Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Hogyan is kell(ene) e-könyvet kiadni – avagy párhuzamok, kereszteződések, buktatók és mérföldkövek

2010.01.13. 07:00 Professzore

Sokan sokféleképp ideologizálták végig az e-könyvek előállítását, ideje hát, hogy az összes érintett fél: a kiadók (és közvetve a szerzők), a „vas” gyártói, a forgalmazók, valamint az olvasó, mint ezek végfelhasználója szemszögéből is megvizsgáljuk a kérdést. A legtöbb internetes irodalom tartalmát tekintve két szélsőséget képvisel: vagy szigorúan az olvasóeszközök technikai paramétereire/kínálatára koncentrál (mint az Index CES-ről beszámoló cikke), vagy kissé teoretikusan az egész technológia rákfenéit ostorozza, sokszor ésszerű megoldási javaslatok nélkül. Az írásban kísérletet teszek a szempontok összegzésével és egymás ellen állításával rávilágítani a nehézségekre és az ezekből kivezető lehetséges, általam optimálisnak tartott megoldásokra.


Kezdjük a velejével!

A „gyártók” célja egyértelműen az, hogy profitot termeljenek, függetlenül attól, hogy a termék elektronikus tartalom vagy kézzel fogható eszköz, illetve ezek valamely egységbe gyúrt, csomagolt vagy erőszakolt kombinációja. A gyártói és kereskedői profit az itthon hagyományosnak tekinthető könyvterjesztési eljárás alapján meglehetősen szélsőséges, amennyiben a kereskedő adott áron átveszi a kiadótól (gyártótól) a könyvet, majd annyiért adja el (sokszor utólagos elszámolás mellett), amennyiért eladhatónak gondolja. A kiadónak okosan kell az árral sakkoznia, hogy a termék előállításának minden mozzanatát ki tudja fizetni és lehetőleg még nyereségre is szert tegyen. A kereskedőnek jórészt csak abban áll a kockázata, hogy a tárolási/logisztikai költségeken bukik, ha az adott címből adott idő alatt nem képes az elvárt mennyiséget értékesíteni. Ez a recept, ha papír-könyvről van szó.
Széles körben elterjedt tév-nézet, hogy az e-könyvek tartalma esetében mindez gyökeresen másként van. Pedig abszolút nem: egy e-könyv gyártásakor sem lesznek semmissé a tartalom legyártásának költségei, éppen csak a szerkezetük, és kis mértékben a nagyságuk alakul át. A kereskedő oldaláról is ugyanez a helyzet: a megfelelő eredmény eléréséhez hasonlóképp ki kell fizetnie a terjesztés rá eső költségeit a villanyszámlától kezdve az adminisztrációs személyzeten át a marketingig.
A hardverek, vagyis az elektronikus tartalmak elolvasására optimalizált céleszközök gyártóinak is a profit az elsődleges céljuk. Igyekeznek olyan piacképes terméket előállítani, amelyet megvesznek, adott ideig használnak, majd később újat vásárolnak helyette. A fejlődés éppúgy visszás lesz, mint ahogyan bármilyen fogyasztási cikk esetében láthatjuk: „tökéletes” konzumer termék nincsen, mert valami mindig hiányzik belőle.
Az olvasó, vagyis a vásárló célja a legösszetettebb: szeretne kedvező áron a számára fontos (kívánt) tartalomhoz hozzájutni megfelelő minőségben és persze a lehető legegyszerűbben. Egy papír kiadású könyv esetében ezek a feltételek jobbára teljesülnek: minden érdekelt fél számára (nagy átlagot tekintve) kielégítő egyensúly alakult ki.
Csakhogy mindennek szükségszerűen változnia kell az új technológia megjelenésével, és ennek a már érezhető lassú változásnak érkeztünk mostanában egy fontos mérföldkövéhez. Innen számos lehetséges útvonal vezet egy-egy teoretikus jövő felé, azonban egyértelműnek látszik, hogy ezek közül néhány a technológia ma ismert és többé-kevésbé elfogadott/elterjedt megoldásainak gyors és kegyetlen bukását eredményezheti.

Működő és mégis „rossz” modellek

Az Amazon kitűnő példa a klasszikus „állatorvosi ló” jelenségére. Első igazán nagyként valószínűleg csaknem minden létező hibát elkövettek, illetve követnek el a mai napig. A történet természetesen az e-könyvek előtt kezdődött, az internet egyik legismertebb (ha nem „a” legismertebb) on-line könyváruházával. Adott volt tehát a fenti reláció egyik fontos és kihagyhatatlan szereplője: az értékesítő. Adott lett egy félig gerjesztett, félig igényeken alapuló piaci helyzet: az e-könyvek iránti igény.
Nehéz eldönteni, hogy minta volt-e, vagy csak egyszerű véletlen a hasonlóság egy másik óriás, a gyártóból kvázi értékesítővé manifesztálódott Apple szinte ugyanazon elvek alapján felépített szisztémája. Hasonló helyzetben hozták létre a világ egyik legismertebb brand-jét: az iPod-ot és a hozzá kapcsolódó szolgáltatáscsomagot (iTunes). Mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a két üzleti modellt kiagyaló emberek fejében ugyanazok a kérdések merültek fel: mi az, amely a legfontosabb vásárlói preferenciák megtartása mellett a lehető legnagyobb profitot hozza. És erre többé-kevésbé ugyanazt a választ adták. Emlékszünk még? Ésszerű ár, megfelelő kínálat és egyszerűség. Itt az iPod még mindig hátránnyal indul: számítógép, internetelérés és ezek alapszintű ismerete kell hozzá. Az Amazon a Kindle-lel ezt a méregfogat húzta ki azáltal, hogy megfelelő műszaki megoldásokkal, adminisztratív/logisztikai (és vélhetőleg jogi) lehetőségek kiaknázásával „rövidre zárta” az utat a gyártó és a fogyasztó között: az eszköz maga lett az áruház.
A recept dióhéjban egyszerű: megállapodás a tartalomgyártókkal (könyvkiadókkal) normális áron, megfelelő minőségben és mennyiségben legyártott késztermékre. Megállapodás egy hardvergyártóval kitűnő minőségű és elfogadható árú, egyúttal a saját érdekeket szigorúan védő megoldás kifejlesztéséről és később gyártásáról. Maga az értékesítési felület, amely a belépőt jelenti az új világba, adott volt: 1995 óta működik, pillanatnyilag a világ egyik legnagyobb on-line kereskedése, az amazon.com. Csak egy ajtót kellett nyitni rá, hogy maga az olvasó is (itt mindkét értelemben) be tudjon jutni rajta.
Közismert azonban, hogy mind a Kindle, mind a köréje szőtt értékesítési rendszer bővelkedik hiányosságokban: a 350 ezres, jórészt angol (amerikai) tartalom a világ jelentős része számára irreleváns, merthogy nem értik (hiába elérhető a hardver és a tartalom is a világ számos országában). A privát tartalom kezelhetősége, az olvasás „követhetősége” (vagyis a személyhez kapcsolt szokások közvetlen vizsgálata), a kvázi-cenzúra (tartalmak önkéntes törlése és/vagy megváltoztatása) mind megalapozott, és jórészt jogosan aggasztó fenntartások.
A helyzet megoldása azonban messze nem olyan egyszerű, mint az első látásra feltételezhető lenne.

Az e-könyv-paradoxon

Adott ugye az olvasó és az ő igényei. Ezekre kellene tehát egy, a többi fél érdekeit nem sértő, egyúttal számukra az elvárt igényekhez igazodó megoldást találni. Ezeket relációba kapcsolva könnyen megérthető, hogy miért is akkora jelentőségű a mostani helyzet. A legalapvetőbb tételből kiindulva, nevezetesen hogy az olvasó olvasni szeretne, máris egy olyan kérdéskört feszegetünk, amely rengeteg kényes és ezért kínos témát vet fel. Első körben tekintsünk el attól, hogy mi az eszköz, amelyen az olvasó olvas, és vizsgáljuk csupán azt, hogy mit olvas. Ahhoz, hogy egyáltalán legyen mit olvasnia, tartalomra van szükség. Az olvasót tehát össze kell kapcsolni a tartalom eredendő előállítójával, a szerzővel. A teljes kiadói technológia részletes elemzése helyett engedtessék meg trivialitásként kezelni, hogy a megfelelő minőségű késztermékhez elengedhetetlen, hogy a szerző és a fogyasztó között „történjen” valami: ez maga a könyvkiadás, nemes kifejezéssel a sajtó alá rendezés. Mindez pénzbe kerül. Ezen kívül felmerül a szerzői jog védelmének kérdése is: amit valaki létrehozott, azért szeretné méltó fizetséget kapni. Az olvasó azon igényével tehát, hogy nagy választékból elfogadható áron tudjon mazsolázni, pillanatnyilag a kiadók (és természetesen ezen belül minden, a késztermék előállításánál közreműködő ember) jelentik a legszűkebb keresztmetszetet. Itt alakul ki az első paradoxon: a kiadó (gyártó) számára túlságosan sok ismeretlent tartalmaz az az egyenlet, amely alapján megfelelő, nagyüzemi gyártásra alkalmas technológiát tud felállítani, ennek híján azonban nem lesz tartalom, vagyis a fogyasztó alternatív megoldásokat fog keresni.
A kiadókat (különösen idehaza) nem csak saját tehetetlenségük vagy a szerzők/fordítók elutasító hozzáállása akadályozza, hanem az is, hogy nem tudják: mekkora tömegnek, milyen technológiával és milyen módon állítsák elő a terméket. A legkomolyabb egyik akadály, hogy nincs egységesen elfogadott szabvány. Aztán ott van a jogvédelem kérdése is: hogyan biztosítható, hogy a tartalom mindig a „tulajdonosa” birtokában maradjon, még úgy is, hogy időközben — ahogy egy hagyományos könyvvel is megteszi — kölcsönadja másnak vagy értékesíti egy antikváriumban. Az Amazon/Kindle páros kő kemény másolásvédelme, illetve a rendszerbe beépített további védelmi eszközök határozott szélsőséget képviselnek. Viszont nehéz meghúzni azt a határt, amelyen minden érdekelt fél jogai és elvárásai egyaránt optimálisan érvényesülnek.
Az e-könyv-szabványok csatáinak mellékzöngéje a másolásvédelmi technológiák összecsapása. Ha ennek a háborúnak a végére érnénk, komoly fellendülés lenne a tartalomszolgáltatás területén. A tejjel-mézzel folyó kánaán optimális és talán kicsit utópisztikus víziójában független, a saját terméküket ésszerű (követett) másolásvédelemmel óvó, egységes szabványt alkalmazó tartalomszolgáltatók, ezek kisebb-nagyobb csoportosulásokon alapuló független, illetve közvetlenül a tartalomgazdákat kiszolgáló egyedi értékesítési pontok, valamint a mindezek kezelésére messzemenően alkalmas hardverek jelentik. Ettől pillanatnyilag azért állunk roppant messze, mert a tartalomszolgáltatás formátum tekintetében esetleges, a másolásvédelem rendkívül zárt és/vagy nagyon szigorú. Eképp a hardverek vagy „mindent” támogatnak kicsit, vagy csak egy dolgot „nagyon”, sokszor mellőzve azokat az olvasó szempontjából fontos szempontokat, mint az elsőrangú olvashatóság, személyre szabhatóság, egyúttal sok az olvasás tekintetében felesleges funkcióval a képnézegetőtől az USB-háttértár funkción át az mp3 (hamarosan mp4) lejátszásig.
A piacon látható/tapasztalható bőség az olvasóeszközök tekintetében pillanatnyilag csak arra jó, hogy az alternatív tartalom-források felé tereljék a meglehetősen tanácstalan olvasókat. A Dworkyll olvtárs által a Kindle2-ről szóló cikkben kitűnően megfogalmazott „mindegy mit, csak a mi eszközünkön” szemlélet ugyanúgy nem jó senkinek: az olvasó az „olcsó húsnak híg a leve”-effektussal szembesül, amelyhez a lopás keserű szájíze társul. Az olvasóeszköz gyártója nem tud optimalizálni: „mindent” kell tudjon a készüléke, így persze semmit sem fog igazán jól tudni, a legtöbb esetben pedig nehézségekbe fog ütközni a legális tartalom elérése is. Végül persze rosszul jár a kereskedő és a tartalmat gyártó kiadó is, hiszen bevételtől esik el — mégha nem is az „egy könyvletöltés = eggyel kevesebb eladott könyv” szabálya érvényesül.
A paradoxon tehát abban áll, hogy a négy fő szereplő egymás felé támasztott igényei, és az ezekre egymásnak adott válaszok egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen illenek össze.

Mégis, merre lehet a kiút?

Egyszerűen fogalmazva lehetne mondani, hogy ott, ahol a pénz van. És bizonyos értelemben valóban ez a helyzet, hiszen a tőkeerős kereskedőhálózatok (Barnes&Noble, Amazon) megalkották és a maguk módján tökélyre fejlesztették a mindenkinek majdnem legeslegjobb helyzetet, ezzel egyrészt irányt mutatva egy lehetséges egységes szabvány kialakulásához, másrészt előre vetítve egy szélsőségesen centralizált, hosszú távon monopolista, vagy ahhoz közeli piac létrejöttét. Nekem a B&N hangyányit rokonszenvesebb, mert egyrészt nagyobb a választéka, másrészt szebb és használhatóbbnak tűnik az olvasója, harmadrészt hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre más gyártókkal, így a minden tekintetben nagyot ütő Plastic Logic-kal is.
A piacra a vásárlói igények mellé megérkeztek és folyamatosan érkeznek a kielégítő tudású és elfogadható árú hardverek. A nagy hiány az „olcsó”, ésszerűen „védett” és kellően nagy választékban rendelkezésre álló tartalomban van. Ennek előállításához viszont pénz kell, méghozzá nagyon sok, ez viszont — a jelek szerint — a kereskedőknél van legnagyobb bőségben. De önmagában még a pénz is kevés az üdvözüléshez, ameddig nincs arra vonatkozó törekvés, hogy egységes, mindenki által elfogadott és használt szabványrendszer legyen az egyedi (kiadó+)kereskedő+eszköz kvázi-szabvány kombinációk helyett. A Dworkyll által megírt O'Reilly-féle elegáns megoldás egy szükségszerű rémálom: hosszú távon nem fenntartható a tartalmak többféle formátumban való gyártása, mert aránytalanul sok idő, és épp ezért tengernyi pénz kell hozzá, ráadásul a megfelelő (és egységes) minőség megvalósítása sem egyszerű feladat.
Tehát: szabvány a formátumra, szabvány a másolásvédelemre, szabvány az áruházakra. Ezekhez igazodva lehet tartalmat gyártani, eszközt fejleszteni és kereskedéseket létrehozni. És itt egyáltalán nem annyira irreális egy olyan jövőbeli, egyébként a mostani „papíralapú” piachoz hasonló egyensúlyi helyzet, amelyben éppúgy helye van a 30-40-60%-os árengedményeknek, mint az e-könyv antikváriumoknak.

