Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Andrey Sharfenberg: @Fabien S.: it is not written clear, but if you are interested to find the solution, you can read ... (2019.04.07. 18:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Andrey Sharfenberg: Andrey… Néztem ezeket a linket és nem latom semmit a Kindle-ról. (2019.04.07. 17:59) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: @Andrey Sharfenberg: I found the solution!!! www.kindlevarazs.hu/uj-szotar-a-kindle-re/ akademiai.... (2019.03.30. 12:29) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: Sziasztok, olvastam végig minden kommentet. Kérlek segíts, hogy kindle paperwhite hol találok magy... (2019.03.30. 09:28) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: Tök jó! Köszönöm! Az címem tsyrak@hotmail.com (2019.02.05. 23:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: @Fabien S.: Hello, Fabien, yes I'm around. I can send you the English-Hungarian dictionary for Kin... (2019.02.05. 09:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Dworkyll: esetleg még itt vagy a blogon? Én külföldi vagyok és keresem egy magyar szótárt… úgy la... (2019.02.05. 02:26) Derült égből (mobi) szótár
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Panaszkodik? – azaz ötletek az élethez

2010.12.06. 06:06 Professzore

Ismét a filmekkel jövök. Persze két dolgot kell hirtelen összekapcsolni. Tímár Péter filmjét (Egészséges erotika), és a neves szórakoztató-elektronikai gyáróriás aktuális marketing-mondatát: Panasonic – Ideas for life.

Ez a poszt bevezető a december 7-ével kezdődő nagy információdömpinghez, azokból a kommentekből válogattam, amit az egyébként szépszámú válaszadótól kaptunk. Igyekszem tematikusan válogatni, megjelölve azt, hogy mikor, honnan és milyen nemű olvasónktól kaptuk a visszajelzést.
[A hozzászólások nyelvtani, nyelvhelyességi hibáit kijavítottam, illetve sok helyen vágtam belőle, ez utóbbiakat jeleztem.]

Általában

Sok kritikát kaptam azért, mert a kérdések nem elég precízek, pontosabban túl precízek. Ezt bánom, utólag is köszönöm mindenkinek a türelmet és a javító jellegű hozzászólásokat! A felajánlásokkal élni fogunk (nem olyan sokára).

Rengetegen kifogásolták a DRM-hez kapcsolódó kérdéseket, ötleteket. A kommentekben is sokan kifejtették, hogy (kemény) DRM-védett tartalomért nem hajlandóak nemhogy többet, de egyáltalán fizetni. Sokan tartották fontosnak megosztani, hogy ha egy mód van rá, a tartalom szabadon mozgatható legyen platformoktól és eszközöktől függetlenül, sőt, esetleg legyen átruházható.

Kedvenc hozzászólásom az elsők között, hatodikán érkezett egy magát budapestinek mondó férfitól hajnali kettőkor: „Puszi”.

Minden elismerésem annak a budapesti hölgynek, akinek sikerült hatodikán 11:40-hez képest „nem rég” kelnie. :-)

Nyolcadikán írt egy hölgy nekünk, megemlítve, hogy az e-könyvekből írja a szakdolgozatát. A védés után vendégposzt formájában szívesen közreadnánk!

Warez

november 6. budapesti férfi
Jó, jó, értem én, ezerszer ki lett mondva, de azért itt, nektek elmondom, hogy marhára zavar, hogy nincs szó az egyéb módon beszerezhető elektronikus tartalmakról, amit ti a lekezelő „warez” szóval illettek.
Mintha a szexről beszélgetnénk, de kizárólag az egyházi házasság utáni szexről. És akinek vannak más tapasztalatai, házasság előtt, házasságon kívül, azt nem szabad elmondania, mert az sérti a dogmát...

[Való igaz, hogy a legális ÉS ingyenes tartalmak beszerezhetőségére nem fordítottam kellő figyelmet! Lesz róla felmérés.]

