Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Papírkönyv vagy elektronikus?

2010.01.06. 11:24 Dworkyll

Amióta csak kézzelfogható lehetőséggé vált, hogy egy civil elektronikus könyvet olvasson, amióta vannak digitalizált szövegek ÉS azok megjelenítésére alkalmas mobil eszközök, azóta lángolnak föl időről időre viták, hogy jó-e ez az egész e-könyvesdi vagy sem.

Ami kicsit érdekes ezekben a vitákban, ahol e-könyv-pártiak és papírfavorizálók csapnak össze, hogy a "papíristák" általában az e-könyv jelenséggel szemben ellenségesek/félnek tőle, míg az e-könyv hívők alapvetően olvasáspártik és bár a nyomtatott könyvterjesztés neuralgikus pontjait ostorozzák (elérhetőség, árazás pl.) nem utasítják el magát a nyomtatott-könyv témát.

Ezeknek a vitáknak izgalmas előfordulásai itt és itt olvashatók, a fő érvek összefoglalását pedig itt lelhetjük föl.

UPDATE: Azt hittem már minden patront láttam ellőve a papír vs villany méricskélésben, de nem. Szeretek villanyon olvasni, náci vagyok-e?

Ugyancsak erősen érdekli ez a papír vs. e-kiadvány polémia a könyvkiadókat (legalábbis a jövőben gondolkodókat), főleg az jövedelemtermelés mentén, azaz hogy  

  • jelent-e veszélyt a papírkiadásokra az e-verzió?
     
  • jelent-e pótlólagos bevételt, de főleg profitot az e-verzió piacra dobása?
     

Egy fontos tény azonban rendre kimarad ezekből a dönteni próbáló diskurzusokból. Éspedig hogy bár a papírkönyvnek és az elektronikusnak vannak közös vonásai, de valójában korántsem csereszabatosak. A "papíristák" mintegy védekezésképp erőltetik a papír személyes, tradicionális jellegét, a birtoklás kézzelfoghatóságát, szinte metafizikus rétegeit.  A "villanyisták" szerintem nem tagadják ezek meglétét, sőt fontosságát sem. De ismerik és értékelik a villanyverziók nyújtotta - újszerű - előnyöket: a testre szabhatóságot, kereshetőséget, végtelen (szöveges) adatsűrűséget és hordozhatóságot, formátumtól és platformtól függően a színprofilokat és annotálhatóságot.  

Nézetem szerint a papírkönyv->e-könyv vonulat nem a kazetta-CD-mp3  fölcserélhetőségét (és kiszorítását) ismétli, hanem sokkal inkább a színház-mozi-TV-házimozi evolutív sokszínűségét. Tény, hogy amikor egy újfajta médium megjelent ebben a kontextusban, akkor volt némi pánik és átrendeződés, de ettől még ezek szépen megférnek egymás mellett.  

És ugyanúgy, ahogy lehetek néző színházban, moziban vagy a nappalimban, úgyanúgy olvasó vagyok akkor is, amikor a papírban merülök el, meg akkor is, amikor egy e-könyvben. Mert a nap végén az olvasás ugyanolyan intim, személyes dolog, akármin is láthatóak a betűk.  

A könyvkiadók helyében nem rettegnék az új "platformtól", hanem szépen diverzifikálnék, és a tartalomtól függően választanék elsődleges hordozót. Sima szövegre, főleg régebbi, nyomtatásban nem föllelhető, vélhetőleg kisforgalmú dolgokra, vagy éppen az "egyszer olvasható" anyagokra egyszerűen ideális az elektronikus. Grafikusan/vizuálisan intenzív tartalomra, albumokra, gyerekkönyvekre pl. meg értelemszerűen a nyomtatott a nyerő. És azt se felejtsük el, hogy a villanykönyvek  és a kapcsolódó fogyasztási szokások térnyerése nem két nap alatt fog lezajlani: sima papírkiadványokra,  az e-könyvektől kvázi függetlenül, még hosszú-hosszú ideig lesz igény. Az e-könyvek viszont eljuthatnak olyan piacokra (és termelhetnek jövedelmet onnan), ahova a papír nem jutott, nem juthat el soha.  

Hogy mennyire nem csereszabatos a két műfaj, arra tudományos választ talán csak az Amazon tudna adni, aki láthatja ugyanannak a címnek a forgalmát mindkét médiumon. De az látszik, hogy ameddig (jobb híján az alvilág segítségével) gyorsan a piacra kerülnek a slágerkönyvek elektronikus változatai, azok abszolút nem veszélyeztették a papíreladásokat a saját jogukon. Lásd a Harry Potter könyvek értékesítési rekordjait, amivel szemben áll a megjelenés előtti képváltozat és a megjelenés hetében felbukkanó korrektúrázott és formázott pdf. Ugyanez Magyarországon a fanfordítások esete.  Vagy hogy egy távolabbi példát hozzak, a  file-csere és a válság ellenére Hollywood történelmi rekordot döntött. Mert a letöltött film sem egyenlő a moziélménnyel, és egy letöltés sem egyenlő egy nem megvett mozijeggyel.

Azaz visszatérve a címben föltett kérdésre, a válasz papírkönyv ÉS elektronikus. Szerintem.
 

