Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 38.000 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (17) áfa (11) agave (28) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (61) android (9) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (4) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (2) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (7) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (42) ekönyv-terjesztés (1) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (87) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (64) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (3) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (5) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (5) forgatókönyv (1) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (1) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (64) gyártástechnológia (26) H2O (2) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (22) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (64) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (12) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (118) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (2) koobe (35) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) nekrológ (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (1) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (6) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sigil (1) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (60) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Döntéstámogatás: Paperwhite vagy Aura H2O?

2016.08.28. 22:31 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

egy kedves ismerősöm érdeklődött a minap, hogy mi most a menő ekönyv-olvasó fronton, és két eszközt is tudtam neki javasolni, noha sok tekintetben különböznek egymástól. Ennek a kis gondolkodásnak az eredménye az alábbi táblázat.  

 

Paperwhite

Kobo Aura H2O

Formátumtámogatás

Mobi és testvérei (prc, azw). Epubot natúran nem fogyaszt, cserébe a kindlegennel könnyű átkonvertálni.

Epub. Mobit is megjelenít, de gyalázatosan. Maradjunk annyiban, hogy epub, illetve annak az eszközre optimalizált változata a kepub.

Kijelző

6" 1080x1440, 2015-től. Előtte 768x1024.

Nagyon használható, de mivel jöttek be fölé modellek, már nem ez a csúcsmodell. A megvilágítás egyenletessége elmarad a Kobótól, és a fénye is hidegebb.

6,8" Carta, 1080*1460

Világbajnok. Elképesztően szép képe van, a fény egyenletes, és melegebb, mint a többi olvasóé. Érezhetően ez a legszebb. És nem kevéssel.

Sebesség

Gyorsabb és kicsit átgondoltabb, mint a Kobo

Bár nagyjából ugyanazt tudja, mint a Paperwhite,  de kicsit lassabb és körülményesebb.

Annotáció

Van. Gyors, átgondolt, ügyes. Visszanézéskor sokat segít, hogy az aláhúzott szöveg környezete is látszik. Nem könyvenként, de az annotációkat plain textként ki lehet exportálni.

Van. Egy kicsit lassabban és kevésbé ergonómikusan lehet használni, mint a Kindle-ön, ugyanahoz a funkcióhoz többet kell kattintani.

Szótárazás

A gyári angol mellett van rá angol-magyar és német-magyar is. És törzsolvasó csinálta :)

Elképesztő mennyiségű szótár itt, még magyar is akad.

 Fontok

Alapesetben egy törzsfont és egy monospaced. KF8 alapú mobikban már látszanak a dekorfontok. Saját font használata csak jailbreakkel.

Az epub multifont-megoldásai tökéletesen működnek, ha azok be vannak ágyazva. A fontok egyedileg finomhangolhatóak, vonalvastagság és betűméret-témában. Még az utólag betöltöttek is. Saját font betöltése sima ügy, bár apróbb anomáliák előfordulnak.

 Ökoszféra

Amazon. A "kapcsolt" olvasás nagyon jól működik, mindenre van olvasóapp, és ha online tartjuk az eszközöket, akkor a szinkron is megoldott.

Kobo. Vannak ugyan olvasó appok, de nem az igaziak. A "kapcsolt" olvasásra nem ezt használom, igaz arra nem is a Paperwhite-ot, hanem a tabletes-telefonos Kindle appokat.

Jailbreak

A teljes kiaknázásához a Paperwhite-ot törni kell. Nem teljesen magától értetődő, és vannak vele bonyodalmak. De megoldható, és komoly felhasználói bázisa van.

Sokkal nyíltabb platform, mint az Amazoné, jailbreakelni nem kell, elegendő, hogyha az extra beállításokhoz megfelelő update file-t készítünk, és lefuttatjuk. Itt is van közösség.

Tok

Mindenféle gyári tok kapható hozzá, és elképesztően tartós. Többféle színben.

Van gyári tok (Sleep cover), de egy kicsit finomabb művű, mint a Paperwhite-é. Csak fekete.

Egyebek

Send-to-Kindle

Felhőszinkron, a megfelelő modellel 3G-n

Vízálló

Memóriakártyával bővíthető

 

pw_k3_kh2o.jpg 

Verdikt

MIndkét olvasó nagyon nagyon komfortos eszköz. Nettó olvasásra szerintem a Kobo jobb. A nagyobb méret nem annyival nagyobb, amennyivel komfortosabb az olvasás. A Kindle viszont erősebb, ha többet is kell csinálni, például szótárazni, jegyzetelni, vagy platformok között váltogatva olvasni. 

Azaz innen nézve nincs egyértelmű nyertes. Ami önmagában egy érdekes eredmény, ugyanis pár évvel ezelőtt nehezen tudtam elképzelni, hogy a Kindle-t valaki hazai pályán (értsd: eInk alapú olvasás) valaki meg tudná szorongatni.

A tervek szerint két nap múlva érkezik az Aura One, ami egyrészt tovább fokozza a versenyt, másrészt lehet, hogy kissé lejjebb tolja a H2O árát.

 

9 komment

Címkék: teszt aura kindle kobo paperwhite H2O

Szoftverújdonságok

2016.08.11. 15:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

rég volt poszt gyártástechnológia-témában. Nagyon nagy áttörések nincsenek, (én például nagyon hiányolok egy rendes GUI-t a kindlegenhez, meg egy tisztességes leírást a paramétereihez), de kellemes, és régóta várt fejlemények azért akadnak, amikkel érdemes ekönyv-gyártó munkafolyamatokat is frissíteni.

Atlantis

Régi kedvenc ez alapszintű epub-faragáshoz, és tavasszal megjelent az a változat, amely már tud táblázatokat is kezelni. Aki ilyennel gyárt epubot, annak érdemes ránéznie. Nagyon nagy csodát ne várjunk, a táblázat meg az újratördelhető lapkép nem annyira barátai egymásnak, de már legalább nem esik szét a világ, ha a publikációban táblázat is van. Kis javaslat: aki Atlantist használ epub-gyártásra, az a forrást tartsa rtf-ben. Az rtf-et ugyan a Word valami elképesztően nagyra fújja, de ugyanazt az Atlantissal elmentve azért helyreáll a világbéke. Az rtf-ből húzott epubokban viszont tisztább lesz a html-kód, nem fogja az Atlantis teleszemetelni fölösleges <span> tagekkel.

Sigil

Nem rossz az Atlantisszal desztillált epub, de lehet rajta javítani. A Sigil meg már a harmadik generációt fogyasztja a fejlesztőkből, és egy kifejezetten hasznos és barátságos eszköz lett belőle. Érdemes az Atlantisból kijött epubokat is átfuttatni rajta:

  • Először is kérdezés nélkül rendbe szedi az epub belső filestreuktúráját
  • Érdemes megfuttatni azokat a rutinokat, amelyek kitakarítják a nem használt stílusdefiníciókat és felesleges médiaállományokat 
  • És végül de utolsósorban az Atlantis nem fontnak hanem opentype-nak definiálja a fontokat a content.opf-ben. Ez alapvetően semmilyen platformon nem okoz gondot, de egy epub-validálás azért dob egy figyelmeztetést. Érdemes egy egyszerű search/replace-szel orvosolni.

Nem butaság ezek után még lefuttatni egy ellenőrzést, mondjuk a FlightCrew-t.

A 0.9 váltás hozott pár újdonságot a Sigilbe:

  • masszívan benne van az epub3 támogatás, ha valaki ilyet akarna csinálni
  • hoz magával egy Python környezetet, hogy pl. a mindenféle pluginhez ne kelljen a Pythonnal külön mókolni.
  • Pluginozni pedig jó dolog, van mindenféle extraság. A már emlegetett FlightCrew ellenőrzés a 0.8.9 óta már pluginként üzemel, úgy is kell belőni, de például van konfigurálható kindlegen illesztés is, és akkor nem kell a parancssorral szüttyögni. Van még mindenféle import/export plugin, amivel pl tud mobit enni, és pdf-et gyártani.

Érdemes tehát végigböngészni a lehetőségeket.

 

Jó könyvfaragást :)

Szólj hozzá!

Címkék: atlantis sigil gyakorlati kérdések gyártástechnológia

Introverziók: mit csinálok nyáron

2016.08.09. 22:50 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

Ilyen sem volt még a blog történetében, hogy egy egész hónapig nem volt poszt. Mondjuk úgy, olyan nagy direkt esemény nem volt, ami megrázta volna az ekönyvek világát (ha tévedek, ér idekommentelni). Lássuk be, az ekönyvek a mindennapok részei lettek, aki akar már telefonon is olvashat, tablet minden háztartásban van már, a gyerekek kezéből pajszerrak kell kifeszegetni a Youtube-ot meg a Pokemon Gót.