DRM

november 5. budapesti férfi
Nem vagyok hajlandó olyanért pénzt adni ami nem ruházható át. Akkor inkább az antikvárium.Vagy könyvtár. Szó se lehet arról hogy béreljem 1-2 stb pár évig a könyvet, és ha elromlik a "kütyü" akkor igy jártam. Ezt csak akkor ha az ekönyv max tizedébe kerül mint a papír pédány.A magyar ember nem fog ilyenért pénzt adni. Ha már szerzői jog, akkor legalább a használt DVD-t és CD-t is eladhatom, elcserélhetem. De a jogvédett tartalommal mit kezdjek???? Ezért virágzik a Warez!!!

november 6. budapesti férfi

Egy kérdés volt furcsa. A DRM-ért miért akarna bárki is felárat fizetni? Ha már valamiért, akkor éppen a DRM nélküliségért lennék hajlandó felárat fizetni...

november 8. budapesti férfi
A szerzői jogokat teljesen tévesnek tatrom a mai formájukban, a DRM pedig tévedés, ami korlátozza a használhatóságot. A DRM számomra vásárlás akadályozó tényező, csak szükség esetén vagyok hajlandó ilyen könyvre költeni. Ha egy könyvet valamilyen formában már megvettem, akkor nem fizetek érte csak azért, mert más formában van. Ebbe beleértendő az is, ha egy könyv már papíron már megvan, ezt nem fizetem ki még egyszer csak azért, mert digitalizálták.

december 1. budapesti férfi
Jó lenne ha Magyarországon nem lenne formátumháború. A DRM-nek sem látom értelmét, a macskám feltöri 5 perc alatt. Ha a könyvkiadók felébrednek végre és jó ár/érték arányt találnak ki, akkor a siker garantált. Ha nem, az olvasók végül így vagy úgy de hozzájutnak a könyvekhez csak nem a magyar kiadókon keresztül. Ez végül nem az olvasóknak lesz rossz. Érdemes lenne extra szolgáltatásokat is bevezetni az e-könyv támogatáshoz: ha megveszed az e-formátumot extra tartalmat kapsz, interjú az íróval stb. Remélem sikerül feldobni a piacot.

Ötletek

november 6. budapesti férfi [blogunk lelkes kommentelője ;-) ]
[...]Ugyanígy viszonylagos a munka/tanuláshoz szükséges e-könyvek ára. Itt főleg a használhatóságtól függ az összeg, mennyire jól olvasható (képek, képletek), annotálható, kereshető a jegyzet (hallgató vagyok). Ennek függvényében lehet, hogy egy fillért nem adnék a könyvért, de az is előfordulhat hogy 3-4000 ft-ot is szemrebbenés nélkül fizetnék, amennyiben megfelelőnek találom a letölthető minta megtekintése után (előzetes megtekinthetőség nélkül ennyi pénzt nem adnék érte).[...]

november 7. budapesti férfi
Minden könyv legyen ingyen. Meg a zenék és a filmek is. Vagy esetleg még az működne, hogy fizetek havi 2000 Ft-ot, de a világ összes könyvét olvashatom. Mint a Spotify zenénél.

november 13. budapesti férfi
Jelentősen módosítja a jelenlegi tartalomvásárlási és olvasási szokásaimat az, hogy a legtöbb (évente több tucat) könyvet könyvtárból kölcsönzöm. Ezzel szívesen élnék elektronikus tartalmak esetén is (mondjuk X Ft havidíjért alkalmanként 6-8 másolásvédett tartalmat letölteni, majd a következő "kölcsönzéskor" törölni; ha nagyon tetszett, megvásárolni). [...]

november 11. budapesti férfi
Nem a kérdőívhez, de megjegyzés:
Azt várom az elektronikus tartalmaktól, hogy minden legyen elérhető, a formátummal ne varázsoljanak, legyen a kiadó hibája és baja, ha nem tesz minden formában elérhetővé egy adott tartalmat.
Jelenleg a legnagyobb és egyben felesleges, mesterségesen teremtett problémának érzem a formátumok közti nehéz átjárást, illetve, hogy a pdf és html formátumokat az olvasók nem akarják elég jól támogatni, holott rengeteg már megvásárolt tartalmam van ilyen formátumokban.

november 13. budapesti férfi
Bántóan kevés magyar nyelvű ekönyv kapható. szívesen megvenném pl. Vámos Miklós összes könyvét, de nem tudom.....