57 komment

Címkék: e könyv elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr721553570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.06. 12:45:32

A kétségbeejtően sok nyelvtani és pár elviselhető stilisztikai hiba ellenére elgondolkodtató cikk. A mozi/tv/házimozi(/torrent) párhuzam igen találó.
Szerintem egy reprezentatív mintavételezés alapján most a kezdeti időkben jól felmérhető lenne a várható fogyasztói magatartás a megjelenő új lehetőséggel kapcsolatban. A saját álláspontom (és tapasztalatom) alapján is úgy fest: ha valami megvan így is úgy is, akkor az elektronikusat inkább megveszem/megvenném és elolvasom/elolvasnám (még így, "valódi" olvasó nélkül is), mint a papírt. És bár van olyan könyv, ami fent van a polcon, 4 éve nem nyúltam hozzá, az e-változatot viszont 1 hét alatt elolvastam.
Kétlem, hogy egyedül vagyok ezzel.
A kérdés csak az, ki fog a zsebébe nyúlni és országos, reprezentatív kikérdezéssel a dolog után menni...?
És mikor lesz Nook itthon?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.06. 13:56:23

@Professzore: Építő bírálatot, olvtárs! :-) Mondjad, hogy hol a huba, és megtrepanálom.

- zu - · http://zu.hu 2010.01.06. 15:38:01

Mielőtt írásod olvastam volna, ma déltájban feltettem kéthetes Koobe-tapasztalataimat ide: masreszt.blog.hu/2010/01/06/ebook_koobe_oda_vissza
Most továbbolvaslak, mert érdekes lehet a többi bejegyzésed is.

Caramon 2010.01.06. 16:16:59

tetszik az alapgondolat, én sokkal nagyobb hangsúlyt adnék a klasszik "újtól befosás, és ezért üldözés, mint első reakció" hatásnak

nekem az at the end of the day tükörfordítás lóg ki nagyon, vannak erre magyar szófordulatok is pl egy mezei "végeredményben" vagy "végülis"

az egész kifejezés tiszta angolszász képes asszociáció, ami nálunk nem alakult ki, és érezhetően idegen

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.06. 16:35:37

@VIII. Géza: Willkommen :-) Tarts ki, ha eljutsz az optimalizált formátumig, akkor egész kellemes lesz a felhasználói élmény. Most a prc az optimális, ha okosan konvertálod ilyenre az anyagaid, akkor fog a legtöbb kijönni a vasból (pl működnek a majd belső linkek) "Gyorsolvasásra" meg jó az rtf, igaz ez firmware-verzió függő.

Ajánlott olvasmányok:

ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot

ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/29/epub_reloaded

ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/04/firmware_godesek

Maggg 2010.01.06. 18:57:13

@Caramon

Nekem a nap végéről a lefekvés előtt olvasás intimitása ugrott be. :D

Mademoiselle · http://mademoiselle-pickwickportfolio.blogspot.com/ 2010.01.06. 19:01:31

Pont nemrég olvastam egy posztot, aminek az írója Angliában él, és a British Libraryban járt, ahol ki voltak téve e-book readerek szemrevételezés céljából, és ő is akkor ébredt rá arra, amiről te is írsz, hogy a papír és a digitalizált szövegek nem feltétlenül jelentenek konkurenciát egymásnak, sőt nagyon is jól megférnek egymás mellett. Az egész csak nézőpont kérdése:

szalonnacukor.wordpress.com/2009/12/30/a-konyvtar-angol-ize/

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.06. 19:56:42

@Caramon:
Miből gondolod, hogy tükörfordítás? Nincs eredeti forrás megadva.
Nekem még szemet sem szúrt, mert rendszerint a nap végén olvasok még pár percet, esetleg egy órát, nem pedig "végülis" vagy "végeredményben". :-)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.06. 20:07:53

@Mademoiselle:
Pedig milyen zseniális dolog lenne a kézikönyvtár egy jelentős részét "lezárt" olvasókba rakni és a méretes lexikonok, enciklopédiák helyett ezekből néhányat kitenni a középső polcra.

Mademoiselle · http://mademoiselle-pickwickportfolio.blogspot.com/ 2010.01.06. 20:27:10

@Professzore: bizony, teljes szövegben való keresés funkcióval... kicsit megkönnyítené a munkát sokak számára

Ooorsi 2010.01.06. 20:32:59

mégha nem ily mélyenszántóan és publikálhatóan de én is írtam erről:
weirdo.blog.hu/2009/09/06/haj_pest_konyvek_mindenfele_es_elmulas_meg_mindig (az utsó bekezdések)
és
weirdo.blog.hu/2009/09/06/meg_e_konyv

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.06. 20:53:33

@Mademoiselle:
Kindle2-ben, ahogy Dworkyll is írta, alapértelmezett.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.06. 21:36:38

Többen feszegették már, hogy az e-könyvet nem lehet kádban olvasni. Pedig de. E-könyvet csak kényelmesebb zacskóban lapozni, mint a hagyományost :-)))

www.google.com/products?q=kindle+waterproof+case&oe=utf-8&rls=org.mozilla:en-US:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&ei=RfNES47FKZTSmgPJ4ZyCAw&sa=X&oi=product_result_group&ct=title&resnum=1&ved=0CBQQrQQwAA

@Professzore: Bizony. Elképesztő királyság, pedig csak a beépített szótárt piszkáltam. De lehet hogy wikipédiázni is tud. Ugyanis mintha google és wiki search külön is lenne benne.

