Hirdetés

Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 35.500 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Komavary: www.publishersweekly.com/pw/by-topic/digital/content-and-e-books/article/64463-atavist-books-to-cl... (2014.10.22. 07:10) Radar!
  • SaGa: @ff48bp: Azt nem tudom, hogy ő mire értette, de az e-könyv (e-pub, mobi) is lehet igényesen tördel... (2014.10.21. 17:04) Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn
  • ff48bp: @Lobo: Ez most mit jelent a cikkben: äMolnár József is úgy gondolja, az e-könyvek világában az igé... (2014.10.21. 10:21) Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn
  • Mike76: Megérkeztek az első tesztek a Kindle Voyage-ról: the-digital-reader.com/2014/10/20/round-kindle-vo... (2014.10.20. 19:48) Radar!
  • Dworkyll: @sanche: a könyvek beágyazottsága évszázadokkal mélyebb, mint bármi másé, mozitól a cirkóig ;-) És... (2014.10.20. 10:16) Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn
  • sanche: @Dworkyll: Pedig azt hittem, hogy akkor fel vagyok rá készülve, de úgy látszik nem lehet :) Amúgy... (2014.10.18. 12:59) Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn
  • Mike76: Békés Márton e-könyvvel kapcsolatos cikkeiről mindig ez a karikatúra jut eszembe, gondolom neki va... (2014.10.18. 12:26) Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (1) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (15) áfa (10) agave (24) ajándék (4) akció (10) aldiko (1) alex (1) alexandra (2) állás (1) amazon (57) android (8) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (1) aura (1) avana (1) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bemutató (7) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (2) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (7) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (6) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) cybook (7) deltavision (1) dibook (9) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) dr1000 (1) dr800 (2) drm (32) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (2) eclicto (2) édesvíz (1) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (32) elméleti kérdések (75) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (57) események (8) eslick (1) etikett (1) EU (3) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (15) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (4) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) GABO (1) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) gyakorlati kérdések (57) gyártástechnológia (21) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (2) hármas könyvelés (4) harry potter (1) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) introverziók (15) ipad (17) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (5) irex (5) iriver (4) irodalom (1) ismeretterjesztés (3) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (2) jumbo (1) karácsony (5) képregény (1) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (61) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (2) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kobo (7) kölcsönzés (1) kondor (2) konteo (1) könyvajánló (6) könyvhét (12) könyvkiadás (106) könyvmolyképző (7) könyvtár (6) koobe (33) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (26) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (5) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (2) makró (2) marvin (2) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (3) mese (2) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimediaplaza (24) n516 (1) ncore (1) nds (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (1) omikk (1) onyx (7) openinkpot (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (8) paypal (2) pda (3) pdf (8) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (15) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (1) rádió (1) reb (1) rejtő (1) reklám (49) rendelés (2) re poszt (7) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (5) scida (1) scribd (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) stanza (8) stardict (2) story (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (1) színes (4) szótár (3) tab (1) tablet (6) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) teszt (55) textr (17) tft (7) tilos (1) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (4) typotex (4) t com (12) ulpius (7) vásárlás (11) vegyesfelvágott (12) vendégposzt (3) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (1) warez (7) wayteq (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Blogajánló

Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn

2014.10.15. 09:08 Dworkyll

Ilyen is lesz. Ma. Ha tudok róla, hamarabb kirakom a plakátjukat ;-)

 

 

Részletek itt. A tippért köszönet a Hármaskönyvelésnek.

20 komment

Címkék: események ELTE

Számadás

2014.10.11. 07:14 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

a minap egy nagyon érdekes számmal találtam szembe: egyik kedvenc kiadóm, az Agave szűk egy év alatt túljutott a századik megjelent e-könyvön. Nem egy óriáskiadóról beszélünk, amely az összes friss címét megjelentetné elektronikusan (bár nem egy világpremiert sikerült összehozniuk 2014-ben, sőt ;-), hanem egy gondosan megválasztott backlist stratégiáról, aminek köszönhetően az igazán húzós íróknak, elsősorban Ray Bradburynek, Philip K Dicknek és John Le Carrének a komplett eddigi magyar életművét sikerült az elektronikus piacra kitolni. 

A jó hír, hogy az Agave elektronikusan megjelenő szerzőinek köre még az ősszel bővülni fog, olyan ikonikus nevekkel, mint China Miéville, Christopher Moore vagy Lawrence Block. Náluk életmű-stratégiát még nem látok, csak szurkolok nekik :)

Ha már az Agavének összejött, gondoltam utánanézek, ki mindenkinek sikerült ezt az öcsívmentet begyűjtenie az idén, hátha ki lehetne hozni belőle egy jó kis "blogpizzát". És jött a meglepetés, az Agave épp, hogy bekerülne az első tízbe!

Forgalmazott címszámok - 2014 október eleje

iPubs.hu/Fapadoskönyv 1000+
Kossuth kiadói csoport/Multimédiapláza 800+
Publio ~600
Ulpius-ház Kiadó  ~230
Magvető  ~190
Harlequin Magyarország Kft. ~180
Typotex Kiadó (ekönyv.hu-nál) ~170
Adamo Books  ~170
Wolters Kluwer Kft.  ~160
eKönyv Magyarország Kft.  ~150
Digitalbooks.hu  ~130
Athenaeum ~100

 

Az üzleti modellek nyilván különbözőek, az iPubs a régi könyvek digitalizálásával, a Publio a self publishinggel lett ilyen erős, de a Kossuth, az Ulpius és a Magvető bizony nagyon büszke lehet az eredményeire. Persze a többieknek sem kell szégyenkezni. Érdekesség a Harlequin eredménye, akik idén januárban startoltak, másrészt ők az egyetlenek, akik hivatalosan is magyar nyelvi jelzettel jutottak be az Amazon áruházába.

És persze nem árt figyelni a "futnak még" csoportot sem. Jön vissza az Akadémiai Kiadó, ők is hamarosan átviszik a százas lécet, illetve a tavasszal beszálló Édesvíz a 60+ címével, meg a tavaly létrejött Libri Kiadó 70+os eredménye adhat okot a bizakodásra.

A számok zömének a forrása az eKönyv.hu, megkerülhetetlen szereplői lettek ők a magyar piacnak. Érdemes egy pillantást vetni az ő számaikra is. Mostanra már négy öt nagy kereskedelmi felületen vannak jelen, a saját webáruházukon kívül a Bookline/Shopline-on, a Librin, a Lírán és ők a beszállítói a Telekom/txtr-nek is. 2011 óta megötszörözték a képviselt kiadók számát ~30-ról ~150-re, és a forgalmazott címek száma is hasonló növekedést produkált ugyanebben az időszakban: ~1000-ről ~5300-ra nőtt mostanáig.

És hogy a döglött lóba is belerúgjunk, szubjektív becslésem szerint az Alexandra tavaly többet költött a mára már nyomokban sem létező lexa.hu-ra, mint a komplett 2013-as ekönyv-piac.

Hát így állunk. Jó év ez a 2014-es.

Diszklémer:

A számokhoz igyekeztem ellenőrzött forrásokból jutni, de tisztelem őket annyira, hogy ha valaki pontosabbakat tud, forrásmegjelöléssel, az nyugodtan javítson ki. Köszönöm.

