Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Koobe tapasztalatok

2009.05.05. 00:30 Dworkyll

Bevezetés

 

A villanykönyv olvasókról általában

Be kell látni, hogy a villanykönyv, mint olyan, nemcsak technológiai, hanem paradigmaváltást is jelent, hasonlót, ha nem radikálisabbat, mint annak idején a nyomtatás megjelenése volt. A kézzel másolt kódexek után a nyomtatott könyvek legalább akkora sokkot jelenthettek koruk „kiadójainak, jogtulajdonosainak” (mondjuk az egyháznak) mint manapság az internet, vagy a filecserélők. Emlékezzünk vissza, hogy az „első” hordozható mp3 lejátszót az USÁ-ban a RIAA egy méretes perrel igyekezett – hiába – megfékezni. Az első szót meg azért tettem idézőjelbe, mert talán nem meglepő módon, az igazi elsőség a szerzői jogokkal kicsit liberálisabban bánó ázsiai szerkezetet, a Saehan MPMan-ját illeti.

A villanykönyvek hasonló utat kénytelenek végigjárni. Az alaptechnológia, az eInk lassan negyven éve létezik, de a nyugati gondolkodás ahelyett, hogy kiaknázná a benne rejlő előnyöket (és elvégezné az ehhez még szükséges kutatásokat és fejlesztéseket) a klasszikus kiadói rendszer – amúgy szerintem hiábavaló – konzerválásával tölti az idejét. Ezzel szemben a keletiek nem ilyen skrupulózusak, (meg más problémákkal is meg kellett küzdeniük, kezdve a csodálatos karaktereik kódolásával), és éveket, ha nem évtizedeket vertek rá a témában, a fejlett nyugatra. A Koobe gyártója a Jinke (Hanlin) 2000-ben már eInk alapú olvasót gyárt, amikor az LCD-s Rocket Ebook éppen kihalni készült. 2008 végére több néven található meg talán ugyanaz a Hanlin v3 szerkezet, mint az összes többi olvasó együttvéve.

És ez nem véletlen. Minden olvasó-gyártónak meg kell hoznia egy döntést, hogy a védett dokumentumokat milyen formában, milyen autentikációval engedi a készülékre, amivel odaköti magát az egyébként erélytelen és dekoncentrált kiadói világhoz, míg a szabad felhasználású szövegek lehetőségei lényegesen kisebb súlyt kapnak, pedig ezek csábítanák rá a platformra az egyszeri felhasználót. A legtöbb esetben nagyszerű a hardver (már ha az árától el tudunk tekinteni), de komoly civil kurázsira van szükség, csak azért, hogy a saját, tökéletesen legális és ingyenes tartalmakat fölrakja az ember a saját olvasójára. Lám, van aki a Sony PRS-éhez is komplett új környezetet fejleszt Calibre néven.

Szerencsére azért nem teljesen reménytelen a helyzet, a Mobipocket már elkezdte a saját paradigmaváltását, amikor a korábban fizetős tartalomkészítő alkalmazását ingyenessé tette, és ha szerencsénk van, a formátumháborúban legyőzi a riválisait. Kezdetnek megjelent minden létező platformon, amik átmeneti megoldásként szolgálnak a dedikált szerkezetek áttöréséig, majd jól megjelent dedikált formátumként.

Ebbe a világba tenyerelt bele a Hanlin. Először is olyan névvel és külcsínnel jelenik meg, amilyennek a forgalmazója gondolja, (a BeBook, az lBook, az EZ reader, a WalkBook, és persze a Koobe is ugyanazt a Hanlin V3-as szerkezetet takarja). A forgalmazók persze nem egységesek, pl a WalkBook oldaláról elég sokan gondolták, hogy adathalászok csalihelye, míg a Koobe forgalmazója meglépte a Magyarországon szerintem kötelező bizalomépítő gyakorlatot, van bolt, ahova személyesen be lehet menni, a terméket vásárlás előtt összetapogatni, és az árut átvenni. (És kb 2 percig tartott megtudni, hogy milyen cég a magyar forgalmazó. Engem megnyugtatott, hogy nem a Dzsunka Bt.)

