Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 38.000 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: Ja és az eredeti tippért köszönet Mike76-nak: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/04/radar_4#c33930847 (2017.10.15. 17:02) Villámposzt: Amazon Oasis v2
  • Dworkyll: @oldman360: Szia, így igaz, ez volt a cél, csak elkapkodtam. Viszont úgy tűnik, fél linkekből is m... (2017.10.15. 17:01) Villámposzt: Amazon Oasis v2
  • oldman360: A cikk végén van egy "Kobo kínálat" link, ami jelen pillanatban szerintem nem pontos. Talán jobb o... (2017.10.15. 12:02) Villámposzt: Amazon Oasis v2
  • Mike76: @Dworkyll: Jobb későn, mint soha. :) Közben kijött az új 5.8.11-es firmware, amibe már bekerültek... (2017.10.14. 17:57) Radar!
  • Dworkyll: @Mike76: :) Kicsit olyan ez, mint a vicc az androidról meg az apple-ről: i.huffpost.com/gen/204839... (2017.10.11. 17:35) Radar!
  • Mike76: Új Kindle Oasis a láthatáron: többek között 7" kijelző, vízálló, bluetooth a hangoskönyvekhez, áll... (2017.10.11. 17:10) Radar!
  • Szedlák Ádám: Uristen, mit ástál elő! :D És úr isten, hogy megaláztam szegény Bebookot az első két mondatban. Mo... (2017.10.04. 00:42) Introverziók: öreg blogger esete a Yotaphone-nal
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (11) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (63) android (10) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (5) avana (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (7) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (42) ekönyv-terjesztés (2) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (88) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (67) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (3) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (6) e papír (10) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (6) forgatókönyv (1) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (1) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (29) H2O (2) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (23) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (65) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (14) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (61) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Villámposzt: Amazon Oasis v2

2017.10.15. 08:58 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

mégiscsak eljött az ősz, és a tavalyi unortodox (értsd: tavaszi) bejelentés után ismét jelentkezett az Amazon egy, mondjuk úgy, ráncfelvarrott modellel. Annak idején nagyon nem értettem, hogy mire jó a tokba rejtett akku, és miért nem képesek egy kicsit is követni a trendeket: legyen a kijelző egy kicsit nagyobb, maga az egész meg vízálló, például.

Örömmel jelenthetem, hogy a piaci trendek alól még az Amazon méretű óriások sem vonhatják ki magukat büntetlenül, az idei modellváltozat sokkal inkább szól a fősodorhoz való visszatérésről, mint az "útkeresésről". Nézzük is akkor gyorsan miben újult meg az Oasis 2017-ben:

  • Végre 7" a kijelző (300 dpi)
  • Vízálló (IPX8, 2 méterig, 60 percig)
  • Aluminium unibody
  • A Kindle Keyboard után 7 évvel visszatért az audioképesség az eszközbe, bár a vízállóság okán gondolom nincs hagyományos audiojack-aljzat, csak Bluetooth
  • Lett belőle 32GB-os változat (+30 dollár felárért), férjenek valahová azok az audiokönyvek (csak AAX, audible!)
  • Az audible könyvek intergráltak, ahol befejeztem az olvasást, onnan folytathatom a hallgatást és vice versa
  • Kicsit alacsonyabbról indul az ár, mint tavaly, a "full fapad+reklámok" verzió 250 dollárról, erre jön a reklámmentesítés 20, a nagy memória 30, a mobilképesség a wifin túl 50 dollárért, + a tok (víztűrő) 45 dollártól. Az egész árazás egy fokkal barátságosabb, mint egy évvel ezelőtt, de még így is bőven a "nehezen indokolható" kategória
  • 12 LED (tavaly még "csak" 6 volt), nagyobb felületet kell bevilágítani
  • Maradt viszont az aszimmetrikus elrendezés, a lapozógombok, és az adaptív világításvezérlés

 

Nézzük egy kicsit a kontextust. Az Oasis csúcsmodell, a meglehetősen széles Amazon eInk kínálat legdrágább és legtöbbet tudó darabja. Ez a kínálat már az alján is nagyon versenyképes ajánlatokkal rendelkezik, a 80 és 120 dollárról induló Kindle és Paperwhite már teljesen jó mondás, az ő fényükben a Voyage és főleg az Oasis nehezen értelmezhető. Ha pedig beveszem az egyenletbe a Kobo csúcsmodelljeit, amelyek már – az audible képességek kivételével – évek óta tudják, ráadásul lényegesen olcsóbban, azt amit az Oasis, az lényegesen leszűkíti azok körét, akiknek racionális választások lehetnek az Amazon csúcsvasak.

Az Oasis egyetlen képessége, amellyel a többiek nem rendelkeznek, az az integrált audible könyvlejátszás, és persze az Amazon ökoszférával való maximális összeszövöttség. Kicsit az az érzésem, hogy az Amazon (a Kindle-termékvonalon legalábbis) el-apple-ösödik, a korábban az ökoszisztémájába bekötött vásárlóit próbálja egyre drágább és egyre nehezebben védhető, a piac által már régen meghaladott modellekkel magánál tartani. Régebben egyértelmű rajongója voltam a Kindle-vonalnak, de a Paperwhite utáni dolgaik, főleg a Kobo kínálat fényében egyszerűen nehezen indokolhatóak. Szerintem.

 

 

 

3 komment

Címkék: bejelentés amazon oasis kindle

Introverziók: öreg blogger esete a Yotaphone-nal

2017.10.01. 08:25 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

a minap úgy hozta az élet, hogy egy kollégám számára kellett egy használt Yotaphone-t átvegyek. Az eladó egy teljesen rendes és jó arc volt, engem pedig a kolléga megkért, hogy próbáljuk ki a telefont. Csak egy bekapcsolás, egy kimenő és egy bejövő hívás, semmi nagy trükk. 

Nézegettem a telefont, kikapcsolva pont a tizenkettő - egy tucat kategória, a hátán egy lepattinthatónak tűnő ívelt műanyaglap, pont mint az unibody előtti telefonokon, és leginkább azon törtem a fejem, hogy honnan akasszak le hirtelen egy SIM-kártyát a teszthez, és hogy hogyan kell azt a telefonba rakni. A hátlap közepén a márkanév.

yota_off.jpg

Szerencsére az eladónál volt kéznél egy nem telefonban lévő SIM, így nem kellett sajátot kibányásznom a cuppanósan rászorult tokkal védett, egy darab alumíniumból faragott Huaweiemből. Mint kiderült, ez a Yotaphone is ugyanolyan tüskével kipattintható tálcán fogyasztja a SIM-kártyát, mint az újabb telefonok többsége. Én pedig a szöszmötölés közben simán rákérdeztem a tagra:

– Te, figyelj már, ez a Yotaphone nem arról volt híres, hogy e-ink kijelző a hátlapja?

– De, igen – felelte a tag vigyorogva, és a telefon bebootolt.

yota_on.jpg

Én meg ott álltam, és nem hittem el, hogy ugyanazt szoptam be, mint majdnem erős nyolc évvel ezelőtt, amikor az első e-ink eszköz, egy Koobe Classic a kezembe nem került, és nem ismertem fel a kikapcsolt e-inkben a tutiságot. Én, aki e-inkkel kelek-fekszek. Szégyen-gyalázat :) (Érdekesek ezek a régi cikkek, Kelt írásában ugyanerre az aknára futottak rá az Origo akkori kollégái).

A telefont annak idején a Mobilarénások szerették, náluk van részletes teszt és specifikáció is. Ami engem meglepett, hogy iszonyat nagyot esett az ára, pontosabban az induláskori 230 ropi volt irreális, mint ahogy azt a cikk hozászólóinak zöme is megjegyzi. Mostanra ennek a töredékére esett az ára, legalábbis ennek a használt példánynak biztosan. Cserébe fut rajta a 6-os Android, működik a gyorstöltés és a vezeték nélküli töltés stb.

Sőt még tokot sem kell venni rá.

6 komment

Címkék: e papír android introverziók yotaphone

Tippek, trükkök és más gonoszságok

2017.09.09. 19:20 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

A nyáron főleg gyerekkönyveket faragtam, és sikerült pár érdekes felfedezést tennem, amelyek talán érdeklődésre tarthatnak számot.

