Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Sakk. Matt?

2010.01.27. 21:04 Professzore

Nos, megtörtént.

Jött egy enyhén kopaszodó, kissé betegesnek látszó ember a megunhatatlan farmerjában és azt mondta a világnak: itt vagyunk, kedves Világ, épp most adtunk minden konkurensünknek egy jó nagy tockost.

A blog bejegyzéseiben rendszeresen példálóztunk az Apple üzleti modelljével, kicsit kritizáltuk, nagyon veséztük annak lehetséges hatásait az elektronikus könyvek piacára, mindig kiegészítve azzal, hogy hát azért lesz itt még valami, ami bizony nagyot üthet. És igen, nagyot üt.

499 dollártól

Egy valamirevaló mezitlábas netbook (az elsősorban internetes tartalmak és szolgáltatások elérésére optimalizált, rendszerint nagyon kis méretű hordozható számítógép) ennél ugyan olcsóbb lehet, de semmi nem jár mellé, ami e mellé jár. És azért az elvitathatatlan előnye az Apple összes platformjának és operációs rendszerének, hogy két dolgot csaknem hibátlanul tud: felhasználói élményt biztosítani és megbízhatóan működni. Ha a felhasználó nincs korlátozva (ahogy várhatóan nem lesz, mivel -- legalábbis Steve Jobbs szerint -- sim-lock nélkül fogják árulni világszerte), ráadásul meg van engedve neki, hogy tartalmakat vásároljon, akkor ezt meg fogja tenni. Ilyen áron ráadásul meglehetősen nagy tételben. Emlékeztetőül: az iPhone első kiadásának 8 GB-os verziója 2007. szeptemberében 400 dollárba került.

Az e-könyv piac

Sokan várták, hogy az Apple új táblagépe, a mostmár nevesíthető iPad alapjaiban fogja megváltoztatni a piacot. Várhatóan meg fogja, ha nem is alapjaiban. Nézzük sorban, hogy miért.

1. Egyszerűség

Körülbelül Kindle-színvonal. Öt nagy könyvkiadó (Penguin, Simon & Schuster, HarperCollins, MacMillan, Hachette Book Group) termékeit árulják az előzetes bejelentések szerint 5 és 20 dollár között. Baráti. Egyszerűségben hozni fogják az AppleStore elveit, ami a tapasztalatok szerint tényleg nem bonyolultabb, mint a 10 deka párizsit megvenni a sarki közértben.

2. Támogatottság, formátum

ePub, esélyes, hogy DRM-mel. Mindenesetre az a tény, hogy az Apple nem a konkurens Mobipocket/Amazon formátuma mellett tette le a voksot, elég egyértelművé teszi, hogy nemzetközi szinten ez ePub lesz a szabvány. Ez pedig annyit jelent, hogy lesz rá fejlesztői környezet (akár Apple App szintjén), és előbb-utóbb az Adobe is össze fogja szedni magát, hogy valódi szabványt gyártson belőle.

3. Mennyiség

A hype, illetve végülis az Apple részéről megszokott módon gerjesztett csordaszenvedély bőven elég embert fog áthúzni a papírról az elektronikus tartalmak olvasására. Még úgy is, hogy az iPad alapjában messze nem tud annyit és úgy, mint egy eInk/ePaper eszköz, sem a súly, sem a méret, sem az akkuélettartam, sem az olvashatóság tekintetében. Viszont ezen az áron (500 dollár, nagyságrendileg 120-150 ezer forint az itthoni viszonyokat ismerve) épp elég embert fog mozgósítani. Sokkal többet, mint amennyivel akár a Kindle, akár az összes többi e-könyvolvasó megmozgatott az utóbbi időben (nem csak itthon, hanem világszerte).

Nem tudom, hogy kéne-e...

 

327 komment

Címkék: apple ipad kindle

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr51707599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2010.01.29. 07:33:03

@Professzore: szóval elektronikus kiadásnál, nem lenne egy kezdő szerzősnek előnyös, ha eladott példányszám alapján kapna javadalmazást. Viszont az előre fizetés meg egy közhasznú társaság esetén nem igazán megoldható.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 10:57:11

@flugi_:
Ez önmagában nem szükségtelenné teszi, hanem megváltoztatja az előkészítési/gyártási folyamatot. Hagyományos megjelenítésnél valóban statikus tartalom készül egy meghatározott rendszer szerint. Egy folyó szövegnél, amiben cím is maximum minden fejezet elején van, ennek nincs nagy jelentősége, de ahogy kezd bonyolódni a dolog (többszintű címrendszer, illusztrációk, kiemelt részek stb.), úgy lesz egyre komolyabb a feladat is. A feladat tehát az, hogy a vasak adta formázási lehetőségek kihasználására úgy készítsük fel az anyagot, hogy az szép, funkcionális és a tartalomhoz illeszkedő legyen.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 10:59:54

@S'hark:
Pontosan. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy kellően komoly mértékű elmebetegség kell ahhoz, hogy valaki elsőkönyves szerzőként akarjon megélni legalább a következő könyve megjelenéséig, vagyis nyilván a legtöbb esetben a "hobbiírók" eleve felkészülnek arra, hogy maximum kiegészítő jövedelmük lehet az írásból, de megélni nem fognak belőle. Ugyanez igaz zenészekre, sőt, lényegében bármilyen képzőművészetre (vagy akár még az iparművészetre is).

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2010.01.29. 11:08:13

@Professzore: De akkor az elektronikus könyvek terjedésével tobb író is megjelenhetne. És a piac szelektálna.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 11:16:17

@Goompah:
Nincs csicsa az e-könyvekben. A modern programok valóban rengeteg dolgot automatizálnak, de nem mindent. A "szépet" ugyanis nem képesek megítélni, vagyis bizonyos "nem programozható" dolgokra nem lehet őket rávenni: papírkönyvnél ilyen például a két azonos magasságú oldal. Ehhez élőmunka kell, méghozzá hozzáértőé.
A mennyiség problémájával egyetértek, ezt már többször kifejtettem post és hozzászólások keretei között is. Amíg nincs tartalom, nem lesz üzlet... Ugyanez a helyzet a mikrokiadókkal: esély lehet nekik az e-kereskedelem, feltéve, hogy jól használják.

A késhegyre menő vitákkal kapcsolatban: a színt már tudjuk. :-) Sőt, nagyjából tudjuk, hogy az egyenruha hogy fog festeni és hogy mikor lehet majd nagyon (vagy kevésbé) örülni a megjelenésének. Az ellátmány már más kérdés, de azügyben is vannak előrelépések. Komolyak.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 11:28:37

@S'hark:
Nyilván. Csak hogy itt fordított a helyzet, míg egy papírkönyvet nagyobb eséllyel vesznek meg, addig egy elektronikus könyv számottevően kevesebb emberhez juthat el amiatt, mert szűkös a közvetítőcsatorna. Bután hangzik, de gondolj bele: kizárólag interneten böngészve lehet ezeket megtalálni, és bizony nem nagy boltban, hanem ad-hoc módon itt-ott elásva. Akinek nincs interente, eleve ki van zárva (ezért én kicsit irigylem a Kindle-, illetve mostmár az iBook-féle eljárást). Vagyis amíg nincs kellően sok e-könyvolvasó és nincs megfelelő csatorna ezek ellátására, nagyon szűk közönséghez juthatnak el a szerzők.

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2010.01.29. 11:35:11

@Professzore: mert nincs egy szervezet ami összefogja az irókat. Nincs célzott hirdetés. Szerintem sok könyvbarát, akinek honlapja van, ingyen adna helyet reklámcsíknak. Twitteres, facebookos, iwiwes felületet reklámnak használni ingyenes.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.29. 12:34:41

@Maggg: Jó link. Még jobbak Roklimber kommentjei.

Polemius 2010.01.29. 12:59:45

Azt azért megnézném, ahogyan valaki két óra alatt egy normális ePub-ot készít mondjuk Quark 4 vagy 5 állományból. :)
Mert ugye minden kiadónak a már kiadott könyvekhez célszerű hozzányúlnia ha e-könyv téren is lépni akar.
Azok meg gyakran ilyen és még régebbi formátumban kerültek archiválásra.
Bőven van velük munka, még több is mint egy új kiadással (technikai szempontból).

Goompah 2010.01.29. 13:23:29

@Polemius: Az első tovább fog tartani két óránál. Az ötödik meg már csak rutin lesz.

Értem én, hogy a kiadók és dolgozóik minél hatalmasabbnak kívánják feltüntetni az őrült bonyolult feladataikat, hiszen ezzel is csak saját szükségességüket igazolják. De egy konverzió - akár több közbülső lépésben is - nem több napos feladat, még az elkerülhetetlen kézi javításokkal sem.