És a gyártó abból a hátrányból, hogy nincs mögötte semmilyen kiadói csoport, vagy terjesztőszervezet, mint pl az iTunes, az Amazon, vagy a Sony Connect, faragott egy masszív előnyt, az összes szóba jöhető formátumot ráengedte a szerkezetre, a szükséges DRM képességet meg a lehető legnyitottab platformmal, a Mobipockettel oldotta meg. És persze nem csodálkoznék, ha egyszer csak fölbukkanna a szerkezetben az lrf, mint egy szintén meghatározó DRM képes könyvformátum megjelenítési képessége is. (A Hanlin sem kezelte a mobipocketet az elején)

Általános tapasztalatok

 

Első benyomások

A Wizplex kijelző semmiben sem hasonlítható az eddig ismelt „hagyományos” CRT, DSTN, TFT és hasonló csodákhoz. A leginkább talán egy újrapapírra nyomott matricához lehetne hasonlítani a matt, tökéletesen villózásmentes, de enyhén szürkés felületet.

A „windows” korszakban eltöltött több mint egy évtized után az érintőképernyő hiánya az első percekben kellemetlen, mit egy szűk cipő, de a tervezőknek sikerült praktikusan 14 gomb segítségével megalkotni egy olyan vezérlést, ami a parancssorosnál is lényegesen egyszerűbb. Egy-két óra alatt meg lehet szokni, és utána teljesen kényelmesen használható. Nem kell tőle megijedni elsőre, fel kell készülni egy tanulási görbére.

PC-vel egy sima USB-miniUSB kábellel lehet összekötni. Kapcsolódás után két új drive jelenik meg, az egyik a belső memóriát, a másik az SD kártyát jelenti. Alapesetben ez kb 440 MB és 1 GB. A két tárterület között a szerkezet csak váltani tud, direkt átjárás nincs, csak a PC-n keresztül. Így közös listák sincsenek. Cserébe az „utoljára olvasott anyagok listája” is kettős, attól függően, hogy melyik memóriát használjuk.

Korlátozás nincs, bármilyen állományt lehet oda-vissza másolni, törölni, csak a sebesség tekinthető mérsékeltnek. Nagytömegű adatfeltöltéshez inkább a külső SD olvasó ajánlott, az RSS feedek frissítését ki lehet várni az 1.1-es USB-n.

A szerkezet masszív fémházban van, az oldalsó gombok ugyan nikkelezett műanyagból készültek, de az összes gomb szolíd, nem kotyógós, lötyögős. Egy-két bugot ugyan látni véltem, de a rendszer valami meglepően robosztus, nagyon jól tolerálta, hogy ki-be pakolásztam SD kártyákat minden előzetes trükközés nélkül. Ha pl. egy megnyitott állomány alól rántottam ki a kártyát, különösebb szívfájdalom nélkül dobott át a belső memória gyökérkönyvtárába.

Majdnem fél giga belső memória van, ennek a feltöltése fájdalmasan lassú lesz, ha már éppen rendelkezünk félgigányi publikációval, és nem egyesével küldjük föl az anyagokat.

Architektúra, performancia:

A szerkezet beágyazott (embedded) Linux alapokra épül, nem nagyon láttam sem lehetőséget, sem igényt, hogy egy mezei felhasználó ehhez hozzápiszkáljon. Ezen az alapon van egy faék egyszerűségű file-kezelő, amivel gyakorlatilag csak az alkönyvtárak között lehet közlekedni, illetve állományokat lehet kiválasztani, mást semmit. Az iPhone-hoz hasonlóan itt sincs cut&paste ;-), igaz ehhez az is kellett, hogy a single-touch se működjön. Borítókijelzés nincs a file-kezelőben, csak az ikonokból és a nevekből tudjuk meg mi van az állományokban. Lehet rendezni formátum, kor és cím alapján, és célszerű valamilyen alkönyvtárrendszert is felépíteni, mert a nyolcasával kijelzett anyagokban eltart egy darabig, ha párszáz könyv közül kellene választani. Keresés vagy szűrés nincs.