És addig mi legyen?

Bízni kell. Bízni kell az olvasóban, hogy olvasni akar, és hajlandó fizetni azért a tartalomért, amelyet vásárlásra és olvasásra felkínálnak neki — még akkor is, amikor az warezként ingyen is elérhető.
Fejleszteni kell — olyan megoldásokat, amelyekkel költséghatékonyan kiszolgálható a mostani széles és zilált formátum-kínálat: vagyis törekedni arra az optimális helyzetre, hogy egy-egy formátum kötöttségeinek figyelembe vételével is minden lehetséges eszközön olvasható legyen a tartalom (lásd: O'Reilly). A szabvány véglegesítésekor még mindig egyszerűbb a redundanciát törölni és a véglegesen finomítani, mint nulláról elölről kezdeni az egészet.
Tartalmat kell gyártani, méghozzá sokat. Nagyon hamar komoly piaci részesedésre tehet szert, aki most elsőként lép a (magyar) piacra olyan megoldással, amely a könyvolvasók széles körének optimális, e mellett még nem bonyolultabb hozzá jutni, mint 25 deka szeletelt párizsit venni a sarki közértben.
És végül forszírozni kell a helyzet tisztázását: az egységes formátum, egységes védelem és az egységes kereskedelmi elvek lefektetését.

És mi lehet itthon?

Ha hazai könyvkiadó lennék komoly tőkeerővel, a 2009-es évet már azzal kezdtem volna, hogy a saját kiadási jogaim közül összeválogatok tekintélyes mennyiségű, várhatóan az olvasók által kedvelt darabot, majd hozzáláttam volna ezek optimalizálásához valamely e-formátumra, lehetőleg egységesen és legalább a nyomtatott változat minőségében. Ezalatt kerestem volna egy eszközgyártót és egy ezzel kompatibilis DRM-rendszert.
Mostanában készítenék egy saját honlapot és minden különösebb faxni nélkül kitenném az elérhető tartalmat (legalább két-háromezer címet), továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvezményesen, sőt, majdnem ingyen adnám az eszközt. Másképp: összegyúrnám az itthon megszokott telefonértékesítési eljárást az Amazon/B&N/iTunes üzleti modelljével. A sima boltokban és az e-boltban is lehetővé tenném a próbaolvasást (tartalomjegyzék alapján 10-15 oldal letöltése egyedileg, időkorláttal), illetve ha a DRM lehetőséget ad rá, akkor a kölcsönzést is (készülék—készülék és bolt—készülék között is).
Mindezt indítva mondjuk a Könyvfesztiválon komoly megelőző gerillamerketing/hype/sajtómegjelenés kíséretében.
Persze ez bizonyos tekintetben szigorúbb eljárás, mint az Amazoné, mivel  kínosan ügyelnem kellene a kiadott tartalommal való visszaélés elkerülésére, amire jobb híjján a nagyon kemény DRM és a nem kevésbé erős és hatékony titkosítás/lezárás lehetne csak a megoldás.

eszvéesz...

Én olvasóként a magam részéről várok:

  • megfizethető, jó minőségű magyar nyelvű tartalomra;
  • ezt fogadni képes, kompromisszumoktól mentes olvasóra (amelynek az ára szinte lényegtelen).

Addig marad a HTC Touch Pro kis kijelzője, a Mobipocket és a MEK.

 

A post szerzője magát kifinomult és egyúttal körmönfont fogyasztónak tartja, közel 20 évig dolgozott könyvkiadási területen előkészítőként, tervezőként és szakértőként, első e-mailes felmérését elektronikus könyv témában 1999-ben indította.

 

102 komment · 1 trackback

Címkék: vásárlás e könyv könyvkiadás e könyvesbolt elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr641667129

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A kiadás jövője 2010.01.14. 10:49:59

Az utóbbi időben viszonylag kevés, a szellemi alkotásokkal foglalkozó poszt volt. Ennek az alapvető oka az, hogy amennyire látom, a jogi kérdések nagyjából tisztázódtak a szerzői jogok filecserét érintő részterületén, az pedig többé-kevésbé irreleváns ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2010.01.13. 08:36:58

A drm-et szerintem nyugodtan el lehet felejteni. Az ezzel kapcsolatos formátumokat is. Annak nem vagyok ellensége hogy ésszerű árat fizessek egy e-könyvért, de az árért cserébe elvárom hogy nyílt formában legyen (Pl. pdf) amit aztán átvihetek Pl. egy másik eszközre is ha az adott olvasó tönkremegy, lecserélem, stb.

Szerintem hosszú távon a megoldás az lehet, ha a kiadók költségeit a minimumra csökkentik, lényegében webáruházként működnek pár %-os haszonnal az író és a fogyasztó között. Mondjuk ha egy könyvből kapna 500 forintot az író, 100-at a kiadó az kb. korrekt lenne. Ennyiből az előbbi tördeli is a könyvet, legalábbis olyan formában írja meg hogy automatikusan tördelni lehessen (az e-olvasóknál ez annyira úgysem lényeg), az utóbbi pedig értékeli, felteszi a weboldalára és lebonyolítja az eladást. Esetleg még élhet a reklámokból is.

Vagy független írók - elsősorban nagyobb nyelvterületen - élhetnek eleve a reklámokból, ha sokan töltik le a könyvüket a személyes weboldalukról akkor simán megélhetnek belőle.

midnight coder 2010.01.13. 08:39:02

Ja, és egy igen lényeges funkció kimaradt az e-bookokból legalábbis idáig: a szótár. Ezért is jobb egy netbookon könyvet olvasni. Arra az ember feltesz egy stardict-et és meg van oldva a kérdés.

TuskóHopkins 2010.01.13. 08:58:51

Üdv!
Nemrég olvastam az Indexen a brit tinik 800 szavas szókincséről.
Hogy nálunk se legyen ez a helyzet én is támogatom az ingyenes tartalmakat.
Nem tudom, hogy a MEK jelenleg hogy áll, de annak alapján elég jól el lehetne indulni.
És persze kell egy megfizethető olvasó is. Nekem ez jelenleg kb. 50000 alatt van.
Addig mobilon olvasok.
Egy "prc" könyvtárról tudok, ahol javarészt sci-fi és fantasy irodalom van, de pl. megtalálható Rejtő, Agatha Christie is.

garp74 2010.01.13. 09:11:21

@midnight coder:
látszik, hogy még nem láttál írót, ha feltételezed, hogy használható formában le tud adni egy kéziratot. a kiadóknak jelenleg sincs pár%-nál több "hasznuk", költségük viszont annál több. a verseny ezt töri még lejjebb, aminek a következménye az, hogy egyre több a (tartalmilag és formailag) rossz minőségű könyv.

pop_eye (törölt) 2010.01.13. 09:16:00

Azért a velejéhez hozzátartozik, ami szerintem elég sok ember szemét csípi, hogy a kereskedők egy könyv árából 54-60%-ot tartanak meg. Napokban jelent meg, hogy szeretnék ha 60% lenne az övék. Ez a szerző szemszögéből nézve aránytalan.

E-könyv gyártási költségén ha jól figyeltem, akkor csak a tördelést és a raktározási költséget lehet megspórolni, de jön két költség a védelem (DRM, royalty) és a webshop (kezdeti és folyamatos költségei).

Biztos, hogy olcsóbb egy e-könyv, mint egy papír alapú?

manager2008 2010.01.13. 09:20:17

Érdekes a cikk. Természetesen sok olyan dolog van, amit elfogad a jövőre nézve pedig nem biztos hogy így alakul majd az egész rendszer.

1. A könyv formátumú ismeret átadással millió probléma van ha kicsit is szakmai célja van a közlésnek. Nem véletlenül alakult ki a (tudományos és egyéb) cikkek rendszere. A teljesnek gondolt, egy adott célnak megfelelő ismeretek átadását tartalmazó "könyv" szinte sosem teljes, sok dolog kidolgozatlan vagy csak érintőlegesen megemlített. gyakorlatilag keresgélni kell benne azt a cikk terjedelmű ismeretet ami tényleg hasznosítható. De a könyvet teljes áron veszi meg az olvasó a boltban, hazaviszi és nagy nehezen megtalálja benne amire szüksége van.
2. A szakcikkek hátránya az hogy szakmai folyóiratokban jelennek meg, a kiadó szeritni válogatásban, és ha több évfolyammal rendelkezik az ember akkor talán össze tudja szedni azt amire szüksége van.
Ez a megoldás is haldoklik.

Az internet gyakorlatilag messze meghaladta a könyv és a cikk lehetőségeit, a linkekkel történő összekapcsolhatóság, és a kereső rendszerek támogatásával.
Az információval kapcsolatos határozatlanságiot az olvasó a keresővel (persze csak ha ért is hozzá) megszüntetheti, ha van tartalom a neten.

A fórumokban is előjönnek a válaszok adott kérdésekre, de hátrányuk hogy rengheteg felesleges idétlen locsogás, ellenvélemény stb. közül kell kihalászni a valós információt.
Ezek a szoftverek is alkalmatlanok egy új lehetőség megvalósítására.

Tehát hiányzik valami, aminek a pótlására lenne lehetőség, de egyenlőre nem valósult meg. Ez a valami a közlés céljának megfelelő többdimenziós, struktúrált tartalom, amely képes befogadni a vitát és az ellenvéleményeket is a tényállításokkal kapcsolatban (több megközelítés szerint is lehessen hozzáfűzni véleményeket). Dinamikusan fejleszthető legyen és ingyenesen elérhető, a finanszírozást az on-line marketing tegye lehetővé, hasonlóan a Google Adsense, Adwords rendszereihez. A szerzők a bevételekből részesedjenek megfelelő arányban.

garp74 2010.01.13. 09:29:07

@manager2008:
ez nagyon kicsi, de fontos szelete a könyvkiadásnak, mármint a szakkönyv, szakfolyóirat. ugyanakkor még mindig ebben van a legnagyobb pénz világszerte, csak meg kell nézni egy nemzetközi könyvvásárt (pl. frankfurt), mekkora a rongyrázás a jogi, orvosi, közgazdasági kiadók "standjain" (helyesebben űrállomásain).
jóval nagyobb szelet a non fiction és a fiction. a bestsellereket leszámítva itt a legnagyobb a probléma egy ilyen kis piacnál, mint a magyar (nyelvű).

manager2008 2010.01.13. 09:34:55

A fórumok kétdimenzióban keverik a lényeges infókat a lényegtelenekkel.
Könnyen elmennek egy adott részkérdéssel kapcsolatban értelmetlen vitákba, és akkor a külső olvasó elveszik a sok szövegben.
A moderátorok nem tudják kezelni az egészet.

Az E-book koncepció csak a valódi papír könyvek netes változata, a "könyv" problémáit nem oldja meg. Ezért van a hogy az olvasót az előre fizetésre kényszerítik, pedig a művek az esetek 80%-ban nem elégítik ki az olvasó információ igényét. (szórakoztató könyvet meg minek olvasson az ember neten, vagy tablet PC-n stb.

A szakcikkeket egy komplex kérdés megoldása vagy a tájékozódás érdekében is akár, komoly művészet úgy összegyüjteni hogy ezeket analizálva a megoldáshoz eljussunk, mert a cikkírók célja is valamilyen részcél volt csak.
Annak persze megfelelnek.
A szintézist létrehozni viszont csak képzettebbeknek sikerül.

Ezért van az hogy ha valaki egy témára rákeres kap millió találatot de biztosan nem úgy súlyozva ahogy ő szeretné.
Ez a gyűjtó, elemző, szintetizáló folyamat persze eredményes lehet ha van egy koncepció amit kitűz az olvasó.
De ez nhem tömeges jelenség és ezért nem hoz bevételt.

HA az egész folyamatot elvégzi egy csapat az olvasó helyett akkor már tényéleg létrejöhet a pénzt érő információ hlmaz amiért megéri fizetni.
Képzeljük el a következőt:

Van egy téma mondjuk a vitorlázás, amiről megjelent több száz könyv, és szakcikk, meg egy csomó ismeretterjesztő anyag is természetesen, képekkel stb.
A vitorlázással ismerkedő viszont arra kiváncsi hogy az adott hajójával hogyan kell műveleteket végezni különböző helyzetekben.
Végig olvashatja a világirodalmat mire felvilágosul, pedig a dolog nem is olyan bonyolult.
A cél, funkció, eszköz, helyszin stb vonalon végighaladva megtalálhatná a szükséges válaszokat, de erre most képtelen, és nincs is arra pénze hogy egy halom könyvből kivadássza a részére szükséges információkat.

Ha viszont ezt megtenné, akkor ő is szerzővé válna ha ezt az információ csioportot közzé tenné. Miért is ne?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 09:35:37

@pop_eye:
Az 50-60 százalék a nagy kereskedői láncok árrése a teljes árú könyvekből. Nyilván azért tudnak 20-30-40+%-ot engedni, mert a saját marzsukból ezt klönösebb nehézség nélkül le tudják csípni anélkül, hogy ezzel veszteséget termelnének.

Az e-könyv (a termék) akkor lehet olcsóbb, ha egyébként megjelenik papír kiadásban is, mert ekkor a kiadói feldolgozás költségei nagyobb példányszámon oszlanak el, az e-könyvesítés pedig a jogokkal, licencekkel, munkadíjjal együtt sem nagy tétel. A nyomdaköltség kiesik, a kereskedő költsége bizonyos esetekben kiesik (de legalábbis mérsékeltebb, mint papírkönyv esetén). A logisztika pedig nagyjából ekvivalens lehet a webes/egyéb értékesítési felület költségével.

Cradle 2010.01.13. 09:37:26

Hello,

Szótár nagyon sok e-olvasóban van, a Kindle2-ben is, csak hogy a fenti példánál maradjunk. Igaz, hogy egynyelvű angol szótár de az egyik legjobb.

A postban a második fejezethez: végülis nem nagyon derült ki nekem hogy miért is rossz a Kindle2, a postíró annyit említett hogy állatorvosi ló. De hogy konkrétan mi a baja vele tételesen, az nem derül ki, legfeljebb benyomás szintjén, az egész cikket végigolvasva.