Médiageci · http://twitter.com/mediageci 2010.01.06. 23:20:59

Szerintem hosszabb távon, ami lehet nagyon hosszú, azért ütni fogja a villany a papírt. Ilyen viták mennek zenénél is (ott gyakorlatilag lefutott már a váltás, régen láttam olyat, aki kazettát, bakelitet vagy CD-t vett volna magának, nem csak ajándékba, szerencsére a legális MP3 terjesztés is jön fel), filmeknél is (VOD), videojátékoknál is (DLC-kkel a kalózkodás ellen). Talán teljesen nem tűnnek el a megfogható kiadványok, ajándékba jó adni ilyesmit (igaz lehet utalványt, digitális javakat is), megszállott gyűjtőként sem rossz gyűjteni, akár speciális gyűjtői kiadványokat, de a fő fogyasztás szerintem digitáliába tart.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.06. 23:39:48

@Médiageci: nem teljesen értek egyet. A zene horozója könnyen "cserélhető", az otthoni és a "rendes" mozi sokkal kevésbé hasonlít egymásra. Vagy hogy a zenénél maradjunk, a koncertélmények ma is koncertélmények, azok nem tartanak a digitáliába.

Viszont ha sok salátát, eldobható és eldobandó könyvet ezentúl nem nyomtatnak ki, csak villanyon terjesztenek, azzal szerintem jobb lesz a világ.

svin 2010.01.07. 08:22:14

@Dworkyll: én nem vagyok ijedős, és műanyag tok nélkül is bátran olvasok a kádban :) Életemben nem ejtettem még bele sem papír könyvet, sem az olvasót.

Amúgy szerintem az csak egyelőre trend, hogy az elektronikus kalóz verziók ellenére a papír eladások nem csökkennek. Ennek oka az, hogy az olvasó eszközök még nincsenek kellő mértékben elterjedve. Ha az emberek többségének lenne olvasója, gyanítom egyből más lenne a helyzet.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.07. 10:13:26

@Médiageci:
Pedig megdöbbentő mennyiségű CD-t, DVD-t és egyéb adathordozót értékesítenek évről-évre és nem csak itthon, hanem a világ minden részén. Ennek az az oka, hogy sok ember kényelemből vagy más megfontolásból, esetleg akadályoztatás miatt nem tölt le az internetről.
Az Amazon és a B&N e tekintetben kivételes, már ami a könyvterjesztést illeti, mivel magán az olvasó eszközön kívül semmi más nem kell ahhoz, hogy a tartalmakhoz hozzájusson az ember. Ehhez legközelebb csak az iPhone van (de az iPod már nem), csak ott a tartalom a szoftver és/vagy a zene. Ha vizualizálsz egy olyan iPod-ot, amelyikkel bármikor letölthetsz az iTunes-ról számokat, ott vagy, ahol az Kindle és a Nook most.
Másrészt: van, ami nem elérhető, és soha nem is lesz az, mert túlságosan kicsi rá a kereslet (nekem is van olyan CD-m, amelyből egyetlen darab van az országban).

aesopus · http://blog.hu 2010.01.07. 13:12:48

az, hogy a mozi bevételek i smét megelőzték a dvd-ből származó bevételeket, az azt is jelentheti, hogy egyre kevesebb dvd-t vesznek és inkább warezolnak.

és is azt mondom, hogy papír és villany. egy szimpla regényt, novelláskötetet, előbb megvenném villamos formátumban, mint papírban. egy "szép" könyvet, viszont papírban fogok ezután is megvenni, mert az tartalmán túl vizuális élményt is nyújt
(apropó: kaptam egy nagyon szép könyvet karácsonyra: Petőfi képekben. nice)
a polcok otthon már nagyjából megteltek, helyet újabb polcoknak már nehezen tudok szorítani.
munkámból kifolyólag nagyon sok szövegolvasással járó feladatom van. ezeket valahogy kellemesebben kezelem villanyolvasóra feltöltve, mint 2-300 oldalnyi papírt cipelve. a táskámna, a csomagtartómnak és a vállamnak is vannak véges kapactásai.

idővel rájönnek (rá kell jönniük) a nagyobb kiadóknak, hogy itthon is létezik már ebook olvasó közönség. beleértve itt legfőképp az oktatási intézményekhez kapcsolódó kaidókat.

a nyomdászok viszont...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.07. 13:48:22

@aesopus:
Jó helyen tapogatózol... A gond sajnos az a felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak tankönyveállátásával, hogy...

Ad. 1.: kegyetlenül nagy a "warez" aránya, nem csak on-line tartalom, hanem kalózmásolatok, illetve az ipari méretű sokszorosítás miatt (Szegeden pl. a tudományegyetem melletti másolószalon kizárólag emiatt virágzik, de felteszem, hogy Debrecenben, sőt, itt Budapesten sem más a helyzet).