Az meg, hogy épp QuarkExpressben archiváltak, az a saját hülyeségük volt, igyák meg a levét. A QE soha nem könyvszerkesztésre volt kitalálva. Vagy 10 éve, amikor egy szoftver sokszáz oldalas kézikönyvét írtam, nekem is először a QE-t ajánlották, de hamar rájöttem, hogy inkább Pagemaker.

De miért is a régi kiadványokat tennék át először elektronikus formátumba, amikor a kurrensebb könyvek már sokkal emészthetőbb formátumban vannak meg?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 13:47:08

@S'hark:
Ha kereskedelmi célú reklámozást akarsz akármelyik közösségi oldalon, napokon belül törlik a regisztrációdat.
Szervezetet alapítani pedig csak jogilag (viszonylag) egyszerű, sokkal bonyolultabb a szerzők összeszedése és rábírása az együttműködésre.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 13:49:54

@Goompah:
Majd ha a tizenhuszadikat csinálod és minden eszközön korrektül jelenik meg, akkor elfogadom az álláspontodat. Addig fenntartással kezelem.
A helyzet az, hogy egy 15-20 éve learchivált megjelent könyv újbóli kiadására inkább az újraszkennelést választja a legtöbb kiadó, mert szinte nincs eszköz, amellyel ésszerű keretek között fel lehetne dolgozni az archívot. Sokszor még a 10-15 évvel ezelőttiekkel is gond van, bár az már erősen rendszerfüggő.

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2010.01.29. 13:51:01

@Professzore: ó nem...twitter...szerintem teljesen legális híreket közölni rajta..kinek milyen új kötete jelent meg. facebookon lehet klubot létrehozni, és ha kb 100-an csatlakoznak, akkor már elég hamar eljut a célközönséghez. Iwiwen nem tudom hogy mükszik de szerintem hasonlóan. Sejtem, hogy az írókkal lenne a baj

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 13:51:47

@Goompah:
Például mert egy évente 40-50 könyvet megjelentető kiadó (ebből azért sok van) egy 40-50 tételes e-könyv listával erősen nevetséges lenne egy fejlődő piacon (most szinte a legjobb, de ez más kérdés). Vagyis szükségszerűen vissza kell nyúlniuk több évre ahhoz, hogy tisztességes választékuk legyen.

_iMaginer_ 2010.01.29. 14:01:22

@Goompah: Mintha a főnökömet hallanám: hát csak be kell folyatni a szöveget!
A régi Pagemakeres dokumentumaidból hogy lesz ekönyv? Ha tíz éve csináltam valamit quarkban, azt most majd Innesignban megcsinálom jól?
Óhatatlanul a régebbi könyveket is elő kell szedni, amire lehet igény, de nem biztos hogy érdemes lenne kinyomni.

Polemius 2010.01.29. 14:03:42

@Goompah: Márpedig a Quark (meg az utóbbi években az InDesign) lett a kvázi szabvány a kiadóknál. (Mert a Quark éppen DTP-re lett kitalálva.)

"Értem én, hogy a kiadók és dolgozóik minél hatalmasabbnak kívánják feltüntetni az őrült bonyolult feladataikat"

Ha gondolod, adok neked egy állományt, és szeretném 2 óra múlva látni a belőle készült, minőségi, bugmentes ePub verziót. :)

A probléma egyébként nem is azzal van, hogy nem Pagemaker* (vagy bármi más) formátumban van meg. A probléma egyrészt az, hogy azok az eszközök amelyekkel viszonylag egyszerűbben lehetne ePub-ot készíteni, nem támogatják a régebbi formátumot, legalábbis közvetlenül.

A meglévő állományokat konvertálni kell, a formázásokat az új formátum(ok)ban is meg kell csinálni (mert az sem megy automatikusan).

Másrészt pedig, a tördelőprogramokban készült megoldások (pl. táblázatok) és a bennük használt képformátumok (eps, tiff, psd, ai, stb.) egyszerűen nem használhatóak ePubban.
Azokat át kell alakítani.
Utána meg persze ellenőrizni, tesztelni, hiszen senki nem szeretne olyan e-könyvet venni, ami nem kompatibilis az ő eszközével.

"De miért is a régi kiadványokat tennék át először elektronikus formátumba, amikor a kurrensebb könyvek már sokkal emészthetőbb formátumban vannak meg? "

Ez elég egyszerű: amit már kiadtak, de újra nem akarják kiadni papíron, ott tudják a legkevesebb kockázattal és anyagi ráfordítással kiadni e-könyvben a címeket. A technikai problémák ellenére. (Az egyébként ePub még annyira nem kiforrott, hogy ne kelljen rajta azért még dolgozni, ha meg is van valami újabb, támogatottabb formában az eredeti szöveg.)

*Az, hogy te egy programhoz 10 éve Pagemakerben írtál meg egy kézikönyvet mert a Quark átláthatatlan volt számodra, szerinted mennyire mérvadó a mai helyzetben a kiadóknál?

Maggg 2010.01.29. 14:12:51

@Dworkyll:

Roklimber szerintem a nem teljesen fanatikus, de megrögzött fanboy. Tényleg "jó" olvasni a kommentjeit. :D

Mondjuk nekem ez a hozzászólás sokkal jobban tetszett: "Your world is currently funded by advertising, the darkest black art ever practiced by man."

Goompah 2010.01.29. 14:20:20

@Professzore: Elhiszem, hogy 40-50 címmel nevetséges lenne. Ám szerinted kb. nulla címmel (nálunk nagyjából ez a helyzet) mennyivel kevésbé nevetséges?

@Polemius: Nem mondhatnám, hogy átláthatatlan volt, csak éppen úgy láttam, hogy az adott célra a Pagemaker alkalmasabb volt. Egy színes-szagos prospektust biztos Quarkkal csináltam volna.

Táblázatok, képformátumok? Egyszerű regényekről, bestsellerekről beszélünk, azokból van a legnagyobb forgalom. Ezekben meg vagy nincs ábra, vagy csak pár vonalas. Ne rögtön művészeti kiadványokról beszéljünk.

Goompah 2010.01.29. 14:33:36

@Polemius: Na meg feltéve (de nem megengedve), hogy 2 nap. Vajon mennyi egy kiadói alkalmazott kétnapi költsége bérrel, adóval, TB-vel és kávéval együtt? Max. 30,000, de akkor már jól keres az illető. Ennyibe kerülne egy e-könyv előállítása. Ha ezt öszehasonlítod a papírkönyvével, akkor mi is a panasz tárgya?

Megértem, hogy jó magyar szokás szerint sokkal könnyebb megmagyarázni, miért NEM lehet valamit ésszerűen megcsinálni, mint ténylegesen megcsinálni, de ne áltassuk már magunkat.

Én kb. 3 nap alatt készítek el egy átlag 200 papíroldalas e-könyvet úgy, hogy itthoni olcsó szkennert használok, magam OCR-ezem és korrektúrázom (vagyis az elolvasás is benne van), és már a hibátlan, kész könyvet adom ki a kezemből. És nincs többmillás célgépem, amely mindezt 10 perc alatt elvégzi, ahogy fentebb S'hark írta. - Mielőtt még rákérdezel, jópár e-könyvet csináltam már, a megfelelő helyen elérhetők.

Polemius 2010.01.29. 14:34:01

@Goompah:
Itt úgy általában a könyvkiadásról beszélünk (legalábbis eddig így volt :) ), szakkönyvektől a novelláskötetekig.
És e-könyv terén igen valószínűtlen, hogy bestsellerekkel induljanak a piacnak, mint arról már korábban szó volt.
De akkor szűkítsük le és ne adjanak ki semmit amiben bármi kép/táblázat/akármi ami nem plaintext van. (Egyébként meglepődnél, hogy milyen gyakran van - főleg a régebbi állományokban - táblázat, még ha nem is látszik.)

Szóval azt mondod, hogy ha adok pl. egy quark állományt, abból te két óra alatt tudsz egy minőségi, bugmentes ePub verziót prezentálni? :)
(Gondolom azért a borító, bekezdések, párbeszédek, címek, tartalomjegyzék, hasonlók maradhatnak?)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 14:36:01

@Goompah:
A mostani nulla cím szánalmas, ezt elismerem.

A kiadott könyvek java valóban regény, de nem kizárólag. A nagy tételben fogyó ezo/öko könyvek, illetve a szintén szép mennyiséget produkáló szerepjátékos könyvek sem épp az egyszerűségükről híresek.
Plusz: tankönyvek.

Polemius 2010.01.29. 14:47:56

"@Goompah:
"A meglévő könyvekre szánt darabonként 2 napot erős túlzásnak érzem"
<...>
"Egy papíralapú nyomtatásra előkészített anyagból nem két nap megcsinálni az e-könyvet, hanem inkább két óra."

"...a kiadók és dolgozóik minél hatalmasabbnak kívánják feltüntetni az őrült bonyolult feladataikat, hiszen ezzel is csak saját szükségességüket igazolják. De egy konverzió <...> nem több napos feladat, még az elkerülhetetlen kézi javításokkal sem. "

"...mi is a panasz tárgya?"