Mercator 2010.01.13. 09:40:57

Mint szerző és kiadó (www.akonyv.hu, www.peterybooks.hu) jelentkezem. Nálunk csaknem 1000 kötet szerepel már pdf és mintegy 300 ingyenesen letölthető lit formátumban.
A tördelés költsége nem megtakarítható, különben csak "saláta" lesz, a txt formátum nem e-könyvhöz illő, akkor sem, ha vannak ilyen anyagok a neten. Megspórolható viszont a nyomdai előállítás költsége (részben a korrektúra, levilágítás, papír, festék, nyomtatás, kötés stb.).
A létező DRM-et kezelő webáruház megoldások ritkák és drágák, a magyar kiadók nem tudják kigazdálkodni. Például az Adobe epub és pdf formátumot kezelő szervere 2 milliótól indul + évi 1000 euró + a testre szabás költségei + royalty a forgalom után. Nem véletlen, hogy tudtommal egyedül a M Telekom gondolkodik ebben a megoldásban.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.13. 09:42:09

@pop_eye: Azért ne legyen már drágább egy webáruházat (érted, EGYET) fenntartani, mint n darab boltot mindenféle plazákban, bérlettel, fűtéssel, alkalmazottakkal. Az e-könyvvel mint formátummal a komplett logisztikát lehet megspórolni, (benne mondjuk a remittendával). Vagy hogy egész durva legyek, a papír-warez azért sok nagyságrenddel kisebb, mert sok nagyságrenddel drágább.

Professzore olvtárssal ott nem értek egyet, hogy a több formátum piacon tartása drága lenne. (Mint kiadó) ha már egyszer rendszereztem, standardizáltam a tartalmat, mondjuk xml-ben, onnan olyan formátumban húzom le, amilyen konvertert írok hozzá, formátumonként egyet. Lényegesen egyszerűbbenek és olcsóbbnak kell lennie, mint akár a paperback/hardcover kiadások egyidejű piacon tartása.

Nota bene, a puha DRM koncepcióm (csakúgy mint az összes kemény DRM) arra épül, hogy az olvasó személyre szóló példányt kap. Csak egy plusz lépés a munkafolyamatban, ami a törzsállományból a kért formátumra konvertálást végzi.

A harmadik, hogy valóban, kiadónál tőkeerőt majd akkor fogunk (esetleg) látni, ha a nagy terjesztők kifizetik a karácsonyi forgalmat, az meg még hosszú hónapok. Az első lépéseket ezért én a nagy terjesztők irányából valószínűsítem. Pedig szerintem is megérné a kiadóknak ezzel foglalkozni, mégpedig "bármi áron".

manager2008 2010.01.13. 09:47:12

@garp74: igazad van, de nekem pld nincs időm arra hogy szórakoztató irodalommal töltsem az időmet.
Vagy dolgozom vagy sportolok és a szabadidőmet a lovaimmal töltöm inkább mint ilyesmit olvassak. A TV és az internet így is elviszi az ember idejét. Természetesen a piac nagy és sokan nézik a Mónika műsorát is, de lelkük rajta.
Azt viszont kétlem hogy szórakoztató anyagért fizetnék egy fillért is a neten.
De a bulvár lapok is tartalmatlanok mégis fogynak egész jól, ezért lehet hogy a neten elérhetővé tett zöldségeket is olvasná valaki pénzért, mert az emberek már csak ilyenek.

A technika mindent képes megoldani (ez a szakmám) szóval nem ez a probléma szerintem. A másolás védelem még nagy probléma, olyan még nem volt amit ne lehett volna feltörni vagy megkerülni.

Mellesleg a letöltött tartalom eltulajdonításának megakadályozására most keletkezett egy ötletem.....ez olyan egyszerű mint a golyóstoll, csak még úgy látszik nem jutott eszébe senkiek...
(régebben szoftvereket adtam el tömegesen, ismerem a hardver kulcsoktól kezdve a titkosításig az egész témát, de most jobb jutott eszembe)))))) A francba mindjárt milliárdos leszek ))))

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.13. 09:51:15

@Mercator:

"A létező DRM-et kezelő webáruház megoldások ritkák és drágák, a magyar kiadók nem tudják kigazdálkodni."

Majdnem mindegyik magyar webáruház drmes.

Manager2008: magyarul az a bajod, hogy túl sok a betű?

Grisha 2010.01.13. 10:00:12

@garp74: Akkor hol van az a pénz, amit egy könyvért kiadok? Tényleg, tudna valaki adni egy áttekintést, hogy ha 4000Ft-ba kerül egy könyv a boltban, akkor az miből tevődik össze? Hol lehetne faragni? A hód-védelmen biztosan... :)

Mercator 2010.01.13. 10:01:39

@Komavary: Nem is megy senkinek jól. Persze csak az egyik ok, hogy mindenki másféle rendszert használ. Van köztük hardverkulcsos is. Valami csekélyke részem volt a korábban Adobe rendszert használó MEKKA-ban. Az például szabály szerűen tönkre ment a rendszer saját költségei miatt. Igaz, hogy akkor még (már hat éve) a tartalomkínálat is szegényesebb volt. Az Adobe rendszere jó lenne, a licenc is hordozható, az olvasó működik többféle vason, PC-n is, a felületet most honosították, viszont az árak nem a magyar nyelvterületre kialakítottak.
Mi "megszemélyesítjük" a köteteket, vagyis a vevő adatai 128 bites kódolással bekerülnek a könyvbe.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.13. 10:03:55

@Mercator: helyes, helyes. Látható vízjellel?

(Ill. kérdés, hogy egy regény esetében mennyi ideig marad benne a kód, ha az olvasó átrántja egy neki tetsző fájlformátumba.)

Mercator 2010.01.13. 10:04:40

@Grisha: Egy e-book durván fele annyiból kihozható. A hódon kívül nem gondolunk a 40-60 %-os forgalmazói árréssel sem, így jön ki az 50 %-os vagy kisebb e-book ár. Bővebben most nem érdekes...

Mercator 2010.01.13. 10:06:44

@Komavary: A kötet tulajdonságlapján lehet olvasni. Addig marad, amíg - illegálisan - fel nem törik. A védelem másik fontos eleme az olcsó ár...
Persze találkoztam már a neten olyan könyvemmel, amihez az olvasó mellékelte saját jelszavát is. Ilyenkor lehet intézkedni...

Mercator 2010.01.13. 10:09:04

@Komavary: A kötet nem másolható más formátumba. Részletek sem másolhatók belőle. Viszont a vásárlást a kötet 10-30%-ra terjedő, ingyenes mintapéldánnyal támogatjuk, hogy ne zsákba macskát áruljunk. Ebben elolvasható a tartalom mindenképpen, valamint néhány oldal vagy fejezet is.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.13. 10:11:38

Off: (Viszont az akonyv felülete borzasztó.

Pl.:
www.akonyv.hu/ebookformat.htm pl. ezt át lehetne írni öt sorban, amiből megtudjuk, mi védi a pdfet, mivel lehet megnyitni (most csak adobe termékeket ajánl az oldal), mit lehet és nem lehet vele csinálni (másolni, jegyzetelni, nyomtatni stb.)

Kit érdekel, hogy űrlapot is lehet csinálni pdfből?
Ugyanígy az összes menüpont tele van felesleges információval (és helyesírási hibával), miközben lényeges, átlátható információk hiányoznak, ahogy egy normális fizetési rendszer is.)

Mercator 2010.01.13. 10:16:34

@Komavary: Igazad van. De - ez mindig ott van...
Szóval a cikken majd javítunk, felette már rég eljárt az idő. Az oldal meg azért ilyen, mert ezt ki lehetett adni offline módon, újság mellékleteként (az egykori Computer Panoráma a példa), jól lehet optimalizálni (míg a PHP-re ez nem igazán mondható el). Például keress erre a kifejezésre "Autocad könyv", "Photoshop könyv" stb.

Mercator 2010.01.13. 10:20:30

@Komavary: Még valami a fizetési rendszerre. Nálunk alapvetően postai utánvéttel, CD-n kapja meg a Vevő a rendelt köteteket (a csomagban a számlával). Ez nekünk sem igazán kényelmes. Aki akar, természetesen megkapja letöltéssel is. Viszont az nem megy, hogy a letöltés mellé papíros számlát küldjünk (az e-számlát még nem fogadják el, persze vannak kivételek).
Ezért mondom, hogy az Adobe megoldása mellett sok minden szól, csak éppen egyelőre megfizethetetlen.

manager2008 2010.01.13. 10:21:44

@Komavary: magyarul az a bajod, hogy túl sok a betű?
Csak a szakkönyvekkel kapcsolatban -
Nem a mennyiség az érdekes, hanem az hogy információt hordoz e , vagy csak a könyv tömegét hivatott növelni.
Egy könyvnél ezt megszoktuk, bármi okból, de valamilyen tartalom létrejön. Ennek csak kis része hordoz valódi és felhasználható információt, a többi csak adat, vagy csak töltelék szósz.

Az persze lehetséges hogy több ezer oldalt kell átolvasni (tényállítások, bizonyítások, ellenvélemények, elemzések, stb. stb.), elemezni és szintetizálni hogy a végén pár mondat megváltoztassa az alkalmazott eljárásokat, vagy akár pld. a táplálkozási szokásokat stb. akármit.

Aztán írhatok egy újabb könyvet, - a lényeg mellé leírva egy csomó felesleges dolgot, hogy valami pénz is legyen a dologból )))) Abba kellene ezt hagyni valahogy...

Eaven 2010.01.13. 10:35:13

@midnight coder: Egyet értek veled, egy dolgot azonban még be kell kalkulálni, a marketinget. Az is költség de ki végezze és ki fizesse a költségeket, nyilván a kiadó adódik de akkor ennek megfelellően kell a bevételből részesednie, plusz egy kéziratból kiadást csinálni szintén munka és költség. De ennek fényében kissé ellent mondva magamnak javaslom a fapados e-könyvek bevezetését. Vagyis a szerző által saját képességei szerint szerkesztett nyilt formátumú kiadás árúsítását jutalék fejében kiadói e-boltokban.

manager2008 2010.01.13. 10:35:47

Egy átlagos példányszámú szakkönyv milyen bevételekkel számol a szerző szempontjából? .

1. mennyi az átlag példányszám, átlag terjedelem
2. milyen összeget könyvelhet el a szerző (bruttó)
3. milyen az éves kifutása a dolognak, tehát éves példányszám + bevétel,
3. meddig megy a folyamat (elfogy a példányszám, lecsökken a vételi érdeklődés)

Csak összehasonlítás miatt kérdezem a kiadásban tudósoktól.

Mercator 2010.01.13. 10:39:03

@Eaven: Ilyen van. A mobipocket (Amazonhoz tartozik most már ez is) oldala bármit befogad. Csak éppen a magyar nyelvű tartalom olyan kevés rajta, hogy ezért magyarul nem érhető el. Emiatt kevesen ismerik, és a kígyó beleharapott a farkába...

Mercator 2010.01.13. 10:44:51

@manager2008: Tragikus... Papíros és e kiadóknál egyaránt. Ráadásul néhány éve, ahogy a szoftverfrissítési ciklusok rövidültek, a kiadók is viszolyognak informatikai szakkönyvet kiadni. Például az Autodesk évek óta évenként kihoz egy új verziót, egy év alatt pedig manapság meg sem jelenik egy papírkönyv, nemhogy elfogyna, hogy meghozza a következő kiadás alapját.
Konkrétabban - jelenleg hat könyvem árulja a Műszaki Könyvkiadó. Ezért egy évre kaptam - ha jól emlékszem - összesen 13e Ft-ot. Valamivel többet, a nettó ár 4 %-át a kiadáskor. Pszichológusok most ne szóljanak hozzá...

manager2008 2010.01.13. 10:48:01

@Eaven: Csak érdekességképpen néhány adat

Az internetes rendszerem tapasztalatai a következők
(nem egyszerű weboldal, hanem on-line publikációs rendszer is, ami lehetővé teszi hoyg akár a szerző is feltegyen bármit bármikor, blogszerű is mint ez amin irogatunk, de sokkal bonyolultabb dolgokat is tud, pld struktúrált menürendszert, stb. A háttere IBM Db2 adatbáziskezelő, plusz egy néhány másik szerver (képkezelés, publikáció. biztonság, stb.)

1. Napi letöltések száma 14-15000 oldal, ez kb 9-10000 egyedi látogató.
2. Ha egy témával kapcsolatban kampányt szervezünk, az duplájára de sokszor a háromszorosára is felviszi az adott téma nézettségét. Ennek a költsége minimális, napi 1-2000 Ft, + havi átalány (5-10000- tart a végtelenig Ft).

Tehát ha ez egy komplett könyv (van ilyen pár) akkor is a témával kapcsolatos érdeklődéstől is befolyásolva nagyjából hasonló a helyzet. A példánál maradva ha az adott könyvet 500 -an olvasgatják naponta akkor fel lehet ezt vinni 1500 ra viszonylag könnyen.
A könyv oldalain elhelyezett reklámok (on-line, és direkt) bevételei az érdekesek, tehát a költségek tizszerese simán behozható naponta ha olyan a téma ami érdeklődésre tart számot. Tovább fokozható a dolog ha valaki folyamatosan figyeli az érdeklődést (szerző akár) és változtat a költségeken (növeli vagy csökkenti) mert így az eredményesség is változik pozitív irányban. De még ezt is lehet majd programozni (egyenlőre manuális)
Extra esetekben a bevétel sokszorosa is lehet a költségeknek, mert a téma időszakosan is mozog (évszak, hónap, egy adott nap közelsége stb.)

manager2008 2010.01.13. 11:08:41

@Mercator: összesen 13e Ft-ot??
Szerintem ez vicc.
De most komolyan?
Óradíjban mennyi jön ki? Teljes bevétel/Összes ráfordított idő

Az igaz hogy a dicsőséget nehéz forintosítani, mert milyen szép is az ha könyve van az embernek.

manager2008 2010.01.13. 11:16:18

Egy jó téma egyszerű on-line hirdetési bevételei (direkt hirdetések nélkül)

Téma "X" Napi adata
Oldalmegjelenítések 1 663
Kattintások 87
Oldal CTR 5,23%
Oldal eCPM-értéke 2,63 €
Becsült bevételek 4,37 €

A direkt bevételek heti, havi átalánydíjak, oldalanként 5 ilyet engedtünk meg, ezek díja megállapodás szerinti.

kitvalasztanal.hu - Választási tippért notebook! · http://www.kitvalasztanal.hu 2010.01.13. 11:16:48

Igazából már most, mikor még a e-book reader elfogadhatatlanul draga (60 000 körül kezdődik ami hozza az elvárt minőséget) is sok-sok GB e-book kering a neten minden stilusban. Van egy könyvekre specializált torrent oldal, minden megtalalható. Sokszor gyorsabban kikerül, mint a nagy ker. arukészletében látnám (35-40% a nagyker haszon)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.13. 11:31:55

@manager2008: a gond ott van, hogyha valaki könyvet akar olvasni, akkor azt
1. letölti, hogy a céleszközön olvassa.
2. a saját érdekében is kikapcsolja a zavaró reklámokat.

eNeL 2010.01.13. 11:43:28

@Cradle: (Szóljon rám valaki, ha nem lenne igazam.) Azt hiszem félreértetted a cikket, nem arról van itt szó, hogy konkrétan a Kindle2 lenne a rossz és az állatorvosi ló.

