Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Andrey Sharfenberg: @Fabien S.: it is not written clear, but if you are interested to find the solution, you can read ... (2019.04.07. 18:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Andrey Sharfenberg: Andrey… Néztem ezeket a linket és nem latom semmit a Kindle-ról. (2019.04.07. 17:59) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: @Andrey Sharfenberg: I found the solution!!! www.kindlevarazs.hu/uj-szotar-a-kindle-re/ akademiai.... (2019.03.30. 12:29) Derült égből (mobi) szótár
  • Andrey Sharfenberg: Sziasztok, olvastam végig minden kommentet. Kérlek segíts, hogy kindle paperwhite hol találok magy... (2019.03.30. 09:28) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: Tök jó! Köszönöm! Az címem tsyrak@hotmail.com (2019.02.05. 23:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Dworkyll: @Fabien S.: Hello, Fabien, yes I'm around. I can send you the English-Hungarian dictionary for Kin... (2019.02.05. 09:14) Derült égből (mobi) szótár
  • Fabien S.: @Dworkyll: esetleg még itt vagy a blogon? Én külföldi vagyok és keresem egy magyar szótárt… úgy la... (2019.02.05. 02:26) Derült égből (mobi) szótár
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

J, mint jövő

2010.09.20. 12:30 Professzore

Mottó:
„Röhej, hogy az ember kénytelen ellopni egy könyvet,
mert a kiadó fél, hogy ellopják.”
– bbandi

A blogra 2010 januárjában írt belépő cikkem meglehetősen mély alapossággal járja körbe az e-könyv-kiadás visszasságait, lehetőséget és lehetséges útjait. Az elmúlt lassan 9 hónap mindössze egyetlen velőt rázó újdonságot hozott, és ez önmagában elég ahhoz, hogy az akkor felvázolt lehetőségek mára okafogyottá váljanak. Pontosítok: az önmagában nem lenne elég, hogy a Kindle WiFi nagyjából 35 ezer forintért néhány nap alatt bárki kezébe kerülhet, az viszont, hogy ezen kívül semmilyen más előrelépés nem történt a hazai viszonyokat tekintve, az durván fogalmazva erősen odabasz.

Teória

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy valakinek szüksége van egy eszközre, amelyen képes saját dokumentumait, esetleg egyszer-egyszer egy internetes holnap szöveges tartalmát átolvasni, hébe-hóba elolvasna egy Rejtőt vagy bármi mást, ami legálisan letölthető, és mindezért nem akar sem laptopot, sem egy iPad-hez hasonló tabletet cipelni magával (és persze kifizetni sem). Erre egészen a Kindle WiFi megjelenéséig nem volt épeszű eszköz. De lett, és ezeknek a céloknak többé-kevésbé megfelel. Tegyük fel, hogy aki eddig idehaza Kindle WiFi-t rendelt (ezres nagyságrend!), az ebből az indíttatásból rendelt.

Ha elolvassátok a korábbi cikket, abból kiderül, hogy az üdvözüléshez az olvasók szempontjából két dolog szükségeltetik: legyen min olvasnia és legyen mit olvasnia. Úgy fest, hogy az eszköz kérdése kipipálva, pillanatnyilag nincs ennél ésszerűbb árú megoldás.

Egyből vessük is el a teóriát, és folytassuk a gondolatmenetet: ha van eszköz, azt a tulajdonosa ki akarja használni. Ha jogszerűen akar eljárni (és ezt a kérdést itt ne is feszegessük tovább!), akkor mehet az Amazonhoz (ahol nekem változatlanul nem sikerült magyar nyelvű tartalmat lelnem), mehet MEK-re, vagy olvashat a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiája keretében közzétett -- egyébként remek kortárs magyar -- tartalmat. És itt, jelen ismereteim szerint, vége a dolognak: a Kindle felhasználója, feltéve, hogy nem akar nagyon vitorlázni, nem fog tudni tartalomhoz jutni, illetve amihez hozzájut, azzal formátum-gondjai lesznek vagy valamilyen módon konvertálnia kell.

Miként van most?

A „szoftverről” szóló összefoglaló cikk egyelőre tovább várat még magára, mert nincs értelme frissíteni. A „nagy” forgalmazók (eKönyv Magyarország, Sanoma) egyelőre csak ígérget, illetve szűkös, jobbára magyar szerzőktől származó és sajnos több okból is ésszerűtlenül drága tartalommal rukkolt elő. Az Alexandrának egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, semmint az e-könyv-piac kihasználásán gondolkodjon. A kicsik meg egyelőre csak kevésbé ismert magyar szerzők műveivel rukkoltak elő, igaz, azt egészen jó áron (lásd pl. Adamo Books vagy Fapados könyv). Sehol külföldi tartalom, sehol a most futó „kurrens” darabok, sehol az eladási listákat vezető bestsellerek.

Mi a gond?

Felettébb egyszerű lenne tovább ostorozni azt a kevés, és épp ezért keserves helyzetben lévő kiadót, aki egyáltalán vette a bátorságot és pénzt, időt, energiát nem kímélve nekivágott ennek a jelenleg reménytelennek tűnő útnak. Egy dolgot azonban illendő lenne szem előtt tartani, mielőtt pálcát törnénk felettük. A dologban nem csak ők a ludasak, sőt, talán ők a legkevésbé ludasak benne. Két tűz közé szorultak ugyanis: egy olyan piacon kell helytállniuk, amelyre egyébként is jellemző a „magyar ravaszparaszt” mentalitás, töltelékként pedig megkapják mindehhez azt, hogy a külföldi jogtulajdonosok (de sokszor a magyarok is) elzárkóznak az elektronikus kiadás jogainak megadásától. Tudjuk, hogy sem az Amazon, sem a B&N nem árulja Harry Potter kalandjait. Miért? Mert a szerző így döntött. Coelho meg máshogy. Vagyis hiába öltek milliókat (milliárdokat?) tartalmak gyártására alkalmas technológia kidolgozására, hiába készítettek boltot, hiába találtak e-könyv-olvasót, hiába működ(het)ne Magyarországon az Amazon-modell (sőt, a jelek szerint még esetleg jobb is), a két legfontosabb dolog hiányzik. Ezek közül az egyik pont az a tartalom, amit az eszközök megvásárlói elvárnak.

