

@gaborm: Őőő, nem gonoszságból, de Kindle-re hogy megy föl kölcsönzött könyv? És nem fog sírni az Apple, hogy a könyvtár nem utal 30%-ot a kölcsönzésért?

Bocs, de nem hiszek a kemény DRM-ben. Pont ezért. Digitális röghöz kötés. És nem csak a felhasználó szív vele, de a kiadó/szolgáltató is.

szakértőbb 2011.02.22. 13:14:14

Professzore!
Nem szep dolgo az Appendix, mert nem veszi eszer az ember, ha kesobb vana poszthoz fuzve:-( es netan a posztot mar olvasta:-) Javasolhatnek ilyenkor egy hozzaszolast, hogy "Appendix:-)))".

Szoval nehany maganvelemeny:

1.
>mivel a vásárlói igény nem fogyasztásban manifesztálódik, >hanem (elnézést, de sajnos sokszor így van) lopásban

Ami nincs, azt nem lehet ellopni... Ha xy konyvnek nincs e-verzioja, ha beszkennelem es ugy olvasom, akkor nem loptam el. (valoszinuleg meg is van valahonnan, tehat egyszer tutira kifizette valaki). Tehat ilyen esetben ez a kiado hibaja.

2. >a „többiek”, vagyis a gyártók és a forgalmazók azt a >mentalitást fogják rajtatok, rajtunk látni, hogy „gyártsatok, >mert mi meg fogjuk venni, ha olyan módon, olyan >formátumban és olyan áron adjátok, ami nekünk tetszik”, >máris „elengedtük” őket

Na most szigoruan a maganvelemenyem: engem olvasokent egeszen hidegen hagynak a kiadok (meg inkabb a terjesztok) problemai. Ha nem csinalnak e-book-okat, majd csinal mas. vagy vesz az ember kulfoldrol. Van kb 5000 kotet otthon a polcon, mar az is kitartana az eletunk vegeig, nem szolva egyeb elektronikus forrasokrol (ha csak a legalis MEK-et emlitem, vagy a KindleVarazst, az s egy fel elet mar). A konyvkiadas uzlet, ha valaki ezzel akar foglalkozni, szive joga, de ne sirjon rajta, mert nem szeretetszolgalatot vallalt. (Az SF-portalhoz hasonloktol most elnezest kertem, es bunbanatosan kozlom, hogy mar vasaroltam is toluk, tehat nem roluk beszelek. Akinek inge, "o'tozkodjon mar fel vegre" Hofi)

3. szerzok:
>egy szerző miért is bólintson rá egy elektronikus kiadásra, ha >azt 3-an letöltik, 300-an meg majd a 3 valamelyikétől ellopják >(ez tipikus szerzői/kiadói sztereotípia)...

Multkoriban szamolgatodott, hogy eg yszerzo kb. 10-15 szazalekot kap a konyvbol?! Ez a 3(0) letoltessel sem lesz sokkal kevesebb:-)) En szerzonkent be fogom vallalni.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2011.02.22. 13:43:19

@Dworkyll: Nem tudtam, hogy kizárólag Kindle-ről beszélünk itt. Mindössze egy példát hoztam arra, hogy a könytár bevételhez is juthat. Az meg hogy Te is mint majd mindannyian utáljuk a kemény DRM-et nem fogja a könyvkiadókat meghatni, hanem inkább nem adnak eKönyvet a könyvtárnak és kész. :)

Gukker 2011.02.22. 13:53:08

@Könyvtár: "egyelőre nem szeretném elárulni, hogy melyik könyvtár vagyunk, mert szeretnénk/szerettünk volna elsők lenni:) Az Országos Széchényi Könyvtár megelőzött minket"

Szóval az FSZEK-tól vagy? :)

Úgy tudom, hogy ti Sony olvasókban gondolkodtok Adobe-os e-pubbal. Necces lesz.

Amúgy meg szerintem legelőször a könyvolvasókat kellene ócsítani. A (Kindle kivételével) min. 80e Ft-os ár egyszerűen nem megfizethető. (Tudom, hogy van akár 60e-ért is, de azok gyak. használhatatlanok).

Gukker 2011.02.22. 13:55:09

@gaborm: Szerintem Dworkyll _bármely_ (tehát minden) könyvolvasóra gondolt, eklatáns példaképp a Kindle-re, amin pl. pont nem megy az e-pub.