Inkább az azt forgalmazó Amazon üzletpolitikája lenne az. Ha nem az Amazonon vásárolsz, teszem azt saját költeményeidet konvertálva olvasod a Kindle-n, akkor az egészből semmit sem veszel észre. Ha viszont a kiadótól vásárolsz (csak Amazon lehet ugyebár), akkor tudod mit vásárolsz? Azt hiszed e-könyvet? Nem. Tulajdonképpen egy licenszet az e-könyv olvasására. Nem tudod kölcsönözni, átadni a havernak és ha meguntad, nem tudod antikváriumba vinni (netán eladni valakinek). Gondoltál már arra, ha ne adj isten az olvasód eltörne, meghibásodna; tehát ki kellene cserélni, mi lesz a már kifizetett és letöltött tartalmaddal? Azok ugyanis azonnal "elvesznek", át nem tölthetőek az újra.

Na, többek között ettől állatorvosi ló az Amazon.

manager2008 2010.01.13. 11:59:50

@Komavary: mindennek ára van és ezt az olvasónak is illik tudnia (tudja is, csak ő az ügyeskedik)
Ha igaz lesz az álom hogy felgyorsul az internet, javul a lefedettség, szóval Google vízió jön be, akkor nem igazán van értelme mindent letöltögetni.
Hasonló ez mint régebben a hanglemez gyűjtés, (CD, kazetta stb.).
A gyűjtőszenvedély megvolt, aztán soha az életben nem hallgattad meg újra, maximum egy két randevú zenét adott alkalommal )).

Egy szakkönyvet nem szeretnék sokáig tárolgatni most már papírban sem, mert nem tudom hová tenni (van sok köbméter) mindenféle könyvem. Halott dolog az egész.
Szakfolyóirattal ugyanez a helyzet, kötetszámra tároltuk aztán irány a hulladékgyűjtő, mert élő ember nem bogarássza ki a keresett tartalmat ami éppen kell.

A könvytárak is erre a sorsra jutnak, mert ha csak a szerző, cím, stb adatok érhetőek el, az nem jelent semmit csak néhány tudósnak aki úgyis tudja mit keres. (lásd Széchenyi könyvtár)

A digitálisan tárolt és jól kereshető tartalomé a jövő véleményem szerint, a "konzervnek" vége, ez a jelenlegi állapot csak az agónia. Még a gyönyörű fotókat tartalmazó utazási és természet stb. fotókat tartalmazó könyveknek is betett a hatalmas monitorok elérhetősége, ami még most kezd csak igazán feltörni. (természetesen kell a nappaliba pár könyv hog ylássa a vendég milyen okos a háziúr)

Az újságokat már elérte a csapás, keresik az utat lázasan, a könyv és a szakfolyóirat szintén erősen visszavonulóban van mint Napóleon Moszkvából....

A mentőöv a szakmának a letölthető tartalom pillanatnyi védelme, ami nem másolható de ha fizettél akkor korlátlan ideig elérhető vagy korlátozott ideig ha ebben állapodtak meg.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.13. 12:07:02

@manager2008: szerintem olvass bele a blog archivumába.

Az olvasó nem ügyeskedik, csak nem szereti, ha átverik.

eNeL 2010.01.13. 12:08:13

Professzore ez jó kis munka volt, néhányszor még át kell olvassam, meg kell emésztenem a leírtakat. Ezt köszönöm.

Ha jól értem, akkor a negyedik részben általad emlegetett szabványok tulajdonképpen az egységes elvekre hajaznak az ötödik részhez.

Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy:
1. Nem hiszem, hogy megkerülhetjük a darwini kiválasztódás szabályait a formátumoknál. Erőből ez nem fog menni, bármilyen "szabványt" dolgozna ki bárki, azt mindig lehet kritizálni, helyette mást javasolni. A manapság emlegetett kvázi szabványok (pl. PDF, MP3, MP4 stb.) is több éves kiválasztódás után lettek azok a korábbi és még jelenleg is használt egyéb formátumok mellett. Tartok tőle, ezt az időt ki kell várni. Lehetne pl. erőből a hazai piacra az EPUB-ot ajánlani kvázi szabványként (és ajánlani mellé ingyenes konvertálókat egyéb formátumokra), de ha a világpiac másként döntene, akkor...

2. Másolásvédelem. Ez a leginkább kedvenc területe a hackereknek. Tudtommal már az Amazon DRM-je is feltörésre került. Értem én, hogy valahogyan a kiadói és szerzői jogokat is védeni kellene, de ezen a téren én meglehetősen szkeptikus vagyok. Igaz, "jó ár" mellett minden elképzelhető, hiszen az Apple 1 eurós alkalmazásait a világon senki sem akarja feltörni, nincs értelme (igaz ennyiért fogy is rendesen).

3. Remélem, valóban a kereskedelmi elvekről van szó, ellenkező esetben minden e-kiadó szabványosan egyforma oldallal rukkolna ki :)) Azért érdekelne kicsit bővebben, milyen elvekre gondoltál (másik cikk?).

mfilth 2010.01.13. 12:10:38

Én nem szeretném, hogy csak e-könyvek legyenek. Persze, ha megnézzük pl. a Stanislaw Lem összes sci-fi műveit tartalmazó "enciklopédiák" árát, akkor nem biztos, hogy megérik azt. Vagy csak el lettünk kényeztetve a korábbi, más szerzők gyűjteményes köteteinek olcsóbbsága által? Elektronikus formában lehet, hogy ezek is olcsóbbak lennének.

Ami miatt nehezebbnek érzem a bármilyen jelleggel is, de szórakoztató könyvek digitális világának kialakulását mondjuk a zenékénél, az az, hogy a könyv az olvasás teljes időtartama alatt szerepet játszik. Míg mondjuk egy zenei CD-t berakunk, és onnantól nem látjuk, csak a zenét hallgatjuk, a könyv az más.
Sokkal könnyebb elfogadni egy mp3-ba (vagy flac-ba) tömörített zenét, mint egy e-könyvet, mert utóbbinál sokkal többet vesztünk. A zenehallgatás (megfelelő minőségű fájlok esetén, lásd pl. flac) semmiben sem lesz más, míg az olvasásnál elvész a könyv szaga, súlya, alakja, fogása, esztétikai értéke.

Viszont lehet haszna a digitális olvasóknak azon területeken, amik Internet alapú verziója már most is hódít. Jó példa erre a bejegyzésben is említett Index, vagyis a hírek világa. Amiért az internetes hírportálok sikeresek, azért lesznek még sikeresebbek az azokat megjeleníteni tudó "könyvolvasók". Reggeli közben tájékozódhatunk az aktualitások felől úgy, hogy közben nem kell bekapcsolni a számítógépet. Ez pedig nem elhanyagolható szempont, mert egy netbookon is meg kell várni az oprendszer betöltését, hunyorogva nézni a kis kijelző igen apró pixeleit, míg pl. a bejegyzésben látott PlasticLogic olvasó első ránézésre sokkal alkalmasabbnak látszik ilyesmire.

Vagy, mint már mások is említették itt, a szakkönyvek, 1000 oldalakban mérhető manualok esetében, amik polcon tartása csak szükséges rossz, szintén jó lehet egy hordozható olvasó. A dokumentumok digitális formában egyből kereshetőek is, megkönnyítvén az információ megtalálását.

A másik kérdés azonban, és talán a fő kérdés, csak most következik:

Aki régen szerette a bakelit lemezeket, és sok volt neki, az általában nehezen áll át a CD-re (a már említett "CD-ről mp3-ra" az sokkal könnyebb). Ez szerintem hasonló helyzet, mint én és a könyvek.
A bakelit formátum viszont, ennek ellenére, már majdnem kihalt! Tehát az, hogy mi, az olvasók (egy része, remélem nagy része) nem akarunk e-könyveket, az az ég világon senkit sem érdekel. Ha az általunk elolvasni kívánt művek is csak ilyen formában lesznek elérhető áron beszerezhetők, és a globalizáció jegyében ez akar majd következni (kérdés, hogy sikerül-e neki), rájuk leszünk kényszerítve. Ezért gyűlölöm kezdettől fogva az egész témát.

Még valami: cáfoljon meg, de nekem úgy tűnt, hogy a bejegyzés szerzője és a kommentelők is némileg tágan értelmezik az olvasó, mint ember fogalmát. Aki a szakirodalom, szakkönyvek iránt érdeklődik, az nem olvasó, hanem lelkes amatőr, vagy profi szakember, vagy hasonlók. A fogalom maga az én megítélésemben humán jellegű információra vágyó embert jelent, aki betű alapú forrásból elégíti ki ezen vágyát. Természetesen ide tartoznak az irodalmi vagy történelmi szakkönyvek vásárlói is, de pl. az orvosi, mérnöki irányvonal már nem.

Mercator 2010.01.13. 12:30:44

@manager2008: Ennyire nem jó a humorom... És itt arról nem is beszéltünk, hogy előbb-utóbb a tartalom előállítók, szerzők megbecsülése is szóba jöhetne, hiszen nélkülük nincs semmi, legfeljebb a közkinccsé lett anyagokat olvashatjuk, de az csak szépirodalomban ér valamit. 70 éve még álom sem volt néhány mai tudomány, szakma.
Meg az is visszaveti a dolgot, hogy a papír könyv ÁFA 6%, az e-book 25%. Ez talán nem alkotmányossági kérdés?

manager2008 2010.01.13. 12:56:41

@mfilth: a könyvolvasó emberrel kapcsolatos megállapításaiddal egyetértek.
Ma ez kezd luxus lenni több okból. Felgyorsult az információk cseréjáének lehetősége (millió veszélyt is hordozva). A fiatalok is a facebook stb alkalmazásokon cserélnek infót beszélgetés helyett.

A fontos szakmai információkkal kapcsolatban viszont elfelejtettem a fentiekben megemlíteni, hogy ma már jól megfogalmazott kereső kérdésekre kapott automatikus válaszok, aktuálisan akár naponta lekérdezett és megküldött információ csomagok is pótolják a keresésre fordított időt.
tehát még az internetes idő is kezd csökkenni. Szerencsére.
A párhuzamosan elvégezhető más tevékenységek (tőzsde, Skype a kedves lánnyal, újságolvasás, és blog) mindez mobil internettel, szintén nem pótolhatóal letárolt infók nézegetésével.
Szép dolog a technika, de inkább a funkciókat kellene elemezni, mire van szükség.

Az ellazult, kandalló melletti bőrfotelben történő olvasgatás helyett ma itt beszélgetünk. Na jó időnként bedobok egy pár fahasábot, és töltök egy pohár vörösbort is a sajt, paradicsom, piritós oliva olajjal, étekhez, ha úgy van kedvem (most is) de nem olvasok mindennap papíralapú könyvet csak ha muszály.

manager2008 2010.01.13. 13:04:29

@Mercator: Az Áfa kérdés jó kérdés.

De szerintem ez is a szokásos öngól.
Mi van akkor ha nem hazai szerverről töltik le a tartalmat?
Az Áfa felejthető sok esetben ha nem az EU területéről vásárol a tartalom vásárlója (elvileg a "távoli szigetről" az EU ba kellene utalni az Áfát természetes személy fogyasztása esetében (pld. zene, játék stb.), de ilyet még élő ember nem látott).)))))))

Az Eu is próbálkozik már hogy az on-line hirdetések bevételeit megadóztassa, de nem biztos hogy sikeres lesz, vagy még esetleg ööngól is lehet a dologból, tehát a mi hirdetőinknek lesz a hirdetési díja magasabb, ami a valós piacról való kiszorulással járhat (kevesebb hirdetés kevesebb bevételt is jelent).
.

eNeL 2010.01.13. 13:16:19

@mfilth: Szeretnék cáfolni. Annyiban nem, hogy az olvasót "tágan" értelmezem. Az olvasó nálam az ember, aki olvasással szerez meg információt. Hogy az "fiction", vagy "non-fiction", vagy bármi más, az irreleváns. Az már viszont tény, hogy az emberek között vannak humán, meg műszaki, meg jogi érdeklődésűek is, mondjuk arra specializálódottak.

Magam műszaki vagyok, de nem vetem meg a szépirodalmat sem. Most akkor én olvasó vagyok, vagy nem? Magam olvasónak tartom, szeretem a könyvek "szagát", már elsős korom óta szeretem a könyveket.

Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az e-könyvek olvasását zsigerből el kellene utasítanom. Mint egy korábbi téma már szólt erről, a véleményem nem változott: mindkét formátumra szükség van.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 14:10:57

@fűzfavirág:
Tőkeerős kiadó magában nincs, de a kiadók tulajdonosai, vagyis a nagy kereskedelmi hálózatok tőkeerősek, és így képesek a kiadókba annyi pénzt rakosgatni, hogy abból kijön egy nagyobb volumenű projekt.
De tudok kis privát kiadóról is, amelyiknek nem okozna különösebb gondot 30-40 millió forintot "beleölni" a projektbe.

Tudom, hogy minden másolásvédelem törhető, de azt is, hogy ha a védett tartalom egyébként ésszerű áron kerül a vásárló elé, akkor azért fizetni fog.

Ha bárki is komolyan gondolja, hogy a warez és az abszolút ingyenes tartalomé a jövő, az számoljon azzal is, hogy idővel az ő munkájáért sem fognak fizetni, legyen akár író, autóbuszvezető vagy humánpolitikai igazgató.
Én legalábbis nem tekintem alapértelmezett viselkedésformának a lopást. Semmilyen formában.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.13. 14:23:18

@mfilth: "Én nem szeretném, hogy csak e-könyvek legyenek. "

Mondott valaki olyat, hogy csak e-könyvek legyenek? Szerintem nem. Olyat viszont igen, hogy csak azért, mert te papíron szeretsz olvasni, ne legyen már kizárva az e-opció. Igen, ehhez fejlődni kell infrastruktúrában, üzleti modellben, gondolkodásban. Azokkal a kiadókkal van bajom, akik ehelyett inkább a homokba dugják a fejüket, és nyomát nem látom, hogy legaláb akarnának valamit.