november 13. budapesti férfi
Nem kezeltétek azt a helyzetet, hogy a nyomtatott könyvhöz MIÉRT nem lehet elektronikus formátumban másolatot kapni? Ez kinek-mennyit érne meg? Érdekes lehetőség lenne....

november 19 városban lakó férfi
[...]Ha a gyors haszon miatt rászoktatják a fiatalokat a kényszerű illegális csatornákra, akkor nehéz lesz szoktatni őket. Goethe Varázslóinasát kellene elküldeni a szerzői joggal kapcsolatos döntéshozóknak, bár nem hiszem hogy tudnak olvasni - a sorok között.

december 2. Budapesten kívül más megyeszékhelyen élő férfi
1. Legyen választék olvasókból, elfogadható áron.
1.a. Legyen széles választék  magyar tartalomból (tehát ne csak irodalom pl.tudományok, stb).
2. A lehető legszélesebb formátum választási lehetőséget kínálják.
3. A megvásárolt tartalmat szabadon akarom átvinni más készülékeimre is.
4. Ettől függetlenül legyen legálisan letölthető szabad tartalom is (akár hirdetési kompromisszummal is).
5. A teljes vertikum adminisztrációja legyen egyszerű.
Történjen már valami mert a világ elment mellettünk!

Végszó

A hajrában érkezett egy felettébb hosszú hozzászólás egy olvasónktól. Tőle elsősorban azt kérem, hogy a blog felületének „hátsó bejáratán” keresse meg e poszt íróját privát üzenetben, merthogy „vevők vagyunk” az ötleteire. ;-)

Hozzászólását kivételesen kommentálom.

december 2 budapesti férfi

Nemrég kerestünk a gyerekeknek kötelező olvasmányt. A boltokban nem kapható, Vaterán kaptuk meg. Azt gondolom, nekik egy ilyen, csak olvasásra (no játék, no internet/no mp3) való eszköz sokat dobhat a tanulási lehetőségeiken. (MEK-en találtam meg elektronikusan).

Egy korábbi kísérleti poszt arról szólt (nem publikáltuk egyelőre), hogy vajon mennyire éri meg pusztán iskolai/oktatási céllal egy e-könyv-olvasó eszköz megvásárlása. Kötelező olvasmányokról volt szó, a boltban újként kapható változatok közül a legolcsóbbakat, az elérhető legnagyobb kedvezménnyel vettem alapul, ezt szembesítettem azzal, hogy a MEK-ről melyik tölthető le. Amelyik letölthető volt, összeadtam. Az eredmény megdöbbentő: az elemi iskolai kötelező olvasmányok (kb. 15 kötet) java megvan a MEK-en, ezek boltban megvásárolható új árának összege a Kindle WiFi árának nagyjából fele.

[...]

Örömmel vennék „push” jellegű irodalmat. Pl. havi 1000 forintért kapni a kiadó által javasolt kortárs novellákat, ismertetővel (mit kell tudni az íróról). Nincs időm utánajárni a művészetnek. Örülnék, ha a hozzáértők segítenének ebben.

A kiadók sajnos a szemetet is kiadják, sokat. Praktikus, és a kezdeményezés nagyon éled, hogy közösségi portálok adatbázisát integrálják az olvasókat kiszolgáló szoftverekbe (Calibre) vagy magába az eszközbe (MEK katalógus Androidra és iOS-re).

[...]

Pl. havi 1000 forint -  heti 2 novella. A bevétel fele pedig jusson el a szerzőhöz.
Újabb havi 1000 forint - havi 3 regény a kiadó által választva. (egy ifjúsági, egy populárisabb, egy egészen művészi)

(Mindezt Kindle formátumban is.)

vagy havi 2000 Ft-ért egy étlapról választható novellák és regények (ajánlással), így a család minden tagja örömmel nyitná ki havonta a weboldal, ebben a hónapban vajon milyen olvasnivaló vár ránk.....

A digitális olvasnivaló elérhető warez forrásokból. De válogatott, a kevés idővel bíró olvasók nem fognak onnan gyűjtögetni, CSAK HA NINCS MÁS VÁLASZTÁSUK. Ajánlott, jó minőségű havi előfizetéses irodalmat szívesen vennék.
Akár kategorizálva. de nem hiszem, hogy havi 2000 forintnál magasabb értékű előfizetést vállalnék, de ebben jó lenne, ha a gyerekeknek is jutna olvasni való.