Gukker 2011.02.22. 14:01:14

@szakértőbb: "Ha xy konyvnek nincs e-verzioja, ha beszkennelem es ugy olvasom"
Szerzői jogi tv. szerint bizony _nem_ készíthetsz könyvről másolatot sem digitális, sem analóg formában. Még ha megvetted és a tiéd akkor sem. "Biztonsági másolatot" sem.

szakértőbb 2011.02.22. 14:02:03

@gaborm:
>nem fogja a könyvkiadókat meghatni, hanem inkább nem adnak >eKönyvet a könyvtárnak és kész. :)

Hihi:-) Es?? :-))
Elobb-utobb el lehet majd gondolkodni azon, ki van kiert?

szakértőbb 2011.02.22. 14:07:10

@Gukker:
Koszonom, egeszen jol ismerem a szerzoi jogi torvenyt. Meg egyszer kerdezem: es?? :-)) Mit szolnal, ha azt mondanam, hogy csak az emlitett ingyenes forrasokat veszem igenybe es idegen nyelvu konyveket olvasok? Ami nagyon kell, megveszem papiron, ha maskepp nem megy. A Kiadok meg akar fel is fordulhatnak:-) Es??

(Elnezest a drasztikus kifejezesert. Szeretnem tehat meg egyszer leszogezni: a Kiadoknak kell egy nagyon eros gesztust gyakorolni az olvasok fele, ha eletben akarnak maradni. Az olvasokat ilyen veszely aligha fenyegeti...) Ha netan nem lesznek kiadok, olvasok akkor is lesznek.

szakértőbb 2011.02.22. 14:07:47

@Gukker:
Ha mar itt tartunk: pl. kezzel lemasolhatom - ezt tudtad?

Ignis_veneficus 2011.02.22. 14:11:37

Ha mar kiadok es egyebek, azt arulje el valaki, hogy miert jo egy konyvet ketszer is atkonvertalni es ket kulonozo webaruhazban arulni?
konkretan a fapados konyvekre gondolok, ami tudomasom szerint legalabb aruhazban veheto meg epub-kent, es egymastol fuggetlenul lett atkonvertalva.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.22. 14:41:32

@gaborm: Nem kizárólag a Kindle-ről beszélünk. CSak kicsit korlátosnak gondolom azt a megoldást, ami nem tudja megszólítani azt a platformot, amiből több van piacon, mint az összes többiből együttvéve. Ezért gondolom az egész kemény DRM ügyet károsnak az ügyre nézve, mert még azokat is nehéz helyzetbe hozza, akik amúgy jogkövetőek lennének.

@szakértőbb: "Ha netan nem lesznek kiadok, olvasok akkor is lesznek." Szigorúan véve ez igaz. De az olvasók mit fognak olvasni? A kiadóknak igenis van szerepe az értékláncban, a mostani kiadási anomáliában - konkrétan hogy nincs kint külföldi prémium anyag - nekik vajmi kis szerepük van.

szakértőbb 2011.02.22. 15:10:10

@Dworkyll:
>Szigorúan véve ez igaz. De az olvasók mit fognak olvasni? A >kiadóknak igenis van szerepe az értékláncban, a mostani kiadási >anomáliában - konkrétan hogy nincs kint külföldi prémium anyag >- nekik vajmi kis szerepük van.

Az olvasok a tortenelem soran eddig megjelent konyveket fogjak olvasni egyreszt, masreszt pedig ketlem, hogy erdekelne oket a fentebb targyalt szerzoi jogok... akar tetszik ez masnak, akar nem.
Mindezzel megsem azt akarom mondani, hogy nincs szukseg kiadokra, ez ostobasag lenne. A kiadoi/terjesztoi es egyeb egymasra es olvasora mutogatasra nincs szukseg szerintem.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2011.02.22. 15:27:56

@Dworkyll: lol, de megint csak... en nem azt mondtam, hogy csak Adobe van. Biztos adja az Amazon is a DRM-jet konyvtaraknak (pl. mobileread.com -on is van egy thread ebbol, hogy ha nem kapcsolodsz whispernetre akkor a kikolcsonzott konyv nem fog lejarni a Kindle-en). Csak egy peldat (most mar banom hogy az adobeval peldaloztam) akartam hozni a kedves konyvtaras posztolonak, hogy ... stb. ... miert ismetlem magam ?....

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2011.02.22. 15:38:40

@szakértőbb: :] jah... zenekiadok elgondolkodtak mar rajta?

szakértőbb 2011.02.22. 16:09:49

@gaborm:
Nem tudom, mintha megtettek volna, nem? En ugy latom (nagyon nem figyelem, bevallom, mintha olcsoban hozza lehetne jutni) De hol erdekel ez engem, mint zenehallgatot? A zenekiadok egyebkent kicsit mas kerdes, mert nemzetkozibb a dolog. De a zenehallgatokat ugye nem annyira hatotta meg a zenekiadok problemaja sem, hm?

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2011.02.22. 16:45:45

@szakértőbb: nem az olcsosagrol van szo. Zeneipar is valahogy igy kezdte a nagy "digitalizalast" ha jol emlekszem. Vacillaltak evekig, hogy belefogjanak-e vagy se. Aztan mikor latszott, hogy CD-t mar nagymama se vesz akkor gozerovel megindultak.