A file-kezelő mellett különböző parserek futnak a rendszeren, amik az adott állományok megjelenítését végzik. Ezekből már most is gyakorlatilag letesztelhetetlenül sok van, olyan egzotikumokkal is elbír a szerkezet, mint az fb2 vagy az epub, de a lényeg, hogy a naponta használatos állománytipusokat, text, rtf, doc, pdf, különböző módokon, de megjeleníti. Ebből a parser alapú megközelítésből az is valószínűsíthető, hogy az egyes parsereket külön fejlesztik, és nincs technológiai akadálya az igény esetén új parserek írásásnak, vagy egymástól független fejlesztéseknek.

Minden egyes karakter alapú parser tökéletesen jeleníti meg az ékezetes magyar karaktereket a „gyári fontkészletekkel”, bár nem mindegyik támogatja teljes körűen a dőlt / félkövér / aláhúzott tipográfiát. A times font teljes ebben a tekintetben.

Ugyancsak minden parser (vagy az alaprendszer) támogat alapfunkciókat, úgymint lapozás előre-hátra, ugrás egy kiválasztott oldalra, könyvjelzőzés és legalább két méret megjelenítése. Létezik még valamiféle általános indexkezelés, de nem tudtam rájönni, hogy miképpen működik.

Szemmel látható, hogy az architektúrát nem a sebességre hanem a fogyasztásra optimalizálták, a PDA-s világhoz képest kifejezetten lassú, mondjuk a file-műveletek, másolás (PC kapcsolat esetén) vagy megnyitás tekintetében. Olvasáskor alapvetően már elfogadható a képváltási sebesség, bár meg kell jegyezni, hogy ha grafikusan intenzív a tartalom, akkor lényegesen lassabb a lapozás, mint a karakter alapú állományoknál.

Mobipocket szinkronizálás

Működik a mobipocket integráció, de viszonylag kevés értelme van használni. Két fő érv szólna a használata mellett, az annotációk szinkronizálása és a Reading Listek kezelése, de ezek nem működnek a Koobe-n. Annotálni sajnos (jelenleg, fw 2.02E) nem lehet, ellenben az áttekinthetőséget a Reading listek helyett sokkal jobban használható hierarchikus alkönyvtárrendszer segíti. A Koobe mindenesetre használja az mbp állományokat, ott folytatja a könyvet, ahol egy másik olvasó abbahagyta, és az esetleges kiemeléseket is megjeleníti, sőt könyvjelzőként elérhetővé teszi.

A szinkronizálás egy folderbe zúdítja a könyveket és a Mobi saját leválogatására számít, ami jelenleg a Koobe-n nem érhető el. Ezért én a könyveket kézzel vinném át az olvasóra, folderekbe szervezve, és csak az RSS feedek frissítését bíznám a szinkronra. (Érdekes, hogy a Bookeen pont fordítva csinálja, működik a metaadatokra építő rendszerezés, látszanak a fedlapok a file-kezelőben, de a rendezés egyszintű. És nagy a gyanúm, hogy a marketingcikkekben kicsit fotoshoppolják a képeiket, mert az is csak 4 szürkeárnyalatot tud, nem úgy, mint a képeken.)

Dróttalanság

Menő manapság az összes elektronikai szerkezetet ellátni mindenféle vezeték nélküli intrefésszel a bluetooth-tól a 3G-ig. A célhardvereket, mint pl. a már emlegetett mp3 lejátszókat, eddig ez egy-két sikertelen kísérlettől eltekintve elkerülte ez a trend, de épp az e-könyv olvasók piaca a Kindle okán pont ettől hangos. A Koobe nem rendelkezik semmilyen vezeték nélküli képességgel. Az átvinni kívánt anyagot különösebb gond nélkül el lehet juttatni a szerkezetbe, a nagy hatótávolságú drótnélküli kapcsolat (GPRS, és attól fölfelé) csak az árát, a fogyasztását növelte volna meg, nem is kicsit, és elsősorban a „digitális röghöz kötést” szolgálná. Egy ígéretes új versenyző a textr, pont a dróttalan irányból próbál hídfőállást kiépíteni az e-könyv piacon, majd meglátjuk mekkora sikerrel. (Mondjuk biztosan örömmel akarnék egy német irodalmi és közösségi portál tagja lenni…)

Zene-bona

A Koobe elvileg megbírkózik az audio-állományokkal. De mp3 playernek drága, nehézkes, és pont ott fogyasztja a lehetőségeket, ahol egyébként kiemelkedő lenne: a két töltés közötti időtartamból. Aki mindenképpen jó lejátszóra vágyik, ajánlom a Sansa Clipet, abban van FM rádió is, és natívan támogatja az audiobookokat.