Az olvasó körbejár a családban, verseny megy érte, de a tartalomért csak én fizetnék.
Ha a család minden tagjának lenne rendszeres ajánlott olvasnivaló, egyrészt újabb kütyüt vennék, másrészt, megfelelne az elvárásoknak.
Ekkor elvárnám, hogy mindkét olvasón elérhető legyen, bár ez nem kritikus.

Szoftverekkel foglalkozom, pontosan tudom mit jelent a másolás és az abból származó kár. De megfelelő szolgáltatásokkal, ügyféligények kiszolgálása esetén ügyfeleink megfizetik a szolgáltatások értékét. Vásárolni jó! Ha megfizetem, máris értékként kezelem a könyvet, s vigyázok rá.

Minden irodalomnál (benne az irodalomban is (elején, végén) kéretik feltüteni, akár nyitólapon, vagy a kütyükhöz gyártott szép képernyővédőben is valami hasonló, csak sokkal jobban megfogalmazott klauzulát:

"Tisztelt olvasó, a műveket Önöknek alkotjuk, s tesszük elérhetővé az interneten az Önök számára legjobb formátumban. A mi feladatunk az Önök szórakoztatása. Kérjük vigyázzon a könyvekre és novellákra, juttassa el családtagjainak, olvassanak sokat. Ezzel nekünk is örömet okoznak.
Kérjük, műveinket ne illegális forrásból szerezzék be, s ne is juttassák el őket oda, mindössze azért, mert technikailag ez lehetséges. A művek bevétele közvetlenül a szerzőket is finanszírozza. Az illegális források használatával megfosztanak bennünket is a támogatástól. Kérjük, ne tegyék. Köszönettel: Szerzők..."
 

10 komment

Címkék: drm könyvkiadás felmérések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr352489085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.06. 10:12:43

Engem nagyjából megnyugtatnak ezek a vélemények. :)

naplómente 2010.12.06. 20:25:04

A vélemények engem is megnyugtattak.
De nyugodt csak akkor leszek, ha tényleg lesz legális magyar nyelvű irodalom.
Pl.: az SFPortal kezdeményezése jó, de rettenetesen nehézkes. (ennek ellenére költöttem rá, elvből).

Végszóhoz: jónéven vennék magyar nyelvű periodikát is az olvasóra, költenék rá.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.12.06. 20:32:33

@naplómente:

OFF: majd alkalomadtán írd meg kérlek, mit találtál nehézkesnek, majd alakítunk rajta úgyis.

hello.sam 2010.12.06. 22:25:43

@naplómente:
Addig is míg nincsen fizetős, -ha még nem tetted- próbáld ki Bigpapa calibre fájljait, teljesen jók (Élet és Irodalom, HVG, Prohardver, Mobilaréna, stb), illetve Szkifi olvtárs is nemsokára indul hasonló lapok kindle-re küldésével. Egy szavunk sem lehet, jól megcsinált olvasnivalók, ráadásul barátságból... :-)

Atyaman 2010.12.06. 22:34:17

Igen érdekes hozzászólások ezek. Van köztük 2-3, amit ugyan nem tudok hova tenni, de a többiben bőven akadnak jó meglátások és előre mutató ötletek. Ám félek tőle, hogy a javuk nem fog megvalósulni, legalábbis rövidtávon biztosan nem. Hogyan lesz itt konszenzus a kiadók/terjesztők és olvasók között? :\

Amúgy tényleg egy a fent vázolt e-könyvtárral lehetne talán a jelenleginél jobban megnyitni a piacot. Minden tiszteletem a Galaktikáé és az SFportálé, de ezek még (egyelőre) csak kísérleti kezdeményezések, amik (még) nem vonzzák a jelentős vásárlóerőt. Ha kiépülne egy e-könyvtár a MEK anyagaira támaszkodva, avval lehetne nyitni az iskolások felé. Ők pedig idővel maguk válnak vásárlóvá sőt remélhetőleg tovább "fertőzik" a családot. Ha pedig kialakul a felvevő piac már a boltoknak is sokkal könnyebb lesz eladni.