Teoretikus kerdes volt amugy. Magyar helyzetrol meg vegkepp nincs tapasztalatom. Nem tudom, hogy manapsag vehetsz-e kemeny DRM nelkuli legalis top40 zenet online aruhazakbol.

lucasso 2011.02.24. 09:57:37

Egy hete beszélgettem az angol Wiley kiadó angliai munkatársával az e-könyvekről. Sok angol címet átadnának, mondta, de hadd idézzem őt: "DRM is an issue", vagyis a DRM nekik fontos, ha nem is minden cím esetében.
Szóval ez a hozzáállás nem magyarországi jelenség, a nagy kiadók jellemzően ragaszkodnak a DRM-hez. Szerencsétlen dolog, de ez van.
A másik: kínálat.
Ma Magyarországon durván 1000-1500 cím érhető el legálisan. Amikor Franciaországban elindult az első komolyabb e-könyves áruház, összesen 1200 címből állt a kínálata.
Én is megértem az olvasók, felhasználók igényeit, de sajnos figyelembe kell venni néhány kellemetlen körülményt:
a több tízezres címszám minimum több tízmillió, de akár százmillió forintos beruházást is igényel (vagyis elnyel.) És a nagy kiadók még akkor is ragaszkodnak a DRM-hez. És ezen a ponton egyszerűen bezárul a kör.
Nem marad más, mint a magyar szerzők műveinek kínálatát növelni, és ha abból elegendő bevétel van, visszaforgatni külföldi művek jogainak megvásárlására. Ha senki nem hajllandó - vagy képes - rövid távon több tízmilliót beleölni e-könyvek gyártásába (digitalizálásba és/vagy konvertálásba) akkor a jelenlegi helyzet csak nagyon lassan fog megváltozni.
Ez van.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.24. 11:45:26

@lucasso: Találtam egy frankó idézetet a DRM-ről: DRM is an insult to honest buyers and a joke to thieves. (Heveny fordításomban: A DRM sértés a becsületesekre, vicc a tolvajokra nézve)

Én is megértem az kiadók, jogtulajdonosok igényeit, de sajnos figyelembe kell venni néhány kellemetlen körülményt:
az, hogy egy könyvből elkészül a (zsivány) digitális változat, az biztos. Minél népszerűbb az alkotás annál gyorsabban. Ez évek óta így van, ezután se lesz másként HA nem ad alternatívát a hivatalos forrás. Azaz a klasszikusan elvárt beruházás egy részét a civiltársadalom így is úgy is meglépi.

Nem egyszerűbb lenne ezt a civil keresletet egyrészt kiaknázni másrészt jogszerű mederbe terelgetni értelmes alternatívákkal.

A jelenlegi helyzet szerintem rosszabb a kiadókra, mint a civilekre nézve, de nem nagyon látom a komoly erőfeszítéseket (maximális tisztelet a kivételnek) hogy ebből hogyan akarnának elmozdulni. Például azzal, hogy félreteszik a skrupulusokat, és létrehozzák azokat a véd- és dacszövetségeket, amik átsegíthetik őket ezen a viharos időszakon.

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.02.24. 12:03:08

A DRM-ről két dolgot:

1. A zene, film és szoftveripar évtizedeken át igyekezett megoldást találni a másolásvédelem problémájára, orbitális pénzeket eltapsoltak ennek megoldására. A legtöbb nagy dérrel-dúrral beharangozott cuccot ha nem 24 órán belül törték fel, akkor egy hét kellett hozzá. NEM tudták megoldani ők sem - pedig ezekben az iparágakban nagyságrendileg több pénz van, mint a könyvkiadásban. Ha nagyságrendekkel több pénzből sem sikerült megoldani a kérdést, akkor mit vár a könyvipar?

2. Néhány hete sikerült belefutnia egy kiadónak abba az amúgy extrém pofátlanságba, hogy az általuk megbízott nyomda egyik munkatársa a kiadó által előállított nyomdai formátumból állította elő a kalózpéldányt. Gyak. a kiadással egyidőben már kint volt a kalózpéldány egy megbízhatatlan ember miatt. Az ilyen leakektől pedig nincs az a DRM, amelyik meg tudna védeni.

Ha sikerülne is feltalálni a tökéletes DRM-et, attól még lesznek alternatív utak, amik mentén a kalózpéldány előállítható. Ha más nem, screencapture + OCR kombóban.

Atyaman 2011.02.24. 12:43:04

@lucasso: Neked van rálátásod a business-re, nekem nincs, ezért a befektetendő több 10 sőt 100 milliót nem is vitatom. De azt vegyük észre, hogy itt nem feltétlenül arról van szó, hogy azonnal 10ezres kínálat kell a legnagyobb külföldi nevekkel. Sőt, Szélesi Sándor írta most az Sfportálon (Dwo ezt a cikket postolta be), hogy ez a magyar íróknak is egyfajta előny lenne, őket pedig szerintem szívesen támogatjuk itthon. A magyar címekhez pedig én úgy vélem, hogy nagyságrendekkel kisebb összegre lenne szükség. Már ha a kiadók egyezséget kötnének és összefognának, mert ha külön-külön csinálnak boltot, akkor az összköltség persze, hogy jelentősen emelkedik.