Mondom, mutasd meg, miként lehet gyorsabban, olcsóbban, hatékonyabban. Két óra alatt, nem két nap alatt.

"Én kb. 3 nap alatt készítek el egy átlag 200 papíroldalas e-könyvet <...> hibátlan, kész könyvet adom ki a kezemből."
Tesztelve, legalább a lehetséges eszközök közül néhányon?
Az ocr után két óra alatt? :)

Goompah 2010.01.29. 14:56:26

@Polemius: Miért kellene akár egyetlen eszközön is tesztelni? A kompatibilitás az eszköz dolga, ha a file szabályos és szabványos.

"Az ocr után két óra alatt?"

Papírkönyvhöz meglévő file-t nem kell korrektúrázni. Vagy ha igen, akkor anno pocsék munkát végeztek. De úgy érzem, szándékosan nem értesz, a provokációdra meg inkább nem reagálok.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 15:05:59

@Polemius:
Szerintem reális:
-- szken + OCR az első napon, vége egy RTF.
-- Word-helyesírásellenőrzés, generálhibák (elválasztójel, soremelés stb.) javítása,
-- Mobipocket plain befolyatás, utána a legszükségesebb formázások.
Oszt készen van.
Fenntartásaim:
-- Word-helyesírás egy rakás trágya, rengeteg dolgot nem vesz észre,
-- egy 200 oldalas (5-6 íves) folyó szöveges anyagot nem lehet egy nap alatt korrektori minőségben végigolvasni. Én legalábbis 18 év alatt nem leltem olyan korrektort, aki erre képes lett volna. Két nap teljes gőzzel elvileg megoldható.
-- nincs eszközspecifikus tesztelés, vagyis esélyes az ad-hoc megjelenés bármilyen eszközön,
-- az alig-formázás miatt gondolom a legkevésbé sem szép abban az értelemben, ahogy egy könyv szép lehet. Igen, egy folyó szöveges is.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 15:08:57

@Goompah:
Azért kell tesztelni, mert a szabvány nem szabvány. Ahány eszköz, majdnem annyi parser, talán a PDF kivételével. Innentől meg az elvárt megjelenítéshez szükség van/lehet tesztelésre. Nyilván ha méret, kurzív, félkövér formázásokon kívül semmilyen más paraméter nincs beállítva, sok "rossz" nem lehet az anyagban.

Fogalmam sincs, hogy mennyire vagy tisztában a kiadói eljárásokkal, a leírásod alapján valamit biztosan konyítasz hozzá. Ez alapján felteszem, hogy tudod: a kiadók a régi kiadások OCR-ezett változatát is elolvastatják korrektorral. És bizony megalapozottan. Nem azért, mert az eredeti könyv rossz, hanem mert az OCR messze nem tökéletes.

Polemius 2010.01.29. 15:12:28

Csak próbálok rávilágítani, hogy nem egészen úgy megy, ahogy azt te elképzeled.
De úgy látom, nem akarod megérteni, csak mellébeszélsz (így lett a két órából két nap, az e-könyvből nemtudommi).

Tesztelni azért kell, mert az olvasó jogosan háborogna, ha nem működne nála amit vett. A korábbi kommentjeidből úgy sejtem, infó területen dolgozol. Feltételezem, amit kiadsz a kezedből az minden esetben teljesen hibátlan, és szükségtelen ellenőrizni, hiszen nem hibázol sosem és amúgy meg 100%-ban szabvány szerinti. A többi meg az adott eszköz/környezet sara, téged az nem érint.

"Papírkönyvhöz meglévő file-t nem kell korrektúrázni. Vagy ha igen, akkor anno pocsék munkát végeztek."

De kell, egyrészt mert tökéletes könyv nincs, és a meglévő hibákat jó ha utólag is szűrik.
Másrészt pedig az új formába alakítás során is kerülhet a szövegbe hiba.

De akkor újrafogalmazom:
Az ocr-ezett szövegből, korrektúrázás után (feltételezem mind nyelvileg, mind szakmailag tökéletesen, hiba nélkül végzed) két óra alatt tudsz készíteni teljesen szabványos ePubot?
És ugye ezt meg tudod csinálni bármilyen állományból, mint a fentebb említett régebbi quark formátumok?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.29. 15:15:26

@Polemius:
Á! DOS-os Ventura. :-)

Én a magam részéről megalapozottnak találom az álláspontodat, illetve a fenntartásaidat.

Polemius 2010.01.29. 15:22:02

@Professzore:
Igen, ha valami magának (értsd: nem kereskedelmi célra) készít papírról elektronikus verziót, az viszonylag gyorsan megvan (nálam az sem 2 nap mondjuk :) ).
De itt eredetileg arról volt szó ugye, hogy kereskedelmi célra, egy kiadó mennyi erőforrás ráfordítással tud egy e-könyvet előállítani.
Amit korábbi postoknál már végigtárgyaltunk, csak nem mindenki olvas vissza az utóbbi két napban idetévedtek közül.

Goompah 2010.01.29. 15:57:14

@Professzore: OCR-t természetesen mindig kell ellenőrizni, ez világos. Egyszer próbaképp monitorról screen grabberrel készített "eredetit" küldtem OCR-re és bizony voltak hibák. Nem hinném, hogy az élsimítás zavarta volna meg, mert szürkeárnyalatos scan is általában jobb eredményt ad, mint az egybites.

Tény, hogy már az is komoly eredmény, ha normálisan beszkennelhető egy könyv. Nálunk gyakran a régebbiek nyomólemeze sincs már meg, de az első kiadásból sincs példány. Így aztán a modern technika nagyobb dicsőségére a sokadik utánnyomás (kopott lemezek) beszkennelt oldalait nyomjuk a digitális gépen. Brrr. Elképzelni sem tudom, mit tesz majd a kiadó, ha egyszer elektronikus formában is szükség lesz a könyvekre.

De most többféle dologról is volt szó, régi könyv OCR-ezése, régi könyv, de elektronikus (nem grafikus) formában, új könyv emészthetőbb elektronikus formában. Remélem, Polemiust is csak ez zavarta össze és nem szándékosan kötekszik.

Polemius 2010.01.29. 16:18:11

Azt szerettem volna megértetni, hogy egy már korábban kiadott könyv e-könyvesítése kereskedelmi célra nem két óra.
Még akkor sem, ha a hagyományos formázásokból csak a töredéke kerül bele egy ilyen formátumba.
Mert számos olyan művelet van, amit így sem lehet (nem szabadna) kihagyni, illetve újonnan kerül a folyamatba.

Miként a költségeknél sem annyi a változás, hogy néhány tétel kimarad, mert van ami csak csökken, és lesznek új költségek is.

_iMaginer_ 2010.01.29. 16:28:32

Tényleg, tud valaki macre valami jó szerkesztő progit?

ehran 2010.01.29. 17:12:35

@Goompah: ePub a végeredmény? Mert akkor lenne pár kérdésem.
A 3 nap nem rossz, nekem csak a korrektúra sincs meg mindig annyi idő alatt, persze munka mellett. Pedig nem tartom magam lassú olvasónak.

@Professzore: Ó, szívtam én már "dőlt, félkövér, méret" problémákkal is, ez pont prc-nél volt. EPub-nál, meg folyamatosan gondom van ezekkel is, persze ott jó eséllyel én vagyok béna.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.29. 17:27:53

@Maggg: Nekem az tetszik legjobban ebben az iPad hype-ban, hogy a macianok csalódottak (többet vártak), a villanykönyv-barátok nem kis része meg tapsol, még azok is, akik amúgy eInk pártiak. A TFT frakciónak majdhogynem kötelező.

@_iMaginer_: mit akarsz szerkeszteni? Epubot? Ezt nézted már: code.google.com/p/sigil/

Komolyan mondom, hogy így, prebéta státuszban is odaveri az inDesign epub exportját, nem kicsit.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.29. 17:32:28

Amúgy egyetértek a tamáskodókkal, a két órás szintidő még akkor sem teljesíthető kereskedelmi minőségben, ha amúgy sok automatizmust használsz, belőtt konvertereket, scripteket.

Lehet két óra alatt futtani mondjuk egy stanza/calibre vagy mobi konverziót. De az eredményért inkább nem kérnék pénzt, sőt.

Goompah 2010.01.29. 18:05:44

@ehran: Odt vagy rtf, ePubbal még nem foglalkoztam. A 3 nap nyilván nem munka mellett értendő. Óránként kb. 40 oldal elolvasása nem nagy teljesítmény. Csak hibákat kell keresni, az értelmezésre csupán kétség esetén van szükség (véletlen homonimák, ilyeneket az OCR gyakran gyárt, pl. angolban a corner -> comer igen gyakori), a szemem meg be van lőve a hibák (helyesírási hibák is) kipécézésére. Így lesz az 5 órából 2 nap.