A dolog azért "politikai", mert momentán ezek a kiadók/terjesztők "beléd kapaszkodnak", amikor a magamfajta felvilágosult bitfalókat elhajtják.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 14:38:14

@midnight coder:
A DRM nem jelent szükségszerűen tiltást. Jelenthet követést is, vagy "vízjelet", amely az adott tartalmat személyhez köti, és nem is feltétlenül csak egy személyhez. Ezt kellene ügyesen kitalálni és ügyesen menedzselni, hogy a tartalom felett -- akár formátumtól függetlenül -- mindig az rendelkezhessen, akinél éppen van. Ha én az elolvasott könyvet át akarom adni másnak (akár pénzért, akár ingyen), ezt megtehessem, függetlenül attól, hogy nekem C, neki meg L típusú olvasója van. Ehhez csupán közmegegyezés kell a tartalomszolgáltatók és az értékesítők részéről.

A kiadó NAGYON nem csupán az "áruház". Egy szerzőtől kikerülő könyv a legritkább esetben alkalmas azonnali, változatlan formájú megjelenésre (nyelvtan, nyelvhelyesség, stilisztika, formázás, hivatkozások, pontatlanságok). Ha e téren engedünk a minőség iránti igényből, olvasóként saját magunkat járatjuk le és egyúttal egyenes utat jelölünk ki egy igénytelenebb, hovatovább butább világ felé.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 14:46:10

@manager2008:
"(szórakoztató könyvet meg minek olvasson az ember neten, vagy tablet PC-n stb."
Nos, az e-könyv olvasók piacát nem lehet a szakkönyvek, vagy bármilyen specializált tartalmat igénylő közösség igényeinek kielégítésére szűkíteni. Épp ellenkezőleg: ahogy az iPod-ot is, a lehető legszélesebb közönségnek, az elképzelhető legnagyobb példányszámban kell dömpingelni.
Az emberek azért akarnak papír helyett elektronikus eszközön olvasni, mert egy csomó elvitathatatlan előnye van, illetve lehetne a könnyű hordozhatóságtól a tároláson és a kereshetőségen keresztül a nagy tételben alacsonyabb költségig. Ehhez pedig "könnyű" irodalom kell, nem pedig ezerfelé fűzött-csavart nagydoktori értekezés.
Nyilván a tartalomszolgáltatást más keretek között lehet az általad felvázolt elvárásokra optimalizálni, de ahogy eddig más téren, ezt is meg fogják oldani "belső erőforrásból". Látod az internetből is mi lett... :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 14:54:41

@Dworkyll:
A formátumokkal kapcsolatban az ötleted nem rossz, csak ahogy te is írtad, egyelőre túlságosan zavaros a víz ahhoz, hogy "eszközfüggetlenül" lehessen különböző formátumú tartalmakat úgy legyártani, hogy az az olvasó számára is élvezhető külalakban jelenjen meg az olvasóján.
Én magam kényes vagyok a szép kiállítású könyvekre, és az e-inkes cuccoktól részben az tart vissza, hogy a rajtuk elérhető tartalom nem szép, és nem is tehető azzá.
Ügyesen kitalált és standardizált formátummal ez a nehézség kiküszöbölhető.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 14:59:18

@manager2008:
A te dolgod, hogy mivel töltöd az idődet, ebbe senki nem szólhat bele alapból.
Ugyanakkor praktikus lenne belátni, hogy másnál ettől eltérő a preferencia. Az embereknek szükségük van/lehet minőségi olvasnivalóra. Nyilván ezek egy része (a TV-t is beleértve) egy bizonyos szint alatt butít, e fölött pedig fejleszt, viszont meglehetősen elhamarkodott lenne azt állítani, hogy ezekre nincs szükség.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:09:04

@Grisha:
Nagyságrendileg. Ha mondjuk ezt egy nagy könyváruházban teljes áron vásároltad meg, akkor az ár nagyjából fele (45-55%-a) a kereskedőé. Ebből a saját hasznán felül a boltok bérleti költségeit, fenntartását, az alkalmazottakat, a raktározást, infrastruktúrát, marketinget fizeti. Elment tehát 2000 Ft a kereskedőnek.
A maradék 2000 forint egy jelentős szelete a nyomdáé, ez egy közepes, 3-5 ezer példányos könyvnél nagyságrendileg 500-700 forint, a nyomtatási és kötészeti technológia és a felhasznált anyagok minőségének függvényében. Számoljunk 600-zal, tehát marad 1400 forint a kiadónak.
Ebből neki nyilván van valamennyi haszna, az adminisztrációs személyzetet fizetnie kell, van irodája és annak egy fenntartási költsége internet- és telefonszámlától kezdve az informatikai rendszer fenntartásán keresztül a WC-papírig.
Ezen túlmenően ki kell fizetnie még:
-- a szerzőt (külföldi szerző esetén a kiadási jogdíjat),
-- idegen nyelvű kiadvány esetén a fordítás költségét,
-- a szerkesztőt,
-- a lektort (ha van),
-- az olvasószerkesztőt,
-- a tervezőt/tipográfust,
-- a korrektort,
-- a teljes előkészítést (képfeldolgozás, szövegtördelés, javítás stb.).
Az arány változó, sokban függ attól, hogy a szerző vagy a jogdíj mennyibe kerül, illetve milyen jellegű a könyv.
A szerző nyilván nem hagyható ki, a fordító sem nagyon. A szerkesztő, az olvasószerkesztő, a lektor és a korrektor a tartalmi minőségért felel, a tipográfus, a korrektor, a műszaki szerkesztő és a tördelő a formaiért.

Egyből jön: a legnagyobbat a kereskedőn lehet fogni, utána a nyomdaköltség, utána -- részben vagy egészben -- az előkészítés. A többi a minőség rovására menne.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:16:38

@kitvalasztanal.hu:
Nos, szép és jó elképzelés, csak ugye a tartalom attól, hogy ingyen van, még pénzbe kerül, legfeljebb nem az fizeti meg, aki használja.
Lásd a fenti egyik hozzászólásomban: ez a hozzáállás előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy senkinek nem lesz szükség a munkájára.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:17:59

@manager2008:
Ez a dolog engem érdekel, nem tartalmi, hanem technológiai oldalról. Ha publikus, akkor ide, ha nem, kérlek magánban írd meg!
Olyan fejlesztésen/fejlesztéseken, illetve egy olyan közösségi oldalon törjük a fejünket, amelyre az általad felvázolt felület kis finomhangolással tökéletes lehet.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:29:08

@eNeL: Nem kis, hanem nagy munka volt. Mindenesetre köszönöm... :-)

Nem gondolom, hogy egy csapásra megoldható lenne akár a formátumok, akár az adatvédelem kérdése, ugyanakkor minden fél számára igazságosabbnak és konstruktívabbnak találnám, ha nem a teljesen zárt rendszerek felé tendálódna a piacot kiszolgáló gyártói kapacitás, hanem a nyíltabbak felé. Nyilván van egy kritikus pont, amikor a zárt formátum egyeduralma egyúttal azt is jelenti, hogy nyílt lett, mivel mindenki más is támogatja (lásd pl. Microsoft Office). Ez egyrészt lehet jó, mert ugye nincs formátum-gond, de lehet rossz is, mert maga a kvázi-szabvány egy rémálom műszaki szempontból.

Természetesen a kereskedelmi elvekről beszéltem. Sok jó (részben már működő) elv olvasható itt is fentebb. Ilyen például a tulajdonoshoz kötött e-könyv, amely kvázi szoft-kulccsal üzemeltethető, illetve vihető át eszközről--eszközre vagy platformról--platformra, nyilván a tartalomszolgáltató tudtával. Ezzel megoldható, hogy valaki "visszaadjon" egy könyvet, kölcsönözzön vagy eladjon másnak.

Post lesz, de most szerintem másról.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:38:28

@mfilth:
A technológiai világ változásaival lehet hadakozni, csak nem biztos, hogy érdemes. A VHS-t leváltotta a DVD, azt le fogja váltani valami más. Ettől még az emberek mennek moziba (és vannak mozik, bár olyanok, mint régen, tényleg nincsenek). A változás általában elkerülhetetlen. Én pl. nagyon szeretek fekete-fehér nagy érzékenységű, következésképp rendkívül szemcsés filmre fotózni, ehhez van egy tucatnyi e-könyv olvasó árával egyező értékű felszerelésem is, amit kb. 2020-ban egy műzeumnak adományozhatok, mivel nem lesz hozzá nyersanyag (most is alig van).

A könyvekre is ez a sors vár, de várhatóan nem egy-két év, sokkal inkább egy-két évtized távlatában.
A könyv esztétikája valóban fontos, nekem -- ex-szakmabeliként -- ez az egyetlen, ami az elektronikus tartalomból igazán hiányzik. A súly nem, az illat csak részben, a tárolhatóság a legkevésbé sem (most épp három helyen van a kb. 1000 kötetes könyvtáram elrakva).
A jövő valami ilyesmi lesz, de hogy pontosan hogy fog festeni, egyelőre senki sem tudja. A kiadók és a kereskedők sem.

Ami pedig a Plastic Logic cuccát illeti... 200 ezer forintért én inkább bekapcsolom a gépet és behozom a reggelit. Vagy nem kapcsolom be és kiviszem a teraszra, hogy a friss levegőn, madárdalt hallgatva reggelizzek. És bár a Que ott is működne, elég esélytelen, hogy magammal vigyem.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:42:03

@mfilth:
Ó igen...
Az olvasó egyenlő azzal az emberrel, aki valamilyen írott tartalmat a kezébe vesz, hogy abból számára fontos és/vagy jó érzést keltő és/vagy szórakoztató információt vegyen ki.
Mindegy, hogy orvos, kőműves, diák vagy épp sztrájkoló buszvezető, ahogy az is, hogy Churcill összes beszédeit, Harry Potter kalandjait vagy a pneumothorax kezelésének alternatíváit kívánja megismerni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 15:46:17

@manager2008:
A funkciókat, lehetőségeket használni kell. Az életet meg élni.

Abban egyetértek veled, hogy a "mindenáron" használatnak nincs haszna, sőt, épphogy kára van. De ahogy a mondás tartja: adj egy kalapácsot valaki kezébe, és nyomban elkezd hozzá szöget keresni.
A "gyors" társadalom és az értékesítés/fogyasztás alapú folyamatos dömping eredménye az, hogy az emberek folyvást "kalapácsokat" vásárolnak és használnak, még úgy is, hogy ennek hasznossága sok esetben erősen megérdőjelezhető.

A bor váljék egészségedre, az alkalmi könyvolvasás meg épülésedre! :-)
A muszáj meg pontos j. :-)

Grisha 2010.01.13. 16:21:04

@Professzore: Én is nagyjából erre gondoltam. Jó is lenne a e-konybolt.hu-n venni a könyveket, eveset szeretnék már papíron is látni a polcomon (ami kell, az már megvan)
Köszönöm mindkettőtöknek az infót! Éljenek a hódok, finom a húsuk!

FPéter 2010.01.13. 16:46:27

@manager2008: A leírásodban egy dolgot se látok, amit általában a wikik, konkrétan pedig a Wikipedia nem valósított volna már meg.

manager2008 2010.01.13. 18:08:23

@FPéter: természetesen szuper dolog a wikipedia, néha én is irtam olyan dolgot pld Rózsa Sándorrak kapcsolatban ami nem mindenki által ismert (tulajdonomban van az itélet egy hiteles példánya)
A különbségeket nem ismertettem, mert nagyon off lett volna.
Ami egyezik: szerkesztőfelület, komoly technika a tárolásra és visszakeresésre, html technológia. sok szerkesztő hozzéférési lehetőségeinek biztosítása.
Ami különbözik: struktúrált menürendszer létrehozásának lehetősége, több dimenziós szöveg kezelési lehetőség (például a tényállításokkal kapcsolatos vélemények hozzáfűzési lehetősége akár dokumentum, bekezdés, mondat stb. szinten.

Egy példa Rózsa Sándorral kapcsolatban

Valaki beírta Az 1872-es per során életfogytig tartó rabságra ítélték,"
Nálam meg ott van a dokumentum hogy 1874 (de igaz hogy volt egy csomó itélete 1872 ben is. De ezt nem tudod a wikiben másképpen megjeleníteni csak ha beirod a többi közé és kész. Tehát egy oldalszálon nem tudsz vitát indítani és azt lezárva helyesbíteni a törzsszöveget. Ezért nevezem ezeket mint a wiki, vagy blog, fórum stb kétdimenziós rendszereknek.

De mit kezdennék egy "Hat kalap módszerrel" (Edward De Bono). Ezek a rendszerek nem tudnak ilyesmit kezelni úgy hogy abból valami értelmes dolog is látszódjon a végén.
Szakirodalomnál ugyan ez a helyzet. A szerző ír egy halom dolgot, van ami igaz van ami nem. Egy másik szerző ír egy elemzést, amiben feltárja a hiányosságokat de azt már nem olvassa el az az olvasó aki az eredeti könyvet megkapta.
Egy tudományos publikációkat olvasó kör ha szorgalmas akkor az őt érdeklő információ halmazzal tisztában lesz. De ez iszonyatos munka jelenleg és még sokáig az is lesz.

De népszerűsítő kvázi szakirodalommal is ez a helyzet, ír a szerző egy komoly könyvet mostanában pld a lovaglásról, egy kritikus helyen (amihez nem ért igazán) viszont ír egy csomó zöldséget. Ha jó a marketingje a könyvnek, akkor generációk fognak erre a marhaságra hivatkozni.
Volt már ilyen fordítási hibából is.
Nemzetközi hírű szerző írt egy könyvet pld - ami jó is, de mivel könyv, kell hozzá kiegészítő töltelék is, amit a szerző is másolt (megtaláltam honnan) egy másik irodalomból és nem nézett utána hogy igaz e (elavult volt az info). Mivel ő írta a könyvet, hiteles lett a marhaság is, és terjedt mint egy vallás.

A hagyományos könyv nem alkalmas a tartalom bírálatára.
Lásd fent, Professore egy pontos "j" is megtalált mint hibát, és ez máris felszinre került. Mert ez egy olyan technika, hogy megteheti. De ha könyv lenne, akkor passz, a "muszály" beég a kötudatba.))))))

manager2008 2010.01.13. 18:30:27

@Professzore: A jelenlegi feljlesztési fokozatban a szoftverünk arra teljesen alkalmas hogy előre meghatározott projektek esetében alkalmazásra kerülhessen az Edward De Bono által javasolt Hat kalap módszer.
Ha mindenki mindent szeretne változtatni, a menürendszer a struktúrát stb. akkor kicsit fejleszteni kellene de nem is biztos hogy ennek lenne értelme.

A probléma a fórum szoftvereknél jelentkezett elsőként.
Jellemzői: bárki indíthat egy témát (de pld általában nem ő a moderátor ami viszont hasznos lenne).
Aztán a különböző hozzászólásokkal szétzilálódik az egész és minnél több a hozzászólás annál rosszabb lesz a helyzet.