Úgyhogy ebből kifolyólag nem teszteltem a Koobe zenei képességeit. (Tényleg, a diavetítőn és a hűtőszekrényen kívül mi nem tud még mp3-at lejátszani? ...)

 

Elérhető formátumok

Az olvasóra fizetős, kereskedelmi tartalom jelenleg (2009 május) nem érhető el magyarul, az olvasnivalóról a felhasználónak kell gondoskodnia. A kínai fejlesztők is hasonló problémákkal küzdhettek, ezért nemes egyszerűséggel az összes kézenfekvő formátumra fölkészítették a szerkezetet. Ezek azonban eltérnek egymástól a nyújtott funkcionalitásban, némiképp függetlenül az adott formátum PC-s lehetőségeitől.

Oldalkép alapú formátumok:

Pdf, djvu. Itt az oldalak a maguk teljességében kerülnek át az olvasóra (a pdf is), így bármilyen kép, vagy betűtipus használható. Cserébe nincs újratördelés nagyításkor. Az eredmény három nagyítási fokozat: kis betűk széles margóval, nagyobb betűk nulla margóval, nulla margó oldalra fordítva, a legnagyobb betűkkel. Az első két lépcső ésszerűségét nem látom, a kisebb karaktermérettel csak a széles margót lehet megnyerni.

Klasszikus karakteralapú formátumok:

Txt, doc, rtf, html. Ezek már némileg barátságosabb, rugalmasabb formátumok. Meglepő módon az rtf kicsit „gazdagabb felszereltségű”, mint a doc. Ha valaki beéri ezzel, gyakorlatilag konverzió nélkül tudja ráborítani az olvasóra a PC-n tárolt dolgait, bár szokni kell, hogy ez egy „csak olvasó” szerkezet, nincs a dokumentumon változtatási lehetőség, de a még egyébként elvárható interaktivitás, tartalomjegyzék, lábjegyzetek, stb sem létezik.

Könyvcélú karakteralapú formátumok:

Wol, prc (mobipocket), fb2. Ezeket a formátumokat már kifejezetten e-könyv tartalmak megjelenítésére találták ki. Működnek a belső dinamikák, tartalomjegyzék pl, és támogatják a DRM-et, ami nélkül ugye kiadó nem nyúlna a formátumhoz.

Az fb2 a legelső dedikált e-könyv formátumok egyike, a REB is ezt használta. Ennek megfelelően ez a legkiforrottabb, viszont leálltak a fejlesztésével. Akinek ilyen file-jai vannak, az szépen olvashatja őket, de új tartalmat már nem ebbe konvertálnék. Kiadó tudtommal nem áll a formátum mögött.

A wol (vagy wolf) a gyártó saját klasszikus e-könyv formátuma, még a linuxot megelőző időkből, szemmel láthatóan már abbahagyták a fejlesztését, mert van jobb, éspedig a mobipocket, amiről már értekeztem a blogban.

A gyakran használt formátumok táblázatos áttekintése itt található.

Kinek ajánlható

 

  • Elsősorban azoknak, akik már szeretnének az új technológia áldásaiból részesülni – végtelen sok információ nagyon kis helyen pl. – , de még konzervatívok az elvárt olvasási élmény tekintetében.

  • Nagyon ajánlható azoknak, akik valami látásproblémával küzdenek, a jól olvasható, nagyítható karakterek kényelmesebben olvashatóak, mint a papír.

  • Sokat segít azoknak, akiknek nagy tömegű ad-hoc (és számítógép eredetű) dokumentumot kell hordozniuk-olvasniuk, bár ők vagy beletörődnek az alapformátumok (doc, rtf, pdf) korlátaiba, vagy egy kicsit dolgozniuk kell a szövegkép-optimalizálással (prc-re alakítással). Így kevesebb nyomtató-kellékanyag fogy, és több fa marad meg.