Tehát szerintem a lényeg, ahogy írtad is:
>>Nem marad más, mint a magyar szerzők műveinek kínálatát növelni<<
De ezt ne úgy fogjuk fel, mint valami menekülési útvonalat vagy jobb híján használt opciót. Vannak nekünk is nagyon jó íróink, tessék őket győzködni arról, hogy az e-kiadás nem az ördögtől való. A kiadók pedig ne legyenek már ennyire magyarok, hogy mindenben széthúznak. Ha nem hajlandóak felsorakozni egy harmadik fél (az internetes terjesztő) mögé, akkor előbb utóbb keresztben lenyeli őket a realitás.

A DRM tényleg egy vicc, de ezt Dworkyll az előbb leírta részletesen. A kedvező árnál, a kényelemnél és a minőségnél még jobb DRM-et nem találtak ki.

Az pedig, hogy az első komolyabb francia webáruház 1200 címmel indult nagyon nem ugyanaz, mint hogy itthon jelenleg 1000-1500 cím érhető el teljesen szétszórva a neten különböző boltokban, különböző minőségben. Ha egy helyen koncentrálódik az a bő 1000 cím arra már lehet építeni. De arra nincs ereje a felhasználónak, hogy naponta 10-20 e-boltot böngésszen végig (tudom, Merras csinált egy nagyon jó keresőt, de az csak a célirányos böngészést válthatja ki, az e-boltos "bámészkodást" nem).

Gukker 2011.02.24. 12:44:39

@Merras: "Ha nagyságrendekkel több pénzből sem sikerült megoldani a kérdést"
Bennem felmerült az a kérdés, hogy vajon mennyi pénz folyhat el _csak_ a DRM fejlesztésekbe, kivitelezésekbe, amelyeket egytől egyik seperc alatt feltörnek? Kevesebb-e ez az összeg, mint amennit nélkülük veszítenének?

"kiadással egyidőben már kint volt a kalózpéldány egy megbízhatatlan ember miatt"
Az esetek nagy többségében bizony belső munkáról, kiszivárogtatásról van szó. Hány filmet adtak ki kalózverzióban csak a muszterek alapján...

"Ha más nem, screencapture + OCR kombóban"
Ahogy a régi mondás tartja: Amit meg tudsz jeleníteni egy számítógép monitorán, azt el is tudod lopni. :)

Atyaman 2011.02.24. 12:46:42

Kiegészíteném még magam azzal, hogy Merras is megmondta a tutit a DRM-ről.
Sajnos ez a helyzet, minek erőltetni azt, ami nem megy.

Külföldön sem arról szól már a DRM (megspékelve a formátum eltéréssel), hogy ne lopjon a kedves zsivány/kalóz, hanem arról, hogy a terjesztők keresztbe tegyenek egymásnak és gátolják a felhasználok elvándorlását (pl.: Amazon <-> B&N)

lucasso 2011.02.24. 14:10:22

Mindenkinek, aki reagált:

1. Nem engem kell meggyőzni a DRM tarthatatlanságáról, hanem a kiadókat és nem ritkán magukat a szerzőket. Én magam utálom a DRM-et, mint a sz..rt.

2. "Az pedig, hogy az első komolyabb francia webáruház 1200 címmel indult nagyon nem ugyanaz, mint hogy itthon jelenleg 1000-1500 cím érhető el teljesen szétszórva a neten különböző boltokban, különböző minőségben. Ha egy helyen koncentrálódik az a bő 1000 cím arra már lehet építeni. De arra nincs ereje a felhasználónak, hogy naponta 10-20 e-boltot böngésszen végig (tudom, Merras csinált egy nagyon jó keresőt, de az csak a célirányos böngészést válthatja ki, az e-boltos "bámészkodást" nem). " Hogy tudsz bámészkodás nélkül valami új, ismeretlent megtalálni? Illetve hogy keresel e-könyvre egy webáruházban, ha nem a keresővel? Nem vitatom, hogy kényelmesebb, ha minden egy helyen van, de hogy nincs ereje a felhasználónak, hogy naponta 10-20 boltot böngésszen végig - na ez kicsit humoros. Már bocs.

Karma17 2011.02.24. 14:30:46

@lucasso: Pedig igaza van. Teszem azt, keresel egy mosógépet. Végignézed az összes nagyobb/kisebb áruházat, vagy beírod az árukeresőbe?

kIára 2011.02.24. 14:41:55

A könyvkalózkodáshoz még néhány gondolat.
Nagyon sokszor lehet belefutni könyvkalózos oldalakon, hogy „ha lenne e-könyv megvenném”, vagy „nekem mindegyik könyv megvan papírban is” (amit ugye nem hiszek), vagy „azért csinálom, mert nincs e-könyv, de imádok kütyün olvasni”, stb.