Szerencsére a fiam, mint azt már megírtam, elkezdett maga is olvasni. Tisztelt bíróság, meg sem próbáltam befolyásolni, nem hozsannáztam az ekönyveket (nagyon). Papíron olvasott (és olvas), rendes könyvári tag lett, bizony ám. Aztán eljött az én időm is, igaz, jó messze kellett menni érte. Nyaralni voltunk, nem a szomszédban, oda meg véges mennyiségű papírolvasnivaló fér a poggyászba, sőt még az út is hosszú volt (értsd: útközben is lehetett olvasni). Félidőre el is fogyott a nyomtatott tartalom. 

Aztán előkerült apa jó öreg Paperwhite-ja, rajta hónapokra elegendő olvasnivalóval. (Na jó nem. Ha behúzom a korhatárt, akkor sajnos jóval kevesebb. Ez van, alapvetően mégiscsak felnőttirodalmat olvasok.)

milan_kindle.jpg

Ezek a mai kölkök nagyon nehezen tanulják meg, hogy mindig legyen nálad olvasnivaló! És akkor nem fog unatkozni, amikor várni kell például az ebédre.

És persze én sem unatkoztam. A blogra most kevesebb szöveget gyártottam, de nemcsak azért, mert az ekönyv-piac épp a nyugisabb napjait éli. Hanem mert a könyvesek, akik ellen olyan sokat vétettem, gondoskodtak arról, hogy méltóképpen bűnhődjek: nekik dolgoztam-dolgozok mostanában sokat.

A Scalzi-tematikát már emlegettem, két egész és két fél fordítás szárad már a lelkemen. Mármost Scalzi mester nem írt újat katonai sci-fi témában (pedig, ahogy a vicc mondja, igény az vóna rá), ezért kedvenc kiadóm az Agave Könyvek egy Magyarországon eddig még nem kiadott szerzővel műveli tovább a zsánert, ő pedig nem más, mint Marko Kloos, és a Frontvonalak. Ilyen frankó borítója lett:

Mit is mondhatnék, Buzzard mester piszokul elkapta, miről szól ez a regény, pont ilyen lesz belülről is, akció akció hátán, semmi cicó, meg magaskultúra :)

Ugyan nem ezen dolgoztam a nyáron, annál azért lassabban őrölnek a malmok, viszont ez fog megjelenni szeptember 13-án. Aki papíron akarja a magáénak tudni, az még egy vaskos 35%-os kedvezménnyel előrendelheti a megjelenés előtt, aki viszont elektronikusan szeretné, az is meg fogja majd találni a dibookon.

Apropó dibook. Érdemes benézni most hozzájuk, mert az Agavén kívül a GABO is részt vesz abban az akcióban, amelyben 20-60%-os kedvezménnyel kaphatóak szórakoztatóirodalmi alkotások. Nem a legeslegfrissebbek, de bőven jók, bőven jó áron. A másik érdekesség velük kapcsolatban, hogy megállapodtak a Multimédiaplázával, és pont ennek a két nagy és független kiadónak a könyvei már ott is elérhetőek, igaz, épp most ott nincs akció.

Hát igy telnek napjaink.

3 komment

Címkék: reklám agave multimediaplaza introverziók paperwhite dibook kloos

Hoztam is, meg nem is: új Kindle

2016.06.23. 23:15 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

nem tudom, az Amazon mit csinál, de megint úgy tettek, mintha új olvasót jelentettek volna be, bár talán az autóiparból ismert "ráncfelvarrás" szó pontosabb lenne a jelen helyzetre. Némi (nem is kicsi) túlzásra ragadtatva magunkat, azt lehet mondani, hogy megújult a Kindle termékvonal belépő szintje:

Foglaljuk össze gyorsan, mit lehet tudni a változásokról. 

Ami új:

  • Kétszer akkora a rendszermemória (512 MB)
  • Lekerekítettebb a design
  • 11%-kal vékonyabb és 16%-kal könnyebb az elődjénél [Wow, gondolom tok nélkül, tokkal még ennél is kevesebb a difi]
  • Van bluetoth audiokapcsolat, (angolul beszélő) gyengénlátóknak jól jöhet. [Hol láttam ilyet, á, megvan, hat éve a Kindle keyboardon. Csak lecserélték a hangszórót meg a sztereó jack aljzatot egy BT modulra]
  • És most tessék kapaszkodni:van fehérben is!  [Nagy ötlet! Mondjuk ez is volt már az legelső Kindle modellben is 2007-ben, azóta meg volt mindenféle szép színben kapható tok hozzá. Ami úgyis eltakarja az olvasó szinét, viszont olcsó cserélni]
  • Tuningoltak a szoftveren, pl. a Word Wise már tud kínaiul, az annotációkat meg el lehet küldeni levélben, pdf-ként is akár [Húúú. A saját appjuk is tudja ezt évek óta, ahogyan pl. az iBooks is]

 

És ami maradt a régiben:

  • Az ára. Azért ez is valami.
  • A kijelzője. Érintésérzékeny, 800x600. A mai világban azért ez már nem az a zászlóshajó specifikáció.
  • A belső memória (4 GB)
  • A bővíthetőség hiánya
  • Szállítják hivatalosan Magyarországra :)

 

Hát, szerintem nem ebbe fog beleremegni az ekönyv-ipar, a hír nemigen látszik ki az uborkaszezonból.

Kinek ajánlható? 

  • Akinek még nincs olvasója, és tényleg csak a minimumot akarja rákölteni. 
  • Akinek van egy haldokló régi Amazon vasa, és nem akar sem váltani, sem sok pénzt költeni.

Akinek van működő olvasója, amivel alapvetően elégedett, annak felesleges ezt a modellt megnéznie.

 

4 komment

Címkék: bejelentés amazon kindle

Introverziók: két űrhajó beszélget

2016.06.19. 14:32 Dworkyll

 Diszklémer: 

A blogon továbbra sem cél ez egyes könyvek tartalmi vagy éppen szerzői értékelése, méltatása, ezügyben forduljon mindenki a mértékadó helyekhez, mint pl. a moly.hu, a Hármaskönyvelés vagy éppen az ekultúra.

Van egy kedvenc szerzőm, a nemrégiben elhunyt Iain M. Banks, aki prózájában, mondjuk így, koponyarecsegtetően feszegeti a konvenciókat. Aki még nem találkozott volna a munkásságával, annak kezdésképpen nagyon tudom ajánlani a Játékmester című opuszát, engem az rántott be a világába. És mint ilyen, az egyszerű könyvfaragó szakmunkásoknak is fel kell kötni a textilt, ha vissza akarják adni azt a fajta történetmesélési komplexitást, amelyben Banks olyan erős volt. Mert ezekben a könyvekben a dialógusok nemcsak emberek között folyhatnak élőbeszédben, (aminek jele magyarban ugye a gondolatjel ;-), hanem történhet telepátia, és trécselhetnek űrhajók is egymással, a galaxis átellenes sarkaiból. És ezek mindenféle kombinációja.

hidrogen_szonata_2.jpg

Nézzük meg, hogy mit láthatunk a képen (már persze túl azon, hogy két űrhajó beszélget).

  • Ez egy bolti epub a dibookról
  • Egy Kobo Aura H2O-n
  • Az epubban két font van beágyazva, a kenyérszöveg Noto Serif, az űrhajók Open Sans fonttal beszélgetnek
  • A képen viszont a beágyazott Noto Serifet, és csak azt az olvasó kérésére felülcsapta a rendszer a vasra alapból telepített Caeciliával (A kép középső része)

Egyszerűen piszok kényelmes így olvasni.

A könyv (minden könyv) messze több, mint folyószöveg, a tördelés abszolút információhordozó. Ha az nem jó, bizony sérül a tartalom, nehezedik a befogadás. Ha viszont a tördelő rendes munkát végzett, megkönnyíti az olvasó számára a befogadást, főleg ha a szerző gondoskodott arról, hogy kihívás legyen a művét befogadni, Banks pedig pont erről híres. (Innen is küldöm a blog pirospontját az Agave tördelőjének, akinek sose írják ki a nevét az impresszumban, pedig nagyon megérdemli :)

Az ekönyv-faragásban meg pont az a szép, hogy a tördelés egy részét úgy kell beépíteni a publikációba, hogy nem tudjuk, mekkora kijelzőn, vagy éppen milyen fontokkal akarja majd az olvasó az adott tartalmat elfogyasztani. És, mint az a képen látható, a feladat megoldható.

Ez nem sci-fi. Ez az abszolút jelen.

Szólj hozzá!

Címkék: banks epub e könyv formázás introverziók

Csúcstámadás a víz alól, avagy Kobo Aura H2O

2016.06.12. 22:53 Dworkyll

Előbeszéd 

Írtunk mi már a blogon Kobo olvasóról, sőt éppen az a poszt őrzi az ezüstérmet a legolvasottabbak között. Aztán nem túl régen egy olvtársunk bedobta ezt a Kobo témát a beszélgetésbe, én elkezdtem utánakeresni, és találtam is kifejezetten ígéretes anyagokat. Úgyhogy mentem, és be is ruháztam egybe, itt.