Hogyan lehet a jövőben?

Tegyük fel, hogy az átlag magyar Kindle-vásárló nem hülye, és esze ágában sincs a magyar forgalmazók kénye-kedve szerint piacra dobott olvasót is megvásárolni, hogy legyen neki egy második. Úgyszintén nem foglalkozik azzal, hogy ilyen-olyan firmware-rel megroppantsa a készülékét, hogy az képes legyen ePub-ot fogadni. Olvasni viszont szeretne. Nyilván ők azok, akik, ahogy korábban is írtam, jó eséllyel belátható időn belül nem fognak magyar boltból magyar tartalmat vásárolni, kivéve, ha...

kompatíbilis lesz a meglévő olvasójukkal.

Per pillanat úgy gondolom, hogy a magyar e-könyv-kiadók előtt két (és fél) lehetséges ésszerű út áll.

Először: másolás

Vagyis az Amazon és a magyar mobil-piac modelljét lemásolni és összefűzni: a könyveket ésszerű, esetleg kicsit ésszerűtlen áron (drágán) árulni, cserébe ingyen vagy nevetséges összegért adni a könyvesboltot kiszolgáló eszközt. A 'txtr Reader -- feltéve, hogy létezik egyáltalán -- kitűnő lenne erre a célra. A most bemutatott új Koob3 is alkalmas lenne a feladatra. Ezzel saját piacot nyitnak, nem vesznek tudomást a Kindle piacáról, tehát konkrétan versenybe szállnak vele. Előnyük lesz a magyar tartalom, a magyar know-how, kiszolgálás, meglévő bolti háttér (eKönyv Magyarország: összes Bookline és Líra bolt). Komoly fegyvertények egy mégoly erős és agresszív ellenféllel szemben is.

Másodszor: dömping

Most jön a csuklás, dehát… Kukába dobnak mindent, amivel eddig dolgoztak, és DRM nélkül, nagyon nagy tételben és nagyon olcsón kezdenek el PRC-t kiadni. Ezzel kizárják azokat a vásárlókat, akik nem akarnak (nem fognak/nem tudnak) Kindle-t vásárolni maguknak, rengeteg gondjuk lesz a másolásvédelem hiányából fakadó jogtulajdonosi ellenállással, viszont a jogkövető(bb) vásárlókat már most el tudnák csípni.

Két és feledszer: dömping az Amazonnal

Lásd az előző esetet, de az Amazonon keresztül, drm-védetten. Előnye, hogy talán a külföldi jogtulajdonosok ráállnak a tartalom (magyar fordítás) közzétételére, hátránya viszont, hogy alig jövedelmez, épp ezért igen hosszú idő a magyar kiadás sajtó alá rendezése költségének megtérülése (vagy csak papírkiadással együtt éri meg).

További alternatívák?

Nincs ötletem. Komolyan. Széles vásárlóközönséget a most elérhető tartalommal a mostani áron szinte képtelenség megszerezni, pláne úgy, hogy ennek sötét tükörképében ott van számos igen tekintélyes, elfogadható minőségű tartalomforrás. Az olvasók árai jelen helyzetben csak keresztfinanszírozással (Amazon-modell) vagy vásárlói hűséggel (telekom-modell) hozhatóak versenyképes szintre. Sajnos a korábbi felmérésből pont az olvasóeszközök árára vonatkozó kérdés maradt ki, de a maradékból is kiderül, hogy a legtöbb válaszadónak valahol a Kindle ára körül van a fájdalomküszöbe (lásd a korábbi számtanpéldát is). Egy dolog biztosan nem éri meg: tovább készülni (technológiával, bolttal, gyártással) és halasztani a piacra lépést (ami már most is késő lenne).

Jön a karácsony. 2-3 ezer darab fa alá kerülő Kindle WiFi pedig egyenlő a biztos vereséggel.

Érdekes a párhuzam a másik óriás, az Apple esetével is. Ugye ők területre összpontosítva határozza meg egy-egy terméke vagy szolgáltatása bevezetési dátumát. Az iPhone 4 jövő év elején szeptember 24-én éjfélkor, az iPad ismeretlen időpontban lesz majd kapható a hivatalos boltokban. Elég ugyanakkor bemenni a WestEndbe, ahol csak az alagsorban három boltban lehet iPhone 4-et és iPad-et kapni. Megéri várni? Az Apple-nek irreleváns, mert a szoftverboltból ígyis-úgyis meg fogják venni az alkalmazásokat, akár „legális” a berendezés, ha nem.
Márpedig idehaza minden Kindle egy potenciális eszköz, amellyel pont nem a legális magyar tartalom megvásárlására van forszírozva a tulajdonosa.

 

58 komment

Címkék: e könyv e könyvesbolt elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr372308021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SaGa 2010.09.22. 13:52:46

A második út járható lenne, ugyanis prc-t (mobi-t) szinte minden olvasó tud kezelni, ha nincs rajta drm, azaz ha nem ragaszkodnak a drm-hez, akkor nem csak a kindle tulajok tudják élvezni a könyveiket.