Ad. 2.: nagyon kevés "gazdag" diák van, sőt, jellemzően nem a pénz az, amiből sok van egy átlagdiáknak. Épp ezért él nagyon az 1. pont és épp ezért nehéz meglódítani a szekeret abba az irányba, hogy a tartalom (pl. egy felvett szakhoz tartozó tankönyvcsomag) mellé kvázi ingyenesen járjon e-olvasó eszköz. 60-70 ezer forint egy egyetemi hallgatónak (soknak) felfoghatatlanul sok pénz, pláne úgy, hogy a tartalomért is fizetniük kell.

Ad. 3.: a felsőoktatási tankönyvtámogatási rendszer (állami, illetve alapítványi támogatás) rendszere a legcsekélyebb mértékben sem támogatja az elektronikus kiadást, tekintve, hogy nyomtatott példányszámhoz van kötve. Egy átlagos 6-8 ezer forintos (nagy) egyetemi tankönyv a polcokra kerülés pillanatában nullszaldós, ami a nyomtatási és technológiai költségeket illeti, a szerzői és egyéb jogdíjak pedig az eladási ár töredékét (maximum 20%-át) teszik ki. Másképp fogalmazva: egy átlagos felsőoktatási tankönyv a megjelenés pillanatától lényegében nettó nyereséget termel a kiadónak. Ezt a rendszert kellene szétbombázni az újért. Komoly lobbi.

Ad. 4. Sok szakra technikailag nem kivitelezhető a könyvek kiváltása: egy illusztrált orvosi tankönyvet, egy műszaki rajzokkal vagy illusztrációkkal, esetleg képletekkel telezsúfolt műszaki vagy közgazdasági tankönyvet csak speciális (pl. Que) eszközön lehet olvasni és/vagy nagyon komoly fejlődés kellene az elektronikus szabványok területén.

Az ötlet tényleg zseniális és konkrétan forradalmasítaná a felsőoktatási tankönyvpiacot (és bizonyos tekintetben magát a felsőoktatást is), rengeteget spórolna mind a diákoknak, mind az intézményeknek.

Mondjuk a nyomdászoknak annyira nem...

lumbagooo 2010.01.07. 14:47:48

bocs a kovetkezoo adagba szaantam
majd talan dwo.........

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.07. 15:14:00

@lumbagooo:
Az MS nem tud (és felteszem, nem is akar) elszabadulni a gyökereitől, vagyis a félig-meddig a pátyolgatásával felfuttatott webtől és az ezekhez kötődő (részben tartalom, részben informatikai) szolgáltatásoktól.
Egy e-könyv olvasó maradjon meg e-könyv olvasónak, különben a most meglévő elvitathatatlan előnyeit fogja elveszíteni. A majomfiú kezében pedig nagyon úgy fest, hogy nem e-ink, hanem tft (esetleg oled) eszköz van, ami ugye energiahatékonyság tekintetében erősen a pazarló kategóriába tartozik.
Az MS tartalomszolgáltatás tekintetében folyamatosan le van maradva a független kezdeményezésektől (pedig az ötletei, pl. az Encarta vagy pl. a Droling Kindersley által számára biztosított kitűnő minőségű anyagok miatt ez elvileg nem lenne indokolt vagy megmagyarázható).
Másrészt: Microsoft. Ha másért nem, ezért nagyon-nagyon-nagyon sok embernek eleve kizárt a dolog.

eNeL 2010.01.07. 17:36:14

@Professzore: tökéletesen egyetértek a leírtakkal. Egyébként a bemutatott szerkezet egy HP tervezet, valóban nem e-ink, csak az átlagosnál kicsit kisebb tablet PC (valóban TFT). Most ugyan az MS próbálkozik egy kicsit a tartalomszolgáltatás felé mozdulni (sokat fejlődött pl. a Live), de nagyon messze vannak egy optimális aránytól.

A korábbi bejegyzéseddel is egyet tudok érteni. Ugyanakkor pl. pont Szegeden fordult elő, hogy egy bizonyos jegyzet az egyetemi könyvtárban csak egyetlen (!) példányban volt meg (azt, hogy miért, nem tudom), gyakorlatilag kézikönyvként használhatták csak. Ilyen esetben - mert pl. újólag kiadni a könyvet nagyon nem érné meg -, miért ne lehetne annak egy villany változatát kiadni? Szegény hallgatók is jobban járnának. A kölcsönzési idők sem mindig elfogadhatóak (a hiányok miatt rövidebb, nem teljes féléves); a buszon utazáshoz egyszerűbb a könyv csak egyes fejezeteit magukkal vinni tanulásra (nem a teljes egykilós könyve[ke]t) - persze, hogy a fénymásolók jól megélnek.

Ezen sokat segíthetne a felvetett ötlet.

Nem olyan régen olvastam valahol, hogy az Államokban több egyetemen is - próbaként - e-readereket osztottak szét (ingyen) a tanulást elősegítendő. Némi idő elteltével felmérték, mit szóltak a hallgatók az ötlethez. A túlnyomó többség pozitívan értékelte az ötletet; tetszett nekik, hogy nem kell mindig több kilónyi papírt magukkal cipelni. És - bár minden komoly jegyzet, tankönyv biztosítva volt e-formátumban, sőt azokat ingyenesen letölthették az egyetem "e-könyvtárából" - a hiányosságok között az általad említett Ad. 4 jött be leginkább.