És nem bántam meg. Mivel rendszeresen – most már – vagy három platformon (platformcsoporton) olvasok, megpróbálom Professzore mester tényfeltáró dolgozatát némi személyes összehasonlító elemekkel továbbvinni, lévén az Aura HD és a H2O ugyanzokra az alapokra épül. Csak a tudományos alaposság végett, ezek a párhuzamos platfomok egy jól felpimpelt  Paperwhite I, illetve egy Huawei Mate 7 - iPad Retina Mini kombó. A Paperwhite-on gyakorlatilag csak kézműves prc-ket olvasok, a telefonon-tableten kindlegenelt mobikat, viszont szinkronizálva. Ebbe a társaságba érkezett meg az epubra (és a Kobo ökoszférára) kihegyezett Aura H2O.

pw_k3_kh2o.jpg

Nem a Kobo a nagy, csak a kijelzője. 

A kijelző - a vas

Azt kell mondjam, ez az a komponens, ami a legfontosabb ebben az egész ekönyv-olvasó buliban, és ebben a pillanatbam (ha jól számolom, évek óta, de legalábbis az Aura HD óta) a Kobóé a legmenőbb kijelző. Egyszerűen tökéletes. Olyan finom rajzolatú, hogy gyakorlatilag bármilyen betűtipus tökéletesen mutat rajta, tényleg csak az egyéni preferenciáink szabják meg, hogy mivel szeretünk olvasni. Szigorúan a számok nyelvén: 1430x1080@6,8" vs 1024x768@6, azaz a DPI 264 vs 213.

A kijelző megvilágított, méghozzá végtelenül egyenletesen, és valamivel melegebb fénnyel, mint a Paperwhite. Az érintésérzékenységet IR technológiával oldották meg, aminek vannak némi mellékhatásai, de a képminőség tényleg csúcs. Ilyen mellékhatás, hogy nincs kétujjas zoom, és hogy kicsit trükkösebb pontosan célozni, mondjuk egy checkboxot eltalálni, vagy egy szöveget kijelölni. Nincs vele komoly gond, de egy kicsit szokni kell. (Az objektivitás végett, a PW-m érzékeny arra, hogy ha nagyon ki van száradva a bőr a kezemen, akkor nem érzékeli rendesen az érintést.)

Gondolom kontrasztra optimalizálták a vezérlőt, ezért olvasni nagyon kellemes rajta, ellenben a szürkeátmeneteket kifejezetten mostohán kezeli a kijelző. Mindegy, olvasni vettem, nem fényképeket nézegetni :)

Méret és súly. A PW kijelzője az iparági standardnak mondható 6 coll (kb 15 centi) átlójú, a Kobo erre rátesz majdnem pontosan 2 centit, és lesz belőle 6,8 coll. A súlynövekedés ehhez képest elhanyagolható: a PW gyári tokkal 344 gramm, a Kobo 364. A Retina Mini, amelyik már szinte nehéznek tűnik 412 gramm. Meglepő, de a Kindle Keyboard, szintén gyári tokkal 456 gramm. Többen emlegették, hogy a Kobo már "otthonülős" méret, ezzel nem értek egyet. Valóban nagyobb kicsivel, mint a PW, de abba a combzsebbe, amelybe egy PW elfér, egy Kobót is elrakok.

Sebesség. Lehet, hogy maga az epub-feldolgozás miatt, de a Kobo valamivel lassabb, mint a PW. Mondjuk ez leginkább az új könyv kinyitásánál érhető tetten, a kiemelésnél-szótárazásnál, illetve az oldalkép variálásánál: pl. a fontok váltásánál/átméretezésénél. A lapozás maga bár valamivel lassabb, mint a PW-n, de ott csak akkor lehet észrevenni, ha kifejezetten "lapozóversenyt" tartunk. Mivel eleve nagyobbak az oldalak, részben mert nagyobb a kijelző, részben mert alapértelmezésben sokkal szűkebb margókat lehet állítani, úgyis kevesebbszer kell lapozni.

Megbízhatóság. Bevallom, a PW-mnek vannak időnként bosszantó dolgai. Az egyik, hogy valamiért az Amazonnál úgy gondolták, a világításnak mindig működnie kell, nincs full off. Ez még nem lenne baj, de néha van úgy, hogy lekapcsolásnál (standby) a PW nem kapcsolja le a világítást. Mivel a legtöbbször a tok csukásával kapcsolom le, ez tud meglepetést okozni -> az olvasó orvul lemerül. És csak a reboot orvosolja.

A Kobo ilyen szempontból látványosan hibamentes, ki lehet kapcsolni a fényt teljesen, a fényerőt nagyon kényelmesen, a lapszélt simogatva lehet állítani, gyakorlatilag fokozatmentesen, és amikor lekapcsol, akkor a világítás is lekapcsol.

És persze ne felejtsük el, hogy vízálló, és memóriakártyával bővíthető. Egyik sem egy nagy kunszt, nem gondolom, hogy nagyon megdobná a költségeket a szigetelés, egy gumidugó a csatlakozókra, vagy egy micro-SD aljzat a hozzá való vezérlővel. Ezért nem értem, hogy miért nincs elterjedve.

pw_kh2o_irm.jpg

Rendre 6", 6,8", 7,9"

Formátumok

Az Amazon ebben a műfajban piszok nagy tróger, pontosabban potyautas. Amióta megvették anno a Mobipocketet, most már több, mint tíz éve, nem voltak képesek egy natív mobikészítő alkalmazást összerakni, csak trükkösködnek itt a Kindlegennel. Ami, ugye, egy kattintással, meg némi homokórázással simán csinál az epubból mobit. Azaz ha epub van, minden van, ami visszafelé sajnos nem igaz.

A Kobo alapvetően epubot eszik, azt viszont parádésan. Márpedig epubot, szép epubot nagyon sok mindennel elő lehet állítani, sok eszköz van a piacon az epub-polírozásra. Egyszerű népeknek ott van az Atlantis, amelyet az utolsó nagy váltásnál megtanítottak a táblázatok kezelésére, ott van a Sigil az igényes utómunkálatokra, amely most már támogatja az EPUB3-at, ipari megoldásokra pedig ott van a Jutoh, meg számos más eszköz és plugin. (Nem, az inDesign epub exportja nem alkalmas emberi felhasználásra ;-)

A Kobo pedig majdnem tökéletesen kezeli már az epubokat is. A kedvenc képességem, hogy képes rendszerfonttal felülvágni a könyv kenyérszöveg-törzsfontját, és csakis azt! Azaz ha a kiadó valami, a számomra nem épp kellemes betűtipusssal szedett egy adott könyvet, akkor azt átállíthatom bármilyen, az olvasóra installáltra, de a dekorációs fontok, pl szépen szedett fejezetcímek maradnak. Ez olyan piszok menő, hogy nem értem, más miért nem tudja.

A Kobo tovább ment egy lépéssel, és kitalálta a kepub formátomot. És el is kezdett amazonosodni gyorsan, mert ehhez nincs eszközkészlet, elvileg a saját boltból kéne megvenni az ilyen formátumú könyveket. Szerencsére a mindenki Calibréjéhez van pár olyan plugin, ami képes kepubot galabintani.

Viszont a világ még mindig nem tökéletes, a kepub néhány kellemes mellékhatása ellenére (pl. szemben a natív epubbal, lehet linkekre kattintani) a fontválasztás az összes fontot érinti, a dekorfontokat is. Ezért, meg a kötelező Calibrés trükközés miatt egyelőre lemondok a kepubról, és maradok az epubnál.

A specifikáció szerint az olvasó megbirkózik a mobi  formátummal is, ezt azonban nyugodtan nevezhetjük barokkos túlzásnak. A prc-ket még csak-csak megnyitja, a mobikat meg felismeri könyvként, de sok köszönet egyikben sincs. Aki csak ezért venne Kobót, az ne tegye, a prc támogatás kb olyan élmény, mint a kerítésen kívülről élvezni a kertmozit.

Sideloading

Na ebben piszok erős a Kobo.

1. Nem kell célozni, akárhová felhajíthatjuk az olvasnivalókat, az olvasó majd kiszedegeti magának a mindenféle alkönyvtárakból. A kindle-höz igen hasonlóan nem érdekli a könyvtárstruktúra, aki rendszerezetten szeretné tartani az anyagait, az használhat collectionöket.

2. Nemcsak sima könyveket lehet felrakni, hanem egy Pocket nevű app/plugin segítségével simán lehet weboldalakat is elküldeni az olvasóra, későbbi fogyasztás végett.