Egyébként gyanítom, hogy nativ e-book readerben nem lesz a Kindle-nek versenytársa, de hasonló nagyságrendben, vagy még több Androidos és Apple tablet lesz olvasóként használatban, amelyekre van Kindle for.... megoldás, ami már megintcsak eszi az Amazon DRM-es köteteket.

piettro 2010.09.22. 13:53:34

Megmondom, mi lesz.
A cégünknél van egy digitális fénymásoló, semmi perc alatt olvas ÉS konvertál (jó minőséget hibátlanul!) gépelt szöveget. Mondjuk pdf-be... Nem tart sokkal tovább egy könyvet beszkennelni, mint egy CD-t mp3-ba rippelni. Mindenki hallott már olyan oldalakról, ahonnan mondjuk emelt díjas sms küldése után mondjuk zenét lehet letölteni (illegálisan, persze). Lesz olyan gátlástalan emberke, aki kihasználja a lehetőséget, biztosan lesz.
Na most, mennyi mondjuk egy sikerkönyv? 4500 FT? Számtanpélda: hány db emelt díjas sms után térül meg a könyv ára?
Komolyan mondom, kiakadok a magyar kiadóktól. Én szeretek olvasni, és igen, tudom, hogy akkor lesz új könyv, ha az író is megél valamiből (mondjuk, hogy mennyit kap a könyvért az más tészta). Ezért megvásárolni szoktam a könyveket, csakhogy már tele a lakás. Az e-könyv a jövő, ez nem vitás. Lépjenek, MOST lépjenek, mert miután kialakul az illegális piac, késő lesz rinyálni jó magyar módon. Meg jön majd az ARTISJUS, hogy 5 billió Ft a veszteség, mert (mantra:) "aki letöltötte biztos megvette volna". A textr-ről meg még azt sem tudni, lesz-e valaha. Mérges és deprivált vagyok ettől a hozzáállástól.
UFF.

bbandi 2010.09.22. 14:11:09

A megoldásaidra:
1: szerintem nem elég nagy a piac keresztfinanszírozásra
2: ez járható út, de sajnos általában a kiadók se értik, hogy a DRM-ből hátrányuk származik, nemhogy a szerzők. (Röhely, az ember kénytelen ellopni egy könyvet, mert a kiadó fél, hogy ellopják)
2.5: Ez érdekesebb. Hogy vannak finanszírozva amazonon a lefordított könyvek? Gondolom kap belőle a szerző, az amazon és a fordító és a kiadó, de milyen arányban?

Szerintem a két második út járható, de a drm-hez sajnos ragaszkodik mindenki, az amazon meg nem akar igazán nemzetközi lenni.

3: az amazontól nem lehet megvenni a DRM technikáját?

3,5: az epub hamarosan a halálán lesz így, ezért az adobe eladja a formátumot az amazonnak

aesopus · http://blog.hu 2010.09.22. 15:12:01

@bbandi: gondolkodtam én is azon, hogy miért nem veszik meg az amazontól az azw licensz jogokat.
aztán rájöttem, hogy ezzel tökönszúrná magát az amazon, hiszen így piacot vesztene.

a magyar szöveg-alkotókat (írók, költők, publicisták, bloggerek) kellene rávenni, hogy szerződjenek le az amazonnal. ha azt nézzük, hogy jövő év elejére többezer kindle lesz az országban, de ha egy L.L. László (és nem junior) könyvet párszáz példányban megvesznek tőle az amazonon keresztül, akkor az már igen tetemes mennyiségnek számít.
(hány példánytól rentábilis egy könyv kiadása? ezer? kétezer?)

amíg nem volt egyklikkes zenevásárlási lehetőség, máshogy szereztem be a kívánt zenéket. amióta regisztráltam itunes-ra, sok pénzt fizettem ki zenéért. ami ha tönkre megy az eszközöm, akkor is megmarad. ugyanígy vagyok az ipad/iphone appokkal is.

ha az alexandrás matyi úr pedig nem sokezer négyzetméteres pincét építene, hanem ekonyv boltot, akkor mindannyian jobban járnánk.

Átlag János · http://atlagjanos.blog.hu 2010.09.22. 15:59:15

Nemes István egyszer azt nyilatkozta, hogy sci-fi esetében a 2000 példányos fogyás már ritka jónak számít. (Ő egyébként Júlia regényeket ír a sci-fi mellett, hogy megéljen, de annak a példányszámát nem tudom.)

Szerintem is kicsi a könyvpiac, de a nyomda és terjesztési költség megspórolása sokat ér. (Szerintem nem is a kiadók, hanem a terjesztők azok, akiknek nagyon csípné a szemét az e-könyv.) A magazinok is jó eséllyel próbálkozhatnának ezen a platformon, ahogy az IPM már teszi. Bár ahhoz egy Kindle DX jobb lenne.

Szőröstalpú Jeti 2010.09.22. 16:34:51

Külföldön mi a helyzet, nem tudja valaki? Gondolom az egész európai ekönv piacnak betesz a kindle, nemcsak itthon. Nem lehet, hogy a megoldás valamiféle összefogás lehetne? Vagy ahhoz túl széttagolt a piac?

kIára 2010.09.22. 16:52:27

Hogy milyen lesz (vagy kellene legyen) a jövő, az tényleg izgalmas kérdés.
Egy dolog azonban bizonyos. Tartalom már van. Rengeteg.
Igaz, nem mobi, vagy epub, vagy egyéb e-könyv-formátumban, hanem digitális nyomdai példányokban.
A DTP óta, minden egyes könyv 100%-osan digitális közegben készül, az utolsó fázis (maga a nyomtatás) meg nem más, mint egy technológiai visszalépés.
(Szerintem elenyésző a tollal író írók száma, vagy a hagyományos, teljesen analóg folyamatokra épülő kiadó és/vagy nyomda. Mondhatni a digitális New Age-ben készülnek a könyvek az analóg Ancien Régime számára.)