Ebből a példából is látszik, hogy ÉS.

Sok olyan könyvem van, amit nem szeretnék villany formátumban - most még. Ilyenek pl. a művészeti albumaim. Egy szépen, és kiváló minőségben kivitelezett ilyen albumot még nagyon sokáig nem lehet majd ilyen minőségben megnézni (bár a technológia fejlődik). Viszont nagyon sok olyan könyvem van, ami csak a polcon pihen, egyszer-egyszer veszem elő, és nem technikai (műszaki vagyok) jellegű. Na, azokat lecserélném villanyra...

Ignis_veneficus 2010.01.07. 20:33:36

@Professzore: Szal az tenyleg egy billentyuzet nelkuli tablet.
specifikacio meg nincs rola, de igy keprol en kb egy ilyet szeretnek venni az eReader helyett karacsonyra...
max 2 ora tap nelkul, azt kibirja viszont lehet rajta netezni, emailezni, videozni...
a tartalomszolgaltatas meg nem erdekel :D

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.07. 21:57:58

@Ignis_veneficus:
Hát, jó lesz majd az, hogy a Budapest--Sopron vasútvonalon Pécsett elrakod, mert lemerült. De ha neked ez kell. Éljen a Majomfiú, gazdagodjon tovább! :-D Egyébként szerintem olcsóbban kapsz netbookot kihajtogatható TFT-vel.

Médiageci · http://twitter.com/mediageci 2010.01.07. 22:20:57

@Dworkyll: @Professzore: Nem holnapra gondoltam, de nehezen tudom elképzelni a mostani trendek (szélessáv terjedése, "olcsulása", egyre több helyen alanyi joggá válása) figyelembevételével, hogy 100 év múlva is állni fog a "könyvet a könyvesboltból" tétel.

Vagy 20 év múlva is fizikai adathordozón terjesztik a filmeket, videojátékokat. Az utóbbinál a kalózkodás visszaszorítása miatt is valószínű, hogy a következő generáció már csak letöltős lesz, igaz most még valóban látszik az említett akadályoztatás problémája, lásd a nem annyira pörgő (bár rosszul is árazott) PSP Go esetét. Persze az akadályoztatás a cégek sara is, nincs magyar Xbox Live, PSN, Amazon, ha jól tudom, iTunes sincs még teljesen.

A CD és DVD eladásoknál nem vagyok képben, de meglepne, ha a fizikai CD eladás továbbra is növekedne, ilyen statisztikáknál bizonyára már mérik az MP3/FLAC értékesítéseket is. A filmek rekorddöntögetését szerintem nem elsősorban a DVD és Blu-ray (és a valószínűleg még elenyésző VOD) értékesítés húzza, hanem még mindig a mozikassza, abból is látszik, hogy általában a legnagyobb forgalmat az első hétvégén mérik.

Az biztos, hogy a VOD-nak és a villanyos könyveknek sokkal több idő kell, én mindenesetre a posztban megfogalmazott kérdés kapcsán úgy látom a jövőt, hogy nem lesz mindig együttélés, ezeken a területeken idővel, sok idővel váltás lesz.

Az otthoni és rendes mozi egyébként úgy tűnik, szintén a cserélhető irányba megy, most jönnek a 3D-s TV-k, a napokban véglegesítették (egyelőre csak a nagy cégek, a szabvány úgy tudom, még nem teljesen hivatalos) a 3D-s Blu-ray specifikációkat, amiket vascsere nélkül, firmware frissítéssel is be lehet verni a mostani gépekbe, tehát sokan fognak idén már mozis szinten 3D-s Avatart nézni otthon.

Ettől függetlenül abban egyetértünk, hogy a hagyományos mozik (és nem csak a 3D-s csalogatás miatt) meg a koncertek (attól függetlenül, hogy régóta léteznek koncert CD-k és DVD-k) szerintem is együtt tudnak élni a jövő technológiájával. Felolvasóestek is lesznek. Persze én is csak tippelek.

Ignis_veneficus 2010.01.07. 22:34:13

@Professzore: Nem azt mondtam, hogy M$-t, hanem hasonlot..
Szerintem budapest - sopron kozott ha a vonat megall pecsett, akkor a legkissebb bajom is az lesz hogy lemerul a kutyum :D
amugy az altalam elvar minimum aku-ido 4 ora... (nem video lejatszas kozben)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.07. 22:49:59

@lumbagooo: Ébredeznek? A HP (COMPAQ) ezer éve próbálkozik a tabletPC piacon, emlékszem az elsőket még VIA procival tolták. A koncepció egész jó volt, a valóságban a nagyon okés keveredett az ultra szívással. Azóta is vannak prémium notik kitekerhető érintőkijelzővel, csak épp mocsok drágák.

Mert amúgy a TFT-nek szerintem van helye az e-könyv olvasók között, a legtöbb extrát ugyanis azzal lehet nyújtani. Pl szinek, abszolút jól használható annotálás.