3. És az a legszebb, ha valaki nem lenne elégedett a gyári betűtipusokkal, amelyekből azért van elég sok, közte a Caecilia, és a könyv sem olyan fontot tartalmaz, amely szívének tetsző lenne, akkor azt a fontkészletet is fel lehet tölteni az olvasóra. Ez pedig nagyon nagy királyság. Még nem teljesen százas a történet, vannak olyan fontok, pl. a Bookerly, amelyet ha a könyvben kap meg az olvasó (beágyazva), akkor hibátlanul jeleníti meg, ha viszont a kívülről töltött fontot használnánk, akkor a dőlt szedésből félkövér lesz. Még nem jöttem rá, hogy miért, lehet, hogy a font-fileok nevében van a kulcs.

Az ökoszféra

Ó, van az is szépen. Könyvesbolt, szinkronizálás meg minden. Mivel elsősorban offline olvasásra használom, a felhő alapú tárolásnak nem mentem utána. Az van Amazóniában, itt bedugok egy micro SD kártyát és jók vagyunk. Na jó, a Send-to-Kindle jellegű könyvküldés kicsit hiányzik, igaz azt PW-n sem használtam, csak a Kindle appokon.

Pimpelés

Már alapesetben is nagyon jól és finoman lehet konfigurálni az olvasót, pl gyári lehetőség a betűk vastagságának a változtatgatása. Ha viszont valaki a felületre nem kivezetett paraméteren szeretne változtatni (pédául kikapcsolná, vagy átvariálná az alapértelmezett láblécet), akkor sincs nagy feladata: egy konfigállomány szabad szöveges szerkesztésével generálni kell egy update állományt, amelyet lefuttatva azok a beállítások is megtörténnek, amihez nincs menü. Nem egy csillagháború ez sem, ellenben nagyon kellemes és hasznos.

Részletes leírás a folyamatról a Mobilereaden.

Verdikt

Sok dolog miatt lehet szeretni az Amazon-világot, de azokból sincs kevés, amelyek hiányért az egyszeri Kindle-felhasználó bizony bosszankodhat: nagyobb e-Ink kijelző, bővíthetőség, vízállóság, rendes multifont-támogatás, tartalomfejlesztő eszközök. Nos, ezek mind ott vannak a Kobo Aura H2O-ban (és részben a márkatársaiban). Mindez egy középkategóriás okostelefon áráért, Magyarországon, számlával.

Mint azt sokszor megállapítottuk, az elektronikus olvasók nagyon lassan avulnak "eszmeileg", egy sokéves vas, ha amúgy működőképes, teljesen jól használható, nincs racionális indok a váltásra. Bizonyos szempontból ez a vas is túl drága, már feleennyi pénzét is lehet nagyon jó kis olvasókat kapni. Ha viszont valaki tényleg egyfajta csúcsra (vagy maximális olvasáskomfortra) tör, az Aura H2O-ban nem fog csalódni.

3 komment

Címkék: teszt aura epub kobo H2O

Vegyesfelvágott: apró hírek innen-onnan

2016.05.23. 22:25 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

nem vesztünk el nagyon, csak manapság már messze nem akkora elvetemültség elektronikus könyveket olvasni (vagy éppen kiadni), mint az pár évvel ezelőtt volt. Hétköznapivá válunk, ami egyrészt nagyon rendben van (ezért is jött létre ez a blog), ugyanakkor kevesebb a hír, hiszen könyvet is, vasat is, appot is lehet találni minden sarkon. Ami jó.

Könyv.

Pontosabban Könyvhét (vajon miért nincs még neki értelmes honlapja??). Jelentem, mindjárt itt van, mégiscsak ez a magyar könyvrőfölés ikonikus ünnepe, és mint ilyen, a kiadók is készülnek rá erősen. Országos barátaim, az Agave Könyvek valami elképesztően erős pakkot raktak össze: Scalzi, Gaiman, Iain Banks és Christopher Moore egy-egy könyve is ott van az érkező újdonságok között, rögtön Baráth Kati mellett. És még új nevek is jönnek. Ezek pedig mind lesznek elektronikusan is, a dolgok mostani állása szerint a először diBookon, utána a Multimédiaplázában. Aki tud még izgalmas megjelenésekről, az nyugodtan ossza meg itt, a hozzászólások között, vagy a Könyvradaron.

És persze röpködnek az ezresek is. A MEK-re április végén felkerült a 15000. letölthető kötet, az ekönyv.hu-n pedig megvan az első magyar nyelvű cím, amelyet több, mint 1000 példányban adtak el. Azért ez az utóbbi nem gyenge fegyvertény, amikor három és fél éve még csak a századikra hajtottunk. Nem, nem a Szürke ötven árnyalata.

Vas.

Emlegettük már páran, párszor a Kobo Aura H2O-t. Nem bírtam magammal, beszereztem egyet. Még korai lenne mélységében kitárgyalni, (persze lesz poszt is), de elöljáróban annyit el kell mondani, hogy úgy fest, a Kobo megcsinálta azokat a fejlesztéseket, amelyeket az Amazontól hiába várt a közönsége: vízálló!, memóriakártyával bővíthető!!, olyan konfigurálhatósága van alapból, amelyet sem Amazon, sem kínai vasakon nem láttam, a kijelzője meg valami eszméletlen: a háttérfény egyenletesebb és melegebb, mint a a Paperwhite-on. Maradjanak velünk, nemsokára jövünk a részletekkel!

App.

Regéltem, hogy az iOS egyik legjobb olvasó appja, a Marvin release-váltás előtt áll, jön a 3.0. Ehhez kerestek béta-tesztelőket, és úgy fest, hogy bekerültem. Az app maga még tényleg béta, de cserébe nagyon ígéretes, csak legyen kapacitás javítani a hibákat. Itt van a bejelentés az új képességekről. A csillagháború-komplexitást nem tervezem kihasználni, de millió apróság van, ami nagyon jó (pl öt kölönböző színprofil, amelyek szokás szerint színhőmérséklet szempontjából is állíthatóak). Persze még sokat kell dolgozni, mert vannak hibák, de látszik az alagút vége: pl. nagyon ügyesen tudja a Marvin 2. alatti könyvtárat magára húzni. Kis érdekesség, a multifont-kezelés kérdése egy vesszőparipám (törzsszöveg, speciális szöveg és fejezetcímek pl.) és ez ugye nettó szoftverkérdés. Mégis a béta-programban számonkért  működést teljesen meglepődve, de megtalálatam a Kobón. Az ugyanis tud olyat, hogy csak a törzsszöveget vágja fölül egy rendszerfonttal, a dekorfontokat nem.

 

Hát itt tartunk. Közel a nirvána, érzem :)

 

4 komment

Címkék: reklám könyvhét agave mek vegyesfelvágott ekm kobo dibook

Villámposzt: új Amazon vas: Kindle Oasis

2016.04.13. 21:31 Dworkyll

Keves Barátaim az Úrban, 

az Amazon új olvasót jelentett be a héten (április 27-től már szállítják is az USÁban), és bevallom, nem értem. Első meglepetés, tavasszal tették mindezt, pedig majdnem tíz éve, hogy mindig ősszel frissítik a modellpalettát. Az új vas neve Oasis, lássuk messziről, hogy mi változott, mi nem.

A lényeg maradt: 6", 300 dpi, megvilágított, érintésérzékeny eInk kijelző. Ez a Paperwhite sorozat óta megvan. 4 GB memória.

Lássuk a különbségeket:

  • 10 LED az egyenletes megvilágításért (Voyage 6, Paperwhite 4 LED)
  • Adaptív fényerőszabályozás (a Voyage-on már volt, a Paperwhite-on még nem)
  • Lapozógombok (Voyage: dedikált lapozófelület, Paperwhite/Touch: nincs külön lapozás, csak a kijelzőn)
  • Súly tok nélkül 131 gramm (Voyage 180 gramm, Touch 191 gramm, Paperwhite 205 gramm)
  • A tok +107 gramm, és valamennyi delejt is tárol, mert 
    • a tokot adják a vashoz (fekete, vörösbor vagy dió szinekben)
    • az akkuidőt tokkal együtt adják meg (8 hét, ugyanez a Voyage-nál és a PW-nél 6 hét)

Azaz +90 dollárért (a Voyage-hoz képest), kapunk +2 hét akkuidőt, +2 lapozógombot meg egy akkut is rejtő tokot, amellyel valamivel könnyebb lesz, mint egy tokos Voyage. Innen nem tűnik túl vonzó ajánlatnak. (Csak az összevethetőség végett, az Amazon  is árulja a Kobo H2O-t, 182 dollárért -> olcsóbb, és nagyobb, mint a Voyage)

Az Oasis listaára egy cent híján 290 dollárral kezdődik (a K2 kerülhetett ennyibe 2009-ben, csak azóta eltelt hét, nem is akármilyen év). Reklámmentesen 310 dollár, ha 3G is kell az még 70.