      Eddig a magyar könyvkalózok digitalizáltak. Hihetetlen hatékonyan és erőbedobással szkenneltek, ocr-eztek és korrektúráztak. (Az államilag támogatott digitalizálás többszörösét hozták létre.) Ebben az az érdekes, hogy ha a piaci árakat nézzük, akkor pusztán csak a szkenneléssel százmilliókra rúgó munkát végeztek el. Ingyen. Ha a DIÁ-t vesszük jogdíjfizetési alapnak [ami kb. évi 280 milla] akkor a kalózoldalakon található kb. 12 éves munka copyright összege jónéhány milliárd forint.      Ezek eszmei értéke meg egyenesen felbecsülhetetlen.      Ez lehet hogy a kiadóknak nem tetszik, de az államnak (pátosszal: a nemzetnek) ez egy hatalmas ingyen legyártott vagyon. Ne legyünk naivak: szerintetek az állami tárhelyeken nincsenek meg ezek az ölbe pottyant művek?

De nem erről akarok írni.
Hivatalos e-bookokat a kalózok maximum cserélgettek, igaz nem is volt eddig nagy választék. Kérdés, hogy maradnak-e a régi formánál, vagy megjelenik itt is a külföldön már néhány éve működő e-könyvkiadói kalózkodás. (Pont a napokban futottam bele egy Amazon sikerkönyv-csomagba, ami több mint 800 Amazonról valahogyan leszedett, drm-mentesített mobit tartalmaz).
Ez a fajta könyvkalózkodás teljesen más tolvajattitűdöt feltételez, más tudást igényel (hackerek kellenek), nem kell hozzá civil közösségi oldal, teljesen automatizálható, döbbenetesen gyors.

Kérdés, hogy mi lesz a két kalózcsoport között. Harc vagy együttműködés.
A külföldi szerzők bestsellereit továbbra is hagyományos módszerekkel fogják „gyártani” még jó ideig.
A magyar szerzőkből és post mortem auctoris vagyoni jogok lejártából élő e-könyvkiadóik célpontjai lesznek az újkalózoknak?

Én valamiért hiszek abban, hogy a jelenlegi könyvkalózok a potenciális vásárlók körét is gyarapítani fogják. Az már látszik – hogy akárcsak a filmfelirat fordítók –, már most néhány e-könyvkiadónak adtak ingyenes készmunkát.

Az újkalózok felbukkanása lesz az igazi veszély. Lehet, hogy nem is lesznek magyarok, hiszen egy timbuktui hacker is simán tud készíteni egy „Hungarian e-book pack”-ot bármelyik e-kiadó anyagából.

szakértőbb 2011.02.24. 14:42:16

@Karma17:
Konyveknél viszont bemegyek pl. a MEK-be, es elkezdem vegiglapozni. Vagy akar az Amazonra: nem keresek ra mindig egy konkret konyvre, hanem nezegetek mondjuk egy temakort.

Atyaman 2011.02.24. 14:45:02

@lucasso:
>>Hogy tudsz bámészkodás nélkül valami új, ismeretlent megtalálni? Illetve hogy keresel e-könyvre egy webáruházban, ha nem a keresővel?<<

Pont ezt írtam, hogy ezért van szükség a bámészkodásra. És a keresésre, hoztam példaként Merras e-könyv kereső motorját.

>>Nem vitatom, hogy kényelmesebb, ha minden egy helyen van, de hogy nincs ereje a felhasználónak, hogy naponta 10-20 boltot böngésszen végig - na ez kicsit humoros.<<

Pedig pont ez a nagy ereje az amazon ajánló rendszerének. Ott van kéznél a két top lista és az új megjelenések mellett a könyvajánló a lap alján, ami a vásárolt és megnézett könyvek alapján mutat új címeket. Nem kevés amazonos könyvem az ajánlón találtam.

Nyilván a saját preferenciáim alapján mondok véleményt, tehát simán tévedhetek, de nálam az a helyzet, hogy a magyar e-boltokra csak ritkán nézek rá, szemben az amazonnal, ahova naponta látogatok nézelődni akad-e valami jóság.

Ebből kiindulva fontosnak tartom azt, hogy egy lapon láthassam az újdonságokat és ajánlatokat, mert nekem momentán nincs arra energiám, hogy rendszeresen kövessek kiscsilliónyi e-boltot hátha éppen valamelyikben befutott valami újdonság.

Persze, ha sokan mondják, hogy ők bizony végignéznének még naponta 10-20 e-boltot vagy valaki bemutatja, hogy nincs a központi boltnak és az ajánlóknak vásárlást generáló ereje, akkor már vonom is vissza a fenti megállapításaim.

kIára 2011.02.24. 14:52:15

Amúgy nem szeretem a kalóz témát, úgyhogy csak egy gondolat.
A kalózkönyveket NEM olvassák. A kalózkönyveket csak letöltik*.