Egy 5"-os WinMO 800x600-assal űberboldog lennék...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.01.07. 23:52:43

Plusz még jó, hogy a MS nem tud elszakadni a gyökereitől - pl. attól, hogy tablet OSben évtizedes múltjuk van. Vagyis jó eséllyel benne van pl. egy használható virtuális billentyű.

A két óra nevetséges, érdemes megnézni a Joojoo specifikumait.

thejoojoo.com/sites/specification
Öt órát ígérnek, wifivel.

6-7 óra simán kihozható egy ilyen eszközből, ennél hosszabb vonatútnál (Szibéria expressz?) meg ott a fali konnektor.

ehran 2010.01.08. 00:26:28

@Médiageci: Éppen ma beszélgettem egy elektronikuszene-rajongó ismerősömmel, és ő mesélte, egy szakmai portál elmérésére hivatkozva, hogy az USA-ban 2009-ben 20,4%-kal nőtt 2008-hoz képest a bakelitek eladása. ;)

eNeL 2010.01.08. 12:43:41

@Dworkyll: Valahol a Radarban már volt egy link a színes e-bookra. Kicsit utána jártam és ez egy igen érdekes technológia. A kitalálója a Liquavista, a technológiát meg electrowetting-nek (magyarul talán "elektromos nedvesítés"?) hívja.

A technológia lényege, hogy simán használhatóak a jelenlegi TFT gyártósorok, lehetséges a színes kivitel (mondjuk a hivatkozott szerkezet kontrasztja nem a legjobb a képek szerint, de hát ugyebár 3 színszűrő réteg is van a kijelzőben). Ebből az is következik, hogy a fogyasztása nagyobb, mint az e-ink kijelzőé, de kevesebb, mint a TFT-é. És mivel a jelenlegi gyártósorok alkalmasak a kivitelezésre, talán nagy tételben az árak is eshetnek.

És akkor majd tényleg boldog lehetsz :))

www.liquavista.com/default.aspx

loggoll 2010.01.08. 15:45:34

@Professzore:

"felsőoktatási tankönyvtámogatási rendszer",
"egyetemi tankönyv a polcokra kerülés pillanatában nullszaldós", "egy átlagos felsőoktatási tankönyv a megjelenés pillanatától lényegében nettó nyereséget termel"

Ez nem teljesen így van. Tankönyvtámogatás ma minimális. Amikor még volt, akkor is pályázati úton osztották szét "valamilyen" módszerrel. Ha valaki kapott, akkor már tényleg nem volt gáz kiadnia, de az egyetmi könyvek többsége soha nem kapott állami támogatást. Az utóbbi években a másolások, rövidített verziók, netre kitett anyagok miatt drasztikusan csökkent a forgalom, a hazai könyvpiacnak ez a legjobban visszaeső ága.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.08. 22:15:20

@eNeL:
Van egy ilyen is:
www.pixelqi.com/products

Ha jól értettem, alapból három üzemmódja van, egy fekete-fehér e-ink, egy színes e-ink (rettenetes) és egy tft, háttérvilágítással.
Tudja egy mostani jó TFT felbontását, a képek/filmek szerint szimán vetekszik a Kindle olvashatóságával minden körülmények között, kvázi olcsón gyártható és közel van/lehet a piacérettséghez.
Feltéve, hogy akarják a gyártók.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.08. 22:46:27

@loggoll:
Nem egy felsőoktatási tankönyveket kiadó vállalatnak dolgoztam, igaz, hogy 2 éve befejeztem az ipart. Nyilván a pályázatos rendszer magától értetődő, viszont az általam gyártott ilyen könyvek javánál tényleg nem volt kérdés a gyártás (szerzők, szerkesztők, korrektorok, előkészítés, nyomtatás) finanszírozása, előfordult előfinanszírozás is, de hogy a kész könyv polcokra kerülésekor a legtöbb nettó ki volt fizetve, biztos.
A párom mondta az imént, hogy várható/lesz (vagy már van) olyan pályázat, amelyik felsőokatási tankönyvek e-sítését hivatott elősegíteni, ha jól értettem, százmilliós nagyságrendben.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.08. 23:49:52

@Professzore: El tudom képzelni a grafikus kontrollerét. A mostani mono eInk kontrollere szintén komoly kihívás, egyszer egy magyar csapat is nekiugrott (mikrokontroller gyártásban vannak magyar hagyományok) és a lapfrissítés kb egy percig tartott.
Szóval ez minimum kalandos.

eNeL 2010.01.09. 14:20:15

@Professzore: tényleg érdekes. Nem tartom kizártnak, hogy a két cég technológiája sokban hasonló. A rettenetes színes kinézet pedig szerintem technológiailag időleges probléma (lásd a korai színes TV-ket, meg mi van ma). Bár tartok tőle, az igazi színes, minden szempontból jó e-ink, vagy hasonló kijelző már nem az én életemben lesz.

Ha csak hirtelen nem lesz világrengető igény az ilyen jellegű kijelzőkre. Mert, ha igény lesz, akkor a gyártók is mozdulni fognak. Feltéve persze, hogy a korábbi különböző kijelzőkbe invesztált beruházásaik már busásan megtérültek...

eNeL 2010.01.09. 14:23:37

@Dworkyll: Attól tartok ebben igazad van...