13 komment

Címkék: agave typotex ulpius könyvkiadás harlequin ekm multimediaplaza

Villámposzt: Szeressük egymást gyerekek

2014.09.30. 17:28 Dworkyll

Bocs, olvtársak  a hirtelen értesítésért, de az ekönyv.hu egy nagyon rapid akciót lőtt el, kb ma 17:00-kor, az összes Harlequin kiadány 40%-os kedvezménnyel kapható,  ma éjfélig. Nem is húzom az időt, aki szereti a csajos-romantikus műfajt, válogasson. 

 

2 komment

Címkék: reklám harlequin ekm

ÁFA, avagy a nemzetközi helyzet fokozódik

2014.09.23. 14:08 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

soha nem volt az ekönyv-ÁFA egy kellemes téma, és a dolgok jelenlegi állása szerint egyre kevésbé lesz az, ezért aztán célszerű egy kicsit átnézni és összefoglalni, hogy mi is a nagy helyzet, és hogyan fog változni.

1. Kezdetben vala az EU ÁFA-direktívája,

Az a szép az EU-ban, (többek között), hogy lehetnek akármekkora elvetemültek, szépen le van dokumentálva minden. Így az ÁFA direktíva is olvasható 23 nyelven. Nem egyszerű, de nem is annyira bonyolult. A lényeg dióhéjban:

  • Három lehetséges ÁFA mérték van.
  • Lehet 0%
  • Lehet kedvezményes, ez legalább 5%
  • Lehet általános, ami 2015. december 31-ig nem kevesebb, mint 15%
  • A direktíva a maga teljes részletességében (angolul) itt olvasható.
  • Érdemes átbogarászni, mert tételesen felsorolja, hogy mire adható a nullás és a kedvezményes ÁFA, továbbá elég alaposan példálózik, hogy mire nem adhatók ezek. (Könyvekre adható (Annex III (6), elektronikus szolgáltatásokra meg nem (Annex II (3))

2. aztán jövének vala a rebellisek,

2012 január 1-től két ország, Franciország és Luxemburg úgy döntött, hogy saját hatáskörben a kedvezményes ÁFÁ-t adják meg az e-könyveknek, ez a franciáknál 7%, Luxemburgban 3%. Vegyük észre, hogy Luxemburg ezzel bizony duplán elrúgta az EU pöttyösét, mert még a kedvezményes ÁFA minimumát sem kéri el. Meg is kapta mindkét brigád a maga kötelezettségszegési eljárását. Luxemburgban biztos nagyon szomorúak emiatt, talán csak az vigasztalja őket, hogy hozzájuk tette az európai főhadiszállását az Amazontól és az Apple-től kezdve az UPC-n át a Vodafone-ig gyakorlatilag mindenki. Ó, igen, ki ne felejtsem, a Docler csoport is. Biztos csak véletlen.

A franciák nem nyertek ekkorát, cserébe körbehaknizták Európát, hogy lobbistákat gyűjtsenek az ügyhöz. Magyarországon is jártak. Engem ugyan nem kérdeztek, de innen is támogatom őket.

Valószínűleg nem ezért, de nem tértek vissza e-könyv fronton az általános ÁFÁ-ra, a kötelezettségszegési eljárás , ha jól tudom, azóta is tart. A németek meg lebegtetik, hogy ők is kurucok lesznek, és kedvezményes ÁFÁ-val mérik majd a digitális tartalmat.

3. majd az óvatos duhajok.

2013 tavaszán finn testvéreink próbálkoztak, és rákérdeztek az illetékeseknél, hogy nem hülyeség-e különféle ÁFA mértékeket alkalmazni a különféle formátumokra. Tették mindezt sokkal választékosabban, mint ahogy én most ideskiccelem. A jogtudorok nem kapkodták el a dolgot, idén szeptemberben született meg az ítélet. Megint csak összefoglalva a lényeget:

  • teljesen normális, ha formátumtól függ az ÁFA mértéke
  • az elektronikusan szolgáltatott könyveket nem szabad a kedvezményes ÁFA körbe sorolni

Ezt az ítéletet közölte le a VATlive, és értette félre teljesen az ado.hu.

4. Ezzel szemben az EU,

na az pont nem abba az irányba megy, hogy "enyhítsen az ÁFAprésen". Ellenkezőleg. A főleg Luxemburg jelenette ÁFA-veszteségeket azzal próbálja kompenzálni, hogy 2015 január 1-től a fogyasztás helye fogja meghatározni a fizetendő ÁFÁ-t. Azaz hiába luxemburgi illetőségű a szolgáltató, nekünk a jó kis 27%-os ÁFÁt kell majd kicsengetnünk, mindenkinek a fentebb már illusztrált listán.

Csodás lesz, na. Ha jól olvasom, pártunk és kormányunk megkapja a részét azokból az eladásokból is, ahol az eladó külhoni, legyen akár amerikai. Az eladó anyaországa meg nem annyira. Ennek az összes aspektusát per pillanat még nem látom át, de tartok tőle, hogy hogy sokan vagyunk így ezzel. A hozzászólásokban nyugodtan satírozgathatjátok az adóügyi fehér foltokat. Például, hogy mihez fog kezdeni egy magyar webshop, ha a céges VPN-en és proxyn keresztül (ami teljesen legális) külországinak fogok látszani az IP cím alapján.

Hát itt tartunk.

 

 

 

21 komment

Címkék: áfa EU

Kindle kollekció - 2014

2014.09.18. 11:34 Dworkyll

Köszönve Komavary olvtársnak, ideje beszámolnunk az Amazon őszi (menetrend szerinti) termékpaletta-frissítéséről. A nagy iPhone6 - Note4 bejelentésháború árnyékában talán elsikkadna, pedig vannak érdekességek.

Agyő, gombok

A belépő szintű Kindle-ről is eltűntek a gombok, 79 (99) dollárért már érintőkijelzőt kapunk. A másik kedves lépés, hogy újra 4 gigabyte belső memóriával lehet gazdálkodni. A reklám szerint 20%-kal gyorsabb a processzor, és az új firmware tartalmaz mindenféle úri huncutságot, GoodReads integrációt és hasonlókat.

Halkan jegyzem meg, hogy sem a 2 gigabyte-os háttértár, sem a lassabb processzor nem okozott gondot az előző generációnál.

Élet a gombok után

Paperwhite vonal szemmel láthatóan érintetlen maradt, mert az új dolgok új modellt kaptak, aminek a neve Voyage. Nem egyszerű faceliftről beszélünk, mert számos újítással jelzi az Amazon, hogy a tablet meg a telefon vonal mellett azért gondol a nettó olvasni szeretőkre is. Lássuk ezeket összefoglalva:

  • új kijelző, 1448x1072 pixel! Maradt a 6 coll és a 16 szürkeárnyalat, de már 300 a DPI,  a fantázianév Carta. Anyaga mattított üveg.
  • magnézium tokozás. Így a súlya 180 gram körülire fogyott. A vastagsága kevesebb, mint 8 mm. A kijelző szintben van a kerettel, nincs besüllyesztés.
  • kapott egy fénymérőt, hogy automatikusan tudja a fényerőt szabályozni. De lehet manuálisan is.
  • lehet a peremet nyomkodva (értsd egy kézben tartott vassal) lapozni, amit a szerkezet egy szolid vibrálással nyugtáz. 
  • újratervezték a tokot. A neve Origami. Ez is mágnessel kapcsolja ki és be az olvasót, viszont kihajtogatva megtartja az olvasót portré helyzetben. 45 dollár, bőrből 60.