Az egész könyvkalózkodás olyan mint az őrzési pánik és célnélküli missziótudat. Teszik, mert azt hiszik, hogy ez a „dolguk”.

A könyvkiadóknak meg nem mumus, hanem ürügy.

______
* Jó, egy-két kivétel biztos akad, de ez az igazság: egy kalózpéldányt letöltenek ezren és elolvassák ketten.

lucasso 2011.02.24. 14:56:33

Vagy beírod Merras keresőjébe...

Karma17 2011.02.24. 15:07:20

@kIára: Az emberek különbözőek. Én pl. gyűjtögető vagyok, mint a hörcsög (úgy is nézek ki, vannak már olyan pofazacskóim :P :) ). Minden kell, mindent elrakok. Most eltűnt egy csomó helyünk Levente miatt, és a könyveink harmada dobozban van. De nem tudom rászánni, hogy eladjam. Mert az enyém, én gyűjtögettem, nézegettem, veszegettem meg innen-onnan. Erre emlékszem, hogy a debreceni antikváriumban vettem 200 forintért, azt meg egy utcai árustól :)
A gyűjtögető mánia miatt nekem is annyi letöltött könyvem van, hogy nem kettő, tíz élet is kevés lenne elolvasni.

Kalózkodás: Anne Rice vámpíros-szellemes könyvsorozatai érdekelnének. Papírkönyvet nem veszek a fentebb említett okok miatt. A kalóz példányokból hiányzik a könyv közepéből 2-4-20-60 oldal egy-két helyről. Megvenném magyarul, ha megvehető lenne? Igen.

Tudom, megoldás, menjek el könyvtárba. Jah. Reggel 8 előtt, vagy esta 6 után? Esetleg a hétvégéből (már amennyi van) vegyem el hozzá az időt, hogy keressek egy könyvtárat a közelben, ahol esetleg még meg is van? Nem tudom.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.02.24. 15:29:39

@lucasso: Merras kersője nagyon okés, csak egy dolgot nem fog csinálni: ajánlgatni neked valamit, ami tetszhetne, de nem is hallottál róla. Azért erős az amazon, meg a google, mert _célzott_ reklámokkal talál meg.

A magyar papírkönyveknek is sírógörcsa promóciója, a moly, a könyvesblog, az endless.hu nagyságrendekkel tesz többet a kultúráért, mint akárhány kiadó együttvéve.

Ez a funkció hiányzik gyakorlatilag az összes mostani webshopból, mert ehhez sok sok cím kell (meg sok fejlesztés).

Karma17 2011.02.24. 15:53:13

Ha már itt tartunk. SFportal: mi a helyzet a havi 1 könyvvel, az utolsó ha jól látom a Szűz infrafényben volt még karácsony előtt.

Ettől független kérdés. Nem lehetne valamiképpen megállapodni Zsoldos Péter könyveinek jogtulajdonosával? Azt a gyűjteményt megvenném, hiába van meg papíron, és szerintem nem én vagyok az egyetlen :)

Merras · http://miyazakijun.hu 2011.02.24. 16:45:25

@Karma - tartottunk két hónap pihit, márciusban újraindulunk, komoly anyagokkal.

Karma17 2011.02.24. 16:56:43

OK, nem számonkérés, csak egy kérdés volt :)

nagygabe 2011.02.24. 19:03:55

@Karma17:
Zsoldos könyvei elérhetők a MEK-en.

Maggg 2011.02.25. 09:37:07

Egyszerre szívderítő és lehangoló olvasni a kommenteket.

Szívderítő, hogy sok a hasonszőrű, szomorú, hogy csak a kütyümániások, tech evangelisták, volt vagy jelenlegi szedők foglalkoznak a témával.

Nem látom a könyvipar pénzügyeseit, döntéshozóit.

Hmmm, mit is mondtam a technológia és a stratégia kapcsolatáról?

acel 2011.02.25. 10:20:06

@Dworkyll:
Merras keresője továbbfejlődhet, amint irtam a 10-20 különböző bolt biztos maga után von egy meta-keresőt ajánlókkal, csak némi fejllesztés kérdése, amatőröknek kiválő lehetőség. Égyéb árukkal is igy van, nézd meg hova fejlődtek az magyar árukeresők mostanra. Azonak szinte bármikor lehet könyv modulja is ráadásul.

Karma17 2011.02.25. 10:36:41

Elnézést a MEK nekem általában nem forrás, mert többnyire kortárs irodalmat olvasok...

ribizlifozelek · http://ribizlifozelek.blogspot.com/ 2011.03.01. 05:59:11

Nem megoldható, hogy a magyar kiadók is nagy külföldi cégeken keresztül (pl Amazon) terjesszék e-könyveiket?

