Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: @bunny.hu: Hát, őőő, mivel minden érintett végig tudja ugyanezt gondolni, (író/jogtulaj, kiadó, te... (2018.10.24. 09:05) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • bunny.hu: Nem az áfa itt a fő baj, hanem hogy ugyanazokat a extra terheket rárakják az ebookra is, mint a pa... (2018.10.24. 08:31) Áttörés: mehet a kedvezményes ÁFA az e-könyvekre
  • Arturo: @Antolion: Jól gondolom, hogy az olvasódban nem volt háttérvilágítás? Ha zavar az árnyék, akkor ta... (2018.10.17. 14:58) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Antolion: Tiszteletem az e-könyv olvasó eszközöknek, de nekem anno nagy csalódás volt: direkt napsütésben po... (2018.10.17. 11:23) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Dworkyll: @acel: Szeressük a versenyt ;-) Mondjuk a mobi-audible-egyszín kombó gyanítom, mire ideér, drágább... (2018.10.17. 09:56) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: Hoppá, jön az Amazon is a clara ellen: 130 dolláros vízálló paperwhite. arstechnica.com/gadgets/20... (2018.10.17. 09:19) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • acel: @Dworkyll: Mobilon nem láttam az árat, a leírásra koncentráltam, És ennél az árnál tényleg minimál... (2018.10.14. 10:36) Gyorsteszt: Kobo Clara
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (64) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (2) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (7) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (7) forgatókönyv (1) forma (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (31) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (17) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (63) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

DRM - Múlt vagy jövő?

2009.05.04. 07:45 Dworkyll

Nem akármilyen lehetőséggel kínált meg bennünket az élet, olyan paradigmaváltást láthatunk közelről a villanykönyvek mentén, amilyet meglehetősen ritkán rak elénk a történelem.

A réges régen, (de nem egy távoli galaxisban) a szellemi javak másolása és továbbítása vagy lehetetlen volt (barlangrajzok vagy katedrálisok pl), vagy rettenetesen költséges és körülményes. Lásd pl. papírusztekercsek és kódexek, az ő rabszolga jellegű másolóikkal. Ennek a kornak is megvoltak a maga előállítási és birtoklási sémái, a szellemi javakhoz tartozó értékrendek. A birtoklók voltak elsősorban "nevesítve", és a mecénások. Az eredeti művészek kiléte vagy érdekes volt, vagy nem.

Ez a korszak nagyjából a könyvnyomtatás feltalálásától és elterjedésétől kezdett hanyatlani, bár a maga teljességében talán csak piacképes rögzített-zene és a tökéletes képredukciós eljárások térnyerésével ért véget. Rétegszinten persze van élet a tömegmédián kívül, de az már nem meghatározó, nem ez a fősodor.

A paradigmának, ami leváltotta, a legfontosabb jegye ebben a vonatkozási rendszerben az volt, hogy a másolatkészítés (pontosabban a nagy tömegben másolható termékek) és azok továbbításának költsége radikálisan lecsökkent. Ebből a szempontból a könyvnyomtatás felfedezése kifejezetten "rendszerváltónak" értékelhető. A szellemi javak robbanásszerűen eljutottak oda, ahová addig esély sem volt. El tudom képzelni a korabeli kódexkönyvtárak felügyelőit, miképpen élték azt meg, hogy könyvek juthattak polgárok és parasztok kezébe. Hogy a szent könyvek mellett megjelennek a szent könyveket megkérdőjelező írások, sőt el is jutottak sok kézbe, hogy profán (szórakoztató) tartalmak is megjelenhetnek és terjedhetnek ebben a formában stb. Viszont, az előző érához hasonlóan, ez a paradigma is nagyban épít a kézzelfogható termékekre. Ettől viszont relatíve egyszerű ellenőrzés alatt tartani a tartalmat és annak terjedését, illetve nem okoz komoly fennakadást a rendszerben, ha a tartalom tulajdonviszonya megváltozik (pl elajándékozzák, vagy továbbértékesítésre kerül).

