Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Fontoskodás

2010.02.08. 11:37 Dworkyll

Intro

Érdekes dolog ez az e-könyv-világ. A világnak ezen a felén, ahol a kiadók - egyelőre - nem kényeztetnek el elektronikus kiadványokkal, a lelkes betűfaló civilek ugrottak fejest a villanykönyv-gyártásba. A többség beéri a mezei formátumokkal, word-rtf, néha txt; aki pdf-et gyárt magának, az már minősített eset, és csak a legelvetemültebbek készítenek prc-t, vagy epubot.

Az epub és eInk előtti világban (a pdf-et nem ideszámítva) a betűképek kérdése meglehetősen bináris volt: a prc-WinMo esetben kettőből lehet választani Tahoma vagy Courier New. Mondjuk ameddig QVGA a felbontás, már az is eremény, ha látunk valamit.

Változások

Az első változás az eInk eszközök megjelenésével és elterjedésével történt. Egyrészt nőtt a pixelszám, már finom részletek is feltűnhetnek a betűképen. Másrészt az alaprendszer bizonyos korlátok mellett engedi a fontkészletek babrálását. Prc esetén ugyan egy publikáció esetében csak egy font használható, de amennyiben rendelkezésünkre áll, azt a fontot magunk válaszhatjuk ki. Az epubnál meg egyenesen kötelező fontkészletet, vagy fontkészleteket befűzni a publikációba, mert anélkül az Adobe parser egyszerűen nem jeleníti meg a magyar ékezetes karaktereket.

És ha már muszáj, nézzük meg mit lehet belőle kihozni. Kis odafigyeléssel elérhetjük a maximális komfortot azzal, hogy azt a betűtipust választjuk ki, amelyiket tényleg a legkevesebb kényelmetlenséggel tudjuk órákig olvasni. Ha pedig itt megvitatjuk ezirányú tapasztalatainkat, talán a nem túl távoli jövőben megjelenő magyar kiadványok betűképe, betűképei is tükrözni fogják ezeket.

 

Egy kis betűtan

Nem vagyok tanult tipográfus, sem font-fetisiszta. Viszont a személyes ideális betűkép megtalálása nem kis feladat, érdemes tehát némi rendszert vinni bele. Nagyon nagyon durván két módon lehet rendszerezni a fontokat.

Az egyik a karakterszélesség. Ez lehet állandó (monospaced), ilyen a Courier New. Általában ez valamilyen technológiai korlátból következett (írógép, szöveges terminál stb), könyvekben ilyet csak különleges körülmények érzékeltetésre, vagy pl. szakirodalomban használnak. A legtöbb helyen változó karakterszélességű (proporcionális) betűket használnak.

Sokkal fontosabb különbség, hogy az adott karakterkészlet "talpas"-e, (serif) ilyen pl. a Times New Roman, vagy "sima" (a szaknyelvben sans-serif, vagy groteszk). Persze lehet, sőt érdemes is művelődnünk a betűstílusok és fontcsaládok dolgairól, pl. itt, mert vannak még izgalmas területek, de ezek a villanykönyvek környékén nem nagyon jönnek szóba, hacsak nem dekorációs célokból. Egy érdekes attribútum van, amit még érdemes figyelembe venni, éspedig, hogy az adott betűkészlet vonalai vékonyodnak-e vagy sem. Az eInk kijelzők a hagyományos paneleknél majd' 2-3-szor finomabbak, de még mindig csak 166-200 dpi körül járnak, ami a nyomtatott 300+ dpi-nél lényegesen kevesebb. Ezért például a változó vonalvastagságú karaktereket nem gondolom szerencsés választásnak egy publikáció törzsfontjának. Tiszta szerencse, hogy léteznek "talpas" de állandó vonalvastagságú betűkészletek, a csoportnevük slab-serif.