Többek között azért is őket említem, amiért Professzore felhozta a kötelező olvasmányokat + saját tapasztalatom okán:
Gyerekkoromban imádtam olvasni, faltam a könyveket. Ám az olvasási mennyiségem ált. isk. 4. osztálytól csökkenni kezdett. Majd 8. után már teljesen hektikussá vált és alig-alig olvastam. Ezen az állapoton változtatott az e-könyv olvasó. Jelenleg összehasonlíthatatlanul többet olvasok, mint annak előtte. Remélem másokra is ilyen pozitív hatással van.

Lényeg a lényeg, hogy ehhez a folyamathoz kulcsfontosságú lenne az, amit az egyik hozzászóló említ.:
>>Ha a gyors haszon miatt rászoktatják a fiatalokat a kényszerű illegális csatornákra, akkor nehéz lesz szoktatni őket.<<

Azaz minél előbb kell lépni.
Eleinte senki nem tud csinálni magának profi e-bookokat, de kis idővel és tapasztalattal a legvacakabb OCR nélküli anyagokból is kiváló olvasnivalót tud készíteni bárki. Ha pedig ez megtörténik, akkor őt már sokkal nehezebb lesz vásárlásra ingerelni.

no mail, no problem 2010.12.07. 01:36:17

@Atyaman:

Azt, hogy bárki kíváló olvasnivalót tud készíteni a legvacakabb anyagokból, azt erősen kétlem, ugyanis nem látom a bárkit. Pedig laikusnak nevezhető tapasztalat akár lehetne is, hiszen ha jól emlékszem, a Project F451 bezárárásanak is van már vagy hét éve. Akinek van egy minimális elképzelése, elvárása arról, hogyan nézzen ki egy könyv, az sajnos szomorúan kénytelen megállapítani, hogy a warezolt (ezeket készítí a bárki, ezért ez a példa) könyvek minimum 98%-a kivitelézésében egy okádék fos. Szkennelési hibák tömkelege, összecsúszott bekezdések, tagolatlanul elválasztatlan fejezetek, rosszul tördelt párbeszédek, nem működő tartalomjegyzékek, a táblázatok használhatatlanok a rossz tördelés miatt. Ami hiba létezik, az mind szembejön a bárki által készített könyvekben, akár egyetlen egyben az összes. És ehhez képest a warezolt könyv egyáltalán nem olcsó, sőt. Lassan ott tartok, hogy ennél még megvenni is jobb, bármennyiért, mert annyi munkaóra lenne egyetlen egy vaskosabb könyv megjavítása, hogy ha a javítás helyett pénzt keresek, akkor könyvek tucatjaira telik. Arról nem is beszélve, hogy olvasás helyett könyvet javítok, ingyen.

Egyébként meg arra a felvetésre, hogy "Ha a gyors haszon miatt rászoktatják a fiatalokat a kényszerű illegális csatornákra, akkor nehéz lesz szoktatni őket" szerintem az a megfelelő válasz, hogy elsődlegesen olyan tartalmakat kellene szolgáltatni a fiataloknak, (és a kevésbé fiataloknak is,) amelyek a valós, és nem a vélt igényeiket, és pláne nem a jelenlegi elmeroggyant kiadói politikát elégítík ki. Azzal, hogy olcsóbban, kis haszon többször, és nem pedig nagy kevésszer, azzal persze egyetértek, de valószínűleg az már csak azt fogja befolyásolni, hogy amit legálisan beszerezhet, azt is illegálisan fogja. Az, hogy valamit nem lehet megvenni, az azonnal képes erkölcsi felmentést adni bárkinek, természetesen az olyan jellemóriásokat kivéve, mint a DJ Matrica.

A szerzői jogok elévülését meg le kellene vinni öt évre, aztán irány a public domain, helló. Nincs rá éppeszű érv, hogy mindhalálig kitartson, nemhogy még azután is hetvenöt évet. Röhej.