Kezdetben vala az inDesign

Arról nem tudok beszámolni, hogy  az Adobe tördelőszoftvere milyen, vagy milyen vele dolgozni. Feltételezem, hogy jó, mert manapság a legtöbb kiadó, tördelő ezzel dolgozik. Fut Windowson és macOS-en, úgyhogy talán annyira nem hardverfüggő. Ami számunkra érdekes, hogy van epub kimenete, azaz elvileg alkalmas lenne ekönyvek gyártására. A valóság ezzel szemben az, hogy az inDesign által generált epub emberi fogyasztásra csak mérsékelten alkamas ipari melléktermék. A jellemző hibái normál felhasználás mellett hogy

  • nem csinál tartalomjegyzéket
  • nem csinál az epubban is elérhető tördelést, azaz pl. nem kezdi új lapon a fejezeteket
  • ezzel szemben nem adja át a sormagasság-információkat. Azok a tompasorok, amit a tördelő sormagassággal választott el, össze fognak folyni az előző bekezdéssel
  • bizonyos méret fölött (vagy valami más algoritmus alapján, nem tudom) a képeket egyszerűen az anyag végére centrifugálja
  • a használt fontokat beágyazza ugyan, de titkosítva és kifilézve, ettől a boltszoftverek meg rendszeresen sikítanak
  • a használt fontok a legtöbbször szépen néznek ki nyomtatva (pl. Garamond vagy Caslon) de ezeknél vannak jobbak az elektronikus publikációkhoz, mint pl. a Noto Serif, ellenben piszok sokba kerülnének, ha valaki letisztázott jogokkal akarná betenni egy kiadványba, ha egyáltalán a licencelése megengedi. A Noto Serif, meg jópár dekorfont viszont szerencsére ingyenesen használható
  • simán megenged olyan anomáliákat, amelyektől az epub validáló eszközök, (Epubcheck, FlightCrew) csakúgy dobálják a hibákat. Mivel ezeket a boltok is használják, nagyon könnyen lehetséges, hogy a sima inDesign exportokat már be sem fogadják.
  • És hát a metaadatok sem igen szoktak szerepelni az exportban, gondolom, mert a tördelők papírban és laptükörben gondolkoznak, nem fájlban

A jó hír az, hogy amennyiben a tördelő konzisztensen dolgozott, az inDesign exportban megtalálható a forrásszöveg egy tisztességes xml-ben, a hozzá tartozó css állománnyal, jó esetben a beágyazott képekkel együtt. Mivel az export információvesztéssel járt (lásd fent) ilyenkor szoktam még kérni egy pdf-et az ellenőrzés végett, hogy lássam, mire gondolt a tördelő (pl. hogy hol kellene lenni a képeknek eredetileg), és neki lehet állni a munkának, kezdve azzal a css-sel, mert abban is tudnak lenni huncutságok. Már ott érdemes leellenőrizni, hogy a kenyérszöveg tényleg fekete-e, mert megesett már párszor sajnos, hogy monitoron nem észrevehető nagyon mély sötét volt, csak az eInken lett egy kicsit kontrasztszegény. Illetve érdemes még a px-ben megadott behúzásadatokat em-re váltani.

Még egy jó hír az inDesign exportról, megmutatta ugyanis, hogy hogyan kell az iniciálékat lekódolni. Továbbra is azt gondolom, hogy az iniciálék a XXI. században elképesztő anakronizmusok, de ha valaki ragaszkodik hozzájuk, akkor kaphat ilyeneket az ekönyvébe.

iniciale.JPG

Iniciálé - vegyük észre, hogy a lapon három különböző betűtípus van, Amatic, Berylium és Noto Serif
Astrid Lindgren: Kalle nyomozni kezd, Móra 2017

Grafikus fejezetcímek

A kiindulópont az, hogy az ekönyveknél, mivel az alapjuk a html (xml), igaznak kell lennie rájuk annak a szabálynak, hogy minden szövegblokknak (fejezetnek) van eleje és vége, azok nem folyhatnak össze egymással semmilyen módon: az n. fejezet (és annak minden alkotórészének) vége kell lennie, mielőtt az n+1. fejezet elkezdődne. A fejezetek első alkatrészét az automatikus generálórendszerek fejezetcímnek tekintik ezért kézimunkázás nélkül nem lehet csinálni olyan fejezetkezdéseket, ahol a fejezet nem a címmel kezdődik, hanem mondjuk egy idézettel, vagy egy képpel, ami lehet éppen magának a fejezetcímnek egy grafikus megjelenítése.

fejezetkezdes2.JPG

Fejezetszám a szövegben nincs, a fejezetek idézetekkel kezdődnek.
Veres Attila: Odakint sötétebb, Agave 2017

Azonban mostanra a sigil nevű ingyenes segédprogram kellően jól használhatóvá vált ahhoz, hogy az ilyen igényeket viszonylag egyszerűen lefedjük. A fejezet egy tartalomjegyzék bejegyzéssel, egy achorral kezdődik, ami lehetséges, hogy csak a tartalomjegyzékben magában látszódik, a folyószövegben viszont nem feltétlenül, és ez után lehet berakni a már emlegetett, a fejezet címét ábrázoló képet, vagy egy idézetet. Az olvasó pedig egy lapdobás után nem a pusztán karakteres fejezetcímet látja (az aktív tartalomjegyzékbe más nem is fér), hanem a szép fejezetkezdő grafikát vagy idézetet.

fejezetkezdes.JPG

Ugye látjuk, hogy nem azt látjuk a tartalomjegyzékben, mint a folyószövegben? 
John Flanagan: A lángoló híd (nem hivatalos  és nem is elérhető demóverzió, bocs, Ildikó :)

Barnes&Noble kompatibilitás

Említettem már, hogy a különféle ekönyv-kereskedések használnak automatizált szűrőket a minőségbiztosítás végett. Jellemzően ezek szigorúbbak, mint a megjelenítőrendszerek, hogy egy rosszul vagy rosszindulatúan elkészített publikáció ne sodorja veszélybe magát a boltot. Ezért érdemes a boltokba szánt anyagokat validátorokkal is leellenőrizni, ilyen a sigil pluginként működő FlightCrew, a másik az EpubCheck. Egyik sem fut önmagában, a FlightCrewhoz sigil kell, az EpubCheckhez Java Runtime, de ezek ki fogják dobni, ha valami nem teljesen kerek. A Barnes&Noble például nem tűri, hogy az epubba beágyazott fájlok nevében szóköz legyen. Úgyhogy erre, jellemzően az utólag beillesztett állományoknál, például képeknél, érdemes ügyelni.

Fülszöveg és más metaadatok

Sok évvel azelőtt, mielőtt az Amazon megvette volna a Mobipocketet, volt egy teljesen ügyes applikáció-páros, aminek a teljes funkcionalitását a mai napig nem replikálták, ez volt a Mobipocket Reader és a Mobipocket Desktop Reader. A reader WinCE-n futott, a Desktop Windowson. Ha látták egymást (ActiveSync) képesek voltak például az annotációkat szinkronizálni. És a Desktopon látszottak a fülszövegek is, igaz csak kb 20 karakter szélesen. Azóta is vártam, hogy felbukkanjon egy olyan platform, amely képes megjeleníteni a címen és a szerzőn túli metaadatokat, jellemzően a zsánert és a  fülszöveget.

A minap volt egy kis diskurzus arról, hogy van-e ilyen, és _iMaginer_ szaktárs rámutatott arra, hogy a Kobo hosszú nyomásra bizony visszaadja a Description mező tartalmát, ami teljesen megfelel a fülszöveg tárolására. Úgyhogy innetől hallelúja, _iMaginer szaktársnak meg óriási köszönet. És tessék mindenkinek rendesen tölteni a metaadatokat, remélem, egyre több olvasó lesz képes erre.

Összegezve

Kedves kiadók, nagyok és kicsik, az e-könyvek továbbra sem tudnak mindent és váltják ki a nyomtatottat. De egyre szebb és igényesebb és mindenképpen jövőállóbb dolgokat lehet velük megcsinálni. A részletekért kérjék ekönyv-faragójuk és szakértőjük segítségét.

 

15 komment

Címkék: indesign sigil gyakorlati kérdések epub gyártástechnológia epubcheck

Appok és nyelvek

2017.06.25. 09:45 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

amióta többé-kevésbé beállt az "olvasási profilom", aktív eszközökön (telefon-tablet) Kindle-mobi, eInkben meg Kobo-epub, nagyon nem vadászgattam olvasó appokra. Ha néha kellett, akkor Androidon Pocketbook, iOS-en meg Marvin vagy iBooks. Így aztán kellemes meglepetés ért a minap, amikor is új, és használhatónak látszó appokat találtam.

Adobe Digital Editions

Számoljunk le gyorsan egy mítosszal: ez, bár olvasó alkalmazásnak látszik, igazából nem az. Ez az Adobe hivatalos eszköze, amellyel epubot kéne olvasni, de messziről süt róla, hogy ezt könyvkészítőknek csinálták, nem rendes olvasóknak. Egy dologban megkerülhetetlen, és igazából egy dologra alkalmas. Akkor válik megkerülhetetlenné, ha valaki Adobe DRM-mel szerelt epubot szeretne olvasni (és nem akarja élből feltörni).