A kezelőfelület nem magyar nyelvű, de egy ideig ez is sokkal több, mint a semmi.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.03.01. 09:30:13

@ribizlifozelek: Volt témágba vágó poszt: ekonyvolvaso.blog.hu/2010/11/11/ha_a_hegy_nem_megy_mohamedhez_2

Az alapproblémák: magas Amazon jutalék, (a többiek le se bagóznak minket), magas tranzakciós költségek a jutalék kifizetésekor, és az epub szcéna totális ignorálása.

Ettől az ötlet szerintem alapjában véve jó, csak azoka fránya részletek... :-(

muzsika 2011.03.05. 17:50:04

sziasztok
lehet, a gyikhez kellett volna írni, de onnan már ellapoztam :) de itt is van szó a drm-ről. ez tulképp mit véd? ha én megveszek egy védett könyvet, mi lesz vele? mi lesz, ha fejlettebb olvasót veszek? ha teljesen más olvasót veszek? mi lesz, ha olyan elterjedt lesz az e-könyv olvasás, hogy a családban mindenkinek lesz saját olvasója? lesz-e jogom odaadni a gyerekemnek, hogy elolvassa? netalán kölcsönadni (fura fogalom egy elektronikus tartalomnál) a barátnőmnek? mert ugye egy papíralapú könyvnél ezekre egyszerű válaszolni, megvettem, de akárhányan elolvashatjuk. sorban, egymás után.
meg amúgy is, hogy vannak ezek a jogok? vettem én már pdf alapú e-könyvet, monitoron olvastam még olvasó hiányában, nem védi semmi. odaadhatom valakinek elolvasni? mennyire korlátozott körben? vagy csak én olvashatom el?

Pelesz 2011.03.05. 19:33:32

@muzsika: nem a te jogaidat védi, arra mérget vehetsz. Nem garantált, hogy új olvasón is menni fog, feljogosítani/kölcsönadni csak korlátozottan tudod stb. Még az sem garantált, hogy elérhető lesz x év után is, csődbe mehet a cég, formátumot vált/nem támogatja többé, akármi, úgyhogy ha teheted inkább kerüld alapból vagy rántsd le amíg teheted. Jog ide vagy oda, le van tojva. A könyvet megvetted, tied, amíg nem rakod föl netre mindenki által elérhetően, azt csinálsz vele sztem amit jónak látsz.

muzsika 2011.03.05. 19:35:44

jól hangzik :)
a kérdés egyelőre elméleti, mert 1. még nincs olvasóm (kértem azért egy kindlet a szülinapomra, most igyekszem mindent elolvasni) 2. angolul nem tervezek olvasni, úgyhogy úgyis marad a khmmm. megoldás.
jut eszembe, német nyelven vannak hivatalosan elérhető könyvek?

Pelesz 2011.03.05. 20:00:15

@muzsika: Itt van vagy 2-3e, csak keress rá a 'german' szóra, hogy leszűkítsd. www.mobileread.com/forums/ebooks.php

MEK-en is van egy-kettő.
Project Gutenberg www.gutenberg.org/browse/languages/de
vagy: gutenberg.spiegel.de/

És egy bolt is, ha jól látom DRM nélkül árul, de inkább nézz utána alaposabban. www.beam-ebooks.de/

Azért magyart is megemlítek, Bookline árul német ekönyvet, csak borsos áron és drm-mel.

Így hirtelen több nem jut eszembe. :)

Magyarul pedig Galaktika, SFPortál és Adamo Books ahonnan eddig vásároltam, de van valahol egy cikk, ami bővebben kivesézi, listázza a boltokat.

szakértőbb 2011.03.06. 09:32:06

Ötödölik az áfát ■ A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis egészen idáig vitatta, hogy a digitális könyveket ugyanúgy megilleti a kedvezményes, 25-ről 5 százalékra csökkentett áfa, mint a papíralapú és a hangoskönyveket. De miután Brüsszelből hivatalosan is megerősítették, hogy egyforma elbírálás alá esnek, hamarosan megszülethet az áfa-csökkentő intézkedés – értesült a Figyelő kormányzati forrásból. A kiadók örülnek, hiszen egy újabb akadály hárul majd el az e-könyvek elterjedése elől.
Forras: www.bitport.hu/trendek/mi-lesz-az-e-koenyvek-sorsa

szakértőbb 2011.03.06. 09:44:56

>Elavult az e-olvasó? ■ Barna Imre kétségesnek tartja, >versenyképes lehet-e egy olyan eszköz, amely csak egyetlen >dologra jó.

Basszus, ez is most szol, mikor par millioan Kindle-t vettek??
Ja, szerintem en meg ketsegesnek tartom, hogy Barna Imre versenykepes... Ehen fog halni szegeny ezzel a hozzaallassal:-P

clon 2011.03.06. 10:01:54

@szakértőbb: Szerintem ezzel a kijelentéssel semmi gond nincsen (bár nem olvastam a teljes szöveget).