  • Jó szolgálatot tesz azoknak, akik rendszeresen olvasnak RSS hírcsatornákat, de szeretnének elszakadni a számítógépüktől, hogy egy kicsit visszataláljanak a hagyományos olvasásához.

  • Nagyon sokat segíthet azokon, akik sokat utaznak (és pl nem triviális a töltés), vagy ha valamilyen oknál fogva nem tudják magukkal vinni a könyvtárjukat, mondjuk egy hosszabb kiküldetésre. Ez utóbbi esetre javaslom még a civil archiválóprojektekkel való barátkozást is.

 

Kinek nem oldja meg a problémáját:

  • Akiknek aktívan kell a dokumetumokhoz közelíteni, pl annotálás, korrektúrázás, azoknak inkább a – legalább VGA kijelzős – PDA-kat, illetve az iRex iLiad-ot javaslom.

  • Akiknek intenzív grafikus tartalommal kell aktívan dolgozniuk, és/vagy fontos a hálózati kapcsolat, valamilyen netbook vagy notebook használatát javaslom

Célhardver vagy PDA?

Innen nézve egyértelmű, hogy a dedikált e-könyv olvasók piacán, számos ok mellett a magyarországi komoly (értsd: leinformálható, számonkérhető) jelenléttel a Koobe az első rajtkockából indulhat. Viszont abban az árligában, ahol most tartózkodik, elég komoly versenytársai vannak.

A PDA-k jelenleg a kisebb kijelzők miatt hordozhatóbbak, és több célra alkalmasak mint a dedikált olvasók. A „kijelzők csatája” képes meglehetősen átfűtött vitákat generálni, bár az eInk papírszerű olvasási élménye, és energiatakarékossága sokak számára kevés kompenzáció a háttérvilágítás, az érintőképernyő és a színprofilok elvesztéséért.

Árban ugyancsak erre találhatók a tavalyi év slágerszerkezetei, a netbookok, amik funkcionalitásban persze lelépik a dedikált olvasókat és a PDA-kat, csak éppen a használhatóságuk tekinthető erősen „korlátosnak”. Egyrészt az üzemidejük, másrészt a hordozhatóságok, „terepi használhatóságuk” marad el jelentősen a dedikált olvasókéktól. És különben is, kinek van kedve az egész napos gépbámulás után egy másik gépen olvasni?

A három termékcsoport más-más felhasználási profil mentén nyújta az optimumot. Sajnos a legtöbbünk nincs abban a helyzetben, hogy mindegyikből vásároljon egyet, ezért el kell dönteni, hogy az olvasási szokásaink alapján melyik irányba indulunk el. (Összefoglaló táblázat)

Összegzés:

A dedikált (eInk alapú) olvasók közül nézetem szerint a világnak ezen a részén a Koobe optimális választás. Egyfelől hiányoznak a „hivatalos” tartalomszolgáltatók, azaz nincsenek e-könyvesboltok, ezért a célhardverek (Sony, Kindle) és a célformátumok használata fölösleges luxus (a saját tartalom bekonvertálása meg fölösleges strapa). A Koobe-ra simán tud mindenki tartalmat gyártani magának, az ilyen széles körű formátumtámogatás nem jellemző a bolthoz kötött szerkezetekre. Aki siet, annak ott a word, az rtf, aki igényes, használhat prc-t.

A Koobe minden külön erőfeszítés nélkül támogatja a magyar nyelvet, rendszerszinten és a karakterkészletek szintjén is. Van magyar forgalmazó és bolt, ahol meg lehet nézni és meg lehet venni a terméket. A magyar piacnak van visszacsatolása fejlesztők felé. És az ára – bár önmagában valóban kicsit húzós – abszolút összemérhető a versenytársakéval. (Főleg mert miliméterre ugyanazt a magrendszert (kijelző-vezérlő) használják.)

Nem gondolom, hogy a Koobe tökéletes lenne, néhány dolgot jobban is meg lehetett volna oldani. A zömét azonban ezeknek egy jól célzott firmware frissítéssel szerintem lehet orvosolni. A hardver eredetű hiányosságok meg többé-kevésbé a versenytársakat is érintik.