Léteznek különféle szakmai szabályok is. Ilyen például, hogy a folyamatos olvasáshoz szerencsésebb a serif (talpas) karakterek használata. Nyomtatásban lehet igazság benne, de ezt igazoló tudományos kutatási eredményt nem találtam.  Aki tud ilyenről, az nyugodtan ossza meg velünk. Az angol tudósok szerint pont a "talpasság"-nak kevés köze van az olvashatósághoz, az érvek és ellenérvek elég gyönge lábakon álltak már akkor is, amikor monitorokról, pláne eInk panelekről még szó sem volt. Ellenben mérhető a különbség ha egy adott fontcsalád vonalvastagságban, karakterszélességben és -közökben eltérő tagjait vetjük össze.

Az évtizedes monitornézés meg sokunkat hozzáedzhetett 76 dpi-s fontokhoz, amikben (szerintem) a sans-serif nem kevéssel komfortosabb a klasszikusaknál. Ezért aztán pl. webdizájner körökben nem véletlenül mondják, hogy törzsszöveghez használj sima, címekhez talpas fontokat. Persze illik a használt fontok számát a minimumom tartani, és az sem baj, ha egymással harmonizáló és nem ellentmondó fontokat választunk. Ez pedig itt egy igen érdekes tanulmány arról, hogy egyes fontok mire használhatók. Valamivel mélyebben itt foglalkoznak a betűkép által közvetített vizuális üzenettel, nagy kár, hogy a tanulmány elég régi, csak a nyomtatott betűképeket értékeli, és azokat is csak rövid szövegeken.

Amikor a számunkra ideális betűképet keressük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy az eInk kijelzőknek hála elég finom lépéseken keresztül választhatjuk ki a legkomfortosabb betűméretet. Ezért a szóba jöhető font-aspiránsokat mindig a használni kívánt méretben teszteljük, mert egy-egy font bizonyos méretkorlátokon kívül egyszerűen nem komfortos. Hasznos tudni, hogy az igazán profi fontkészletek, amellett hogy jogvédettek és pénzbe kerünek, számos méretben és vastagságban tartalmazzák az adott betűképet a csomagban, alkalmasint ezeket is érdemes végigellenőrizni.

És a jövő?

Az e-könyvek egyik nagy újdonsága a rugalmasság, a személyre szabhatóság. Technológiailag igazán nem lenne nagy kihívás egy kiadónak, hogy egy e-címet mondjuk két (vagy több) különféle, de igényes tipográfiával jelentessen meg, legalábbis ePubban, hiszen a szóba jöhető olvasók is jó nagy teret fognak át, mondjuk a stanza 3,5 colljától az idén érkező 10+ collos "gigászokig". És nem csak hardverek szórhatnak, hanem az egyéni preferenciák is. Kedves amatőr és professzionális betű-vetők! Ti mire esküsztök? A könyvszöveg legyen talpas betűvel írva, vagy a kijelző miatt legyen inkább sans-serif? Mekkora betűket szerettek olvasni? Létezik-e valós igény ugyanannak a szövegnek/publikációnak a többfajta tipografikus megjelenítésére?

Az e-kiadók, a kereskedelmi e-könyvek most születnek. Talán megjelennek bennük ezek a szempontok is.

 