Atyaman 2010.12.07. 11:42:51

@no mail, no problem: >>Azt, hogy bárki kíváló olvasnivalót tud készíteni a legvacakabb anyagokból, azt erősen kétlem, ugyanis nem látom a bárkit.<<

Rendben igazad van, ezért kicsit átfogalmazom. Azokat, akiket zavar a neten beszerezhető anyagok minősége, adott idő ráfordításával és tapasztalat megszerzésével a saját igényeiknek megfelelő olvasnivalót tudnak készíteni maguknak. Majdnem mindenki ;)
Messzebbre nem is kell menni, itt a blogon is nagyon jó leírások vannak az e-formátumosításra. Ha pedig felvértezted magad tudással és tapasztalattal (na meg scriptekkel/makrókkal), akkor exponenciálisan lecsökken egy e-könyv elkészítésének az ideje. És ezt sokan meg is fogják tenni, mert amíg nincs tartalomszolgáltatás addig nincs más út.
Akik nem elve evvel a tartalomkészítési elszántsággal vágnak neki, azoknál úgy indul a dolog, hogy eleinte csak MEK-es DIA-s stb. könyveket gyors konvertálnak, majd aztán szép lassan kitapossák maguknak az utat a bonyolultabb anyagok felé is.

Azt pedig én nem látom, hogy a warezolt könyvek 98%-a kivitelezésében egy okádék fos. Szubjektív a dolog maradjunk annyiban.
A javításról fentebb írtam, szerintem sok könyv esetén nagyon lecsökkenthető az elkészítési idő, ha már tudod, hogyan csináld. Ha pedig van mondjuk 10-12 órád elolvasni egy könyvet, akkor valahol csak akad fél órád (problémásabb esetben egy maximum kettő) azt megformázni. Ha pedig már az általam használt "bárki" és "kiváló" szavakat meglovagoltad, akkor én is hadd tegyem ezt evvel az állításoddal:

>>…mert annyi munkaóra lenne egyetlen egy vaskosabb könyv megjavítása, hogy ha a javítás helyett pénzt keresek, akkor könyvek tucatjaira telik.<<

Most vagy nagyon sokat keresel, vagy a könyveket veszed kilóra ;)

>>A szerzői jogok elévülését meg le kellene vinni öt évre, aztán irány a public domain, helló. Nincs rá éppeszű érv, hogy mindhalálig kitartson, nemhogy még azután is hetvenöt évet. Röhej.<<

Na… azért ez így elég nagy butaságnak hangzik. A 75 évvel én sem értek egyet, na de, hogy 5 év után menjen a közösbe???
Tekintsünk el attól, hogy az íróknak a régi könyveik is bevételi forrást jelentenek (főleg az e-kiadás megjelenésével, hiszen itt nem kerülnek le a polcokról a régi könyvek sem) és vegyük az általad vázolt esetet. Szerinted mennyi eladás lesz adott író művéből az első öt évben, ha utána ingyenesen akárki hozzájuthat? Hülye leszek megvenni 3-4000 forintért ha 5 évvel később ingyen letölthetem teljesen legálisan. Addig is meg olvasok ötévesnél idősebb könyveket, van belőle dögivel :D

no mail, no problem 2010.12.07. 13:32:07

@Atyaman:

Az ekönyvek minőségéről alkotott véleményemmel kisebbségben vagyok, ez tény. Mondjuk ismerek még legfeljebb öt embert aki hasonlóan vélekedik, ők vagy könyvtárosok, vagy csak vannak alapfokú tipográfiai ismereteik és elképzeléseik, de mindegyiket zavarják a szövegben előforduló hibák. A többiek meg nem értik, hogy mi a bajom, de ez nem baj. Attól, hogy egy könyv rajtam kívűl mindenkinek jó, attól még nem lesz jó, ugyanolyan tréfli marad. És nem megcsinálni, ha jól megcsinálni tart sokáig. Próbálj meg nem gyakorlott emberként lektorálni egy ismeretlen által szkennelt szöveget, soká fog tartani, és nehéz lesz. Másrészt amit javítasz, azt ellenőrizni is kell, mert az csak egy hit, hogy mindent kijavítunk elsőre, ami hibát észreveszünk. Ha olyan szintre akarod hozni az ekönyvet, mint az átlag Amazonos kiadvány, akkor az átlag warez könyvekre fordított előállítási idő többszörösét is beleteheted. Volt már könyvem warezban, ami annyira a benne levő táblázatok miatt annyira borzasztó volt, hogy kíváncsíságból lekértem az ingyenes Amazonos mintát, és a minta harmadának a végiglapozása elég volt ahhoz, hogy azonnal megvegyem a könyvet.

