Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (11) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (63) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (6) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (2) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (3) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (30) H2O (3) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (15) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (62) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Még egy kis hazai – Puha

2010.01.23. 18:20 Professzore

Az előző post folytatásaként is az összehasonlítás és a helyzetfelmérés a célom. Az alábbiakban a „vasak” „etetésére” alkalmas könyváruházakat, fizetős és ingyenes forrásokat veszem sorra. Zárszóként pedig ismét a kiadókhoz „szólok”, hogy forszírozzam őket arra, hogy az illegális mellett helyett elérhető áron kínáljanak minél több legális tartalmat.


Kezdetnek három fontos kitétel:
1. a cikkben kizárólag a legális tartalmakat elérhetővé tevő források vannak felsorolva,
2. azok közül válogattam, amelyek elsősorban magyar nyelvű tartalmat kínálnak,
3. jobb híjján a „Mari néni” által annyira nem kezelhető, vagyis kevésbé egyszerű kategóriába tartozó oldalak is bekerültek, így a „letöltöm innen, utána kinyomtatom pdf-be, utána konvertálom, aztán feltöltöm” megoldások is képbe kerültek. Sajnos.

Nehéz ügy. Az olvatársak hathatós segítségével és az internet hosszas böngészésével is szomorú kép tárult fel. Optimális becslés szerint (a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiája választékát leszámítva) körülbelül 3000-4000 kötetnyi tartalom érhető el legálisan az országban. Ezek jelentős része ráadásul kevésbé „olvasóbarát” mind formátumát (PDF vagy saját, sokszor jelszavas vagy csak saját olvasóval számítógépen olvasható változat), mind a választékot tekintve. A mostani „vezető” szerzők, „bestseller” művek, vagyis a nagy kiadók által birtokolt tartalom elektronikus változatai szinte egytől egyig hiányoznak. A választék jelentős részét számítástechnikai szakirodalom, sci-fi és fantasy, klasszikus magyar és világirodalom (ez utóbbiak jórészt a MEK-ről) teszi ki, a maradék kisebb rész jellemzően kevésbé ismert, jobbára magyar szerzőktől származik.

Nézzük most, hogy mivel is lehet megtölteni a vasakat. Alapvetően két lehetséges út van. A két Kindle zsinórtalan, vagyis az Amazon boltjából tudunk pénzért (vagy néha ingyen) könyveket és egyéb tartalmakat letölteni, nincs szükség PC-s szöszmötölésre, WIFI keresésére, az egész 3G-n megy, ráadásul ingyenesen. A jelek szerint a hamarosan európa-szerte elérhető 'txtr is ezt az utat fogja választani, az azonban még nem tiszta, hogy itthon lesz-e áruház, aki „beszáll” hozzájuk. Az összes többi eszközt magunk kell feltöltsük az internetről bevásárolt tartalommal, ehhez pedig internetkapcsolattal megáldott számítógépre van szükségünk.

A piac

MEK

A jól ismert Magyar Elektronikus Könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár felügyelete és ha minden igaz, jórészt állami finanszírozás segítségével kínál ingyenes tartalmat az olvasóknak. Az adatbázisban felszabadult terjesztési jogú anyagokat találunk, de van néhány újabb keletű mű is. Ezeket html, pdf, doc és rtf, ritkán LIT, DJVU, PostScript, JPG vagy hangoskönyv (MP3) formájában is letölthetjük. Néhány kiadvány olvasható székely-magyar rovásírással is. A tartalmak zöme természetesen magyar nyelvű, de hozzáférhetőek idegen nyelvű anyagok is. A keresési lehetőségek elsőrangúak, ha valami fent van, azt biztosan meg lehet találni. A nyitóoldal tanúsága szerint csaknem 7800 dokumentum tölthető le. [LINK]

Adamo Books

Az egyik igazán e-olvasóra optimalizált tartalmat értékesítő vállalkozás honlapjának egyszerű, mégis alapvetően áttekinthető szerkezete sok jó dolgot rejt magában. A könyveket két formátumban (PDF és EPUB, bár ez utóbbiban egyelőre csak 3 cím érhető el) értékesítik, ezeket „passzív” DRM-mel védik, aminek a lényege, hogy minden letöltött tartalom perszonalizálódik, vagyis a megrendelő (vásárló) adatai a letöltéskor mintegy vízjel-szerűen bekerülnek a dokumentumba. Új szerzők jelentkezését is várják. A kínálatukban jobbára kortárs irodalom van, viszonylag széles termékpalettán, viszonylag szűk (néhány tucatnyi) választékban. Az árak jórészt 500-1000 forint között változnak, de van orvosi szakkönyv 4800 forintért is. [LINK]

Interkönyv

A pillanatnyilaga 135 magyar és 2 angol nyelvű e-könyvet kínáló webáruházban elsősorban informatikai és tudományos irodalmat találunk, látszólag az alapfoktól (iskolai tananyag) a felsőfokig (tudományos értekezés). A kínálat tartalom védett (Adobe DRM), PDF formátumban elérhető. Olvasáshoz és az egyszer lehetővé tett nyomtatáshoz a megfelelő „nyitó szoftver” szükséges, vagyis elsősorban itt is személyi számítógépre optimalizált kiadási elvekről van szó. A könyvek ára egységesített: oldalanként 3,5 forint (fejezetek megvásárlásakor 4 forint), egy 400 oldalas könyv egyben megvásárolva így 1400 forintba kerül. A tartalmat az oldalt működtető Typotex, valamint a BBS kiadó és az ELTE Földrajztudományi tanszéke biztosítja, ezen felül természetesen független szerzők számára is biztosítják a megjelentetést. [LINK]

Mercator Studio

A blog egyik újdonsült olvasója által üzemeltetett vállalkozás elsődlegesen az informatika, azon belül is a speciális igények (DTP, DTR, CAD/CAM, SDK) iránt érdeklődők kiszolgálására összpontosít, de a magyar piacon komolynak számító 900 címnél is többet tartalmazó adatbázisban a klasszikus irodalom is megtalálható. Nagyszerű kezdeményezés, hogy a lejárt jogdíjas művek (magyar klasszikusok) jórészt ingyenesen hozzáférhetőek, sőt, összegyúrva a magyar klasszikkus irodalom szinte összes „nagyjának” művei is megvásárolhatóak (ahogy írják, csupán a „kiállítás” költségéért). A műveket egyedi kvázi-DRM-mel ellátva (perszonalizálás) PDF és LIT formátumban értékesítik off-line formában: a vásárló a kiszemelt terméket postán, CD-re másolva kapja meg. A fizetős tartalom 500 és néhány ezer forint közötti áron vásárolható meg. [LINK]

PIM DIA

Rosszul hangzik a név, de teljesen kiírva még rettentőbb: Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia. A tartalom azonban barátságos: korunk szépirodalmi „elitje” található az oldalon, rendszeresen frissülő/bővülő, xhtml formátumban letölthető ingyenes tartalommal. Ezek egy része még digitalizálás utáni korrektúrázásra vár, ezt azonban a szerzőkhöz kapcsolódó „digitalizált művek” fülőn megjelenő listában külön jelölik. [LINK]

Fapadoskönyv

Érdekes független kezdeményezést hozott össze egy kis társaság. Egyedi kiadóként jórészt magyar nyelvű irodalmat kínálnak magyar szerzőktől olvasásra, illetve nyomtatásra optimalizált letölthető formában. Az ötlet lényege, hogy a nyomtatás, logisztika és a kereskedelmi árrés megspórolásával kínálnak tartalmat földrajzi korlátok nélkül. A honlapot böngészve a legtöbb mű 200-500 forintos ár között tölthető le elektronikus olvasásra, és nagyjából 30-50%-kal drágábban nyomtatásra optimalizált változatban, PDF formátumban, másolásvédelem nélkül. Pozitívum, hogy néhány könyvből (regisztráció után) próba-változat is letölthető. [LINK]
Update [2010. január 25.] Csutkababa23 kommentje szerint a letöltött PDF-ek olvasásához on-line hitelesítés kell, vagyis a megvásárolt tartalmak nem alkalmasak dedikált olvasóeszközön való használatra.