Oda akarok kilukadni, hogy abban a pillanatban, amint eldől a „magyar e-book” sorsra (lehet, hogy nemcsak gazdasági és jogi, hanem politikai vonzata is lesz/van) pillanatokon belül lesz magyar e-book is (valószínű, a két rivális formátumban).
Nem tudom, mennyi idő lehet valójában, de szerintem ha egy kiadónál megvan az elmúlt 15–20 év minden kiadványa – mondjuk TEX formátumban –, akkor azokból pár óra alatt el lehet készíteni az összes, kiváló, e-inkhez igazított példányt.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2010.09.22. 16:57:15

Azt kéne kitalálniuk első körben, hogy meddig hazudják még maguknak, hogy jön a nagy, boldog, nyílt ePub-os jövő. A Polc.hu ekönyv szekciójának indulására készített interjú (umd.sanomabp.hu/index.php?id=40&cid=1327) alapján ezzel még egy darabig elszórakoztatják magukat a kiadók, terjesztők.

ehran 2010.09.22. 17:41:06

@Professzore:
"...és DRM nélkül, nagyon nagy tételben és nagyon olcsón kezdenek el PRC-t kiadni. Ezzel kizárják azokat a vásárlókat, akik nem akarnak (nem fognak/nem tudnak) Kindle-t vásárolni maguknak..."
Már miért, a Koobe és rokonai (a legújabbat kivéve ugye) pl. szerintem lekezelik, meg akad még pár eszköz, ami elbír vele; szerintem igen csekély lenne azok száma, akiket kizárnának, azok meg, kissé bosszúsan, elkonvertálgatják maguknak. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.22. 19:44:03

@kIára: Sajnos a helyzet nem ilyen rózsás. A digitális New Age termékei, de főleg a munkafolyamatai a papírra mint fő kimenetre vannak optimalizálva. Ameddig nem állnak át a munkafolyamatokkal a kiadók, (pl, hogy ne a tördelt szöveget korrektúrázzák), addig az e változat előállítása bizony munkás és költséges. Próbálj meg pl. egy pdfből használható homogén rtf-et kinyerni mondjuk. TEX-ről ne is álmodj. PDF, max quark, de nagyon sok csak papíron. A quark előtti időkből.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.22. 20:54:07

@SaGa:
De mást sajnos nem. A helyzet az, hogy saját tartalmat Androidos kütyüre felrakni úgy, hogy az élvezhető legyen (2 nap küzdés után) reménytelen feladatnak tűnik. A Kindle for Android applikáció sajnos csak az egyébként már megvett Kindle-könyveket jeleníti meg, a saját tartalmat nem (vagy nem jöttem rá, hogy miként lehet).

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.22. 21:14:28

@kIára:
Ahogy Dwo leírta, a helyzet messze nem ennyire egyszerű. Sőt.
TEX ipari méretekben sohasem volt, a kimenete e-könyves formátumok tekintetében egy rémálom, bár maga a platform, elvben, alkalmas arra, hogy bármit kiszedjünk belőle, épp csak a megfelelő plug-in kell hozzá.
Gyakorlati tapasztalat: Kb. 2002-2003 körültől InDesign a vezető, előtte a Quark és a PageMaker futott egymás mellett, az előtt Quark és Ventura. A DTP-t a Xerox indította a Venturával egyébiránt. Namost a régi DOS-os Ventura (1990-1991) óta beszélhetünk digitális tartalomról, de ezek egyrészt rég nincsenek meg archívban, másrészt ha meg is vannak, kegyetlen feladat konvertálni őket (bár jórészt automatizálhatóak, különösen a Ventura). Quarkot nem ismerem, de ha a PageMaker-re hajaz, akkor abból emberi formátumot kiszedni gyakorlatilag emberfeletti feladat.
A jelek szerint egyébként mindenki a PDF-re esküszik, mint köztes formátumra (ami szerintem felettébb elhibázott alapelv).

A lényeg: a leírt elv egyáltalán nem megvalósítható, mégha valakinek meg is van 15-20 év archív anyaga, annak az átalakítása súlyos hónapokat vesz igénybe. És akkor még nem beszéltünk az igazi akadályozó tényezőről, a jogokról.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.22. 21:37:00

@bbandi:
Röhe_j_.
Ugyanakkor amondatod akár második mottó is lehetne a blogon, annyira igaz. És ez szomorú, felettébb...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.23. 02:07:05

@Átlag János: "de a nyomda és terjesztési költség megspórolása sokat ér. "

A nyomda kis tétel. Tényleg. A szöveggondozás veszteséges kiadványokmegfinanszírozása sokkal nagyobb, és ez a kiadóké.

A terjesztési árrés sokkal izgalmasabb. A (szerintem halva születő) DRM ide tartozik, és kell a fenének. @Komavary olvtárs által linkelt poszt a tuti.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.23. 07:32:21

@bbandi: "az epub hamarosan a halálán lesz így, ezért az adobe eladja a formátumot az amazonnak"

Muhaha :-) Az epub nyílt formátum, ezzel az erővel én is eladhatnám. Másrészt olyan kispályás cégek állnak mögötte, mint a B&N, (Amazon ősellenség), a Sony, az Apple vagy a Google. Biztos ki akarnak vonulni az Amazon elől.

És ne feledjük, hogy az Amazon most piacot vásárol, nemcsak a vas, de a tartalom tekintetében is, és konkrétan bukik, minden eladott könyvön. Ezt pedig nem lehet nagyon sokáig következmények nélkül csinálni.

Én inkább arra tippelek, hogy az Amazon valahogy beengedi magára az epubot (elvégre könnyebb előállítani és szebb az eredmény), de saját DRM-mel. Így a riválisokat még mindig távol tudja tartani a platformjától (vagy puha-DRM-re kényszeríti).
Na én ekkor fogok Kindle-t venni.

SaGa 2010.09.23. 07:55:49

@Professzore: Valahol olvastam a trükköt. Be kell másolni a prc-idet az androidos kütyü memóriakártyáján létrehozott Kindle (betűnagyság valószínű számít) nevű könyvtárba, ömlesztve, alkönyvtárak nélkül és a kindle for android megtalálja őket...

Másik lehetőség, ha hozzáférsz a rendszerhez és valóban linux alapú, hogy megkeresed a mailcap nevű fájlt és beleírod a prc fájlok kezeléséhez a kindle alkalmazást.
Szintaxist hadd ne mondjak, kiolvasható a fájlból, ha van benne ilyen...

miclobi 2010.09.23. 08:18:02

@SaGa: Az első lehetőség működik, én is így használom.

Nargoth 2010.09.23. 10:20:05

A mottó nagyon "odabasz".

kIára 2010.09.23. 10:34:45

@Dworkyll: @Professzore:

Mondtam, hogy nem értek hozzá, a TEX csak egy példa volt forrásfájlra, lehetett volna bármelyik, amit ti felsoroltatok.
Mindenesetre én nem hiszem, hogy az e-könyveket a közeli vagy távoli jövőben úgy fogják közzétenni mint pl. a MEK (tehát szkennelés, korrektúra, átnézés, egységesítés – az első három lépés kiesik).