A blog ugyanezt a problémát cipeli magával. De olyan téma nem nagyon van aminél a különböző hozzászólások nem indítanak el altémákat.

Vizuálisan úgy lehetne elképzelni mint egy excel táblát, aminek az első oszlopa a fő téma, és lefelé fejlődik a hozzászólásokkal. Oldalra viszont kimennek a viták egy egy tényállítással kapcsolatban.
A harmadik dimenzió pedig az egyes cellákban található hozzászólásokkal kapcsolatos különböző típusú vélemények (a típus fontos kérdés) (ez lehet akár 5 féle is (Lásd De Bono nál)
Így a dimenziók rendesen szaporodnak.

Ez meg is történik most is egy blogban is, csak mindez egyetlen hosszú szövegoszlopban található meg.

Így a kedves olvasó ha akarja ha nem kénytelen mindent elolvasni ami nem is érdekli. A hivatkozások pedig nagyon primitívek, nekem is vissza kellett mennem hogy megnézzem mit is írtam, és mire kell reagálnom.

Szóval ez így nem az igazi. A megoldás viszont elérhető.

Maggg 2010.01.13. 19:24:23

Szóba kerültek összegszerűségek, megtérülések.

Hadd kérdezzem már meg naivan, hogy az író-kiadó szimbiózisnak mikortól éri meg egy könyv?

Nem az egy példányon lévő elméleti marzs érdekel, hanem az "üzleti tervük" kalkulációja.
Hány darabnak kell elfogynia 1-3-5-10 év alatt, hogy csettintsenek a nyelvükkel? Szummában milyen számnak kell kijönnie az első kiadásból, hogy jó üzlet legyen az írás és az adott mű kiadása?
Egy író mennyit kell hogy "termeljen" a megélhetéséhez?

Mindig csak azt hallom, hogy így nem éri meg, úgy nem éri meg.
Ez is méltatlan, az is méltatlan.

Ha kiderül, mennyit akarnak keresni, akkor majd lehet számolni is.
Meg lehet nyereségesebbé válni is optimalizálással.

Maggg 2010.01.13. 19:36:21

@manager2008

Nem egészen ezt a "sok a töltelék" hozzáállást.

Ha mások következtetéseire vagy kíváncsi egy szakcikkben, akkor kénytelen vagy végigolvasni.
Vagy beszerzed az adathalmazukat, amivel dolgoztak. Ez ugye a maga teljességében ritkán hozzáférhető. :)
Harmadik megoldás a saját adathalmaz gyártása. Ezen is úgy adatbányászkodhat az ember fia, ahogy akar. :D

Mezei adatból csak akkor lesz információ, ha te is úgy akarod. Az információ szubjektív minőség.

manager2008 2010.01.13. 19:56:42

@Maggg: Kedves Maggg
A "sok a töltelék" nem az én hozzáállásom hanem a megismert tények alapján állítom, hogy ha valaki "könyvet" készít, akkor annak bizonyos mennyiségű szöveget kell előállítania (ez persze igaz tudományos dolgozatokra is sok esetben). A terjedelem lehetséges hogy már akkor pontosan behatárolásra kerül amikor még egy sor sem született meg a műből. Az egy nagyon szerencsés eset ha a mű megengedi azt hogy kihúzzanak belőle egy nagyobb százaléknyi szöveget.
Inkább olyan példákat láttam ahol a "töltelék" összehozása volt a nagy feladat. Ez nincs szigorú összefüggésben a mű értékével, mert lehet hogy pár oldalon fantasztikus, megdöbbentő és értékes tények, és információk kerültek napvilágra, de tíz oldalból nem lehet könyvet kiadni. Ezért a tíz oldalhoz írtak (ollóztak, megtaláltak, idéztek, stb.) még 150-et.
Természetesen ez az állítás mindig másokra igaz, a jelenlévők kivételek ))

Nem túl régen jellemezte az egyik tudós a másikat úgy, hogy szerinte ő több elemző oldalt írt egy nagy és világhírű tudósról, mint annak az összes műve.

Adatból egyébként akkor lesz információ ha határozatlanságot szüntet meg (állítólag). Amit Te állítassz az információval kapcsolatban szerintem nem igaz.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.13. 20:28:30

@Maggg:
Nem lehet számszerű választ adni a kérdésedre, mert rengeteg modell létezik. Van ugye egy előre fizetős és van egy utólag elszámolós. Minden esetben más a jó megoldás.

A hazai könyvpiacra 2-3-5 ezres példányszámok jellemzőek, a 10 ezresek már masszívan bestsellernek tekinthetőek, pláne ha egy éven belül utánnyomás készül belőlük.

Egy átlagos esetben ez úgy fest, hogy a könyv első kiadásának 2000-3000 példányának kifizetése után nagyjából mindenki a pénzénél van, ennél alacsonyabb példányszámnál már gondok lehetnek, mert az egy-egy kötetre jutó fix költségek (lásd fentebb) számottevően magasabbak.

Konkrét számokat tudok kérdezni, viszont szerintem az olvtársak között is van ilyen oldalról "bennfentes".

ehran 2010.01.13. 21:01:06

Micsoda forgalom lett itt! :)

@mfilth: Nem szeretném én sem, hogy _csak_ ekönyv legyen, szerintem ez senkinek nem célja, de egyébként nem értek egyet, erősen kétlem, hogy a könyvrajongó emberek zömének fontosabb lenne a hordozó, mint maga a tartalom. Én ha elkezdek olvasni egy jó könyvet, 2 perc múlva teljesen "elnyel" a világa, megszűnik a környezet - tökmindegy, mit fogok a kezemben. :)
Ráadásul az is olvasófüggő, hogy egyszer olvassa-e el a könyveket - én szerintem egy 3-4000 könyvet már biztos olvastam életemben, és ennek egy jó részét nem egyszer. A legjobbakat meg tuti sokszor. Kedvenc fantasy és ifjúsági regényeimet akár 4-5x is, Rejtőket meg akár tucatszor. :)
A bakelitről pedig épp pár napja írtam, egy ismerős zenerajongóra hivatkozva - mondjuk nem ellenőriztem az állítását, de nem is kételkedem benne - miszerint az USA-ban tavaly 20,4%-kal nőtt a bakelitek eladási száma az egy évvel korábbihoz képest. Sőt, kiadási tendenciák is változni látszanak, elég gyakran előbb jelenik meg a bakelit verzió, mint a CD/DVD. Persze ő elsősorban egy réteg - az elektronikus zene - iránt érdeklődik, de akkor sem úgy tűnik számomra, hogy "majdnem kihalt" volna. Lemezjátszóból is egyre többet látok a boltokban.

@manager2008: Csatlakoznék Professzorehoz, és én sem általánosítanék a helyedben, szerintem nagyon sokan olvasnak még regényeket, szépirodalmat, és igaz ez az ebook olvasókra is - saját ismeretségi körömben folytatott beszélgetések alapján, csak egy ember volt, aki kifejezetten csak magazinok olvasása miatt érdeklődött az ebookok iránt, mindenki más elsősorban valamilyen - nem szak - irodalom olvasása miatt.

Maggg 2010.01.13. 21:02:41

@manager2008

Elméleti lehetőségként nem tudom kizárni azt, amit mondasz, de számomra még mindig értelmezhetetlen, hogy tudományos/szakismereti művet úgy írjanak meg 2 oldal fontos "közlendő" kedvéért, hogy 298 oldal kertelés is mellé kerüljön. :)
Egy pár valós példát megoszthatnál velünk.

Adat vs információ:

Adat: valamilyen kártevő átlagos hektáronkénti peteszáma. Ha postás vagy, ez neked teljesen közömbös. Csak egy szám.

Információ: Ugyanez a szám növényvédelmisként, ökológusként kiugraszt a bőrödből.

Maggg 2010.01.13. 21:10:42

És hogy ne csak offoljak, beírom még egyszer az én elképzelésemet az ekönyvről. :)

A könív, mint jószág, árral jellemezhető. Könyvre fordítható jövedelmem véges, tehát véges számú könyvet tudok vásárolni is, fontos tényező az ár. :)

Az ekönyv inherensen olcsóbb , mint ugyanaz a tartalom papíron. (Nyilván lehet plusz szolgáltatással plusz értéket adni mellé, ami költséget növelhet, de az már nem a tartalmat érinti.)

Olcsóbb termékből és ugyanakkora büdzséből többet vásárolhatok.
Ekkor még csak a bennem lakó fogyasztói állatot szólaltattam meg. :D

Viszont ha kevesebbet kell kifizetnem, kisebb kockázattal kóstolhatok bele ismeretlen szerző ismeretlen műveibe, esetleg addig nem preferált zsánerekbe, ergo tágul a világnézeti horizontom! És innentől átfordultunk minőségi változásba.

ehran 2010.01.13. 21:14:10

@manager2008: Azért az nem holnap lesz, de még csak nem is holnapután, hogy eltűnjön a papírkönyv, és hogy mindent bedigitalizálva a könyvtárak javarészt megszüntethetnék magukat. ;) Az OSZK-nak is nagyobb jelenleg a forgalma, mint 1-2 tudós :) és én pl. egész jól elboldogultam a metaadatok és ETO számok segítségével a kutatásaimnál. Persze, nem szállnék vitába veled, hogy mennyivel egyszerűbb digitális anyagban célzottan keresgélni, de a papíralapot nem tartom annyira haszontalannak, mint ahogy feltünteted; illetve van bennem ellenérzés az ennyire célzottan csak a "lényeget" fontosnak tartó szemlélet iránt, ami a körítést, a partikuláris részeket teljesen semmibe veszi. Ez nekem túl "robotos".

manager2008 2010.01.13. 21:42:20

@Maggg: valós példákat lehetne sorolni reggelig, de minek bombázzuk szegény szerzőket.
Meg nem is lenne elegáns dolog...
Egyébként ha van egy kis időd és kézbeveszel egy könyvet, egy idő után magad is látod ha ismered az adott tudomány publikációit hogy kit milyen behatások értek)))

Nem lenne ez baj, csak ne keljen kifizetni a tölteléket, és különösen a fontos mondandót ne keljen kihalászni az egészből, vagy azt írja le valahová külön csak Neked ))).

Olyan ez mint a svédasztal egy fogadáson, - tele van minden marhasággal -, de a lényeg hogy Te tudd merre van a libamáj és a pármai sonka dinnyével, a többit egyék a luzerek.

manager2008 2010.01.13. 22:00:33

@ehran: természetesen ez egy olyan téma hogy mindenkinek igaza lehet valamiben.
Kutatni a legszebb dolog a világon. végigjártam én is a levéltárakat is, egyszer volt olyan dolgom, küzdöttem a könyvtárakkal is, amikor nem volt még internet. Aztán végre beszabadultam a hálózatok világába (internet nélküli kutatás, még anno).
Mivel informatikus vagyok a szövegbázis kezelés és a tezauruszok stb. kérdésekkel foglalkoztam akkor is amikor még Google nem volt. Ismertem egy tucat ilyen szoftvert hivatalból.

Vannak olyan dolgok, csak érdekesség képpen, amikor van egy feltevésed és az elemzés érdekében iszonyatos keresést kel végrehajtani hogy a feltevést bizonyítani is lehessen.
Most futottam bele egy ilyenbe, teljesen véletlenül megbetegedett az egyik lovam, és a bőrbetegségét sikerült véletlenül meggyógyítani egy Magyarországon kevésbé ismert élelmiszer termékkel (amiről ilyen hatás nem volt ismert, az állatgyógyászatban nem használják). Az most mindegy nekem miért jutott eszembe, folalkozom táplálkozás tudománnyal is hobby szinten.
A "szer" sokszoros gyorsasággal és sokkal olcsóbban gyógyított egy egyébként veszélyes betegséget mint az orvosi rendelvényre alkalmazott szer.
Nem hittem hogy szerencse, ezért utánanéztem a világban. Hegynyi angolnyelvű tudományos irodalmat kellett átnézni és puzzle szerűen összerakni hogy mi az oka az eredménynek. Ilyen könyv nyilván nem volt, a nekem szükséges célra nem írtak cikket, nem alkalmaztak eljárást, nem volt semmi sem készen, de kiderült hogy teljesen igazolható hatások egybeesése miatt hat a "szer" és gyakorlatilag feltaláltam a melegvizet.

De persze bárki megtehette volna ha keres valamit, de minek keresne, ha nem is tudja hogy kell.
A kereső programokat 99%-ig teljesen primitíven használják és persze akkor millió de kevésbé fontos találatot kapnak. Egy jól alkalmazott kereső kifejezéssel viszont tényleg érdemi információjoz lehet jutni, hiába van az anyagokban sok töltelék (ha már ezt a szót találtuk ki a könyvkitöltő szószra.

A robot működik !!!

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.14. 02:45:59

Ennek a lovas példának akkor lenne értelme, ha ideírnád, hogy:
1. mik voltak a tünetek.
2. szerinted mi volt a bőrbetegség
3. mi az az élelmiszer.

Nem állatorvosként persze, hogy sokáig tart eljutni a megoldásig.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.14. 09:22:22

@Maggg:
És igen, találkozott a közgazdaságtan az alkalmazott pszichológiával! :-)
Az elv tetszik, az egyetlen probléma a "belépéssel" van, már amennyiben az olvasó (vásárló) komoly kockázatot vállal az éves büdzsé jelentős részének (sőt, akár egészének) kifizetésével egy céleszközre, mert nem tudja:
-- lesz-e támogatás,
-- lesz-e rá a szájízének megfelelő tartalom (pl. kedvenc szerzői),
-- nem ismeri az termékciklus hozzát, azaz azt, hogy mikor kell új eszközt vennie, mert a régi tönkremegy/elavul.
Pont ezért dícséretes bizonyos tekintetben a rózsaszín óriás eljárása, mert kezelhető összegért adja magát az eszközt, a probléma csak ott van, hogy az eszköz mellé -- legalábbis egyelőre -- nem ad megfelelő tartalmat.

Caracalla 2010.01.14. 10:52:24

Sziasztok, rendkívül érdekes a poszt is és a kialakult beszélgetés is.

Pár gondolat: a jelenlegi magyar e-könyv boltok a weben többnyire valami összehakkolt drm-mel próbálkoznak, ráadásul tipikusan valami olvasóellenes formátumban, amit csak számítógépen lehetne olvasni. Sokszor még nem is ekönyvv, hanem kvázi papirkönyv elektronikusan (pdf, képfájl, stb.)

A szabványok hiánya tényleg nagy gáz, de ezen errefelé tényleg csak sopánkodni tudunk, tenni nem nagyon, nem itt fog eldőlni sajnos a kérdés, mind formátum, mind drm ügyben.
Ráadásul a magyar próbálkozások nem is próbálják a két nagy megoldás valamelyikét követni.