És szerintem még csúnya is, kifejezetten a régi txtr'-re hajaz:

Ez e txtr reader 2010-ből. Nem lett nagy siker, persze nem elsősorban a formája miatt.

Van egy kis deja vum, és nem értem, hogy az Amazon ezzel a vassal mit akart elérni. Annak viszont örülök, hogy nem engedték el az eInk vonalat, és a tabletek mellett gyártanak dedikált olvasóvasat. Csak miért pont ebben az irányban fejlesztenek? Ez az, amit nem értek. Mert ezért még a pimpelt PW1-emet sem adnám oda.

 

25 komment

Címkék: bejelentés amazon oasis voyage kindle

Villámposzt: kortárs magyar irodalom elektronikusan

2016.04.07. 16:31 Dworkyll

 

reader_marci_1280x800.jpg

Kedves Barátaim az Úrban, 

úgy fest a kortárs magyar irodalom is szépen lassan megtalálja magának az elektronikusan olvasókat, sőt időről időre még események és kampányok is történnek a tárgykörben. Két érdekességet találtam eddig áprilisban.

Az egyik, hogy a már emlegetett Bookline reader app mellé ebben a hónapban odacsomagolják Simon Márton (Marci?) slammer és költő Polaroidok című verseskötetét. Epub olvasó appból van elég sok, hál' istennek, de Magyarország egyik piacvezető boltjával azért ebből nem sok van integrálva.

A másik, hogy nyakunkon a Könyvfesztivál, és aki vásárolt (vagy vásárolni fog addig) Grecsó Krisztián könyveiből, az 24-én 15:00 órától dedikáltathatja azokat, akkor is, ha elektronikus példányt vett volna. Nem az első ilyen jellegű digitális dedikálás lesz ez, két éve Parti Nagy Lajossal csináltunk ilyent, kíváncsi vagyok, azóta mennyit fejlődött a piac, innen nézve. Szóval aki szeretne egy ilyen abszolút XXI. századi névreszóló példányt, hozza el pendrive-ját vagy kedvenc olvasóját a Magvető standjához (B22).

3 komment

Címkék: marketing irodalom könyvhét magvető dedikálás bookline Grecsó

Villámposzt: Kobo H2O vs Kindle Voyage

2016.03.26. 07:30 Dworkyll

A minap az egyik hozzászólásban felbukkant a Kobo, és kicsit utánanéztem. És találtam az alábbi remek videót:

Azt kell mondjam, meglehetősen inspiráló. Egyrészt megnyugtatott, hogy a Kindle Voyage hiányával azért nincs vállalhatatlan űr az életemben, nem látszik az a kvantum-ugrás a felpimpelt PW Gen1-emhez képest sem. Biztos jobb vas, a lapozószenzoroknak valószínűleg én is örülnék, de nem látom indokoltnak a cserét.

Ellenben az a Kobo, na abban már vannak izgalmas megoldások.

  • nagyobb a kijelző
  • vízálló :) (mondjuk eddig is olvastam kádban, ezt azért lehet kezelni enélkül is)
  • memóriakártyával bővíthető
  • nem csak saját tartalmakat, de saját fontokat is lehet rá tölteni, ez mekkora királyság már
  • amiket aztán tovább lehet hangolni és polírozni!
  • a lapkép szanaszét konfigurálható, sokkal finomabb lépésekben, és több attribútummal, mint az Amazon ökoszférájában, bár a saját publikkal mintha nem lenne teljesen minden állítható. A szokásos "mit vesz a könyv beépített beállításaiból figyelembe, és mit ír azokból fölül a rendszer" polémia.

A bolt- és hálózatkapcsolt szolgáltatásokban a Kobo gyengébb valamivel az Amazon eszközöknél, de önjáró olvasóvasként kifejezetten elgondolkodtató lehetőség.

További érdekes összehasonlítás itt. Ha valaki használ ilyet, (vagy bármilyen Kobót), az ne fogja vissza magát, nyugodtan ossza meg az élményeit velünk :)

31 komment

Címkék: teszt voyage kobo

Megint mértek, méregettek :)

2016.03.22. 22:58 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

volt tavaly nyáron egy felmérés, amit itt is reklámoztunk. Akkor ígértük, hogy ha meglesznek az eredmények, akkor igyekszünk közzé is tenni azokat. Nos, sok víz lefolyt azóta a magyar e-könyv piacon, a Telekom kiszállt, az Alexandra meg úgy néz ki, hogy belépett. És a felmérés eredménye is megszületett. Több, mint 7000-en töltötték ki, és többek között az alábbiak derültek ki, amúgy brit tudósosan összeskiccelve:

  • a válaszadók közel 60%-a útközben olvas, az idősebbek elsősorban nyomtatott könyvet, a fiatalabbak inkább telefont.
  • A válaszadók 40%-a olvas naponta legalább 30-60 percet.
  • 84% szeret este, ágyban olvasni.
  • 9% veti el teljesen az elektronikus könyveket, ellenben 38% telefonról/tabletről olvas, 45% a dedikált olvasóké, 17% használ számítógépet olvasásra.
  • 62% kevesli az ekönyvek meglevő árelőnyét a nyomtatotthoz képest.
  • 52% akkor választaná az ekönyvet, ha az eredeti nem jelenik meg nyomtatva, vagy antikváriumból sem elérhető.
  • Akik olvastak e-könyvet, azok 42%-a ezt rendszeresen teszi, akik viszont még nem, 67%-ban érdeklődnek a téma iránt.

Persze nem lenne igazi a felmérés egy jó kis infografika nélkül (kattintással nagyítható):

resize_of_bookline_ereader_infografika-page-001.jpg

A felmérés és az eredmény összerakása is a Libri-Shopline munkája (nekik is van ám saját olvasó appjuk). További részletekért Jávor Zsófiát kell keresni, aki a Libri-Shopline PR-osa.

2 komment

Címkék: libri felmérések

Ha szorít az idő

2016.03.15. 16:13 Dworkyll

Intro

Bár a blog eredendő célja a tökéletesség, a "mívesség", van olyan helyzet, amikor nincs idő, vagy nincs értelme sokat dolgozni egy anyagon, amikor egyszerűen csak egy nagyobb szövegtestet akarunk áthajítani ekönyves, de legalábbis mobilon olvasható formátumba. Például amikor egy nagyobb szöveget kell egyszer elolvasni, és mondjuk nem akarjuk nyomtatással növeszteni az ökológiai lábnyomunkat. Amikor nem kellenek a finomságok.

A gyorsan főzött mobi

Számos oknál fogva még mindig a Kindle-ökoszisztémát kedvelem leginkább, például mert a SendToKindle alkalmazásával végtelenül egyszerűen tudom az összes vasamra teríteni az olvasnivalót, és azok jól szinkronban is maradnak. Ha valamiért nincs értelme tökéletesre cizellálni az anyagot, pl. mert csak egyszer kell elolvasni, és csak a nyomtatást akarom megspórolni, akkor az egyik leggyorsabb módszer a következő:

  1. Mentsük el az anyagot sima rtf-ben.
  2. Az Atlantis ebből gond nélkül tud epubot húzni, és ha rtf-et használunk bemenetként, akkor nem fogja span tagekkel teleszemetelni a forrást.
  3. A kész epubot, biztos ami biztos, érdemes Sigillel "kifésülni". A Sigillel gyorsan ki lehet takarítani az árva stílusokat, és némiképp rendberakja az epub belvilágát. Aki alapvetően epubot olvas, itt meg is állhat.
  4. Az epubot átküldöm a Kindlegenen, az emlegetett -dont_append_source opcióval. Ettől nemcsak "szabványos" lesz, de relatíve kisebb is, mint nélküle. Lehet küldeni az olvasóvasakra.

kindlegen.exe -c2 -dont_append_source *.epub

Ha minden kötél szakad: pdf

Minden érdeme ellenére alapvetően nem vagyok pdf-párti. Leginkább azért, mert nagyon sokan tökéletesen félreértik a funkcióját: a pdf nem ekönyv-formátum, hiszen pont arról híres, hogy minden platformon pont ugyanúgy őrzi a lapképet, nem adaptálódik az olvasó ember lehetőségeihez, igényeihez, csakis az előállító preferenciáit őrzi. Ami remek, ha például egy nyomdába leadott anyagról, vagy egy jó komplex lapképekből építkező tankönyvről van szó, de pont káros, ha ugyanazt a szöveget olvasnám egy 4,5 collos telefonon, majd egy 24 collos monitoron, lehetőleg folytatólagosan.

Viszont van, amikor a fent vázolt, kb. három perc alatt kényelmesen lezongorázható eljárás nem alkalmazható, például mert a szövegkép komplex, táblázatok vagy egyéb nyalánkságok vannak benne, amit mondjuk az Atlantis (egyelőre) nem tolerál. 