Jó néhány éve majdnem minden pályázatot úgy írnak ki, hogy pl. a pályázó: neve K-val kezdődjön, ováccsal fejeződjön be, ja, és kék szemű legyen :(

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.09. 21:58:42

@Dworkyll:
Nem itt van a nehézség, hanem abban, hogy a kijelző oldal hogyan kezelhető, vagyis milyen technológia/algoritmus képes a megjelenített képet A-ról B-re változtatni.
A CMOS/CCD kérdés kb. ugyanez. Régen voltak (sőt, bizonyos területeken ma is vannak) olyan CCD csipek, amelyekben egyetlen kiolvasóregiszter volt. Aztán lett soronkénti kiolvasás, a CMOS meg ugye alapból képes pixelenként kiolvasni.
Felteszem, hogy az eInken megjelenő információ megváltozatásához olyan elvetemülten hülye eljárás kell, hogy csak komoly mérnöki bravúrral oldható meg.
Az iQ3 ehhez képest pontosan ugyanazt a technológiát/vezérlést alkalmazza, mint bármelyik TFT, azonos képfrissítéssel.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.09. 22:01:30

@eNeL:
Nekem kb. 10 éve volt az első PDA-m (Palm Vx), kegyetlen sok pénzt (most egy Kindle 2 árának közel kétszeresét) fizettem érte. Ebből lett 2008-ban egy második eszköz, HTC Touch Pro, aminek sokszorta nagyobb felbontású és ugye színes a kijelzője. Ez volt 10 év fejlődése. Kizártnak tartom, hogyha akarnák ne tudnák megoldani.
Másfelől meg NEM a kereslet motiválja a gyártókat, hanem a gyártók GERJESZTIK a keresletet.
Tekintve, hogy a DVD-kből épp eleget adtak el, gyártottak új technológiát, lehet tehát az egész otthoni hóbelevancot lecserélni. Már akinek van...

Mademoiselle · http://mademoiselle-pickwickportfolio.blogspot.com/ 2010.01.10. 11:21:22

Szent Mamzell! Az a nácis cikk! Teljesen kész vagyok tőle :-/

ehran 2010.01.10. 14:30:17

@Mademoiselle: :D Hát ez hihetetlen, mi lesz még itt? Vajon mikor kezdenek üldözni minket? :)
Egyébként amit Dwo ír a cikkben, az nekem is feltűnt már, még szóbeli beszélgetésekben is: Az ekönyv-pártiak támogatják a papíros könyveket is, a papír-pártiak meg kifejezetten ellenségesek az ekönyvekkel szemben. Nem értem, én eleve nagyobb nyitottságot várnék el egy könyveket szerető embertől. Értelemszerűen nem gondolom, hogy mindenkinek tetszenie kellene az új technológiának, ha a jelenlegi helyzetet nézem, napestig tudnám sorolni én is a hibákat, meg a kifogásaimat, illetve hogy mi kellene még bele. De ez a fajta majdhogynem gyűlölet akkor is rendkívül meglepő.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.01.10. 17:06:02

Az e-könyvek előnyösek a papírkönyvekkel szemben anyagi, környezetvédelmi, helyfoglalási, kezelhetőségi szempontból - csupa gyakorlati és közhasznú indokok. A papírkönyvek mellett nem jut eszembe egy gyakorlati indok sem, pusztán megszokások. Ezek szerint a papírkönyvesek a megszokások rabjai?

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.01.10. 17:09:38

@Olman: Hozzátenném persze, hogy a kép nélküli szöveges tartalomra gondoltam (regények, bölcsész szakkönyvek stb.)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.10. 17:39:32

@Olman:
Kicsit szélsőséges a megnyilatkozásod, viszont ezzel jó "végpontot" jelöl ki. Sokkal lényegesebb szerintem, hogy aki papíron olvas, az miért teszi ezt. Azért, mert a felsorolt megfontolások nem nyomnak annyit a latban, hogy váltson, vagy azért, mert sok olyan szempont is felmerül, amelyek alapján a váltás (még) nem indokolt. Például drága az olvasó, nincs tartalom (legális egyáltalán nincs), van/lehet DRM, akár egészen szigorúan stb.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.01.11. 00:55:23

@Professzore: Nos, igen. A DRM, legálisan elérhető anyagok szabályozási kérdések, amelyre még nem valósítottak meg mindenki számára kedvező megoldást - szóval ez még akadály. A drága olvasó ára pedig megtérül, ha azt vesszük, hogy már most töredékei az e-könyvek a papír változataiknak. De még sztem ezen is lehetne javítani, hiszen egy jókora összeget lehet megtakarítani a nyomda kiejtésével. Ha a kiadók kiismerik az új formátum erősségeit-gyengéit, az előállítási költségeket lehet optimalizálni.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.01.11. 00:59:11

A papírkönyveknek meg nem kell megszűnnie, a színes képes tartalmat, albumokat, atlaszokat, stb. nem lehet visszaadni kis kijelzőn, de van amit meg lehet oldani e-könyvben olcsóbban, és nem megy a tartalom rovására.