Azért gondolom, hogy könyvkészítőknek csinálták, mert az olvasóknak egyetlen dolgot hagynak meg változtatni: a karakterméretet. Bármi más, amelyet minden alapvető olvasó app tud, hogy pl. a margó, a sortáv, a betűtípus esetleg a színprofil állítható lenne, az az ADE-ban fel sem merül. Minden olyan lesz, amilyennek a készítő megálmodta. Tiszta pdf-dèja vu. Mivel én nem importálom be az ADE  saját könyvtárába az epubokat, nálam még arra sem képes, hogy onnan folytassam az olvasást, ahol abbahagytam.

Egyetlen egy dologra viszont éppen így lesz alkalmas: a minőségellenőrzésre. Azért van szüksége minden könyvfaragónak az ADE-ra, hogy ellenőrizhesse a végeredményt, ha az ADE-ban úgy néz ki, ahogy szeretné, akkor a többi parser is el fog bírni vele. Félreértés ne essék, ez csak a formai minőségellenőrzés, a szintaktikaira javaslom az EpubCheck és a FlightCrew plugin használatát.

Ilyenformán viszont nem teljesen értem, hogy mire jó az ADE egy mobil eszközön. Megjelent ugyanis a Google Play-en és az Apple AppStorejában is, pont annyira kényelmetlen, ha nem kényelmetlenebb, mint desktopon.

De, ahogy az a drága Eötvös Gábor mondta volt, van máásik :)

Lithium

Amikor a  Google Playen jártam, ott jött szembe ez, és adtam neki egy esélyt. Az eredmény egy kellemes, a Kindle for Androiddal teljesen pariban lévő epub olvasó app, nagyjából ugyanazt tudják: konfigurálható nézet, színprofilok, annotáció. Ami viszont meglepő, hogy a Kindle egy kényelmetlen hibáját is (részben) ismétli: ha nem angol a nyelvi jelzet, akkor ez az olvasó is csak a publikáció alapértelmezett fontját (fontjait) hajlandó használni. Annyival jobb a helyzet, mint a Kindle appnál, hogy nem a Droid Sanst erőlteti, ellenben ha a publikációban több font van, akkor mind helyesen jelenik meg, csak állítani nem lehet.

A nyelvi jelzetről

Minden kiadványnak illik nyilatkozni arról, hogy milyen nyelvűnek tekinti magát. Ez a content.opf nevű leíró xml állományban szerepel, valahogy így:

 

<dc:language>en</dc:language>

 

Ez mindig két betű, HU, EN, vagy DE pl. és alapvetően két dologra való. Megmondja egy szótárnak, hogy milyen nyelvi törzsben keresgéljen, illetve - ezek szerint - a felhasználható betűkészletek kompatibilitását is ellenőrzi. 

A korrekt nyilván az lenne, ha magyar nyelvű anyagoknak magyar lenne a nyelvi jelzete, de mivel az Magyar Értelmező Szótárt nemigen szoktam ekönyvre ráindítani, a fontok hiánya meg időnként fáj, mostanában hajlamos vagyok az EN jelzet használatára a privát anyagaimban.

A Lithium kifejezetten előzékenyen áttúrta a telefonomat epubok után, és meg is jelenítette azokat. A program ingyenes, és reklámmentes. Tervezik egy egyszerfizetős, pro verzió megjelentetését, de aki rendszeresen olvas epubot Androidos platformon, annak egy próbát (szemben az ADE-val) így is mindenképpen megér.

 

6 komment

Címkék: adobe gyakorlati kérdések epub epubcheck flightcrew ADE Lithium

Fontoskodások

2017.06.06. 22:28 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

lassul a blog, mert lassul a fejlődés, és ez igazából nem olyan nagy baj. Nagyjából minden elérhető, ami a komfortos elektronikus olvasáshoz kell, középkategóriás telefon áráért parádés dedikált olvasót lehet venni, és annak a bizonyos középkategóriás telefonnak is van már olyan kijelzője, hogy simán lehet rajta szórakozásból (értsd: rekreációsan ;-) olvasni. A fejlődés kisebb lépésekre váltott.

A mai témánk pedig betűtípusok, és a többféle betűtípus használata.

Epub eredet

Az újonnan csatlakozók kedvéért, az epubba a magyar szövegek miatt mindig is kikerülhetetlen volt a használt fontok beillesztése, lévén nélkülük sok platform, főleg az Adobe alapúak, képtelenek voltak rendesen megjeleníteni az extrémebb magyar ékezeteket, főleg az ő-t és az ű-t. Az Adobe lassan javított (a régi vasakon nyilván nem), de addigra kitanultuk, hogy a Noto Serif, és az Open Sans tökéletes alapértelmezett betűtípusok.

FONTOS: amikor betűtípust választunk egy publikációhoz, (az olvashatóságon túl) két dolgot kell leellenőrizni: 

  1. A font licence engedje meg, hogy azt beillesszük (embedding) a publikációba, lehetőleg ingyen 
  2. A font tartalmazza az összes magyar ékezetet

Szerencsére ennek a két feltételnek megfelelő fontok halmaza nem olyan kicsi, találni közöttük sok használhatót.

Az epub formátum világ életében (de legalább a v2-től biztosan) támogatta a több különféle betűtípus egyidejű használatát. Egy kiadványt kifejezetten feldob, ha kellő körültekintéssel, de kicsit felékesítjük. Fejezetcímek pl. lehetnek más betűvel szedve. Ennek kapcsán átbogarásztam egy kicsit a Fontsquirrelt, és találtam néhány kifejezetten izgalmas dekorfontot, amelyeknek a licencelése megengedi, hogy akár kereskedelmi célú kiadványokba is be lehessen tenni. Ilyen az Architects Daughter, az Amatic, az Exo vagy a Mountains of Christmas (bár ez utóbbiból éppen hiányzik az ő és az ű). Érdemes őket megnézni közelebbről, főleg hogy Kindlegennel áttekerve, meg újabb Amazon platformokon olvasva a mobi formátumban is megjelennek ezek a dekorfontok.

Amazon anomáliák

Az Amazon szerintem nemcsak a Kindle olvasóval, de a Caecilia betűtípus felkarolásával is beírta magát az olvasástörténetbe. Azóta csak nagyon ritkán dobnak be hasonlóan jól használható fontot, az utolsó ilyen a Bookerly volt, ami már kifejezetten a nagyfelbontású vasakra van optimalizálva. A régi vasakon is volt lehetőség egyszerre kettő font megjelenítésére, feltéve, hogy az egyik monospaced. Az új platformok viszont már hajlandóak felismerni a publikációba épített fontokat, azaz jöhetnek a saját dekorfontok. Furcsaságok azért vannak.

A Kindle for iOS-en például bátran lehet választani az alkalmazás beépített fontjaiból. A Kindle for Androidra ez csak akkor igaz, ha a publikáció nyelvi jelzete en, és nem hu. Ha, egyébként korrektül, a nyelvi jelzet magyar, akkor az Androidos olvasón csak a Droid Sans betűtípust lehet kiválasztani. 

Cserébe, mintha az Androidon engedné eljátszani azt a manővert, amelyet a Kobo tud, mégpedig hogy csak az alapértelmezetett betűtípust csapjuk fölül egy kedvenc fontunkkal, a dekorfontok maradnak. Az iOS-en, ha már saját fontot választunk, az homogénül átírja az egész anyagot, a jól dizájnolt címsorokkal együtt.

amatic_heading.png

Richard Kadrey: A végítélet kis doboza
(és ha már dekoráció, van megoldás a fejezet eleji kis grafikus díszítésre is ;-)

Amint azt emlegettem, a Bookerly volt az utolsó igazán izgalmas font, amelyet az Amazon behozott. Az utolsó fontfelfedezés azonban nem ez, hanem az Amazon Ember Bold. Kicsit hasonlít az utóbbi pár Kindle modellre: piszokul nem értem, hogy mi célból került elő. Ez ugyanis egy jó vastag ám faék egyszerűségű sans-serif font, oszt jó napot. Lehet, hogy vészhelyzetre találták ki, amikor az éltesebb olvasók otthon hagyják a szemüvegüket. És persze ez is csak a Kindle for iOS-en bukkant fel, Androidon még nem.