És lesznek benne viccek, pl. a Kindle 2 felülről kompatibilis a K1-gyel, bizonyos dolgokat a K1 nem, vagy másképp tud. (A K3-mat egyelőre nem néztem.) És akkor egy gyártóra optimalizáltunk, a többi olvasó speciális problémáit hanyagoltuk.

A szerzői jogok esetén meg szerintem az a butaság, hogy vakon elfogadjuk azt az érvet, hogy valakinek és többszörös leszármazottainak szélsőséges esetben akár 120-140 évig (valahol 145-155 lehet az elképzelhető plafon) is bevételi forrása van abból, amit egyszer alkotott. Pont ez elv vezet ahhoz, hogy egyrészt hosszabbodnak a joglejárati idők, mert a minél hosszabb ingyenélés kiadói és jogtulajdonosi érdek, másrészt a ugyanezen emberek pusztán a haszonért korlátozzák a célközönség jogait, és teszik használhatatlanná a műveket DRM-mel, piac- és formátum korlátozással és hasonló megoldásokkal. A creative commons-os Lessig véleménye szerint a jelenlegi jogkezelés már egyenesen alkotmányellenesen korlátozza a szólásszabadságot, és felhozott példái alapján hajlandó vagyok osztani ezt a tételt. Bocs, a pék se tudja eladni nemhogy az ötéves, de még a tegnapi kenyeret sem, és ez másra is igaz. Az alkotó se szent tehén, hogy extra jogai legyenek, ez leginkább a rájuk telepedett kiadói ingyenélők fals magyarázata. Nagyobb butaság elfogadni az ő érveiket, mint az első publikálástól számított 5 év után elvenni a jogaikat. De jó, felőlem lehet 10, vagy 15 év is, de ennél hosszabb idő már végképp nem ésszerű.

Másrészt megjegyzem, hogy olyan könyvért is fizetnek emberek, amelyek már public domain-ben vannak, és fognak is fizetni. Én is. Az új könyvnek mindig lesz akkora értéke, hogy megvegyék, csak az igazán kisstílű spúr figurák fogják kivárni az öt évet. Aztán el fog jönni az az életkor is, amikor már nem lehetsz biztos benne, hogy meg fogod érni azt az öt évet.

Atyaman 2010.12.07. 14:30:59

@no mail, no problem: Én megértem a problémádat az igénytelen anyagokkal szemben, még ha oly szőrszálhasogatónak is tűnnek egyeseknek. Abban is igazad van, hogy ha egy könyv rajtad kívül mindenkinek jó, attól még nem lesz jó. De a piacot a többségre szokás építeni nem a kisebbségre. Ők nem fognak könyvet lektorálni maguknak. Pl.: tipikus OCR hiba m-ből rn lesz. Téged ez kizökkent az olvasásból és emiatt elfogadhatatlan (csak feltételezem, ha tévedek elnézésedet kérem). De a többiek át fognak felette siklani, mert nekik ez nem gond és vígan elolvassák az adott könyvet. A többségnek szerintem nem célja kiadható formába hozni a könyveket, mert megfelelő olvasási élményt nyújt a 30 perc alatt készített könyv is. Persze hogy akad olyan könyv, amit nem lehet könnyen átalakítani (táblázatok pl.), azokkal nem fognak szöszölni és vagy megveszik, vagy nem. Ebből levezetve mondom azt, hogy a többség képes lesz saját használatra megfelelő tartalmat előállítani arányosan rövid idő alatt. Ezt kellene megelőznie a tartalomszolgáltatóknak. Különben a pénztárcájuk bánja.