Egy tervező utószava
Sok felhasználótól hallom vissza, hogy "de az nekem úgy is teljesen jó". Nos, ez kétségtelenül így van, ahogy az is, hogy autó helyett BKV-val is lehet utazni, a zöldborsmártásos szték helyett lehet gyorséttermi ételt enni vagy éppen Vass úr egyedi kaptafás cipői helyett lehet sétálni a kínai 500 forintos lábbelivel.
  A gyakorlat azonban egy kis árnyalást kíván: a fekete és a fehér között széles átmenet van, így figyelembe kell azt is venni, hogy a minőség iránti igény csökkenésének a puszta szépérzéken, kényelmen vagy nagyzási hóborton kívül van-e más következménye. Nos, nagyonis lehet, mivel az, hogy milyen betűket olvasunk, többek között az olvasás élményére, közvetve pedig saját egészségünkre is kihatással van.
  A legtöbb nyomtatott könyvnek, különösen pedig a folyamatos szöveget tartalmazó műveknek a betűje valamilyen antikva típus. Ezek a változó vonalvastagságról, a betűvonalak alján és tetején lévő talpakról ismerszenek meg, nomeg arról, hogy megfelelő minőségben nyomtatva természetes, kényelmes olvasási komfortot adnak. Nyilván az egészen elvetemült formák (pl. Bodoni) erre kevésbé alkalmasak, de az elterjedtebb fajták (Times, Baskerville, Aldine, Palatino vagy a Tótfalusinak tulajdonított Janson-antikva) a jó olvashatóság feltételeinek maximálisan megfelelnek. Az elterjedést az elektronikus eszközökben (a PC-t is beleértve) mindezidáig két dolog akadályozta: egyrészt a kis felbontás (a betűk vékony vonalait nem lehetett szépen megjeleníteni, az élsimítás viszont olvashatatlanná tette őket), másrészt a megfelelő minőségű fontok beágyazásának nehézkessége vagy eleve lehetetlen volta (pl. html). Mindkét dolog megoldódott.
  Minden más alternatíva (pl. Courier, Arial, Helvetica, Gill stb.,vagyis a talpas és talp nélküli lineáris antikvák,
írott, fraktúr vagy egyéb "dizájn" típusok.) kevésbé alkalmas arra, hogy hosszú folyó szöveget olvassunk vele (azzal együtt, hogy ezt természetesen képesek vagyunk megtenni). Ennek oka, hogy a szemnek és az agynak sokkal több energiát kell egy-egy szó vizuális felismerésére fordítania, így az olvasás sokkal fárasztóbb. További hátrány, hogy a dőlt forma sokszor nem valódi kurzív (vagyis egy újabb betűtípus-változat), hanem döntött (slanted) "hamisítvány". Ezeket olvasni pedig kifejezetten zavaró.
  Az alapelvek nagyjából így festenek:
-- világos alapon sötét betű,
-- antikva* betű minden más helyett,
-- valódi kurzív kiemelések (félkövér vagy kövér helyett),
-- csupa nagybetűs megoldás kerülendő (címek kivételével, de ott sem mindig előnyös),
-- sorkizárt szöveg a sima balra rendezett helyett, kivéve, ha ezzel a sorok nagyon széttöredeznének (lásd e keretes szöveget, ahol a balra igazítás oka az, hogy az írógépbetű fix betűszélességei miatt nehéz megvalósítani a szép sorkizárást, ezért egyenetlen lenne a szövegkép),
-- 120% körüli sortáv, a bekezdések feletti többlet helyett inkább a bekezdés első sorának 3 szóköznyi hellyel való behúzása).
* Az antikva családokon belül is elsősorban a reneszánsz (Bembo, Garamond, Goudy, Palatino) vagy barokk (Baskerville, Janson/Tótfalusi), és kevésbé a klasszicista (Bodoni) típusokat kell előnyben részesíteni.
  22 évnyi szakmai tapasztalattal a hátam mögött az a véleményem, hogy minél kevesebb tétel teljesül a fentiek közül egy (elektronikus) könyv esetében, annál kevésbé lesz természetes az olvashatóság. Ezeknek a kívánalmaknak mind egy eszköz-optimalizált PDF, mind egy megfelelően összeállított ePub meg tud felelni, tehát kizárólag a tartalomszolgáltatón múlik, hogy milyen minőségű anyagot ad az olvasók kezébe. Merthogy az a könyv, amit rossz olvasni, a tartalmától függetlenül rossz könyv.
                                                   Professzore

39 komment

Címkék: prc fontok gyakorlati kérdések epub

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr631738788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nargoth 2010.02.09. 11:27:00

off:
Autó helyett BKV nem szerencsés ebben csodaszép szmogban...

eNeL 2010.02.09. 12:21:23

Ha valaki kísérletezni szeretne, innen tölthet le fontokat: www.sitetoolcenter.com/download-free-fonts/page14.php