A sok újdonságnak ára is van, jó ideje először látjuk az árakat felfelé elmozdulni. Az alap Kindle 10 dollárral lett drágább az érintőkijelző miatt, a Voyage viszont 199 dollárról indul. A reklámmentes verzió 219 dollár, ugyanez (ingyen) 3G-vel már 269. Szállítás október 21-től, kíváncsi vagyok Magyarország benne lesz-e az első hullámban, eddig ugye nem volt.

 

Sok további kép az Endgadget cikke mellett.

Vélemény

A tablet (és okostelefon) forradalom teljes erővel dühöng, ez kétségtelen. Végtelenül szórakoztató olvasni például ezt a bejegyzést az iPad megjelenéséről. Rendesen olvasni viszont még mindig az eInk a komfortosabb választás, még a hiperszuper felbontású tabletek korában is. Tapasztalat, bár szubjektív, elismerem. 

Ezért féltem, hogy hogy a tabletek lemossák a dedikált olvasókat. Bizonyos iPhone-os képességekre már évek óta várt a piac (nagy kijelző), az új Kindle modellekről meg még pletyka sem igen volt, mintha nem érdekelne senkit.

És pont ezért örülök nagyon, hogy a világ vezető ekönyvolvasó-gyártója igenis mert egy bátrat húzni, és előjönni egy nem árháborúzásban fogant termékkel. Sok dologért lehet nem szeretni az Amazont, ezért viszont szeretem :)

 

59 komment

Címkék: amazon voyage kindle

Hogyan? Lehet? Könyvet? Eladni?

2014.09.14. 11:59 Szedlák Ádám

Vettetek már részt olyan beszélgetésben, amiben valaki szent rémülettel mondja egy kötetről, hogy de hát azt a metróplakátokon hirdetik? Tudtátok meg hónapokkal később, hogy egy titeket érdeklő könyv megjelent, csak sehol sem jött szembe? Beszélgessünk már egy kicsit a reklámokról.

Pár hete jelent meg Lev Grossman új regénye, a felnőtt olvasók Harry Pottereként vagy Narniájaként olvasható Magicians-trilógia lezárása. Grossman trilógája önmagában is jó téma lenne, most viszont a fülénél fogva, bezzeggyerekként rángatjuk ide.

Az öt - született hat - nagy egyikénél, a Penguin Random House-nál kiadott könyv megjelenése előtte elindult a hírverés. A számottevő oldalakon megjelentek részletek a könyvből, kiadtak egy könyvtrailert a rajongók által beküldött videókból összevágva, ami hogy, hogy nem megjárta a Buzzfeedet. A cikket 16 ezren olvasták az első nap, a videóig hatezer ember jutott el.

A szerző persze körútra indult, felültették - mit ültették, ragasztották - a repülőre. Egy hónap alatt tíz várost járt meg, és most simán városnak számoltam San Diegót Comic-Conostul.

És végül megjelent egy raklap cikk. Egy részük interjú volt Grossmannal, de akadt például vezércikk - onlájnos vagyok, mi a cover story magyar neve? [vezércikkk :-) Dwo] - a Time magazinban, amit Grossman jegyzett. Nem is rossz cikk, önmagában is megérdemelné, hogy beszéljünk róla.

Ezek a könyv marketingjének azok az elemei, amelyek látszanak az internet felől. Nem tudom, hogy villog-e banner valahol a The Magician's Landdel, van-e belőle óriásplakát, azt pedig lusta voltam levadászni, hogy milyen beszélgetős műsorokban járt a szerző. Ha járt egyáltalán.

Kicsiben? Zsánerben?

De megfuthatjuk ugyanezt a kört a The Getaway Godot jegyző Richard Kadrey-vel is. Pedig más műfajban játszik. Grossman elegáns, zakós filosz, Kadrey tetovált szabadlándzsás fétisfotós és író. De azért az utóbbi most épp a Goodreadsen válaszolgat az olvasók kérdéseire már egy hete, túl van egy-két Reddites közösségi interjún (beavatottaknak: AMA) a könyve pedig megjárta a zsánerlapokat és szórakoztatóipari sajtót is. Life magazin említést épp nem találok, de hát istenem, nem volt ideje írni, mert felolvasókörutat tartott.

Persze csalok. Mindkét szerző érdekes a saját jogán, a könyveik pedig jók. De egy nem érdekes ember nem jó könyvének meg se kéne jelennie. (Hacsak pénzt nem hoz. Ha hoz, minden meg van bocsátva.)

Közben máshol

A fenti eszközök - kivéve persze a reptetés, de egy vállban kicsit szűkebb országban az is megoldható - egyike sem igazán drága. Az interjúk többnyire meg is jelennek, igaz, a két-három nagy könyvkiadási időszakban mást sem lehet olvasni a megfelelő oldalakon, mint íróinterjút. Aztán a csap elzáratik. Azt hiszem, az a kérdés, mi működik az olcsó eszközökből év közben is.

Nektek - és most nem az ekönyves technikalitások érdekelnek - hogy lehet könyvet eladni?

Disclosure: a VS.hu újságírója vagyok. A fent leírtak csak a saját véleményem tükrözik, a munkáltatómét semmiképp nem. Az kéne még. És persze nyugodtan beszélek, gondolatban nem a saját pénzem költöm.

19 komment

Címkék: reklám könyvkiadás elméleti kérdések

Villámposzt: Becsengetés

2014.08.30. 09:27 Dworkyll

Szervusztok pajtások,

hamarosan kezdődik az iskola. Régi téma, hogy milyen nehéz az iskolatáska, meg hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb lenne legalább a kötelező olvasmányokhoz elektronikusan hozzájutni. Kérem tisztelettel, az ipubs.hu hallgatott az idők szavára, és leporolta és felpolírozta az amúgy a többségében a MEKen is hozzáférhető anyagokat, és szerintem igazán jelképesnek mondható árú csomagokat rakott össze.

k2014 banner.jpg

Aki nem akar a MEK anyagokkal szöszölni, vagy gondozottabb szövegre vágyik, nevezzen be rájuk nyugodtan.

Diszklémer

A napokban sokat pörgött a (bulvár)sajtó azon, hogy a villanyon olvasottakra rosszabbul emlékszünk vissza. Volt Guardian és volt 444.hu is. A kicsit mértékadóbb orgánumok próbáltak más véleményeket is begyűjteni, mint ez az egy szem tanulmányszerűséget. Így aztán én is kiadtam a magam állásfoglalását:

A tanulmány egy érdekes (de ránézésre nem szükségszerűen tudományos) kutatás eredménye. Mivel a sajtó alapvetően csak a kulcsmondatot kapta fel, úgymint "A Kindle-n olvasók sokkal rosszabbul teljesítettek, amikor az volt a feladat, hogy 14 eseményt rakjanak helyes sorrendbe." érdemes lenne részletesen megnézni, miből is sikerült levonni ezt a következtetést. Azt már a cikkek is megemlítik, hogy az elektronikusan olvasók között (25 fő!) mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, ez eleve torzítja a kapott ereményt. De nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, pl. hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében: hány jól és hány rosszul olvasó volt a vizsgált és a kontroll csoportban. Vagy hogy ugyanazt a lapképet látták-e? És miért csak egyféle szöveget vizsgáltak? Van lektűr, van szakkönyv (sokféle), van szakácskönyv, van utikönyv. Mindet másképpen olvassuk. És sokan, sokféleképpen olvasunk, papírt is.

 

Az nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. 

 

Mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vannak "olvasástipusok", olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás (nem feltétlenül mindenkinek). Más profilokban (feladatoknál) meg én is inkább a nyomtatott olvasást választom. De egyértelmű, általánosító kijelentést nem tennék, hogy egyik vagy másik olvasási mód jobb.