Maggg 2010.01.29. 21:50:49

@Dworkyll:
Bármelyik szempontból szemlélem, csak csalódni tudok. :-)

Táblapc-nek, netbooknak egyszerűen kevés.
Könyvolvasónak egyszerűen nem ergonomikus.

De betette a lábát a könyvpiacra és mindenképp bevételt akar. Nem ez a piac volt a főszempont, tehát nem szívvel-lélekkel fordul felé, csak olyan felemás módon. Pont annyira kavarja fel az állóvizet, hogy iszaptól ne lássunk kiutat. Nem megváltás, de kárhozat még lehet.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.29. 22:17:18

@Maggg: bicskának és traktornak is kevés. Ki mondta, hogy ez táblapc? Ez egy nagyra nőtt touch, nem több, nem kevesebb. Aki használ touch-ot, és csak a plusz pixelek hiányoznak neki, na annak tetszik elsősorban.

Ez egy "médiafogyaztó eszköz", és annak jónak látszik. Pl az a tíz órás akku-élettartam, az elég ütősnek látszik.

És könyvolvasónak miért nem ergonómikus? Csak azért, mert nem e-ink?

ehran 2010.01.30. 00:21:54

@Goompah: Odt-t nem ismerem, rtf oké, az nálam is rendben, ePub-ra lettem volna kíváncsi.
Neki kéne már ugrani ennek a Sigilnek.
Igen, vannak ilyen tipikus ocr-hibák: tl-d, m-rn, i-l -- a vicc, hogy rengeteg ilymódon átalakított szót a Word helyesírás ellenőrzője jónak mutat. :)

@Dworkyll:
Az a 10 órás akku-élettartam "médiafogyasztó eszközként" biztos ütős, de ekönyv olvasóként azért nem esnék hanyatt tőle. Szóval egyetértek Maggg-gal, nekem ez a TFT és emiatt, mint olvasó nem igazán vonzó. (Nem, a TFT-t nem tudom megindokolni, nem olvastam még jó minőségű, jól beállított TFT-n, az idegenkedésem valószínűleg inkább zsigeri, mint az állatoké a tűztől. :))

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.30. 05:50:59

A helyzet durvul>

www.businessinsider.com/steve-jobs-publishers-are-going-to-pull-their-books-from-amazon-2010-1

Vagy kapcsolodik vagy nem:
Egy napja nem elerhetoek az amazonon a Macmillan konyvei (pl. TOR scifik, fantasyk), se papiron se Kindle valtozatban.

_iMaginer_ 2010.01.30. 07:34:05

@ehran: Ebben egy csúcskategóriás panel van, elég jó a felbontása is, hogy nezavarja a szemet (én egy iPhone-on már olvastam pár könyvet, semmi baj vele), nem vibrál, fényerő állítható - este kevesebb is elég.
Más blogokon is parttalan vitát generált, hogy akkor miért nem veszünk laptopot. Mert ez nem tábla PC, nem netbook, nem laptop, hanem egy kényelmes kütyü, amit az ágyban , wc-n, konyhaasztalnál vagy bárhol használhatok. Nem akarok rajta fotosoppolni, tördelni, HDs filmet vágni.

_iMaginer_ 2010.01.30. 07:36:26

@Dworkyll: Most próbálgatom, jónak tünik bár rögtön belefutottam valamibe: hosszú ö és ű betük elé, után szóközt rak. Biztos valami szöveg kódolási probléma.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.30. 09:03:18

@Goompah:
Szerintem nem rosszindulatú kötekedés volt a részéről. Ahogy olvastam, kicsit elbeszéltetek egymás mellett, merthogy: egy dolog az otthoni barkács magadnak és egy dolog az ipari előállítás sok formátumra, magas minőségben. Az előbbi meglehet 2 óra alatt (nyilván már digitalizált formátumról), az utóbbi meg simán lehet két nap is (ugyanúgy).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 09:20:55

@_iMaginer_: Macen próbálod? Én eg PC/touch kombóval meg egy Koobe juniorral próbálkoztam, és azon elég tanulságos volt.

A forrás winmo-mobipocketre optimalizált bemenő html volt, mindenféle gonoszsággal, több font, táblázat, kép, stb.

A sigil frankón megette (copy&paste a forráskód területre). A generált epub a Touch/stanzán majdnem hibátlan volt, még a multifontot is részben megjelent.

Ugyanez a Junioron (Adobe parser) a szokásos hibákat mutatta, beágyazott fontok nélkül csak úgy röpködtek a kérdőjelek az ékezetek helyén.

Viszont a sigil meg tudta csinálni, amit a Szent inDesign epub export nem, betette a táblázatkereteket az epubba. Úgy, hogy a koobe-n is meg a touchon is látszott.

Viszont a kísérlet rámutatott arra a furcsaságra, hogy a nyílt szabványú epub fájl elég másképp néz ki, attól függően hogy milyen vason (milyen parserrel nézve) lesz kibontva.

Ennek okán a Nook és a Sony parsere is érdekes lehet.

És a Touch Adobe-talansága magyarázhatja az iPhone és iPad flash-problémáját.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 09:30:40

@ehran: Fut most egy fényképezős miniprojekt, ahol talán valami látszani fog a TFT-ből is. De tudok mutatni élőben, szerintem meggyőző ;-)

_iMaginer_ 2010.01.30. 10:09:15

@Dworkyll: Macen csinálnám. Forrásnak wordből mentett htm-et próbálom. A cél az lenne, hogy minél egyszerűbben eljussak oda, hogy pl. a Sigilben láthatóan jó állománnyal dolgozhassak (ékezetes betűk, kövér stb.).

Goompah 2010.01.30. 12:21:19

@Professzore: OK, akkor kérlek, magyarázd el nekem, miben tér el egymástól az "otthoni barkács" a kereskedelmi "magas minőségtől. Még mindig sima regényről beszélek, nulla vagy max. 1-2 kép, nem ötezer font, hanem 1-2, a normál mellett max. kurzív.

(Az a tény, hogy ugyanazt a szöveget az egyik olvasó jól megjeleníti, míg a másik nem, nem a szöveget minősíti, hanem az olvasót. Hasonlóan a webböngészők szabványkövetéséhez.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 13:20:11

@Goompah: Te milyen e-könyv publikációs formátumokban rendelkezel tapasztalatokkal? És milyen olvasóeszközökkel dolgoztál közvetlenül? Csak hogy perspektívába helyezhessük a kijelentéseidet.

Professzore helyett a kérdésedre válaszolva: ami a torrentből kiesik, az elenyésző kivételtől eltekintve "barkács". Egy kivétel van, amit a "gyárból lopnak", eddig egy ilyet láttam, annak el is raktam a css-ét. Ha egymás mellett láttál volna egy gyárit meg egy barkácsot, akkor nem kérdezted volna ezt, amit.

Nagyon kevés oldalon van ellenőrzött minőségű anyag, és még ott is bele lehet futni abba, hogy nem tetszik az a "formátum- vagy minőségszabvány", ami ott uralkodik, és akkor magadnak kell csinálni még egy konverzót.

Nekem a "szabványosból szabványosba" konverzió is eltart egy két óráig intenzíven, és nem azért, mert nincs gyakorlatom. Innentől kezdve a mondásaid, hmm, kicsit megkérdőjelezhetőek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 13:24:21

@_iMaginer_: A word teleszemeteli a html-t. Próbáld meg az ebben a posztban ( ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot ) található kipucolóscriptet ráengedni valahogy, (nem tudom mac-enhogy megy a VBS).

Az eredmény html már nagyon jól használható a sigilben. A Maces kódoláshoz nem értek, cimborák szívtak vele itt ott.

Goompah 2010.01.30. 14:48:56

@Dworkyll:

1. Én Professzorét kérdeztem, nem téged és ezt nem véletlenül tettem. Nem beszélgetek olyan emberrel, aki úgy küld el engem, hogy én előtte semmivel nem bántottam, semmivel nem provokáltam. Ez tahóság volt tőled még akkor is, ha csak engem tüntettél ki vele. Hagyjuk békén egymást, ez lesz a legjobb, ez a blog sem arra való, hogy két ember veszekedésének adjon helyet.