Végszó

Kellő körültekintéssel (licencelés, magyar karakterek) már lehet, sőt érdemes több betűtípussal dolgozni egy kiadványban. Túlzásokba persze nem kell esni, lásd pl. a Geronimo Stilton lapjait, amelyekre nézetem szerint simán ráhúzható a "kiskorú veszélyeztetése" tényállás. Amikor viszont egy alternáló, vagy egy dekoráló betűtípus választása emeli az olvasás élményét, esetleg segíti a befogadást, akkor azt érdemes kihasználni. Szerintem.

9 komment

Címkék: fontok gyakorlati kérdések gyártástechnológia

Teszt: Kobo Aura ONE (KA1)

2017.04.09. 21:34 Dworkyll

Intro

Kedves Barátaim az Úrban, mint azt bizonyára észrevettétek, az utóbbi időkben megritkultak a posztok a blogon. Szerencsére ennek semmilyen drámai oka nincs. Egyrészt a polgári munkám most kicsit jobban kitölti az életemet, mint egy-két évvel ezelőtt, másrészt az ekönyvek ügye is eljutott oda, ahová a blog indulása idején szerettük volna, hogy eljusson: legyen magától értetődő, hogy aki akar, az tudjon legálisan és elektronikusan friss megjelenésű könyveket olvasni. És bár ugyan vannak még besatirozatlan fehér foltok a térképen (Hahó, Könyvmolyképző! :) de alapjában véve e-könyvet kiadni nem az a forradalmi dolog, mint mondjuk öt éve, jobbára csak a technológiai részleteket és az üzleti modellt cizellálgatjuk.

Célzott reklámVandermeer Borne című regénye papíron egy héttel a világpremier előtt fog magyarul megjelenni, elektronikusan meg mondjuk néggyel. Most komolyan, kell ennél több? Oké, csúsztatok, ehhez azért a Könyvfesztivál is kell, de akkor is menőség.

Néha ugyan felbukkan a sajtóban valami veretes marhaság ekönyv-ügyben, hogy aztán némi utánajárással kiderüljön, hogy az nem egészen úgy van.

És hát lássuk be, az olvasóvasak sem egészen ugyanazt az életciklust futják, mint mondjuk a mobiltelefonok. Az idén hétéves(!) Kindle Keyboardom még mindig tökéletesen működőképes. Ha valami megöli, az az lesz, hogy a ritka használat mellett még ritkábban töltöm. A még nála is öregebb Koobe Classic felhasználóknak nagy szerencséje, hogy Nokia akkuval lehet cserélni a kortól letérdelő gyárit.

Az ilyen hosszúságú életciklusok meg nem tesznek jót a fejlesztési költségvetéseknek, az elérhető büdzséből nehéz évente olyat gurítani, amelytől az átlagfelhasználó le akarná cserélni a pár éves olvasóját. Az Amazonnak szerintem nem is sikerült, a két utolsó "csúcskészülékét", a Voyage-ot és az Oasist konkrétan nem is értettem, hogy "és akkor ezt így most hogy?".

Szerencsére van még remény, a Rakuten csoport kezébe kerülő Kobo évek óta hozza ki a jobbnál jobb olvasóvasakat, amelyek egyrészt már régóta leverik bizonyos (számomra fontos) paraméterek mentén az Amazont, másrészt elég nagyot ütnek ahhoz, hogy érdemes legyen rájuk váltani. A funkcionalitás-darabszám értékek miatt pedig errefelé kifejezetten van sportértéke egy újabb modellt levadászni, a tavaly nyáron megjelent Aura ONE hónapokig hiánycikk volt a forgalmazónál. Szerencsére most éppen megint kapható, úgyhogy a kezembe is került egy :)

Lássuk a medvét!

Szoftveroldalon a megszokott Kobo-komfort. Alapformátuma az epub (pontosabban a kepub), de ami a lényeg, hogy borzasztóan jól testre-szabhatóan képes megjeleníteni az epub anyagokat. Nagyon finoman és tág határok között lehet a betűméretekkel, sortávolságokkal és margókkal játszani, és nincs még egy olvasó a radaromon, amely képes szelektíven felülírni az amúgy több betűtipust is tartalmazó publikációk törzsfontjait. Alapvető újdonság itt tehát nincs, igaz fejleszteni való sem volt nagyon. (Most komolyan, hová? Égbe világba konfigurálható lapkép, és simán lehet saját fontot is rátölteni jailbreak nélkül.)

Valami azért mégis történhetett, mert a megjelenés után még az ősszel négy firmware-verziót hoztak ki csak a tavalyi megjelenésű olvasókra, azokkal váltott major release-t a több, mint egy éve stabil firmware, idén februártól pedig a cikk írásakor már az ötödik publikus minor release-nél tartanak.

h2o_one_mini.jpg

H2O vs ONE vs iPad Mini2. Nem a vasak életlenek, én vagyok béna a félhomályban.

Kész szerencse, hogy Kobóék, szemben az Amazonnal, nem nehezítik meg mindenféle huncutsággal a civil fejlesztők és a felhasználók életét, a platform nem zárt, így a nem-gyári képességeket elérhetővé tévő patchek is gyakorlatilag késlekedés nélkül jelennek meg. A pontos verziókra azért nagyon oda kell figyelni!!

Pdf-et is megjelenít természetesen, a grayscale-dithering tesztanyag, amit még Professzore szaktárs rakott össze, sem tudta zavarba hozni. Ettől persze továbbra is csak akkor ajánlom pdf-ek alá, ha azokat legalább hasonló méretre tervezték, mert ugyan vannak pdf-méretezős meg lapgörgetős funkciók, de a GoodReaderhez hasonló constant crop sajnos nincs.

Hardver. Na igen, itt ugrik a majom a vízbe, méghozzá szó szerint. Úgy sikerült elérni az IPX8-as besorolást (azaz a port nagyon nem bírja, de a vizet 2 méter mélyen akár egy óráig is), hogy közben a töltőcsatlakozót nem zárták le fizikailag. (Ha valami fájt, az Aura H2O-ban, hogy a nálam relatíve gyakori kábeldugdosáshoz mindig ki kell pattintani egy jól záró műanyaglapot). De ez csak a kezdet.

Mert a lényeg a kijelző, ott jön a nirvána. 7,8 coll, 1872x1404 pixel, éppen 300 dpi. Kész szerencse, hogy csak egy normális epub parsert kell erre optimalizálni, nem egy szakajtó alkalmazást. A háttérvilágítás tökéletesen homogén, és van még egy, a többi vasban ezidáig nem alkamazott csavar. Ugyanis nemcsak a fényerőt lehet szabályozni, de a színhőmérsékletet is! A Kobo nemcsak lereagálta a "kék fény a cirkaradián ciklus ellen"-trendet, hanem konkrétan meglovagolta azt: nappal, erős fényben inkább a hideg fényű háttérvilágítást javasolja, a kijelző meleg fényű vége meg gyakorlatilag narancssárga. Van automata adaptáció is, én ezt nem erőltetném, de tény, hogy kézzel be lehet állítani egy roppant kellemes, szépiaszerű színvilágot. Parádés.

one_control.jpg

ComfortLight PRO akcióban

A kijelző fizikai kivitelét tekintve amúgy inkább a tabletekre és nem az olvasókra hasonlít: nem matt, és nincs is besüllyesztve, nincs káva. Aki akar, applikálhat rá kijelzővédő fóliát is akár. A perem oldalt viszonylag keskeny, de a tok nélkül 233 gramm kellemesen kézben tartható. Összehasonlításképpen a méretben hasonló iPad Mini 2  kb. 100 grammal nehezebb.

Vannak még ezen kívül a szokásos dolgok: 8GB belső memória, az azért az átlag 1-2 megabájtos epubokból sokat elbír, nincs SD kártyahely, sem semmilyen audióképesség. Van WiFi. Kobo sajátosság, bár ezeket nem használom, hogy ha kérném, gyűjtögetné az olvasási statisztikáimat, illetve van egy OverDrive nevű könyvtár, aminek nem vagyok a tagja.

Ár. Ha valami van, ami egy kicsit fájdalmassá teszi a dolgot, az az ára, jelenleg tok nélkül, viszont számlával és garanciával 80 ropi, ami a gyári tokkal inkább 100 körül van. Csúcsmodell, ez van, a Lexust sem Suzuki áron mérik. Nagyon jó kis Kobo vasakat lehet kapni 65 és 45 ezer forintokért is, ha beérjük kisebb kijelzővel, meg a színhőmérséklet (esetleg automatikus) babrálása nélkül. Mondjuk aki ragaszkodik a 8 collos eInk kijelzőhöz, annak azért itthon olyan 65-70 ezer forint körül kezdődik a piac, ehhez képest már nem olyan veszélyes az a 80 guriga.