Terjedelmi okok miatt nem ekéztem, hogy mennyire tudománytalan egy ötven elemű minta, egy szem szöveg feldolgozása, vagy hogy nem sikerült tapasztalt Kindle felhasználókat összeszedni, még egy ilyen apró mintához sem. Nem volt igazi kontroll, pl. hogy hány diszlexiás volt egyik vagy másik csoportban. 

Mérni érdemes, mérni szeretünk. De ez így bizony bulvár volt a javából. Ha valaki a magyar tudományos életből szeretne ezzel komolyan foglalkozni, annak tudnánk szolgálni tanácsokkal, hogy mire is ügyeljen.

7 komment

Címkék: reklám akció kötelező olvasmányok ipubs

Második figyelmeztetés!

2014.08.23. 07:23 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

akármit is csinálunk, lassan éledezik ez a magyar e-könyv piac. Ha minden jól megy, idén akár a papírpiac ezredrészét is elérheti. Ez sajnos nem irónia, a papírkönyvek piaca nagyságrendileg 60 milliárdos egy évben, bár csökkenő tendenciát mutat, a tisztán ekönyveké tavaly pártízmilliós volt, ez viszont fejlődik. De a nagyságrendek magukért beszélnek. Egyre több kiadó lép be, egyre több és frissebb címmel. Ez jó. De a teljes fejlettségtől, a jól működő piactól még igen messze vagyunk. Még mindig benne van a pakliban, hogy az egész bedől, a kis kiadók nem invesztálnak többé az elektronikus kiadásba, mert egyszerűen nem térül meg, és az ekönyvet olvasni szeretők mehetnek vissza a szkennerek mellé fusizni.

Ezért is fájdalmas, hogy megjelent egy olyan jelenség, amelyik direktben okoz kárt ennek a hamvas kis piacnak.

Egy "becsületes" könyvkalóz sokat dolgozik, jellemzően hiányt pótol, csak papíron létező könyvek elektronikus változatát készíti el, sok és aprólékos munkával. És oda is jut a munkája gyümölcséből, ahova egyébként nem jutna papírkönyv. Kiadói oldalról nézve ő is károkozó, de van morális mentsége sok.

Ezzel szemben az újkori torrenthuszárok megveszik a boltban a friss-ropogós újdonságokat (amiből, még egyszer, a papírkönyvhöz képest elhanyagolható példányszámot adnak el), azt hiszik, hogy kitakarították a személyes adatokat, és sutty, már mehet is fel az nCore-ra. Egy fokkal kifinomultabb, mint a tavalyi néni, ez tény. De az eddigi incidensekből, amiknek a száma sajnos gyarapodik, eddig még mindig vissza lehetett nyomozni a vásárlót, minimális erőfeszítéssel.

revenangel.jpg

 

Kedves bolti-epub-újracsomagolók! Nagyon szépen kérlek benneteket, ne csináljátok ezt.

  1. A népszerű könyvmegosztó helyek száma véges, és ezeket mindenki nézi. Kiadók, jogtulajok, és a rendőrség illetékes szervei is.
  2. A dolog természetéből adódóan soha nem lehettek biztosak abban, hogy minden rátok mutató hivatkozást kitakarítottatok. A puha-DRM megoldások fejlesztői is büszke és kreatív népség, szeretnek mindenféle követhető, de nem látható huncutságot is berakni a publikációkba, amik masszívan részei a szövegnek, és mint ilyen, jól tűrik a konverziókat, az újraszkennelés és OCR-ezés kivételével.
  3. Az azonnali megosztás piszok frusztráló a kiadóknak, akik ezért egyre kevésbé szeretnének kiadni, és mondjuk elkezdik késleltetni az elektronikus megjelenést. Nem nagyon, csak észrevehetően. A jogokkal kereskedő ügynökségek meg árat emelnek, és egyéb, a kiadást megnehezítő feltételeket támaszthatnak.
  4. Láttunk már a visszaeső eladások miatt bedőlő sorozatokat, ahol a kiadók éppen az illegális letöltésekre mutogattak. 
  5. Amikor pedig valaki "példát akar majd statuálni" az fájdalmas lesz, sok embernek.

A dolog úgy néz ki, hogy a jogi útra terelt válaszlépések nem a letöltőkről és nem a szerzői jogról fognak szólni. Ebben nincs nagy pénz, a szabályozás is puha. A megosztók okozta kárt azonban nagyon könnyű forintosítani: az elektronikus megjelentetés jogát térítették el, annak meg van ára, húzósabb címekénél euróezrekben mérhető. Ez a logika a filmek megosztásánál már bevett, a rendőrségi eljárásokat is ez alapján folytatták. 

Elég csak egy felháborodottabb jogtulaj (amely nem szükségszerűen egy kiadó, ergo a vásárló vegzálása sem fog neki fájni), meg egy kicsit is rámenősebb ügyvéd, és máris lehet perelni. Történt már ilyen, igaz akkor egy könyvtárat találtak meg, az nyilván kevésbé tud elbújni, mint egy magánszemély. De az egész csak pénzkérdés. Ha túl nagy a kár, vagy a károkozót érdemes lehet perelni, akkor abból csúnya ügyek lesznek. Ez pedig senkinek sem hiányzik.

Talán az sem véletlen, hogy az nCore vezetése eddig maximálisan együttműködő volt, és a kérdéses címeket a megkeresésekkor levették.

Előre is köszönöm, a műfaj nevében.

29 komment

Címkék: büntetés drm warez ncore elméleti kérdések

Amazon a világ ellen

2014.08.13. 22:50 Dworkyll

Intro

Áll a bál már egy ideje az Amazon körül. A dolog kissé belterjes, de érdemes rá egy pillantást vetni, mert a vita eredménye bizonyosan rá fogja nyomni a bélyegét a közeljövő könyvkereskedelmére, legalábbis a világ fejlettebb részében.

Történelem

A dolog valahogy úgy kezdődött, hogy az Amazon mindig is az olcsóbb elektronikus könyvek mellett tört lándzsát. Ikonikus, ahogy az olvasó árának letörése mellett bevezette és elfogadtatta a 10 dollár alatti árat, az USA piacon. Más piacokon, pl Nagy-Britanniában, vagy Németországban ez nem jött össze, ezeken a helyeken a piac is csak töredéke az amerikainak. Márpedig a 10 dolláros ár vásárlói oldalról meglehetős népszerűségnek örvend, sok más, a fogyasztó életét megkönnyítő szolgáltatással együtt.

A klasszikus terjesztőknek ez persze nem tetszett, időről időre voltak viták, perek, és a gazdasági hadviselés egyéb szimptómái. Anno volt az első nagy csatájuk a Macmillannel, (egy érdekes Macmillan-párti poszt), aztán jött egy kis pereskedés, ahol a kis terjesztők megvádolták a nagyokat, hogy titkos egyezségre léptek az Amazonnal. Ez a teória ilyenformán nem volt igaz, ellenben a sokat emlegetett Nagy 6-ból öt, a Macmillan, a Penguin, a HarperCollins, a Simon&Schuster és a Hachette bizony kartellezett, mégpedig az Apple-lel. A közös ármeghatározás amúgy bűnös gyakorlatától eltekintve volt ennek az egyezkedésnek egy nem elhanyagolható fejleménye, mégpedig hogy teret nyert odaát is az "ügynökségi" modell a "nagyker" modellel szemben. Az előbb említett Macmillan-botrány is innen eredt.