Itt a blogon azt tapasztaltam, hogy a témában hozzászólók közül senki nem fogadta el, hanem vitatta a leszármazottak jogtulajdonlását.
Én sem fogadom ezt el, itt nincs vita. Azt pedig, hogy a mű elkészülte után X évvel vagy az író halála után kerüljön a közösbe a könyv az már más kérdés. Az 5 évet én nagyon keveselltem. Szerintem az nem feltétlen spúrság vagy kisstílűség kérdése, ha 5 évnél régebbi könyvekből válogatok.
A pékes példa ide nem megfelelő analógia. A kenyér kiszikkad, lejár a szavatossága, naná, hogy nem tudod eladni másnap. Egy könyvvel nem ez a helyzet. És igenis bevételi forrás az írónak, ha felteszi az e-boltokba a backlistjét. Hiszen ahogy bővül az olvasói köre azok igényt tartanak a régebbi könyveire is. Amennyiben pedig a kiadótól visszaszálltak rá a jogok, akkor abból neki lesz bevétele és a közvetítő boltnak (B&N, Amazon, Google ebooks…). Nem értem miért kéne ezeket a jogokat elvenni tőle X év után.
De mivel nem vagyok se író, se jogász. Ezért ez ügyben a józan paraszti észre próbáltam támaszkodni, így a tévedés jogát fenntartom.

no mail, no problem 2010.12.07. 15:26:20

@Atyaman:

Ezekkel a megszorításokkal az első topikot részemről lezárom, szerintem messzire jutottunk az első állításod tömörségétől, és valószínűleg értjük is egymást.

Azért kellene elvenni valami értelmes módon a jogokat, mert a szerzői jogokból levezetett egyéb jogok sokszor kultúrális korlátozó erővel bírnak. Ezt Lessig nagyon jól elmagyarázza a CC-s könyvében, amely ingyen is hozzáférhető, nemcsak pénzért. (Magyarul is pont így.)

Jeleztem, az 5 évből egy kicsit még velem is lehet alkudni. Nem tudom, mi a jó megoldás, valami vegyeset is el tudok képzelni: ha rövid ideig tart a copyright, akkor örökölni is lehessen, ha hosszabb ideig, akkor ne, és akár per item is szabályozhassa az alkotó. Nyilván erről alkudni kellene, de az öt évet én sem gondolom többnek, mint egy olyan provokatív vitaindító ötletnek. amely garantáltam katalizál valamit, és remélhetőleg abban a valamiben lesz némi haszon is. Mondjuk tetszene az öt év, azt elismerem.

Az analógiák mindig rosszak, de sajnos a könyvek is sokszor: nem egy könyv öt év után semmiben sem különbözik a pék öt éves zsemlyéjétől, annak ellenére, hogy a megjelenésekor kritikusok és olvasók egyaránt falták, és senki sem fukarkodott a felsőfokú jelzőkkel. Csak ez azért nem derül ki, mert a legtöbben újonnan olvassák, és később soha többet, így aztán a könyv elfelejtődik, vagy a nyilvánosságból átkerül az egyetemi tanszékekre. A későn jövő olvasó csak néz, mint Rozi a moziban, hogy mi és volt ebben a nagy truváj 5-10-15-25 éve?

--

Apró kiegészítések: A B&N kiadó, akik a saját kiadványaikat maguk forgalmazzák. (Ezt se biztos, hogy engedném, és van rá példa: a negyvenes években az USA-ban a filmstúdióknak el kellett adni a mozikat, és a gyártástól független forgalmazó [bemutató] hálózatot kellett létrehozni. Belátható miért.) Az Amazon forgalmazó, de nem kiadó, és ez a bajuk: az új (értsd: nem lejárt jogú) könyvek Kindle verzióján 1-2 dollár veszteséget szenvednek el jelenleg. Az egy évvel ezelőtt becslések szerint az addig eladott 100-115 millió könyvön egy minimum 25-35 milliós veszteséget, mert a kiadók hajthatatlanok, és ugyanannyiért akarják árulni a e- és papírverziókat, az Amazon meg nem. A Google meg egy keresőszolgáltatás ;) és lövésem sincs, csak PD, vagy (c) anyagok is szerepelnek-e abban 150 millió darabos digitalizációs ígéretben, aminek a 10%-nál tartanak. És hát a az eszközről, az olvasó és kiadványok együttese nyújtotta minőségéről momentán semmit sem tudunk.