Bookline

A post írásának kezdetekor még csak a tavaly decemberi ígéret volt az e-könyv tartalmak árusításáról, mostanra az ígéret valósággá lett. Node milyenné!? Talán 10 ezer e-könyv jelent meg az oldal egy eldugott sarkában, többnyire német és angol nyelven. A könyvek ePub formátumban, az Adobe Digital Editions DRM-jével vannak ellátva, tehát bármilyen, autentikálásra alkalmassá tehető eszközön olvashatók. Az árakkal kapcsolatban kétségbeejtő a helyet: ugyanaz a kiadvány az Amazon áruházához képest felével, de sokszor 3,5-szeresével drágább. A sáv alja 2500 forintnál van, a teteje valahol 8 és 10 ezer forint között. Ezért a pénzért keménytáblás könyvet lehet rendelni postai házhozszállítással. Magyar tartalomról egyelőre nincs hír. [LINK]

mtd@

A magyar társadalomtudományok digitális archívumát dr. Reisz László hozta létre és üzemelteti. A portálon jelen pillanatban 1262 darab elektronikus forrás található, ezek nagyjából fele tudományos periodika, másik fele könyv. Magán célra ingyenes, DRM-mentes PDF. Jórészt a múlt szézad elejéről. Egyedül a keresés nehézkes, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy én, mint „könnyű” olvasó más szempontok alapján keresnék. [LINK]

Könyvkolónia

A magát már a közösségi portálokra is „beevő” vállalkozás a hagyományos e-kereskedelmen túl e-könyvekkel is foglalkozik. Az elektronikus tartalmak olvasásához saját program szükségeltetik, amelyet letöltve és Windowsos gépre telepítve viszonylag egyszerű az olvasás. Amit az oldalon megveszünk, letöltünk, akár off-line is olvashatjuk. A kínálat magyar szerzők kortárs műveire szorítkozik, egyelőre szűk, mindössze 12 tétel formájában. Ezek 500, illetve 800 forintért vásárolhatók meg, akár kártyás fizetéssel is. [LINK]

Syllabux

A magát alternatív könyvkiadóként aposztrofáló vállalat célkitűzése, hogy rövidre zárja a szerző és az olvasó közötti utat, mindezt teszi úgy, hogy a szerző által rendelkezésére bocsájtott anyagot saját formátumba konvertálja, majd ezt egy egyszerű on-line kereskedési rendszeren keresztül értékesíti. Egyedi (saját) formátumot alkalmaz, amelyet platformfüggetlen (saját) olvasójával lehet elolvasni. Az oldalon fellelhető GYIK szerint minden olyan eszközön, amely alkalmas a Java Runtime Environment futtatására, vagyis elsősorban asztali/hordozható számítógépeken. A kínálat a post írásakor összesen 3 (nem elírás, három) műre terjedt ki. Az üzleti modell egyik furfangja, hogy a feltöltött anyagokért a feltöltő az értékesítési ár felét kapja (átutalással vagy személyesen). Az e-könyvek darabja 265 forintba kerül. [LINK]

Lilli

A magánkiadó alternatív lehetőséget kínál a megjelenésre olcsón, a multik megkerülésével. Alapvetően papírkönyvekre vannak specializálva, ehhez a teljes nyomdai technológia a rendelkezésükre áll. Egyelőre három e-könyv érhető el az oldalon. Az 550-600 forintos árért a vásárló off-line kapja a tartalmat (futárra), a kinyitásához szükséges jelszót pedig e-mailben. [LINK]

Külföldiek

Nem mehetünk el becsukott szemmel a külföldi tartalomszolgáltatók mellett sem. Ezek kínálata nagyságrendileg nagyobb a hazainál, számos elérhető közülük egyszerűen (Amazon) vagy kis trükközéssel itthonról. A könyvek formátumtámogatása is egységesebb, az ePub és a Mobipocket PRC elterjedése egyértelművé teszi az irányt a jövőre vonatkozóan (csak egyelőre azt nem tudjuk, hogy a két lehetséges út közül melyik lesz a nyerő hosszú távon). Az európai piac most van kialakulóban. A tavalyi frankfurti könyvvásárra várt áttörés elmaradt, jobb híjján egy év türelmi időt kértek a kiadók, úgyhogy idénre, remélhetőleg komoly áttörés várható mind nemzetközi, mind ebből következően hazai viszonylatban.

Amazon

A vállalat a 90-es évek közepén alakult és viszonylag hamar az egyik legnagyobb, bár nem a legolcsóbb on-line könyvterjesztő vállalat lett belőle. Mind a két Kindle Magyarországról is működik vele, a berendezésen böngészhetünk az áruházban, vásárolhatunk könyveket, korlátozottan egyéb tartalmakat (újságelőfizetés, blog stb.). Az Amazon ezzel az üzleti modellel érte el az e-könyv piac eddigi legnagyobb sikereit, azzal együtt, hogy számos tekintetben támadható, illetve aggályos az eljárása. A kínálatában nagyjából 400 ezer kiadvány szerepel, ezek között elvétve találni csak idegen nyelvű irodalmat. [LINK]

Barnes & Noble

A valóban legnagyobb amerikai könyváruház választéka nagyobb (a Nook hirdetése szerint 1 millió cím, amely kb. 400 ezer saját B&N könyvből és a Google digitális könyvtárából áll össze), a hozzáállásuk korrektebb az Amazonénál, továbbá kétségtelen előnye, hogy saját olvasóeszközén, a Nook-on kívül nyitott más lehetőségekre is. Bár a technológia és az üzleti modell is lehetővé tenné a nemzetközi működést, elsősorban jogvédelmi okokból azt az Egyesült Államokra korlátozták. Nagy kérdés, hogy nyitnak-e Európa felé, és ha igen, mikor és milyen feltételekkel. Tartalmat tehát tőlük a jelenlegi állás szerint (egyszerűen) nem tudunk vásárolni. [LINK]

Google Books

A Google üzleti modelljének újabb gyöngyszeme a világ elvileg összes komolyabb e-könyv gyűjteményének központi adatbázisaként kíván üzemelni. A felület adta lehetsőgek kihasználásával lehetőség van akár teljes tartalmak on-line megjelentetésére is, azonban figyelembe veszi a földrajzi elhelyezkedésből adódó jogi korlátokat is: ha egy könyvet a böngésző IP-címe alapján olyan helyről próbálnak megjelentetni, ahol azt szerzői jog védi (vagy védheti), csak részlet vagy pusztán a könyvtári kartoték jelenik meg. [LINK]

Project Gutenberg

Az egymáshoz illeszkedő, szétszedhető és újra felhasználható nyomóformát kitaláló németről elnevezett projekt az egyik legkomolyabb nemzetközi könyvdigitalizálási kezdeményezés. A 30 ezer tételes tartalomjegyzékben 16 darab magyar nyelvű cím szerepel, ezek XIX. századi magyar művek, illetve periodikák. Alapvetően plain-text és html formátumban elérhetőek az anyagok, ugyanakkor az oldalon belül mód van epub, mobipocket és plucker konvertálására is. [LINK]

Kilátások

Líra és Lant Dworkyll tapasztalatai alapján készül valamire, a szakmában közismert „fizetési nehézségei” ellenére várhatóan vehemensen fog megjelenni a magyar piacon. A Magvető, az Athenaeum, és szo-szo a Corvina kínálatából azért bőven lehetne mazsolázni, mégha csak az elmúlt 10 év kínálatát böngésszük is.