Én pár évig dolgoztam egy kisebb kiadónál és több kötetet készítettem elő a tipográfusnak. Persze a végleges pdfből vagy psből nehéz kiszedni az anyagot, de azok a könyvek amelyeken dolgoztam a mai napig megvannak nálam rtf-ben is, illetve a kiadónál még több formátumban. Szerintem ha a kiadó úgy dönt, hogy nyit az e-könyvek irányába (amit persze nem fog megtenni, mert marginális területet fed le a kiadványaival) akkor nem lesz különösebb problémája a mobi vagy epub elkészítésével.

Az Amazonon vásárolható e-könyvek száma elképesztő, mégsem emlékszem hatalmas, Amazonnal kapcsolatos digitalizálási hírekre mint pl. a google-books, vagy a Project Gutenberg kapcsán. Gondolom van egy komoly informatikai hátterük és jó pár ember, akik felügyelik a kiadóktól kapott fájlok tömeges konverzióját és a másolásvédelmet.
Most nézem a Kindle Books első két kategóriáját: Fiction (148,677) Nonfiction (308,513). Ez négyszázötvenezer mobipocket (pontosabban azw). Az Any New Release kategóriában: Last 90 days (10,111). Lefordítom: az Amazon három hónap alatt több e-könyvvel gyarapodott, mint a MEK tizenhárom év alatt. Miért? Mert nem digitalizál, hanem konvertál.

kIára 2010.09.23. 11:03:14

Huh, valami szöget ütött a fejembe…
Szóval ezen a blogon is elég sok szó esett arról, hogy a Kindle tulajok hogyan varázsoljanak magyar tartalmat a kütyüjükre.
Azok számára, akik nem akarnak vagy nem tudnak alkalmazásokkal bíbelődni, a legkézenfekvőbb megoldás maga az Amazon. Klára letöltött magának egy rtf-et vagy bármit amit el szeretne olvasni, elküldi az amazonnak, és szépen vissza is kapja a megfelelő formátumban.
Oké.
De mi történik ezekkel a szövegekkel az Amazon házatáján? Gondolom megőrzik. Feltételezem legalább országonként vagy nyelvenként archiválják ezeket.
Izé… szóval… egy kicsit mi magunk… khm… etetjük az amazont jogtiszta és/vagy jogpiszkos művekkel.
És ezekkel majd csak kezd valamit… Idővel. Valamit.

ehran 2010.09.23. 12:03:34

@kIára:
"Az Any New Release kategóriában: Last 90 days (10,111). Lefordítom: az Amazon három hónap alatt több e-könyvvel gyarapodott, mint a MEK tizenhárom év alatt. Miért? Mert nem digitalizál, hanem konvertál."
Mondjuk valószínűleg igazad van, de ehhez hasonló számot szerintem a Google is tudna produkálni a digitalizálásokkal. Viszont a MEK-kel való összehasonlítás nem igazán szerencsés, egyrészt aránytalanul több erőforrással rendelkeznek az előbbiek, másrészt a MEK-nek kínosan ügyelnie kellett közben arra is, hogy csak bizonyos tartalmak kerülhetnek ki, amiken már nincs védettség. Legjobb tudomásom szerint a ténylegesen digitalizált művek lényegesen nagyobb számot képviselnek, mint amit Te látsz ott publikus tartalomként.

kIára 2010.09.23. 13:33:51

@ehran:
A MEK-kel való összehasonlítást a kényszer szülte [egyáltalán: a legtöbb magyar e-szöveget tartalmazó helyként szerepel példámban], ugyanis alapból nem szabadna összehasonlítani egy közpénzből működtetett public domain _e-könyvtárat_ egy transznacionális mamutvállalat _e-kiadójával_.

     »Legjobb tudomásom szerint a ténylegesen digitalizált művek lényegesen nagyobb számot képviselnek, mint amit Te látsz ott publikus tartalomként.«
Jaja, ez szinte minden nyilvános előadáson elhangzik amelyen a MEK részt vesz. A MEK-nek – mint az OSZK Digitális Gyűjtemény Osztályának –, gyűjtőköri feladata a létező digitális könyvek gyűjtése, legyen az jogtiszta vagy sem. Hogy mit szolgáltat(hat) az érvényes jogszabályok mellett az más kérdés, de nem kételkedem abban, hogy egy bezárt, vagy működő kalóztanya tartalma nem lenne meg nekik. Ez normális dolog, hiszen ez a feladata.

Sokkal érdekesebb lesz a digitális kötelespéldányok helyzete – ha majd lesz erről is törvényi rendelet –, mert akkor az a sajátos helyzet fog előállni, mikor a kiadó pénzén létrehozott állományok köztulajdonba kerülnek. Ööö... ez ugyebár ellentétes az úgynevezett „modern”, „európai”, „felvilágosult” jogrendszerrel.
- – — – -
A google digitalizálása valóban jelentős, lesznek még meglepetések ezzel kapcsolatban is.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.23. 13:34:28

@ehran: Így helyes, három hónap alatt többel gyarapodott, mint a MEK _publikus_ állománya. És ez rá is világít arra, hogy a publikusság terjedésével (is) vannak komoly dolgok.

@kIára: a konverzió egyrész melós, másrészt nem ad olyan szép eredményt, mint az optimalizálás. Amikor az rtf-edre hivatkozol az szép, de mint személyes tapasztalatom mutatja, az utolsó simítások nem azon, hanem mondjuk az ndd fájlokon történnek, és onnantól benne vagy egy pdf csőben. Az indesign többi exportja űbergagyi.

_iMaginer_ 2010.09.23. 14:26:24

Én arra lennék kiváncsi, hogy a különböző kiadókból egy ekönyves cég hogy sajtolja ki az egységes állományokat. Pl. az Amazon csinálja, vagy a szerződött kiadók?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.23. 14:37:33

@_iMaginer_: Sehogy. Nincsenek egységes állományok, még egy kiadón belül sem. Alapvetően pdf-ek terjengenek, abból kell dolgozni, az meg tudjuk, mennyire strapás.