Az eredmény közismert, ez van most. Legalábbis még egy darabig. Kialakult a ma ismert munkamegosztás, az alkotó, a kiadó, a terjesztő, a végfelhasználó szerepei, eltérő feladatokkal, kockázatokkal és költségekkel. És a szellemi javak tömegtermékekké válnak, az előző korhoz képest magától értetődővé válik a fogyasztásuk, egy átlátható díjazás fejében. Ezt a rendszert alapvetően a végfelhasználók finanszírozzák.

A technológiai fejlődés az utóbbi évtizedekben újabb paradigmaváltásnak kezdte lerakni az alapjait. Nevezetesen, hogy a másolás (⇒digitalizálás) és továbbítás (⇒nagy sávszélességű internet) költsége gyakorlatilag elhanyagolhatóra csökken, és hogy a szellemi termékek fizikai előállítása olyan olcsóvá válik, hogy nem kell a méretgazdaságossággal szükségszerűen törődni. Nyomtathatok otthon könyvet, írhatok CD-t vagy DVD-t. Ha kicsit igényesebb vagyok akkor elballagok egy digitális nyomdába egy egypéldányos könyvért vagy óriásposzterért. Márpedig ha költség nélkül másolok és osztogatok, és még a kézzelfogható termékhez sem vagyok kötve, mert már digitalizálták, mi lesz akkor az ancien régime-mel, az elmúlt rendszer haszonélvezőivel?

Az első körben természetesen megpróbálják kriminalizálni az új technológiák fejlesztőit, szerencsére csak mérsékelt sikerrel. A második kanyarban - és itt érjük utol a címet - megpróbálnak mindenféle huncut megoldásokat csempészni ezekbe az új technológiákba, hogy valamiképpen visszakalapálják azt a  II. Paradigma korszakába, leginkább hogy megőrizzék privilágizált helyzetüket. Emlékszünk még a DVD CCS körüli hisztire?

Ezzel azonban legalább két kardinális probléma van. Az egyik, hogy a technológiák előzménynélkülisége okán ezek az "idővisszaforgató" kísérletek (a DRM maga) elég sokszor mellékhatásokkal járnak, aminek legtöbbször a végfelhasználó (a rendszer alapvető finanszírozója) issza meg a levét. Pl. jogvédett e-könyvet nem lehet sem eladni, sem továbbajándékozni. Egynémely CD-t nem játszott le számítógép, online autentikált tartalmak a terjesztő csődje után elvesztek a "vásárlóik" számára. Nem minden alap nélkül mondják hogy a DRM Digitális Restrikció Management. Ilyenkor van ideje ideje elvonulni bíróságokra, (na nem civileknek, akiknek nem lehet elég erőforrásuk ilyen keresztes háborúkra, hanem a technológia fejlesztőinek) hogy kiderüljön, a videomagnó, vagy az mp3 lejátszó nem illegális, a felvételt akadályozó "broadcast flag" viszont az. (A torrentmeccs meg még nincs lefutva.) Az is érdekes, hogy pl. épp a DVD-kre nem átallanak a jogtulajdonosok félrevezető figyelmeztetéseket rakni, kicsit több dolgot szabad a lemezekkel csinálni ugyanis. És ha már a lemezeknél tartunk, a mellékhatás-rekordot alighanem a Sony tartja a jó kis rootkit alapú védelmével.

A másik kardinális probléma, hogy semmilyen, kellően nagy példányszámot megért formátum "jogvédelme" nem állta az idők próbáját. Érdemes megnézni DVD Jon egyéb munkásságát, vagy hogy hogyan vonulnak vissza a DRM arénából a CD ipar dinoszauruszai, vagy éppen iTunes Store. Nem, nem a törések miatt. Hanem mert a jogszerű felhasználást is gátolja a DRM és szembemegy a többséggel.