Verdikt

A Kobo Aura ONE az áránál és a kialakításánal fogva nem annyira klasszikus (értsd: 6 collos) eInkes olvasókkal, hanem inkább a felsőkategóriás kistabletekkel versenyezhetne. Feleennyiért is lehet nagyon jó olvasót kapni, még Kobót is. A KA1 viszont még mindig vagy 50 ezerrel olcsóbb, mint a legolcsóbb iPad Mini 4 vagy mondjuk egy Samsung Galaxy Tab Active 8.0. Nagyon hasonlóan fest, mint a tabletek, de nem arra való, nem igazán felcserélhető a két kategória. Az olvashatóság, a súly és az akkuélettartam témában nyilván a Kobo a nyerő, funkcionalitás-gazdagságban meg a tabletek.

biggerbetter.jpg

H2O vs ONE. A fényképezőgépem meg próbálja kitalálni a fehéregyensúlyt.

Rétegtermék ez, ez tisztán látszik, talán ezért is nem járatják alatta teljes gőzzel a gyárat. Aki ilyet vesz, mindenképpen jól jár vele, de aki beéri egy H2O-val, vagy egy Aura 2 Editionnel, annak sincs oka a szomorkodásra.

UPDATE: a teljes gőz hiányára a helyes magyarázat a kínai újév volt. A terv az, hogy mostantól folyamatosan legyen Aura ONE, főleg hogy az ára ellenére igen népszerű és elég jól fogy. Még egy kis színes hír: az eInk nem gyárt többé 8 collos, "SD" felbontású panaleket, így pl. a Bokeen Ocean nevű modellje is kifutott. Úgyhogy aki most akar 8 collos olvasót venni, az "sajnos" csak nagyfelbontásút vehet :)

 

A reklám helye: Rakasz by Kelt

Hogy a blog lassulása okán sem maradjatok izgalmas tartalom nélkül, javaslom tartalomgyártó barátom, Kelt periodikus metamunkásságát (hírlevelét), a Rakaszt. Ingyen van és jó. Itt lehet böngészni az eddigi számokban, feliratkozni meg itten lehet.

27 komment

Címkék: teszt aura one kobo

Villámposzt: amikor legyorsultuk az Amazont :)

2016.12.25. 18:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

ez most introverzió is lehetne. Van egyszer az, hogy nagy kedvencem, John Scalzi, akinek (hasonlóan Neil Gaimanhez) az idén egy régebbi írásaiból összerakott válogatáskötete jelen meg. Kellemes olvasmány, a rajongóknak bejön, de nem ezzel fogja megváltani a világot.

Ami viszont a blog számára érdekes, hogy a magyar kiadás, amely szemben az amerikaival (144 oldal, kemény fedéllel 40 dollárokért!) puhafedeles és elektronikus, továbbá nemcsak az idei "ötperces" írásokat tartalmazza egy sokkal barátságosabb árért, hanem két régebbi, Vének háborúja írást is.

És, itt jön a slusszpoén, a plusz tartalommal feldúsított elektronikus verzió Magyarországon november eleje óta kapható, az Amazonon azonban csak előrendelni lehet, mert december 31-én fog megjelenni. És ha nem vigyázunk, akkor a magyar kiadásból több mehet el, mint az amerikai keményfedelesből, mert abból 1500 számozott (és 52 bőrkötéses) jön majd ki.

Azért erre nem gondoltam volna.

Szólj hozzá!

Címkék: amazon agave könyvkiadás scalzi

Céghírek: a Koobe nem vész el, csak átalakul

2016.12.16. 17:30 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

régi barátság a miénk a Koobe-val, nekem gyakorlatilag az ő első készülékük jelentette az első eInkes olvasót. És azóta is igyekeztem beszámolni a dolgaikról. A cég meglehetősen adaptívan állta a versenykapitalizmus viharait, sajátmárkás olvasóikon kívül az Onyx és az Icarus gyártmányaival voltak jelen a magyar piacon.

Ez a világ azonban már nem az, ami hat-hét vagy akár csak két évvel ezelőtt volt, és mint ilyen, a Koobenak is újra kellett gondolnia a stratégiáját. Az talán nem újdonság, hogy tisztán eInkes olvasókból nem igazán tud megélni egy cég, ezért is nyitottak már évekkel ezelőtt a "hasonló" termékek felé, olcsóbb androidos tabletek és okostelefonok már régóta szerepelnek a kínálatban.

A mostani változások alapvetően két központi területet érintenek. Az egyik, hogy a hagyományos saját boltos – fizikai – kiskereskedelmi értékesítés megszűnt, (a webáruház megmaradt) és alapvetően nagykereskedéssel foglalkoznak már. A portfóliót elsősorban a partnereiken keresztül lehet elérni, akiknek megvan a saját vevői- és boltbázisa. Azaz aki meg akarja tapogatni a vásárlandó vasakat, az nyugodtan menjen el a kedvenc kereskedésébe és nézze meg ott, vegye meg tőlük.

A másik nagy változás, hogy mostantól nemcsak B kategóriás olvasókat képvisel Magyarországon a cég, hanem, és itt lehet pezsgőt bontani, megállapodtak a Rakutennel és a Bookeennel is,  hivatalosan forgalmazzák a Kobo és a Bookeen olvasókat. A Kobókat már emlegettük, bár gondolom nem ezért kelt el gyakorlatilag lábon az első öt tucat(!!) Aura One, annak ellenére, hogy nem ez a piac legolcsóbb olvasója. A Kobo csúcsvasakból igen nagy rendelésállomány halmozódott fel szerte Európában, úgyhogy a vásárlásra (és a tesztünkre) még várni kell egy kicsit, aki ilyet akart karácsonyra és még nem vette meg, annak sajnos át kell ütemeznie a terveit.

A Bookeen is érdekes kompánia. Ugye ők voltak azok, akik továbbvitték a lángot a Mobipocket világból. A Mobipocket.com-ot (vele a formátumot, de nem a DRM-et) 2005-ben megvette az Amazon, a Bookeent ugyanabból a közösségből érkező mérnökök alapították. Ezért aztán a régebbi Bookeen vasakon firmware-függő volt, hogy mobit vagy epubot fogyasztanak, a kettős DRM valahogy sose működött. Az újaknak már az epub a törzsformátuma. Amint időnk engedi, ezeket is megnézzük közelebbről.

Ami a Koobe.hu-t illeti, a cégnév is változott, mostantól IT Marketnek hívják őket. A portfólióban megjelentek ugyanis a félig és teljesen ipari hálózati eszközök, például óriási kedvenceim, a Mikrotik routerek (komoly arcok otthon is ilyennel tolják, egyszerűen zseniálisak ;-), és a hálózati eszközök iránti folyamatos igény vélhetőleg életben fogja tartani a céget a dedikált olvasók iránti hullámzó kereslet idején is.

Kívánunk nekik innen is sok sikert és hosszú életet :)

5 komment

Címkék: cybook koobe céghírek kobo

Epub4? - Az IDPF beolvadása a W3C-be

2016.11.25. 07:46 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

kissé hatásvadász címmel (Veszélybe kerülhet az e-könyvek jövője) jelent meg egy cikk az SG-n. Mivel, őőő, szenzitív vagyok a témára, elolvastam, természetesen az e-könyv apokalipszisre még egy kicsit várni kell. Érdekesség azért van benne.

Ez pedig, hogy a de facto standardot, az EPUB2-t és EPUB3-at összehozó szervezet, az IDPF és a webszabványokért felelős brigád, a W3C egyesülésre készül. Nézzük csak, mit is jelent ez.

Az IDPF alapvetően a kiadói világból jön, nagyon leegyszerűsítve mondjuk úgy, a statikus tartalmakat próbálják átemelni a digitális térbe, az ehhez tartozó szabványok és ökoszisztémák kimunkálásával. Az ő erőfeszítésük eredménye az EPUB2, amely bár nem tökéletes, de gyakorlatilag mindent lefed, ami egy hagyományos (szövegcentrikus) könyv digitalizálásához kell, ennek megfelelően el is terjedt, mindenki ezt használja. Igen, az Amazon is, akik az utolsó lépésben még minőségvesztés nélkül átcsomagolják mobinak. Az EPUB2 alaptechnológiája gyakorlatilag webes, html-t (xml-t), css-t és néhány kísérőfájlt használ, képeket, fontokat. Nem meglepő ez, hiszen a feladat ugyanaz, különböző hardverkörnyezeten, különböző méretű kijelzőkön kell ugyanazt a tartalmat megjeleníteni. Azért ehhez az elterjedéshez kellett idő, mert az EPUB2 2007-ben jelent meg.