A nem dedikált olvasók közül én a nagy PDA-kat/PNA-kat (ez utóbbiakat azért erős fenntartásokkal) nevezném versenytársnak, vagy inkább alternatívának. Itt mindenkinek magának kell döntenie, hogy az olvasásra optimalizált felhasználói élményt (tökéletes olvasási kép, minden állományt ott folytat, ahol valamikor abbahagyta, extra hosszú idők két töltés között stb.) részesíti előnyben, vagy a kompaktságot, az interaktivitást, a többcélú használhatóságot.

A számítógépek, legyenek akármilyen kompakt netbookok, szerintem nem ellenfelei a dedikált olvasóknak.

 

További olvasnivalók:

Ugyanennek az írásnak a kicsit bővebb eredetije itt.

Az index tájékozatlan "anarkistájának" a felejthető fröcsögése itt

Az origó némileg képzettebb harcosának az összefoglalója itt.

(Vicces, de mindhárman ugyanazt a vasat láttuk, csak a firmware különbözött. Meg a hozzáállás.)

A HWSW cikke itt.

A HVG tesztelője ide írt.

Áttekintések:

http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=53611

http://www.pappito.com/2008/12/05/ebook-readers-osszevetes/

18 komment

Címkék: teszt e papír vizplex koobe

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr131103442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

e-konyvtar.com · http://e-konyvtar.com 2009.05.05. 16:19:54

A Koobe-nek nem tudom, milyen a grafikája, a Bookeen-nek ilyen:
indafoto.hu/ekonyvtarcom/booken/slideshow

Vidie 2009.05.05. 16:37:03

Nekem sajnos nem ilyen jók a tapasztalataim a Koobe magyarországi képviseletével. Több alkalommal írtam nekik levelet, és soha nem kaptam tőlük semmilyen választ...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.05.05. 17:39:39

@ViDe0: Akkor vélhetőleg nem a jó emberhez jutottál el. Az a jó hír, vagy rossz, hogy a forgalmazónak nem ez a főprofilja, ergo nem is fog becsődölni, ha kevés vas fogy, viszont nem biztos hogy minden gondot lát. Mármost azt biztosan tudom vállalni, hogy ha égető a gondod, akkor beleküldöm a kulcsemberbe, eddig mindig tudott válaszolni.

Mivel volt gondod? A mekka csak egy frontend, akinél a forgalmazó egy az ezerből.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.05.05. 17:46:14

@e-konyvtar.com: Hmm, ilyen tipusú grafikával nem teszteltem, eszembe se jutott a 4 szürke árnyalat miatt, meg hogy amikor intenzív grafikus pdf-et (4 oldalas flyer, 5 mega) kapott, akkor azért megizzadt. Pl ezek a képek milyen gyorsan jöttek ki a Bookeen-re?

A Bookeen fedlapos listázása tényleg elég atomul néz ki, amúgy.

Más egyébre kell a grafika?

e-konyvtar.com · http://e-konyvtar.com 2009.05.05. 18:58:02

@Dworkyll: Ha lekicsinyited 800x600-ra, akkor gyors, 1-2 mp. Ami kicsit lassú, az fedlap készítés első alkalommal, legalább 1 másodperc, mire létrehozza a kis képet. Ez persze csak akkor zavaró, ha egyszerre raksz fel sok könyvet. (utána már csak egy villanás a képek betöltődése)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.05.05. 21:46:37

@e-konyvtar.com: Oké, akkor ha megint lesz nálam ilyen, akkor leellenőrzöm ezt is. Őszintén szólva eszem ágába nem jutott, hogy grafikus megjelenítésre is lehetne használni. Csak a szövegbe ágyazott ábrákat ellenőriztem, hogy melyik formátum tudja, melyik nem. A text kivétel kivételével mind tudta.

bpe 2009.05.29. 23:32:46

"A dedikált (eInk alapú) olvasók közül nézetem szerint a világnak ezen a részén a Koobe optimális választás."

jó, hát azért én figyelembe venném, h milyen gyorsan lépked előre a technológia - a cool-er 2x ennyi szürkét tud, 2x ilyen gyors procival, majd' féláron..

2009 májusában kicsit túlzásnak hat, h a koobe mekkora királyság..