Apple's iTunes store will start to sell DRM-free 256 kbit/s (up from 128 kbit/s) AAC encoded music from EMI for a premium price (this has since reverted to the standard price). In March 2007, Musicload.de, one of Europe's largest online music retailers, announced their position strongly against DRM. In an open letter, Musicload stated that three out of every four calls to their customer support phone service are as a result of consumer frustration with DRM. (http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_rights_management#Internet_music)

 

 

...in a Norwegian court that found Apple guilty of breaching contract law with its Fairplay DRM system. In a decision backed by Germany and France, Apple was ordered to either ditch its "anti-consumer" DRM or open it up to competitors by October 1 or appear in court....

 

...It will be much harder for record labels to insist that DRM is the only way now that the man responsible for the biggest online music store in the world has contradicted them.

The clock is ticking on DRM. (Innen)

 

Arról meg most nem nyilatkoznék mennyi szellemi termék lelhető föl tökéletesen ingyen, elhanyagolható mértékű erőfeszítéssel a megfelelő csatornákban. A  magáncélú letöltés pedig még legális, legalábbis errefelé.

 

Mi hát a DRM ebben a paradigmaváltásban? A II. Paradigma utóvédharca, vagy pedig a III. Paradigmát lehetővé tevő technológiai szükségszerűség? Nézetem szerint a DRM egy átmeneti tünet, a múlófélben lévő II. Paradigma "haláltánca". Az, hogy a könyvkiadók évekkel, ha nem évtizedekkel vannak elmaradva a zene- és a filmipar mögött, annak számos egyéb és fontos ok mellett az is forrása, hogy széttagoltan de mereven ragaszkodnak a DRM elképzeléseikhez.

Pedig annyi negatív és pozitív példa is van előttük.

In 2008 the DRM scheme backfired and a large number of users decided not to pay for the game, seeking a pirated version instead. The most prominent cases involving the DRM technology SecuROM include Spore, BioShock, Mass Effect and Gears Of War. The backlash against SecuROM was a significant factor in Spore becoming the most pirated game in 2008. (http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_rights_management#Computer_games)

De ne ugorjunk túl messzire, csak mondjuk kb 10 évet vissza az időben. Az internettóból index lesz, amikor a nyomtatott sajtó még próbálja a saját előfizetős-restriktív logikáját erőltetni az internetre, de (a mi szerencsénkre) nem megy. És az index kitalálja a saját új paradigmáját, amiben a végfelhasználó "reklámfogyasztással" fizet a tartalomért. És a jelek szerint ez olyannyira működőképes, hogy még terjeszkedni is lehet vele.

Mármost érdemes egy e-könyv kiadónak DRM-mel vergődnie? Az e-könyv eleve gödörből indul, az elsöprő többség még a papíralapú olvasást részesíti előnyben. Ha mindenféle DRM csapdát kéne kerülgetni, én sem tennék másként.

Azt tudom javasolni, hogy a kiadók a DRM körüli technológiai trükkök helyett (amik törésében azért vannak hagyományok) egy értelmes üzleti modell kidolgozásába invesztáljanak. Ebben bőven van helye a végfelhasználói ellentételezésnek (kis kutatásom szerint a leendő vásárlók fele elfogadhatónak tart egy 500 és 1000 forint körüli összeget, és mindössze az erős tizedük gondolja hogy másnak kéne finanszíroznia az e-kiadást. Még az is lehet, hogy más források is kellenek. Előkerülhetnek régi-új szerepek, a szponzorok, vagy a civilek pl. A jogtulajdonosoknak ez elsőre nyilván csípni fogja a szemét, de hosszú távon vagy megtanulnak együtt élni ezzel a világgal, vagy keresnek egy új szerepet benne. Amúgy sem lenne baj, hogy ebben a költségcsökkentett III. Paradigmában a közös jogkezelők teret veszítenének az eredeti alkotók rovására. Elég biztos vagyok benne, hogy sokan szivesebben áldoznának olyan szellemi termékre, amik ellentételezése jórészt  annak előállítóihoz, alkotóihoz kerül, mintsem önjelölt, magukat "hivatal-monopóliummá" lobbizott szerveződésekhez.