2011-ben jött az EPUB3, felváltandó az EPUB2-t. Alapvetően nem rossz dolgokkal lépett előre EPUB szabvány, html5, natív svg megjelenítés, MathML támogatás, scripting, mulitmédia és egyebek, de gyakorlatilag csak a szabvány fejlődött, a körülötte lévő világ már nem annyira. Az esetek túlnyomó hányadában sem az elérhető tartalom, sem a szabványt támogató megjelenítőeszközök, sem az olvasói igények nem kényszerítik ki az EPUB3 használatát. Ha kép vagy képlet hegyek vannak egy anyagban, akkor jó lesz a pdf, ha video, akkor megnézem a YouTube-on, ha meg kattintgatni kell, akkor nyitok egy böngészőt, az aktív tartalmak úgysem néznek ki jól eInken. Az EPUB3 innen nézve egy svájci bicska, sok mindenre jó, de mindenre, amire használható, van jobb céleszköz. Éppen ezért az EPUB3 közel sem terjedt el annyira, mint az EPUB2.

A W3C nagyon hasonló az IDPF-hez, csak az ő fő célja az egységes webszabványok kimunkálása, és ehhez sokkal szélesebb tagságot vonultat fel, sokkal nagyobb anyagi potenciállal. Nem véletlen, hogy nagyságrendekkel dinamikusabb az IDPF-nél, pedig a kitűzött célok, és a használt alaptechnológiák is gyakorlatilag ugyanazok, csak a léptékben van lényeges különbség.

Innen nézve kézenfekvőnek tűnik, hogy az IDPF betagozódjon a W3C-be, és mint ilyen, egy lökést kapjon a szabványfejlesztés és -terjesztés ügye, már amennyire annak szüksége lenne rá. Ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, az IDPF tagszervezetek 88%-a szavazta meg a csatlakozást. Vannak viszont hangok, amelyek attól félnek, hogy a W3C szélesebb fókusza (a web) mellett az IDPF eredeti fókusza (a könyvkiadás) a háttérbe fog szorulni. Ugyanígy, a jellemzően kevésbé tőkeerős IDPF tagok közül többen alkalmasint be sem fognak jutni a W3C-be (mert lényegesen nagyobb a tagdíj), hogy ott az érdekeiket, egy jóval nagyobb szervezeten belül érvényesíteni tudnák.

Személyes véleményem szerint bár a félelmeknek van alapja, magát a szabványt, az ekönyveket, vagy akár a formátumot nem kell félteni. Túlságosan meggyökeresedett, túl sok pénz van már benne ahhoz, hogy egy ilyen esemény komolyan veszélyeztesse. Lám, az mp3 és a jpg óta sok, sokkal jobb médiaformátum jelent már meg a piacon és mégis ezekkel még nagyon sokáig együtt fogunk élni.

A W3C kebelén belül igenis vannak törekvések arra, hogy egy új, a jelenkor informatikai trendjeihez (folyamatos online kapcsolat, cloud alapú háttér-infrastruktúra, dinamikus tartalom stb.) közelebb álló formátumot dolgozzanak ki, ez lenne a Portable Web Publications, de ez jelenleg még csak egy tervezet, munkadokumentum, nemes célokkal és jókora lyukakkal. Hogy mikor lesz belőle elterjedt szabvány az jó kérdés, szerintem jópár év kell hozzá, és akkor is kérdés, hogy végül ki és mire fogja használni.

Az epub elkezdett hasonlítani a papírkönyvekre. Még ha be is következne az, amitől az egyesülés ellenzői félnek, a formátum maga, hála az olvasóinak, előállítóinak és támogatóinak mára már önálló életet él.

Nem tudom nem szóvátenni, de hogy egy demokratikus döntést (88%) demokratikusan megkérdőjelező kezdeményezést (petíció) miért kell iparági apokalipszisnek aposztrofálni egy címben, ezt nem nagyon tudom megérteni. A klikkelésnek lehet, hogy jót tesz, de elegánsnak nem nevezném. Valamiért van ilyen hajlamuk, az SG.hu-n tavaly is eltemették már az elektronikus olvasókat.

 

1 komment

Címkék: w3c formátum elméleti kérdések epub idpf

Garancia

2016.10.22. 10:44 Dworkyll

Kedves e-könyvesboltban vásárló Barátaim!

Nagyon örülök nektek, mert biztos jele van ám annak, hogy léteztek, tavaly már 200 millió körüli volt az e-könyv piac, és a növekedése, már csak az alacsony bázis miatt is sokszorosa a nyomtatotténak. De még azért nem vagyunk ott, ahol a papír, amit mégiscsak tízmilliárdokban kell számolni.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a vásárolt termékkel, főleg Ti, akik olvassátok ezt a blogot ;-), nem vagytok megelégedve, legalábbis műszaki/technikai vagy mondjuk esztétikai értelemben. Van olyan, hogy átcsúszik a bolton olyasmi, amit egy rendesen kiépült minőségbiztosítási rendszernek illene megfognia.

Nos, ezt ugyan nem írják ki magukra az e-könyv boltok, de ilyenkor nyugodtan jelezzetek vissza, hogy az adott anyaggal gondotok van. Mehet a visszajelzés akár a boltnak, akár a kiadónak, hogy elütést találtatok, valahol tördelési hiba van, nem konzisztens a lapkép, vagy hogy éppen nem feketék, hanem szürkék a betűk.

Amit látni kell, hogy a kereskedelmi ekönyv-gyártás és forgalmazás még nem tart el senkit Magyarországon. Ebből pedig legalább két dolog következik:

  1. Mindenki, aki ebben érintett, valami mást is csinál, valami másból él. A kiadók jellemzően a papírkiadásból (ami nélkül, ezt soha ne veszítsük szem elől, értelmes elektronikus kiadás sem lenne), a tördelők papírtördelésből, a könyvfaragók (a.k.a book producerek) meg valami másból. Ebben a felállásban benne van, hogy az alacsonyabb prioritás miatt sajnos becsúszhatnak hibák.

  2. Aki viszont foglalkozik a témával, az bizonyosfajta küldetéstudattal, jövőképpel és megszállottsággal teszi ezt. Azaz ha kritikus visszajelzés érkezik (ahol a vásárló/olvasó azért valahol mégis becsatlakozik a folyamatba, minőségellenőrként), akkor alapvetően megköszönik, és próbálják javítani a hibákat.

A kiadók, forgalmazók jellemzően nem tesznek explicit vállalásokat garanciatémában, a könyvszakmában valahogy ennek nincs hagyománya, de ennek ellenére valahányszor minőségi kifogás érkezett egy anyaggal kapcsolatban, az illetékesek mindig konstruktívan álltak a dologhoz, és ez szerintem biztató.

Azaz ha gondotok van, jelezzetek nyugodtan vissza, elsősorban a vásárlás helyén. Legyetek specifikusak, mikor történt a vásárlás, mi a pontos hiba, milyen platformon jön elő. A folyamat az e-könyv-nyersanyagtól a vásárolt példányig hosszú és összetett, ha az általatok jelzett hibával ki lehet iktatni egy rendszerszintű anomáliát, akár a gyártásban, akár az értékesítésben, akkor nem csak magatokkal tehettek jót, hanem az olvtársakkal is. Amit innen előre is megköszönök.

 

 

 

 

12 komment

Címkék: garancia gyakorlati kérdések könyvterjesztés ekönyv-terjesztés

Egy szegény könyvfaragó panaszai

2016.09.26. 21:44 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

sok bokros teendőm és csodálatos családom mellett szoktam ekönyveket is faragni, kereskedelmi célzattal. Alapvetően lektűröket, ritkábban gyerekkönyveket, a tankönyveket (és azok összetettségét) meghagyom az iparági profiknak. A lektűrben is van azért kihívás, például, hogy rendesen oda kell figyelni az apróságokra, amitől az olvasó komfortosan tud közel kerülni ahhoz az üzenethez, amelyet a szerző (és a kiadó) meg akart vele osztani.

A magyar tipográfiának is megvannak a maga szabályai, amit a profik nemcsak ismernek, de alkalmaznak is (én meg igyekszem tanulni tőlük), de ismeri azokat az egyszeri olvasó is, hiszen ezért érzi komfortosnak az olvasást, ha "szabályos" a szedés, és ezért lesz ideges, ha nem. A szabályok alapvetően nem bonyolultak, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány:

  • magyarban a bekezdéseket az első sor behúzása választja el, nem a bekezdések közötti távköz
  • egy szövegblokk első bekezdése nem behúzással kezdődik, ez a tompasor
  • egy szövegben kettőnél több betűkészletet csak nagyon indokolt esetben használunk

és hasonlók.