Maggg 2010.01.11. 09:19:44

Érdekes a felsőoktatási könyvkiadás biznisz féltése.

Szerintem idehaza ilyen nem is létezik vagy csak az elmúlt 10 év találmánya.

Alapesetben az előadások 90%-a kiváltható egyetemi jegyzettel, amit a tanszékek tanári gárdája a saját maguk használatára állított össze. Kicsit rosszabb esetben a tanszékvezető ego-ja a fő hajtóerő, hogy a nevét ott lássa a borítón.
Az így előállított jegyzetek olcsó papírra, olcsó technikával és 1 max. 2 tulajdonos "kihordására" készülnek.

A 90-es évek végén pár száz forintokért halomszámra vásároltam olyan jegyzeteket is, amik a szakomhoz érintőlegesen sem kapcsolódtak, mert olyan olcsók voltak.

A bazivastag, színes-szagos kézikönyvszerű tankönyvek pedig aligha szükségesek minden egyes órához. Nyilván jó érzés levenni a polcról mondjuk egy Stryer-féle Biochemistry-t, de az abban lévő tudás többszöröse az órai követelményeknek.

Az egyetemistáknak-százezreket-kell-költeni-tankönyvre c. sirám megint olyan amerikai sztori magyar köntösbe bújtatása.

Mint ahogy azt sem hiszem, hogy ezeket a könyveket másolják a c*pyg*n*r*lban és nem a szorgalmasan órákat látogató évfolyamtársak órai jegyzeteit.

eNeL 2010.01.11. 10:53:19

@Professzore: A PDA-ra nincs mit mondanom, az nálam is így volt/van. Azt meg már régóta vallom: nincs olyan, amit nem lehetne megoldani (a kérdés maximum az ár-teljesítmény, vagy értelmességének aránya), tehát ebben is egyetértek.

Én azonban nem sarkítom ennyire a ki-kit gerjeszt témát, mert meggyőződésem, hogy az valahol kölcsönös. Normális gyártó olyan dolgot "gerjeszt", ami azért valóban meglevő igény.

A kölcsönösségre szerintem jó példa a BD. Igény van rá? Van. Vannak előnyei? Vannak. És mégis: a formátum háborúban hiába győzött, valahogyan mégsem terjed olyan ütemben, mint azt bárki várta, mondjuk 3-4 évvel ezelőtt. Szóval a keresletnek is van némi szerepe :))

eNeL 2010.01.11. 11:07:39

@Maggg: Nem mindenben tudok egyetérteni. Először is: van felsőoktatási tankönyvkiadási biznisz. És nem csak az elmúlt 10 év találmánya, emlékeim szerint én is tankönyvekből tanultam az "átkosban". A kiadót meg Tankönyvkiadónak hívták (az egyetemek saját nyomdáiról, meg a Műszaki Kiadóról, Akadémiai Kiadóról már nem is beszélve). Nem hiszem, hogy pl. egy rendes szótár kiváltható lenne egy 1-2 felhasználóra megtervezett egyetemi kiadású anyaggal. Az én felfogásomban ugyanis a szótár nem "csak" egy szótár, hanem a tanuláshoz nélkülözhetetlen tankönyv is.

Az egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban sokban igazad van, de a 90% az soknak tűnik (persze: szakmák és szakok nagyban tudnak különbözni egymástól). Csak egyetemi jegyzetekből nem lehet egy értelmesebb szemináriumi anyagot összeállítani, a szakdolgozatokról már ne is beszéljünk (a források között lehetnek más anyagok is, nem csak könyvek). Saját tapasztalatból mondom: nem csak a diáktársaim jegyzeteit másoltattam, de bizony más nyomtatott anyagokat is.

Maggg 2010.01.11. 12:18:56

A Tankönyvkiadó (Állami) Vállalt ugye nem piaci versenyre lett építve, hanem állami szolgáltató volt a cenzúrázás mellett. :)

A szótár szerinted klasszikus tankönyv? Nyilván szükséges, de nem 3-5 évre, tanulmányaid idejére veszed, hanem lexikon, kézikönyv.

Nekem amúgy kötelezően megveendő, kiadóval haszonhajtás miatt szerződésben álló tanár által előírt tankönyvet soha nem kellett vennem.
Csak javasoltak könyvet, többnyire nem is volt kapható, de a tantárgyi követeléseket azok nélkül is lehetett teljesíteni.

A forrásműveket nem tekintem tankönyvnek.

(Az 1-2 főre trervezést úgy értem, hogy a 2ik ember kezében már szétesik a saláta. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.11. 14:22:54

@Maggg:
Nekem nagyon úgy fest, hogy 1990 előtt, maximum nem sokkal utána jártál egyetemre. Amit én tizenpár év alatt láttam és tapasztaltam, az alapján bízvást állíthatom, hogy a bölcsészettudományok és a közgazdaságtan területén nagyon nem ez volt a helyzet: egy-egy vizsgára vagy szigorlatra való felkészüléshez sokszor több tucat (5-10 ezer forintos) könyv kellett.

A Tankönyvkiadó egyébként már rég nem állami vállalat. Ugyanolyan profitorientált üzleti vállalkozás, mint az Alexandra, csak más témában és más tartalommal ad ki könyveket.