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.05.30. 09:41:43

@bpe: "a cool-er 2x ennyi szürkét tud, 2x ilyen gyors procival, majd' féláron.."

őő. papíron. A cikk eredetileg februári, ehhez egyet kellett volna kattintani. 2009 májusában meg sehol nem veszel cool-ert semmilyen specifikációval. Ha láttuk, és nem csak papíron, akkor majd megmondjuk, hogy melyik a király ;-), mert ez így bizony akármi lehet. Pl a procisebesség semmit nem mond az architektúra sebességéről. Mert az akku érdekében sokszor leszabályozzák a processzorteljesítményt.

A technológiai lépkedés meg éppen nem a coolert favorizálja, hanem az 5"-osokat, mint a Cybook Opus, vagy a Hanlin V5. A kedvedért itt a gyártóis specifikáció oldala :-))) http://www.mobread.com/product/hanlin/2009316.html

Intrónak meg elmegy az endgadget: http://www.engadget.com/tag/hanlin+v5/

Koobe 2009.06.03. 16:50:22

Kedves ViDe0,

Cégünk forgalmazza a Koobe e-könyv olvasót. Ügyfélszolgálatunk minden bejövő kérdése, kérésree próbál válaszolni. Elnézést kérnénk, ha valamilyen okból kifolyólag nem kapott választ, nem szokott ilyen előfordulni. Kérem, hogy küldje el levelét a koobekukackoobe.hu ra is és azonnal válaszolunk rá.

Köszönettel:

Koobe ügyfélszolgálat

bpe 2009.06.03. 17:37:56

ha vki kitesz egy postot, nem kezdek előzmények után kajtatni, amik majd mentik az anakronizmust. :D ;)

"but BeBook Twitter feed did tease about staying under the $200 / €200 price barrier."

nos, a cool-er emea barrier magasságában levitál, én komolyan venném a helyedben. ;)

a speckó meg speckó, az esetek töredékében manipulálják, hiszen azt a legkönnyebb ellenőrizni. vagynem. a cool-er elvileg már rendelhető, május végi debüt volt az oldalon, asszem nyomok is egy buyone-t.. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.06.04. 10:33:30

@bpe: "asszem nyomok is egy buyone-t.. :) "

Tedd azt testvér :-) Ha szépen kérünk megosztod velünk a tapasztalataidat? Kezdve a szállítási idővel, meg módszertannal, ha nem magától értetődő. (az oldal most június közepét jelöli meg szállításra ;-)

Ha meg megvan, akkor jöhet egy vendégposzt is akár, de legalább pár stopperes eredmény, hogy pl.
mennyi idő alatt bootol, mennyi idő alatt megy föl 100-200 mega anyag, mennyi idő alatt nyit meg nagyobb epubot, prc-t, pdf-et.

Ha kell, küldök mintaállományokat, hogy összevethetőek legyenek az eredmények. Overclockolni nem ér ;-)

Aardvark · http://fulszoveg.blog.hu 2009.06.12. 20:51:25

@bpe: Szép-szép, de a Cool-er is jelenleg 250$, s mire hozzánk eljut pont annyi lesz, mint a Koobe.

A poszt meg hiányt pótló, kár, hogy ezeket a cuccokat mesterségesen magas áron tartják. Kiváncsi lennék, hogy alkatrész áron mibe kerül. Ezzel az egésszel valahogy olyan érzésem van, mint az mp3 lejátszókkal: az évek során csökkenhettek volna az árak, de mindig kitaláltak valamit, hogy ne kelljen olcsóbban adni. Elem helyett akku, színes kijelző, rádió, lassan már kenyeret is pirít.
Az e-book readerekkel is így fogunk járni, sose lesz 10-15 ezer forint, mert a következőben már 256 szürkeárnyalat, aztán színes kijelző, felolvassa majd a szöveget, és végül lemegy tejért, hogy csak azért is 80 ezerért lehessen adni. Miközben 60-ért használt IBM Thinkpadet lehet venni, amiben kb 100-szor annyi elektronika, dizájn és hasznos funkció található, mint Koobe-ben Cool-erben vagy akár a Kindle-ben.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.06.13. 08:16:02

@Aardvark: Mesterséges ár.