A linkben éppen a Garamond található meg. Jó dolog persze letölteni ilyen fontokat, dokumentumokban használni azonban nem mindig könnyű. Ez azért van, mert a letölthető fontkészletek többnyire a "szabványos" felhasználáshoz készülnek, magyarán a magyar ékezetes betűknek csak a töredéke (többnyire az "á" és "í") található meg bennük. Viszont tobzódhatunk a kalapos és hullámos "ő" és "ű" betűkben. Nem lehetne az valahogyan leírni, hogyan lehetne az ilyen betűket szépen megtervezni és beilleszteni a "hiányos" készletekbe?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.09. 13:38:40

@eNeL: Hát igen, az olcsó hús és a híg lé tipikus esete, avagy egy nonprofit valaki minek szenvedjen mindenféle egzotikus karakterrel.

A régi szép idők, amikor még én is Fontographerrel barkácsoltam fontot személyes használatra...

A poszthoz való adatgyűjtéskor azért belefutottam érdekes oldalakba, mint például ezek itt:
fontforge.sourceforge.net/
typeface.neocracy.org/

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.09. 15:56:45

@eNeL:
Meg lehet, de ehhez egy mezei felhasználó nem fog hozzálátni. Minden alap fonthoz négy alfont tartozik (normál, félkövér és mindkettő kurzív változata). Mindegyikhez külön-külön meg kell csinálni a kis és nagy ő és ű betűket. Ez mondjuk jó egy napos munka. És nem annyi a dolog, hogy akkor a hosszú ó vesszőjét megduplázva rárakjuk.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.09. 16:01:11

@eNeL: Az ő és ű kivételével az összes magyar ékezetes karakter megvan egy valamirevaló TrueType vagy Type1 fontban. Az OpenType, különösen ha UTF-16-os, alapból tudja az összes latin nyelv összes karakterét.

A Garamond egyébként az egyik tipikus olyan font, aminek rendeteg változata van, ezek jó része még nyomdai munkára is alkalmatlan, nemhogy eInkre. Csinálok majd minta PDF-eket, ahogy lesz szusszanásnyi időm.

eNeL 2010.02.09. 17:51:53

@Professzore: Volt idő, amikor én is megpróbáltam betűt alkotni, abba is hagytam hamar, tényleg nem egyszerű dolog (nem véletlenül szakma ez).

OTF-ben láttam már én is "rendes" karakter készleteket, de azokat nem mindenhol lehet használni (helyesebben: nem minden alkalmazás alkalmas rá). OTF használatában van valakinek tapasztalata e-olvasó terén?

Értem én, hogy például ePubban megadható fájl készlet, de én itt inkább arra gondolok, hogy alapból tud ilyen fontokat az olvasó használni (TTF-re már láttam példákat).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.09. 18:02:34

@eNeL: A stanza kivételével a legtöbb eszköz epub parsere az Adone SDK-n alapul (amiből nemrég jött ki frissítés, kíváncsi vagyok, hogy kerül át a firmwarekbe).

Mármost az Adobe az alábbit írja a beágyazásról

"in general, all fonts that are used should to be embedded. It is important to
understand that this includes styled versions of fonts (i.e. bold or italic). In order for a font to be embedded in the exported ePub:

1. the font family must be an OpenType font. Most TrueType fonts are also supported, but you should always test to see if a particular font you plan to use works.

2. the font must be applied somewhere in the document (unused styles will not be embedded)

Forrás: blogs.adobe.com/digitaleditions/indesign-epub.html

lumbagooo 2010.02.09. 18:10:24

lcd-re talpas ees feelkoveer vaalt be
talan e-inken sem rossz a feelkoveer , nem veletlenul keszult fonthack a kindle ketyereeire es ha jool emlekszem a sony felhasznaalok is ezeert siirtak.
ketsegtelen , hogy a groteszkek jobban mutatnak 150 dpi koruli felbontaason de folyamatos olvasaasra....... , de ez megint kicsit olyan mint a pap..papnee....harangozoo stb. esete

eNeL 2010.02.09. 18:33:02

@Dworkyll: Örülök annak, hogy az alap az OTF. A kérdés az, a mai ePub-ot tudó olvasók hogyan birkóznak ezzel meg (pl. Koobe)? Erre lennék kíváncsi. No meg: megváltoztathatom-e valahogyan az alap/rendszer betűkészletet (ha már azt alapból elrontották)?