Szómagyarázat: Az Amazon nagykereskedő, megveszi a terméket egy áron, és továbbadja egy másikon, akár veszteséggel is. A 10 dolláros ekönyv jellemzően ilyen, példányonként ennyit, vagy többet fizetett az Amazon a kiadóknak. Az Apple ügynök, annyiért adja a könyvet az iTunes-on, amennyiért a kiadó akarja, csak levesz magának 30%-ot. Egy kis mellékkörülmény van, ami ellen a kiadók kézzel-lábbal kapálóztak, nevezetesen pedig ha az Apple valahol meglátta olcsóbban az adott címet (pl. az Amazonnál) akkor neki is joga lecsökkenteni oda az árat. Ergo az érintett kiadók először gyorsan elmentek az Amazonhoz, és balhéztak, hogy emeljen árat. Ez nem egyszerű, lévén az Amazon (szemben a magyar gyakorlattal!) megvette azokat a címeket és példányokat, szive joga akár veszteséget is termelni rajtuk. Azaz először szerződést kellett módosítani, és átállni az ügynökségi modellre az Amazonnal is. Lehet matekozni.

Kis háttéranyag még itt

Az "ötök" árai azonnal megemelkedtek, 13-15 dollár körüli szintekre, a forgalmuk viszont visszaesett 10% körül, a darabszámot tekintve. Ugyanezen időszak alatt a többi kiadó 5% körüli forgalomemelkedésről számolt be. Ezek után nem egészen értem, hogy miért állt át a Random is az ügynökségi modellre. A perből a terjesztők egy peren kívüli megegyezéssel kiszálltak, az Apple viszont maradt, el is ítélték. Hivatalosan. Persze próbálják másodfokon visszahozni az ügyet.

Tagadhatatlan mindazonáltal, hogy az Amazon bizony monopóliumot épít. Nem az elképesztő profitjáért szeretik a befektetői, szemben az Apple-lel, hanem mert folyamatosan és stabilan nő. Perspektivikus. És bár "illik" a monopóliumokat nem szeretni, fogyasztóként nehéz érveket felhozni ellenük, ha amúgy kezük-lábuk törik a fogyasztóért. Lám, még Komavary olvtárs is ;-)

A Hachette-vita

Míg az Apple a bíróságon hadakozik (szerény véleményem szerint ebben az ügyben bár ő volt a katalizátor, de a kiadók legalább akkora trógerek voltak, a kartellezést, és az Amazon 9,99 dollárja elleni közös fellépést még az Apple előtt elkezdték), az Amazon és a Nagy 6 vívja a maga csatáját. A dolog errefelé talán nem kapott akkora publicitást, amennyit érdemel, de azért lassan kezd begyűrűzni.

A Simon&Schusterrel barátkoznak. Nem, nem akarják megvenni, bár érv lenne mellette, de ebookokról, azok árazásáról és a Kindle Unlimitedről biztosan esik szó. Ez utóbbinak kimondottan jót tenne egy ilyen "háttércég" bevonása.

A Hachette-el viszont nagyon komolyan összecsattantak, és tulajdonképpen ez adja a poszt aktualitását. A feszültség két dologra vezethető vissza. Az egyik természetesen a pénz, a profit és annak az elosztása. Egyes elemzők szerint a jól működő piacokon a keményfedeles kiadásokon 40%, a puhafedeles kiadásokon 60%, az elektronikusokon akár 75% profit is elérhető. (Vigyázat, ez NEM a magyar piac!). A másik, hogy itt bizony két (majdnem) monopólium áll egymással szemben, és nekik kéne megegyezniük. Márpedig ilyenkor a sima piaci megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók.

Szómagyarázat: bilaterális monopólium. Csak egy szállító van a piacon, és csak egy vevőnek adhatja el az áruját. A tankönyvi példa a fegyveracél-gyár és a tankgyár esete. Ők nem piaci áron fognak megállapodni egymással, hanem az erősebb lobbierejű fog diktálni. Esetünkben a Hachette rendelkezik sok nagyon prominens íróval  (Pl. J.K. Rowling, Stephenie Meyer, stb.) azaz bizonyos szempontból monopol szállító. Az Amazon meg a legjobban működő, és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező  e-könyv terjesztő gépezetet üzemelteti. Azaz a Hachette felől nézve monopol vevő. (A többi kereskedő finoman szólva sem szárnyal, a Sony is most dobta be a törölközőt. Az Amazon részesedése kb 65%, a maradék, az iBooksot is ideértve csak 35%, ráadásul szegmentált)

Az év első felében az Amazon és a Hachette leültek megtárgyalni az árakat (értsd: profitmegosztást), és a működési modellt. Nem jutottak dűlőre, mert a játszmába nincs bekódolva, hogy ki nyer. A részletek ugye nem ismertek, a tárgyaláson mindkét csapat lehetett jó fej, és rossz is, nem tudjuk. A tárgyalási kudarc után viszont az Amazon belevágott abba, amit a Macmillannel egyszer már megcsinált, elkezdte a Hatchette-es kiadványokat lassabban szállítani, az előrendelést kikapcsolni, helyettesítő terméket ajánlgatni stb.. Ami persze az érintett íróknál csapta ki a biztosítékot, ennek az eredménye lett az egész oldalas nyílt levél a New York Times-ban (ez itt az aktualizált online változat). Személyesen nem rajongok az Amazon manőveréért, de nem nagyon látom, hogy milyen más eszközük lett volna még. Kivéve persze egy piros telefont a Fehér Házba (v.ö: lobbierő, a fenti szómagyarázatban).

Innentől viszont már az "utcán" folyik tovább az adok-kapok, az Amazon is mozgósította a támogatóit. Érveik vannak, szerintem értékelhetőek is. Az Amazon nyílt levele szerint ők ajánlottak kifejezetten átmeneti megoldásokat is a helyzet (értsd pénz, royalty) kezelésére, addig, ameddig meg nem állapodnak, ezt viszont a Hachette lesöpörte. Az Amazon szerint a Hachette pont a népszerű írókkal próbálja revolverezni az őket. Ettől viszont az olyan kis társaságok, és második vonalas írók, akik nem jutnak be a Nagy 6-hoz, így a Hachette-hez sem, természetes szövetségeseivé és szószólóivá válnak az Amazonnak. (Pedig a KDP szerződésben benne van ám az Amazon egyoldalú szerződésmódosításának a lehetősége. Amit bíróságon kívül lehetne csak megtámadni. Ez is finom). 

A perpatvar nem tett jót a Hachette-nek, aki ezért vagy másért, de elbukott egy fontos felvásárlást a Perseussal. 3%-os leépítést jelentettek be, az első negyedévben pedig 6%-os forgalomesést. Nem megy nekik jól mostanság. Az Amazon pedig új frontot látszik nyitni egy a Hachette-nél lényegesen nagyobb (szintén majdnem monopol) beszállítóval, a Disneyvel. Még a használt eszközök is hasonlóak. A nemzetközi helyzet tehát fokozódik.

És végül

Az a fájdalmas tény, hogy a történetből nem lehet megállapítani, hogy kinek van igaza, ki a "jobb fiú". Jó érveket mindkét oldal fel tud sorakoztatni (Hachette: "az áraknak sokszínűeknek kell lenniük", Amazon: "az ekönyvek árrugalmassága nagyobb, viszont nincs másodlagos piac, tehát olcsóbbnak kell lennie" stb.). Valójában mindkét fél "csapatai", a Hachette-levél aláírói és a velük szembenállók is (egy magyar példa) csak ágyútöltelékek, fogalmuk sincs, hogy miben tudtak megállapodni a fejük fölött és miben nem. 