További érdekes olvasnivalók:

Az ASVA fő teoretikusának véleménye a szerzői jogi törvény változtatásáról itt.

Bodó Balázs, a Sobri Jóska Digital írójának válasza az ASVA véleményére.

Ez pedig egy izgalmas fejtegetés arról, hogy miért száll ki az Apple (iTunes) a DRM-ből.

Azbeszt kiváló (és plasztikus) blogbejegyzése.

 

24 komment · 2 trackback

Címkék: drm elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr391098094

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: DR(u)M 2011.07.18. 10:56:28

Azért így a cím, mert bízunk benne, hogy belátható időn belül lesz itt, kis hazai piacunkon egy áttörés, amely legalább akkorát fog szólni, mint a februárban (több napra!) hozzánk látogató Yamato dobegyüttes. (A DRM a másolásvédelem angol elnevez...

Trackback: Much ADE about nothing 2010.07.05. 09:46:48

- avagy amikor a feltörhetetlen kód találkozik a bevehetetlen blöffel -Az Index-címlapján szerepel hancu beszámolója az Ekönyv napról - vagyis a Txtr és az Adobe ingyenes termékbemutatójáról.Hancu írása látszólag szkeptikus, ám ennek ellenére szép...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ignis_veneficus 2009.05.04. 20:13:25

Szerintem a DRM-nek technikai es tarsadalmi gatja van:
A legfontosabb: a konyv ha kifizettem, az enyem, vagyis ott olvasom es azon amin akarom, vagyis szemelyhez kotott, de a DRM miatt eszkohoz kotott lesz.
vagyis ha hiaba veszem meg mert utana nem tudom a szg-rol az olvasora atrakni, vagy az olvasorol a szg-re (biztonsagi mentes pl) addig nem fogom venni. Ehez meg olyan technologia kell, ami el tudja donteni, hogy azert masolom mert biztonsagi mentes, ne adj isten megdoglott a vas es mentem ami mentheto, vagy azert hogy odaadjam a szomszednak. Ez jelenleg nincs meg, vagy csak internetes ellenorzessel oldhato meg, az utobbihoz mobilnet kellene (ami jelenleg aranyarban van, foleg kulfoldon), es 1000%-os garancia, hogy ket ev mulva az ellenorzest folytato oldal/ceg nem borul meg, es huzza le a redonyt.

{OFF}
most hirdettek az egyik tvben: csaladi nap, majus 1-en :D
{ON}

Ignis_veneficus 2009.05.04. 20:16:57

Ja igen:
A DRM-mel azokat szivatjak, akik megveszik a termeket, lasd nem attekerheto figyelmeztetesek/reklamok a DVD elejen. masolt, rippelt filmeken ilyenek nincsenek..

yksitov 2009.07.02. 01:26:50

Nem feltétlenül zenéről/filmről kommentálnék. Csak vegyünk egy egyszerű cikket, mondjuk Dworkyll cikkét. Egy elemzés álnév alatt. Dworkyll valahol másutt pénzt keres, ideje van, véleménye van és rendesen össze is szedi, sőt írni is tud. De ez azért még mindig nem egy cikk a HVG -ben vagy a Népszabadságban.
Mitől vannak ezek a kiadók? Egyáltalán minek vannak? Hogy Dworkyll blogja cikké válljon. Arra. Mögé állnak a tapasztalatukkal, a kritikájukkal, a pénzükkel, az idejükkel.
A Tisztelt Olvasó is úgy érzi, jár valami azért az erőfeszítésért, hogy nem egy privát véleményt, hanem tájékoztatást kap, egy autentikus forrásból. Tévedek? Nem jár semmi se szerzőnek, se szerkesztőségnek? Mégiscsak van jelentése az impact factor-nak is. Azt hiszem itt is valami hasonlóról van szó. A creative commons addig jó, míg az illető kreativra valaki valahol megkeresi a betevőt. A DRM pártján vagyok, ahogy a fentiekből remélem kitetszik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2009.07.02. 12:18:45