Az Alexandra helyzete annyira nem egyértelmű. Matyi Dezső úr az utóbbi pár évben a vállalatot erősen a hagyományos értékesítési vonalra terelte, jól jelzi ezt a durván bővülő budapesti bolthálózat is, amelyek egyik-másik tagja (Nyugati tér, Divatcsarnok) ingatlanbefektetésnek is kitűnőek. Kétségtelen, hogy az on-line értékesítésük is erős lábakon áll, de félő, hogy nehezen fognak lépni. A jelek szerint viszont ők messze a legtőkeerősebbek.

A többi kisebb-nagyobb független vagy nagyoktól függő kiadóról nehéz előre bármit is jósolni. A felsőoktatási tankönyv-vonalon, illetve a klasszikus (görög, római) irodalom tekintetében az Osirisre várok. Jó lenne a MEK-es anyagot kibővíteni az alap iskolai kötelező olvasmány tananyaggal, ezügyben jórészt az Európa kiadónak lenne mit tennie. Szívesen olvasnék klasszikus orosz irodalmat is, középiskolában nagyon tetszett. :-)

Az egészen kicsi kiadók pedig remélhetőleg saját webshopot hoznak létre, különösebb másolásvédelem nélkül, ésszerű árakon piacra dobva az egyébként már meglévő kiadványaik e-sített változatait.

Zárszó

Sajnos azt kell mondjam, ilyen választékkal nem lehet reálisan versenyre kelni a neten hosszabb-rövidebb keresés után fellelhető illegális tartalommal. Véleményem szerint a warez túlerejének elsődleges oka nem az, hogy ingyenes és különösebb nehézség nélkül, DRM-mentesen, (szinte) bármilyen formátumban elérhető vagy átkonvertálható, hanem az, hogy egyáltalán van. Lehet, hogy naivitás feltételezni, mindenesetre alapos meggyőződésem, hogy a kiadók struccpolitikája (vagyis az e-piacra való kilépés halogatása vagy elvetése) minőségileg és nagyságrendileg megfelel saját sírjuk megásásának. Amíg még van papír alapú könyvkiadás, addig lenne érdemes nagy tételben elérhetővé tenni az elektronikus változatot is, mert ha ezzel a papírváltozatok „kihalásának” utolsó perceiben fognak próbálkozni, a warez háborút fog nyerni.

Az e-könyvet olvasó ember is olvasó, nem szükségképpen és egyértelműen velejéig romlott gonosztevő, akinek egyetlen célja a kiadók (és a szerzők) megkárosítása. Warez tartalom lesz (mindig, ez elkerülhetetlen), de ha kizárólag az van, senki sem jár jól.

Ellenfél már van. A kiadóknak most azt kell eldönteniük, méghozzá gyorsan, hogy ringbe szállnak-e, vagy egy cseppet sem elegáns mozdulattal még a meccs előtt beodbják a törülközőt.

A post a 2010. január 23-i állapotot tükrözi, a teljességre törekvés jegyében készült, ezzel együtt hiányosságok és hibák természetesen előfordulhatnak. Minden javító szándékú kezdeményezést szívesen várok a hozzászólások között, az arra érdemeseket természetesen beépítema a postba (megfelelően jelölve).

61 komment

Címkék: google vásárlás amazon e könyv bookline könyvkiadás e könyvesbolt barnes&noble fapadoskönyv

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr551674284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sala 2010.01.23. 20:02:00

Az évszám ugye csak elírás?

richvar 2010.01.24. 10:45:10

Nagyon jó cikk, gratulálok.
Azt mire alapozod, hogy a B&N hozzáállása korrektebb az Amazonénál? Személyes tapasztalat?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 10:56:10

@ricsipók:
Részben személyes tapasztalat. Sorban:
-- több forgalmazóval is kapcsolatban állnak, illetve nyitottak erre,
-- nem zárt, hanem kvázi-nyitott a formátumuk,
-- ha egyszer megvettél valamit, akkor az a saját könyvespolcodra kerül, amit on-line bármikor, bárhányszor, bármilyen eszközre letölthetsz korlátozás nélkül (ha elvész vagy megsemmisül a Nook-od, akkor sincs gondod, az újra simán rátöltöd a régi tartalmat),
-- időkorláttal engedélyezik a kölcsönzést (egyelőre Nook--Nook között),
-- az eszközre van visszatérítési garancia, ha nem kéred, visszaküldöd és kész. Ha kibontottad, ez mínusz 11 dollár.
A felhasználói szerződésüket még nem olvastam el, abban nyilván lehetnek kevésbé rokonszenves dolgok is.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 10:58:25

Forgalmazó alatt eszközgyártót értek. (iRex, Plastic Logic)

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.24. 16:08:31

Nagyon jó és hasznos összefoglaló!

Én már mondtam, hogy csak, mint olvasó igen messziről látom a kiadókat és kereskedőket, bár ilyen távolságról gyakran botránkoztat meg a politikájuk.
Lelki szemeim előtt azonban feltorlódnak azok a jövőképek, hogy majd nagy kiadók a következő években ekönyvek terén semmit vagy ha valamit, akkor azt is rosszul csinálják majd. Csodálkozni fognak, hogy sok ember ingyen, warez módon tölti le a könyvet, mert ők ugyanannyiért vagy drágábban fognak adni ekönyveket.. Mindezt azért, mert a kis birodalmuk minden részét fenn akarják tartani. Nem fog menni. És előre látom tíz év múlva a nagy sírásokat, meg az államnak fognak könyörögni nagy, haldokló kiadók,áruházak, hogy tönkreteszik őket a tolvajok. Őket, a kultúra őszinte, önzetlen őrzőit.. Esetleg majd csinálnak nekik is valami Artisjus féle vérlázító pimaszságot. Például: Minden kenyér 50 Ft-al drágább, ez a pénz kiadóknak és kereskedőknek fut be, azért, mert "úgyis mindenki lopja a könyvet". (Mondjuk ezt sosem értettem, ha ennyire tolvajok vagyunk, és ezt behajtják rajtunk, tehát fizetünk érte, akkor innentől kezdve miért vagyunk tolvajok..? /-költői kérdés volt/)

A hangsúly szerintem viszont az iskolákon van. Ha az iskolákban az ekönyvek terjednek el, akkor az tényleg "a forradalom megnyerése" lenne az ekönyvek részéről. Ha a gyerkek már ott hozzászoknak, akkor nem lesz több "nem tudom szagolgatni.." sirám sem. De itt, ezen a ponton szerintem a kiadót magasan ki lehet hagyni a játékból. Az előző posztban is annak adtam hangot, hogy tulajdonképpen egy Open Officeban írt kisalakú, előre, író által formázott 200 oldalas könyv piacrakerülésénél milyen szerepet játszik a kiadó? Elfogadtam Professzore válaszát, hogy vannak írók esetleg, akik maguktól ennyit se csinálnának meg, akár azt is el tudom képzelni, hogy kézzel írt szövvegeket adnak le még ma is. Azzal sem vitatkozhatok, hogy esetleg vannak olyan igények, melyek túlmmennek az egyszerű formázási opción, nekik az igényük szerint olyan könyv kell, amit egy gárda sorról-sorra átnyálaz minden külcsínyi szempontból is.