Ez utóbbi esetben egy sima txt is jobban olvasható lenne.

Az idézetedből egyébként arra következtetek, akár több tíz fontkészlet is használható a könyvben, az egyetlen feltétel csak az: legyen is használva valahol (különben nem ágyazódik be - ami logikus, minek nőjön a fájl mérete, ha nem is használt).

Ez azt is jelenti, a barkácsoló hajlamúak az ePub fájl módosítása nélkül nem tudnak fontot cserélni (ha nem tetszik valami miatt az adott). Másik oldalról ez meg jó is: egy normálisan szedett és szerkesztett e-könyvet nem lehet nagyon tönkre tenni :)

eNeL 2010.02.09. 18:57:50

@Dworkyll: Látom, kommenteltél a Sigil oldalon :) Ebből a kommentből, illetve az első mondatod zárójeles részéből következik egy kérdésem: ez a frissített parser már tudja a kelet-európai karaktereket?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.09. 21:24:30

@eNeL:
Igen van. Igen, tud. PDF-ben biztosan, az ePub is esélyes, de azzal egyelőre nem próbálkoztam (megvárom vele az eszközt).

@lumbagooo:
Láttam ezeket a hekkeket. Volt köztük egészen elfogadható is. A dolog valóban egy kicsit személyes ízlés kérdése is, mindenesetre az igazán döntő kérdés, hogy az adott eszköz mit és hogyan támogat, illetve jelenít meg. Lehet ragaszkodni a legszebb fontokhoz, ha azok csak ímmel-ámmal vagy sehogy, illetve akár jól, de olvashatatlanul jelennek meg.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.09. 21:31:24

Olvtársak!
Mit szólnátok egy teszt PDF-hez? 6 collra optimalizálva (nagyságrendileg), nyilván reflow opcióval. Különböző fontok, különböző alapméretek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.09. 21:48:41

@eNeL: A helyzet sajnos szomorú. Még az ADE sem szereti igazán az OTF-et, most próbálgatom, és sajnos gáz. Legfrisebb ADE, és természetesen NEM tudja a kelet-európai karaktereket beágyazás nélkül, ergo azok maradnak szépen beágyazva.

A publikáció törzsfontját megváltoztathatod - Stanzán - az simán fölülírja az összes eredeti beállítást, a sortávtól a fontokig. De az tuti nem Adobe parser. Ezért ott be sem kell ágyazni. Éppezért viszont ott cinkes a multifont, valamit láttam belőle, de nem tudtam irányítani.

Amúgy minek neked több tíz font egy publiban? Hacsak nem font katalógus az illető? ;-) Elvileg megy, de gyakorlatilag nem próbáltam, mert az epub rohadt érzékeny a formavariánsok meglétére, (dőlt félkövér stb).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.09. 21:53:38

@lumbagooo: talán nem véletlen, hogy a kicsire optimalizált fontvariánsok (caption) vastagabbak, mint ugyanaz nagyban. A legtöbbet idézett serifpárti tanulmányról meg jól kiderült, hogy hamisították a vizsgálati eredményeket. Ez eddig valóban ízléskérdés, hasonlóan talán az antialiasinghoz. És spec rühellem a cleartype-ot, kivéve 4" VGA-n. Ott ugyanis abszolút hibátlan.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.10. 08:30:44

@Dworkyll:
Ezt a beágyazás dolgot nem értem. Az a gond, hogyha valami fontként (forrásként) nincs beágyazva, akkor nem megfelelő a megjelenítés?

Az Adobe a PDF-fel is szivat. Pl. Mac-en készült PDF sokszor
(fontbeágyazás ide vagy oda) PC-n rosszul jelenik meg (négyzetekkel vagy pöttyökkel helyettesítve a teljes (!) szöveget).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.10. 09:01:52

@Professzore: Így van, de csak az Adobe parsernél. Azaz a mobipocket és a stanza tartalmaz teljes fontokat, az ADE, és az ADE parserek meg nem.