2. Ettől még szíved joga válaszolni, ám persze mégsem válaszoltál a kérdésemre, csak újabb kérdéseket tettél fel. De kérlek, ezt a megjegyzésemet ne úgy értsd, hogy tovbbi választ várok tőled.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.30. 14:53:30

@Goompah: Magyart-magyar szótár: Menj már. :-) = Na, ne viccelj.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.30. 15:42:31

@Goompah:
Te magad adtad meg a választ a kérdésedre: a kereskedelmi minőséget nem az adja meg, hogy mennyire csicsás vagy "feature-full" egy kiadvány, hanem az, hogy mindig, mindenkinél, eszköztől függetlenül tökéletesen működik. Az a szívás a dologgal, hogy ha valaki valamit vesz és az nem működik az eszközével, az jó eséllyel soha nem megy vissza vásárolni, márpedig ha van valami, ami egy kereskedőnek/tartalomszolgáltatónak rossz, az az, ha a vevője elpártol tőle.
Persze, egy Amazon (elvileg) mondjatja, hogy ja kérem, az én PRC-m (AZW-m) eszközspecifikus, de akkor miért küldte ki nemrégiben MINDEN regisztrált vásárlójuknak kör-emailt, hogy kérem a PRC-met akár lehet PC-n, Mac-en, később meg majd Blackberry-n is olvasni. Ezt viszont egy hazai bármekkora kiadó nem teheti meg, mert nyitásra kizárja a vásárlói köréből egy adott (vagy akár több) olvasóeszköz felhasználóját.
Az első tétel tehát a tesztelés (és ez sok idő).

Utána tegyük fel, hogy korábban már megjelent könyvet akar e-síteni. Itt valahogy konverzióra kész, formázások tekintetében a lehető legtisztább forrásra van szüksége. Az InDesign CS XML exportja egy nagy rakás szerencsétlenség, a többiről érdemben nem tudok nyilatkozni, mert nem próbáltam. De ezektől függetlenül tegyük fel, hogy technikailag megvalósítható a megfelelő minőségű bevitel egy ePub ÉS egy PRC ÉS egy PDF formátum előállítására alkalmas konverterbe. Aztán ezeket lehet legyártani: újra belerakni a konvertálás során elveszített formázásokat, megcsinálni azokat, amelyek e-specifikusak, majd következhet a tesztelés. NEM emulátorral, hanem eszközzel. Ha ez megvan, kész az anyag, lehet örvendezni.

Namost aki ezt meg tudja csinálni két óra alatt egy folyószöveges regénnyel úgy, hogy minden klappoljon (legyen egy újratördelhető PDF, egy szép tiszta prc és egy dettó csinos ePub), az nagyon tud valamit.

És még valami: az e-könyv kiadása nem annyiból áll, hogy akkor csinálunk egy plain-text adatfolyamot, benne a kurzív és félkövér kiemelésekkel. Le kell gyártani hozzá a tisztességes fejlécet (metadata), olyan kinézetűvé kell csinálni, hogy SZÉP legyen és JÓ legyen OLVASNI. Namost ha valaki valaha tanult tipográfiát vagy van fogalma arról, hogy mi az, akkor nagyon jól tudja, hogy az a betű, amit itt sokan "tök jó"-nak titulálnak (amit épp most is olvasnak, vagyis a talp nélküli lineáris antikva, más nevén groteszk család) alkalmatlan hosszú szövegként való olvasásra, mert kegyetlenül fárasztja a szemet és az agyat is.

Goompah 2010.01.30. 19:07:14

@Professzore: Amit írsz, az persze valahol érthető, csakhogy ezzel - vagyis a különféle olvasók egyedi kínjaihoz való alkalmazkodással - csak bátorítod a gyártókat az egymással minél kevésbé kompatibilis eszközök megjelentetésére. Így még sokkal csúnyábban megismétlődhet az, amikor a webfejlesztők vérrel-verejtékkel igazították hozzá oldalaikat a különféle böngészőkhöz, de még az IE egymással sem kompatibilis verzióihoz is.

Jól értelek, hogy minden kiadványhoz külön-külön megcsinálod pl. egy-egy fontban a kerningpárokat (a korlátozott kijelzőfelbontás miatt természetesen fontméretenként külön!), plusz pl. az árva- és fattyúsorokat megelőzendő ill. a lehetőleg azonos méretű szövegtükör érdekében szintén fontméretenként és bekezdésenként, esetleg akár oldalanként a trackinget is beállítod? Vagy a leadinget állítod? - szerintem ez nem lenne szép. Szintén fontméretenként teszel a vízrajz (rivers, lakes) ellen is? Ezt csak azért kérdem, mert ha igényes megjelenésről beszélünk, akkor mindez keményen ide tartozik, és ráadásul sokkal nehezebb, mint a papírkönyv fix betűméreténél; és ha minderre ügyelsz, akkor egy 200 oldalas e-könyv nem 3 nap, de inkább 3 hét.

Goompah 2010.01.30. 19:19:06

@Professzore: Az előbbi kérdéseimet nem provokatívnak szántam, e-könyvolvasóra még soha nem készítettem könyveket, vagyis valóban kíváncsi vagyok, milyen finomságokig terjednek az elvárások.

@olvass:

Több mint 10 hónap alatt 3 hozzászólás, ez a harmadik.
Fikanick...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.30. 19:32:16

@Goompah:
Nem lesz rá többet gondod. Másnak se a blogban.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 19:42:59

@Dworkyll: Had idézzem magamat, ne tessék flémelni. Az Apple körüli hype-orientált marketingstartégia amúgy is vonzza az átfűtött, és néha kevéssé tárgyilagos vitákat, ne ez legyen a sokadik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.30. 21:10:24

@Komavary: Ez inkább az árazás miatt kialakuló helyzet, mintsem az iPad megjelenése. Érdekes lesz az a helyzet, hogy több e-verziónak kell a piacon lenni, mert az mégsem lehet, hogy "szétcsússzanak" a kiadók meg az olvasók, csak azért mert nincs közös platform.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.30. 21:51:11

@Goompah:
No, azért nem kell a ló tulsó oldalára átesni. :-)

A helyzet az, hogy amint már itt többször kifejtettük, sajnos nem igazán egységes a szabvány és annak használata. Bár ahogy ma elnéztem, alapvetően egységes rendszeren alapul és elég jól ki van találva (most az ePub-ról beszélek). A gyártók, függetlenül attól, hogy tartalmat vagy eszközt gyártanak, azért vannak nehéz helyzetben, mert nincs "közös nyelvük", az esetleges tartalom az esetleges tartalomértelmezés folytán esetlegesen jelenik meg. Néztem ma profi gyári ePub-ot. Nagyon nem kispályás, profi módon van kitalálva és összerakva, egyszerre nyitva utat a felhasználónak (méretváltás nehézségek nélkül) és a szépészetnek (tetszetős, igényes).
Elsőre létre kell hozni egy stílusfájlt, belepakolászni mindazt, amire a tartalomban szükség lehet, aztán ezeket magában a szövegben tag-ekkel megcímezni. Ugyanezt csinálja bármelyik tördelőprogram, csak ugye a háttérben.
A klasszikus hibáknak (fattyú- és árvasorok, sor végén maradó A betű vagy egymás alatt töb sor végén lévő a betű vagy elválasztójel, rövid vagy nem elég hosszú kimenetsor, rövid fejezetzáró oldal stb.) itt azért nincs jelentősége, mert technikailag nem megvalósítható az ellenük való védekezés (erre maximum a kijelzőméretre optimalizált PDF, áttördelés nélkül). A kerning, tracking állítása már talán határeset, ezt ilyen irányú gyakorlati tapasztalat híjján nem tudom megítélni (feltételezem, hogy ilyen szabadság nincsa a technológiában).
Amit viszont lehet és kell: megfelelő fontválasztás, egységes szövegkép, ésszerűen megtervezett és kivitelezett címrendszer, működő hiperlinkek (pl. jegyzetek), uram bocsá' ugráló számok, valódi kiskapitális, nem típusidegen idegen karakterek (görög, cirill), ligatúrák. Ez csak megfelelő OTF és jó kódolás kérdése.
Azt hozzáteszem, hogy bár a téma egy évtizede érdekel, aktívan csak az utóbbi pár hónapban foglalkoztam vele és a kivitelezés/gyártás oldaláról egyelőre mély tapasztalatom nincsen. Viszont mögöttem van 18 év, pár elismerés és néhány olyan könyv, amit e-síteni 1-2 millió forintért SEM állnék neki. Pedig elvileg készen van. :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.30. 22:04:20

@Goompah:
Jah, és majd' elfelejtettem: elválasztójel vs. félkvirtmínusz. tipográfiai aposztróf, idézőjel és belső idézőjel. Ahol meg lennie kell divíznek, ott legyen. Az itt-ott elérhető "barkács" munkák legnagyobb része ezeket messze mellőzi.

Maggg 2010.01.31. 15:36:19

Semmi fogalmam nincs a tipográfiáról, bocsátassék ez meg nekem, de a kibontakozó vita nyomán úgy érzem, sok bába között elveszik a gyermek.