Ilyenkor nincs más hátra, mint – ha már a nyomtatást akartuk eredetileg kiváltani – "kinyomtatni" az anyagot pdf-ként. Az átméretezésnek ilyenkor értelemszerűen meszeltek, de legalább a legkellemesebben olvasható platformunkra tudjuk egyből méretezni a lapképet, mondjuk egy hatcollos olvasóra, vagy a leggyakrabban használt tabletünkre. Azaz ne A4-ben akarjunk nyomtatni széles margóval, hanem mondjuk A5-ben és keskeny margóval. Először célszerű néhány "tesztnyomatot" készíteni, hogy kiderüljön milyen sortávval, karaktermérettel, margóval kapunk olyan lapképet, amelyet komfortosan olvasunk, mert ha egyszer elkészül, utána már nemigen lehet ezeken ripsz-ropsz változtatni. Lehet bőven játszani a fontokkal, mivel nem kerülnek beágyazásra (meg terjesztésre) mehetnek a trükkösek. És a beállításokat megjegyezve csak egyszer kell ezt a kísérletezést végigcsinálni, utána már ezt a template-et használva viszonylag gyorsan lehet papírspóroló pdf-eket gyártani.

Szubjektív megfigyelések:

  • A pdf-et valamiért foxittel vagy CutePDF-fel készíteni jobb volt, mint az Adobe PDF printer driverével
  • A Kindle for Android megjelenítette ugyan a pdf-et, de csak nagyon nehezen lehetett arra rábeszélni, hogy "engedje el". A Kindle for iOS ebből a szempontból teljesen korrekt volt.
  • Lehet, velem van a baj, nyilván ezer PDF wiever van a piacon, nem kellett volna a Kindle for Androidot erőltetni pdf olvasásra ;-)
  • iOS-en még mindig a GoodReader a kedvenc pdf olvasó alkalmazásom

Caveat

Az így desztillált anyagok szigorúan csak "Belső használatra!" valók, körülbelül azzal a biztonsági besorolással, amellyel a magunknak kinyomtatott anyagokat kezelnénk. Bár nagyon alkalmasak a továbbküldésre, mégiscsak file-okról beszélünk, ezek csak olvasnivalók, anyagok, semmi esetre sem ekönyvek. Azok is hasonlóan készülnek, csak ott az üdvösséghez még kell ez-az, ami idő- és munkaigényes. Aki el akarna mélyedni az ekönyvgyártás alapelveiben, vagy technológiájában, (például hogy belecsapjon a self-publishingbe) annak javaslom a linkelt posztok áttanulmányozását.

6 komment

Címkék: pdf mobi epub gyártástechnológia szerzői kiadás

Introverziók: Harry Potter csodát tett, megint

2016.01.25. 13:32 Dworkyll

Ez most személyesebb lesz a szokottnál.

Az a nagy helyzet, hogy van egy fiam, aki alig három és fél évvel idősebb a blognál. Mint olvasás (és a könyvek) iránt elkötelezett szülő, nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan és miképpen lesz belőle is olvasó ember. Erről szól ez a bejegyzés. 

m_regen.jpg

(Nem, másfél évesen még nem olvasott Rommelt ;-)

Onnan indulunk, hogy világ életében sokat meséltünk, olvastunk fel neki, így maga a formátum, a lineáris szövegalapú tartalom nem idegen neki, sőt, alapvetően szereti. Ellenben a felhasználói felület, az interface, na az nem jött be. Az általános iskola első évében, amikor elvileg olvasni tanítják meg a gyerekeket, gyakorlatilag "csak" a betűk felismerését tanulják meg, ami sajnos nem egyenlő az olvasással. Több gyakorló (és kétségbeesett) szülőtárssal is beszélgettem, és teljesen tipikus minta volt, hogy fiúgyerekek nagyjából harmadikra, negyedikre kezdenek önállóan könyveket olvasni. Vannak kivételek persze, de nem az átlaggyerek olvas önállóan az első év végére. (Úgy értem, magától és örömmel. Ha "legyűri" a kötelező olvasmányt, az nem elég.)

Harmadikra már kezdtem kétségbe esni. Találtunk enyhe látászavart (->szemüveg), próbálkoztunk képregényekkel (Asterix a legnagyobb király), de a nagy áttörés nem volt meg. Hozzáteszem, hogy könyveket magukat számosat fogyasztott el a csemeténk, a modern magyar gyermekirodalom húzócímeitől kezdve (Berg Judit Rumini-sorozata, Varró Dani versei pl.) a klasszikusokig (Szeleburdi család). De mindig csak felolvasva, minimális saját erőfeszítést beletéve. De még ez is elég volt arra, hogy elképesztő mennyiségű szöveg maradjon meg a fejében, szó szerint. Választék gyermekirodalomból pedig van, a legkülönfélébb témákban és minőségben. Risto Rapper  vagy Tatu és Patu történetei, vagy éppen Neil Gaiman gyerekeknek írt könyvétől kezdve kicsit kommerszebb Geronimo Stilton kalandjaiig vagy az Egy ropi naplójáig. Jo Nesbø is írt remek gyerekönyveket, a Doktor Proktor sorozatot. A felolvastatás nagyon ment, az önálló olvasás nem :(

Alternatív médiafogyasztás: TV nincs. Mire először TV-t látott, meglepte, hogy a YouTube-bal ellentétben sem megállítani, sem visszatekerni nem lehet, sőt még a műsort sem ő választja meg. A TV-nek innentől annyi, köszönjük. A YouTube ellenben maximálisan komfortos, tematikusan lehet böngészni benne, hol óriásjárműveket nézegettünk, mindegy csak lánctalpas legyen, hol vulkánkitöréseket, hol Keva Plank szimulációkat.

Ezeket, sőt főleg újabban a gameplay-videókat már szeretné túltolni, ilyenkor jön a szülői szigor és a hozzáférés korlátozása. Vídia-keménységgel mégpedig.

Így jött el a negyedik osztály, amikor Edit néni a Harry Potter és a bölcsek kövét adta fel év elején kötelező olvasmánynak. És mivel a kötelező olvasmánynak éppen az a lényege, hogy egyedül kell elfogyasztani, ezt nem olvastuk fel, mint ahogy a korábbi évek kötelező olvasmányait sem. És Harry Potter áttört!!

Az eredeti terv szerint a negyedik részig engedtük volna olvasni, utána már elég zúzós részek jönnek, de ha már a gépezet elindult, nem akartuk megállítani. És a csemete erős három hónap alatt befalta a komplett hét részes sorozatot, szőröstül, bőröstül, dementorostul, Voldemortostul. Én pedig vezekeltem, és cipeltem az aktuális kötetet mindenhová. A keményfedeles sokszáz oldalast. (Igen, megvan villanyon. Kinek nincs? De mivel gyermekünk papíron olvasta, papíron hurcoltam) Mert a gyermek rájött, hogy amikor várakozni kell, akár egy kiránduláson, az ebédre vagy a buszra, akkor piszok jól jön, hogy csak előkapom a könyvet és olvassa. Azóta soha nem indulunk el sehová könyv nélkül, apa el tudja cipelni. Vezekel.

Nem, nem elektronikusan olvas (pontosabban a legtöbbször nem). Nem mondom, hogy nem próbáltam befolyásolni, de sokkal fontosabb volt, hogy olvasson, minthogy villanyon olvasson. Ha valamiért a villanyon olvasást propagáltam neki, az azért volt, hogy az olvasási nehézségen túllendüljünk. Nem ez kellett. Hanem az élvezhető tartalom, ami kellőképpen be tudta szippantani ahhoz, hogy túllépjen a diszkomforton. 

m_most.jpg

A jó példa ragadós, közös olvasás az unokatesóval

És azóta olvas, rendesen és rendszeresen. De az egyes számú szórakozás (eszképizmus, rekreáció stb.) már nem a könyv. Hanem a YouTube. Sajnálom, sőt amennyire lehet, küzdök is ez ellen, de ez van.

Alternatív tartalomgyártás: ilyen idős korban még pár füzetbe elkövetett írást vagy képregényt volt szerencsém látni, gyakorlatilag nulla publicitással, rokonok és haverok láthatták. Ezzel szemben kamasz srácok isten tudja honnan többtucatrészes, kollaboratív Minecraft (és ezer más játék) gameplay videóit nyomják, és rajongótábort építenek, mielőtt legálisan alkoholt fogyaszthatnának vagy autót vezethetnének. A tizenévesek már YouTube videók készítésében gondolkodnak.

Más ez a világ, nagyon más.

8 komment

Címkék: mese harry potter elméleti kérdések olvasási nehézségek

Akinek a Nexus sok - Kindle Fire 5

2016.01.19. 08:50 Dworkyll

Amiképpen azt a remek Metiheteor podkasztban megmondták, 2015 többek között azért is volt jó év, mert közép, alsóközép kategóriában is felbukkantak a használható eszközök, amelyek - nevükből adódóan - nem csúcskategóriások, ellenben sokkal barátságosabbak a családi költségvetésre nézve. Az Amazon 50 dolláros Fire tabletje meg pont ilyen.