Lehet csinálni epubot fontbeágyazás nélkül, de az ADE-n és adobe-os olvasókon kérdőjelet tesz a hosszú ő és ű helyére.

Viszont a "fontos" epubok 3x-4x akkorák, mint a fontnélküliek, prc-k.

A Stanzának saját fontjai vannak, nem is kevés, a WinMO mobinak kettő, a Koobe alá meg be lehet énekelni majdem bármit. Én most calibrit olvasok a Koobe-n, és teljesen kiváló. (6 év 8 pontos Tahoma után ;-)

Az azért hozzátartozik a dologhoz, hogy papíron meg éppen a TNR a kedvencem ebben a méretben, de az ugye 600 dpi, meg rendes papír/tinta.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.10. 10:02:30

@Dworkyll:
Ahha. Ennek elég egyszerű oka van/lehet. Az Adobe minden esetben a beágyazott fontokra épít, amelyek nyilván nem a szabvány kelet-európai kiosztással üzemelnek.

A méretbeli differenciát én egészen addig nem tartom reális problémának, ameddig a sebességet érezhetően nem befolyásolja (10%-os határon belül). Tárkapacitás van bőven.

Mi az a TNR?

A nyomtatott könyv 400-500 DPI-nek felel meg, csak nem rácsos felbontással, hanem inkább ilyen ad-hoc szemcserács-szerűen. A jobb minőségű, műnyomó papírra készülő könyveknél lehet ezek felé menni számottevően (800-1000, sőt, 2000 dpi), de ezek nem igazán a regény-kategóriába esnek. Bár láttam már olyan könyvet is, amelyik a rossz minőségű papír/másolóeredeti/lemez/nyomás kombinációja okán jó esetben alulról verte a 300 dpi-t.
Az élsimítás egyébként nem egy hülyeség. Érzékelés szempontjából egy élesen látó szem nem tud megkülönböztetni egy megfelelően élsimított szürkeárnyalatos 200 dpi-s és egy élsimítás nélküli fekete-fehér (1 bites) 400 dpi-s nyomatot. 150-160 dpi már más tészta, ott az éleslátás távolságáról (kb. 25 cm) egy jó szemű ember bizony már elmosódott(abb)nak látja a szöveget, bár ez megfelelő fontválasztás és kellően nagy méret esetén még bőven belefér a kényelmes olvashatóság kritériumába.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.10. 10:10:21

@Professzore: TNR = Times New Roman gyorsgépelésül :-)

a 600 dpi-t meg azért mondtam, mert ha nagyobb szövegeket kellett nyomtatva olvasnom, akkor visszavágtam 8-as Times New Romanra, meg két hasábba az A4-en. Nem könyvek, de olvashatók, és a papírral is takarékos.

Polemius 2010.02.10. 10:30:36

@Professzore: Ha csinálsz ilyesmit, esetleg sablonként is közzé tehetnéd. :) (InDesign?)
Saját használatra én is pdf-et gyártok, de nem sok időt fordítottam a finomságokra, ilyesmivel megelégszem:
polemius.tar.hu/Rejto_Jeno_A_14_karatos_auto.pdf

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.10. 12:29:49

@Dworkyll:
A 8 pontos betű a legritkább esetben (illetve csak zavartalan körülmények között, jó fényviszonyok mellett, éles szemű olvasó számára) jól olvasható. A megoldás mindazonáltal kétségkívül papír- és festéktakarékos.
Az én fejemben sokkal inkább az a gondolat motoszkál, hogy a könyvvel azonos minőségű élményt kell adni az olvasónak. Minden olvasónak (a nagymamától a kisdiákon át a geek sci-fi molyig).