@yksitov: Bocsi ha nem lettem volna egyértelmű, nekem nem az ellentételezéssel van bajom, hanem a felhasználás korlátozásával. Olyanféle DRM-t tudok csak támogatni, ami a hagyományos fair-use-t elérő szinteket nyújt, pl. hogy ne korlátozzon abban, hogy mikor és hol férek hozzá a tartalomhoz, mint ahogy egy fizikai hordozó sem teszi.
A másik, hogy az ellentételezés jusson oda, ahol az érték előáll. Pl. milyen értéket állítanak elő a közös jogkezelők? Szokták mondani, hogy a kiadók keresztfinanszírozzák a népszerű kiadványaikkal az "ígéreteseket". Ezt még elfogadható. De könyörgöm, az ArtisJus mit keresztfinanszíroz?

Mármost nem a DRM-mel van bajom önmagával, hanem a megvalósítás módjával, és a "haszonélvezőivel".

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.03.30. 21:27:26

@Komavary: Ezt benéztük. A tag normálisnak látszik, az ArtisIus annyira nem.

Karma17 2011.03.31. 09:39:38

@Dworkyll: Figyelmetekbe ajánlom az illető státuszát a cégnél: szóvivő. Vagyis az a dolga, hogy a sz@rt is parfümként adja el. Ettől függetlenül, amit eddig láttam-olvastam az Artisjus-ról tényként (magas működési költség, a beszedett díjak visszaosztása egy szűk körnek, az elnökségben ülnek olyanok is, akik maguk is kapják ezt a pénzt), továbbra sem tűnik teljesen helyénvalónak.

Plusz: Eddigi tapasztalataim szerint, ha egy adónem bevezetése ellen óriási elánnal kikelt a médiában a kormány, az szép csendben legfeljebb fél éven belül valahogy bevezetődött.

clon 2011.03.31. 10:04:38

interNEtadó nem újdonság:
index.hu/tech/net/ado080422/
hu.wikipedia.org/wiki/Internetad%C3%B3

Bár az előző kormány próbálkozott és az akkori ellenzék nem támogatta maradéktalanul, a "hüjeség" ragályos nem az, nem úgy, nem olyan formában, nem azért, stb., de ez a Miénk lesz...

megvakarom 2011.03.31. 10:53:13

@Dworkyll: hadd kérdezzem meg, hogy a cikk megírása óta eltelt közel két év után látsz valamiféle elmozdulást a könyvesek részéről a DRM tekintetében?
Én a minap elmentem az Artisjus e-könyves előadását meghallgatni, nekem úgy tűnt, elszaladt két év, és semmilyen szemléletbeli változást nem hozott.

clon 2011.03.31. 11:03:10

Talán ha komolyabban vennék a magyar piaci szereplők az ilyen cikket lehetne elmozdulás: mult-kor.hu/20110214_a_tulelesert_kuzdenek_a_konyvesboltok
Persze más kárán nem jó tanulni, majd tanulunk a sajátunkon :)

megvakarom 2011.03.31. 11:28:24

egy kicsit lúzernek érzem magam, hogy könyvkiadó szakra járok, pont ilyenkor:)

nagygabe 2011.03.31. 11:52:26

@clon:
Sajnos nem veszik komolyan. Talán azt gondolják, Amerika messze van. Pedig az internet korában egészen közel van, 1 percen belül ideérnek a könyvek....
Ha komolyan vennék, akkor nem azért (nem)csinálnának e-könyvesboltot, hogy bebizonyítsák, senki nem fizet e-könyvért, hanem azért, hogy kiszolgálják az igényeket.