A legjobb elemzést  még kedvenc írómtól, John Scalzitól olvastam, aki figyelmezteti az alkotótársait, hogy az Amazon nem a barátjuk. Ahogyan semmilyen más kiadó vagy terjesztő sem. Üzletfelek, akikkel bizony üzleti alapokon kell nyugodni a kapcsolatnak.

Mint végtelenül kifinomultan és ügyesen kiszolgált fogyasztónak persze hozzám az Amazon álláspontja van közelebb ("legyen minden e-könyv 9.99 dollár!"), de igaza van Scalzinak, az Amazon nekem sem a barátom, ő elsősorban a saját prosperitásán munkálkodik, olyan léptékben mégpedig, amekkorát innen "lentről" elképzelni sem tudunk.

Mindazonáltal tény, hogy az Amazon megteremtett és folyamatosan fejleszt egy jól működő digitális ökoszisztémát. Ez finoman szólva is nem mindenkinek sikerült. Az egyetlen hasonló jelentőségű sikertörténet az iTunes, ami nem olyan régen indult hanyatlásnak (bizonyos elemzők szerint pont ezért vásárolta meg a Beats-t, hogy visszanyerje az egyedi vásárlásokból csökkenő lendületet a streaminggel). A könyvbizniszre pedig igenis ráfér egy jó kis paradigmaváltás. Ha valaki, akkor az Amazon tényleg tudhatja, hogy az eInkes, dedikált olvasókat az eladási mennyiségek alapján állva hagyó tabletek mennyi másra is alkalmasak, és mennyi másra is használják, mint csak olvasásra. A könyv, az olvasás szerepe megváltozott, mert a világ is megváltozott körülötte. Változásra tehát szükség van. Kiadói oldalon is. Persze ésszel, és nem erőből. Meg lehet sőt meg is kell kérdőjelezni az Amazon dolgait, (lásd még Google, Facebook, stb.), de ez kevés. Ha nagyon fáj, ahogyan működnek, csinálni kell egy jobbat.

Szerintem.

12 komment

Címkék: apple disney amazon elméleti kérdések hachette

Villámposzt: Világpremierek

2014.08.02. 07:57 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

volt már olyan, hogy világpremierről hozsannázhattam ezen a blogon. Azóta kicsit árnyaltabb lett a helyzet, mostanság, még ha darálják is a premiercímeket a kiadó, kis késések, csúszások azért megfigyelhetőek. Ezért is örülök annak, ha megint valami nagyobb durranásról számolhatok be. Márpedig úgy fest, augusztusban több világpremier is össze fog jönni.

Az első mindjárt a jövő héten, amikor az ekönyv.hu-n megjelenik Jodi Picoult egy kisregénye, a Szelíd vadak. Bevallom, nem vagyok otthon Ms. Picoult életművében, de nem kevés könyvet írt, ráadásul sok  igazi sikerkönyvet. Ez a cím két dolog miatt érdekes. Egyrészt ez csak egy kisregény, vagy egy nagyobbacska novella (61 oldal) és leginkább csak felvezetésül szolgál az ősszel megjelenő nagyregényéhez, másrészt, vagy talán éppen ezért, ez nem is fog papíron megjelenni, csak elektronikusan. És ugyanaznap, mint mindenhol a világon. A magyar kiadást az Athenaeum kiadó gondozta (ők azok, akiknek a Jonas Jonasson könyveket is lehet köszönni, azok is a nagyon ajánlott kategóriába esnek).

Kis elmélkedés: nem nehéz észrevenni, hogy a hagyományos nyomtatás költségviszonyai üzletileg mennyire szembemennek a kisregényekkel és hogy a kisepikát talán épp az elektronikus kiadás fogja feltámasztani. Marketingeszköznek nyilván jó, és a szerzőnek (kiadónak) sem mindegy, hogy nem kell regényméretű szövegtestekkel birkózni rendszeresen, csak hogy az olvasói érdeklődés fenntartassék.

A második világpremiert egy héttel később az Agave fogja képviselni, augusztus 14-én jön ugyanis John Scalzi idei második nagy gurítása (sőt, a Vének háborúja-sorozaton kívüli első magyarul megjelenő regénye) a Bezárt elmék. Az Agave, jó szokásához híven a megjelenésig brutális kedvezménnyel tette előrendelhetővé a papírváltozatot, ezért akit a papír kiadás érdekel, az klikkeljen gyorsan ;-). Akit az elektronikus változat vonz, az se szomorkodjon, a papírmegjelenés napján valószínűleg még nem lesz elérhető, de két-három héttel később már szinte biztosan. Ez utóbbiért majd a dibook.hu-ra kell ellátogatni.

És még tart a nyári szünet! A verebek csiripelik, hogy lesznek még érdekes dobások az ősszel, más kiadóknál is. Főleg, hogy már nem csak egy fecske csinálja a nyarat. Akinek van még tippje, infója, fülese vagy megérzése, az ne tartsa magában ;-)

3 komment

Címkék: reklám premier novella agave athenaeum ekm kisepika scalzi

Álláshirdetés: E-szolgáltatási igazgató, OSZK

2014.07.24. 23:27 Dworkyll

Ilyet sem csináltam eddig a blogon, de a hír igaz: az OSZK valóban igazgatót keres az elektronikus szolgáltásainak rendes fejlesztésére és működtetésére. A részletek itt olvashatóak:  https://kozigallas.gov.hu/pages/jobviewer.aspx?ID=ed5g7ug3h9 .

Szóval aki kedvet érez magában az ország legszebb ingatlanában dolgozni egy kifejezetten jövőorientált pozícióban, továbbá nem fél a számos nehézségtől (mert az lesz bőven, kezdve a kultúrpolitikai adok-kapokokkal, folytatva kiadókkal ápolt nem éppen felszültségmentes viszonnyal stb.) és még a feltételeknek is megfelel, az nyújtsa be gyorsan a pályázatát. A határidő augusztus 11. Részletek és a kapcsolattartás módjai a fenti linken olvashatóak.

Innen is sok sikert és kitartást kívánunk minden jelentkezőnek. (A tippért meg köszönet az Illetékes Olvasónak ;-)

3 komment

Címkék: pályázat állás könyvtár oszk

Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért

2014.07.20. 09:23 Dworkyll

Amint arról már többen is beszámoltak, az Amazon újabb paradigmaváltó szolgáltatást indított, havi tíz dollárért korlátlanul lehet egy jelenleg 600.000 körüli címet tartalmazó könyv és hangoskönyvkészletből fogyasztani. Nem minden szerző és jogtulajdonos partner még ebben, jelenleg az Amazon közel 2.800.000 könyvet árul. Meg vagy 700.000 "rövid címet". Aki tehát havi egy könyvnél többet vásárolt náluk, az már jól jár. Sajnos a szolgáltatás, hasonlóan a többi jó kis átalánydíjas csomaghoz és megoldáshoz (pl NetFlix, Amazon Prime), csak az USÁ-ból elérhető. Még. Tervezik az expanziót.

Q: Is Kindle Unlimited available to customers living outside the US? 
A: Kindle Unlimited is currently available only to US customers but we plan to expand this service to other countries. Please stay tuned. 