@Polemius:
Akár oda tudom adni, de font nélkül nem sokra fogsz menni vele, és mivel ez meglehetősen drága mulatság, kénytelen leszel saját cuccokkal beérni.
Másrészt eszköz-optimalizálás szempontjából nem mindegy, hogy maga a nyers template, illetve a PDF kimenet milyen paraméterekkel van belőve.
A PDF korrekt, a(z én) minimális elvárásoknak(/elvárásaimnak) teljesen megfelel.

Maggg 2010.02.10. 14:27:36

Én rendszerint Palatino Linotype-ot használok, preferálok.

Polemius 2010.02.10. 14:38:54

@Professzore: Legfeljebb majd nézek valami fontot hozzá, de az is lehet, hogy a cégnél akár az is megvan, amit te használsz.
PDF kimenetet meg belövöm én magamnak.
Csak kíváncsi lennék, mit sikerül kihoznod belőle. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.10. 19:51:35

@Maggg:
No, ez egy egészen jó középút. A Linotype még valószínűleg szebb is, mint a legtöbb innen-onnan származó ál-változat (Planton és társai).

@Polemius:
Mi az elvárás? Ha küldesz valami nyers szöveget és adsz egy berendezéstípust, gyártok hozzá valamit PDF-ben is, oszt ha tetszik, küldöm az InDesign-t.

Arturo 2010.02.11. 08:00:35

@Professzore: Én szívesen megnézném ezt a teszt PDF-et. Akár le is fotózom, hogy mutat Hanlin V3-on.

Arturo 2010.02.11. 08:18:07

Rengeteg fontot kipróbáltam mióta olvasóm van. Az a tapasztalatom, hogy általában a sans-serifek jobban olvashatók e-ink kijelzőn. A serif fontok többségét az elvékonyodó vonalak miatt kényelmetlen olvasni, legalábbis olyan betűméretnél amit én szeretek.
Mindazonáltal jobban tetszenek a serif típusok. Ezért is örültem, hogy megtaláltam a Droid Serifnek egy olyan változatát, amit kicsit megvastagítottak. Így már jól olvasható, és még mindig megvan a négy alváltozat, nem kell az egész szöveget félkövérre állítani.

SaGa 2010.02.11. 11:01:55

Mivel natív bookreaderem még nincs, csak a monitoron, illetve korábban egy HP PDA-n, mostanában meg a Nokia 5800-ason olvasgatok és nekem az a tapasztalatom, hogy ha háttérvilágításos az eszköz, akkor a fekete alapon fehér vagy sárga (borostyán, ha van rá lehetőség), talpas (times new roman) betűtípus az, ami a legkevésbé fáraszt. Könyvben is a talpas betűk, de fehér (halványszürke vagy krém) alapon fekete. Emiatt, egy echte bookreadernél, e-inkkel is a fehér alapon fekete lehet a jó.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.11. 17:56:44

@Arturo:
Végy majd elő egy vonalzót kérlek, és méricskélj kicsit!
Számold meg, hogy 10 sor hány mm hosszú (magas), meg azt, hogy egy nagy E betű kb. milyen magas (ezt jobb lenne legalább fél mm pontosan mérni). Egy hosszabb szó hossza is segítség (milliméterben).
Ebből kiindulva tudok a "fejeddel gondolkodni" és olyan megoldást találni, ami neked komfortos olvasási élményt ad.

Ha gondolod, fotót is küldhetsz.

Polemius 2010.02.11. 18:14:58

@Professzore: Sony 505-öm van.
Igazából az érdekelne, milyen beállításokkal lövöd be te, szóval ha egy oldal lorem ipsumot mentesz el, az is megteszi. :)
Az InDesign elvileg belementi az export/nyomtatás beállításait is a fájlba, szóval ha a szabványos beállításokból indulsz ki, azt is tanulmányozni tudom. :)

Amúgy én egy olyan dologgal találkoztam, ami problémát okozhat: egy barátomnak Koobe-ja van, és az nem vitte a pdf-et, ha semmi margó nem volt ráhagyva (de 1mm már elég). Persze lehet, hogy azóta ezt már megoldották.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.11. 18:23:11

@Polemius:
Oké, gyártok valamit.
Alapból a 0 margó az EPS/PDF implementáció és az azt megjelenító parser hibája. Az EPS ugyanis információ tekintetében tartalmazza a margón túlnyúló elemeket is, ezt azonban a parser már valószínűleg nem képes kezelni. Egy 0 margós szövegtükör esetén a kerningtábla miatt kilóghat egy-egy karakter a papíron túlra, és ez megboríthatja a parsert. Konkrétan milliós RIP-eket is megborított néha, úgyhogy ezen a legkevésbé sem csodálkozom.