Gondolom többen tudjátok, hogy az Amazon 35%-os royaltyt fizet az eladott ebookokért, kevesebbet, mint fizikai terjesztésekkor itthon szokásos, ebből nagyon nehéz lesz működő (megfelelő árú, megfelelő minőségű, megfelelő példányszámban eladható) magyar ebookot kihozni.

Az Adobe idézett árai kb. stimmelnek, az Adobe Content Server 4125 euró nettó, plusz 1000 euró körüli éves licencdíj, persze e mellé elég sok infrastruktúrát kell még felhúzni, és akkor nem beszéltünk még a marketingről, a fizetési problémáról, stb.

A sima, drm mentes könyveladás viszont nem működik. Egészen egyszerűen a magyar kultúrába belefér, hogy az emberek továbbküldik egymásnak emailben, majd aki megkapja, az elolvassa, és nem veszi meg akkor se, ha tetszik. Ez ugyanaz a probléma, mint amikor valaki a bkv szolgáltatásának minőségére hivatkozva közli, hogy ő nem fizet érte, de használja, a közgazdaságban free riding néven ismert a jelenség. A probléma súlyát növeli, hogy mekkora a potenciális piac teljes mérete.

Nyilván elképzelhetők más modellek, előrefinanszírozás az olvasók által (mondjuk ez inkább már meglévő írók esetében szépirodalom területén), valami központi finanszírozási modell, kvázi adó jellegű (aminek nagyon nem örülnék, hiszen akkor meg a piaci értékítélet tűnne el, vagyis nem kéne az olvasói igényekhez igazodni), stb.

Viszont a technológiai megfinanszírozást nem várnám a jelenlegi kereskedőktől. Azok egy csomó pénzt öltek bele fizikai boltok kialakításába, és nagyon ritkán kannibalizálja a saját piacát egy cég. Ha csinálnának is ilyet, akkor is elkezdődne a játék, hogy csak a papír után 6 hónappal, azonos áron, stb. lenne ebook.

Sokkal inkább elképzelhetőnek tartom, hogy egy technológiai szolgáltató száll be a piacba egy igazából nem 'komoly' (pár millió forint nem igazán sok, legföljebb a kiadók szemszögéből) összeggel, mint az Apple a zenénél mondjuk. Erre jelen pillanatban a T az esélyes imho, a Bookline meg nyilván az Amazon stratégiát próbálja nagy vonalakban követni, remélhetőleg saját formátumok nélkül.

Miközben igen, aggasztó hogy licenceltté válik a könyv, ami eddig (mármint a műpéldány) a tulajdonunk volt, de hasonló változáson átesett/átesik a zene, a számítógépes játék, és rájövünk, hogy bizony egyre kevésbé 'gyűjtünk', amint erre @manager2008 rámutatott már.

Egyetlen gondolat még: a könyv, mint tartalmi egység egy nagyon komoly előnnyel rendelkezik a szétfolyó fórumokhoz képest: lehetőséget ad a belemélyülésre és az elgondolkodásra. Ez persze valóban nem praktikus, ha egy kifejezett szakkérdésre keresünk megoldást.

Elnézést, elég hosszú lettem, de rendkívül érdekes a téma.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.14. 11:28:39

@Caracalla: A logika valóban azt mondatja, hogy a T egy jó jelölt egy ilyen technológiai szállító szerepre. A tapasztalat azonban az, hogy amikor ilyen szerpeben eddig megjelent, az nem volt az a hatalmas siker. (Zenebolt, VOD, ismeri őket valaki?)

Másfelől viszont piszokul figyelmen kívül hagyjátok, hogy most is rengeteg erőfeszítés folyik bele az e-könyv gyártásba a civilek részéről, akik egyszerűen nem várják meg, hogy az üzleti szféra méltóztasson már valamit csinálni. Történik mindez úgy, hogy a papírkönyv maga a "tömény DRM" digitalizálhatóságát tekintve, főleg ha mondjuk a CD-ből mp3 gyártással vetem össze. Ha a CD-k, sőt az MP3-ak elvannak DRM nélkül, akkor mi a viharnak erőlködik itt a könyvipar egy meghaladott paradigmán?

Párhuzamos életek meg vannak, lásd az iTunes forgalmát vs a filecserélőkön föllelhető zenékkel.

Az apple apps store rájött arra, hogy sokkal jobb üzlet eladni egy progit 1 dollárért sokezerszer, mint keveset sok pénzekért. Ezt hozsannázzuk itt ezer éve, értelmes ár (meg valami kis ösztönzés, ami nem szigorúan vett DRM) mellett nem lesz jelentős a kalózkodás.

Caracalla 2010.01.14. 12:22:19

@Dworkyll: Igyekszem követni minden próbálkozást, és odáig rendben is van, hogy ma is minden elérhető elektronikusan, innen-onnan, rajongók által, stb. Látom, hogy van pár üzleti próbálkozás is, nem egyet pont a blogodon olvastam.

A dilemmám a következő: hogyan lehet olyan rendszert (nem informatikai rendszerre gondolok, üzletire) csinálni ekönyvre, ami üzletileg legalább annyira kifizetődő, hogy a következő könyvet finaszírozni tudja?

A zene és a könyv között van pár érdekes különbség: zenére egy csomó más modellt el tudok képzelni, az ősrégi koncertezés mellett, a könyvnél is párat, de azt korlátozottan. Másrészt egy zeneszám előállítási költsége kisebb, a potenciális piaca meg nagyobb, mint egy könyvnek.

A magam részéről nem vagyok a drm barátja, vannak bizonyos drm-ek, amikkel együtt tudok élni (Steam, de az nagyon más terület), legfeljebb arra jó, hogy mielőtt megteszi még egyszer átgondolja a user, hogy helyes-e amit tesz, megakadályozni nem tudja.

Az apps store annyiban más, hogy ott a legtöbb alkalmazás pár embernap fejlesztést jelent, egy könyvnél általában kisebb falatot, ettől függetlenül igazad van, hogy amennyire lehet, le kell nyomni az ebook árát, az nem egy nagy új biznisz lesz, hanem a túlélés záloga, a piac legalább is kettétörik az elektronikus és a paír könyv között, és ha valaki nem jön ki ebookkal, csak annak papír változatával, akkor a feléről azonnal lemond, viszont a 'kalózkodás' annyit biztosan elér, hogy a felhasználó számára nagyon rossz megoldásoknak legyen alternatívája, úgyhogy azok nem fognak működni.

ehran 2010.01.14. 13:55:10

@Caracalla:
"Másrészt egy zeneszám előállítási költsége kisebb, a potenciális piaca meg nagyobb, mint egy könyvnek."
Persze, de ugye ez fokozottan igaz a papír alapú könyvre is, mégis egymás után adják ki azokat. :) De oké, értem, persze hogy jelenleg nyilvánvalóan nagyságrendekkel kisebb a piaca az ekönyvnek, viszont a befektetett költség is, pláne ha egy amúgy papíron is kiadandó könyvről van szó (legalábbis feltételezem, hogy annak eleve létezik korrektúrázott, tördelt elektronikus változata, legfeljebb konvertálni kell).

@manager2008: Teljesen jogos, nem is a "robot" működését vontam kétségbe :) hanem. hogy bár kétségtelenül eredményesebb és célszerűbb, olyasmi is kimaradhat, ami amúgy pozitív hatással lenne az emberre - én az egyik hobbimat, és vele egy halom barátot épp annak köszönhettem, hogy egy témában kutatva valahogy elém keveredett - teljesen irrelevánsan - egy azzal foglalkozó cikk, ami hirtelen felkeltette a kíváncsiságom, és végigolvastam, pedig a kutatás szempontjából csak "rabolta az időm". :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.14. 13:59:26

@Caracalla:
Bár nem nekem szegezted a kérdést...

Az első kérdésedre egyszerű a válasz viszonylag: mivel technológiaváltásról van szó, a régi technológia egy ideig (szerintem még az Egyesült Államokban is 3-4 évig, itthon 6-8 évig is) együtt él az újjal. Könyvkiadás területén ez annyit jelent, hogy a tartalom előállításának költségei jó ideig megoszlanak a papír és az elektronikus kiadás között. Az elektronikus kiadás gyártásához/védelméhez/terjesztéséhez kapcsolódó befektetések pedig összevethetőek egy átlagos informatikai nagyberuházással, amit egy magára adó kiadó 3-4 évente egyébként is megcsinál.

A digitális kiadásnak önmagában viszont van egy óriási előnye: ésszerű keretek között megspórolható az a kockázat, hogy hónapokig, esetleg évekig álljon egy könyv a raktárakban csak azért, mert "mellényúlt" a kiadó.

DRM tekintetében alighanem kicsit nyakatekerten fogalmaztam. Elsősorban nem a totális védelem (másolásvédelem) híve vagyok, hanem a tartalom perszonalizálásában "hiszek". A tartalomba beágyazott "Ex Libris" kulcs ellenőrizhetővé teszi a tartalom áramlását, és bizonyos esetekben (ez jogi/informatikai/ügyvitelszervezési kérdés) megoldható az "illegális" tartalom kigyomlálása.

A kalózkodásos záró gondolatodat viszont nem értem...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.14. 15:40:19

@Caracalla: Ez a pohár nem félig üres, hanem félig tele van. Az e-könyvek "piaca" létezik, csak senki nem mer eladóként megjelenni.

Tegyük egy picit félre most az e-könyveket. Ha jól gondolom, (a tapasztaltak cáfoljanak meg) a kiadóknál egyszerűen nincs még olyan jól szervezett IT infrastruktúra, ami mondjuk rendesen támogatná a csoportmunkát, újra felhasználhatóvá tenne egyes elemeket és munkafolyamatokat stb. Szabványos dokumentum és stílustárak, stb. Ugye a könyvek is digitálisak egészen addig a pillanatig, amig a nyomda papírra nem "analogizálja" őket. Kivéve persze az olyan dinoszauruszklubokat, ahol még piros tollal korrektúráznak.

Ha meglenne egy jól tervezett és korszerű infrastruktúra, abból egyrészt olcsóbban lehetne kihozni a papírkönyveket (a nyomtatásig), másrészt az elektronikus változatok (formátumok) generálásának és forgalmazásának költsége gyakorlatilag epszilon lenne, praktikusan egy webáruház üzemeltetésével egyenlő. Vannak erre nézvést konkrét elképzeléseim is, de az már tényleg üzlet lenne és reklám.

De nem csillagháború! Bárki, csöpp józan ésszel, némi IT vénával és kiadói tapasztalatokkal össze tudna szervezni egy ilyen kiadói infrastruktúrát. A költsége egy zsebkiadónak talán nagy, szerintem pár millió max, de komoly kiadónak nokedli. Viszont azok már a terjesztők birtokában vannak. De még nekik is megérné korszerűsíteni a belső folyamataikat és infrastruktúrájukat, hiszen az egységköltséget lehetne vele csökkenteni.

És ez lehet a válasz a kalózkodásra, hogy ilyen kiadói gépezetet ami OLCSÓN állít elő publikációt, civil/kalóz sosem fog tudni megfinanszírozni.

Most kicsit olyan a helyzet, mint a szesztilalom. Nincs e-könyv, nincs pia. Illetve van, ha jó helyre nézel. A DRM az erőszak analógiája, és nem az vetett véget a prohibíciónak, hanem a megfelelő legalizálás. Ha jó a költségstruktúra, "gazdaságtalan" a kalózkodás.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.14. 15:56:33

@Dworkyll:
A legtöbb kiadónál a mai napig papíron olvassák a szöveget a rendszerint 40 évesnél idősebb korrektorok és szerkesztők.
Oppá, bocsánat, a C...-nél van néhány fiatalabb kollegina. De ők is papíron olvasnak. Piros tollal.
Sajnos tördelt szöveget meglehetősen nehéz utólag elektronikusan javítani, vagyis "kőbe vésve", pl. pdf-ben megy az anyag ellenőrzésre és vagy lista formájában jön vissza az anyag, vagy telerakják annotációkkal a PDF-et, ami alapján a tördelő javít.
Németeknél (talán az Axel Springernél?) 2000 előtt átálltak papírmentes technológiára. Nekünk itthon ez 10 év alatt nem sikerült. (Két évvel ezelőttig legalábbis.)

A többivel egyetértek.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.01.14. 16:23:23

@Professzore: Talán mert nálunk a hivatalokban sok helyen még CRT monitor van, amin nem egészséges olvasni.

Caracalla 2010.01.14. 16:53:41

@Professzore: a kalózkodásos záró gondolattal azt próbáltam csak meg érzékeltetni, hogy felhasználói szemmel annyira nem kétségbeejtő a helyzet, mert van nekik is valamennyi (sőt, elég nagy) mozgásterük, vagyis a drm kérdése eléggé másodlagos (hiába véded, ha máshonnan kikerül a kontent úgyis). A beágyazott, vagy vízjeles dologgal az a gond, hogy azt baromira egyszerű eltávolítani, ha valaki igazán akarja, és utána nem ér sokat (mint ahogy a drm sem), ha meg benne marad, akkor hiába látod, hogy X. József példánya került ki a netre, baromira nem alternatíva a jól beperelem.

A számokat csak azért írtam, hogy lássuk miről beszélünk, de egyébként igazad van, ez nem lehet gátló tényező, mint ahogy a raktárkészletre vonatkozó kitétellel is egyetértek.

@Dworkyll: teljesen egyetértek, a kiadók modernizálása elengedhetetlen, szerintem az első fecskére várunk nagyon, aki először belevág, és ebben benne van az a probléma is, hogy ha nem csinálsz semmit, és csöndben bedőltök, akkor nem te vagy a hibás, hanem a világ. Ha megpróbálod, és belebuktok, akkor viszont TE leszel a felelős, szóval általános menedzsmentproblémák garmadája (aminek nyilván van eszköz, ember meg folyamat oldala is, az eszköz a legegyszerűbb).

Viszont a kalózok nem dolgoznak termékelőállításban általában, hanem a már meglévőt viszik el 0 költséggel, azaz az alternatíva nem a kalózművek vagy piac, hanem a magyar nyelvű könyvkiadás as we know it bedőlése (és ez nem morális ítélet, az bonyolultabb egy sima állításnál imho, hanem tényállítás). A kalózkodás infrastruktúrája is olcsó egy könyv esetében, hisz pármegás fájlokról beszélünk. De egyébként a szesztilalom tök jó hasonlat, tetszik, tényleg olyasmi a helyzet.