Abból kiindulva, hogy a világ civilizáltabbik felén egyre-másra nyílnak a hasonló szolgáltatások, pl Scribd Unlimited 9 dollárért, vagy az Amazon Prime sem most indult, talán nem annyire elvetemült gondolat azt feltételezni, hogy ez az az üzleti modell, ami képes felvenni a kesztyűt a warezvilággal szemben, és jövedelmezőséget biztosítani, hosszú távon. Ebben nyilván az is benne van, hogy kell ehhez egy piacméret, ami nemhogy Magyarországon, de még Európában sincs meg.

Ezzel együtt ez egy izgalmas, roppant izgalmas fejlemény. Nemcsak a kiadóknak, de a könyvtáraknak is rendesen fel fogja adni a leckét. Szerintem.

 

4 komment

Címkék: amazon könyvtár könyvkiadás kindle

A nagy osztozkodás

2014.07.14. 21:56 Dworkyll

Talán közhelyszámba megy, hogy az e-könyvnek olcsóbbnak kell  lennie, mint a papírnak. Van egy ilyen közhiedelem, hogy mivel nincs egy anyagi manifesztáció a kezünkben, csak valami virtuális bithalmaz, amit ráadásul gyakorlatilag költség nélkül tárolhatunk és másolhatunk, akkor annak az előállítási költsége is a nullához illenék konvergálnia.

Már ez a percepció is erősen hibás alapokra épül: nagyon nagyon sok pénzt érnek hasonló "testetlen" dolgok, mint például a szoftverek. Nyilván nem tökéletes a párhuzam, egy szoftvert a legtöbb esetben direkt jövedelmtermelésre használnak, de azért láttunk már olyat is, hogy kifejezetten szabadidő-eltöltésre készített szoftver hozott dollárszázmilliókat. A szoftveriparban elég sokan dolgoznak, és ők képben vannak, hogy a jó kód előállítása finoman szólva is is eszköz- de főleg munkaigényes, következésképpen nem lehet olcsó, kivéve ha irgalmatlan nagy eladási számokat produkálnak: azaz ha az egységköltség lehet alacsony. Egy másik párhuzam lehet mondjuk a színház és a mozi, a "termék" ott nemcsak megfoghatatlan, de még "egyszer használatos is", az árak pedig vidáman a könyveké fölött vannak.

A könyvszakma, legalábbis Magyarországon sajnos nagyon távol ragadt ettől a helyzettől. Először is a példányszámok estek vissza nagyon, komolyan kepesztenie kell egy címnek, hogy a nullszaldót érő 1000-2000 példányos lécet átvigye. A megjelent címek nagyobbik része nem is viszi át: nagyon leegyszerűsítve a képletet tíz megjelent könyvet három sikeres tart el, ha a költségeket a címekre vetítjük, akkor tízből hét veszteséges.

A második, és ez már nem magyar sajátosság, hogy az e-könyveket mindenki alacsonyabb költségűnek véli (némi alappal persze) mint a nyomtatottat. És azzal a lendülettel be is jelentkezik erre az árelőnyre. Nézzük tételesen:

  • Szerző és/vagy jogtulajdonos: egy papírkönyv forgalomarányos jogdíja (royalty) durván 6-12%, de lehet alkudni. Ugyanez elektronikus példányokra 25-50%!! Nyilván az utóbbit a bestsellerírók és jogkezelőik próbálják elkérni, de a magyar viszonyok között ezt lehetetlen kigazdálkodni, ergo az ilyen ligában próbálkozó címek sosem fognak megjelenni legálisan. (Kis könnyítés, hogy a papírkönyvek royaltyját előre szokás fizetni, az eleltronikust utólag, ha amúgy papírjogot is vettek).
  • Pártunk és kormányunk: a papírkönyv ÁFÁ-ja 5%, az elektronikusé 27%. Pártunk és kormányunk mentségére legyen szólva, ez egy páneurópai hülyeség. Mi meg ugye nem vagyunk annyira tökösek, mint a luxemburgiak vagy a franciák, pedig mennyivel nagyobbat nyerhetnénk. Már százalékban.
  • Az olvasók maguk: mennyire tipikus fordulat, hogy valaki kijelenti, hogy ő bizony nem ad többet e-könyvért, mint 500-1000, esetleg 2000 forintokat, ha ugyan hajlandó egyáltalán fizetni, és nem az nCore-ról vagy valami más warezhelyről pakolja tele az olvasóját. Hiszen az neki jár.
  • A kiadók. Nekik is létszükséglet a költség- és profitviszonyaikon javítani, ha életben akarnak maradni, tőlük sajnálom legkevésbé a virtuális könyvek jelentette költségmegtakarítást.

Érdemes egy kicsit belenézni, hogy miből is áll össze a manapság (sajnos) már nem is annyira istentől elrugaszkodott 3000 Ft környéki borítóár. Nagyon nem fejteném ezt ki, Professzore olvtárs megtette ezt anno. A lényeg, hogy maga a nyomtatási költség (gondolom a technológia fejlődés és a kőkemény piaci verseny hatására) meglepően visszaesett: egy átlagos méretű és példányszámű puhafedeles könyv 100-200 forintért nyomtatható, 300 forint környékén meg már keménytáblás is gyártatható. Nyilván ezek nem abszolút számok, erősen függ ez az aktuális példényszámtól, a mérettől, az alkamazott technológiáktól, papírminőségtől stb., de a nagyságrendre azért lehet belőlük következtetni. Ezzel szemben a nagykereskedelmi árrés (aminek számos anomáliájáról olvashattunk már mondjuk itt és itt pl.) na az szépen 50% fölé kúszott. 50%!! Kénytelen vagyok megint az informatikából példálózni, a PC világban a 10%-os árrésért is összeteszik a forgalmazók a kezüket, és a legtöbbször csak akkor vesznek készletre valamit, ha azt el is adták. Na igen, videokártyát nem impulzusvásárlók vesznek ;-)

A szöveg előkészítésének a költsége: jogvásárlás, fordítás, szerkesztés, korrektúra, műszaki szerkesztés gyakorlatilag független a formátumtól, talán csak a műszaki szerkesztés lehet olcsóbb az elektronikus kiadásoknál, lévén nem kell laponként megtervezni a lapképet.

Azaz van még mit fogni a magyar könyvárakon, de az nem annyira a nyomtatási költség további csökkentésével (logisztikával, raktározással most nem számoltam, ahogyan szerver- és sávszélességbérléssel sem), hanem sokkal inkább a nagykereskedelmi rendszer átalakításával.

Ez a nagy osztozkodósdi pedig már nem sokáig lesz érdekes. Csak azért akartam rávilágítani, hogy kiderüljön, senki sem vindikálhatja magának az költségcsökkenés jelentette árelőnyt teljesen, azon bizony még osztozni kell a többi piaci szereplővel. Idővel remélem ez persze majd szépen belesimul a klasszikus könyvpiaci sémákba: a jogtulajdonosok most már csomagban árulják a nyomtatott és az elektronikus jogokat, az EU-ban reszelgetik az ÁFA szabályokat (ez utóbbiból azért kinéz egy kis balhé, amikor 2015-től felugrik az Amazon meg az iTunes ÁFÁja 27%-ra). És végül az elektronikus formátum is beleolvad a mindennapi könyvkiadásba és könyvterjesztésbe: megtalálja a helyét az egyes formátumok között: ajándékba keménytáblást veszünk, gyerekeknek szineset, sok képpel és érdekes tipográfiával, szórakoztató irodalmat, saját célra, meg megjelenés után tíz másodperccel meg elektronikust.