Eddard · www.panagia.hu 2010.02.11. 20:10:53

Ismét kérném a "nagyok" segítségét, és mivel úgy gondolom, hogy mindig az utolsó post-ot olvassák a legtöbben, így ide írok.
Kaptam egy jó ajánlatot a Barnes&Noble nook-ra, hogy ilyet vegyek.
Valaki használt már ilyet? Mit gondoltok róla? Felhasználóbarát.
Köszönöm.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.11. 20:20:41

@Eddard:
Bármelyik postba is írsz, a blog minden oldalán látszik oldalt a hozzászólásod az utolsó 5-6 hozzászólás között, illetve a blogspot írója kap róla emlékeztetőt. Az egy évvel ezelőtti postok is kapnak így figyelmet.

Nookról hamarosan lesz teszt, erre a hétre ígérték a vas átadását, látatlanban nem szívesen mondok róla semmit.
Külföldi tapasztalatok alapján minőségre jó, az új firmware elfogadható lapozási sebességet produkál. A legnagyobb előnyeit (nagy könyvválaszték, wifi plusz 3G vásárlás) itthon nem tudod kihasználni.
Mennyiért kínálták? (Én 90 ezerért eladott darabról tudok.)

Eddard · www.panagia.hu 2010.02.11. 20:53:31

Igen gondolom, hogy arra gondolsz, hogy jobb oldalt mutatja a hozzászólásokat.
85 ezer.
Én is jókat hallottam róla, bár ha nem tudom kihasználni a tulajdonságait, az szomorú a :-(

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.11. 21:00:39

@Eddard:

Másszunk át az Egy kis hazai -- Kemény post alá, mert itt OFF!

A válaszomat lásd ott.

Arturo 2010.02.15. 13:11:27

@Professzore: Hú, ennyire az én ízlésemre szabott dokumentumra nem számítottam. :) Azt gondoltam, hogy kapok egy profi PDF-et, amit aztán megnézek, hogy mennyire jól olvasható e-inken különböző betűtípusokkal és méretekkel, aztán megosztom a tapasztalatokat.
Akkor lássuk, én milyen beállításokkal szoktam olvasni mostanában.
10 sor magassága 29,5 mm. Ez a felső sor egy ékezet nélküli nagybetűjének tetejétől az alsó sor alapvonaláig mért érték. Az ékezetek és a g/y szára még kb. fél mm.
Az E betű kb. 1,8 mm magas.
Néhány hosszabb szó: parasztasszonyok - 23 mm, halászbárkák - 17,5 mm, keresztényekkel - 22 mm.
Kép:
img5.indafoto.hu/7/9/20649_77557109d117fbb70757f8f00d6ed5e4/6846773_255abe32dfd3567d2428ccbeb2cdaf97_xl.jpg
Azért szívesen megnézném, milyen az, amit nem egyénre szabottan, tehát ismeretlen olvasóknak készítesz.
Előre is köszönöm!

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.15. 16:00:09

Vannak azért ingyenes fontok is, amik elég jól össze vannak rakva: dejavu-fonts.org/wiki/index.php?title=Main_Page

thevoyager 2010.02.17. 12:21:36

Sziasztok!

Kicsit off leszek, de emlegettétek a fontbeágyazást a kommentek között, ezzel kapcsolatban kérdeznék.

Aki már dolgozott epub formátummal, elárulná nekem, hogy milyen programmal lehet ezt a fontbeágyazást megoldani?
Ha esetleg lenne az InDesignon kívül más megoldás, azt örömmel venném :)

Köszi!