Ezen a helyzeten nem javít, hogy ha tényleg olyan pénzek állnak benne az Alexandrában, amit még meg kell keresni (és nyilván az egyéb kereskedők befektetése sem kicsi), akkor könnyen lehet azzal zsarolni (és nem tudom, hogy erre van-e példa, ez abszolút elméleti felvetés) egy méretben mindenképpen kisebb kiadót, hogy csinálhatsz elektronikus könyvet, de akkor nem áruljuk a könyveidet (és a GVH 2-3 éven belül hoz majd egy elítélő határozatot, amit bíróságon még meg lehet támadni, stb., amit viszont a kiadó nem bír ki).

Egyébként kicsit furán érzem magam, mert általában én szoktam csillogó szemmel érvelni amellett, hogy az ekönyvnek van jövője, van einkes olvasóm, szeretem is, viszont vannak problémák, amikről érdemes beszélni, és a magyar nyelvű tartalom jövőjével kapcsolatban nem vagyok optimista.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.14. 18:06:29

@Caracalla:
Nem feltételezem, hogy több lehetséges alternatíva közül a tartalom után érdeklődők (olvasók) szükségszerűen és kizárólagosan az ingyenes és egyúttal illegális forrás felé fordulnának el. Ennek az erkölcsi normán túl is jópár szerepe van, hogy a blogpost szempontjából legfontosabbat emeljem ki: sok olyan potenciális e-könyv olvasó van Magyarországon, aki zsigerből írtózik nemcsak a wareztól, de magától a számítógéptől is. Van olyan nagyon kedves ismerősöm, aki havi rendszerességgel 8-10 ezer forintot hagy könyvesboltban, mert egy átlag könyv neki egy hét (maximum), és folyamatosan olvas. Ha az ő kezébe lehetne nyomni "ingyen" egy e-olvasót, megfelelő minőségű magyar nyelvű tartalomszolgáltatással úgy, hogy egy-egy könyvért a papír-változat mondjuk felét kellene kifizetnie, madarat lehetne vele fogatni. És ezzel aligha van egyedül.
Ha a kiadónak van saját boltja, akkor máris SOKKAL jobban járt, mintha a papírváltozatot adta volna el.

A mostani folyamat szerintem nagyjából arról szól, hogy van egyre több olvasóeszköz (megdöbbentő, de a Kindle 2 a legolcsóbb ezek közül) és van egy jelentősnek tűnő warez-tartalom az elenyésző legális és ingyenes--legális mellett. Aki olvasni akar, megteheti, és ha eddig könyvet vett, most ripsz-ropsz 1-1,5 év alatt "nullszaldón" van. Ha csak a Harry Potter sorozatot olvassa végig a kavicstól az ereklyékig, máris megvan az olvasóeszköz árának csaknem fele (Bookline, on-line rendelés 15%-os kedvezménnyel).
Erre kellene rájönniük a T. kiadóknak, hogyha iszonyú mennyiségű tartalmat tolnának ki gyorsan a netre, akkor reálisan versenyezhetnének a warezzal, különösen, ha az internet PC-s oldalát is kivonják a képletből (Kindle/Nook/Irex-modell). A T is ilyesmire készülhet, csak a berendezés erre teljességgel alkalmatlan.

eNeL 2010.01.14. 18:37:39

@Professzore: Mert a T még nem látta a már létező, Dworkyll olvtárs által összeállított követelményrendszert :))

manager2008 2010.01.14. 19:37:42

@Komavary: a betegség népszerű neve "csűdsömör".
Állatorvosok meglehetősen bizonytalanul állnak a kérdéshez.

1. Klinikai kép:
A csüdhajlás bőrének különféle okokból eredő és változatos kórképben megnyilvánuló bőrgyulladását csüdekcémának vagy csüdsömörnek nevezzük.

2. Gyógykezelés:
Legjobb a heveny ekcéma kórjóslata, az idült forma igen nehezen kezelhető és gyakran nem vezet eredményre.

Bővebben : www.paci.hu/rendelo/040328.htm
Dr. Makra Zita
SZIE Állatorvos-tudományi Kar Nagyállat Klinika

Amivel kezeltem egyenlőre nem publikus üzleti érdek miatt.
Mellesleg simán lemostam az orvostudományt))). Ennek az az oka, hogy csak nagyon komoly labor vizsgálattal lehetne megállapítani a valós életben hogy baktérium vagy gomba okozza, vagy egyszerűen hajlamos rá a ló. A költségek viszont meglehetősen befolyásolják a lótartó magatartását, mert előfordulhatna hogy többe kerül a kezelés mint a ló (ha szerencséd van és eltalálják a kezelést akkor megusztad pld. tetran kenőcs) de ha nem sikerült a kisérlet akkor passz, súlyossá válik az eset és lehet kétségbeesni.
Általában a lótartó már csak akkor veszi észre a dolgot amikor eleve súlyossá válik az eset, ha késlekedik akkor meg már akkor is baj van ha eltalálja az okát és jól kezelik. Kiterjedt betegség esetén a ló lába megdagad, olyan lesz mint egy elefántláb, tiszta varas lesz, ami ha leválik idő előtt (levakarják pld.) akkor a kosz miatt + fetőzést kap stb. A lovat nem lehet ágybafektetni és steril környzetben tartani csak ha minimum Overdose nak hívják.

Na ezt a cirkuszt megoldottam egy olyan szerrel, aminek tök mindegy hogy baktérum vagy gomba, és az is mindegy hogy hajlamos e rá. Bárki simán tudja használni minden fakszni nélkül. A baj elmúlik mint a villám, és ha résen vagy nem is jön vissza. E mellett a tizedébe sem kerül mint a doktorbácsik kencéje (kicsit úgy tünt mintha ez nem annyire lelkesítette volna őket) (a kiszállási díjak stb. az már egy másik szépség).

Egyébként emberi bőrbetegségek egy jó nagy csoportjára is hatásos, pld. fejbőr korpásodása, kipállot bőr, gyulladásos bőr, stb.
A belsőleg használod akkor egy másik halom betegség ellen is használ, amit már ismernek is, és használják, sőt ajánlott is. Ezek főleg érrendszeri betegségek.
A hatóanyagai mind benne vannak a gyógyszerkönyvben is, és néha a tévében is hirdetik, csak más formában és másra.
Előnye hogy nem antibiotikum, nem lehet túladagolni, stb.

Csak a sztori kedvéért én is elkezdtem fogyasztani az ajánlott mennyiségnél kicsit nagyobb mértékben, és elmúlt egy csomó csontrendszerrel kapcsolatos fájdalmam (leestem egy csomószor lóról, össze vissza törtem magam, és ezek maradványai néha érezhetőek voltak, de megszoktam már nem is érdekelt. Karácsonykor viszont rájöttem hogy hoppá, mi a franc van, nem fáj semmim. (eszembe sem jutott hogy ilyen hatása lehet, nem azért fogyasztottam csak mert jó - de van benne fájdalom csillapító is amire szintén rájöttem a netről, és persze ezt nem mondta , vagy írta senki, csak valami elvarázsolt tudós derítette ki egy szuper laborban ahol mindent ki tudtak deríteni az elemzés során)).

Szóval kellemes szórakozás volt kideríteni ezt a dolgot, és nagy boldogság látni hogy az egyébként világszép arab kanca gyógyultan száguldozik a legelőn.
Internet nélkül ennek az égvilágon semmi esélye nem lett volna (állatorvosi kapcsolataim vannak, nincs velük semmi bajom, de ők is a könyveikből dolgoznak).

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.14. 21:02:14

@manager2008:
Sir, nagyszerű történet, csak egyrészt azt nem tudjuk (nyilván üzleti érdek miatt), hogy milyen zabot ettél, másrészt meg kérlek, hogy ne több ennyire OFF-ot, pláne ne ilyen tételben, mert morcos lesz a moderátor.

ehran 2010.01.14. 21:32:09

@manager2008: Félig off: A csűdsömörről James Herriot könyvei jutnak az eszembe, nála hallottam erről a betegségről először. Amúgy nagy kedvenc az író, az ő könyveit is többször olvastam. Mellékesen szintén az a kategória, akinek a könyveit ma már nehézkes papíron felhajtani, így nagy könnyebbség, hogy ebookban "hozzáférhetőek" a neten. ;) Ez se lenne rossz legálisan.

@Professzore: Mentségére annyit, hogy félig-meddig Komavary olvtárs kérdezte. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.15. 06:03:48

Igen, én voltam a hibás. :) De megkaptam a választ.

2010.01.15. 21:32:31

Amit en nem ertek, hogy a kommentek kozott egyszer sem bukkant meg fel a DRM eltoreleserol szolo gondolat..Miert az a termeszetes mind zenenel, mind konyvnel, hogy korlatoznak? Ha egyszer megveszek valamit (pl. e-book) azt pl. akkor es annak adom kolcson, amikor jolesik, ebben a kiadok ne korlatozzanak! Es annyi eszkozon olvasom, ahanyon csak jolesik. ha egyszer kifizettem az arat, onnantol azt csinalok vele, amit akarok - pont, mint egy papirkonyvnel. Rengetegen ezert valasztjak a warez letolteseket, ott semmifele szabalyozas nincs, es ugy gondolom, ez volna az elvarhato. Egy e-book aranak megfizetesevel nem olvasasi jogot szeretnek magamnak vasarolni, hanem magat a konyvet.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.15. 21:43:42

@ibenny:
Az elgondolás helyénvaló. A két szélsőség (mondjuk) az Amazon "csak licenc" megoldása és a teljes DRM-telenség között széles a mesgye. Középútnál kicsit szigorúbb a B&N, ott például lehet kölcsönözni, sőt, magát a tartalmat bármilyen eszközön (PC, PDA, telefon, Nook stb.) tudod olvasni, feltéve, hogy jogosult vagy rá. Ettől csak kicsit kell odébb menni, például úgy, hogy az eladást (vagy hosszú távú kölcsönzést) is lehetővé teszik, vagyis vissza/eladhatod a könyved olvasási jogát ha azt többet nem akarod elolvasni. De ugyanúgy el is adhatnád másnak. A DRM nem szükségszerűen az olvasó ellen van, de pillanatnyilag ez az egyetlen eszköz a digitális tartalommal való totális kalózkodás megakadályozására. Még úgy is, hogy nem kellően kifinomult.

Ignis_veneficus 2010.01.15. 21:50:19

@ibenny: DRM..
a DRM temaja szinte minden post kommentjeiben elokerul..
akik eddig kommenteltek, mar elmondtak a mindent rola :D

2010.01.15. 22:22:31

@Ignis_veneficus:
Ezzel tisztaban vagyok, de eddig csak arrol volt szo, a DRM melyik fajtajat volna erdemes hasznalni, mig en megkerdojelezem, hogy egyaltalan szukseg van-e ra. Mindenfelekeppen egyfajta korlatozas, tehat semmikeppen nem biztositja a megvasarolt konyvek szabad birtoklasat, valahol van benne egy csavar. Es ez az, ami szamomra nem szimpatikus, ezert is irtam, amit - ha egyszer kifizetem vminek az arat, elvarom, hogy utana azt kezdjek vele, amit akarok.

Ignis_veneficus 2010.01.15. 22:54:56

@ibenny: En is utalom a DRM-et, de a problema abbol adodik, hogy a jelenlegi eszkozokkel tetszoleges, az eredetivel azonos masolatot tudsz kesziteni.
A "kezdjek vele, amit akarok"-ben benne van az is hogy eladod, mint egy konyvet az antikvariumnam...
mivel tetszoleges masolatot tudsz csinalni, igy tetszoleges szamban adhatod el... meg ha "hasznaltan" adod el, akkor is szepen lehetne vele keresni..
mintha eladnad ua a konyvet minden egyes antikvariumnak, minden nap...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.16. 02:33:09

@Professzore: Van egy másik megoldás, évek óta működik, igaz, ehhez elég "kis" kiadó kell. A "bizalmi DRM". Védelem nélküli formátum mellett egy olyan, közvetlen kapcsolat a vevőkkel, amely "ismerőssé" teszi az írót, kiadót - és a célközönség zöme már csak azért sem nyúlja le a cuccot.

Itthon pl. az Agave tudna csinálni ilyet, de ők a felső korlát. Nagyobb kiadó, szélesebb választékkal széttöredezi az olvasótábort, nehéz megtalálni az egyedi hangot.

(Külföldi példák: független szerepjáték-kiadók, Baen és a boltukban előforduló kis kiadók (Subterraean, Nightshades), Lulus kiadványok.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.16. 03:53:00

@ibenny: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/04/drm_mult_vagy_jovo

vagy ekonyvolvaso.blog.hu/tags/drm

Alapvetően én is a DRM mentes anyagokat komálom a legjobban. Vagy ha már nem megkerülhető a a DRM, (most egyértelműen nem az) akkor legyen a legkevésbé zavaró.

eNeL 2010.01.16. 09:59:00

@Professzore: Széles a _mezsgye_ ;-)

2010.01.16. 12:02:41

@Dworkyll: Ha csak a legalis forrasokat vesszuk alapul, tenyleg nem megkerulheto, azonban ugy gondolom, sokan pont ezert (akik kicsit is tisztaban vannak ezek miertjevel) toltik le ingyen..mert nem turik el a korlatozasokat. Ugy gondolom, a zenei piacon nehany esetben elofordulo kiadasi forma az e-konyveknel is mukodhetne, nevesitve az, mikor zenek eseteben kozvetlenul az egyuttes honlapjarol veszed meg a zenet, megkerulve minden, a kiadohoz kapcsolodo koltseget, igy a befolyo osszeg csak az egyuttest illeti. Es azok a zenek mind DRM-mentesek. Konyveknel is megvalosithato lenne szerintem, a szerzo sajat honlapjan akar tobb formatumban is kinalhatna szerzemenyet kedvezo aron, DRM nelkul, igy az olvaso es a szerzo egyarant jol jarhatna.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.16. 21:22:59

@ibenny: Ha valaki, akkor én igazán berzenkedem a DRM ellen, mint fogyasztó. DE. Nemcsak az író teszi bele a munkát egy műbe, hanem a szerkesztő, a korrektor, (a kiadó). Neki is jár pénz.

És sajnos olyat is láttam, hogy néhány hullarabló mások ingyenes/önkéntes munkáján próbált meg nyerészkedni. Na ő ellenük kell ügyesen védekezni. Mert céget meglopni sem etikus, támogatandó vagy üdvös, de civileket... Azért átmennék radikálisba.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.21. 11:21:35

És ez mekkora cikk: www.antipope.org/charlie/blog-static/2007/03/why-the-commercial-ebook-marke.html

"n the pre-internet dark age, there was a subculture of folks who would get their hands on books and pass them around and encourage people to read them for free, rather than buying their own copies. Much like today's ebook pirates, in terms of the what they did (with one or two minor differences). There was a closely-related subculture who would actually sell copies of books without paying the authors a penny in royalties, too.

We have a technical term for such people: we call them "librarians" and "second-hand bookstore owners". "