szakértőbb 2011.03.31. 12:46:27

@megvakarom:
Csak kerdem: mitol valtozna a "szemlelet"? Amig a papirkonyvkiadas mondjuk az Alexandranak nyereseges, miert valtoztatna?
Tortent valami az elmult 2 evben, ami a valtoztatast indukalna? Nincs magyar e-book piac. (5-10 ezer olvaso tulajdonos nem piac, mielott majd nekialltok belekotni.)
Ja, es Pato Pal Ur is Magyaroszagon lakik:-P

megvakarom 2011.03.31. 13:03:12

@szakértőbb: OK, én valami kis árnyalati változás iránt érdeklődtem, hogy a határozott nem helyett egy talán-esetleg felé billen-e a mérleg, enyhül-e a félelem az e-kiadásokkal szemben. Én csak nemrég követem az eseményeket, amennyire tudom, és arra lennék kíváncsi, hogy két éve ennél is erőteljesebb ellenállás volt-e, vagy stagnál.

clon 2011.03.31. 14:07:14

@szakértőbb: "5-10 ezer olvasó tulajdonos nem piac"

Igen ez igaz, de ha nagyobb távban nézzük a dolgokat 10milliós ország sem piac. Kis ország nagy lemaradás, mert nem piac.

Példa:
"Hivatalos bejelentés ugyan még nincs, de minden jel arra mutat. Ugyanis az EA (nagyon csendben) tett egy bejelentést: húsz millió alatti lakosú ország nem kap több lokalizációt az EA által kiadott játékokhoz." (Ez mára már egyértelmű lett)

Tudom ezt nem lehet összehasonlítani a könyvkiadással...

szakértőbb 2011.03.31. 15:07:49

@clon: Egeszen pontosan erre celoztam: a 10 millios orszag sem piac. Magyar nyelvre 2 modon eri meg peldaul szoftver fejleszteni: ha az allam fizeti, vagy ha megcsinalod ingyen. Kb. ez a helyzet a masik szituacioban is. :-(
Pl. Észtországban miért nem honosították az iskoláknak (se) a Windows-t? (Azonkívül, hogy úgyis rájuk fér a nyelvtanulás:-) Pedig az MS-nek valószínűleg belefért volna, de minek? A belefér az nem ugyanaz, mint a "megéri".

Pszt!
Beavatlak egy "üzleti titokba": informacioim szerint az elmult par honapban egy hazai e-book-okat tartalmazo site-on par ezer letöltés történt (<< 5ezer) . Ha az itt már egyszer kalkulált 500 Ft-os arral szamolnank, akkor mondjuk kijonne 150-200 ezer Ft mondjuk 3 honap alatt. Ez a brutto arbevetel. Tehat ebbol minusz szerzo, AFA, munkadij, hosting, aram, stb. stb. Es akkor add hozza, hogy ez egy ingyenes oldal volt... Érdekes lenne egy hasonlo statisztika mas oldalakrol, ahol mas konyvek vannak...

Mindezzel nem azt mondtam, hogy lehetetlen, csak nem konnyu:-)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.04.01. 04:15:08

@Karma17: érdemes azért átfuni a blogját, vagy a tevékenységét pl. a CC listán.

Karma17 2011.04.01. 10:11:33

@Komavary: Átfutottam. Lehet, hogy makacs, és meggyőzhetetlen vagyok, de szvsz még mindig azért kapja a fizetését, hogy az AJ-nak jó sajtója legyen :)

megvakarom 2011.04.01. 19:44:31

Könyvfesztivál, Millenáris
április 17., vasárnap
14.00 – 15.00, Szabó Magda terem
A könyv jövője – a jövő könyve –
a digitális könyvkiadás és forgalmazás aktuális kérdései
Résztvevők: Brenyó József kiadóvezető és Farkas István e-könyv szakértő
Moderátor: Kun Zsuzsa (Digitalbooks.hu)

www.bookfestival.hu