35 komment

Címkék: áfa könyvkiadás elméleti kérdések

Introverziók: Az egyszer olvasós könyvek

2014.06.30. 10:21 Dworkyll

Szokásommal ellentétben most egy kicsit foglalkoznék a könyvek tartalmi vonatkozásaival, illetve azok lehetséges kihatásával a formátumra.

Kezdjük ott, hogy a dolog szubjektív. Vannak jó könyvek és rossz könyvek, de ezt mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy egy adott címet hova sorol ezen a skálán. Én úgy definiálom a rossz könyvet - szigorúan fogyasztási szempontból - hogy amelyeknek a lerakása után már bánom, hogy annyi időt fordítottam rá, ameddig elolvastam. A rossz könyv legnagyobb baja, hogy más, értékesebb időtöltésektől, dolgoktól vonja el az időt, az odafigyelést, a pénzt. Ezért ha egyértelműen rossz valami, akkor valahol pocsékolás azt végigolvasni. A "veszteségeket" le kell írni, és tovább kell lépni valami pozitívabb irányba.

A jó könyvek értelemszerűen ennek az ellentétei: amik elolvasása után azt érezzük, hogy érdemes volt rájuk szánni az időt, a figyelmet, mert az épülésünkre szolgáltak, vagy szórakoztattak. Jó érzéseket hagynak maguk után, nem kellemetleneket. De még a jó könyvek halmazát is tovább lehet bontani.

Az egyikben vannak azok, amiket végtelenszer újra lehet olvasni. A "klasszikusok". Én pl. tényleg szeretem Jókai "slágeres" regényeit, az Egy magyar nábobot vagy a Fekete gyémántokat (tőzsdebubusok figyelmébe ajánlom ez utóbbit, olyan határidős ügyletekkel foglalkozó machinációk vannak benne, hogy Soros György is megnyalná mind a tíz ujját), de pl. sokszor olvastam Scottól az Ivanhoe-t is. Egy klasszikusnak nem kell feltétlenül 100+ évesnek lennie, hasonlóan rajongok Tim Willocks regényeiért, vagy a magyar spekulatív fikcióért a 90-es évekből, Gáspár András és Kornya Zsolt munkásságáért (akármilyen álnéven publikálták ;-).

A másik csoportba azokat a könyvelet sorolnám, amiket szintén fontosnak, értékesnek vagy hasznosnak találtam, de amikől olvasás után azt érzem, hogy az elkövetkező öt-tíz évben nem fogom újra olvasni őket. A szomorúság, a dráma is lehet szép, de ha lehet, mértékkel fogyasztom. Ilyen volt például John le Carré Karla-trilógiája. Nagyon rendben volt, egy másodpercig sem bántam meg hogy le Carrét olvastam, sőt még fogok is, de nem sűrűn.

Az "egyszer használatos" kultúrafogyasztás korántsem példa nélküli, egy-egy színházi előadást, koncertet csak egyszer nézünk meg. (Mondjuk ha minden héten lenne Pink Floyd vagy Deep Purple koncert a környéken, ezt lehet, hogy újragondolnám ;-)

Jöhet hát akkor a százezer forintos kérdés: mi köze a fenti fejtegetésnek az e-könyvekhez? A dolog egyszerű. A rossz könyvön az elektronikus formátum sem segít. Ha "véletlenül" egy nem kereskedelmi verziót olvasva jutunk erre az értékítéletre, legalább az az elégtételünk lehet meg, hogy nem vesztegettünk anyagiakat (csak időt és energát) az elolvasásukkal. Kifordítva a tételt azért adja magát, hogyha értékesnek gondoltunk egy könyvet, akkor azt illő ellentételezni, akárhogy. Sok elkötelezett, de nem agyonfizetett ember dolgozik ám azon, hogy mi könyvet vehessünk a kezünkbe. Erre a célra javaslom a kiadótól történő direkt vásárlást, akkor kerül a legtöbb pénz az eredeti munkavégzőkhöz.

A "sokszor olvasós" jó könyvek elektronikus változataiban az a jó, hogy mindig nálunk lehetnek. Akár egy olvasón, azok sem túl nagyok, akár egy tableten, vagy telefonon. Mindig van napközben olyan üresjárat, ahol lehet olvasni. A tömegközlekedés adja magát, de olvastam én már boltban, sorban állás közben, vagy színházi előadás szünetében, amikor a közönség megtapasztalhatja hogy a mosdók áteresztőképessége jelentősen különbözik a férfi-női vonalon.

Az "egyszer olvasós" könyvek villanyverzióival meg meglesz az az előny, hogy nem fognak odakövülni a polcra, ahonnan csak szökőévente kerülnek le, (kivéve a rendszeres leporolást, ugye). Nem kell kerülgetni őket, nem kell költözéskor újra és újra átcsomagolni. Igaz, elajándékozni sem lehet őket, sem villogni velük a vendégek előtt. De ha valamiért mégis elővennénk őket, egy hangulatot vagy egy idézetet keresve, akkor sem kell messzire menni értük.

Szerintem.

Igen, ez is egylövetű.

5 komment

Címkék: elméleti kérdések introverziók

Heuréka: versenyképes méretű mobik!

2014.06.16. 00:19 Dworkyll

Bocs, ez most szubjekítv lesz.

Jó volt ez a Könyvhét, sok okos emberrel beszélgethettem, mindenféle ekönyves huncutságokról, gyártástechnológiáról is. Megtárgyaltuk, hogy a Kindlegen valamiért a duplájára fújja a (fontbeágyazás miatt) amúgy sem kicsi epubokat. Előkerült a kindlestrip nevű python szkript, ami (egy 2.x-es python futtató installálása után) kivág egy csomó redundanciát a Kindlegen mobijából.

Hallani hallottam már róla, de nem nagyon akaródzott egy újabb script környezetet felrakni. Hát most felraktam. De lekéstem, olyan nagyon már nem is kell. Kiderült, hogy a Kindlegennek vagy egy olyan opciója, ami eleve kihagyja a forrás redundáns beágyazását. Ez a

-dont_append_source

nevű kis opció, megfejelve a -c2 tömörítéskapcsolóval az epubbal versenyképes méretű mobit eredményez. Kicsit még mindig nagyob, de már sokkal jobban használható.

Aki az Amazon KDP programjába dolgozik, az nyugodtan kihagyhatja ezt a strippelést, a föltöltéshez a Kindlegen standard tökéletes, ott az Amazon fogja levágni értékesítéskor a redundanciát. Aki viszont magának konvertál epubból mobit, annak nagyon jól jöhet ez az opció. 

Aki eleve a duplázott mobit kap, annak marad a kindlestrip.

Teszi mindezt úgy, hogy az eredeti tartalom és formázás, ami az epubban benne volt, ide értve a fontbeágyazást is, az mind megmarad! A kindlestrip és a dont_append_source tényleg csak a redundanciát szünteti meg. Hamarosan össze kell eresztenem az így készült mobit pár natív prc-vel, értelemszerűen ott a fontbeágyazás nem játszik.

És ha már a fontoknál tartunk, szintén a napok felfedezése volt két font is. Előbb a Droid Sans "dőlt" hiányosságának a kiváltására találtam az Open Sans nevűt, míg ma egy nálamnál sokkal sokkal avatottabb kezű "bookproducer" mutatott rá arra, hogy a Charis Sil mennyire nem menő (főleg az elképesztő mérete miatt), tegyek egy próbát a Noto Seriffel.

Én így teszek, tegyetek így ti is :-) Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra.

10 komment

Címkék: fontok gyakorlati kérdések gyártástechnológia kindlegen