Ha igénytelen alkotó (vagy tördelő) sérti meg a szabályokat, az szerintem gáz. Szerencsére kevés ilyennel találkozom. És vannak a zsenik, akiket vagy értünk, vagy nem, de akik úgy rúgják fel, pontosabban értelmezik újra a szabályokat, hogy az a művészi önkifejezés részévé válik. Nem új dolog ez, már Janus Pannonius is írt képverset, de most nem a rövid műfajokat emlegetném. Nemrég írtam arról, hogy milyen amikor két űrhajó beszélget, ahol a tördelés maga is információ- és hangulathordozó, nem is kicsit. Időről időre szerencsére előkerül egy-egy újabb anyag, amelyek már önmagukban is zseniálisak, és a formabontó megoldásaik csak fokozzák az élményt.

</Harmónia>

 

harmonia2.png

 

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az Itó Projekt névre hallgató alkotó, aki nemcsak szépíró volt, de webdesigner is, </Harmónia> című főművébe számtalan xml formanyelvű betétet csempészett. A nyomtatott kiadásból sajnos kimaradt az xml-re oly jellemző hierarchikus behúzás, de az elektronikus változatba muszáj voltam belevarázsolni. A fenti képen egy natív prc látható, tehát nem epubból legenerált kf8. Márpedig tudjuk, hogy a prc mennyire támogatja a behúzásokat és a több fontot. Sajnos Itó Szatosi 2009-ben, mindössze 34 évesen meghalt, és a hivatalos elektronikus kiadásra nem sikerült jogot szerezni. Papíron szerencsére kapható. És össze lehet vetni a fenti képpel.

Alvó óriások

 

alvo_oriasok2.png

Ez az anyag még nem jelent meg, de meg fog (elektronikusan is, szóval maradjanak velünk :). Egy piszok jó kis sci-fi, de csak ezért még nem került volna ide. Ami érdekes a formájában, hogy a könyv nagyon nagy része "csak" párbeszéd. Az egész történetetet a párbeszédek mesélik el, és az író úgy gondolta, hogy ne csak a sima tördelés válassza el a kérdezőt a válaszolótól, hanem minden, amit a formátum kibír: bekezdésközi távolság, betűtipus (talpas vs talpatlan), de még a színárnyalat is: fekete vs szürke.

Nem akarok spoilerezni, de a kérdezőről az egész könyv alatt nem tudunk meg semmit a világon, holott praktikusan ő az egyetlen, aki majdnem minden fejezetben "ott van". És az, hogy effektíve rosszabban tudjuk olvasni a szövegét, értsd halványabb és talpatlan, olyan szinten idegeníti el az olvasótól, hogy az valami elképesztő. Akkor volt ehhez hasonló élményem, amikor gimnazista koromban először láttam a Szárnyas fejvadászt, és a film felénél el kezdett zavarni, hogy folyton esik az eső, és sosem látjuk az eget. A lényeg, hogy ez a formanyelvi szabályszegés nagyon jól működik, iszonyatosan koherens a tartalommal.

 

Már csak az kellene, hogy egy fakezű parser ne vágja fölül az egészet a saját formázásával. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: agave sf ad astra e könyv formázás gyártástechnológia e-könyvészet

Döntéstámogatás: Paperwhite vagy Aura H2O?

2016.08.28. 22:31 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

egy kedves ismerősöm érdeklődött a minap, hogy mi most a menő ekönyv-olvasó fronton, és két eszközt is tudtam neki javasolni, noha sok tekintetben különböznek egymástól. Ennek a kis gondolkodásnak az eredménye az alábbi táblázat.  

 

Paperwhite

Kobo Aura H2O

Formátumtámogatás

Mobi és testvérei (prc, azw). Epubot natúran nem fogyaszt, cserébe a kindlegennel könnyű átkonvertálni.

Epub. Mobit is megjelenít, de gyalázatosan. Maradjunk annyiban, hogy epub, illetve annak az eszközre optimalizált változata a kepub.

Kijelző

6" 1080x1440, 2015-től. Előtte 768x1024.

Nagyon használható, de mivel jöttek be fölé modellek, már nem ez a csúcsmodell. A megvilágítás egyenletessége elmarad a Kobótól, és a fénye is hidegebb.

6,8" Carta, 1080*1460

Világbajnok. Elképesztően szép képe van, a fény egyenletes, és melegebb, mint a többi olvasóé. Érezhetően ez a legszebb. És nem kevéssel.

Sebesség

Gyorsabb és kicsit átgondoltabb, mint a Kobo

Bár nagyjából ugyanazt tudja, mint a Paperwhite,  de kicsit lassabb és körülményesebb.

Annotáció

Van. Gyors, átgondolt, ügyes. Visszanézéskor sokat segít, hogy az aláhúzott szöveg környezete is látszik. Nem könyvenként, de az annotációkat plain textként ki lehet exportálni.

Van. Egy kicsit lassabban és kevésbé ergonómikusan lehet használni, mint a Kindle-ön, ugyanahoz a funkcióhoz többet kell kattintani.

Szótárazás

A gyári angol mellett van rá angol-magyar és német-magyar is. És törzsolvasó csinálta :)

Elképesztő mennyiségű szótár itt, még magyar is akad.

 Fontok

Alapesetben egy törzsfont és egy monospaced. KF8 alapú mobikban már látszanak a dekorfontok. Saját font használata csak jailbreakkel.

Az epub multifont-megoldásai tökéletesen működnek, ha azok be vannak ágyazva. A fontok egyedileg finomhangolhatóak, vonalvastagság és betűméret-témában. Még az utólag betöltöttek is. Saját font betöltése sima ügy, bár apróbb anomáliák előfordulnak.

 Ökoszféra

Amazon. A "kapcsolt" olvasás nagyon jól működik, mindenre van olvasóapp, és ha online tartjuk az eszközöket, akkor a szinkron is megoldott.

Kobo. Vannak ugyan olvasó appok, de nem az igaziak. A "kapcsolt" olvasásra nem ezt használom, igaz arra nem is a Paperwhite-ot, hanem a tabletes-telefonos Kindle appokat.

Jailbreak

A teljes kiaknázásához a Paperwhite-ot törni kell. Nem teljesen magától értetődő, és vannak vele bonyodalmak. De megoldható, és komoly felhasználói bázisa van.

Sokkal nyíltabb platform, mint az Amazoné, jailbreakelni nem kell, elegendő, hogyha az extra beállításokhoz megfelelő update file-t készítünk, és lefuttatjuk. Itt is van közösség.

Tok

Mindenféle gyári tok kapható hozzá, és elképesztően tartós. Többféle színben.

Van gyári tok (Sleep cover), de egy kicsit finomabb művű, mint a Paperwhite-é. Csak fekete.

Egyebek

Send-to-Kindle

Felhőszinkron, a megfelelő modellel 3G-n

Vízálló

Memóriakártyával bővíthető

 

pw_k3_kh2o.jpg 

Verdikt

MIndkét olvasó nagyon nagyon komfortos eszköz. Nettó olvasásra szerintem a Kobo jobb. A nagyobb méret nem annyival nagyobb, amennyivel komfortosabb az olvasás. A Kindle viszont erősebb, ha többet is kell csinálni, például szótárazni, jegyzetelni, vagy platformok között váltogatva olvasni. 

Azaz innen nézve nincs egyértelmű nyertes. Ami önmagában egy érdekes eredmény, ugyanis pár évvel ezelőtt nehezen tudtam elképzelni, hogy a Kindle-t valaki hazai pályán (értsd: eInk alapú olvasás) valaki meg tudná szorongatni.

A tervek szerint két nap múlva érkezik az Aura One, ami egyrészt tovább fokozza a versenyt, másrészt lehet, hogy kissé lejjebb tolja a H2O árát.

 

24 komment

Címkék: teszt aura kindle kobo paperwhite H2O

Szoftverújdonságok

2016.08.11. 15:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

rég volt poszt gyártástechnológia-témában. Nagyon nagy áttörések nincsenek, (én például nagyon hiányolok egy rendes GUI-t a kindlegenhez, meg egy tisztességes leírást a paramétereihez), de kellemes, és régóta várt fejlemények azért akadnak, amikkel érdemes ekönyv-gyártó munkafolyamatokat is frissíteni.