Egy kivétel van, ha a tördelőt jól kiképzik az e-könyv gyártásból, és az indesign állományokat jól tudja összerakni, pl. az optimalizált shortcut-stílushasználat keverékével, akkor ő jó exportot tud generálni. A rekord, amit hallottam, az 40+ kereskedelmi epub/nap volt, innen Magyarországról. Indesign expert meg egy jól kitalált konverter kellett hozzá.

Azaz nem a gyártáskapacitás a szűk keresztmetszet, hanem a kevés legális forrás.

kIára 2010.09.23. 14:44:06

@Dworkyll:

     »a konverzió egyrész melós, másrészt nem ad olyan szép eredményt, mint az optimalizálás.«
Persze igazad van, de mindig elfelejtünk egy dolgot.
— Egy, vagy két állomány átalakítása több idő-, és tudásráfordítással jár, mint száz- vagy ezeré. (Pl. ha száz fotót egyenként akarok átméretezni, képszerkesztőben klikkelgetve, ide-oda mentegetve, akkor rámegy a hétvégém. Ugyanakkor egy csoportos átméretezéssel kevesebb mint egy perc lesz.) Hogy még konkrétabb legyek: _egyszer_ kell megírni _egyetlen darab_ szkriptet ami [például] a DIÁ-n található tök egyforma és logikus XHTML-t áttolja mobi- vagy epub-kompatibilis XHTML-be.
(Ha azt nézem, hogy a html-tidy programocska hogyan dolgozik [néhány másodperc egy több megás fájl összes tag-jének cseréje, törlése, vagy átalakítása], akkor szerintem úgy 1000-1200 e-szöveg kevesebb mint egy óra alatt átalakítható megfelelő x(ht)ml-é, amiből mondjuk egy egyszerű felhasználói számítógéppel további két-három óra alatt kész az ugyanennyi epub vagy mobi. Egy e-kiadónak meg feltételezem komolyabb géppark áll a rendelkezésére, mint egy egyszeri barkácsoló júzernek).

     »…és onnantól benne vagy egy pdf csőben« illetve »Alapvetően pdf-ek terjengenek, abból kell dolgozni, az meg tudjuk, mennyire strapás.«
Azért olyan szűk, sötét és nehézkes ez a cső? Meg strapás?

Tudtommal az okosabb e-könyvolvasók simán újratördelik a pdf-et. Ami gondolom a pdf2html majd egy webkites megoldással történhet, ha a kütyük linuxot futtatnak. Én csak egy egyszerű csaj vagyok, aki fél évig hallgatott két informatikakurzust, de bocsánat, ez még nekem is megy. (Jó, persze láttam már olyat, hogy valaki szöveges pdf-ból FineReaderrel szedte ki a szöveget, majd újrakorrektúrázta, de most nem a hülyékről beszélünk).

aesopus · http://blog.hu 2010.09.23. 15:13:01

@Dworkyll: a konverzio lehet, hogy melos, de ha egy egyetemista, vagy háziasszony a szabadidejében legfeljebb néhány óra ráfordítással meg tudja oldani, hogy már-egyszer-legyártott-és-kinyomtatott könyvből txt, rtf, vagy doc formátumot csináljon, akkor nehogy már a szerkesztő ne tudja megcsinálni a nyersanyagból.

én főleg txt-t és prc-t olvasok a kindle-n. de vettem már amazontól könyvet azw-ben. az azw semmivel sem szebb/jobb, mint a txt (olvasási szempontból)

_iMaginer_ 2010.09.23. 15:23:02

@kIára: Ez a baj, hogy informatikakurzust. A könyveket nem az eredeti text állományokban, hanem Quark vagy InDesignban korrektúrázzák, tehát a végleges szöveg ez. Ezért a PDF lehet igazán a kiindulás. A PDF meg tartalmazhat egy csomó fölösleges karaktert, amit meg manuálisan kell eltávolítani – feltéve ha az igényesség vezérel.

kIára 2010.09.23. 16:23:44

@_iMaginer_:
Azt nem mondtam, hogy pontosan mi volt :)

      »PDF meg tartalmazhat egy csomó fölösleges karaktert, amit meg manuálisan kell eltávolítani – feltéve ha az igényesség vezérel.«
Amelyeknek a száma véges és egy mintázatot követnek (pl. a ligatúrák, vagy az elválasztás stb.). Majdhogynem teljes mértékben automatizálható.

Amint mobiról meg epubról beszélünk, máris játszik a sablon az adott műfajhoz, zsánerhez, vagy szakkönyvstílushoz. Ezekbe csak bele kell folyatni a tiszta szöveget.

Dworkyll pár hozzászólással korábban napi 40 epubról írt. Szerintem hamarosan lesz ennek a duplája is, illetve hosszútávon nem csak egyetlen DTP-s szakiról beszélünk.
Arról nem beszélve, hogy ha igény lesz ndd (akármi) állományok gyors és megbízható kinyerésére, akkor az a szoftver már vagy létezik, vagy meg fog születni.

pidung 2010.09.23. 16:34:07

Nagyon várom már az N, mint Nook bejegyzést!

pidung 2010.09.23. 16:54:18

@pidung: Elnézést a kapkodásért. Egészen új vagyok itt és még mielőtt szétnéztem volna már írtam is.

Azóta megtaláltam a Nook cikket. El is olvastam.

Hamarosan megpróbálok az adott témához is hozzászólni! :----))))

eNeL 2010.09.23. 16:56:13

@Professzore: "...hiába működ(het)ne Magyarországon az Amazon-modell (sőt, a jelek szerint még esetleg jobb is), a két legfontosabb dolog hiányzik."