2010-ben a digitális szedésnek még mindig elválasztójel vs kötőjel problémái lennének?
Ráadásul a digitális szedés digitális végtermék előállításához nem szakad el a papír kötöttségeitől?
Az automatikusan újratördelődő tartalom automatikusan egyfajta primitív "szedőfunkciót" is megkíván az olvasóeszköztől, nem?
A tipográfusoknak fájdalmas módon be kell látniuk, hogy a fentiek egyben hagyományos módszereik egy részének kihalásához vezetnek, és persze új módszerek születéséhez is.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.31. 16:42:11

Barkács-nem barkács, szerintem egyértelmű már, hogy van kétfajta igény és alapvetően én mindkettőt tudom becsülni. Goompah - ha jól vettem ki a vitából, azt a vonalat erősíti, miszerint az ekönyv lényege a tartalom. Ügyelni kell a helyesírásra meg egyebekre, de a tartalom és a hozzáférhetőség (amiben benne van az ár is) a lényeg. Professzore, Dworkyll stb pedig a másik oldal. Képesek vagytok megtalálni a kínai írásművészetet még a digitális világban is. :)
Szerintem mindkét érvnek megvan a tisztelhetősége, bár én is egyértelműen úgy gondolom, hogy az általam legtöbbet olvasott könyvek (scifi, fantasy, könnyű, szórakoztató irodalom) legnagyobb értéke a tartalom és engem még TXT-ben sem zavar. Én szeretnék kizárólag az írónak fizetni a munkájáért.

Az lenne a legszebb talán, ha a piac meghagyná a teret mindkét verziónak, íróra (és olvasóra) bízva a választást. Sok, most is jólmenő író választaná valószínűleg a könyv csaknem teljes elkészítését, ezzel kezében lenne az ár meghatározása is például. És természetesen nem halnának ki azok az írók sem, akikkel Professzore példázott nekem, aki nem akarja, nem tudja maga megformázni úgy a szöveget, könyvet, ahogy az megfelelne az elvárásainak. Más okból és persze más körülmények közt, de régebben is megvolt a ponyvairodalom. Rejtő pedig az mutatta meg, hogy gúnyolják annak ezt a műfajt, aminek akarják, nézzék le, legyen olcsó, attólmég maradandót lehet alkotni abban is. Bár Rejtő egyik-másik könyvében számomra tízszer több mélyértelműség volt, mint [szigorúan cím és alkotó nélkül] sok igazi szépirodalmi, "igényes" alkotásban.

Amiben viszont nem lenne már helye a vitának sem ( :) ) az a tankönyves móka. Szigorúan általános iskolákra és gimnáziumokra gondolok. Azon a piacon már ma sem lenne helye kiadónak, nemhogy holnap. Évente tíz-húszezer forintot kiadni egy olyan dologra, ami részben, vagy teljes egészében már megvannak, összeszerkesztve, sőt tanmenettel együtt digitálisan különböző portálokon (lásdt a már említett sdt). Ez egyébként számomra ugyanolyan, mint ahogy az oktatásban, állami cégeknél nem lenne szabad fizetős szoftvert használni (ha van ingyenes is). A legnagyobb pofátlanság más cégeket fizetni kötelező jeleggel.

ehran 2010.01.31. 17:55:40

@sanche: Hm, azért Professzore-ék védelmében annyit elmondanék, fizikailag fájdalmas egy korrektúrázatlan, rendezetlen txt-t olvasni. :) Ha gondolod, küldök egyet, a halálom, amikor ilyeneket töltenek fel valahová, szerintem igénytelenség. Az rendben van, hogy azért, mert a bekezdések nem gyönyörűen díszített iniciáléval kezdődnek, még semmi baj a könyvvel, de azért alapvető formázásra igenis szükség van, és ez csak manuálisan végezhető el. Nem véletlen, hogy az igényesebb kalózoldalak - melyekből szerintem több van, mint amennyit Dworkyll feljebb sejteni vélt :) - végeztetnek külön korrektúrázást; holott ez ugye jelentősen lassítja a "megjelentetést". :)

@Professzore: Azért mára ezen "barkácsmunkák" zöme eléri már azt a fajta kompromisszumos minőséget (igen, akár a gondolatjelet és elválasztójelet elkülönítve használva) , amivel a könyvolvasók 90%-a, a csökkentett ár mellett teljesen ki lenne békülve. Szerintem. Persze továbbra is regényekről beszélünk, nem tankönyv, album, ilyesmiről. A jelenlegi helyzetet tekintve amúgy sem érdemes túlságosan erőltetni bizonyos speciális jeleket - A Koobe-m pl. a nem törhető szóközzel és a feltételes kötőjellel nem tud mit kezdeni, azokon elhasal.

@Goompah: Kívülről nézve, azért szerintem is túl érzékenyen reagáltál Dworkyll megjegyzésére, az szerintem is inkább közvetlen volt, mint ellenséges. Legalább itt, könyvszerető emberek között szorítsuk háttérbe kicsit a neten amúgy szokásos ellenségeskedést, ha lehet.

@Dworkyll: Szívesen megnéznék egyet élőben, persze az igazi teszt egy 4-5 órás folyamatos olvasás lenne rajta. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.31. 18:21:14

@sanche: "Én szeretnék kizárólag az írónak fizetni a munkájáért."

Azt hiszed, tudod mi jön ki egy íróból, de szerintem nem ;-) Most, hogy sokat lebzselek kiadók, terjesztők, meg írók közelében, kezdem látni, hogy bizony van (vagy kellene lenni) értéktöblet a kiadóknál: előválogatás, szerkesztés, korrektúra stb. Csak nézd meg a komoly külföldi írók köszönetnyílvánításait, nem véletlenül osztják a pirospontokat a szerkesztőiknek.

Vagy hogy egy rövidet, de provokatívat mondjak, az író (általában) bölcsész. Van egy módja annak ahogy látja/ábrázolja a világott, és azon a munkán a legtöbbször még elfér egy kis (kiadói) professzionalizmus.

Szóval jól kell célozni, hogy kinek szánsz pénzt. Én mindenkinek, aki hozzáad a dologhoz, és senkinek, aki élősködik (Artisjus pl).

_iMaginer_ 2010.01.31. 19:46:08

@Maggg: Az első mondatodban benne van minden. Sajnos rengetegen ugyanekkora szaktudással hivatásszerűen tördelnek.

A digitális v. analóg kiadvány nem szabad, hogy abban különbözzön, hogy felrugjuk a tipgráfia szabályait. Ahol lehet igenis be kell tartani azokat. Például a kötőjel hossza nem véletlenül változik, csak sajnos egyre kevesebben értik a különbséget.
Sajnos az igénytelenségnek nagy a piaca manapság. De jó volna, ha a legális tartalmat a minőség is megkülönböztetné az illegálistól.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.31. 19:50:55

@Maggg:
Igen, az van. Meg idézőjel. Meg kalapos/hullámos ő és ű betűk. A magyar nyelv védelme ugyanis ezekre is kiterjed, ki kell terjedjen. Minél inkább esik a színvonal, annál inkább csökken az emberek elvárása, ami hosszú távon elkorcsosuláshoz, elbutuláshoz vezet.
Nyilván bizonyos régi ökölszabályokat (fattyúsor/árvasor, "csatorna", szerencsétlen bekezdésvégződések) szükségszerűen kompromisszumként kell megélni. Ez azonban nem jelenti azt, nem szabad azt jelentenie, hogy arra, amire lehet, ne kelljen figyelni. Márpedig az ePub a jelek szerint bőven elég "szabad kezet" ad a tervezőknek ahhoz, hogy minőségi, tetszetős és mégis a lehető legkevésbé kompromisszumos megoldást alkossák meg.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.31. 19:54:16

@ehran: Volt szerencsém az általad leírt txt-s, rendezetlen, igénytelen nyers könyvhöz, nem csak a levegőbe beszéltem. Bár aláírom, hogy az azért tényleg egy véglet :) És kellett pár perc mire megszoktam.
[Off, az offban: Amúgy az olvasási technikám (regénynél) annyi, hogy egy-két oldal után eléggé megszűnik a külvilág, automatikusan nyomkodom a lapozást. Mint mondtam, az elején zavar a formázatlanság például, de ez csak annyit jelent, hogy néhány oldallal később olvadok bele a könyvbe. Szóval nekem egy szórkoztató regénynél ezért nem számít igazán, hogy milyen mértékig van rendbetéve formailag a könyv, mert egészen egyszerűen nem látom. Ha kizökkenek, akkor észreveszek dolgokat..]

Dworkyll: Hm, na jó, elsütöm a gonosz példámat, hogy miért hálásak a kiadóknak a befutott írók.
J. K. Rowling állítólag mikor megírta a HP-t és vitte a kiadóhoz elutasították. És talán más kiadók is. A nemtomhányadik kiadó karolta fel és csodálkozott rá, hogy ez milyen jó történet. Tudjuk, hogy azóta az írónő Anglia egyik leggazdagabb embere.. Még jó, hogy megköszöni egyenként az egész kiadói testületnek ezt :D
És arra sem tudok nem gondolni, hogy nyilvános pirospont a szerkesztőnek, az monjuk egy kiadói reklám, vagy sokkal inkább egy szokás, mint a színészeknél az Oscaron megköszönni a "drága szeretett családnak és barátoknak".
De jól mondtad, tényleg nem látom közelről a folyamatot, úgyhogy (na jó.. :) ) felőlem még komolyan is gondolhatják.