De azért a warez igazi ellensége az író és az olvasó közti kisebb távolság lenne szerintem, ahol jóformán én a szerzőnek fizetnék, nem egy könyvespolcnak, meg egy másik cégnek. De oké, rendben van, van erre is, arra is igény.

Viszont az iskola azért más, mert már most, jelen pillanatban is nagyon sok az oktatásra ingyenesen használható tananyag. Ha a Wikipédiáról nem is beszélünk, mert bár ugyan gyakorlatilag már a magyarnyelvű része is átfedi részletességben is a tananyagokat, azért azt össze kéne szerkeszteni stb.
De vannak pontosan ilyen közösségi megoldások, én az SDT-t mondanám kapásból(Sulinet Digitális Tudásbázis). Ha ez is jobban elterjedne, többen kapcsolódnának a projektbe, akkor a kiadók és a fizetős tankönyvek hogyan szólhatnának bele?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.24. 16:29:11

"De itt, ezen a ponton szerintem a kiadót magasan ki lehet hagyni a játékból. Az előző posztban is annak adtam hangot, hogy tulajdonképpen egy Open Officeban írt kisalakú, előre, író által formázott 200 oldalas könyv piacrakerülésénél milyen szerepet játszik a kiadó?"

0. Nincs valaki, aki elhajtja az önjelölt írójelöltet.
1. Van, aki olvashatóvá teszi a szöveget.
2. Van, aki felhívja a figyelmet a könyvre.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.24. 17:28:41

@Komavary:
az 1-essel nem értek egyet (ilyen formában) a 0 és a 2 rendben van. Ilyen formában a kiadónak lenne egy írói gárdája, mondjuk a Cherubion, és aki ismeri Nemes Istvánt és a többi Cherubionost, az bátran fog továbbra is attól a kiadótól venni. Pontosabban a Cherubiontól letölteni(fizetősen), mert nem lesz az a veszély, hogy az olvasó elveszik az ekönyves dzsungelben. Szóval a kiadó dolga a következő lenne(bizonyos írók esetében): saját izlése szerint válogatja meg az író gárdáját, tehát nem nem lenne meg annak a veszélye, hogy rosszabb minőségű könyvet kapjál, mint eddig ugyanattól a kiadótól.
Ennek megfelelően, 90:10 arányában lenne szerintem reális(az író javára természetesen) a könyv bevételének elosztása. A "kiadó" feladata lenne természetesen a webáruház fenntartása is.

Ettől függetlenül: a reklámmal tulajdonképpen hogy állunk? Kindle és társainál még nem kapott szerepet, de tényleg nincsenek tervek? Nem riogatni akarok senkit, de 20 oldalanként egy reklámcsík, esetleg kevésbé durván: reklám a könyv első lapjain és a végén? Jobban belegondolva, én furcsállom, hogy ez az amúgy nagyon idegesítő reklámozás (lehetőség) eddig a papírkönyveknél sem volt nagyon jelen. Pedig a fél világ már reklámokból él...

ehran 2010.01.24. 18:59:44

@sanche: Csss, halkabban, még meghallják! :)
Ez volt eddig az egyetlen felület, ahol nem kellett reklámokat kerülgetni, én csendesen imádkozom, hogy így is maradjon. Papíron végül is volt ilyen, a könyv végére tettek reklámokat - mondjuk 90%-ban a kiadó egyéb könyveit, de azért akadt más is - és ez ebookban sem zavarna, mert ott ugye ki nézi. :) Viszont tartok tőle éppen ezért nem is érnék be ezzel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 19:27:01

@sanche:
Biztos vagyok benne, hogy az általad leírt üzleti modellnek is van tere a piacon, ahogy eddig is volt. A sci-fi valahogy mindig szeretett saját utakon járni mind a kiadókat, mind az olvasókat tekintve (kicsit zártak is voltak és ma is azok, de ez természetesen nem baj). Azonban a világ ennél azért számottevően nagyobb.
Az, hogy van egy szerző per egy könyv felállás, önmagában nem jelenti azt, hogy csak ez van. Egy antológia összeszerkesztése, egy tankönyv összeállítása, egy több fordító által magyarított könyv összeállítása kegyetlenül komoly feladat, bonyolultabb és időigényesebb, mint leülni megírni, majd OpenOffice-ban megformázni egy 300 oldalas novellát. Ehhez pedig egyelőre kizárólag a kiadókban van meg a know-how és az "emberanyag".
Én készítettem olyan magyar szerzők által írt könyvet (közgazdaságtani témában), amelynek csak a megírása 2,5 év volt, a sajtó alá rendezése további 8 hónap. Ez kiadó nélkül nem megy.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 19:28:27

@sanche:
Ja, reklám. Hát nekem egyszer fog csak az e-inkre reklám beugrani véletlenszerűen az egyik lapozáskor és olyan pert kap a nyakába a kiadó és a forgalmazó, hogy köpni-nyelni sem tud (hacsak előbb nem írt mást a szerződésben, de ennek egyrészt egyelőre nyoma sincs, másrészt ha van benne ilyen, a közelébe sem megyek).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.25. 01:41:19

@sanche: pedig paradox módon pont a Cherubion antológiák jó példák arra, mekkora különbség van egy jól megszerkesztett szöveg és aközött, ami kijön az író billentyűzetén.

Látszik, hogy vannak írók, akik kb. "nyomdakészre" dolgoznak, és vannak, akik... hmm... szóval lenne még mit igazítani az írásaikon.

richvar 2010.01.25. 11:48:16

@Professzore: OFF
Azért én kiváncsi lennék egy Nook tesztre. Mindenki linkelgeti be, hogy ilyen király, olyan király, de azért kiváncsi lennék valaki olyanra aki tényleg használta is. Terveztek ilyet?
Én úgy tudom, hogy az Amazon-nál is letöltehetem a könyveket újra, ha esetleg elveszne a Kindle-m. Mindössze annyi, hogy az újat is regisztrálnom kell az accountomhoz.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.25. 11:58:02

@ricsipók:
Most csinálom hozzá a teszt PDF-et, már a készülék tulajával is felvettem a kapcsolatot.
Kibírod?! :-)

Csutkababa23 2010.01.25. 12:07:23

A fapadoskönyvekről annyit fontos megjegyezni, hogy NEM alkalmasak e-book readeren való olvasásra, mivel a rajtuk lévő FileOpen védelem internet kapcsolatot és a szerveren történő hitelesítést igényel. :(

richvar 2010.01.25. 12:15:51

@Professzore: Persze, hogy ki :) Én nagyon jól elvagyok a Kindle-el, de azért kiváncsi vagyok a fő konkurrenciára. Leginkább arra, hogy tényleg beváltotta-e a magas elvárásokat (amiket a beharangozókból lehetett leszűrni).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.25. 12:16:09

@Csutkababa23: és ezek szerint Adobe Readert. :(

Báár, van két érvem, hogy ez miért nem akadályozza meg, hogy a szöveg olvasóra kerüljön. :)

Illetve ha már BnN - a fictionwise is egy jó (és jól bejáratott példa).