Kifejtenéd, mire gondoltál, amikor a "jobb is"-ról írtál?

piettro 2010.09.23. 17:42:07

@kIára: hm... ha vásárolok egy epub védett könyvet, az amazon konvertálja a Kindle3-ra? Ebben az esetben meg fognak ugrani az eladások (mármint a Kindle3 megrendelések).
("Klára letöltött magának egy rtf-et vagy bármit amit el szeretne olvasni, elküldi az amazonnak, és szépen vissza is kapja a megfelelő formátumban")

gh14 2010.09.23. 18:29:26

@piettro: csak a nem védett Microsoft Word, PDF, HTML, TXT, RTF, JPEG, GIF, PNG, BMP, PRC és MOBI konvertálja az Amazon.

kIára 2010.09.23. 18:33:14

@piettro:
Ez legalább olyan szép lenne, mint amilyen durván hangzik. :D Nem a txtr.hu epubjairól van szó.

Mindenesetre tessék guti.haz14 kommentje a K, mint mélységből:
ekonyvolvaso.blog.hu/2010/09/13/kindle_3?fullcommentlist=1#c10998783

Illetve mit ígér az Amazon:
A Personal Document Service Via Whispernet

Kindle makes it easy to take your personal documents with you, eliminating the need to print. Each Kindle has a unique and customizable e-mail address. You can set your unique e-mail address on your Manage Your Kindle page. This allows you and your approved contacts to send Word, PDF documents, and pictures to your Kindle via Whispernet for a small fee—see details. Kindle supports wireless delivery of unprotected Microsoft Word (DOC, DOCX), PDF, HTML, TXT, RTF, JPEG, GIF, PNG, BMP, PRC and MOBI files. Some complex PDF and DOCX files might not format correctly on your Kindle.

Részletek itt:
www.amazon.com/gp/help/customer/display.html/ref=amb_link_353223102_13?ie=UTF8&nodeId=200505520&pf_rd_m=ATVPDKIKX0DER&pf_rd_s=center-32&pf_rd_r=1JBPKZFSGX8PF1V6ZS2B&pf_rd_t=201&pf_rd_p=1275765222&pf_rd_i=B002FQJT3Q#email

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.23. 23:56:18

@eNeL:
A magyar szolgáltatók nagy előszeretettel kapcsolják össze bizonyos szolgáltatások előnyeit azért, hogy azt olcsóbban adhassák az ügyfeleknek. Példa: jóárasított kábeltévé, telefon, internet, amelyet (mindhármat) hamarosan kegyetlenül tönkre fog vágni egy multi.
Namost az elképzelésem az, hogy mivel a jelek szerint a T-olvasó várhatóan a 'txtr lesz, a tartalomszolgáltató az eKönyv Magyarország, az adatforgalmat pedig szintén a Telekom adja, nagy eséllyel azt mondják majd, hogy hűségidőre, ilyenolyan feltételek teljesülése esetén mondjuk 20-30 ezer lesz az eszköz, plusz bónuszként kapsz x mennyiségű letöltést (ugyanakkor y mennyiségű könyvet meg KELL vásárolj az előírt ideig).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.24. 00:11:11

@Professzore: Szerintem amit az utolsó mondatban írsz, azt nem lehet megcsinálni. A könyvet nem egyenletesen fogyasztja az ember. Olyan lehet, hogy havonta kapsz egy kreditet, egy kredit=1könyv, és akkor költöd el, amikor akarod (és ezért havidíjat fizetsz). De kötelező vásárlás? Akkor mindenki megvenné a 24 legolcsóbb könyvet, csak hogy letudja a szerződés alapidejét.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.24. 07:17:41

@kIára: A finomság a részletekben lakozik. A pdf újratördelés pl, nem lehetséges bármilyen pdf-re, "taggeltnek" kell lennie. A másik, hogy az újratördelés tvolról sem optimális. Ugyanis mennek a levesbe az igazítások, a behúzások, és megmarad az összes eredeti sor- és lapdobás. Háborús esetre jó, de be kéne látni, hogy a pdf másra való. OLDALképet archivál, nem formázott szöveget.

Az elveiddel amúgy egyetértek, csak az elmúlt évek gyakorlata, tapasztalata nem igazolta. Kicsit olyan ez, mint a vicc a borotválkozógépről.

loggoll 2010.09.24. 08:13:12

apró dolgok, de:

Az E-könyv nem Libri, hanem Líra.

"MEK-nek kínosan ügyelnie kellett közben arra is, hogy csak bizonyos tartalmak kerülhetnek ki, amiken már nincs védettség."
Ügyelnie kellene, de nem mindig ügyel. A MEK-en van olyan engedély nélküli tartalom, amelyikhez még engedély kellene.

kIára 2010.09.24. 11:19:23

@Dworkyll:
Persze, ezeket a hátrányokat mind ismerem, illetve azt is tudom, hogy mennyire elvetélt dolog a pdf–ekönyvolvasó párosítás. Példáimmal csupán arra akartam rávilágítani, hogy ha van/lesz valamire igény, akkor azt meg lehet, vagy meg fogják oldani – méghozzá úgy, hogy a lehető legkevesebb kínnal járjon (ahogy például az Azmazon megoldotta).

kIára 2010.09.24. 11:40:37

@loggoll:

A MEK-en – és a közgyűjteményekben bárhol a világon – működik a „notice and takedown”-elv.
Mivel állami intézmény, ha tetszik: „a mi pénzünkből” jött létre, a szabályok mások. Például ha én teszek fel a saját honlapomra egy jogvédett könyvet, akkor engem perelhetnek. A MEK az egyeztetések után simán leszedi, vagy korlátozza az elérést. Nem hiszem (bár egy MEK-könyvtáros akár el is mondhatná), hogy a MEK-nek az elmúlt évtizedben volt bíróságokon hosszasan elhúzódó szerzői jogi pere.