De azt tartom, hogy _vannak_ írók, akik egy fejlett ekönyves piacon, azért tudnának mit kezdeni önmagukban is, mint ahogy tulajdonképpen eddig is önállóak voltak, esetleg próbáltak saját kiadóként is működni.

"Szóval jól kell célozni, hogy kinek szánsz pénzt. Én mindenkinek, aki hozzáad a dologhoz, és senkinek, aki élősködik (Artisjus pl)."

Egyébként pedig ezzel teljesen egyetértek, szóval rosszul fogalmaztam. Nem erőltetném rá minden íróra ezt a dolgot és ezesetben én fizetnék a kiadónak is szívesen... De a pénz elosztását nagyon, de nagyon át kéne gondolni.

Ja és artisjusfélék: már várom, hogy mikor lesz 100 ft-al drágább egy gombóc fagyi, azért, mert "úgyis mindenki lopja a könyveket". :) Vagy ilyen jelleggel 10%-al drágulhatna az olvasó... Esetleg még 80%-al maga az ekönyv, hogy fizesse ki a szerencsétlen a tolvaj helyett is a könyvet. Nem adok több ötletet :D

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.31. 19:59:22

@sanche:
Jó mélyre mentél, ami azt illeti. :-)

A legtöbb dologra iMaginer foglalta össze nagyon szépen a válaszomat: az "igénytelenség" (minden tekintetben) és az igényesség közötti különbséget pontosan a minőség és annak az ára különbözteti meg. A piac fog e tekintetben szelektálni: a rossz minőségű, tipográfiai, nyelvtani, tartalmi szempontból is hiányos anyagokért nem fog fizetni, az igényesért viszont igen. A kettő közötti besorolás, "választás" tekintetében még azt sem tartom kizártnak, hogy stílusok, sőt, akár kiadók fogják megtestesíteni a viszonyítási alapot. Ez nem feltétlenül baj, egészen addig, ameddig az egyik a másik kárára nem kezd el "nyomulni", ezzel kizárva, lehetetlenné téve a választás lehetőségét.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.31. 21:26:11

@sanche:
Hááát... Tudod, amikor pár évvel ezelőtt egy magyar kis egyház havi hírlevelét tördeltem, az egyház PR-szerű felelőse kerek perec megmondta, hogy ragaszkodjunk az eredeti német szöveghez, és leszek szíves a gázbolygót Gas-bolyóra visszajavítani (az eredeti német Gas-planeten megfelelőjeként), mert nem létezik, hogy a Jupiter gázból van.
Vagy mondok mást: a kiadói szerkesztők is lehetnek sötétek, lásd például Dan Brown besztszellerét, a DaVinchi kódot: Smart-car, hogy csak azt az egyet említsem, amire emlékszem. Vagy hogy a szerzők bakijait se hagyjam ki: James Clavell: Shógun: a szerencsétlen tengerészek több évvel az ital feltalálása ELŐTT voltak felháborodva, hogy miért nem kapnak ilyet a fogvatartóiktól.
A kiadó többek között azért van, hogy ezeket lehetőleg kiszűrje, például úgy, ahogy egy azóta sajnos jobb létre szenderült kollégám két példája is mutatja. 1. szakácskönyv: kiszúrta, hogy az összetevők abban a sorrendben, olyan mennyiségben biztosan ehetetlen eredményt adnak. Írtak az eredeti brit kiadónak, két nap múlva jött a válasz a szerzőtől magától, hogy igen, tudja, hogy elszúrta, az új angol kiadásban már javítva lesz. 2. lakberendezési kalauz: észrevette, hogy az adott mennyiségű szövetből azt a függönyt olyan méretben nem lehet megvarrni. Letesztelték és tényleg.
Szóval ez a köszönetnyilvánításos dolog cseppet sem "megszokás", sokszor majdnem ugyanannyi munka van egy kevésbé összeszedett anyag sajtó alá rendezésével, mint a megírásával. Persze aki ebből nem kér, nem fog szükségtelenül szart írni/olvasni, de az esély megvan rá.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.31. 21:39:51

@sanche:
Szerintem nagyon nem kell sokáig várni arra, hogy a kriptográfiai díjat kivessék az elektronikus könyvolvasókra. A memóriakártyákon már ugye van, innen meg ugye már csak egy lépés...

Maggg 2010.02.01. 09:19:27

@_iMaginer_:

Félreértesz.
Nem arról beszélek, hogy alapfokú Word tanfolyam után szabadúszó tördelőként dolgozzanak a népek.

Arról beszélek, hogy az elmúlt 20 év számítástechnikai fejlődése ellenére olybá tűnik, mintha a kézzel öntött ólombetűk fölött vitáznának a szakik, hogy mennyit kell még lecsiszolni abból a serif betűből.

A kinézetről pedig: pdf mond valamit? Mire lett kitalálva? Ugyanaz az állomány 5-6-8-10 colos eInk képernyőn milyen igényességet fog megvalósítani, kielégíteni?

Magyar nyelv védelmével pedig tökéletesen egyetértek.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.02.01. 09:47:08

@Maggg:
"A kinézetről pedig: pdf mond valamit? Mire lett kitalálva? Ugyanaz az állomány 5-6-8-10 colos eInk képernyőn milyen igényességet fog megvalósítani, kielégíteni?"

Erre van saját tapasztalatom: ha megcsinálják 5-6-8-10 colos változatban, akkor tökéletes lesz - ameddig nem akarod nagyítani.

Egyébként reflow, és máris oda a kinézet.

Ha pedig ennél is többet akarsz (illusztrált szöveg, több betűtípus), a reflow kb. olvashatatlan lesz, vagy rengeteg lesz az "üres" lapozás (szöveges oldal után bejön egy kép, ami mondjuk az oldal kerete volt, és még két lapozás után jutunk a következő szöveghez.)

Maggg 2010.02.01. 10:35:31

@Komavary:

Nyilván.

Én is úgy értettem a példámat, hogy a betonba öntött megjelenítés, tipptopp szedés, tördelés megy a sunyiba, ha az A4-es pdf-ünket 5" eInken nézzük.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2010.02.01. 10:36:21

ja, tex rulez, az lenne a legjobb, ha a könyveket nyers .tex-ben terjesztenék, a ketyere meg hardveresen gyorsított dvi megjelenítőt tartalmazna.

Maggg 2010.02.01. 10:38:24

Más.

www.themillions.com/2010/01/confessions-of-a-book-pirate.html

Bárkit kérdeznek meg, mindig ugyanoda lyukadnak ki. Ez nem is meglepő. :D

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.01. 10:52:07

@flugi_:
TeX két baja: katasztrofális a szövegképe (lásd alább), nem lehet hozzá sehogy DRM-et kapcsolni, legalábbis eddig nem volt lényeges (a kiadók szempontrendszerében sajnos az).
Vagy 6-7 éve csináltam egy könyvet, ami eredetileg TeX-ben volt. Makroökonómia tankönyv/referenciakönyv. Amikor készen lett a magyar nem TeX-ben, akkor kiküldtek egyet a szerzőnek. Pár hét múlva jött vissza a válasz a kidótól, hogy köszönik szépen, lenyűgöző lett, sokkal szebb, mint az övék.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2010.02.01. 10:55:47

@Professzore: én nagyon szeretem még a default szövegképét is, ami mondjuk szubjektív.