Ha meg az angol nyelvű legjobb ekönyvesboltot keressük, akkor az a webscriptions.

www.webscription.net/

Linda Taylor 2010.02.11. 13:58:22

A www.betukincstar.com oldal anyaga kisérlet, egy családi, /sok müfajÚ, megjelent, vagy még ki nem adott tartalmú/
e-könyvre. A próbálkozást megkönnyitheti, hogy -a több ezer irás, szerzője én vagyok. Már 3.562 olvasó, 45.ooo szer járt az oldalon. Ami számomra biztató: a visszajárás. Az elképzelés az e-könyvre való letöltésre még érlelődik, de hirdetéseimben azt igérem, hogy az 5.ooo olvasó belépése után indulhat: a családi e-könyv "útkeresése". Mivel az oldalon már most 17.ooo oldalnyi sok irás van, /12 uj, bünügyi regény, 3oo krimi novella, 1oo szerelmes novella,. 6oo -nem tévedés, hatszáz-, férfi- és női vallomás, a gyönyörités trémaköréből, a párkapcsolat buktatóiról, és 75o mese, a legdrágábbjainknak,/ - a kezdeményezés startra kész. Itt jegyzem meg, hogy a 163 ingyen kinált mesémnek, eddig a www.meseldorado.extra.hu oldalon 144 ezer olvasója van. A letöltési rendszer és mód, még kialakulatlan, de mivel számithatok /alkalmazott matematikus, matematika,-fizika tanár, informatikus stb./ fiaim, és unokáim segitségére, remélem, hamarosan zsebbe kerülhet a: szórakoztató olvasmányokkal megtöltött 16 dekás olvasó. A feltöltés folyamatos, de már hat müfajból válogathatnak az olvasók, izlésük, és hangulatuk szerint. Ha sikerül az olvasó eladásához megoldást kináló forgalmazót találni: a családi e-könyvnek, - kizárólag saját irásaimat, kedvező feltételekkel kináló módjához- várom jelentkezését. Az anyag "izlelgetése" a www.betukincstar.com oldalon INGYENES. vigh.rozsa@freemail.hu

ff48bp 2010.04.07. 11:24:26

Tudna valaki segíteni az elindulásban? Indesign CS3, sima szöveg és e-pubot szeretnék. Annyit már elértem, hogy a normál szövegnél jók a magyar ékezetek, de a dőltnél kérdőjelek vannak, pedig kézi betűstílusra cseréltem minden kiemelést. Mit rontok el?

Ignis_veneficus 2010.04.07. 21:37:05

@ff48bp: Az ID-CS3-at nem ismerem, de az epub-ban, ha a dolt szoveget akarsz, akkor kell hozza dolt font is (embeded-kent).
Tehát, a fentiekbol kovetkezik, hogyha teljes palettat akarsz (felkover, dolt, dolt+felkover, normal), akkor mar 4 fontot kell mellerakni..

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.04.08. 01:13:00

@ff48bp: Miért pont indesign? Még a CS4-nek is gyalázat az epub exportja. Ha nem speci formátumot használsz forrásként, akkor inkább sigilt vagy atlantist ajánlanék.

ff48bp 2010.04.08. 06:21:02

@Dworkyll: A program adott, ebben kell csinálnom, ezért most ehhez keresem a technikát. Nálam az e-pub csak sima szövegnél jöhet szóba, így bőven elég, ha a kiemeléseket és a magyar ékezeteket átviszi a cs3 indisegnból, de még ezt sem tudom megoldani. Igen: a cs4 nincs meg, tehát hivatalosan nem használhatom.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.04.08. 07:29:52

@ff48bp: látszani fog a végeredményen, hogy miben készült? ;)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.04.08. 07:34:27

(Mondjuk jobban belegondolva, a fene se tudja, hogy lehet-e a többi epub-készítőt kereskedelmi célra használni, bocs az előző megjegyzésért.)

ff48bp 2010.04.08. 08:21:01

Szóval a munkahelyemen csak ezt a programot használhatom. Másrészt meg kell csinálnom pdfben és e-pubként is. Olvasgattam már a téma után, s tudom, hogy kézi karakterstílusokat kell megadnom, s átcserélni ezekre a kiemeléseket. Ez megy is, de az e-pubban az ő és ű helyett ? van. Másrészt a font be van ugyan ágyazva, de mintha a digital editionsben csak az alap Timesot döntené meg, nem igazi dőlt a betű. Mondjuk ez még hagyján, de a kérdőjelek igencsak zavarnak.

ff48bp 2010.04.08. 08:25:37

Még annyit: egyáltalán nem értek a programozáshoz, csak könyvet szeretnék csinálni, s abból kénytelen leszek e-pubot is, bár a véleményem nem változott róla, de azért remélem segít valaki. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.08. 08:39:25

@ff48bp:
Alapból szerintem el kellene felejteni a Digital Editions-t, mert a közhiedelemmel ellentétben alkalmatlan a feladata ellátására. Inkább javaslok egy (várhatóan) széles körben elterjedt ePub alapú olvasóeszközt.

Szerintem egyébként a fonttal és a karakterkészlettel lesz/lehet gond. Itt az OpenType lesz a nyerő. Nekem hasonló gondokat csak a rossz minőségű fontok okoztak, ott viszont mindenhol (PDF-ben és RIP-ben is kigyilkolta a fontokat).

ff48bp 2010.04.08. 08:42:34

@Professzore: Az a gond, hogy olyan readereken is olvasható kell hogy legyen, amik a Digital editionst használják, tehát valahogy rá kellene bírni az indi cs3-at, hogy normálisan exportálja a magyar ékezeteket. A betű, amivel próbálkoztam Times és opentype.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.08. 08:53:15

@ff48bp:
Én azzal kezdenék, hogy a teljes karakterkészletet, leglábbis a magyar karaktereket kiküldeném tesztoldalakon, többféle fontbeállítással. Ezt aztán addig ütném, amíg meleg. Nekem ő és ű betű tekintetében az Indi CS sok fejfájást okozott, míg rá nem jöttem, hogy típusváltozatonként eltérő kódlap lehet. Mivel ez igen erős bug, alighanem az újabbakban javítva van.
Másrészt meg szerintem a Times nem igazán alkalmas ekönyves típusnak, mivel kis méretben túlságosan elmossa a vékony vonalakat (erről lásd Dworkyll egyik írása alá firkantott kiegészítésemet).

ff48bp 2010.04.08. 09:34:43

Átváltottam Myriad pro opentype-ra, a betűket beágyaztattam (legalábbis bejelöltem, hogy ágyazódjon be), de maradt Times és maradtak a kérdőjelek az epubban. Itt valami idesign hiba, vagy valami más van, amihez nem értek.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.04.08. 10:00:07

@ff48bp: Tömörítsd ki valamilyen zip formátumot ismerő programmal a legyártott epubot, és nézd meg, benne vannak-e egyáltalán a fontok.