Atlantis

Régi kedvenc ez alapszintű epub-faragáshoz, és tavasszal megjelent az a változat, amely már tud táblázatokat is kezelni. Aki ilyennel gyárt epubot, annak érdemes ránéznie. Nagyon nagy csodát ne várjunk, a táblázat meg az újratördelhető lapkép nem annyira barátai egymásnak, de már legalább nem esik szét a világ, ha a publikációban táblázat is van. Kis javaslat: aki Atlantist használ epub-gyártásra, az a forrást tartsa rtf-ben. Az rtf-et ugyan a Word valami elképesztően nagyra fújja, de ugyanazt az Atlantissal elmentve azért helyreáll a világbéke. Az rtf-ből húzott epubokban viszont tisztább lesz a html-kód, nem fogja az Atlantis teleszemetelni fölösleges <span> tagekkel.

Sigil

Nem rossz az Atlantisszal desztillált epub, de lehet rajta javítani. A Sigil meg már a harmadik generációt fogyasztja a fejlesztőkből, és egy kifejezetten hasznos és barátságos eszköz lett belőle. Érdemes az Atlantisból kijött epubokat is átfuttatni rajta:

  • Először is kérdezés nélkül rendbe szedi az epub belső filestreuktúráját
  • Érdemes megfuttatni azokat a rutinokat, amelyek kitakarítják a nem használt stílusdefiníciókat és felesleges médiaállományokat 
  • És végül de utolsósorban az Atlantis nem fontnak hanem opentype-nak definiálja a fontokat a content.opf-ben. Ez alapvetően semmilyen platformon nem okoz gondot, de egy epub-validálás azért dob egy figyelmeztetést. Érdemes egy egyszerű search/replace-szel orvosolni.

Nem butaság ezek után még lefuttatni egy ellenőrzést, mondjuk a FlightCrew-t.

A 0.9 váltás hozott pár újdonságot a Sigilbe:

  • masszívan benne van az epub3 támogatás, ha valaki ilyet akarna csinálni
  • hoz magával egy Python környezetet, hogy pl. a mindenféle pluginhez ne kelljen a Pythonnal külön mókolni.
  • Pluginozni pedig jó dolog, van mindenféle extraság. A már emlegetett FlightCrew ellenőrzés a 0.8.9 óta már pluginként üzemel, úgy is kell belőni, de például van konfigurálható kindlegen illesztés is, és akkor nem kell a parancssorral szüttyögni. Van még mindenféle import/export plugin, amivel pl tud mobit enni, és pdf-et gyártani.

Érdemes tehát végigböngészni a lehetőségeket.

 

Jó könyvfaragást :)

Szólj hozzá!

Címkék: atlantis sigil gyakorlati kérdések gyártástechnológia

Introverziók: mit csinálok nyáron

2016.08.09. 22:50 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

Ilyen sem volt még a blog történetében, hogy egy egész hónapig nem volt poszt. Mondjuk úgy, olyan nagy direkt esemény nem volt, ami megrázta volna az ekönyvek világát (ha tévedek, ér idekommentelni). Lássuk be, az ekönyvek a mindennapok részei lettek, aki akar már telefonon is olvashat, tablet minden háztartásban van már, a gyerekek kezéből pajszerrak kell kifeszegetni a Youtube-ot meg a Pokemon Gót.

Szerencsére a fiam, mint azt már megírtam, elkezdett maga is olvasni. Tisztelt bíróság, meg sem próbáltam befolyásolni, nem hozsannáztam az ekönyveket (nagyon). Papíron olvasott (és olvas), rendes könyvári tag lett, bizony ám. Aztán eljött az én időm is, igaz, jó messze kellett menni érte. Nyaralni voltunk, nem a szomszédban, oda meg véges mennyiségű papírolvasnivaló fér a poggyászba, sőt még az út is hosszú volt (értsd: útközben is lehetett olvasni). Félidőre el is fogyott a nyomtatott tartalom. 

Aztán előkerült apa jó öreg Paperwhite-ja, rajta hónapokra elegendő olvasnivalóval. (Na jó nem. Ha behúzom a korhatárt, akkor sajnos jóval kevesebb. Ez van, alapvetően mégiscsak felnőttirodalmat olvasok.)

milan_kindle.jpg

Ezek a mai kölkök nagyon nehezen tanulják meg, hogy mindig legyen nálad olvasnivaló! És akkor nem fog unatkozni, amikor várni kell például az ebédre.

És persze én sem unatkoztam. A blogra most kevesebb szöveget gyártottam, de nemcsak azért, mert az ekönyv-piac épp a nyugisabb napjait éli. Hanem mert a könyvesek, akik ellen olyan sokat vétettem, gondoskodtak arról, hogy méltóképpen bűnhődjek: nekik dolgoztam-dolgozok mostanában sokat.

A Scalzi-tematikát már emlegettem, két egész és két fél fordítás szárad már a lelkemen. Mármost Scalzi mester nem írt újat katonai sci-fi témában (pedig, ahogy a vicc mondja, igény az vóna rá), ezért kedvenc kiadóm az Agave Könyvek egy Magyarországon eddig még nem kiadott szerzővel műveli tovább a zsánert, ő pedig nem más, mint Marko Kloos, és a Frontvonalak. Ilyen frankó borítója lett:

Mit is mondhatnék, Buzzard mester piszokul elkapta, miről szól ez a regény, pont ilyen lesz belülről is, akció akció hátán, semmi cicó, meg magaskultúra :)

Ugyan nem ezen dolgoztam a nyáron, annál azért lassabban őrölnek a malmok, viszont ez fog megjelenni szeptember 13-án. Aki papíron akarja a magáénak tudni, az még egy vaskos 35%-os kedvezménnyel előrendelheti a megjelenés előtt, aki viszont elektronikusan szeretné, az is meg fogja majd találni a dibookon.

Apropó dibook. Érdemes benézni most hozzájuk, mert az Agavén kívül a GABO is részt vesz abban az akcióban, amelyben 20-60%-os kedvezménnyel kaphatóak szórakoztatóirodalmi alkotások. Nem a legeslegfrissebbek, de bőven jók, bőven jó áron. A másik érdekesség velük kapcsolatban, hogy megállapodtak a Multimédiaplázával, és pont ennek a két nagy és független kiadónak a könyvei már ott is elérhetőek, igaz, épp most ott nincs akció.

Hát igy telnek napjaink.

4 komment

Címkék: reklám agave multimediaplaza introverziók paperwhite dibook kloos

Hoztam is, meg nem is: új Kindle

2016.06.23. 23:15 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

nem tudom, az Amazon mit csinál, de megint úgy tettek, mintha új olvasót jelentettek volna be, bár talán az autóiparból ismert "ráncfelvarrás" szó pontosabb lenne a jelen helyzetre. Némi (nem is kicsi) túlzásra ragadtatva magunkat, azt lehet mondani, hogy megújult a Kindle termékvonal belépő szintje:

Foglaljuk össze gyorsan, mit lehet tudni a változásokról. 

Ami új:

  • Kétszer akkora a rendszermemória (512 MB)
  • Lekerekítettebb a design
  • 11%-kal vékonyabb és 16%-kal könnyebb az elődjénél [Wow, gondolom tok nélkül, tokkal még ennél is kevesebb a difi]
  • Van bluetoth audiokapcsolat, (angolul beszélő) gyengénlátóknak jól jöhet. [Hol láttam ilyet, á, megvan, hat éve a Kindle keyboardon. Csak lecserélték a hangszórót meg a sztereó jack aljzatot egy BT modulra]
  • És most tessék kapaszkodni:van fehérben is!  [Nagy ötlet! Mondjuk ez is volt már az legelső Kindle modellben is 2007-ben, azóta meg volt mindenféle szép színben kapható tok hozzá. Ami úgyis eltakarja az olvasó szinét, viszont olcsó cserélni]
  • Tuningoltak a szoftveren, pl. a Word Wise már tud kínaiul, az annotációkat meg el lehet küldeni levélben, pdf-ként is akár [Húúú. A saját appjuk is tudja ezt évek óta, ahogyan pl. az iBooks is]

 

És ami maradt a régiben:

  • Az ára. Azért ez is valami.
  • A kijelzője. Érintésérzékeny, 800x600. A mai világban azért ez már nem az a zászlóshajó specifikáció.
  • A belső memória (4 GB)
  • A bővíthetőség hiánya
  • Szállítják hivatalosan Magyarországra :)

 

Hát, szerintem nem ebbe fog beleremegni az ekönyv-ipar, a hír nemigen látszik ki az uborkaszezonból.

Kinek ajánlható? 

  • Akinek még nincs olvasója, és tényleg csak a minimumot akarja rákölteni. 
  • Akinek van egy haldokló régi Amazon vasa, és nem akar sem váltani, sem sok pénzt költeni.

Akinek van működő olvasója, amivel alapvetően elégedett, annak felesleges ezt a modellt megnéznie.

 

4 komment

Címkék: bejelentés amazon kindle