Jelenleg minden multifunkcionális (nyomtató, telefon, stb.) ennél fogva van realitás ebben a mondatban. Ugyanakkor az is látható, hogy nem kis mértékben nyer tért az eolvasó azon hátránya ellenére, hogy csak 1 dologra alkalmas. Persze alacsony fogyasztást és 5-7000 oldalt nem fog semelyik multifunkciós készülékkel elérni. Azt azért nem kellene elfelejteni, hogy csak hazánkban használjuk könyv olvasásra a készüléket. Majd, ha itthon is lesz napi-heti-havi lap és webes hírportálok ekönyvnek megfelelő formátumban, akkor ugye már bővülni fog a funkció.
Ja és nem mellékes, hogy Barna Imre az Európa Könyvkiadó Igazgatója és íj módon nem biztos, hogy igazán elfogulatlan a véleménye.

Teljes cikk: www.bitport.hu/trendek/mi-lesz-az-e-koenyvek-sorsa

szakértőbb 2011.03.06. 11:35:17

@clon:
Szia!

erdemes az egesz cikket elolvasni:-)
azert ha par millioan megvettek es meg most is veszik, akkor megis van letjogosultsaga, hm?
Ha ujsagot olvasol/stb. akkor is olvasasra hasznalod.

Az nem is gondoltam, hogy nyilatkozo fntos ember elfogulatlan lenne, igy nem is fontos a velemenye, inkabb megmosolyogtato... El is mosolyodtam:-)))

phaid 2011.03.06. 19:09:39

@clon:

Egyik oldalról azon sírnak a kiadók, hogy mennyire nem éri meg, mert még marginális a felhasználók száma. Másik oldalról pedig azon aggódnak, hogy majd biztos mindenki a kalóz verziót fogja használni. Így aztán tényleg elérik, hogy a totyorgásuk miatt a még lelkes geek-ek is átállnak a sötét oldalra és az újakat is arrafelé tereli a többség :-(

clon 2011.03.06. 19:58:22

@phaid:
"mennyire nem éri meg" Addig amíg a hazai fizetéshez képest nem lesz megfizethetőbb az olvasó és/vagy könnyebben hozzáférhető (a net vásárlás nem mindenkinek fekszik. lásd pl. "K, mint Kindle karácsonyra").

"sötét oldal" már említette itt valaki (lusta vagyok kikeresni), hogy a sötét oldal által OCR-ezett könyvek nagy valószínűséggel majd alapot szolgáltatnak a legális kiadásra (nem kell fizetni az adatbevitelért). Van már rá hasonló példa, de a filmek fordítása is sokszor így "készül" (letöltik egy felirat oldalról és kész is).

Igen, kivárnak. Most alakul az amerikai piac és abból fognak profitálni, ha eszük van (reméljük). Van itt valahol egy link erről is (még mindig lusta vagyok).

szakértőbb 2011.03.07. 20:26:26

@Merras:
Szia!
ezt mire irtad?
az otodolik az AFA-t, vagy az ehen fog halni? :-)
ez utobbi talan azert nem jon ossze, mert mar eleget markolt eddig. De egy dolgot nagyon bele kene vesni a kiadok fejebe: "a nem adjuk ki elektronikusan, mert ugyis ellopjak" - helyesen: ha " nem adjatok ki, akkor biztos, hogy ellopjak, csak eselyuk sincs belole egyetlen fillerre se." Nem kene elfelejteni, hogy nem sok embert izgat egy konyv lemasolasa (hiszen ugyse lehet megvenni, ha nem adjak ki:-( ), azt a parat meg ismerjuk szemelyesen is, nem? :-))

megvakarom 2011.03.17. 17:21:01

Arról született esetleg felmérés, tipp, megérzés, hogy milyen könyvekre lenne leginkább igény e-ben? Kortárs, magyar, irodalom, ponyva, bestseller, szakirodalom, folyóirat?
Vagy egyszerűen mindenre, nagykanállal?
Ahogy olvasom a hozzászólásokat, egy webshopban elvárnánk több tízezer címet, teljes spektrumon. Ezt egy kiadó nem fogja tudni hozni (ha minden egyéb sirámát meg is oldják valakik), inkább valamiféle szövetkezésben lehetne előállítani.
Pár száz címmel is láttok értelmes esélyt?
(mert akkor belevágok:)

Atyaman 2011.03.17. 17:25:37

@megvakarom: két éve volt már egy ilyen felmérés. Lassan kéne egy megint :D

ekonyvolvaso.blog.hu/2009/03/27/te_milyen_e_konyvet_vasarolnal

muzsika 2011.03.18. 05:58:36

nyilván senki nem gondolja, hogy több ezerrel lehet indítani. a kicsinek is örülünk, nyilván példaértékű lehet, és ha van rajta haszon, akkor mások is nekilátnak. szóval hajrá :)