ff48bp 2010.04.08. 10:34:41

Most mindegyiket beágyazza, kivéve a normál timesot, annál nincs is csak kérdőjel. Amúgy a kézi betűtstílus nemigen érdekli, csak megmutatja milyen lenne, de azt nem ágyazza be.
Szívesen átküldök neked egy pár soros epubot, ha úgy gondolod hasznos lehet. A legvégén levő fett bekezdés érdes, mert amúgy normál, csak egy szó lenne benne fett.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.08. 10:36:43

@ff48bp:
Igen, a kutya valahol ott lesz elásva, hogy a teljes epub csomagból az indi kihagy valamit, vagy eleve rosszul csinálja meg. Alighanem érdemes lesz elmélyedned az XML rejtelmeibe, és szépen átnyálazni, esetleg összevetni egy "gyári" epubbal. Én gyanítom, hogy itt lesz a kutya elásva, az indi soha nem a szofisztikált exportjáról volt híres.

ff48bp 2010.04.08. 10:48:34

@Professzore: Az a baj, hogy erre nincs időm. Én ilyen dolgokkal soha nem foglalkoztam és most is inkább kihagynám az életemből, mert nem értek hozzá és nem érdekel. Azt hiszem megcsinálom a pdfet, aztán csinálok egy másikat elválasztások nélkül és keresek valamilyen konvertálót, ami csinál a pdfből epubot, de ezt nem tartom túl elegánsnak, ha már az embernek van egy ilyen programja. Szóval az indesign nem tud epubot csinálni, hiába van benne ilyen lehetőség.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.08. 10:57:47

@ff48bp:
Hát igen... Ismerős a helyzet. Ha iparszerűen kell csinálni, akkor szerintem érdemes rászánni azt a két-három hetet, hogy a technológia beváljon.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.04.08. 11:07:00

@ff48bp: Töltsd fel valahova és dobj egy linket. Lehet, hogy a fonthivatkozásokat írja bele rosszul (vagy sehogy). A kézimunkázást mindenesetre nem fogod megúszni.

ff48bp 2010.04.08. 11:21:34

Hú, hát valahogy megbarkácsoltam. Igazatok volt, a betűket jegyzi be rosszul. Nálam az xphez igazából nem is otf timesot adtak, hanem csak ttfet, s mikor egy valódi Myriad pro otfre cseréltem mindent, külön betűstílusokkal, akkor megjelentek az ékezetek. Amúgy a timesnál mindent beágyazott, csak a normálnál írt be valamilyen system font nevet, s gondolom ez volt a baj. Végül is myriaddal talán jobban olvasható lesz. Esetleg megpróbálnám egy otf timesszal is, ha valaki átküldené nekem mailben. Utána felteszem valahova, de most csak azt látnátok, hogy jó.

ff48bp 2010.04.10. 13:49:49

Sajna ez a CS3 verzió nagy vonalakban alkalmatlan e-pubra. Végül is fel kellett tennem egy CS4-et, hogy a bookmarkokat hozzátegye. Viszont a táblázatokban a vonalak nem látszódnak. Ez az xhtml sajátossága, vagy egyszerűen Indesign-hiba?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.04.22. 12:08:41

Hoppácsak:

biblieteka.hu/

Az egyetlen _megvehető_ könyv 950 forint. Az ár okés, de lehetne több/újabb is ;-)

ff48bp 2010.04.23. 09:29:28

Érdemes végigolvasni, hogy kicsit tisztábban lássunk. Szerintem elég jó cikk:

www.sg.hu/cikkek/73289/nem_nagy_uzlet_a_kiadoknak_az_e_konyv

SaGa 2010.04.23. 09:47:19

@ff48bp: Valóban érdekes. Szépen rámutat, hogy a könyvkiadók pont olyan hülyén számolnak, mint a zenei vagy filmes forgalmazók és az általuk felsorolt költség tételek, meg a valóság úgy nagyjából köszönő viszonyban sem állnak egymással...

Pl helyből a végfelhasználói árral példálózik, majd ezt lefelezi, hogy ennyi a kiadóé, amiből nem tud engedni.
Ne tegye. De ne is számolja föl a raktározási és szállítási költségeket, a forgalmazói jutalékot, mert az a terjesztőknél jelenik meg, náluk áll a könyv a polcon, ő teszi el a könyv végfelhasználói árának felét. Stb...

Mindegy. Az idő majd jól átlép rajtuk is, ahogy a lemezkiadókon is...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.23. 16:45:20

@ff48bp: @SaGa:
Namost, egyrészt a cikk messze nem akkora sületlenség, mint amekkorának beállítjátok. A "köszönő viszonyban sincs" és az igazi valóság között elég széles a mesgye, és bizony a cikkben írtakkal párhuzamba hozható kis magyar valóság messze nem olyan rózsás, mint azt ti elképzelitek.

Nem állítom, hogy az ekönyv olcsó (sem az eszköz, sem a tartalom), de botorság lenne 300-400 forintos darabonkénti ár iránt áhítozni ilyen évi pár száz, ritkán pár ezer darabos letöltési mennyiség mellett. Mégha az ezerszer felhozott papír+ekiadás együttes megjelentetését vesszük is alapul, akkor is a szamaritánus szolgálat kategóriájába esik az 500 forint körüli ekönyv (nyilván feltételezve, hogy nem akarjuk sem a szerzőket, sem a boltot, sem a kiadót ingyen dolgoztatni).

A zenei kiadókkal való példálózás is visszás: mennyiben változott ott a helyzet? Nagyságrendileg nem. A minőségi zenéért változatlanul igen sokat kell fizetni, a hulladékot meg 1 dollár/lemez áron fogják az emberek után vágni.

ibenny 2010.04.23. 23:02:02

@Professzore: Elhiszem, hogy van igazsag abban, amit mondasz, miszerint nem varhato, hogy 3-500 Ft koruli aron kerulnek majd forgalomba az e-konyvek. Ugyanakkor szerintem, ahogy mind szukebb, mind tagabb ismeretsegi koromet veszem alapul, s par felmerest, ugy gondolom, ennel sokkal magasabb aron viszont a kiadok reszerol nem realis az elkepzeles. Egy atlagos regeny ma 2500-3000 Ft, 2-2,5e Ft-ert a kutya nem fogja megvenni az e-konyvet akkor sem, ha az nagyon igenyes. Egyszeruen nem erre van kereslet. A legtobb potencialis vasarlo szamara az e-konyv azert nyujtana alternativat, mert a papirvaltozat toredekebe kerul csak. Ha viszont ilyen dragan akarjak forgalmazni a konyveket..velemenyem szerint eselytelen.

ff48bp 2010.04.24. 10:57:37

Azért remélem előbb-utóbb szerepe lesz a környezettudatosságnak is. Elég régóta vannak már szelektív hulladékgyűjtők, de én sokáig nem használtam őket, sőt mások sem nagyon, ahogy észrevettem. Aztán valami változott és ma már van olyan, hogy el sem férnek a tartályokban a palackok és üvegek. Azóta én is kicsit tudatosabban élek és képes vagyok összegyűjteni és hetente egyszer-kétszer elmenni oda és elvinni a palackokat. Biztos lesz idő, amikor a papír ára is fel fog menni, meg az emberek kezdenek rájönni arra, hogy ez legalább annyira fontos, mint a többi hasonló dolog.

SaGa 2010.04.24. 16:58:55

@Professzore: Az a baj a cikkel, hogy már megint keveri a végfelhasználói ár és a kiadói ár fogalmát...