Igen és nem. Az mp3 egy érdekes párhuzam. Először is van lejátszóból 10.000 alatt és 100.000 fölött is, persze eltérő funkcionalitással, de van. Másfelől szerintem naponta többet adnak el belőle, mint olvasóból évente. Az e-olvasók szimplán méretgazdasági szempontból nincsenek ott, mint a lejátszók, vagy akár a notebookok. A hordozható gépek ára is akkor indult el lefelé, amikor 1. már az asztali helyett is ezeket kezdték venni, és 2. gyakorlatilag maximálták a funkcionalitást, és nem igazán lehet továbbfejleszteni őket.

Megint mp3. Ami tolja őket, hogy végtelen mennyiségű tartalom van rájuk. Részben boltből, nagyobb részben a "civil szférából". Ez utóbbi azért, mert iszonyat könnyű előállítani.

Az e-könyveknél még tart a formátumháború (pdf-lrf-mobi(azw)-epub mondjuk) és a civil szférának sem olyan triviális a "piaci rések betömködése".

De optimista vagyok, lassan de biztosan a nagy nyelveken beindult a konjunktúra, és remélem ide is be fog gyűrűzni.

bookmoly 2009.09.01. 14:03:08

Szevasztok!

Koobe V3 vásárlás előtt állok, és érdeklődnék, hogy próbálta-e már valaki az új firmware-t (2.10 E)? Tényleg jól kezeli a pdf állományokat? Mennyire jó a reflow?
Sony PRS-505 masinát már próbáltam, de az is csak a fw frissítés után kezeli jobban a pdf zoom-ot.
E-könyveim jelentős része pdf állomány, másik része pedig rtf, doc, epub, prc. Mindegyikkel megbírkózik?

Válaszokat és tanácsokat köszönettel fogadok!

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.09.01. 18:04:08

@bookmoly: Hali. V5-ön láttam, elég sokkal jobb az új fw, mint a régi. De nem vagyok benne biztos, hogy minden pdf-et jól tud tördelni, a grafikus pdf-eket szerintem tuti nem. A legjobb az lenne, ha bemennél pár pdf-ddel egy SD kártyán a Qwertybe, és bedugnád a demószerkezetbe, és megnéznéd hogy fest. Ha véletlenül nem a legfrissebb fw lenne fönt, akkor kicsit passzírozd őket, hogy frissítsenek, ha ellenállnak akkor beizzítjuk a piros telefont ;-)

Mi az oka egyébként ahogy V3-at és nem V5-öt választasz? Csak hogy én is okuljak.

bookmoly 2009.09.01. 18:38:13

@Dworkyll: Köszönöm a tanácsokat!
A V3 mellett tulajdonképpen csak a 6"-os kijelző miatt döntöttem, ennek a Sony esetén pont ideális volt a mérete és szépek, jól olvashatóak a betűk. A V3-ba (tudtommal) ugyanezt a kijelzőt rakták. Az igazat megvallva még nem tanulmányoztam az 5"-es kijelzővel szerelt készülékeket (Hanlin, Sony...), ezért nem is tudom milyenek, de én a telefon, fényképezőgép stb esetén is utáltam a méretcsökkentést (egy bizonyos határon túl), ezért kicsit berzenkedek annak gondolatára, hogy az amúgy sem túl nagy olvasófelületet csökkentették.
Hát tlkp csak ennyi motívált.
Persze még lebeszélhetsz :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.09.01. 22:08:48

@bookmoly: Szerintem mindenképpen vess egy pillantást mindkettőre. A v3 nekem picit nagy volt, igaz én egy 4"-os 214-esen nyomulok, és az tényleg elfér a zsebemben. A v3 csak 4 szürkés a v5 8, érezhetően szebb a képe, a pixelszám egyezik, belefér az SDHC és volt akinek nagyon tetszett az oldalsó rocker switch. Na ő mondjuk egy v3-at szeretett volna rocker switch-csel :-). A v3 meg kiforrottabb fw, tán az openinkpot is jobban támogatja.

Neked kell eldönteni, ha csak a méret motivál, akkor tényleg nézz rá mindkettőre, jelent-e neked annyi többletet az a plusz 1".