7 collos android alapú tabletből van sok, és van jobb, csak nem ennyiért. Ebben a műfajban a nagy kedvencem a Nexus 7 2013-as refurbished modelljei voltak, 40 és 50 ezer forintokért mérték, ameddig voltak, a wifis és a 3G-s modelleket. Olyan jó kijelzőket azóta sem igen láttam 7 collos vason. 

Viszont van aki ennyit sem szánt egy tabletre, nekik lehet izgalmas az Amazon 50 dolláros kis tabletje, amit hivatalosan ugyan nem szállítanak Magyarországra, de arrajáró turista-pajtások hazafelé simán besuvaszthatnak belőle többet is akár a szennyes fehérnemű közé. 

Mit tud ez? Hardverből 1024x600 pixel, (mint a régi netbookokon), ami nem túl sok, cserébe egy viszonylag értelmes élsimítást használ, de legalábbis ügyesebbet, mint a pre-retina iPadek, úgyhogy teljesen jól olvasható. Én ugyan nem komálom ezt a nyújtott képarányt, de be kell ismerjem, ebben formában erősen olyan mint az Albatrosz könyvek voltak a maguk idején. Van egy négymagos procija, 8GB memóriával, viszont van rajta microSD slot, úgyhogy extra kártyákkal lehet bővíteni rendesen. Elöl VGA, hátul 2 MP kamera. GPS nincs, úgyhogy Wazézni maximum wifi helyadatok alapján lehet, ezt azért nem javaslom.

Szoftverfronton az Android 5-re meglehetősen hasonlító Fire OS 5 "Bellini" van rajta. Ez olyannyira hasonlít a Lollipopra, hogy a Google Play (miután kellő szakszerűséggel felcsempésztük a vasra) simán engedi, hogy gyakorlatilag bármit felinstalláljunk belőle, bár gondolom garancális problémákkal nem biztos, hogy nagy sikert aratunk a fejlesztőknél. De alapvetően működik. 

Van itt egy apróság, amire érdemes figyelni. Ha egyszer beállítunk egy Google accountot, mondjuk a Play áruházhoz, azt utána csak meglehetősen körmönfontan lehet megváltoztatni/letörölni. Kész szerencse, hogy az xda-developers közösség Fire fronton is meglehetősen aktív.

És persze rajta van egy csomó Amazon alkalmazás és kliens, Kindle, Goodreads például. Főleg olvasni, filmet nézni és az Amazon saját app-store-jából vásárolgatni. A filmekhez és a  zenékhez sajnos a magyar IP cím nem lesz jó, oda még egy VPN-re is szükség lesz. Az appok ellenben jönnek szépen (kérdés persze, hogy minek vásárolnék egy harmadik app-boltból, a Play és az App Store után.)

Kinek lehet jó? Alapvetően azoknak, akik nem teszik magasra a mércét, tudjuk, kis pénz kis foci, de alapvetően olvasni, böngészni, filmet nézni, leveleket megnézni lehet rajta, nagyjából egy hagyományos telefon áráért. Fotózni, navigálni, Need for speedet játszani ne ezt vegyük. Amiben még valami döbbenetesen erős, az a parental control konfigurálhatósága, simán lehet "kockázatos célcsoport" kezébe adni, azaz például a nagyszülőknek is, mert nemcsak a vásárlást lehet benne explicite letiltani, de külön-külön a social sharinget, a böngészést, vagy akár az ismeretlen wifire csatlakozást is. És persze azoknak, akik nem akarnak 20 ropinál többet szánni egy használható tabletre.

  

Kinek nem ajánlott? A maximalistáknak ;-) Szerintem érdekes, hogy egy belépő szintű iPad pro árából pont tizenöt ilyet tudnék venni. Tudom, almát hasonlítok körtével, de ez akkor is szép teljesítmény.

6 komment

Címkék: teszt tablet kindle fire

Vendégposzt: Cory Doctorow szerint a világ

2015.12.07. 09:07 Dworkyll

Január közepén itt járt nálunk Cory Doctrow. Akkor készült vele ez az interjú, a Charlie Hebdo incidens után, de még a nyári menekülthullám, és a novemberi párizsi lövöldözések előtt. De a nézetei ma is érvényesek, elgondolkodtatóak. Köszönjük az anyagot Csordás Attilának.

A LÉNYEG NEM AZ, HOGY MI HELYES ÉS MI HELYTELEN, HANEM, HOGY MI MŰKÖDIK

Cory Doctorow író-aktivista-blogger, a Kis Testvér című bestseller szerzője, aki a Forbes magazin toplistája szerint jelenleg az 5. azok között, akik a leginkább befolyásolják az internet alakulását, változásait. Szeretné megreformálni a jelenlegi szerzői jogi törvényeket, kompromisszummentesen kiáll azért, hogy az emberi szabadságjogokat az interneten is érvényesíthessük, és nem csak a levegőbe beszél: saját regényeit pl. mindenki számára ingyenesen, másolásvédelem nélkül teszi hozzáférhetővé honlapján, a craphound.comon. Szerinte az egyetlen mód a fennmaradásra az alkalmazkodás, a torrentoldalakat pl. nem megszüntetni kell, hanem használni.

A kép forrása

Ön szerint a szerzői jog tulajdonosainak, vagy a kiadóknak, akikre ezt a jogot átruházzák, csak arra kellene legyen kizárólagossága, hogy eladhassák a digitális tartalmat, az ingyenes terjesztésre nem feltétlenül. Vagyis, ha felrakok egy könyvet egy torrentoldalra, azzal nem sérteném meg a törvényt, mert nem jutok pénzhez a tevékenységemből. De mi a helyzet azokkal a torrentoldalakkal, akik ha nem is közvetlenül, de a különböző, oldalukon futó hirdetéseknek köszönhetően közvetve mégis bevételekhez jutnak a szerzők műveiből?

Engedje meg, hogy megfordítsam ezt és én kérdezzek: mit lehet tenni ez ellen? Úgy értem, biztos vagyok benne, hogy nem tudjuk meggátolni azokat az embereket, akik nem akarnak fizetni, abban, hogy ingyen töltsenek le. Ez egyszerűen képtelenség. Nem? Vagyis minden fizetés alapjában véve önkéntességen alapul, tehát az én kérdésem a következő. Ha ez igaz, akkor melyik a jobb stratégia? Ha figyelmen kívül hagyod, mert úgysem tehetsz ellene semmit vagy ha megpróbálsz kitalálni valami mórszert arra, hogyan vehetnéd rá azokat az embereket, akik különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül letöltik a könyveidet a torrentoldalról, hogy ha tetszett nekik, amit olvastak, akkor utólag tudjanak neked pénzt adni? Ez nem teljesen elrugaszkodott attól a modelltől, amikor magát a könyvet árulod. Ezt láttuk a HumbleBundle kezdeményezésnél is, aminek a lényege, hogy van egy nyolcas ekönyv csomag, amit annyiért veszel meg, amennyiért akarsz. A bevétel pedig az írók, néhány jótékonysági szervezet és az akció végrehajtója között oszlik meg, az arányokat a vásárló határozza meg. Szóval az emberek itt néha tettek egy felajánlást, kifizettek egy adott összeget, majd miután elolvasták a könyveket, úgy döntöttek, hogy még többet kéne fizetniük. Hangsúlyozom, hogy a lényeg itt nem az, hogy mi helyes és mi helytelen, hanem, hogy mi működik, márpedig szerintem más nem, csak ez a megoldás. Mi mást tehetnél? Elmész Kínába és lelövöd a weboldalt vagy elmész Ukrajnába és lelövöd a weboldalt? Hogyan lehetne ezt elkerülni? Ha a lényeg az, hogyan tartatod be a törvényt, ahelyett, hogy hasznot termelnél, akkor lehet, hogy képes leszel kiküszöbölni a veszteségeket, de neked az a dolgod, hogy pénzt termelj, nem? Ez a feladatod. Szóval szerintem sokkal fontosabb, hogy biztosítsuk a lehető legegyszerűbb fizetési lehetőséget azok számára, akik szeretnének pénzt adni, mint az, hogy biztosak legyünk benne, mindenki fizet is, aki olvas.

A torrentoldalak azért is vannak előnyben nálunk a legális tartalommal szemben, mert sokkal szélesebb a kínálat. Míg kereskedelmi forgalomban 6-7 ezer könyv kapható, addig kb. 40 000 ekönyv torrent várja az olvasóját.