Induljunk el a kályhától.
Van egy könyv, legyen az ára 2100 Ft a boltban.
Ebből durván egy százas az államé, mint ÁFA.
Marad 2000.
Ez a végfelhasználói ár.Azt írtad korábban, hogy a terjesztői jutalék 40-60% között mozog. Vegyük ezt 50-nek. Azaz a kiadótól ezt a könyvet a terjesztő 1000 Ft-ért veszi át.

Ennyiért már nyereséges a kiadónak a dolog.

Ebből számoljuk le a nyomtatási és raktározási költségeket. Kérek egy árat, hogy ez mennyibe fáj 2000 kötetes nyomtatással számolva kötetenként.
Legyen mondjuk 150 Ft (de javítsatok ki, ha ennél kevesebb)

A megmaradó összeg (850Ft) az, ami közös az elektronikus és a nyomdai kiadás esetén.

Tételesen: Szerző díjazása, fordító (ha idegen nyelvű könyvről van szó), lektor, tördelő, a kiadó egyéb üzemelési költségei (víz, villany, portás, stb...), meg amit a cikk felsorol: egyéb kötetek veszteségeinek fedezése, kezdő írók támogatása, stb... Ez mind benne van ebben a 850 Ft-ban...

Innen indul az e-book. A fájl megvan, hisz a nyomda is úgy kapja. Kell valaki/valami, aki konvertálja. Egy szerver, amin fut a bookstore, ennek vannak költségei. Jön hozzá a DRM, a banki tranzakciók költsége és a 25% ÁFA.

Legyenek ezek a költségek magasabbak, mint a nyomdai és raktározási (bár ez biztosan nem így van), számoljunk 200 Ft/ eladással. Tehát nettó 1050 Ft-ból a kiadónak már nyeresége is van. Ehhez jön az ÁFA, ~203Ft. Eredmény: 1303 Ft...

Ehhez képest a cikkből az jön le, hogy kb 2000-nek kellene lennie, mert csak akkor nyereséges.

Azért hasonlítom a zenekiadókhoz a dolgot, mrt amikor azok a kalózkodás veszteségeit számolják, szintén a bolti árral számolnak, holott a kiadó annak csak töredékét kapja, a többi a terjesztőé, akinek a jövedelmét ne akarja már a kiadó a sajátjaként elszámoltatni...

SaGa 2010.04.24. 17:02:44

@Professzore: Ja igen. A zene minőségét nem az ár határozza meg. Az árat sem a minőség. Az ár a kiadó pénzéhségéből következik.
Van nekem olyan minőségi zeném, amit a zenekartól lehetett letölteni ingyen, mégse dőlt össze a világ...

SaGa 2010.04.24. 17:04:34

@SaGa: Bocs: 263 Ft az ÁFA, azaz a végösszeg 1313 Ft...

SaGa 2010.04.25. 14:27:28

@SaGa: Nem tudom, hogy ezért nem jött-e reakció, mert nem olvasta senki, vagy azért, mert amit írtam helytálló, de folytatnám. Azért kell folytatnom, mert a fenti összegekben van egy csapda, amit a kiadók maguk építettek bele a dologba. Az egy kötetre eső alapár (az a 850 Ft/db) ugyanis példa kötetünk esetében akkor fedezi a kiadó költségeit, sőt képez némi tisztes hasznot, ha ebből a könyvből 2000 (kettőezer) példányt akar el/kiadni a kiadó nem többet.

Én még emlékszem arra, amikor a könyvek ára a megfizethető kategóriába esett, hogy egy-egy könyv tízezres példányszámokban fogyott.

Na mostan: ha a kiadó 2000 példány esetén 850 Ft/db árral a pénzénél van, akkor ez azt jelenti, hogy neki erre a könyvre 1,7 millió Ft bevétel van betervezve. Ha ezt a könyvet kiadta 2000 db papír példányban és azt el is adta, a pénze visszajött, az e-könyv már csak hab a tortán. De ha úgy számol, hogy értelmes áron akár 10000 (tízezer) példányt is eladhat, e-book formában, akkor a kiinduló ár 170 Ft/ darab. Ehhez jön az e-book store üzemeltetési költsége, ami áll fix és arányos részekből. Erre számoltam kötetenként 200 Ft-ot. Feltételezve, hogy a DRM és a tranzakciókhoz kötődő összeg példányszám független, fix összeg, az egyéb költségek (szerverek ára, villany, szerverhosting, üzemeltető, stb...) ellenben eloszlik, egyezzünk meg 180 Ft/db-ban. Azaz, ha a kiadó a könyvért kap 350 Ft-ot, akkor nyeresége van. Erre jön az ÁFA: 88Ft, azaz, 438 Ft-ba kényelmesen belefér az e-könyv, és ebben benne van az összes olyan költség, amit a kiadók panaszlistájában megtalálhatunk...
Összesen annyi kell, hogy ne 2, hanem 10 ezer példányt adjon el.
Ilyen áron el tudna...

Hozzá tenném, ez a papír könyv árát is lejjebb hozhatja, hisz a 10000 példány esetében a 170 Ft a papír könyv esetében is a teljes kiinduló kiadói bevétel igény, erre jön a nyomda, raktározás, amire számoltunk 150 Ft-ot, ha 2000-et nyomtattat, és erre jön a terjesztői jutalék (a 320Ft még egyszer), meg az 5% ÁFA, azaz 672 Ft-ért már nyereségesen megy a kötet, papír alakban is...

Mivel a tételes nyomdai költségeknek nem vagyok birtokában, a végösszeg mozoghat föl-le 5-10%-ot, de gyanítom nem többet...

Rosszul gondolom? Ha igen, kérek egy tételes (Ft-ban, nem szólamokban) költség listát, ami alapján egy létező kiadó egy könyv fogyasztói árát beállítja, egy ténylegesen létező kötetről...

SaGa 2010.04.25. 14:32:10

@ff48bp: Izé... Khmmm...
Egy műanyagból, High-Tech gyárakban készített, áramot fogyasztó (legyen bármely takarékos is) kütyüt hadd ne tekintsek már a környezettudatosság példájának. Akkor sem, ha a másik pólus a papír...

Van itthon úgy 2000 db nyomtatott könyv. Az egész nem tesz ki 1 köbméternyi papírt, ha jól emlékeszem a költözéskori dobozok mennyiségére. De egye fene, legyen 2 m^3.
Elkészülte után sem áramot, sem egyéb energiát nem fogyaszt, ha vigyázok rá évtizedekig meg van és bármikor olvashatom, áramfogyasztás nélkül, vagy pont annyival, amennyit egy e-inkes e-book reader mellé még be kell feccölni, világításilag...