Az elektronikus közgyűjtemények kapcsán van egy másik fontos dimenzió, a (kultúr)politika, illetve akár stratégiai ágazat is lehetne [nem most, és nem persze nem Magyarországon] – ami adott esetben felülírhatja a privátszférához köthető gazdasági és (szerzői)jogi érdekeket.
Amúgy én ezen a területen is számítok meglepetésekre, igaz, az elsősorban nem formátum és/vagy olvasó problémákat fog felvetni.

ehran 2010.09.24. 12:29:38

@kIára: Hosszan elhúzódó jogi pere szerintem se volt (de nem tudom), a MEK leghíresebb "balhéja", a József Attila gyűjteménnyel volt kapcsolatos.
www.nol.hu/archivum/archiv-360932

eNeL 2010.09.24. 12:46:17

@Professzore: @Komavary: Oké, értem. Egyébként amikor az ötletekről írtál, valami hasonló elképzelés motoszkált bennem, mint kettő és 3/4-ik megoldás. El is tudom képzelni, de amolyan kredites rendszerben. Mondjuk van egy-két évem 30 kreditet levásárolni; a könyveknél az ár mellett meg adott a kredit értéke is (minden kapható e-könyv mellett, és annak értékétől függő kredit érték!). Ha akarom egyszerre, ha akarom elosztva, de SZABADON, magam által választott időben és választott könyvre használhatom el a "kötelező" krediteket.

Egy ilyen megoldásba majdnem biztosan beszállnék :) Főleg, ha tényleg emberi áron kaphatnék így txtr-t, vagy KooB3-t.

kIára 2010.09.24. 14:19:35

@ehran:
Igen az a leghíresebb, de nem a legfinomabb :) A Weöres, a Radnóti, az Örkény (ami később "megoldódott"), a Hamvas, a Réz Ádám fordítások stb., stb. szerintem sokkal sokkal viccesebb (értsd: szánalmasabb) "balhék" voltak.
Igaz, ez már nagyon off-topic, elnézést kérek a blogtulajdonosoktól. (Tényleg, kérhetek egy posztot az elektronikus könyvtárakról és a közgyűjteményekről? -- Bár lehet, hogy ez már túlmutat a blog céljain).

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.24. 14:53:46

@kIára:
Két közgyűztemény van, mindkettőt megemlítettem a Puhás cikkben (talán a DIA-t még akkor nem). A cikk frissítése október végére, november elejére várható az eKönyv, a polc.hu és a sanoma piacnyitását követően (vagy-vagy).
Könyvtárról meg nincs értelme beszélni, mert nincs.

piettro 2010.09.25. 21:56:17

J mint jelen: A txtr olvasó előrendelhető 299 euróért. Ez az ár egy rossz vicc... reader.txtr.com/services/txtr-pro.html

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.25. 22:20:45

@piettro:
Csak úgy egészen halkan jegyzem meg, hogy ez 2009. novembere óta így van. Ebben semmi, mondom, semmi újdonság nincs.
Másrészt meg a magyar árat még mindig nem tudjuk, de karácsony előtt kiderül.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.27. 00:08:59

Úgy látom, konzervatív barátainknak is van tippje a jövőre nézve: www.barnesandnoble.com/pubit/index.asp?cds2Pid=34232

Apró probléma, hogy az Amazontol kb 10 éve, maguktól csak pár hónapja vannak lemaradva.

lomposfarkas 2010.09.27. 15:49:18

Bocs, kissé OFF, dehamár a pdf-ről nyomjátok. Nem elsősorban könyvolvasásra, de PC-re van olyan pdf-néző, ami forszírozva is betöri a sorokat? Nem izgat a dizájn, de az apróbetűs doksikat még megnézni se lehet. AR, Foxit nem tud ilyet.
Vicc, hogy a winmo-ra van olyan Acrobat reader verzió, ami mindenképpen megtöri a szöveges doksit, ha tetszik neki, ha nem :)

SaGa 2010.09.28. 07:46:46

@lomposfarkas: Ez nem egészen igaz. A winMo-n futó Adobe Rader azért tudja törni a sorokat, mert az áttöltés közben annak a readernek a PC-s darabja átkonvertálja "tagged" formára. Enélkül nem tudná a tördelést.

Azaz, ha nem arról PC-ről töltöd át a pdf-et a pda-ra/telefonra, amelyikről a szinkronizáló programon át telepítetted az AdobeReadert a készülékedre, akkor nem tudja tördelni az sem...

lomposfarkas 2010.09.28. 09:54:08

@SaGa: Ellentmondok :) Acrobat Reader LE 2.5, ennek nem kell Actisynces konvertálás, eddig minden bezabált. Itt egy képernyő, hogy dolgozik, a képeket általában összenyomja, de néha eldobja:
kepfeltoltes.hu/100928/display_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Na valami ilyesmi betördelés jó lenne nekem a PC-re is.

no mail, no problem 2010.09.28. 23:20:15

J, mint jövő: valamikor valamikor biztosan meg fogok halni. Egy ideje van Kindle-m, de nem veszek DRM védett könyveket. Én most azt látom, hogy ezeket a könyveket az örököseim lényegében cseszhetik. Nem látom, hogy a digitális jelenlétem a halálom után hosszan fenntartható lenne, ez nem célja a rendszernek. El nem tudom képzelni, hogy az Amazon nekiállna pepecselni az örököseimmel. Sőt, még a családon belüli könyvmegosztás is probléma lenne pár évene belül, mert ugyanahhoz a felhasználóhoz kell regisztálni a Kindle-ket, ha meg akarsz közöttük osztani a tartalmat. Az pedig nem megy, hogy pl. a felnőtt gyerekem Kindle-je az én regisztrációm alatt menjen, mert a fenti kérdésen túl, én vehetem neki a szakkönyveit. Ezzel áttértem a J, mint jelen kategóriába, amelyben ha egy család több Kindléje más-más emberhez van kötve, úgy a DRM lényegében megszünteti a családon belüli könyvkölcsönzés lehetőségét, mert a Kindle-t is kölcsön kell adnod, akkor egyszerre viszik el az összes e-könyved. És azt sem látom, hogy az Amazontól ekönyvet tudnék venni ajándékba más valaki Kindle-jére.

no mail, no problem 2010.09.28. 23:34:01

@Professzore: Ma díványon is volt egy cikk, átkattintottam az index címlapról. Másképp, de ez is elég kínos.