Ez nyilvánvalóan központi probléma. Nincs elég magyar nyelvű könyv és a magyarok egyébként is sokan olvasnak angolul vagy németül. Mivel a nyelv különleges, amit csak egy kis létszámú közösség használ, ezért nem képes fenntartani állami támogatás nélküli, önálló kulturális ipart, ugye? Ez közös probléma az összes kisebb országnál. Észtországban, Finnországban és Magyarországon is, hogy csak párat említsek. Ennek semmi köze a kalózkodáshoz, ez olyan tény, amivel meg kell küzdenie a magyaroknak. Márpedig ilyen kis létszámú anyanyelvi beszélő mellett csakis azok az országok tudnak sikeresek lenni, ahol az állam komolyan és közvetlenül támogatja a művészeteket.

Tovább korlátozza a kínálatot, hogy sokszor a külföldi jogtulajdonos nem engedi, hogy megjelentessük az ekönyvét, csak kemény DRM-mel. Mit gondol, nyugaton miért nem annyira elterjedt a vízjeles másolásvédelem, az úgynevezett puha DRM? Miért ragaszkodnak a külföldi jogtulajdonosok sokan még mindig a hardveres kemény DRM-hez, ami nagyon nehezen kezelhető és drága is?

A kérdés első fele az, hogy miért nem szeretik a vízjelezést. Azt nem tudom pontosan megmondani, a kiadók miért nem szeretik, azt viszont igen, hogy én miért vagyok szkeptikus a puha DRM kapcsán. Nincs ellenemre a vízjelezés, ha bele akarod rakni a nevem a könyvembe, csak tessék. Csak az a gond, hogy nehéz kivenni belőle. Az aggaszt, hogy ha kialakul egy olyan norma, hogy kivenni a neved a saját könyvedből egyfajta bűn, akkor megvan a kockázata, hogy ez a törvényekben is tükröződik. Nem égető probléma, de probléma.
Ami a jogi kockázatot illeti, képzeld el, hogy találnak egy könyvet valami fájlcserélő oldalon, benne a nevemmel. Nem olyan könyvet, amit én írtam, hanem olyat, amit vásároltam. Aztán beperelsz. Szerintem nem kéne nyerned, mert azt gondolom, az, hogy egy könyv – ami valaha a merevlemezemen volt – felkerült egy fájlmegosztó oldalra, nem jelenti azt, hogy megszegtem a szerzői jogi törvényt. Elveszíthettem a laptopomat, eladhattam, lehet, hogy meghekkelték a gépemet és sorolhatnám. Ez aggaszt. Ha feltesszük, hogy találsz egy bírót, akinek már az általam korábban megvásárolt könyv puszta megjelenése a fájlmegosztón elég ahhoz, hogy elítéljen, akkor az csorbítja a polgári szabadságjogokat. Ez egyszerűen nem elég bizonyíték. Talán ez a kiadók problémája is, mert lehet, hogy nem hisznek benne, hogy ez jogi védelmet is jelent.

Mégis a legtöbb kiadó nálunk ragaszkodik hozzá, hogy ezt használjuk. Ráadásul szerintem ez egy fontos lépés lehet a DRM elhagyása felé.

Ez talán igaz. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a nyugati kiadók azért tiltakoznak ellene, mert azt gondolják – és szerintem ebben az egyben legalább igazuk van, legalábbis ami az amerikai, kanadai és az angol törvényi szabályozást illeti (a magyart nem ismerem eléggé), hogy még ha egy rakás könyvet is találsz kalózoldalakon, ami az én ekönyv gyűjteményemből származik, az nem elég bizonyíték ahhoz, hogy nekem kelljen vállalnom ezért a felelősséget.
Egyszerűen nem elég. Lehet, hogy a kiadók azt gondolják, hogy képesek akarnak lenni rá, hogy felelősségre vonják az embereket, ha a tőlük vásárolt könyvet kiteszik a netre, márpedig ebben az esetben nem lesznek.

Térjünk vissza a kemény DRM-re.

A kemény DRM-es kérdés számomra érdekesebb. Ez nyugaton valóban eléggé elterjedt, szeretik a kiadók. Szerintem ez nem azért van, mert az így védett könyvet nehéz feltörni, hanem mert törvénytelen olyan technológiákkal üzletelni, ami kezeli ezeket. Pl. ha kikapcsolod a hangos felolvasást a Kindle készüléken, akkor nem igazán lehet megindokolni, miért ne rakhatnád át a könyvet olyan olvasóra, ami megengedi a felolvasást, de néhány kiadó mégis azt gondolja, hogy a könyveket, amiket ilyen formában is lehet fogyasztani, drágábban kellene árulni, mint azokat, amiket csak simán olvasni lehet. Sohasem lesz lehetőség arra, hogy „Szedd le. Válogasd szét. Írd ki.” azt, ami DRM-el védett. Igazából a másolásvédelemmel nem is a kalózkodást akarják megállítani, mert az lehetetlen vállalkozás. Az egyéni felhasználót, a vásárlót akarják korlátozni abban, hogy megtehesse azt, amit egyébként legálisan megtehetne a könyvvel, de a DRM eltávolítása miatt illegálissá válik, így mégsem teheti. Vagyis olyan jogaidtól akarnak megfosztani, amik a alapvetően a tieid.
Hadd hozzak erre egy példát a CD-k és DVD-k kapcsán. Ha van egy CD-d és szeretnéd meghallgatni az iPhone-odon, az Apple ad hozzá egy iTunesnak nevezett ingyenes szoftvert, aminek a szlogenje ugye „Szedd le. Válogasd szét. Írd ki.”. Ahhoz, hogy fogd ezt a CD-t és feltedd a telefonodra, semmit nem kell fizetned. Ha viszont egy DVD-ről beszélünk, akkor az Apple szerint újra meg kell venned az iTunes áruházból. Vagyis a cég, aki a DVD-den lévő filmet készítette, szeretné újra eladni neked, amit már megvettél. Ha nem kalózkodás az iPhone-odon zenét hallgatni, akkor az sem az, ha a DVD-det az iPhone-odon nézed, bár ez így kétségtelenül kevesebb hasznot hoz a cégeknek. Hát azért szeretik a kemény DRM-et.

Ha már a szabályozásnál tartunk, evezzünk kicsit kevésbé békés vizekre. A Charlie Hebdo mészárlás kapcsán több országban – köztük hazánkban és Angliában is – felmerült a kérdés, meddig terjedhet a szólás szabadsága, lehet-e nyíltan kritizálni, gúnyolni vallásos embereket, és persze a bevándorlók helyzete is újra terítékre került. Nálunk pl. olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a gazdasági bevándorlás rossz, hazánk nem válhat célponttá. Sőt, még az is, hogy erős kapcsolat lehet a terrorizmus és a bevándorlók között. A helyzet kísértetiesen hasonlít a Kis Testvér című regényében történtekre.

Igen, sajnos kétségtelenül vannak hasonlóságok. Fontosnak tartom, hogy először is szögezzük le: nem igaz, hogy a bevándorlás korlátozása megállítaná a terrorizmust.

Nem is beszélve arról, hogy a merénylet elkövetői Franciaországban születtek.

Szerintem erre a nacionalisták válasza az lenne, hogy „Lehet, hogy itt születtek, de bevándorlók leszármazottai.” És akkor előkerül az a nevetséges állítás, amivel próbálnak határt húzni, kik is az „igazi” franciák, pl. a normannok, alapvetően normann ősökkel, de a német megszállást megelőzősen, ugyanakkor a Gall megszállást követően beszélhetünk franciákról, más esetben nem. Ez annyira buta állítás, mint az, hogy dobjunk ki mindenkit Angliából, aki nem igazi brit és „Isten óvja a királynőt”. Ez egyszerűen őrültség!
A valóság azonban az, amit Amerikában is látni. Az amerikai terrorizmus legszörnyűbb támadásainak jó részét olyan emberek követték el, akikre „igazi” amerikaiként szokás gondolni: fehér, angolszász, sokadik generáció óta Amerikában élő emberek, jobb- és baloldaliak egyaránt. És akkor a családon belüli erőszakról még nem is beszéltünk. Az tehát, ha visszafogjuk a bevándorlást, egyáltalán nem garantálja, hogy mindez megelőzhető.
Illetve érdemes egy pillantást vetni azokra a csoportokra is, akik a bevándorlás korlátozását követelik, mert bármilyen katasztrófa következik be, igazolásként tekintenek rá, hogy ez is a bevándorlás miatt van. Ha van egy kalapácsod, minden úgy néz ki, mintha szög lenne. Nagyon meglepő lett volna, ha a mostani események, vagy legyünk őszinték: bármi után, ami bárhol a világon történik, ne kerülnének elő ezek az emberek, hogy hangoztassák, ez is azt bizonyítja, a bevándorlás rossz. Van egyáltalán olyan rossz dolog a világon, aminek nem az lesz a vége, hogy a hipernacionalista pártok egyből kiabálni kezdenek: „A bevándorlás maga a gonosz?” Tartok tőle, hogy nincs.

11 komment

Címkék: drm warez doctorow elméleti kérdések