Természetesen az e-bbok readernek megvan a maga előnye a könyvekkel szemben, de ez nem a környezetvédelem, inkább csak a kényelem...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.04.25. 15:21:41

@SaGa: Külföldön élve: igenis környezettudatos az ekönyv :)

ff48bp 2010.04.25. 21:53:08

Azt hiszem a lényeg, hogy az ember higgyen valamiben és biztos, hogy az sokat segít. Általában a fórumozók között sok a szkeptikus és túl sokat gondolkodó ember, ami rendjén is van, de az élet általában ennél bonyolultabb. Ha van egy trend, azt meglovagolja mindenki és ez nem mindig hátrányos. Persze, mindek elzárni a csöpögő csapot, tényleg mit számít az a pár csöpp, de ha valaki összegyűjti a palckokat, az hamarabb elzárj a csöpögő csapot és kevesebb kutyaszart hagy a kutyája után a járdán, meg több zöldséget eszik és hétvégén többször ráül a biciklire. Nem akarom ragozni, de igenis illik ebbe a képbe az e-könyv környezetbarát képe. És jól van, ha így van. Nem számolgatni kell, hanem érezni. Szívvel. Ne gondolkodj túl sokat, mert az nem tesz túl jót a léleknek.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.26. 16:49:29

@SaGa:
Lesz ezekre válasz, csak kicsit elhavazódtam volt...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.29. 21:27:43

@ibenny:
No, nézzük sorban.
Az árat a kínálat és a kereslet aránya fogja itt is meghatározni. Lehet, hogy keveset adnak el, de azt drágán, talán meg fogja érni nekik.
Azonban az ár itt nem az egyedüli szempont (bár felettébb lényeges). Ha az ekönyvet és a papjrkönyvet tulajdonságaik (és a feléjük támasztott elvárások) szerint hasonlítjuk össze, akkor pár furcsa eltérés szembeötlik: mobilitás, eladhatóság, méret, súly, ár, sérülékenység stb. A kinek mi fontos elv alapján bizony minden embernek másképp lesz jó az ekönyv és a papírkönyv.
Üdvözítő lenne az ekönyvtől is megkapni ugyanazt a mobilizálhatóságot (eladhatóság, kölcsönözhetőség, több ember általi olvashatóság), mint egy papírkönyvtől, akár még (közel) azonos áron is. A sok szempont összehasonlításával viszont a papírkönyv még így is győz, nem is kevéssel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.29. 21:37:33

@SaGa:
Nagyon rössz értékekkel és rossz elvel számolsz.
Egyrészt a nyomtatás nem 150, hanem 300-350 forint, az előkészítés 2000 példánynál darabonként kb. 70-80 forint (tervezés, tördelés), plusz a tartalmi előkészítés költségei.

Másrészt, és ezt kellene végre-valahára tudatosítani mindenki fejében: a kiadó nem egyetlen kötet teljes gyártási és kereskedelmi ciklusa alapján számol árat, hanem évi 100-200, a nagy kiadók 600-800, esetleg ezernél több kötettel. Az ármeghatározást a végfelhasználói árral kezdik, és nem fognak effektív megétülést számolni egy-egy könyvre külön, mert így kijönne, hogy bizonyos könyveket nincs értelme kiadni (én például csináltam olyat, amin az OSZK kötelespéldányon, a kiadói tiszteletpéldányokon és a szerző 10 ajándékkötetén kívül összesen (!!!) 5 darab fogyott). A kiadó azzal számol, hogy az üzemszerű működése nyomdai és minden egyéb költséggel kumulatíve mennyi, ehhez számol (tapasztalati úton) egy bevételt, vagyis hogy hány könyvet kell ennek fenntartásához (és a nyereséghez) eladnia, szintén kumulatíve. A többi becslés, semmi több.

Csakhogy ekönyvre nem lehet becsülni.

Bár azt hozzá kell tenni, hogy elvben (de kizárólag elvben) már megjelent vagy épp most megjelenő kötetek ekönyvesítése miatt az elektronikus tartalom gyártási költsége számottevően nem növeli meg a kiadó (ismét hangsúlyozom) kumulatív kiadásait, vagyis kizárólag közgazdasági megközelítéssel tekintve a kérdésre költséghatékonyabb gyártás valósulhat meg. Egyszerűbben: elvben, nagy gyártási kapacitást feltételezve az ekönyvnek olcsóbbnak kell lennie a papírváltozatnál. És nem is kevéssel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.04.29. 21:44:14

@SaGa:
No, a kérdésed egy részére választ kaptál az előbbi kommentemben.

Házi feladatként nézd meg kérlek Tímár Péter Egészséges erotika című kitűnő (és egyébként végletekig elmebeteg) filmjét!

Az "átkos" tízezer (sőt, százezer!) darabos példányszámai erre az országra az értelmetlen és indokolatlan túltermelésről tettek tanúbizonyságot. Akkor szokás volt méterre könyvet venni (NEM vicc!). Ezt nyugodtan el lehet felejteni.

Ahhoz, hogy az általad felvázolt elv működjön, egy tételnek kell teljesülnie: nagy mennyiségben kell elektronikus és papírkönyvet gyártani és értékesíteni. Ez brutális és roppant kockázatos befektetés bármelyik kiadó részéről. Márpedig amíg a piac nem fejlődik fel ennek befogadására, addig marad a mostani áldatlan helyzet.

SaGa 2010.04.30. 13:39:53

@Professzore: Azt eddig is gyanítottam, hogy a kiadó nem könyvenként áll neki számolgatni, hanem tudja, hogy van egy adott működési költsége, ezzel szemben szeretne annyi bevételre szert tenni, hogy nyeresége is legyen belőle és ezt kell neki az adott évben eltervezett 100-200 kiadott kötetből bevennie.

Nincs is ezzel gond.
Amire inkább kíváncsi lettem volna: elmegyek egy író képviselőjéhez, hogy megvenném a kiadási jogokat, magyar nyelven, mondjuk 2000 példányra. Mond egy összeget. Ha ugyanezt a könyvet, 5000 példányban admám ki, az belefér ebbe az összegbe, vagy mond rá egy nagyobbat?
Mert az összes többi költség azonos marad, illetve a nyomdai növekszik példányszámtól függően, de nem azzal arányosan (többet nyomatok, darabonként olcsóbb lesz).

Besülni meg az e-könyvre is lehet, csak végig kell járni az utat, megnézni, milyen kiadásokat kell még beszámítani, illetve az adott könyvre lesz-e elegendő vevő várhatóan, vagy sem-
Ez is csak egy üzlet, semmi több.
Az meg ne érdekelje a kiadót, hogy a könyvei azért fogynak el a polcról, mert valaki méterre veszi a "könyvtárszoba" díszleteként, vagy el is akarja olvansi őket. Az a lényeg, hogy
elfogyjon.

Nekem nem kell a film ahhoz, hogy tudjam, milyen volt az a rendszer. Éltem benne eleget, felneveltem 3 gyereket, megfordultam elég sok helyen, mint munkaerő (kocsimosó, raktáros, raktári segédmunkás, autószerelő, benzin gyártó műszakos, informatikus, stb...), ismerem azokat a viszonyokat, nem sírom vissza, de a könyveket, a megfizethető és bőségesen vásárolható, minőségi kiadványokat igen. Azokat, amelyeknek nem a címlapja képviseli a legnagyobb értéket, mint manapság soknál...

ysani 2010.11.09. 18:41:05

Még egy magyar e-könyváruház van: a Kossuth Kiadó égisze alatt működő Multimédiapláza. Vannak ingyenes könyvek is.
www.multimediaplaza.com/ekonyvek

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.09. 19:14:07

@ysani:
Szia!
Köszi! Beveszem a következő cikkbe. Csak az időpont kérdéses még...

ysani 2010.11.10. 00:27:00

Szívesen, nem érdekem reklámozni az említett oldalt, de meglepő, hogy az eddig felkeresett e-olvasókkal, e-könyvekkel foglalkozó honlapok egyikén se találkoztam vele..
Amúgy gratula a bloghoz, sokat