A dologról kicsit bővebben mesélhetnél: kellett végignyálazni a tartalmat a munkádhoz, vagy elég volt globálisan megadni paramétereket? Ez utóbbi esetben biztos vagy abban, hogy tex-ben ne lehetne megcsinálni ugyanezt?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.01. 11:22:10

@flugi_:
Zéróról újre lett gyártva, semmi nem maradt az eredetiből. A terv egyébként az volt, hogy a TeX formátumfájlt gyúrjuk át arra, amilyenre mi szeretnénk. Namost összevetve azt, amit a TeX eredetileg kiköpött azzal, amire nekünk lett volna szükségünk, úgy döntöttünk, hogy teszünk egy próbát. No, ez a próba 8 hónapig tartott és több TeX-guru bevonásával is csak addig tudtunk eljutni, hogy szo-szo a negyedét sikerült az összes tipográfiai kérdésnek/elvárásnak teljesíteni. Az ezt követő döntés után 4 hónappal készen volt a könyv (mondjuk belepusztultam majdnem). Elvileg tehát lett volna arra lehetőség, hogy átdolgozzuk, gyakorlatilag beletörött a bicskánk.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2010.02.01. 20:33:18

@Professzore: mik voltak azok az elvárások, amiket nem sikerült megoldani? Én mondjuk csak angol cikket írok tex-ben, de még nem találtam olyasmit, ami ne tetszett volna.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.01. 21:14:16

@flugi_:
Lehet, hogy nem magyar lesz, de a lényeg: az egyes bekezdések formázásához (az előforduló kivételekkel nem számolva) 32-féle különböző stílust (formázási csomagot) kellett létrehozni, erre épültek rá a szövegben található külön betű szintű formázások. Ezzel a folyó szöveg kb. 80%-a terv szerint nézett ki. Eztán jöttek a táblázatok (szürke vonalakkal), az ábrák (eps, ez külön történet), a speciális szövegelemek, képletek, élőfej stb. A biztosítékot először az verte ki, hogy a TeX-et nem tudtuk rávenni a soregyen alkalmazására (ez azt jelenti, hogy a szöveg minden sora egy láthatatlan "szamárvezetőn" van, ezért a lap két átellenes oldalán a szövegsorok mindig ugyanoda esnek, nem másznak el egymástól -- ez az angol "baseline grid"). Aztán jött az, hogy nem sikerült tisztességes kerning-táblát hozzárendelni a fonthoz (ez az, ami meghatározza, hogy egyes betűpárok milyen közzel jelenjenek meg: az AV egymásra lóg, az MM közé kis többlet kell stb.), vagyis az egész nagyon zilált képet mutatott. Nem volt jó olvasni. Az eredeti angol eléggé rendben volt, de ezért rengeteg kompromisszumot hoztak a kollégák. Nálunk sorozat részeként jelent meg, ezért nem ereszthettünk.
Ja, most nézem, hogy PageMaker volt, nem Indesign. Utóbbival kb. 2-3 hetet tudtam volna spórolni.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2010.02.01. 23:10:29

@Professzore: értem, ez bőven túl van az én elvárásaimon :)

Ami azt illeti, én még a monospace fontokat is szeretem olvasni, biztos igénytelenség :D

fedélzeti kompót 2010.02.02. 00:50:36

@Professzore: a MEK-et ismerem, a többinek utánanézek. köszönöm.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 09:16:42

@flugi_: Kiszedtem a redundanciát, remélem nem gond. :-?

Nem igénytelenség, de jó tudni, hogy az emberi szem az olvasás során kevésbé "szereti" a monospace, illetve általában a lineáris vonalvezetésű betűket (akár talpas, akár talp nélküli -- ez, amit olvasol, talp nélküli lineáris), ezen felül a fraktúrt, az írott, vagy írást utánzó betűt is. Ha kíváncsi vagy rá, tudok neked ugyanabból a szövegből gyártani olyan PDF-et, amit kín olvasni, és olyat is, amit kellemes.

zlaboncz (ZLC) 2010.02.02. 11:26:29

@Professzore: Kedves Professzore (és a többi hozzáértő ember) nem lenne kedvetek összedobni egy postot az itt-ott elszórt szerkesztési, tipográfiai "kötelezőségekről", javaslatokról? Itt sok hozzászólásban volt szó erről-arról, aztán mikor érdekes kezdett volna lenni, véget ért hirtelen.
Szerintem többen is vagyunk itt, akik maguknak készítgetik az olvasnivalójukat időnként, egy kis extra tudás mindig jól jön!

Köszi, Z.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.02. 11:46:07

@ZLC: Az ötlet jó, én mégi rátestálnám mondjuk egy szedésben/tördelésben gyakorlottabb emberkére. Professzore esetleg?

Ami egy picit árnyalhatja a dolgot, hogy a jelenleg élő két formátum, a prc és az epub, viszonlyag korlátos funkciókészlettel rendelkezik ezen a téren, és például a parsertől is függ, hogy mi jön ki belőle.

De minden okosság jöhet. Ha valaki összelistázza a "kötelezőségeket", meg tudom mondani, hogy a prc melyik platformon hogyan tudja, és talán le tudom ellenőrizni epubra is.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 11:53:08

@ZLC:
Köszönöm a megtisztelő felkérést, ugyanakkor kénytelen vagyok visszautasítani. Mind a mai napig elég komoly értéket képvisel a tudásom, és bár pillanatnyilag nem tervezem "piacra dobni", elherdálni sem szeretném. Van róla könyv, utána lehet menni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 11:57:05

@Dworkyll:
Én az ePub mellett tettem le a voksom. A Radar!-ra küldtem egy linket egy egész fáint módon összerakott, mégis nagyjából amatőr könyvre (Dante Isteni színjátéka öt nyelven, illusztrálva). Egyelőre a teljes specifikációt keresem megbízható forrás formájában, már azt, hogy elvileg mit és mivel lehet levezérelni. Utána jöhet majd az, hogy mire.

eNeL 2010.02.02. 12:28:49

@Professzore: Mint korábban valamelyik posztnál jeleztem: nem lesz könnyű megtalálni a teljes specifikációt, részenként talán. Viszont nem könnyű olvasmány, nagyon informatikai szövegezésű. Véleményem szerint az ePub még fejlődni fog, erre minden esélye meg is van, mivel nyílt rendszer (igaz, a szabvány legnagyobb részét az Adobe hozta össze). Tehát: később egyéb formátumok, képességek még bele kerülhetnek.

Az viszont számomra még nem derült ki (eddig, igaz, nem volt sok időm foglalkozni vele), a jelenlegi szabvány meddig teszi lehetővé a valóban szép, és az e-olvasók zömén rendesen le is futó ábrázolást. És egyelőre nem is tudom a megvalósíthatóságokat ellenőrizni. Jól jönne egy emulátor...

zlaboncz (ZLC) 2010.02.02. 13:00:29

@Professzore: Szerintem kicsit félreértettél, nem gondoltam, hogy azt a tudást, amit a tanulással, pláne a 20 év tapasztalással összeszedtél át lehetne (kellene) adni on-line :)
Én teljesen alap dolgokra gondoltam olyan módon, ahogy Dworkyll leírta anno a bejegyzésében ( ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot )
Ugyanakkor meg tudom érteni, és teljes mértékben elfogadom, hogy egy ilyen piacképes tudást meg kívánsz őrizni. Marad a csipegetés a hozzászólásokból, bár azokban itt-ott sokkal több infó van mint más összeszedett műveiben :) Respect szmájli :)

@Dworkyll: Én olyasmire gondoltam, mint az említett cikked folytatása. Azokat a lépéseket végigcsinálva egy elég jó, bár nagyon alapszintű e-könyvet lehet kapni. (Sajnos, azt kell mondjam még így is nagyságrenddel szebb/jobb, mint az előforduló e-könyvek legnagyobb része...)
Ami stabilnak látszik, az a HTML-alap, egyelőre innen lehet kiidulni mindkét formátumhoz. A cikkben leírtak megadják a tényleg szükséges minimumot ahhoz, hogy már jól olvasható legyen a könyv, innen lehetne - igény szerint - továbblépni.

Z.

eNeL 2010.02.02. 13:35:04

@ZLC: Ami a HTML alapot illeti, abban tökéletesen igazad van. Ez lehet a "kályha".

A vállalkozó kedvűeknek ott van még a Sigil (code.google.com/p/sigil/), amivel lehet még cifrázni. Az eredmény nem lesz még tökéletes, de azért nem is olyan rossz :) Ebben a programban nem követelmény a HTML, de akkor jelentősen több munkával lehet valahogyan kinéző ePub-ot létrehozni.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.02. 14:04:16

@Professzore: ilyesmire gondoltál? www.idpf.org/specs.htm Ez a hivatalos epub szabvány(készlet). Pont az adobe parser nem teljesen konform ezzel, sajnos.

ÉS érdemes ide is benézni: threepress.org/

Maggg 2010.02.02. 18:25:34

Gyerekek!

Nehogy már az ebookz szcénában ne lehessen typograhy/typesetting cuccost találni! :D

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.28. 22:40:47

@Professzore: Szerintem, ha van is, korai lenne. A threadben amúgy emlegették az Irex áprilisi firmware-t, a megfelelő hangok kételkedve persze.

És nyilván az sem véletlen, hogy ott 400 dodó, ami itt 500 ajró. Bár pl. iPad nyilván itt is lesz.

Konklúziónak meg nem rossz, hogyha nem öli meg az iPad az eInket, akkor is fog nyomni az áron lefelé. Amit azért szivesen látnék.

oregharcsa 2010.03.05. 06:51:57

hát nem valami szép darab :)))

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.03.08. 23:42:38

www.epubbooks.com/blog/20100220/the-apple-ipad-and-epub-books/

Avagy az iPad epubot fog enni, de NEM adobe DRM-mel. Azaz nem lesz átjárás a többi bolttal, vagy azok "duplacsövűek" lesznek.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.03.09. 03:07:52

Ajjaj, ez lassan nyelvtörőnek is sok. Az ipadfai papnak epub-bookja van stb.